Néplap, 1945. november (2. évfolyam, 247-269. szám)

1945-11-03 / 247. szám

lag döntötték romlásba Bárdossyék az országot A Bár­dossy-per szerdai tárgya­lásán Major Ákos elnök bejelen­tette, hogy a Népbíróság megkapta Bajcsy-Zsilinszky Endrének 1941 augusztus 5-én és 1942 január 12-én Bárdossyhoz intézett levelét. Az első levélben Ba­jcsy Zsilinszky kifejti, hogy a­ lelki­ismeret szava kényszerítette a levél megírására. A képviselő bíráló jogának ez az egyetlen megnyilatkozási lehetősége az adott parlamenti viszonyok kö­zött. A német birodalom a háború elvesztését biztosra veszi — írta le­velében Bajcsy-Zsilinszky. Ma már így kellene gondolkozni a magyar hadvezetésnek is. Bárdossy kijelenti, hogy erre­ a lev­élre nem emlékszik. Bajcsy-Zsilinszky memoranduma Major Ákos elnök ezután Bajcsy- Zsilinszky egyik memorandumát is­mertette. Igen kínosan érintett sok jó magyar embert, — írja ebben Bajcsy-Zsilinszky —, hogy a Bács­kában egyes katonai parancsnokok megtorlást intéztek és feleslegesen kegyetlenkedtek. Ha tényleg történ­tek ilyen túlkapások, a legerősebb kézzel kellett volna azokat meg­torolni. Mindez még az újvidéki eset előtt történt — jegyezte meg közbevető­­leg az elnök, majd folytatta Bajcsy memorandumának ismertetését. — Kétségtelen, hogy a német-orosz há­borúba bizonyos nyomás alatt lép­tünk be. Csáky István annak idején kijelentette, hogy Moszkva értésünk­re adta, örök időkre a Kárpátokat tekinti a magyar határnak. Minke Oroszország nem támadott. Az igaz­ság az, hogy mi torpadtuk meg az oroszokat, holott történelmi maga­tartásunk mégis csak a védekezés mind keleti, mind nyugati irányban. Még akkor sem volna szabad csat­lósszerepre vállalkozni Németország oldalán, ha a német győzelem lenne valószínű Nem lett volna szabad sem a háromhatalmi egyezményhez csatlakozni, sem a szerbeket meg­támadnunk, sem az orosz-német háborúba belekeverd® m­ink. Hitem szerint még a német megszállást­­ inkább kellett volna vállalni. Telelő Pál pisztolya mondotta ki az utolsó nemet. Ezt a nemet újból ki kell mondanunk, ha meg akarjuk men­teni országunkat Nekünk, magya­roknak szembe kell szállnunk a né­met nyomással, amíg nem késő, kü­lönben végleg eljátsszuk a nemzet sorsát. Mi nem adhatunk több ka­­tortát, mindenáron meg kell mene­külnünk attól a veszedelemtől, hogy szembekerüljünk Angliával és a­ Egy­esütt Államokkal. Egyedül a kockázatok vállalása mentheti ati országunkat a szégyentől és gyalu­esttől. — Emlékszik erre a levélre Bár­dossy ? — kérdi az elnök a vád­lottól ? Bárdossy : Én csak egy hozzán­­intézett levélre emlékszem­. Ezután került sor a tanúk kihall­gatására. Elsőnek Reményi-Schneller vallomása to­vábbi folyamán hangoztatta, hogy a részletekre nem emlékszik. Ezután Szombathelyi Ferenc tanú kihallgatása kezdődött. Azt vallotta, hogy az újvidéki és zsah­­lyai akcióra ő bocsátott karhatalmat rendelkezésre. Ő adta a parancsot Grassynak és Czeidnernek és azt az utasítást kapta a karhatalom, hogy a csendőrséggel szemben fegyvert ragadjon. A továbbiakban a vezérkari fő­nökség tábori bíróságának felállítá­sával igyekezett olyan képet festeni a tanú, mintha arra Budapesten a front mögött 2000 km-re 1940-ben szükség lett volna. A vád tett fel ezután számos kér­dést a tanúnak, melyekre megdöb­bentő tájékozatlanságra valló esete­ket adott elő. Elmondotta, hogy a főbűnösök a németek segítségével szöktek meg. — Én megtettem kötelességemet — hangoztatta —, értesítettem a németeket, hogy ezek nem tisztek, hanem közönséges gyilkosok. A ma­gyar hadsereg és a közvélemény hőstettet látott az újvidéki esemé­nyekben és tudom, hogy nagyon so­kan ma is így gondolkoznak. Szombathelyinek erre a szavaira a hallgatóság körében óriási felhör­dülés támadt. A következő tanú Rasksy Károly volt. Elmondotta, hogy háborúba sodródásunk tekintetében nem lehet magyar közvéleményről beszélni, mert az igazi közvélemény nem ka­pott hangot kifelé. Az igazi közvé­­lmény szembeszállt a német politi­kával, ezt Bárdossy tudta.­­ " A továbbiakban elmondotta, mi történt.Bárdossy és közte 1941 már­cius 29-én. Bárdossy közölte vele a belgrádi eseményeket, amelyek miatt a­ német kormány katonai akciót indított Jugoszlávia ellen. A vádlott szerint­­ ebben Magyarországnak részt kellett venni­ többek között azért, mert a németek ismerik az ország németellenes beállítottságát. Eszterházy Móric néhány nap múl­va megnyugtatott, hogy a kor­mányzó nem adja beleegyezését, a baráti szerződés megkötése­­után egy Jugoszlávia elleni katonai ak­cióhoz Remény­t-Schineller Lajos állt a bíróság elé, aki elmondotta, hogy a hadüzenet, illetve a hadiál­lapot beálltával kapcsolatosan a mi­ni­szterek nem tudtak arról, hogy a­ minisztertanács részéről minden alkotmánysértéssel történt. Náray Antal ny. tábornok az MTI volt elnöke Major kérdésére kijelenti, hogy ve­zérsikára volt a legfelsőbb honvé­delmi­­tanácsnak és 1941. április 1- én megtartott gyűlés jegyzőköny­vét ő vezette. Ezen a gyűlésen volt szó a Délvidék megszállásáról. A tanács 8 szavazatai határozta el, hogy­ Magyarország hozzájárul az agresszióhoz, de katonai eszkö­zükhöz mindaddig nem nyúl, amíg Jugoszlávia, mint egységes állam fennáll. Ezt a javaslatot Bárdossy akkori küslü­gym­m­kor terjesztette mindenféle IEF vétele és eladása Blum­irz h­t «­ L . .• elő és Teleki Pál gróf miniszterel­nök zárószavaiban ugyanezt han­goztatta. A másik feltétel az volt, hogy csak , kisebb politikájú erőt küldünk le és csupán a Dunáig. Welch vezérezredes, Bartha honvé­delmi miniszter, Hóman Bálint és Reményi Schneller a feltétel nélkü­li agresszió mellett foglalt állást. De velünk szemben a szavazat állt. Sztójay levele Hitlerhez Major Ákos elnök ezután áttért a különböző iratok ismertetésére, felolvasta Sztójaynak Hitlerhez in­tézett levelét, amelyben Sztójay a magyar-német sorsközösséget han­goztatta. El kell pusztítani a bel­grádi darázsfészket, írta a levélben Sztójay, mert ez egyaránt veszé­lyeztett Németország és Magyar­or Az elnök még újabb iratokat is­mertetett, köztük Bartha londotfi követ 1941 február 7-i Bárdossy­hoz intézett lelevét, amelyben a követ közli, hogy Anglia kitűnően fel van szerelve a háborúra. Ang­liát legyőzni nem sikerühet. Anglia méltányosan bírálja el a közép­európai államok helyzetét és csak ■bban a tekintetben tett különbsé­get, hogy ezek az államok kény­szerből cselekedtek-e, vagy pedig önkényesen Az elnök ezután a szerdai tár­gyalást befejezte és közölte, hogy ■i legközelebbi tárgyalás péntek reggel 8 órakor kezdődik. A tárgyalás negyedik napján az elnök az iratokat ismertette. Felol­vasta Horthy Miklósnak Hitlerhez intézett levelét,­­ amelyben a kor­mányzó azt írja, hogy Magyaror­szágnak a háborúban való résztve­­telét a nehéz gazdasági helyzet el­lenére elhatározta. Hitler válasz­levelében meghatott hangon mondott ezért köszönetet. Az elnök ezután ismertette Grassy József vallomását. Eszerint Szom­bathelyi Ferenc írásban adott pa­rancsot Bácska fegyveres megtisztí­tására. Ezután J’cnesy Perem- népügyész mondotta el vádbeszédét. / _ — Az első áll e bíróság előtt azok közül a közjogi méltóságot be­töltő férfiak, közül, akik az egész országot, az egész népet pusztulásba döntötték. Klasszikus műveltségig csiszolt elme, ügyes és gyakorlott diplomata, maga is kiváló bölcselő és szónoki képességgel rendelkező egyén. Tettének és felelősségének súlyát képzettsége és magas mű­veltsége még irtózatosabbá teszi." Bárdossynak tudnia kellett, mivé dagad a­­ lavina, amely felelőtlenül megindul, mit és miket fog aláte­metni. Nekik kell a legjobban tudni, mit jelent az, hogy a nem­zetet kiszolgálják a németeknek, a német imperialista törekvéseknek. Ezután Szalay Sándor politikai népügyész többek­­közt ezt mon­dotta vádbeszédében : — Ennek a pernek célja a törté­netírás. Magyarország számára kö­dön cél a béke előkészítése. Tisz­tázni kell, kik a bűnösök, szemé­lyek, vagy klikkek, vagy pedig ez a szerencsétlen megnyomorod­ott­ ma­gyar nép ? Ezután Berend Béla védő mon­dotta el védbeszédét, majd Bárdossy László szólalt fel az utolsó szó jo­gán. Hangoztatta, hogy nem­ kíván védekezni a vádakkal szemben, vál­lalja a felelősséget tetteiért. Major Ákos elnök ezután befe­­jezte a tárgyalást és közötte, hogy a Népbíróság szombaton reggel 9­­ órakor hirdeti ki ítéletét. a | CSOKONAI SZÍNHÁZ, KAMARA SZÍNHÁZ lfju.1­­Gi 3-tor János vitéz­­ kulcssid fél 8 kor Harapó férj előadás kezdete 1/­­6 órakor ZÁJRSA.K. ! vonuljatok be! Vörös János honvédelmi minisz­­ter ígérete ellenére a Magyar Kom­munista Párt funkcionáriusait egy­re-másra behívják. Veszprém me­gyéből, Bódé községből 50 elvtár­sitoknak kézbesítettek ki este más­nap reggelre szóló behívót. Tarca­­lon is azonnali behívót kapott párt­­vezetőségünk. Így értelmezi a vá­lasztások tisztaságát a honvédelmi minisztérium ? ! A 210-as székesfehérvári bevonu­lási központ parancsnoka, Puskás százados úr így akarja csökken­teni a kommunisták számát, hogy almaszedésre hivatja be a környék kommunistáit és új birtok­osait, Budapest munkáskörnyékein és a Tiszántúlon is serényen működik, a behívási rendszer a kommunisták ?Ven. Elvtársak, semmi esetre se vo­nuljatok be ! Nem engedjük be a munkásságot most a választások előtt a hadse­regbe, hogy ne tudjanak leszavazni, hogy az újjáépítés helyett reakciós átnevelésben vagy éppenséggel bün­tető akcióban legyen része! Megalakult a Közélelmezési Bizottság 70 pengő a kenyér új ára Szerdán d. u. a főispán, a közel­látási ügyosztály vezetősége, a közellátási felügyelőség, a sütői pá­rosok, malmosok bevonásával köz­ellátási értekezletre gyűlt össze a városházán Csillag­ Miklós elvtárs javasolta egy Közélelmezési Bizottság felállí­tásait, amely a demokratikus pár­tok és a szakszervezetek egyes képviselőiből kell hogy álljon. A Bizottság célja, hogy politikai sú­lyával a közellátási hivatal segít­ségére legyen és a párt­ok­on ke­resztül a tömegek bevonásával részt vegyen a közellátás intéző­ben. Az értekezlet egyhangúlag el­fogadta a javaslatot. A közélelmezési bizottság tegnap reggel összeült, hogy a kenyér új árát megállapítsa. A közellátási májusiiter rendelette értelmében a liszt árát fölemelték és a százszá­zalékos munkabértöbblet mellett a sütőiparosok nem képsek az 52 pengős kenyér árát fenntartani A pártközi Közélelmezési Bizottság a szakértők meghallgatása után megállapította a kenyér ideiglenes új árát 7® pengőben. A Közélelmezési Bizottság, mely­nek tagjai a politikai pártok be­küldött képviselői, továbbá szak­referensként a közellátási felügye­­lőség, a húsközpont és a termény­­hivatal kiküldöttei, minden héten legalább kétszer összeülnek, hogy a mindennapi problémákat meg­tárgyalják és ezáltal elejét veszik a múltban a város közellátási vezetői ellen folytatott egyéni támadások­nak. Kenyér, jó rém, rend! A 4-es kockába tedd a keresztet! Férfi és női szövetek, selymek, bélésáruk nagy választékban kaphatók Tiszántúli TEXTILHÁZ Piac-u. 22. Első Takarék épület MEGÉRI fi FiÍRáDSflGOr­ta megtekinti szövet Különlegességeinket MÁRKUS és DUKESZ PIAC-UTCA 51. SZÁM. 1945 november 3, sroisba* Az érdektelen szól A „Debreczen“ okóber 31 -i­­szá­mában megjelent egy cikk, ame­lyik „véres kommunista verekedés­ről“ számol be. Ennél a jelenetnél én is ott vol­­ta­m, mint szemlélő. Kötelességem­nek tartom, hogy rávilágítsak az igazságra. Nem az a meglepő, hogy fényes nappal letépik a munkásság pla­kátjait. A felháborító az volt, hogy hogy akik ezt tették, kis turulista, fasiszta­ fiókák voltak. A valóság­nak az felel meg, hogy egy pár pofont kaptak de nem Kommu­nista Párt-jelvényes emberektől, hanem munkásruhás dolgozóktól­­akikről én sem tudtam megállapí­tani, milyen párthoz tartoznak, mert jelvény nem volt rajtuk. Ahogy én láttam a dolgokat, itt nem nem pártok közötti választási ellentét volt, hanem a munkások nagyon jól ismerik m­ár ezeket a fiók­ fasisztákat, akikben még tu­lajdonképpen az elmúlt 25 év szel­lem­e él. . ..Debreczen a részéről megszok-tam már, különösen most választás előtt, a tények elferdítését. Pedig, mint írják, ők is aláírták — nem csak a kommunisták — azt a párt­közi kiáltványt, amelyik tisztessé­ges választási küzdelemre szólítja fel a pártokat. Ne felejtsék el, hogy a magyarság minden elnyomás da­cára sem áll azon a nívón, mint az elmúlt világháborúban, amikor egyes lapok olyan híreket is kö­zölhettek, hogy a Kárpátokban el­süllyedt egy hajó. A magyar mun­kásság ezekre az álhírekre é­s az egyes fasiszta provokációkra kellő időben megadja a méltó választ Tisztelettel: Barna Bálint egy pártonk­ívüli munkás. Férfi fehérneműt tökéletes szabássa­l készít a Tiszántúli .. Fehérnemű Üzem Vár­ u. 2. Bérmunkát vállalunk MINDENFÉLE TEXTIL- ÉS KÖ­TÖTT-SZÖVÖTT ÁRUT veszek és eladok. Téli áruk beérkeztek. Hersch Ernő textilkereskedés, PIAC-U. 19. F­érfiruha-nőikabát, férfiszövet-bélésáru VÁGÓ Széchenyi és Piac-utca sarok Viszonteladók, mindennemű - é­s legolcsóbban pldpi■ U■ vásárolhatnak Winternik Béla papírnagykereskedésében Arany J.­u. 54

Next