Néplap, 1945. november (2. évfolyam, 247-269. szám)
1945-11-03 / 247. szám
lag döntötték romlásba Bárdossyék az országot A Bárdossy-per szerdai tárgyalásán Major Ákos elnök bejelentette, hogy a Népbíróság megkapta Bajcsy-Zsilinszky Endrének 1941 augusztus 5-én és 1942 január 12-én Bárdossyhoz intézett levelét. Az első levélben Bajcsy Zsilinszky kifejti, hogy a lelkiismeret szava kényszerítette a levél megírására. A képviselő bíráló jogának ez az egyetlen megnyilatkozási lehetősége az adott parlamenti viszonyok között. A német birodalom a háború elvesztését biztosra veszi — írta levelében Bajcsy-Zsilinszky. Ma már így kellene gondolkozni a magyar hadvezetésnek is. Bárdossy kijelenti, hogy erre a levélre nem emlékszik. Bajcsy-Zsilinszky memoranduma Major Ákos elnök ezután Bajcsy- Zsilinszky egyik memorandumát ismertette. Igen kínosan érintett sok jó magyar embert, — írja ebben Bajcsy-Zsilinszky —, hogy a Bácskában egyes katonai parancsnokok megtorlást intéztek és feleslegesen kegyetlenkedtek. Ha tényleg történtek ilyen túlkapások, a legerősebb kézzel kellett volna azokat megtorolni. Mindez még az újvidéki eset előtt történt — jegyezte meg közbevetőleg az elnök, majd folytatta Bajcsy memorandumának ismertetését. — Kétségtelen, hogy a német-orosz háborúba bizonyos nyomás alatt léptünk be. Csáky István annak idején kijelentette, hogy Moszkva értésünkre adta, örök időkre a Kárpátokat tekinti a magyar határnak. Minke Oroszország nem támadott. Az igazság az, hogy mi torpadtuk meg az oroszokat, holott történelmi magatartásunk mégis csak a védekezés mind keleti, mind nyugati irányban. Még akkor sem volna szabad csatlósszerepre vállalkozni Németország oldalán, ha a német győzelem lenne valószínű Nem lett volna szabad sem a háromhatalmi egyezményhez csatlakozni, sem a szerbeket megtámadnunk, sem az orosz-német háborúba belekeverd® mink. Hitem szerint még a német megszállást inkább kellett volna vállalni. Telelő Pál pisztolya mondotta ki az utolsó nemet. Ezt a nemet újból ki kell mondanunk, ha meg akarjuk menteni országunkat Nekünk, magyaroknak szembe kell szállnunk a német nyomással, amíg nem késő, különben végleg eljátsszuk a nemzet sorsát. Mi nem adhatunk több katortát, mindenáron meg kell menekülnünk attól a veszedelemtől, hogy szembekerüljünk Angliával és a Egyesütt Államokkal. Egyedül a kockázatok vállalása mentheti ati országunkat a szégyentől és gyaluesttől. — Emlékszik erre a levélre Bárdossy ? — kérdi az elnök a vádlottól ? Bárdossy : Én csak egy hozzánintézett levélre emlékszem. Ezután került sor a tanúk kihallgatására. Elsőnek Reményi-Schneller vallomása további folyamán hangoztatta, hogy a részletekre nem emlékszik. Ezután Szombathelyi Ferenc tanú kihallgatása kezdődött. Azt vallotta, hogy az újvidéki és zsahlyai akcióra ő bocsátott karhatalmat rendelkezésre. Ő adta a parancsot Grassynak és Czeidnernek és azt az utasítást kapta a karhatalom, hogy a csendőrséggel szemben fegyvert ragadjon. A továbbiakban a vezérkari főnökség tábori bíróságának felállításával igyekezett olyan képet festeni a tanú, mintha arra Budapesten a front mögött 2000 km-re 1940-ben szükség lett volna. A vád tett fel ezután számos kérdést a tanúnak, melyekre megdöbbentő tájékozatlanságra valló eseteket adott elő. Elmondotta, hogy a főbűnösök a németek segítségével szöktek meg. — Én megtettem kötelességemet — hangoztatta —, értesítettem a németeket, hogy ezek nem tisztek, hanem közönséges gyilkosok. A magyar hadsereg és a közvélemény hőstettet látott az újvidéki eseményekben és tudom, hogy nagyon sokan ma is így gondolkoznak. Szombathelyinek erre a szavaira a hallgatóság körében óriási felhördülés támadt. A következő tanú Rasksy Károly volt. Elmondotta, hogy háborúba sodródásunk tekintetében nem lehet magyar közvéleményről beszélni, mert az igazi közvélemény nem kapott hangot kifelé. Az igazi közvélmény szembeszállt a német politikával, ezt Bárdossy tudta. " A továbbiakban elmondotta, mi történt.Bárdossy és közte 1941 március 29-én. Bárdossy közölte vele a belgrádi eseményeket, amelyek miatt a német kormány katonai akciót indított Jugoszlávia ellen. A vádlott szerint ebben Magyarországnak részt kellett venni többek között azért, mert a németek ismerik az ország németellenes beállítottságát. Eszterházy Móric néhány nap múlva megnyugtatott, hogy a kormányzó nem adja beleegyezését, a baráti szerződés megkötéseután egy Jugoszlávia elleni katonai akcióhoz Reményt-Schineller Lajos állt a bíróság elé, aki elmondotta, hogy a hadüzenet, illetve a hadiállapot beálltával kapcsolatosan a miniszterek nem tudtak arról, hogy a minisztertanács részéről minden alkotmánysértéssel történt. Náray Antal ny. tábornok az MTI volt elnöke Major kérdésére kijelenti, hogy vezérsikára volt a legfelsőbb honvédelmitanácsnak és 1941. április 1- én megtartott gyűlés jegyzőkönyvét ő vezette. Ezen a gyűlésen volt szó a Délvidék megszállásáról. A tanács 8 szavazatai határozta el, hogy Magyarország hozzájárul az agresszióhoz, de katonai eszközükhöz mindaddig nem nyúl, amíg Jugoszlávia, mint egységes állam fennáll. Ezt a javaslatot Bárdossy akkori küslügymmkor terjesztette mindenféle IEF vétele és eladása Blumirz ht « L . .• elő és Teleki Pál gróf miniszterelnök zárószavaiban ugyanezt hangoztatta. A másik feltétel az volt, hogy csak , kisebb politikájú erőt küldünk le és csupán a Dunáig. Welch vezérezredes, Bartha honvédelmi miniszter, Hóman Bálint és Reményi Schneller a feltétel nélküli agresszió mellett foglalt állást. De velünk szemben a szavazat állt. Sztójay levele Hitlerhez Major Ákos elnök ezután áttért a különböző iratok ismertetésére, felolvasta Sztójaynak Hitlerhez intézett levelét, amelyben Sztójay a magyar-német sorsközösséget hangoztatta. El kell pusztítani a belgrádi darázsfészket, írta a levélben Sztójay, mert ez egyaránt veszélyeztett Németország és Magyaror Az elnök még újabb iratokat ismertetett, köztük Bartha londotfi követ 1941 február 7-i Bárdossyhoz intézett lelevét, amelyben a követ közli, hogy Anglia kitűnően fel van szerelve a háborúra. Angliát legyőzni nem sikerühet. Anglia méltányosan bírálja el a középeurópai államok helyzetét és csak ■bban a tekintetben tett különbséget, hogy ezek az államok kényszerből cselekedtek-e, vagy pedig önkényesen Az elnök ezután a szerdai tárgyalást befejezte és közölte, hogy ■i legközelebbi tárgyalás péntek reggel 8 órakor kezdődik. A tárgyalás negyedik napján az elnök az iratokat ismertette. Felolvasta Horthy Miklósnak Hitlerhez intézett levelét, amelyben a kormányzó azt írja, hogy Magyarországnak a háborúban való résztvetelét a nehéz gazdasági helyzet ellenére elhatározta. Hitler válaszlevelében meghatott hangon mondott ezért köszönetet. Az elnök ezután ismertette Grassy József vallomását. Eszerint Szombathelyi Ferenc írásban adott parancsot Bácska fegyveres megtisztítására. Ezután J’cnesy Perem- népügyész mondotta el vádbeszédét. / _ — Az első áll e bíróság előtt azok közül a közjogi méltóságot betöltő férfiak, közül, akik az egész országot, az egész népet pusztulásba döntötték. Klasszikus műveltségig csiszolt elme, ügyes és gyakorlott diplomata, maga is kiváló bölcselő és szónoki képességgel rendelkező egyén. Tettének és felelősségének súlyát képzettsége és magas műveltsége még irtózatosabbá teszi." Bárdossynak tudnia kellett, mivé dagad a lavina, amely felelőtlenül megindul, mit és miket fog alátemetni. Nekik kell a legjobban tudni, mit jelent az, hogy a nemzetet kiszolgálják a németeknek, a német imperialista törekvéseknek. Ezután Szalay Sándor politikai népügyész többekközt ezt mondotta vádbeszédében : — Ennek a pernek célja a történetírás. Magyarország számára ködön cél a béke előkészítése. Tisztázni kell, kik a bűnösök, személyek, vagy klikkek, vagy pedig ez a szerencsétlen megnyomorodott magyar nép ? Ezután Berend Béla védő mondotta el védbeszédét, majd Bárdossy László szólalt fel az utolsó szó jogán. Hangoztatta, hogy nem kíván védekezni a vádakkal szemben, vállalja a felelősséget tetteiért. Major Ákos elnök ezután befejezte a tárgyalást és közötte, hogy a Népbíróság szombaton reggel 9 órakor hirdeti ki ítéletét. a | CSOKONAI SZÍNHÁZ, KAMARA SZÍNHÁZ lfju.1Gi 3-tor János vitéz kulcssid fél 8 kor Harapó férj előadás kezdete 1/6 órakor ZÁJRSA.K. ! vonuljatok be! Vörös János honvédelmi miniszter ígérete ellenére a Magyar Kommunista Párt funkcionáriusait egyre-másra behívják. Veszprém megyéből, Bódé községből 50 elvtársitoknak kézbesítettek ki este másnap reggelre szóló behívót. Tarcalon is azonnali behívót kapott pártvezetőségünk. Így értelmezi a választások tisztaságát a honvédelmi minisztérium ? ! A 210-as székesfehérvári bevonulási központ parancsnoka, Puskás százados úr így akarja csökkenteni a kommunisták számát, hogy almaszedésre hivatja be a környék kommunistáit és új birtokosait, Budapest munkáskörnyékein és a Tiszántúlon is serényen működik, a behívási rendszer a kommunisták ?Ven. Elvtársak, semmi esetre se vonuljatok be ! Nem engedjük be a munkásságot most a választások előtt a hadseregbe, hogy ne tudjanak leszavazni, hogy az újjáépítés helyett reakciós átnevelésben vagy éppenséggel büntető akcióban legyen része! Megalakult a Közélelmezési Bizottság 70 pengő a kenyér új ára Szerdán d. u. a főispán, a közellátási ügyosztály vezetősége, a közellátási felügyelőség, a sütői párosok, malmosok bevonásával közellátási értekezletre gyűlt össze a városházán Csillag Miklós elvtárs javasolta egy Közélelmezési Bizottság felállításait, amely a demokratikus pártok és a szakszervezetek egyes képviselőiből kell hogy álljon. A Bizottság célja, hogy politikai súlyával a közellátási hivatal segítségére legyen és a pártokon keresztül a tömegek bevonásával részt vegyen a közellátás intézőben. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a javaslatot. A közélelmezési bizottság tegnap reggel összeült, hogy a kenyér új árát megállapítsa. A közellátási májusiiter rendelette értelmében a liszt árát fölemelték és a százszázalékos munkabértöbblet mellett a sütőiparosok nem képsek az 52 pengős kenyér árát fenntartani A pártközi Közélelmezési Bizottság a szakértők meghallgatása után megállapította a kenyér ideiglenes új árát 7® pengőben. A Közélelmezési Bizottság, melynek tagjai a politikai pártok beküldött képviselői, továbbá szakreferensként a közellátási felügyelőség, a húsközpont és a terményhivatal kiküldöttei, minden héten legalább kétszer összeülnek, hogy a mindennapi problémákat megtárgyalják és ezáltal elejét veszik a múltban a város közellátási vezetői ellen folytatott egyéni támadásoknak. Kenyér, jó rém, rend! A 4-es kockába tedd a keresztet! Férfi és női szövetek, selymek, bélésáruk nagy választékban kaphatók Tiszántúli TEXTILHÁZ Piac-u. 22. Első Takarék épület MEGÉRI fi FiÍRáDSflGOrta megtekinti szövet Különlegességeinket MÁRKUS és DUKESZ PIAC-UTCA 51. SZÁM. 1945 november 3, sroisba* Az érdektelen szól A „Debreczen“ okóber 31 -iszámában megjelent egy cikk, amelyik „véres kommunista verekedésről“ számol be. Ennél a jelenetnél én is ott voltam, mint szemlélő. Kötelességemnek tartom, hogy rávilágítsak az igazságra. Nem az a meglepő, hogy fényes nappal letépik a munkásság plakátjait. A felháborító az volt, hogy hogy akik ezt tették, kis turulista, fasiszta fiókák voltak. A valóságnak az felel meg, hogy egy pár pofont kaptak de nem Kommunista Párt-jelvényes emberektől, hanem munkásruhás dolgozóktólakikről én sem tudtam megállapítani, milyen párthoz tartoznak, mert jelvény nem volt rajtuk. Ahogy én láttam a dolgokat, itt nem nem pártok közötti választási ellentét volt, hanem a munkások nagyon jól ismerik már ezeket a fiók fasisztákat, akikben még tulajdonképpen az elmúlt 25 év szelleme él. . ..Debreczen a részéről megszok-tam már, különösen most választás előtt, a tények elferdítését. Pedig, mint írják, ők is aláírták — nem csak a kommunisták — azt a pártközi kiáltványt, amelyik tisztességes választási küzdelemre szólítja fel a pártokat. Ne felejtsék el, hogy a magyarság minden elnyomás dacára sem áll azon a nívón, mint az elmúlt világháborúban, amikor egyes lapok olyan híreket is közölhettek, hogy a Kárpátokban elsüllyedt egy hajó. A magyar munkásság ezekre az álhírekre és az egyes fasiszta provokációkra kellő időben megadja a méltó választ Tisztelettel: Barna Bálint egy pártonkívüli munkás. Férfi fehérneműt tökéletes szabással készít a Tiszántúli .. Fehérnemű Üzem Vár u. 2. Bérmunkát vállalunk MINDENFÉLE TEXTIL- ÉS KÖTÖTT-SZÖVÖTT ÁRUT veszek és eladok. Téli áruk beérkeztek. Hersch Ernő textilkereskedés, PIAC-U. 19. Férfiruha-nőikabát, férfiszövet-bélésáru VÁGÓ Széchenyi és Piac-utca sarok Viszonteladók, mindennemű - és legolcsóbban pldpi■ U■ vásárolhatnak Winternik Béla papírnagykereskedésében Arany J.u. 54