Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 255-278. szám)

1949-11-03 / 255. szám

TB«9 WOVBWBKW­­. CgOTMITIHC »EPLAF Szívünk minden melegével köszöntjük a hős szovjet katonákat Mér napokkal ezelőtt töpreng­tek, tervezgettek a Hajlított Bú­torgyár dolgozói. Egyre közeledik az Októberi Forradalom évfordu­lája, alig egy pár nap választ el bennüzák az ünnepségtől milyen szép volna, ha a Bútorgyár valami különleges módon­­ kifejezné, mennyire magáénak érzi ezt az ünnepet öt nappal megrövidítették a Wv teljesítésének határidejét Ez nagy dolog, szép dolog, ez való­ban hozzájárul ahhoz, hogy az Októberi Forradalom nagy vív­mányait, a szovjet nép áldozatos harcával számunkra­­ kiharcolt hatalmunkat tovább erősítsük. De ezenfelül is kellene valami. Hadd tudják meg azok, akik harcoltak­­a szabadságunkért, hogy a ma­gyar dolgozók mellettük állnak a békéért folyó küzdelemben. Sze­mélyesen k­örömet akarunk sze­rezni a felszabadulásunkért her­­cules hősöknek, a szovjet katonák­nak. Így született meg a gondolat, hogy ajándéktárgyakat készítse­nek a Vörös Hadsereg katonái ré­­szére. Végü­ll eldöntötték, hogy aján­dékba készítenek két nagyon szép kazettát, amelyet középen egy vö­­rös csillag, balról a Magyar Nép­­köztársaság címere, jobbról pedig a Szovjetunió címere díszít a leg­­mű­vészieneseb díszítésed és fara­gással elkészítve. A kazetták már ■készülnek is. Az asztalos munkát, a kirajzolást és összeállítást Ku­­hányki József asztalra végzi, a mű­vészi díszítést és faragást pedig Zámbori István. A munkapad mellett ott talál­juk Kubinyi elvtársat, aki előtt egy összecirkaknázott kis papír­darab van, a kezében egy ceruza, az asztalon pedig egy egész sereg kis apró fadarab. Töri a fejét és azon gondolkozik, hogy hogy le­hetne ezeket a kazettákat minél szebbre és művésziesebbre elké­szíteni. Most egy kicsit megzavarjuk és m­egkérdezük tőle: mikorra lesz kész a két kis ajándék. — Még a héten — mondja Ku­­bányi elvtárs. — Igyekszem, hogy minél szebb legyen, hogy ezzel az ajándékkal is bebizonyítsuk ra­gaszkodásunkat a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt Ezzel az aján­dékunkkal fejezük ki azt is, hogy az októberi forradalmárok és a felszabadító szovjet katonák hős­­tetteit nem felejtjük el soha. A faragást Zámbori elvtárs vége­zi a kazettákon. Még nem fogott hozzá a faragáshoz, de még­is azon gondolkozik, hogyan tudná a legszebben díszíteni. — Minél anebb lesz a kazetta divatban, annál jobban bebizonyo­sodik a bátor gyári dolgozók azé­­refeete a Szovjetunió iránt — mon­dotta Zámbori elvtárs. — Énes a csekély kis ajándékkal b­e akar­juk fejezni hálánkat az októberi forradalom hőseinek, mert ha ők nincsenek, akkor nem értük volna el azokat az eredményeket, ame­lyeket most elértünk. Nem lett volna alkotmányunk, nem lenne a miénk az ország... Az üzem dolgozói es­eim­­ennek munka közben Kubinyi elvtárs mel­lett. Szeretetteljes pillantásokkal figyelik a munkát. Ebédszünetben megkérdezik tőle. — Hogy halad a kazetta, Kubi­­nyi elvtárs? Szép legyen ám, mert a hálánkat és szeretetünket akar­juk vele kifejezni... Szép lesz a kazetta. Kubinyi elv­­társ is szeretettel csinálja, ő is egész szívét adja ebbe a munkába. Minden faragása, minden díszítése a Bútorgyár dolgozóinak háláját és ragaszkodást hirdeti. Miértünk harcol a Néplap — mi is hanézte Voltam már egyszer a „Nép­lapnak” előfizetője, de aztán le­mondtam. Most látom csak, hogy milyen hibás dolog volt ez. Ol­vastam a pesti lapokat és ugyan­akkor semmit sem tudtam a vá­rosunk életéről. Ezt a hiányossá­­gomat most pótolni fogom, mert előfizetek a „Néplapra”. Jól meg­­ismerem ebből városunk problé­máit és most elmondhatom, hogy az én kezemben is fegyver lesz a sajtó, mert mint népnevelő is jól fel tudom használni PÁKOZDI JÁNOS főszerkereskedő. El sem tudom képzelni, hogy van olyan ember, aki újságot i­ nem olvas. Az újság sokat jelent a dolgozó ember számára, mert ismereteit állandóan bővíti. De jól meg kell válogatni azt, hogy milyen újságot olvasunk. Én so­kat gondolkoztam rajta és végül a „Néplapot” rendeltem meg, mert úgy látom, hogy ez a lap képviseli legjobban az érdekein­ket nekünk, dolgozó kisemberek­nek. Ez a lsp adja meg a módot arra is, hogy ismereteinket egyre jobban bővítsük és én azt hiszem, hogy ezért fogja sok más hozzám hasonló kartársain is megren­delni. KESKENY EMMA női szabósegéd Belváros VL pártszervezet: A gyermekvárosban dolgozom, mint szabó. Eddig nem tudtam járatni a lapot, mert nagy kia­dásaim voltak. Most azonban mó­dom nyitt rá, megrendeltem. Nép­­nevelő vagyok a pártban. Ezt a munkát nem tudom jól elvégezni, ha nem olvasom állandóan a helyi sajtót A helyi sajtóból megtud­hatom, a pártszervezet utast­árait és ezenkívül jó szempontokét is kaphatok. RÓZSAVÍZ SÁNDOR bádogos, Vargakert: Eddig csak egyenként vettem az újságot. De most megrende­lem, mert úgy látom, hogy ne­künk népnevelőknek csak úgy lesz jó a munkánk, ha mindig fenntartjuk a kapcsolatot a pürt helyi vezetőségével és ez csak a „Néplapom” keresztül lehetséges. A lap felvilágosít bennünket, tá­jékoztat a kül- én bel­politikai ese­ményekről. Úgy érzem, minden kommunistának kötelessége, hogy a Párt helyi lapját járassa. NAGY LAJOS vagongyári mankó. A termelőcsoportok dolgozói is megünneplik az Októberi Forradalom évfordulóját A debreceni termelőcsoportok dolgozó parasztsága november 5-én az Arany Bika dísztermében a nagy Októberi Szocialista For­radalom 32-ik évfordulójának mél­tó megünnepelésére nagyszabású kultúrdélutánt rendez. A műsor előtt Czifra Sándor, a megyebizottság agrárpolitikai osz­­tályának vezetője mond ünnepi be­­svédet a nagy Októberi Szocia­lista Forradalom v­ásztörténelmi jelentőségérel Az ünnepség előkészítésére a siker biztosítására máris minden előkészület megtörtént Úgy a szövetkezet ifjúsága, mint maguk a szövetkezet dolgozói éjjel-nap­pal szorgoskodnak, próbáznak, hogy a nagy nap jelentőségéhez méltó előadással fejezzék ki az egész szövetkezeti tagság háláját a nagy Októberi Forradalom hő­sei, a nagy Szovjetunió és Sztá­lin elvtárs iránt. s A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentősége 1018 november 7-én (október 25-én) a Lenin-Sztálin pártja ál­tal vezetett munkások és parasz­tok megdöntötték az imperializ­must Oroszországban és megte­remtették a föld egy­hatodán a világ első szocialista államát. A kapitalizmus egész rendsze­rének megdöntését a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom indí­totta el Új korszakot nyitott meg Oroszország és az egész emberi­ség történelmében: a szocializ­mus korszakát, ám elmúlt századok folyamán nem egyszer kezdtek harcot a dolgozók és kizsákmányoltak az uralkodó rendszer megváltoztatá­sáért és felszabadításáért az el­nyomás járma alól. Egyenlőtlen küzdelmükből azonban mindig ve­reséggel voltak kénytelenek meg­hátrálni, örökké élni fog az el­nyomókra és elnyomottakra, ka­pitalistákra és munkásokra osz­tott társadalom — prédikálták a kizsákmányoló rend védelmezői. Szerintük­ a kizsákmányoltak urak nélkül semmire sem tudnak menni. Ezt a legendát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme oszlatta szét. Megmu­tatta az egész világ elnyomott tö­megeinek: nem örökéletű a föld­birtokosok és a tőkések uralma. Mindenekelőtt az a történelmi jelentősége a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomnak, hogy győzelme és a szovjet népnek ezt követő hatalmas alkotó tevékeny­sége a kizsákmányoló osztályok megszűnésére vezetett a Szovjet­unióban. Felépült a kizsákmányo­lás nélküli új szocialista társa­dalmi és államrendszer, mely pél­da nélkül áll a történelemben. Ezért is nevezzük „nagy” forra­dalomnak az Októberi Szocialista Forradalmat, mert új utakat nyi­tott meg a történelemben,­­az el­nyomás minden formáját és faj­táját kizáró új társadalmi rend alapjait vetette meg. ""a burzsoázia ideológusai sze­rint a népi tömegek nem képesek önálló alkotásra. Ennek a legen­dának a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom vetett végett. Em­berek millióit- ébresztette tevé­keny politikai életre az Októberi Forradalom. Feltárta a nép töme­geiben rejlő erő, kezdeményezés és alkotóképesség kiapadhatatlan forrásait és ezeket egy új élet — a szocializmus építése — felé irá­nyította. Az elnyomottak és ki­zsákmányoltak bebizonyították, hogy képesek államot vezetni, or­szágot építeni, ipart, mezőgazda­ságot és kultúrát teremteni. Be­bizonyították, hogy a tőkések és földbirtokosok nélkül is képesek jobbat építeni az egész nép javá­ra és számára, mint a tőkések és földbirtokosok. .Jogosan lehetünk büszkék és jogosan mondhatjuk boldognak magunkat, mert a földkerekség egyik sarkában nekünk sikerült először megdönteni a kapitaliz­must, azt a vadállatot, amely vér­­beborította a földet, éhségbe és elvadultságba vitte az emberisé­get s amely elkerülhetetlenül és rövidesen elpusztul, — bármily szörnyen állatiasak halál előtti dühöngései.” (Lenin.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyökeresen megvál­toztatta az országok sorsát. Oroszország dolgozóinak legége­tőbb szükségleteit már fennállá­sának első napjaiban is kielégí­tette a szovjet hatalom. A földet elvette a­ földbirtokosoktól és át­adta a parasztoknak. A burzsoá­ziától elvette a termelőeszközö­ket. A földet, a gyárakat, üzeme­ket, a vasutakat, bankokat a nép tulajdonává tette. A szovjet for­radalom megdöntötte a tőkések és földbirtokosok hatalmát. En­nek a hatalomnak a bűnös politi­kája tette alsóbbrendű félgyar­mattá Oroszországot. A szovjet forradalom szabadította ki Orosz­országot az Imperializmus bilin­cseiből, széttörte a nyugati impe­rializmus láncait, megmentette az országot attól, hogy a külföld gyarmatává váljék, polgárait, Oroszország népét pedig meg­mentette a gyarmati rabságtól. A szovjet forradalom felszaba­dította Oroszország valamennyi népét. Ledöntötte a „népek bör­tönét” és a szovjet Mmna­z­sm­­bad és egyenjogú népek szilárd barátságán nyugvó soknemzeti­ségű szocialista államot építette fel helyette. Harminckét évvel Oroszország az előtt a választás előtt állt: vagy elpusztul, vagy pedig teljes erővel tör előre. Elő­rehaladni azt jelentette: a sim­ia­lizmus felé menni. PriM­­p­er­­­cializmusra támaszkodva tudta Oroszország leküzdeni évszázados elmaradotságát. A népet az impe­rializmus feletti győzelemre ve­zető bolsevik párt a szocialista építés útjára vitte az országot. A legrövidebb történelmi idő alatt az élet minden területén gyökeres átalakulás ment végbe. Ez volt az oka, amiért a szovjet nép az ingatag és erőtlen Oroszországot legyőzhetetlen nagyhatalommá tudta változtatni. Az Októberi Forradalom a külöd­­te, a szocialista rendszer legyőz­hetetlen erőt adott a szovjet nép­nek. Sokszor tömörültek már a régi világ erői a munkások és parasztok szocialista államának elnyomására. Sokszor jósolták már az elmúlt 32 év alatt a szov­jet hatalom közeli végét. Azon­ban mégsem a szovjet hatalom pusztult el, hanem ellenségei. El­lenségeivel vívott valamennyi el­keseredett küzdelméből győztesen került ki a szovjet rendszer. Hatalmas, történelmi jelentő­ségű győzelmeit a bolsevik párt vezetése alatt érte el a szovjet nép. Lenin és Sztálin teremtették meg az új típusú pártot, a bolse­vik pártot, mely képes volt a munkásosztálynak a szocialista forradalomért és a hatalomért ví­vott harcát vezetni. Marx és En­gels legyőzhetetlen forradalmi ta­nításait az opportunisták ellen vívott engesztelhetetlen harcban védte meg Lenin és Sztálin. Le­nin és Sztálin fejlesztette tovább és vitte előbbre e tanításokat az új történelmi korszaknak, az im­perializmus elleni proletárforra­dalom korszakának tapasztalatai­ra támaszkodva. Az oroszországi földbirtokos-burzsoá rend meg­semmisítésére, a szocializmus épí­tésére a leninizmussal felfegyver­zett bolsevik párt vezette hatal­mas erővel a munkásokat és pa­rasztokat. A bolsevikok élesztet­ték a munkások és parasztok gyűlöletét kizsákmányolóik ellen, a felszabadító harcra lelkesítették őket, állhatatosságra, önfeláldo­zásra és bátorságra nevelték őket. Bölcs, előrelátó stratégiájá­val, leleményes taktikájával, lán­goló forradalmi tevékenységével minden akadályt legyőzött a bol­sevik párt a szocializmus győzel­me felé vezető úton. A szovjet állam dicsőséges 31 esztendeje a bolsevik párt nagy erejét a marxizmus-lenini­zmu­a halhatatlan eszméjének győzel­mét bizonyítja mindennél világo­sabban. Lenin és Sztálin lángeszű út­mutatásai a szocializmus nagy vívmányaiban öltöttek testet. Mil­liók történelmi tapasztalata bizo­nyítja a leninizmus igazát. Min­denütt a világon ez az eszme gyűjt újabb és újabb tömegeket zászlaja alá. A kapitalista világ felszabadításukért küzdő dolgo­zó tömegeinek tudatába egyre mélyebbre hatolnak a leninizmus eszméi. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme, a vi­lágnak két társadalmi rendszert képviselő részre oszlása óta mind jobban elmélyül és kiéleződik a kapitalizmus általános válsága. A rothadó kapitalizmus történelmi­leg halálra ítélt rendszerével szemben a hatalmas, fejlődő szo­cialista rendszer áll és ezé a jövő. A Nagy Októberi Forradalom szülötte, a­­social­ista rendszer meging­­hatatlanul erősödik. Har­minckét esztendeje folyik a küz­delem a szocialista és a kapita­lista rendszer között. A szocializ­mus 32 esztendeje bebizonyította: a társadalmi és állami élet min­den területén a szocialista rend­szer fölényben van a karita.hr rendszer felett.

Next