Néplap, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-01 / 147. szám
-1848 JULIUS (SSOTORTej) TISZANTÓU NÉPLAP A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának határozata Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetéről Június második felében Romániában aTájékoztató Iroda értekezletet tartott, amelyen a következő pártok képvielői vettek részt: Bolgár Munkás (kommunista) Párt: Koszod T. és Cservenkov V. elvtársak, Román Munkáspárt: Dej G, Luca V. és Pauker A. elvtársak, Magyar Dolgozók Pártja: Rákosi M, Farkas M. és Gero E. elvtársak, Lengyel Munkáspárt: Berman J. és Zavadszky A. elvtársak, Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja: Zsdanov A, Málenkov G, Luszlov M. elvtársak, Francia Kommunista Párt: Buenos J■ és Fajon E. elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártja: Slánsky R., Siroky V., Geminder B. és Bares G. elvtársak és az Olasz Kommunista Párt: Togliatti P. és Secchia P. elvtársai. A Tájékoztató Iroda megtárgyalta Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és egyhangú határozatot hozott. A Tájékoztató Iroda a Bolgár Munkás (kommunista) Párt, a Román Munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Lengyel Munkáspárt, a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, az Olasz Kommunista Párt képviselőnek részvételével, megtárgyalva Jugo Szlávia Kommunista Pártjának helyzetét és megállapítva, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának képviselői megtagadták a Táíjékoztató Iroda ülésén való megjelenésüket, egyhangúlag az alábbi következtetésekre jutott: A Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőségének az utóbbi időben a kül- és belpolitika alapvető kérdéseiben helytelen az irányvonala, eltér a marxizmus leninizmustól. Ezzel kapcsolatban a Tájékoztató Iroda jóváhagyja a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának cselekedeteit, melyekkel vállalta a kezdeményezést Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezetősége helytelen politikájának és elsősorban Tito, Kardelj, Djilas és Rankovics elvtársak helytelen politikájának leleplezésére. A Tájékoztató Iroda megállást ja, hogy a Jugoszláv Komminsta Párt vezetősége barátságban politikát folytat a Szovjetunióal és a SzUK(K)P-val szemben Jugoszláviában a szovjet katonaszakemberek befeketítésének és a sovjet hadsereg diszkreditálásának méltatlan poltikáját követték. A sovjet polgári szakembereket Juoszláviában különleges rendszáátyoknak vetették alá, a jugosláv államvédelmi szervek felgyelete alá helyezték és megfigelték őket. Ugyanilyen felügyeltnek és megfigyelésnek vetették : a jugoszláv államvédelmi szerek a SzUK(b)P-nak képviselőjét Tájékoztató Irodában, Judin évtársat és a Szovjetúnió számos igatalot képviselőjét Jugoszláviáin.Ezek és ezekhez hasonló egyéb mvek arról tanúskodnak, hogyugoszláv"a Kommunista Pártjaik vezetői kommunistákhoz nem méltó álláspontot foglaltak el, mikor azonosítani kezdték a Szovjtúnió külpolitikáját az imperalista hatalmak külpolitikájával s a Szovjetunióval szemben gyanolyan magatartást tanusítnak, mint a burzsoá államokkal zemben. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának ebből szovjetellenes magatartásából övekezett az ellenforradalmi rockizmus fegyvertárából kölcsön- Ott rágalmazó propaganda elterjedése a SiURJbj Paftyijolasáro!“, 347?rvlet,inió ,-elfajulásáról“ stb. i „r, tajek0Ztató elítéli Jugoszláviái Kommunista Pártja ve«* ", «ovjeteheni ma- P,r;a„asatt összeegyeztethetetlen a marxizmus-leninizmussal ”látható!y °Sak nac0QaUstáknál 3 Jugoszlávia Kommunista Pártiá°rSZáS ^politikáin/11 [e.t.ertek a munkásosztály o!ztSUvh!Jar° éS- 8zakl,anak az TW|hmrCK marx.sta elméletével. net dj, A ■ h°gr az országban nőnek a lökés elemek és hogy ezzel kapcsolatban kiéleződik az osztály, harc a jugoszláv faluban. Ez , tá. beWata 2001 az opportunista nézet. lizLu hof’ ame y- szerint a kaPita-izmusból a szocializmusba vezető átmeneti korszakban nem élesedik az osztályharc, mint ahogy ezt a marxizmus leninizmus tanítja, hanem ellanyhul, ahogy a Buhharin féle opportunisták állítják, akik azt az elméletet hirdetik, hogy a kapitalizmus békésen belenő a szocializmusba. A jugoszláv vezetők helytelen politikát folytatnak a faluban, szemet húnynak a falun végbemenő osztálytagozódás előtt és ú°gy tekintik az egyéni gazdálkodás folytató parasztságot, mint egysé ges egészet, ellentétben az osztások'01 és az osztályharcról szóló marxi-lenini tanutással, ellentétben Lenin ismert tételével, amely szerit az egyéni kisgazdaság állan-dóan, napról napra, óráról-órára magatól és tömegesen termeli ki a kapitalizmust és a burzsoáziát , íedig a politikai helyre, a jugo- szláv faluban nem nyújt semmiféle alapot megnyugvásra és gondatlanságra. Amikor Jugoszláviában túlsúlyban van az egyéni paraszt-1 gazdaság, a föld nincs r.Ullonai- zalva, van földmagántulajdon, a gazdag parasztok kezén jelenté- i kény földterületek vannak van bérmunka és így tovább, ’akkor nem szabad a pártot az osztály- harc leplezésének és az osztály-jelentétek összebékítésének szellemében nevelni, anélkül, hogy ne fegyvereznék le a pártot szemtől- szembe a szocializmus építésének nehézségeivel. A Jugoszláv Kommunista Párt vezetői a munkásosztály vezető szerepének kérdésében a marxizta-leninista útról a narodnik kulákpárt útjára térnek, amikor azt ál lítják, hogy a parasztok ,,a jugoszláv állam legszilárdabb alapja“. Lenin arra tanít, hogy ,a proletariátus mint a modern társadalom egyetlen következetesen forradalmi)i osztálya . .. kell hogy az egészj pér harcának irányítója, vezetője legyen a teljes demokraikus átalakulásért, minden dolgozó és kizsákmányolt küzdelmében és elnyomók és kizsákmányolók ellen“. A jugoszláv vezetők megsértik a marxizmus-leninizmus e tételét. Ami a parasztságot illeti, többsége — a szegény- és középparasztság — szövetségben lehet, vagy már szövetségben van a munkásosztállyal, úgyhogy a vezető szerep e szövetségben a munkásosztályé. A jugoszláv vezetők fenti nézetei megsértik a marxizmus-leninizmus e tételeit Következésképpen a nézetek kispolgári nacionalisták nézetei, de nem marxista-leninistáké. A Tájékoztató Iroda szerint Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetősége revíziónak veti alá a pártról szóló marxista-leninista tanítást. A marxizmus leninizmus elmélete szerint a Párt a döntő vezető és irányító erő az országban .•nnek külön programja van és khmendódik ki a pártonkívül, tömegben. A párt a munkásoszály legfelsőbb formája és legfontosabb fegyvere. Ezzel szemben Jugoszláviában nem a kommunista pártot, tekintik az ország döntő vezetőerejének, hanem a Népfrontot. A jugoszláv vezetők lecsökkentik a Kommunista Párt szerepét, valójában feloldják a pártot a pártonkívül Népfrontban, amely osztályszempontból fölöttébb különböző elemeket foglal magában (munkásokat, egyéni gazdaságot folytató dolgozó parasztságot, kulákokat, kereskedőket, kisebb gyárosokat, polgári értelmiséget stb.), valamint sokféle politikai csoportot, még bizonyos burzsoá pártokat is. Ajugoszláv vezetők csökönyösen kitartanak amellett a hibás nézetek mellett, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának nem lehet és állítólag nem is kell, hogy legyen külön programja, hanem be kell érnie a Népfront programjával. Az a tény, hogy Jugoszláviában a politikai színpadon csak a Népfront szerepel, a párt és szervezetei pedig nem lépnek fel nyíltan, saját nevükben a nép előtt, nemcsak lecsökkenti a párt szerepét az ország politikai életében, hanem aláássa a pártot, mint önálló politikai erőt, amely arra hivatott, hogy nyílt politikai tevékenységével, nézeteinek és programjának nyílt hirdetésével mindinkább megnyerje a nép bizalmát és a dolgozók mind szélesebb tömegeire terjessze ki befolyását. A Jugoszláv Kommunista Párt vezetői megismétli az orosz mensevikek hibáit, feloldják a marxista pártot egy pártonkívüli tönyegszervezetben. Mindez arról tanúskodik, hogy Jugoszláviában irányzatok vannak a Kommunista Párt felszámolására. A Tájékoztató Iroda szerint a Új Jugoszláv Kommunsta Párt Központi Bizottságnak ez a politikája magát a kommunista párt létét fenyegeti és végső soron a Jugoszláv Népköztársaság elfajulásának veszélyét rejti magában. A Tájékozató Iroda szerint a jugoszláv vezetők által a párton belül megvalósított bürokratikus rendszer végzetes a Jugoszláv Kommunista Párt életére és fejlődésére. A pártban nincs belső demokrácia, nincs választás, éles bírálat és önbírálat. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottsága Tito és Kardelj elvtársak üres bizonykodása ellenére, többségében nem választott, hanem behívott tagokból áll. A kommunista párt valójában jellegű is helyzetben van. Nem tartanak pártgyűléseke, vagy ha tartanak, akkor titkosan, aminek alá kell ásnia a párt befolyását a tömegtekre A Jugoszláv Kommunista Pártnak ezt’a szervezeti típusa, csak szektaszewi-bürokratikus típusként lehet jellemezi Ez a pártnak, mint cselekvő öntevékeny organizmusnak felsza100* sara vezet, a partban a 'eze£s katonai módszereit fejleszti M, olyan módszereket, melyeket annak idején Trockij honosított meg* Tűrhetetlen, hogy a Jugoszláv Kommunista Pártban a párttagok legelemibb jogait ládha.1 por jak hora -i párton belül uralkodo helytelen viszonyok legcsekélyebb bírálata kíméletlen megtorlást 'an . A* Tájékoztató Iroda 8tal*za*nak tartja, hogy Zsurovics és Hebrang élt társakat, a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának targjait kizárták a pártból és letartóztatták azért, mert rálni merészelték a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinek szovjetellenes magatartását és Jugoszláviának a Szovjetunóval való barátsága mellett szálltak síkra. A Tájékoztató Iroda véleménye szerint nem lehet megtíri ai kommunista pártban ilyen gyalázatos, tisztára törökbasa, terrorista rendszert. A Jugoszláv Kommunista Párt létérdeke és fejlődése megköveteli, hogy az ilyen rendszernek véget vessenek. 6 . A Tájékoztató Iroda, szerint a SzUK(K)P Központi Bizottságának és a többi kommunista párt központi bizottságának bírálata a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának hibái felett a Jugoszláv Kommunista Pártnak testvéri segítség, mely a JuKP vezetősége számára megteremti az összes feltételeket az elkövetett hibák gyors kijavítására. Azonban a JuKP vezetői, ahelyett, hogy becsületesen elfogadták volna ezt a bírálatot és bolsevik módra az elkövetett hibák kijavításának útjára léptek volna, eltelve mérhetetlen becsvággyal, fennhéjázással s gőggel, szuronyt szegeztek a bírálók felé, ellenségesen fogadták a bírálatot, saját hibáik kerek tagadásának pártellenes útjára léptek, megszegték a marxizmus-leninizmus tanítását politikai pártok viszonyáról saját hibáikhoz és ezzel méginkább elmélyítették pártellenes hibáikat. Minthogy nem tudtak helytállni a ZzUK(b)P és a többi testvérpártok Központi Bizottságainak bírálatával szemben, a jugoszláv vezetők pártjuk és népük egyenes becsapásának útjára léptek, eltitkolva a Jugoszláv Kommunista Párt elött a JuKP Központi Bizottsága helytelen politikájának bírálatát, eltitkolva a párt és a nép előtt a Zsurovics és Hebrang elvtársakkal való erőszakos leszámolás valóságos okait is. Az utóbbi időben, már azután, a SzUK(b)P és a többi testvérpártok központi bizottságai bírálatot gyakoroltak a jugoszláv vezetők hibái fölött, a jugoszláv vezetők egész sor új túlzó-baloldali rendszabály, törvény dekretálásával próbálkoztak. A jugoszláv vezetők elsietve új rendeleteket hoztak a kisipar és kiskereskedelem nacionalitásáról, melynek megvalósítása egyáltalán nincs előkészítve és amely e kapkodás révén csak megnehezítheti a jugoszláv lakosság élelmezését. Ugyanilyen elsietve adtak ki új törvényt a parasztság gabaoaadójáról, amely szintén nincs előkészítve és amely ennek következtében csak szétzüllesztheti a városi lakosság kenyérellátását. Végül a jugoszláv vezetők nemrég teljesen váratlanul lármás nyilatkozatokban fejezték ki szeretetüket és odaadásukat a Szovjetúnió iránt, bár kétségtelen, hogy mind a mai napig a gyakorlatban barátságtalan politikát folytatnak a Szovjetunióval szemben. De ez még nem minden. A JuKP vezetői az utóbbi időben nagyhangon meghirdették a tőkés elemek felszámolásának politikáját Jugoszláviában. A SzUK(K)P Központi Vezetőségéhez április 13-án intézett levelükben Tito és Kardelj elvtársak azt írják, hogy „a Központi Bizottság teljes ülése jóváhagyta azokat a rendszabályokat, amelyeket a Politikai Bizottság javasolt a kapitalizmus maradványainak felszámolására országunkban’’. Ennek az álláspontnak megfelelően Kardelj a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság népparlamentjében április 25-i beszédében kijelentette: „A mi országunkban meg vannak számlálva a napjai az ember ember által való kizsákmányolása maradványainak”. A JuKP vezetőinek ilyetén nézetét a tőkés elemek megszüntetéséről Jugoszlávia mai viszonyai között, következésképpen a kulákságnak, mint osztálynak a felszámolásáról is, csak kalandor, nem marxista álláspontként lehet jellemezni. Mert ezt a feladatot nem lehet megoldani addig, amíg az országban túlsúlyban van az egyéni parasztság, amely elkerülhetetlenül, termeli ki a kapitalizmust, amíg nincsenek meg a mezőgazdaság tömeges kollektivizálásának feltételei és amíg a dolgozó parasztság többsége nem győződik meg a gazdaság kollektív vezetésinek, előnyeiről. A SzUK(b)P tapasztalata arról tanúskodik, hogy csak a mezőgazdaság tömeges kollektivizálása alapján lehet felszámolni az utolsó és a legszámosabb kizsákmányoló osztályt , a kulákok osztályát, hogy a kulákságnak, mint osztálynak a felszámolása szerves alkotó része a mezőgazdaság kollektivizálásának. Ahhoz, hogy sikeresen fel lehessen számolni a kulákságot, mint osztályt és ezzel a tőkés elemeket a faluban, szükséges, hogy a párt előzetes és hosszas előkészítő munkát végezzen a falu tőkés elemeinek korlátozására, a munkásosztály és a parasztság szövetségének megerősítésére a munkásosztály vezetése alatt, a szocialista ipar kifejlesztésére, hogy ez képes legyen a mezőgazdaság kollektív viteléhez szükséges gépgyártást megszervezni. A sietség ezen a téren csak helyrehozhatatlan károkat okozhat. Csakis ilyen gondosan előkészített és következetesen végrehajtott rendszabályok alapján lehetséges az átmenet a falu tőkés elemeinek korlátozásától felszámolásukhoz. A jugoszláv vezetők minden kísérlete, hogy ezt a feladatot sebté-ben és az íróasztal mellől elrendelve oldják meg, vagy eleve meghiúsulásra ítélt kaland, vagy kérkedő és üres demagógia. A Tájékoztató Iroda úgy véli, hogy a jugoszláv vezetők effajta hamis és demagóg taktikával azt akarják igazolni, hogy ők nemcsak az osztályharc talaján állanak, hanem még túl is mennek azokon a követelményeken, amelyeket a JuKP-vel szemben támasztani lehet a tőkés elemek korlátozása tekintetében, figyelembe véve a reális lehetőségeket. A Tájékoztató Iroda úgy véli, hogy mivel a jugoszláv vezetőségnek e túlzó baloldali rendeletei és nyilatkozatai demagóg jellegűek és a jelen pillanatban megvalósíthatatlanok, ezért csak kompromittálhatják a szocialista építés lobogóját Jugoszláviában. A Tájékoztató Iroda ezért az ilyen kalandor taktikát úgy értékeli, mint méltatlan manővert és megengedhet itten politikai játékot. Következésképpen a jugoszláv vezetők fenti túlzó baloldali demagóg rendszabályai és nyilatkozatai azt a célt szolgálják, hogy álcázzák velük saját hibáik beismerésének és becsületes kijavításánal" megtagadását. Tekintettel a Jugoszláv Kommunista Pártban keletkezett helyzetre és arra törekedve, hogy a JuKP vezetői lehetőséget nyerjenek kikerülni belőle, a SzUK(K)P és a többi testvérpárt központi bizottsága javasolták a JuKP helyzetének megvizsgálását a Tájékoztató Iroda ülésén ugyanolyan normális pártszerű keretek között, ahogyan a Tájékoztató Iroda első tanácskozásán más kommunista pártok tevékenységét megvizsgálták. Azonban a testvér kommunista pártok ismételt javaslatára, hogy a JuKP, helyzetét tárgyalják meg a Tájékoztató Irodában, a jugoszláv vezetők elutasító választ adtak. A jugoszláv vezetők abban a törekvésükben, hogy kikerüljék a testvérpártól igazságos bírálatát a Tájékoztató Irodában, mesét találtak ki arról, hogy állítólag „nincsenek egyenrangú helyzetben’. Meg kell mondani, hogy ebben a mesében egy betű igazság nincs. Mindenki tudja, hogy a Tájékoztató Iroda megalakulásakor a kommunista pártok abból a vitathatatlan tételből indultak ki, hogy bármely párt köteles beszámolni munkájáról a Tájékoztató Irodának, mint ahogy bármely pártnak joga van a többi pártot bírálni. A kilenc kommunista párt első tanácskozásán a Jugoszláv Kommunista Párt bőven élt ezzel a jogával. A jugoszlávok megtagadták, hogy beszámoljanak Cselekedeteikről a Tájékoztató Irodának, hogy meghallgassák a többi kommunista párt bíráló észrevételeit: ez valójában kommunista pártok egyenjogú- 3