Hadtudomány 12. (2002)

2002 / 1. szám - HADTUDOMÁNY–HADÜGY - Kőszegvári Tibor: A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatai

HADTUDOMÁNY - HADÜGY Kőszegvári Tibor A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatai Az emberiséget fenyegető veszélyek között a 2001. szeptember 11-i terrortámadás hívta fel figyel­met a terrorizmus elleni harcra. A szerző - aki több éve foglakozik a jövő század kihívásaival, a lehetséges veszélyek, közöttük a terrorizmus kérdéseivel,­­ az alábbi cik­kkében áttekintést ad a nemzetközi terrorizmus jellemzőiről, főbb módszereiről, erőiről és szervezeteiről, vázolja a terro­rizmus elleni harc katonai feladatait és utal a Magyar Honvédség felkészítésének irányaira. Az Amerikai Egyesült Államok elleni terrortámadások kíméletlensége és áldozatai­nak nagy száma megrázta a fejlett világot. Az Oszama bin Laden és követői által meghirdetett újabb terrortámadások lehetősége, valamint a biológiai fegyverként alkalmazható, lépfenével fertőzött postai küldemények által okozott megbetegedé­sek és halálesetek rettegésben tartják nemcsak az észak-amerikai kontinens, hanem a többi földrész, különösen Európa lakosságát. Az amerikai törvényhozás és az elnök által válaszként elrendelt katonai művele­tek méretei, erői és eszközei felhívták a hivatásos katonák és a biztonságpolitikai szakértők figyelmét a terrorizmus elleni fellépés olyan módszereire, melyek koráb­ban ismeretlenek voltak, vagy soha nem alkalmazták azokat. Magyar kormányzati körökben és a hivatásos katonák által is elfogadott volt az a törvényben is rögzített elv, hogy a terrorizmus elleni fellépés nem tartozik a Magyar Honvédség feladatai közé. Ez a kitétel az elmúlt években és évtizedekben magyar vonatkozásban logikusnak tűnt, mivel hazánkban ez ideig csak egyetlen esetben for­dult elő terrortámadás a Budapesten átutazó és Izraelbe tartó orosz zsidókat szállító busz ellen a ferihegyi repülőtérre vezető úton. Ennek elkövetőit még ma is keresi a rendőrség. A többi, a rendőrség által „terroristaellenes akciónak" nevezett rendőri intézkedés pedig nem terroristák ellen, hanem közönséges bűnözők, bankrablók és a szervezett bűnözés különböző szereplői ellen irányult. Vagyis hazánkban ez ideig a ter­rorizmus nem jelentett közvetlen veszélyt a lakosságra és az állami intézményekre. Ennek következtében nem is épült ki az a védelmi rendszer, amelynek rendeltetése a terro­rizmus elleni hatékony fellépés. Az új helyzet, a nemzetközi terrorista szervezetek korábban nem tapasztalt agresszív támadásai a fejlett demokráciák ellen, szükségessé teszik, hogy hazánk is HADTUDOMÁNY 2002/1­3

Next