Néplap, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-01 / 147. szám

-1848 JULIUS (SSOTORTej) TISZANTÓU NÉPLAP A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának határozata Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetéről Június második felében Romá­niában a­­Tájékoztató Iroda érte­kezletet tartott, amelyen a követ­­kező pártok képv­ielői vettek részt: Bolgár Munkás (kommu­nista) Párt: Koszod T. és Cser­venkov V. elvtársak, Román Mun­káspárt: Dej G, Luca V. és Pau­ker A. elvtársak, Magyar Dolgo­zók Pártja: Rákosi M, Farkas M. és Gero E. elvtársak, Lengyel Munkáspárt: Berman J. és Za­vadszky A. elvtársak, Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártja: Zsdanov A­, Málenkov G, Luszlov M. elvtársak, Francia Kommunista Párt­: Buenos J■ és Fajon E. elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártja: Slánsky R., Siroky V., Geminder B. és Bares G. elvtársak és az Olasz Kommu­nista Párt: Togliatti P. és Secchia P. elvtársa­i. A Tájékoztató Iroda megtár­gyalta Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és egyhangú határozatot hozott. A Tájékoztató Iroda a Bolgár Munkás (kommunista) Párt, a Román Munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Lengyel Mun­káspárt, a Szovjetúnió Kommu­nista (bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, az Olasz Kommunista Párt képviselő­nek részvételével, megtárgyalva Jugo­ Sz­lávia Kommunista Pártjának helyzetét és megállapítva, hogy­­ Jugoszlávia Kommunista Pártjá­nak képviselői megtagadták a Tá­­íjékoztató Iroda ülésén való meg­jelenésüket, egyhangúlag az alábbi következtetésekre jutott:­ ­ A Tájékoztató Iroda megálla­pítja, hogy a Jugoszláv Kommu­nista Párt vezetőségének az utóbbi időben a kül- és belpoliti­ka alapvető kérdéseiben helyte­len az irányvonala, eltér a mar­xizmus leninizmustól. Ezzel kap­csolatban a Tájékoztató Iroda jóváhagyja a Szovjetúnió Kommu­nista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának cselekedeteit, me­lyekkel vállalta a kezdeményezést Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezetősége helytelen po­litikájának é­s elsősorban Tito, Kardelj, Djilas és Rankovics elv­társak helytelen politikájának le­leplezésére.­ ­ A Tájékoztató­ Iroda megállá­st ja, hogy a Jugoszláv Kommi­­nsta Párt vezetősége barátságba­­n politikát folytat a Szovjetunió­al és a SzUK(K)P-val szemben J­ugoszláviában a szovjet katonas­zakemberek befeketít­ésének és a sovjet hadsereg diszkreditálásának mélta­tlan pol­tikáját követték. A sovjet polgári szakembereket Ju­­oszláviában különleges rendszá­­átyoknak vetették alá, a jugo­­sláv államvédelmi szervek fel­­gyelete alá helyezték és megfi­­gelték őket. Ugyanilyen felügyel­tnek és megfigyelésnek vetették :­ a jugoszláv államvédelmi szer­ek a SzUK(b)P-nak képviselőjét Tájékoztató Irodában, Judin évtársat és a Szovjetúnió számos igatalot képviselőjét Jugoszláviá­in.Ezek és ezekhez hasonló egyéb mvek arról tanúskodnak, hogy­ugoszláv"a Kommunista Pártja­ik vezetői kommunistákhoz nem méltó álláspontot foglaltak el, mikor azonosítani kezdték a Szovj­­túnió külpolitikáját az impe­­ralista hatalmak külpolitikájával s a Szovjetunióval szemben gyanolyan magatartást tanusítn­­ak, mint a burzsoá államokkal zem­ben. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának ebből szovjetellenes magatartásából öve­kezett az ellenforradalmi rockizmus fegyvertárából kölcsön- Ott rágalmazó propaganda elterje­­dése a SiURJbj P­aftyijolasáro!“, 3­47?rvlet,inió ,-elfajulásáról“ stb. i „r, tajek0Ztató elítéli Ju­goszláviái Kommunista Pártja ve­­«* ", «ovjeteheni ma- P,r;a„asatt összeegyeztethe­tetlen a marxizmus-leninizmussal ”látható!y °Sak nac0QaUstáknál 3 Jugoszlávia Kommunista Pártiá­­°rSZáS ^politiká­in/11 [e.t.ertek a munkásosztály o!ztSUvh!Jar° éS- 8zakl,anak az TW|hmrCK marx.sta elméletével. net dj, A ■ h°gr az országban nő­nek a lökés elemek és hogy ezzel kapcsolatban kiéleződik az osztály, harc a jugoszláv faluban. Ez , tá. beWata 2001 az opportunista nézet. lizLu hof’ ame y- szerint a kaPita-­izmusból a szocializmusba vezető átmeneti korszakban nem élesedik az osztályharc, mint ahogy ezt a marxizmus leninizmus tanítja, ha­nem ellanyhul, ahogy a Buhharin­ féle opportunisták állítják, akik azt az elméletet hirdetik, hogy a kapitalizmus békésen belenő a szo­cial­izmusba. A jugoszláv vezetők helytelen politikát­ folytatnak a faluban, szemet húnynak a falun végbemenő­­ osztálytagozódás előtt és ú°gy te­­kintik az egyéni gazdálkodás folytató parasztságot, mint egysé­­ ges egészet, ellentétben az osztá­sok'­01 és az osztályharcról szóló marxi-lenini tanutással, ellentétben Lenin ismert tételével, amely sze­rit az egyéni kisgazdaság állan-­­dóan, napról napra, óráról-órára magatól és tömegesen termeli ki a kapitalizmust és a burzsoáziát , í­edig a politikai helyre, a jugo-­ szláv faluban nem nyújt semmiféle­ alapot megnyugvásra és gondat­­lanságra. Amikor Jugoszláviában­ túlsúlyban v­an az egyéni paraszt-1 gazdaság, a föld nincs r.Ullona­i-­ zalva, van földmagántulajdon, a gazdag parasztok kezén jelenté- i kény földterületek vannak van bérmunka és így tovább, ’akkor nem szabad a pártot az osztály-­ harc leplezésének és az osztály-j­el­entétek összebékítésének szelle­mében nevelni, anélkül, hogy ne fegyvereznék le a pártot szemtől-­ szembe a szocializmus építésének­ nehézségeivel. A Jugoszláv Kommunista Párt­­ vezetői a munkásosztály vezető­­ szerepének kérdésében a marxiz­­­ta-leninista útról a narodnik kulák­­párt útjára térnek, amikor azt ál­­ lítják, hogy a parasztok ,,a jugo­szláv állam legszilárdabb alapja“. Lenin arra tanít, hogy ,a prole­­­­­tariátus mint a modern társadalom­ egyetlen következetesen forradalmi)­i osztálya . .. kell hogy az egész­­­j pér harcának irányítója, vezetője legyen a teljes demokra­ikus át­alakulásért, minden dolgozó és ki­­zsákmányolt küzdelmében és el­nyomók és kizsákmányolók ellen“. A jugoszláv vezetők megsértik a marxizmus-leninizmus e tételét. Ami a parasztságot illeti, több­sége — a szegény- és közép­parasztság — szövetségben lehet, vagy már szövetségben van a munkásosztállyal, úgyhogy a ve­zető szerep e szövetségben a­ mun­kásosztályé. A jugoszláv vezetők fenti néze­tei megsértik a marxizmus-leniniz­mus e tételeit Következésképpen a nézetek kis­polgári nacionalisták nézetei, de nem marxista-leninistáké.­ ­ A Tájékoztató Iroda szerint Jugoszlávia Kommunista Pártjá­nak vezetősége revíziónak veti alá a pártról szóló marxista-leninista tanítást. A marxizmus leninizmus elmélete szerint a Párt a döntő ve­zető és irányító erő az országban .•nnek külön programja van és khme­ndódik ki a párton­kívül, tömegben. A párt a mun­kásoszály leg­felsőbb formája és legfontosabb fegyvere. Ezzel szemben Jugoszláviában nem a kommunista pártot, tekintik az ország döntő vezetőerejének, ha­nem a Népfrontot. A jugoszláv vezetők lecsökkentik a Kommu­nista Párt szerepét, valójában fel­oldják a pártot a pártonkívül Népfrontban, amely osztályszem­­pontból fölöttébb különböző ele­meket foglal magában (munkáso­kat, egyéni gazdaságot folytató dolgozó parasztságot, kulákokat, kereskedőket, kisebb gyárosokat, polgári értelmiséget stb.), vala­mint sokféle politikai csoportot, még bizonyos burzsoá­ pártokat is. A­­jugoszláv vezetők csökönyösen kitartanak amellett a hibás néze­tek mellett, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának nem lehet és állítólag nem is kell, hogy le­gyen külön programja, hanem be kell érnie a Népfront programjá­val. Az a tény, hogy Jugoszláviában a politikai színpadon csak a Nép­­front szerepel, a párt és szerveze­tei pedig nem lépnek fel nyíltan, saját nevükben a nép előtt, nem­csak lecsökkenti a párt szerepét az ország politikai életében, ha­nem aláássa a pártot, mint önálló politikai erőt, amely arra hivatott, hogy nyílt politikai tevékenységé­vel,­ nézeteinek és programjának nyílt hirdetésével mindinkább megnyerje a nép­ bizalmát és a dolgozók mind szélesebb töme­geire terjessze ki befolyását. A Jugoszláv Kommunista Párt veze­tői­ megismétl­i az orosz mense­­vikek hibáit, feloldják a marxista pártot egy pártonkívüli tönyegszer­­vezetben. Mindez arról tanúskodik, hogy Jugoszláviában irányzatok vannak a Kommunista Párt fel­számolására. A Tájékoztató Iroda szerint a Ú­j Jugoszláv Kommun­sta Párt Köz­­ponti Bizottságnak ez a politikája magát a kommunista párt létét fenyegeti és végső soron a Jugo­szláv Népköztársaság elfajulásának veszélyét rejti magában.­ ­ A Tájékozató Iroda szerint a jugoszláv vezetők által a pár­t­on belül megvalósított bürokratikus rendszer végzetes a Jugoszláv Kommunista Párt­ életére és fejlő­­d­ésére. A pártban nincs belső de­mokrácia, nincs választás, é­les bírálat és önbírálat. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizott­sága Tito és Kardelj elvtársak üres bizonykodása ellenére, több­ségében nem választott, hanem be­hívott tagokból áll. A kommu­nista párt valójában jellegű is helyzetben van. Nem tartanak pártgyűléseke, vagy ha tartanak, akkor titkosan, aminek alá kell ásnia a párt befolyását a tömeg­tekre A Jugoszláv Kommunista Pártnak ezt’a szervezeti típusa, csak szektaszewi-bürokratikus tí­pusként lehet jellemezi Ez a pártnak, mint cselekvő öntevé­keny organizmusnak felsza100* sara vezet, a partban a 'eze£s katonai módszereit fejleszti M, olyan módszereket, melyeket an­nak idején Trockij honosított meg* Tűrhetetlen, hogy a Jugoszláv Kommunista Pártban a párttagok legelemibb jogait ládha.1­­ por jak ho­ra -i párton belül uralkodo helytelen viszonyok legcsekélyebb bírálata kíméletlen megtorlást 'an . A* Tájékoztató Iroda 8tal*za*­­nak tartja, hogy Zsurovics és Heb­­rang élt­ társakat, a Jugoszláv Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának targjait kizárták a pártból és letartóztatták azért, mert rálni merészelték a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinek szov­­jetellenes magatartását és Jugo­szláviának a Szovjetunóval való barátsága mellett szálltak síkra. A Tájékoztató Iroda véleménye szerint nem lehet megtíri­ ai kom­munista pártban ilyen gyalázatos, tisztára törökbasa, terrorista rend­szert. A Jugoszláv Kommunista Párt létérdeke és fejlődése meg­követeli, hogy az ilyen rendszer­nek véget vessenek. 6 . A Tájékoztató Iroda, szerint a SzUK(K)P Központi Bizottságának és a többi kommunista párt köz­ponti bizottságának bírálata a Ju­goszláv Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának hibái felett a Jugoszláv Kommunista Pártnak testvéri segítség, mely a JuKP ve­zetősége számára megteremti az összes feltételeket az elkövetett hi­bák gyors kijavítására. Azonban a JuKP vezetői, ahelyett, hogy be­csületesen elfogadták volna ezt a bírálatot és bolsevik módra az el­követett hibák kijavításának útjára léptek volna, eltelve mérhetetlen becsvággyal, fennhéjázással s gőg­gel, szuronyt szegeztek a bírálók felé, ellenségesen fogadták a bírá­latot, saját hibáik kerek tagadá­sának pártellenes útjára léptek, megszegték a marxizmus-leniniz­mus tanítását politikai pártok vi­szonyáról saját hibáikhoz és ezzel méginkább elmélyítették pártelle­nes hibáikat. Minthogy nem tudtak helytállni a ZzUK(b)P és a többi testvérpár­­tok Központi Bizottságainak bírá­latával szemben, a jugoszláv ve­zetők pártjuk és népük egyenes becsapásának útjára léptek, eltit­kolva a Jugoszláv Kommunista Párt elött a JuKP Központi Bizott­sága helytelen politikájának bírá­latát, eltitkolva a párt és a nép előtt a Zsurovics és Hebrang elv­társakkal való erőszakos leszámo­lás valóságos okait is. Az utóbbi időben, már azután, a SzUK(b)P és a többi testvérpár­tok központi bizottságai bírálatot gyakoroltak a jugoszláv vezető­k hibái fölött, a jugoszláv vezetők egész sor új túlzó-baloldali rend­szabály, törvény dekretálásával próbálkoztak. A jugoszláv vezetők elsietve új rendeleteket hoztak a kisipar és kiskereskedelem naciona­­litásáról, melynek megvalósítása egyáltalán nincs előkészítve é­s amely e kapkodás révén csak meg­nehezítheti­­ a jugoszláv lakosság élelmezését. Ugyanilyen elsietve adtak ki új törvényt a parasztság gabaoaadó­járól, amely szintén nincs előké­szítve és amely ennek következté­ben csak szétzüllesztheti a városi lakosság kenyérellátását. Végül a jugoszláv vezetők nemrég teljesen váratlanul lármás nyilatkozatokban fejezték ki szeretetüket és odaadá­sukat a Szovjetúnió iránt, bár két­ségtelen, hogy mind a mai napig a gyakorlatban barátságtalan poli­tikát folytatnak a Szovjetunióval szemben. De ez még nem minden. A JuKP vezetői az utóbbi időben nagyhan­gon meghirdették a tőkés elemek felszámolásának politikáját Jugo­szláviában. A SzUK(K)P Központi Vezetőségéhez április 13-án inté­zett levelükben Tito és Kardelj elvtársak azt írják, hogy „a Köz­ponti Bizottság teljes ülése jóvá­hagyta azokat a rendszabályokat, amelyeket a Politikai Bizottság ja­vasolt a kapitalizmus maradványai­nak felszámolására országunkban’’. Ennek az álláspontnak megfele­lően Kardelj a Jugoszláv Szövet­séges Népköztársaság népparla­mentjében április 25-i beszédében kijelentette: „A mi országunkban meg vannak számlálva a napjai az ember ember által való kizsákmá­nyolása maradványainak”. A JuKP vezetőinek ilyetén né­zetét a tőkés elemek megszünteté­séről Jugoszlávia mai viszonyai kö­zött, következésképpen a kulákság­­nak, mint osztálynak a felszámolá­sáról is, csak kalandor, nem marx­ista álláspontként lehet jellemezni. Mert ezt a feladatot nem lehet megoldani addig, amíg az ország­ban túlsúlyban van az egyéni pa­rasztság, amely elkerülhetetlenül, termeli ki a kapitalizmust, amíg nincsenek meg a mezőgazdaság tömeges kollektivizálásának felté­telei és amíg a dolgozó­ parasztság többsége nem győződik meg a gazdaság kollektív vezetésinek, előnyeiről. A SzUK(b)P tapasztala­ta arról tanúskodik, hogy csak a mezőgazdaság tömeges kollektivi­zálása alapján lehet felszámolni az utolsó és a legszámosabb ki­zsákmányoló osztályt , a kulákok osztályát, hogy a kulákságnak, mint osztálynak a felszámolása szerves alkotó része a mezőgazda­ság kollektivizálásának. Ahhoz, hogy sikeresen fel lehes­sen számolni a kulákságot, mint osztályt és ezzel a tőkés elemeket a faluban, szükséges, hogy a párt előzetes és hosszas előkészítő mun­kát végezzen a falu tőkés elemei­nek korlátozására, a munkásosztály és a parasztság szövetségének megerősítésére a munkásosztály vezetése­ alatt, a szocialista ipar ki­fejlesztésére, hogy ez képes legyen a mezőgazdaság kollektív viteléhez szükséges gépgyártást megszer­vezni. A sietség ezen a téren csak helyrehozhatatlan károkat okozhat. Csakis ilyen gondosan előkészí­tett és következetesen végrehajtott rendszabályok alapján lehetséges az átmenet a falu tőkés elemeinek korlátozásától felszámolásukhoz. A jugoszláv vezetők minden kí­sérlete, hogy ezt a feladatot sebté-­­­ben és az íróasztal mellől elren­delve oldják meg, vagy eleve meg­hiúsulásra ítélt kaland, vagy kér­­kedő és üres­ demagógia. A Tájékoztató Iroda úgy véli, hogy a jugoszláv vezetők effajta hamis és demagóg taktikával azt akarják igazolni, hogy ők nemcsak az osztályharc talaján állanak, ha­nem még túl is mennek azokon a követelményeken, amelyeket a JuKP-vel szemben támasztani le­het a tőkés elemek korlátozása te­kintetében, figyelembe véve a reá­lis lehetőségeket. A Tájékoztató Iroda úgy véli, hogy mivel a jugoszláv vezetőség­nek e túlzó­ baloldali rendeletei és nyilatkozatai demagóg jellegűek és a jelen pillanatban megvalósítha­­tatla­nok, ezért csak kompromittál­hatják a szocialista építés lobogó­ját Jugoszláviában. A Tájékoztató Iroda ezért az ilyen kalandor taktikát úgy érté­keli, mint méltatlan manővert és megengedhet itten politikai játékot. Következésképpen a jugoszláv vezetők fenti túlzó­ baloldali dema­góg rendszabályai és nyilatkozatai azt a célt szolgálják, h­ogy álcáz­zák velük saját hibáik beismeré­sének és becsületes kijavításánal" megtagadását.­ ­ Tekintettel a Jugoszláv Kommu­nista Pártban keletkezett helyzetre és arra törekedve, hogy a JuKP vezetői lehetőséget nyerjenek ki­kerülni belőle, a SzUK(K)P és a többi testvérpárt központi bizottsá­ga javasolták a JuKP helyzetének megvizsgálását a Tájékoztató Iro­da ülésén ugyanolyan normális pártszerű keretek között, ahogyan a Tájékoztató Iroda első tanácsko­zásán más kommunista pártok te­vékenységét megvizsgálták.­ Azon­ban a testvér kommunista pártok ismételt javaslatára, hogy a JuKP, helyzetét tárgyalják meg a Tájé­koztató Irodában, a jugoszláv ve­zetők elutasító választ adtak. A jugoszláv vezetők abban a tö­rekvésükben, hogy kikerüljék a testvérpártól igazságos bírálatát a Tájékoztató Irodában, mesét talál­tak ki arról, hogy állítólag „nin­csenek egyenrangú helyzetben’. Meg kell mondani, hogy ebben a mesében egy betű igazság nincs. Mindenki tudja, hogy a Tájékoz­tató Iroda megalakulásakor a kom­munista pártok abból a vitathatat­lan tételből indultak ki, hogy bár­mely párt köteles beszámolni mun­kájáról a Tájékoztató Irodának, mint ahogy bármely pártnak joga van a többi pártot bírálni. A ki­lenc kommunista párt első tanács­kozásán a Jugoszláv Kommunista Párt bőven élt ezzel a jogával. A jugoszlávok megtagadták, hogy be­számoljanak Cselekedeteikről a Tá­jékoztató Irodának, hogy meghall­gassák a többi kommunista párt bíráló észrevételeit: ez valójában­­ kommunista pártok egyen­jogú- 3

Next