Néplap, 1945. szeptember (2. évfolyam, 195-219. szám)

1945-09-01 / 195. szám

1943 iseptan­zer­­, szombat A SZEMÉT kérdése nem a le­ghál­ásabb a megírandó témák közül, fon­tosnak azonban annál fonto­sabb, mert nem igényel, külö­nösebb magyarázatot, hogy a felhalmozott baktériumokat termelő bűzterjesztő szemét­­halmok mennyire veszélyezte­tik egészségünket. Debrecen város köztisztasági hivatala a város belterületén létesített néhány szemétlerakodó helyet, így például a Miklós-utm és Hatvan-utca végén a vasúti sínek mellett. Természetesen azzal a célzattal, hogy azt on­nan azonnal elszállít­tat­ja. A szemét elfuvarozása állandóan folyik is, de nincsen arányban a szeméttermeléssel. Egész halmok, sőt hegyek Sokasod­nak már itt és fs rothadás mi­az­máival árasztják el fi kör­nyék levegőjét, szakértők sze­rint legalább 30 tagodnyi mennyiségben. A város pedig kétségbeeset­ten kapkod fáhöz-fához, mert nincs járműve, amivel elszál­­líttassa, vagonok sem állnak rendelkezésre, de ha azokat meg is szerzi nagy nehezen, nincs megfelelő számú munka­erő. Ezen a nehézségen úgy akar­tak segíteni, hogy a háztulaj­donosokat szeméttakarítási díj fizetésére kötelezték. A jó ház­­tulajdonosok azonban nagyon gyéren, vagy egyáltalában nem fizetik a díjat, a szemetet pe­dig annál kevesebb lelkiisme­­retfurdalással hordják ezekre a gyűjtőhelyekre, vagy pedig teszik ki egyszerűen az utcára. A város közegészségügyének érdekében erélyesebb rendsza­bályokat kell tehát alkalmazni a szemételtakarításra. Vannak ugyanis a külsőségen, a fertő­zés lehetőségétől távol olyan telepek, ahová már a múltban is összegyűjtötte a város a sze­metet. Ilyen a Vértesi-tégla­gyár, a Serty-téglagyár és a Monostorpályi-úton •a köztisz­tasági hivatal telepe. .A köz­­tisztasági hivatal felhívja a háztulajdonosok figyelmét : vagy fizessék a szeméttakarí­tási díjat, hogy ebből fuvaro­sokat fogadhasson, vagy pedig mindenki maga szállíttassa ki ide és ne a Hatvan- vagy a Miklós-utca végére a szemetét. Ellenkező esetben a legszigo­rúbb­­ büntetésben részesítik azokat, akik a szemétdíját sem fizetik be. Szofiammunka beosztása szeptember hónapban­­ A csütörtöki háztombbnalmi ülésén az Újjáépítési Bizottság kiküldöttje mzet-ölta a háztömbök szeptember - i beosztását-A háztömbök a következő beosztás szerint vesznek részt, az újjáépítési rohommu­nkán. September 1. VaetM 10, vagongyár 14, Villanygyár 17. , Szeptember 2. Vasút 13, Vagongyár 14, Villanygyár 15, Sn­eptember 3. Vasút 24, Vagongyár 14, Vilanygyár 29. Szeptember 4. Vasút 1,2, Yae®ngyár #1, Villanygyár 3. Szeptember 4. Vasút 4, 5, Vagon­­gyár 52, Villanygyár 6, 7. Szeptember 6. Vasút 8. Vagongyár 60. Vilanygyár 9. Szeptember 7. vasút 10, Vagongyár 49, Villanygyár 11. Szeptember 8. vasút 21, Vagongyár 50, Villanygyár 22, Szeptember 10. Vasút 31, Vagon­­gyár 12, Villanygyár 30. Szeptember 11. Vasút 29, Vagon­­gyár 13, Villanygyár 28, Szeptember 12. Vasút 26, vagon­­gyár 54, Villanygyár 34. Szeptember 13. Vasút 3®, Vagon­­gyár 47, Villanygyár 38. Szeptember 14. Vasút 37, Vagon­­gyár 48, Villanygyár 38. Szeptember 15. Vasút 33, Vágott­­gyár 53, Villanygyár 40. Szeptember 17. Vasút 32, Vágott­­gyár 43-a, Villanygyár 33. Szeptember 18. Vasút 27, Vagon­­gyár 43-b, Villanygyár 23. Szeptember 13. Vasút 58, Vagon­­gyár 44, Villanygyár 70. szeptember 20. Vasút 78, Vágon­­­gy­ár 42, Villanygyár 60. Szeptember 21. vasút 62, Vagon­gyár 41, Villanygyár 39. Szeptember 22. Vasút 64, 90, Va­­gongyár 45, 46, Villanygyár 61. Szeptember 24. vasút 55, 56, 57, Vagongyár 70, Villanytelep 75, Libá­kért. Szeptember 25. Vasút 65, Yaglon­gyár 71, Villanytelep 76. Szeptember 26. Vasút se, vagon­gyár 63, Villanygyár 72. ' Szeptember 27. Vasút 63, Vagon­gyár 68, Villanygyár 77, Szeptember 28. Vasút, Epreskert, Vagongyár 67, Villanygyár 73.­­ Szeptember 20, vagongyár 80. Vi­sznygyár 74. * A pártok, hivatalok, üzem­ek, pl.a k­­ezervezetek bejelentésük aláírj­án vesz­nek részt az újjáépítésben. asosososoaö#o<io*o*o*oioso*o*o« Lukács György fepesíű em­igrácit* után fojghúp­olisiaérk­ezett 8mf«pe®trc. A világ­hírű esztéta és filozófus emigráció­jának első éveit Ausztriában, majd Németországban töltötte el, innen Moszkkvába m­ent. Távolléte alatt sok cikket és tanulmányt irt a magyar viszonyokról és különösen a magya­rorszs­­gi irodalmi Irán­já­ratokról Néhány tanulmánya nemrég jelent meg magyarul „írás­tudók árulása" címmel. Ádázát, KÖH­ fVde-t: könyvelési szakiroda, Vörösmarty­ u, 14. fel. 111. A városi alkalmazónak szolgálati idejük alatt nem n­agyn­atják el tietyeikei Szabó Kálmán polgármester elvtárs rendeletet ad­ott ki, amelynek ér­telmében politikai ülésekre, vagy po­­litikai tevékenység kifejtése céljából a városi ügyosztályokhoz, hivatalokhoz beosztott, az egyes városi üzemeknél, vállalatoknál, intézményeknél és inté­zeteknél alkalmazott tisztviselők szol­gálati helyüket a Szolgálati idő alatt el nem hagyha­tják. Azt is elrendelte a polgármester, hogy az ilyen engedé­lyek iránti kérelmet minden esetben neki személyesen kell benyújtani és ő a legszigorúbban elbírálja, vajjor, tényleg elkerühetetlenül szükségese, hogy a tisztviselő szolgálati ideje alatt politikai tevékenység kifejtése céljából távol legyen munkahelyétől ! Legjobb magyar tea a „ pantaroma"­­ mindenütt kapható Főraktár: KolltSák Gézától k­i. P­L & 1' E ítélték a ,,politikamentes-‘ Volksbund egyik tagját • Népellenes bűncselekménnyel vá­dolva állt tegnap a Népbíróság előtt Cs­eper János debreceni autó­­szerelőmester. 1942-ban­­tagként be­lépett a Volksbundba, de egy idő múlva, látta, hogy nem kap a szer­vezettől semmit és otthagyta. Vallo­mása szerint azzal csalogatták a belépésre, hogy ez „politikamentes" egyesület. A népü­gyész vádbeszédé­ben kifejtette, milyen hazaáruló szerepe volt a volksbundistáknak és kérte a vádlott súlyos megbünteté­­sét. A bíróság Czieger Jánost egy­évi börtönre ítélte, amiből az inter­nálásban eltöltött 7 hónap és 15 napot kitöltöttnek vette. Mellékbün­­tetésként 3 évi politikai jogvesztést szabott ki. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Tet­étlen nyilas községve­­etője a Népbíróság előtt Tegnap tárgyalta a Népbíróság Egri András tetétleni napszámos ügyét. Egri 1942-461 pénztá­rosa, majd községvezetője volt a Nyilas Pártnak. A főtárgyaláson tett vallomása szerint 9 tagú csa­ládjával a legsötétebb nyomorban élt és a Nyilas Párttól helyzete ja­vulását várta. Nem tagadta, hogy a vád tárgyává tett tisztségeket el­látta és kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát emiatt. Beismerését eny­hítő körülményként vették figye­lembe és a nagyszámú egyéb eny­hítő körülmény beszámításával Egri Andrást 6 havi börtönre és 3 évi politikai jogvesztésre ítélt­ék. A hat hónapból hármat az internálással kitöltöttnek vettek. Az ügyész fel­lebbezett. fiz­si stróman-rendszer és egyéb problémák a kommunista kiskereskedő­­ gyűlésén Csütörtökön délután a kiskeres­­ke­dők tartottak gyűlést a Magyar Kommunista Párt belvárosi h­elyi­­ségében. A gyűlésen megjelent Végh Dezső elvtárs, po­lgérm­iesler- .­­helyettes, aki rámutatott a közel­látás si­lyos problémáira. Meg­ígérte, hogy a legszegényebb la­kosság ellátásáról igyekezni fog gondoskodni. Kovács Lajos elvtárs, a kiske­­reskedők elnöke, a só és gyufa beszerzés körülményeit világította meg, majd­smertette az élesztő kérdést. Gulyás Ferenc elvtárs a mű­szaki kiskereskedők­­ problémáival foglalkozott és sürgette a keres­kedői igazolások lefolytatását. Ja­vaslatára az értekezlet kimon­dotta, hogy átír a Kereskedelmi­es Ipar­ karhazához és követeli, hogy az igazoló eljárásokat a leg­teljesebb nyilvánosság mellet­t és kereskedő tagok bevonásával foly­tassák !«­ Kiemelte, hogy egyes exponáltan nyilas kereskedőt a minden oldalról felburjánzó reak­ció miként igyekszik bújtatni és menteni. Klivé elét, hogy a nem­régen letartóztató!­ nyilas­ vezér vöfös, zsidó társat vett magának és most egy fordított stróm­an­­rendszerre­ igyekszik anyagi elő­nyökhöz ju­tni. Fáy Árpád elvtárs megnyugtatá az értekezlet résztvevőit, hogy a szövetkezeti mozgalommal kap­csolatisan a kiskereskedők táborá­ban lábra czapott aggodalmak túl­zottak. A szövetkezeti mozgalom nem kényszer, hanemm csupán le­hetőség, amit ki-ki helyzetének és érdekeinek megfelelően, vesz igény­be vagy utasít el. Legjobb példa erre a Fűszerkereskedők Árube­szerző Szövetkezete, amely a kis­emberek önkéntes elhatározásából jött létre és hivatását kitűnően teljesítette azokban az időkben is, amikor a magánkereskedelem úgy­szólván «teljesen illegális ólakon járt.» A Magyar Kommunista Párt védi és erősíti a kis egzisztenciákat. Legjobb példa erre Gerő Ernő elv­társ, kereskedelmi miniszter intéz­kedése, amellyel kölcsönhöz jut­tatta a kiskereskedelmet. 01 000 N­OICDIO 2010 Debrecen város Nemzeti Bizottsága szeptember hó 1-én délután 3 órái kezdettel rendkívüli illést tart, melyre a bizottság tagjait ezúton hívja meg az elnökség. Tárgy­i A Debreceni Egyetemi Kör beadványának tárgya­lása. Megállapították a tégla árát A Városi Téglagyár az általa gyár­tott téglákra a következő árakat­­ál­lapította meg : 1000 drb. tégla 3600 P, 1000 drb. kemencében égetett tégla 4200 P. Ugyanilyen mennyiségű kat­lanban égetett tégla 3100 P, a Klin­kertéglából pedig 6300 t, 1000 drb. Az árak méltányosak, ha figye­­lem­kéttel­zük, hogy a szováti tégla­gyár 1000 téglát 8000 P-ért szállít. imm* CSOKONAI S /- i N H Á y­ telefon 110, telefon 110. Szombat, szeptember l-ép liste fél­ti órakor. Könyves l­ótfi Erzsi felléptével FA AOiKiM YOJi Ziláby Lajos samjátéka 0 CD A CD | CD ■ CD ■ CD M CD A CZD ■ MEGVÁLASZTOTTÁK A VÖRÖSKERESZT ÚJ VEZETŐSÉGÉT A péntek d .e. megtartott párt kázi értekezlet, megválaszto!a a Vöröskeres­zt ideiglenes vezetősé­gét, akik az ügyvitelt máris el­kezdték. Elnök: Ernst Sándor elv­­társ, ügyvezető elnök: Pataki László, alelnök: Musza Ferenc, ügyvezető főorvos, dr. Kulin L­ászló egyetemi magántanár. Meghívó A Debreceni Gazdaszövetkezet 1945 szeptember­ 9-én délelőtt félkilenc óra­kor a Petőfi-m­ov­gában közgyűlést tart. • Tárgysorozat­­ . 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés a Szövetkezet eddigi mű­ködáséról. 3. Igazgatottág kiegészít­ése. 4. indítványok (feáábímn adandók). A közgyűlésre a Szövetkezet min­den tagját meghívja az Igazgatóság. I­zonarkozott a­ KliBlYek gyenn­ek sportkocsik Tscsh G$m­M vanszleleben beszereznétok I SZÍNHÁZ Ma: „Fatornyok“ a Csokonai-színházba« 1943 novemberébe« motatta be a budapesti Nemzeti Színház Kamara. szté.bája Zilahy lajos „Fator­­nyok“ c. darabját. A darab az akkori idők kimagaslóan legnagyobb színpadi sikere volt. A magyar társadalom Jobbíz része felismerte a darab man­­­danivalóját, bár az akkori politikai viszonyok között az írónak igen nagy rttfílfészi erőfeszítésébe került, hogy igazi mondanivalóját elrejtse * darab alapgondolatába és párbeszédeibe. én még így is sikerült megtalálnia ennek a mondanivalónak »? utat » magyar közönség szívéhez és elméjéhez. A német megszállás után a Sztójay­­kormány betiltotta a tíz rabot, amely 200-ik előadása felé még mindig hé­tekkel előre eladott házak mellett fölént. A darab tudniillik arról szól, hogy Kriegs Rudolf, a német szárma­­zású mérnök, aki Magyarországtól gazdag anyagi előnyöket és magas társadalmi érvényesülést nyer­, ha nyíltan nem is politizál, de a döntő pillanatban megszólal benne a neme, és arra akarja rávenni erdélyi szar­­m­ázású m­agyar feleségét, hogy köl­tözzenek Németországba. Fiát, aki most érettségizett, már németnek akarja nevelni. Ennek a Kriegs Ru­dolfnak öccse zsidó nőt feleségül, a Kriegs nevet Kissre magyarosította és teljesen másképp gondolkozik a né­met kérdést illetően, mint bátyja, élethír és drámai jelenetek során ez a három kérdés : a ném­et­, a magyar­­és a zsidókérdés egymáshoz való vi­szon­ya viaskodik az író művében és a dráma összecsapásaiból már akkor. 1943 ban a magyar hazaszeretet és az emberiesség kerül ki győztesen, Kriegs Rudolf mint ember és mint gondolat elbukik. Ezt a bukást ismerte fel a magyar közönség, amikor a darabot ünnepelte és a Sztójay-kormány, arm­kor betiltotta. A debreceni Csokonai-szinház váit® zatlanul azzal a szöveggel mutatja be a darabot, mint két évvel ezelőtt a Nemzeti Színház ősbemutatója. A demokrácia és az emberiesség je­gyében felszabadít Európában a da­­rab már megkezdte külföldi útjál- Első bemutatói Bécsben, Svájcban , és Párizsban lesznek. Az ú­jjáépítés hírei A vasúton a csütörtöki rohásfu m­unkán résztvevő háztömbök la­kói közül a farakási munkában kitűnt: Csülök Istvánná és Csőké® József. A fi. kér. parancsnokság 119 fő­vel a vasúton kitérők, sin­­éralsák és vágánytükör kibontásán dolgo­zott. Az egyik kisebb nádszort 8 óra alatt 620 mázsa vasat rakott le. A többi­­csoport is n­agytel­je­­sítményű munkát végzett. A Vagongyár újjáépítési roham­munkáján az 54-es háztömb 122 fűvel, a 76-os háztömb 56 fővel vett részt A 76-os háztömbből ki­tűnt Simon László, Szíjgyártó Ka­talin és Fü­ltip Gábor. A Villanygyárban a 74-es béc­­tömb 104 fővel dolgozott. Újabb és újabb átlagon felüli teljesítménnyel járulnak elvtár­sainak romházion lőtt országútik új­­jáépítéséhez. Legújabban fáradságot nem kí­mélve, szabadidejüket felhasználva vettek részt munkásbtkrsaink a deb­receni nagyállomás helyreállítási és újjáépítési munkáin, mindesz ok­­­nszolgálatás nélkül. Gulyás József, Szoj­ka Mihály, Ittosi Albert, Grébur Ferenc, Síkot László, Dollidéra András, Szuka András. Átlagon felüli teljesítmé­nyükön méltán megérdemlik a külön megemlékezést drágakö­vet veszek. - PIAC-U1CA éS BTMBIK órás

Next