Néplap, 1947. július (4. évfolyam, 137-172. szám)

1947-07-01 / 137. szám

4 Tildy Zoltán köztársasági elnök • Valósággá válik a Duna völgyében élő népek őszinte testvérisége Minorics jugoszláv követ magyar nyelvű beszédet mondott a Magyar—Jugoszláv Társaság debreceni alakulatán A Magyar—Jugoszláv Társaság debreceni csoportja vasárnap délután a Városháza közgyűlési termében nagyszámú közönség előtt tartotta alakuló ülését, amelyen megjelent és beszédet mondott Tildy Zoltán köztársasági elnök. • Résztvettek az ünnepélyes alakuló ülésen Ortutay Gyula és Mihályfi Ernő miniszterek is. Szabó Kálmán polgármester meleg szavakkal köszöntötte a köztársasági elnököt és a vendégeket, majd Tildy Zoltán köztársasági elnök mondott beszédet. — Népünk levonta a múlt, a távolabbi és közelebbi múlt tanulságait — mondotta.— Világosan látjuk: az, hogy a dunavölgyi tájon élő népek nem sértették meg egymást, hanem külső befolyás és népellenes vezetők alatt egymás ellen küzdöttek, mindnyájunk erőit kisebbítette, s mindannyiunk életét szegényebbé tette. Harcaink-ból legtöbbször csak a nevető harmadik húzott hasznot. A mögöttünk lévő három évtized azt is döbbenetesen világossá tette a magyarság előtt, hogy nem lehet büntetlenül hozzákötni sorsunkat a szolgaság hatalmaihoz, mint ezt vétkes vezetőink a két világháborúban tették. Elsősorban, arra törekszünk, hogy végképen lebontsuk mindazokat a gátakat, amelyek a multiból ittmaradtak, s amelyek eddig elválasztottak,bennünket velünk közös sorsra rendelt szomszéd népekinktől. Ki fogjuk gyomlálni a múlt mesterséges propaganda-fertőzetét, ha az valahol még megmardt, s azt akarjuk, hogy népünk tiszta látással, nyílt tekintettel, bátran és bizalomhal lépjen abba az új világba, amely egész lényének és jellemének megfelel, s , amelyben életté és valósággá válik a Duna völgyében élő népek őszinte és fenntartásnélküli testvérisége. Mi a népeknek egymás iránt való igaz barátságára, mély és őszinte békéjére gondolunk, amit milliók és milliók öntudatos szándéka és akarata valósít meg és tesz örökkévalóvá. — Ehhez elsősorban az szükséges, hogy megismerjük egymást.. Hosszú századokon át éltük közösen, egymás mellett ennek a tájnak, a sorsát, mégis oly keveset tudtunk egymásról. Távoli országok közelebb voltak hozzánk, mint szomszédaink. Sokat kell pótolnunk ezen a téren. Meg kell mutatnunk egymásnak értékeinket, kincseinket, s ki fog derülni, mennyi közös kincsünk és mennyi közös érttékünk van. — A Magyar—Jugoszláv Társaság feladata, hogy ezen dolgozzék, én innen is szeretném felhívni az egész magyar társadalmat arra, hogy érdeklődjenek e nagyhivatású és nagyjövőjű társaság munkája iránt, de vegyenek részt abban értékeik és áldozatkészségük legjavával, abban a tudatban, hogy a társaságon keresztül az egyik legjobb magyar ügyet szolgálják. A köztársasági elnök beszédét többször szakította meg a meleg éljenzés és különösen ünnepelte a közönség a köztársasági elnök beszéde közben Jugoszlávia nagy nemzeti hősét, Tito tábornagyot. Ezután Mrázovics Karlo budapesti jugoszláv követ mondott magyar nyelvű beszédet. .Hangoztatta, hogy nem akarja felidézni a múltat, amely mindkét ország tragédiáját okozta. Ehelyett előre kell néznünk és építenünk a boldog jövendőt. Ebben a nemes munkában egymást kell segítenünk. — A két fiatal önálló állam, Jugoszlávia és Magyarország egymás közötti viszonyában az elmúlt igen rövid idő alatt■ jelentős eredményeket ért el. Sokkal többet végeztek, mint amennyit a régi monarchiák tettek fennállásuk alatt. Hangoztatta ezután, hogy a tartós baráti kapcsolatoknak első és legfontosabb feltétele az őszinteség. Jugoszlávia őszintén kívánja fejleszteni Magyarországgal a baráti kapcsolatokat politikai, gazdasági és kulturális téren, egyaránt. Ezeknek a kapcsolatoknak célja: a béke megőrzése a világnak ezen a táján, együttműködve az összes békeszerető országokkal és népekkel, a nagy és hatalmas Szovjetunióval az élen. A két köztársaság gazdasági életének kifejlesztése, népeink jólétének emelése és kulturális vívmányainak kölcsönös megismertetése. Hiszem, hogy a demokratikus beállítottságú magyar népet is az őszinteség vezérli. Hiszem, hogy ezen az alapon eredményesen tovább tudjuk fejleszteni a tartós baráti kapcsolatokat mindkét állam és nép javára, meggazdagodására. A jugoszláv követ beszéde után megalakult a Társaság debreceni csoportja, amelyelnökévé dr. Gacsályi Sándor tankerületi főigazgatót, társelnökökké dr. Kettessy Aladárt, Koncz Endrét, Őry Istvánt, Szabó Istvánt, főtitkárává dr. Bujdosó Ernőt, titkárokká:: dr Csernik Józsefet és dr. Tóth Lászlót, jegyzőkké özv. dr. Héger Flórisnét és Zöld Jánosnét, pénztárossá: Molnár Kálmánt, pénztári ellenőrré, Varga Dezsőt választotta meg. Szántó György a MJT központi intéző bizottsága nevében üdvözölte az ülés résztvevőit, és rámutatott arra, hogy Debrecen gyár a nyolcadik város, ahol megalakult a MJT vidéki szervezete. Csuka Zoltán író Iván Gorán Kovacsics horvát vértanú, író és költő munkásságát méltatta, akinek műveiből Palotay Erzsi előadóművésznő tolmácsolt néhányat nagy sikerrel. Molnár Imre budapesti zeneművészeti főiskolai tanár jugoszláv népdalokat énekelt zongorakísérettel. Az ülés Gacsályi Sándor elnök zárószavaival ért véget. Kegyeletes gyászünnepségen adózott a debreceni zsidóság a deportálás áldozatai emlékének Több mint kétezer főnyi gyászoló közönség állta körül a tűző napsütésben a debreceni zsidó térnéző egyik elkerített részét, ahol felavatásra várt az Auschwitzban és más deportációs laborokban elhunyt debreceni zsidók emlékére emelt síremlék. A gyászünnepélyt Stem Miksa orth. főrabbi héber nyelvű hitszónoklata nyitotta meg, majd utana dr. Weisz Miksa lépett a szónoki emelvényre, hogy felavassa az emlékművet. — A „RIF“. szappanokat temetjük el — kezdi® beszédét —, melyeket a zsidó nép testéből gyámt'ottak. Ti, . ébben maradottak figyelitek az ajtókat,hogy mikor lép be, mikor jön haza az édesapátok, anyások, testvéretek és közeli rokonotok. Hol vannak? — kérdezlek egymástól. Hát itt, ennek a jelképes sírnak a mélyén nyugszanak, mert a fasiszta fenevadak elpusztították őket. Ezt tették ők, kiknek gyilkosság van a kultórájuk. Senki sem tudja viszszaadni szeretteinket, azonban gyilkosaink a porban hevernek és a hitlerizmust megsemmisítette a demokráci kemény ökle. A Debreceni Izraelita Szentegylet nevében dr. Schwart, Arthur vette át az emlékművet. Az emlékezés pilanatában itt e jelképed,sírnál arra kérek mindenkit, hogy két keze munkájával teljesíte igaztartói kötelességét, hogy szeretettét és megbecsülést váltson ki aszabadságszerető népek világában. Hagyjunk fel végre a sírással, mert könnybelábadt szemekkel nem lehet dolgozni. Fel hát zsidó testvéreim a munkára! A gyászünnepséget Halász József nagykanizsai főkántor gyászéneke zárta be Habermann Izsó debreceni főkántor segédletével- Nem lehet a szakszervezeti A szakszervezeti munkaközvetítő hivatal feljelentésére az elsőfokú iparhatóság a legszigorúbban eljárt azon munkaadók ellen, akik megkerülésével alkalmaztak segédeket vagy más, munkavállalókat. 210 forintos pénzbírsággal sújtotta Tóth László Kossuthutca 17. szám alatti cukrászt, mivel bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. Megbüntette még Grünfeld Adolf Vörös Hadseregúra 32. szám alatti iparost száz forintra, Hirseh Sándor Árpád-téri péket 60 forintra és Libra Ferenc Árpád-tér 10. szám alatti szabómestert 40 forintra hasonló okok miatt. ifj. Sürögös Sándor Wesselényi utca 51. szám alatti ,Jakos tímármestert, mert a Munkaközvetítő Hivatal megkerülésével vett fel alkalmazottakat, az I. fokú büntető birds az 1000 forint pénz megkerülni munkaközvetítőt büntetésre ítélte. — Fazekas László tímármestert, Tímár utca 8. szám alatti lakost 200 forint pénzbüntetésre ítélte. — Süskind Manó Piac utca 75. szám alatti lakost 40 forint pénzbüntetésre ítélte, mert a kötelező bejelentésnek nem tett eleget. — Frank Jenőné vendéglős, Színházátjáró alatti lakost 200 forint, — Zöld Sándor cukrászmestert, Margoss Györgyiér 28. szám atti lakost 40 forint, — Elek László asztalost, Hatvan utca 64. szám alatti lakost 60 forint pénzbüntetésre tetlek. Ezek a büntetések figyelmezte- tik a munkaadókat arra, hogy a törvényes rendelkezéseket mindenkor tartsák be, mert a szakszervezeti munkaközvetítő minden egyes alkalommal a hatóságokhoz fordul jogorvoslásért. NÉPLAP 1347 JÚLIUS 1, KEBO Egyelőre nem tudnak segíteni a debreceni vízhiányon A kánikula még be sem következett, Debrecen vízszolgáltatása máris csődöt mondott. A vízellátás olyan kevés, hogy komoly gondokat okoz a hadifoglyok egészségügyi ellátása és súlyos az egész lakosság helyzete is az egyre fokozódó vízhiány miatt. A víznyomás olyan gyenge, hogy az emeleti lakásokban alig működik a vízvezeték. Egyes helyeken a mosdáshoz szükséges vizet is a szomszédból, vagy a közeli kutakból hozzák. Érdeklődésünkre a vízműveknél kijelentették hogya debreceni vízművek teljes kapacitással dolgoznak. Nyolcezer köbmétert termelnek naponta, a város vízigénye azonban ennél jóval nagyobb. Sürgős szükség van a város vízüzemének kibővítésére, a város tűzbiztonsága szempontjából is, eltekintve attól, hogy milyen veszedelmeket rejt magában. A egyre szaporodó város egészségügyi helyzetére is katasztrófádé lehet ugyanis selleges tűz kitörése esetén a tűzoltás a vízhiány miatt fennakad. Elsősorban a lakosságnak kell figyelembe venni ezeket a veszélylehetőségeket és a legcsekélyebbre leszorítani vízfogyasztást, a város vezetőségének pedig minden eszközt és módot meg kell ragadni, hogy a város vízszükségletét biztosítsa- A polgármester felhívása . A polgármester a vízhiánnyal kapcsolatosan a következő hirdetményt bocsátotta ki: „Felhívom a a város közönségét, hogya vízműhutak termelésének csökkenése miatt július és augusztus hónapokban a vízvezetéki víz használatát a legkisebb mértékre csökkenése. Magánházakban a vízfogyasztás havonta és személyenként 2 minél több nem lehet. A vízvezetéki vizet tilos parkok, konyhák ennek és utak öntözésére használni. Azon fogyasztók ellen, akik a vízvezetéki vizet feleslegesen pazarolják, minthogy ezzel a lakosság ivóvízszükségletét veszélyeztetik, a kihágásé , eljárást megindíttatom. Azon ipartelepek, ahol Aliból fedezhető a vízszükséglet, vízvezetéki vizet n®m használhatnak. Ezeket a helyszínen ellenőriztetem. Amely házaknál csőrepedés következtében túlfogyasztás mutatkozik, a vízszolgáltatást a vízmű közegei azonnal lezárják és csak a vezetékek kijavítása után fogják ismét megnyílni. Csőrepedésből eredő túlfogyasztásnál visszatért és csupán egyhavi számlából eszközölhető. Az utcai közkutak közül azokat, melyek kevésbé fontosak, a nyári hónapokra lezárattam.“ Párti házat avattak a nagyhegyesi földesúri kúrián az új földhöz juttatott kommunisták Debrecen határáhoztartozik az a kitűnő fekete föld, amelyen valamikor a 2000 holdat birtokló Harstein-család gazdálkodott. Sok hifigérő kalászt és szépen zöndelő kukoricát ringat itt most a szél de már nem a földesúrnak, hanem kétszáz új földhözjutatottnak, a volt gazdasági cselédeknek. Néhány évvel ezelőtt csak kalásztengert lehetett itt látni. Ma már apró pirosketejű házak, zöldséges- és veteményeskedők tarkálnak a dimbesdombos vidéken, amit, mivel a hortobágyi síkságból emelkedik ki, a nép Nagyhegyes névvel tiszteli meg. — Az őseink évtizedek alatt nem tettek annyit, mint mi az utóbbi néhány esztendőben — mondja az egyik földhözjuttatott, Anton Gábor. — 1845-ben ugyan még alig léphettünk a földre, mert nem oszlottak szét, 46-ban meg az aszály vitte el nagyrészt azt is, amit belevetettünk,’ de az idei esztendő iga nélküli munka utánis — várakozáson felüli termést ígér. Nem túlozok, ha 8—10 mázsára fessem a holdanként búzahozamot, a , nagyhegyes határban. Azonkívül megterem még erre a dohány, szójabab meg a dinnye is. — De nemcsak a földeken mutatjuk meg, hogy mit tudunk — mondja Vas János ,elvtárs, a nagyhegyesi Kommunista Párt titkára —,hanem a pártház, amit most avarunk, szintén a® elvtársaink kezemunkájának az eredménye. A volt Harstein-kartát alakították át úgy, hogy egy nagy előadóterem és színpad is körülközik benne. Ide gyűl most vasárnapi ünneplőben az új gazdák nagy része, hogy ünnepélyesen adják át hivatásának, a népi kultúrának, a nevelésnek és a nagyhegyesi dolgozó parasztság ünnepi szórakoztatásának. A Himnusz eléneklése után Vas János nyitotta meg a pártházavató ünnepséget, majd Balogh Elemér, a debreceni pártbizottság titkára a debreceni dolgozók jókívánságait tolmácsolta a tungyhegyesi kommunistáknak és kijelentette, hogy nem frázisokat akar elmondani ezen az ünnepélyes alkalmon, hanem a mindennapi élet bájaival, a parasztság égető kérdéseivel kíván foglalkozni. Beszélt mindazokról az intézkedésekről, törvényjavaslataikról, amelyet a Kommunista Párt a parasztság érdekében eddig tett, később a nagy vagyonok megadóztatásáról, a bankok államosításáról, az összeesküvésről, Nagy Ferenc szökéséről és a hároméves tervről, amely ellen most a jobboldal koncentrált támadást indít Utalt arra, hogy a közeli választásokon a magyar parasztságnak tudnia kell, mi a kötelessége. Hogy a magyar nép az elmúlt két és fél év alatt annyit iszelgvadult, azt az 1945-ös választásoknak köszönheti. Rámutatok e háborús uszítók átlátszó szándékaira és a reakció minden igyekezetére, hogy a magyar nép , demokráciáját sárba rántsa. Ez ellen — mint mondotta — a munkás és a parasztazó vétséggel vesszük fel a harcot. Ennek az új pártháznak, a kommunista pártszervezetnek Nagyhegyesen a dolgozókérdésként kell védeni — fejezte benagyhatású beszédét. Borók Antal a helyi szerv■emzet vezetősége nevében mutatott rá a pártszervezet építésének jelentőségére, majd egy helybeli őstehetség. Eszenyi Sándorné négygyermekes új földhöz juttatott feleségének bámulatosan ügyes verseit „Keressük az utat“, „Becsüld a munkát“ és „Marokszedő lányok“ címűeket adták elő Tóth Mária, Z. Fekete Emmuska és Berek Juliánna. Végül Vas János zárószavai után az Internacionálét énekelte el a műkedvelőgárda. Délután két színdarabot adtak elő a Kommunista Párt műkedvelői,, míg este reggelig tartó zenés mulatság volt. A nagyhegyesiek sokáig emlékeznek még erre az ünnepségre, melyen a fiatalság és a párt tagjai rég nem látott hangulatban szórakoztak az idei jó aratás örömére -és ünnepelték meg a Kommunista Párt új alólahánárunk jóslását.