Néplap, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-01 / 126. szám
a mi mezőgazdasági gépállomások dolgozóink választási részvétele. Végül beszélnem kell a falusi katolikus papokról is. Átalámos tapasztalat, hogy a protestáns papok zöme lelkesedéssel támogatta a Népfront választási harcát. De mikor népnevelőink először kopogtattak be a választással kapcsolatban a falusi paplakokba, kiderült, hogy a katolkus lelkészkedő papság között is szép számmal vannak olyanok, akik a falu népével együtt megértik és megbecsülik a népi demokrácia eredményeit. — Természetesen rá kell mutatnunk a libákra is, amelyeket tapasztaltunk. Helyenként túlszervezték a választási munkát, így egy választót annyian kerestek fel, hogy az már-már zajhatásnak volt mondható. A választás Pártunk és a népi demokrácia elsöprő győzelme volt . Feltűnő volt, hogy ezen a választáson a szakszervezetek munkája nem volt annyira látható, mint mondjuk az MNDSZ-é, vagy a SZIT-té, a DÉFOSZ pedig meszsze elmaradt a hozzáfűzött várakozástól. Különösen érezhető volt, hogy a munkástagozat — a mi erősségünk a falun — még menynyire nincsen a DÉFOSZ ban kiépítve. Gyakran volt tapasztalható, hogy a Párt és a közigazgatás a falvakban összefogik, hogy a községháza jobb híján párthelyiség és gyülekező hely s hogy a pártutasítások a jegyzőn és nem a fantusi titkárokon keresztül jutnak el a tagokhoz. A választási munkában az is kiderült, hogy párt-alapi szerveink a városban és falun egyaránt túl nagyok. Többszáz főből álló alapszervnél rendkívül nehéz az egyes párttag bevonása a munnkába. A választás egyik tanúsága, hogy alapszerveinket sürgősen decentralizálni kell. Ezt természetesen csak gondos előkészítés után hajtjuk majd végre. A választások tapasztalatai felhívják figyelmünket arra is, hogy Pártunk gyengéje még falusi titkáraink egy részének fejletlensége. A választási harc megmutatta, hogy hol jók és hol gyengék káderek. A választási küzdelem egyébként megdöntötte azt a legendát is, hogy a paraszt tavasszal nem hajlandó pártmunkát végezni és nem is tanul- Ez a választás az ellenkezőjét bizonyította. Ezek a kétségtelenül meglévő hibák azonban nem vonnak le abból a megállapításból, hogy a választás Pártunknak és népi demokráciánknak elsöprő győzelme volt. Ennek a győzelemnek eredményeképpen most vonul be először a magyar országgyűlésbe a dogozó nép erejének és jelentőségének megfelelő képviselete. Az új országgyűlés igazi népképviselet Rákosi Mátyás azután ismertette az új országgyűlés szociális összetételét: a 402 képviselő közül 176 munkás, 115 paraszt, a többi értélmisé©, kisiparos, kiskereskedő és egyéb. A munkások aránya tehát majdnem 44 százalék, a parasztoké kis Illjén 29 százalék, együttvéve a munkások és parasztok 73 százalékát teszik ki az új orsággyűlésnek. A nők száma 71, kereken 18 százalék. A nők száma tehát az elmúlt országgyűléssel szemben szete megnégyszereződött és ez is mutatja, hogy a nők egyenjogúsítása ezen a téren is folyik. A nők közül 41 munkás, vagy paraszt. A nők között tehát a munkások és parasztok aránya még jobb, mint a férfiaknál és azt mutatja, hogy az egyenjogúsítás különösen a dolgozó nőket érinti. Az új országgyűlés kor »/«minti összetétele a képviselők fele 20 és 40 év közötti, szóval a fiatalabb évjárathoz tartozik, közülük 55 képviselő 30 évnél fiatalabb. Egyetlen ország,gyűlésen sem volt még ennyi dolgozó fiatal. Összefoglalva:• Az örs ág,gyűlés számszerűen is visszatükrözi a munkások és parasztok szövetségét és a munka,sok vezető szerepét. Visszatükrözi a nős és az ifjak növekvő jelentétegét a népi demokráciában. Ebből a szempontból sokkal inkább népképviselet az új országgyűlésünk, mint a megelőző kettő volt, nem is szólva a régi horthysta országigyűlésről vagy mondjuk az olyan „demokratikus“ voltára büszke képviseletről, mint amilyen az amerikai szenátus, ahol tudvalévőleg egyetlen ipari munkás, vagy dolgozó paraszt nem találhat). Megvédjük a kis néppapantságot a kdiákoktól Rákosi Mátyás a továbbiakban rátért a választási győzelem utáni teendőkre. Legsürgösebb feladat — mondotta — fellépni minden olyan áramlattal szembe, amely a választási győzelem hatása alatt azt hiszi, hogy most már pihenni lehet a babérokon, hogy most már minden bizztosítva van, hogy engedni tehát az eddigi muikatempóból. Az ilyen fölfogásal szemben teljes erővel fel kel lépni, mert ha ez tort hódít, azzal veszéllyel fenyeget, hogy eredményeink nagy része elsikkad. Éppen a győzelem és a vele kapcsolatban felfokozott felelősség kötelez bennünket arra, hogy az eredményt rögizítsük, szervezetileg szilárdítsuk meg és fejlesszük tovább. Vonatkozik ez elsősorban a középparasztságra. Most a választsok fényében mutatkozik meg csak az világosan, hogy helyes és időszerű volt a középparasztság kérdését az idén tavasszal napirendre tűzni. Helyes volt elméletbe és gyakorlatban leszögezni velük szemben politikánkat, helyes volt egy sor intézkedés, mely kér azelfogható tettekben , mutatta meg nekik, hogy a szegényparasztság melett a falun őket takarjuk szövetségeseinknek és megvédjék a kulákok, a falu kapitalista elemeinek kizsákmányolásával szemben. A választás ezt a jó munkát nyugtázta. De ne higyjük, hogy a középparasztság ezzel egyszer s mindenkorra végleg meg van nyerve. A választáson kétségkívül velünk jött, de ez nem jelenti azt, hogy nem fog megingadozni, ha nem is az egész réteg, legalább is egy része. Nekünk ezt előre kell látnunk. Különösen nagy lesz az ingadozás, amikor a szövetkezés, a társas földművelés a jelenleginél sokkal szélesebb területre fog kiterjedni. Ezt is előre kell látni. Rákosi Mátyás a továbiakban arról beszélt, hogy a Párt a választásokon tudatosan nem hallgatta el a szövetkezés kérdését, bár nem volt titok, hogy a közép parasztság jelentékeny része még ellenségesen, vagy félelemmel vagy vegyes bizonytalansággal áll vele szemben. Várkasdoli sikereink a közé parasztságnál részben kétségkívül arra vezethetők vissza, hogy erről a kérdésről nem hallgattunk. A hallgatás félelmet keltett volna bennük és azt a benyomást, hogy szándékaink nem tiszták, ezért hallgatunk róla. Ha azt akarjuk, hogy a középparasztságnál az ingadozás és a visszaesés a lehető legcsekélyebb tegyen — mondotta Rákosi — akkor teljes erővel folytatni kell ez eddigi politikát, amely felvilágosítással, iskoláztatással, kézzelfogható tényekkel és gazdasági megsegítéssel bizonyítja a Középparasztság felé, hogy továbbra is törődnünk kell vele és meg akarjuk vele erősíteni a szövetséget. Továbbra is szívósan és átgondoltan kell dolgoznunk azon, hogy elválasszuk őket a kukkoktól, szembeállítsuk őket, mint a proletariátus szövetségesét a falu és a város kapitalista elemeivel. Ez a leválasztás a kulákságról azért is rendkívül fontos, merthiszen a kulák mindent megtesz, hogy minél több szál fűzze őt a középparasztsághoz és ezzel ne tiszántúli néplap ház legyen felismerni az átmenetet, a választóvonalat, ami a dolgozó középparasztot a kuláktól elhatárolja. Most a választások alkalmával is tapasztalhattuk, hogy sok helyütt a kulák tüntetően kiállt a népi demokrácia mellett, helyenkint külön szavazó urnát követeltek maguknak, vagy erőnek erejével nyíltan akartak szavazni Ennek eredményeképpen néhol már újból hallhatjuk ,,a jó kulák” dicséretet. Olyan hangokat is hallani, hogy a kulákok között is van „jó” is ,,rossz” is. És természetesen a „jót kímélni kell”— Mondanunk sem kell — mondotta Rákosi Mátyás — hogy mondotta Rákosi Mátyás — hogy munkással a szövetséget. Ezért megtörjön az ilyen megkülönböztetés, mely eltekint a kulák szociális funkciójától, eltekint attól, hogy a kulák kizsákmányoló, visszakivánja a régit, a városi kapitalisták szövetségese és képviselője a falun helytelen. Tekintet nélkül arra, hogy „jó-e, vagy rossz” az egyes kulák, megfelelően küzdeni kell ellenük. Rákosi Mátyás nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a munkás-paraszt szövetségben minden módon támogatni kell a szegényparasztság mellett a középparasztságot. Segíteni kell neki abban — mondotta —, hogy a kulákkal szemben szorosabbra fűzze az ipari tovább fogjuk növelni a traktorállomások számát, a falu gazdasági megsegítését, iskoláztatását és a világért sem elégszünk meg azzal a ténnyel, hogy a középparasztság a mostani választásokon ránk szavazott. Hasonlóképpen nem szabad megengedni, hogy a nőknél és fiataloknál tapasztalható politikai lendület és felfelé ívelő hullám visszaessen, vagy valamiképpen elakadjon. Ugyanaz áll az értelmiségre is, melynek állásfoglalása új bő erőforrása lesz demokráciánknak, feltéve, hogy jól dolgozunk tovább és nem adunk okot arra, hogy lendületük 949 JÚNIUS 1, SZERDA Számba kell venni, és munkába kell állítani a választási kampány folyamán kitűnt jó kádereket . A választás eredményének lerögzítése tehát újabb erőfeszítéseket követel Pártunktól. Legsürgősebben számba kell venni és munkába kell állítani a választási kampány folyamán kitűnt jó kádereket, népnevelőket, funkciónáriusokat. Nem szabad megengedni, hogy újra visszacsússzanak, eltűnjenek a tömegekben, hanem gondoskodnunk kell róla, hogy számbavegyük, munkába állítsuk és foglalkoztassuk őket Ez nemcsak a saját Pártunkban feltűnt káderekre, hanem a pártonkívüliekre, sőt a más pártbeliekre is vonatkozik. A Magyar Dolgozók Pártja már annyira az egész nép vezetőjévé vált, hogy reá hárul a szövetséges pártok fejlődő kádereiért is a felelősség és mi rajta leszünk, hogy ennek rendszeresen be kell állítani arra a feladatnak is megfeleljünk, hogy állandóan látogassák a vá. De le kell rögzíteni azokat a munkamódszereket is, amelyek, a választással kapcsolatban kiállták a tűzpróbát, a választásokkal kapcsolatban, különösen tanyákon és falvakban száz és száz alkalommal hallgatták előadóink és népnevelőink a kérést: „Jöjjetek el máskor is, ne csak a választások idején”. Nekünk teljesítenünk kell ezt a kérést és nem szabad megengednünk, hogy a kisgyűlések, vagy a házi és egyéni agitációk, mint választási munka különleges módszerei maradjanak meg. Rá kell térnünk a jövőben is a rendszeres kisgyűlések tartására. A Függetlenségi Népfrontnak 402 képviselője van. Ezeket a képviselőket, akikkel most már a Népfront vezetősége rendelkezik,lasztókat, megtartsák velük az eleven, szerves kapcsolatot. Legyenek ők az élmunkások a népnevelők között és különösen le-tegyenek élmunkások ezen a téren a Magyar Dolgozók Pártjának képviselői. Rákosi Mátyás ezután arról beszélt, hogy a választások alkalmával lépten-nyomon lehetett tapasztalni: a pártonkívüli tömegek is rendkívül sokat fejlődtek politikailag. Ezek a tömegek most már természetesnek találják Pártunk vezető szerepét, szívesen követik Pártunk utasításait és addig is, amíg nem nyílik arra mód, hogy legjobbjaik beléphessenek Pártunkba, gondoskodni kell arról, hogy ezeket a demokratikus, öntudatra ébredt dolgozókat tömegszervezetinken keresztül tovább neveljük és foglalkoztassuk. A tagzárlat június 1-től megszűnik . Pártunkban tudvalevőleg háromnegyedéve tart a tagzárlat. Ez a tagzárlat június 1-ével, tehát a holnapi nappal megszűnik. Pártunk ajtajáés a szó soros értelmében százezrek kopogtatnak és kérnek bebocsátást. A tagfelvétel — pontosabban a tagjelöltfelvétel a rendkívül nehéz feladat, amellyel külön tárgysorozati pontban foglalkozik a Központi Vezetőség mostani ülése. Annyit mindenesetre el kell mondani róla, hogy ezt a feladatot úgy kell elvégezni, hogy megjavuljon általa Pártunk szociális összetétele, ne csökkenjen politikai színvonala. A jelentkezők közül a legjobbakat, a legöntudatosabbakat, élmunkásokat, mintagazdákat, a traktorállomások és termelőszövetkezetek dolgozóinak színe-javát vesszük fel, hogy így még jobban növeljük Pártunk tekintélyét és vonzóerejét, minden régi vágású szakembert minden nap nélkül is mellőznek. De a főveszély a jobboldali elhajlás és ezt a veszélyt nemcsak az növe, hogy a szocialzmus építésével párhuzamosan fokozódik a kapitalista elemek ellenállása. Finomabb, kevésbbé látható és nehezebben leleplezhető lesz az a mód, ahogy ezt az ellenállást folytatják, ha sikerül nekik a kommunistákra kiterjeszteni befolyásukat. Beszélt a továbbiakban Rákosi Mátyás a jobboldali veszély egyéb veszedelmes megnyilvánulási formáiról: a nacionalizmusról, a sovinizmusról s a dolgozó nép hazafiságának lebecsüléséről, a kozmopolitizmusról. Az amerikai imperializmusnak az egészséges hazafiság ellen indított eszmei hadjáratával szemben ápolni, fejleszteni kell a haladó hagyományok tiszteletét, a haladó hazafiságot, mely nem áll ellentétben a lenini-sztálini proletár nemzetköziség haladó eszméivel, hanem annak egyik fontos összetevője. Ezt különösen világosan kell látni most — mondotta Rákosi —, amikor az imperiatista szellem behatolási módszereivel szemben mindenütt fel fogjuk venni a harcot. » Lj népköztársasági alkotmány te . A választás utáni közvetlen küszöbön álló feladatok közé tartozik az új népköztársasági alkotmány megváósítása is. Ez az alkotmány számot vet a szocialista fejlődéssel, rögzíteni fogja az eddg elért eredményeket s olyan lesz, hogy elősegíti a fejődés továbbmenetét. Ennekmegfelelően a többi népi demokráciák és a Szovjetúnió alkotmányához hasonóan létrehozunk egy elnöki tanácsot, amely lehetővé teszi a feladatok megoldásának meggyorsítását. Szabályozni fogja ez az alkotmány az álom és az egyház viszonyát, mégpedig oly módon, hogy szigorúan el fogja választani az államot az egyháztól. Rákosi Mátyás ezután a kormányzati feladatokkal kapcsolatba különös nyomatékkalangsúyozta a gazdasági tárcák összehangolásának és a kormány kulturális,, népművelési feladata megoldásának fontosságát, majd a Nemzetközi Demokratikus Ifjúság tej Világszövetségének Budapesten rendezendő augusztusi találkozója méltatta. — Nemcsak arról van szó, mondotta,, hogy ezt a találkozót mintaszerűen megrendezzük és politikai színvonalát mintaszerű szervezéssel támasszuk alá, hanem fel kel használni ezt a találkozót elsősorban arra, hogy a béke táborát az ifjúság között világszerte megerősítsük. Ebből a magyar ifjúság is nagy hasznot és támogatást nyer. Beszélni kell az előttünk álló hatalmas gazdasági feladatokról is. Az első legsürgősebb feladat, hogy ez év végére befejezzük a hároméves tervet. A terv haladása nagyban és egészében jó és minden előfeltétele megvan annak, hogy ez év végére valóban elérjük azokat a teljesítményeket, melyeket eredetileg a jövő év augusztus 1-re terveztünk. Rámutatott Rákosi Mátyás azokra a jelenségekre, amelyek a hároméves tervein belüli fejlődés Fokozni kell az éberséget Pártban és párton kívül egyaránt Beszélt ezután Rákosi Mátyás a, példaképpen Rákosi Mátyás majd választásokkal kapcsolatban oz. A baloldali elhajlásokról is beszélt, számszerte jelentkező nagy tanulási vágyról és óriási kultúrszomjról, a politikai öntudatra ébredt dolgozó tömegek részéről. Bejelentette: rákerül végre a sor a népi demokrácia egész kultúrfrontjának megerősítésére, az irodalom, a művészet a tudomány, a filozófia terén egyaránt. Az ellenséggel szemben fokozni kell az éberséget Pártban és pártonkívül egyaránt. — Az elvtársaknak meg kell értenie — mondotta Rákosi —, hogy amikor egy kommunista párt országos vezető párttá válik, amikor a megvert tőkésosztály legális szerveinek működése nem sok eredménnyel kecsegtet, az ellenség fokozatosan arra veszi az irányt, hogy ügynökeit becsempéssze a Pártba. A jelenlegi stratégiai szakaszon Pártunk állandóan komoly jobboldali elhajlások veszélyének van kitéve, falun és városon egyaránt. — Ez a jobboldali elhajlás a főveszély és folyton új és új formában jelentkezik. „A jó kulák” kérdésén kívül a régi tőkés-szakember jelentőségének túlbecsülését említette meg