Hajdú-Bihari Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-13 / 293. szám
WALSH, JANE:SZÉLMALOMHARC (TÁNCSICS KÖNYVKIADÓ 1959) Egyszerű munkásasszony, egy anya befejezetlen életregényével ismerkedik meg az olvasó, ha ezt a könyvet a kezébe veszi. Sem műfajilag, sem tartalmát tekintve nem sorolhatjuk a szokványos regények közé. Hőse maga az írónő, Jane Walsh , az ő gyermekkorát, férjhezmenését, anyaságát, küzdelmét, harcát örökíti itt meg hitelesen, minden szépítés nélkül. Az írónő saját életsorsában a hozzá hasonló munkás asszonyok százainak és ezreinek életét, vágyait, elképzelését, örömét és bánatát mutatja meg. Azt a szélmalomharcot, amit az angol munkáscsaládok a két világháború között vívtak a kenyérért, megélhetésükért. Végigkísérhetjük a tencashirei munkásság küzdelmét, a várostextilgyárainak meghódításáért, vagy sikertelenség esetén : hogyan lehet kisgyermekeket felnevelni néhány shilling heti munkanélki segélyből. Az írónő ezekre emlékezik regénye kezdő fejezeteiben: gyermekéveire, a nyomor, szenvedések világára. Itt nő fel ezek között az emberek között, s legszebb emléke innen egy-egy jó paikiás vagy a tenger látása Blackpollban, mikor mint szegény gyermeket ingyen elviszik az iskolai kirándulásra. Az évek soványan és éhesen telnek, s gyermek még, mikor gyárimunkás lesz , s.Kisnövésű voltam, s mindig féltem a fejem fölött sivító gépszíjaktól és a zúgó orsók hosszú sorától. Úgy éreztem csak arra várnak, hogy elkaphassák a ruhámat és a hajamat, s magukhoz rántsanak.” •— így vall erről az időről. Az álmatlanság, fáradtság jellemezte ezeket az éveket Gyermekek voltak még, akik odahaza titkon őrizték rongyból készült babáikat. „Az én csoportomban a legidősebb gyermek is csak tizennégy és fél éves volt.” — írja. Ilyen körülmények között álmodoztak a szövőszékek mellett főbokros ételekről, szerelemről, boldogságról, jövőről. Itt bimbózik ki a szerelem rózsája is szívükben, és ilyen körülmények között kell kinyílnia is. „ Asszony korában gondjai csak nőnek, még nemcsak szülei miatt, hanem férjéért, később gyermekeiért kell aggódnia. Hogyan, miből ? Állandóan ezek a kérdések vannak napirenden. Mikor képviselőjükhöz fordul az válaszával ezzel kezdi a mondatot : „Kedves Mrs. Walsh, hadd kezdjem azzal, hogy bár az ön politikai nézetei nyilvánvalóan nem azonosak az én pártom felfogásával, önnek bármikor joga van hozzám". A következőkben pedig ígér és biztosíta, de tenni nem tesz semmit. Walshnek rá kell jönnie, hogy szegényen csak szegény ember segíthet, hogy „Kegyetlen dolog a jótékonyság — kegyetlenebb már nem is lehetne”. Sok küzdelem árán három gyermeket nevel úgy, hogy nagyon sokszor férje munka nélkül van a háború nehéz, szűkös éveiben, de szívós és kitartó marad, ha gondolataiban néha a kilátástalanság, a reményvesztettség, csüggedés uralkodik is el. Férje halála után pedig következetesen valósítja meg közösen szőtt terveiket, elhatározásaikat Tudósításaiból, írásaiból már bizonyos mellékkeresethez jut, s addig küzd, míg nagyobbik lányát főiskolába tudja adni. Walsh mind embernek, mind írónak határozottnak, szilárd jelleműnek mutatkozik. Hogy egyszerű munkásnőből íróvá tudott válni, a tehetsége mellett feltétlen meg nem alkuvásának, akaraterejének köszönheti. Kezdettől fogva érzi hol a helye, mi a kötelessége. Egyéniségében ugyan inkább az aszszonyi, anyai érzések dominálnak : a család, az otthonteremtés igénye. Azok a tények azonban, melyekkel nap mint nap találkoznia kell, melyeket saját maga is érez, elégedetlenné teszik, s ráébresztik arra, hogy az ember nemcsak önmagáért, szűk családi életéért van és él, hanem ezen túlmenően kötelességei vannak a társadalommal, a munkásosztállyal szemben is. Walsh nem forradalmár típus, nem jut el Gorkij Pelagora Nyilovnajának harcos osztályomradoltáig, szocialista propagandájáig. Ő asszony, anya, aki férje, gyermekei jövőjét látja veszélyben, s ez tudatosan is megértesd benne a hovatartozás érzését, s eljövendő életét tudatosan, ennek megfelelően kormányozza, irányítja, így jut el élete delelőjére, ilyen szellemiben neveli fel gyermekeit, s ez a gondolkodásmód teszi íróvá ír most már nemcsak azért, mert tehetséget érez magában, hanem, mert tudja : írásai kordokumentumok máris, hogy írásaival hivatásttölt be. A könyv írója mondanivalóját valóban művészi igénynyel, rendkívül egyszerűen, mégis szemléletesen, meghatóan formálja meg Torzítanánk, az igazságot vinnénk ferde vágányra, ha ezt a művet nagynak, még csak jelentősnek is mondanánk. Azonban őszinteségével, tiszta, egyszerű írásmódjával, sajátos színeivel, meghatóan kedves epizódok elmondásával az olvasót új, gazdag s igaz élménnyel ajándékozza meg. SZ. SZABÓ LÁSZLÓ Taar Ferencz Tanyai gyerekek Tra egy idegen megállana a ■*1 város közepén, mondjuk a Bika elött és az iránt tudakozódnék, hogy a világ melyik sarka felé induljon, ha Nagymacsra, a tanyaközpontba akar eljutni, a városlakó debreceniek először is a vallókat vonogatniák, hogy ugyan mit tudják ők, hol tették le azt a bizonyos tanyáit, de okvetlenül akadna olyan is, aki felokosította: — Itt van az kérem nem messze, a város alatt. Hát tényleg ott van az. Csak éppen az a kérdés, hogy kinek mi a messze és mi nem az ? Mert az idegen, ha nem tudja, hogy ez mit jelent alföldi viszonylatban, tán még neki is vág gyalogosan egy jó séta reményében, s akkor csudálkozik aztán, amikor a két talpa már ég a gyaloglástól, a háta megett a városból semmi nem látszik, órák telnek el s legfeljebb a híres Látókép csárdát veheti célba, a tanya még mindig nincs sehol. De ha van még egy kis kitartása, innen már hamarosan eljut oda. Köziben szidja a jó debrecenieket, hogy bolonddá tették Pedig nincs igaza. A végtelen síkság méreteihez szokott alföldi ember tér- és távolságérzéke, nemkülönben fogalma is más, mint például a dunántúliaké Persze, az idegenek nem igen szoktak Debrecenibe jönni azért, hogy innen igazodjanak el Macsra. Pedig hát akadna itt is látni, hallani való, ami megérné a fáradságot. A tanya ugyanis már nem az a sötét, sáros, istenháta megetti hely, ami volt valamikor a Steinfeld-uradalom idején. A kastélyból iskola, kultúrotthon, mozi lett, a főúttól köves út kanyarodik be a központba, bevezették a villanyt, új házak sora épült, van boltja, postája, termelőszövetkezete, még futballpályája is, aki akar itt is ehet norvég szardíniát a kocsmában, s ihat rá pusztamérges frizlinget vagy hegyaljai fehéret, egyszóval: megváltozott itt is a világ, de nagyon ! Mindez azonban még csak a külső, ami látszik Engem az a kíváncsiság hajtott ki ide, hogy megtudjam : miként élnek az emberek hogyan haladnak előre műveltségben, kultúrában, gondolkodásban ? !Vegyek az iskola igazgatójához — Kádár Sándor kollégámhoz — mondom neki Hadjáratban vagyok .Azt mondja : jó ! Kiivel akarok beszélgetni ? — A gyerekekkel! — Erre megint azt mondja: jó! Majd összeszed pár éye— Várjál csak! — állítom meg a mozdulatát, mert már a kabátját kavarhatja a nyakába — majd én válogatom ki őket! (Na hiszen, én is tudom mitől döglik a légy, ismerem a pedagógus rafinériát : csupa eminens gyereket állít majd elő, meg olyanokat, akiknél minden rendben van otthon.) Mikor belépünk a tanterembe, valami hatvan csillogó szempár szegeződik ránk. Megületődött arccal méregetnek, nem tudják ki lehetek s mit nézzenek ki belőlem: doktori, aki injekciót szúr a fenekükbe, vagy szakfelügyelő bácsit, aki „megforgatja” majd őket a tudományból ? Csak úgy találomra kiválogatok 11 gyereket, a többit hazaeresztjük, letelt a tanulási idő. A „ kiválasztottak“ sustorognak egymás közt, még mindig nem tudják mit akarok. Kiülünk a nagy, üveges verandára, ahová besüt a cirógató őszi nap. Először is felírom a nevüket a következő csoportosítás szerint: Tsz-tagok gyerekei: Szabó Margit, Iván József, Hegedűs Mária, Tóth Piroska, B. Rózsa Mária, Juhász István és Bányai László. Egyénileg gazdálkodók gyerekei : (ezek közül néhánynak már 56 előtt tsz-tag volt az apja, de még nem lépett vissza az új szövetkezetbe.) Dobosi Juliánna, Horváth Róza, Dóka Margit, A. Török János. A legidősebb 14, a legfiatalabb 11 éves. Lassan melegszünk bele a beszédbe, én kérdezek, ők felelgetnek, nyíltan és őszintén. Köziben statisztikát készítek, amelyet most minden változtatás nélkül közreadok és nem fűzök hozzá semmit Beszél az maga helyett is ! íme : A 11 tanyai gyerek közül 7 akar továbbtanulni középiskolában. A többi a termelőszövetkezetben kíván dolgozni. (!) Nyolcnak van otthon rádiója. Három látott, már televíziót. Mindössze 1 nem ült még autóban a 11 közül. 7 járt már Budapesten. Valamennyien rendszeresen járnak moziba. (Hetenként többször is van mozielőadás?) Mindnyájan voltak mér a Déri Múzeumiban, hattan a Csokonai Színházban, ugyancsak hatan a pesti állatkertiben. Hárman láttak már szélesvásznú filmet. Valamennyinek aktatáskája van! Rossz, foltos cipője nincs egynek sem. (Legfeljebb otthon, a sárban tapickolnak benne, ha van. Iskolába a rosszat soha nem hordják !) Norváth Róza garderobe- 11 fa : 4 szoknya, 6 blúz és több egész ruha, 2 pár csipő, 2 pár szandál, harisnyák, alsóneműk, kabátok, sapkák stb. Kilenc családnak van kerékpárja. Kettőnek motorkerékpárja. Két gyereknek saját karórája (négy most szándékozik venni !). Tíz család épített (a 11 kérdezett közül) saját házat 1945 óta ! Mind a 11 család 51 disznót, többen kettőt is telente, ötnek van otthon fejőstehene. Fényképezőgépe van a családnak ! Hétnek rendszeresen jár újság. Hat családnak nincs otthon 10 kötet, vagy érméi több könyve. 5 család nem tagja a fiókkönyvtárnak. (?!) (Erre érdemes felfigyelni.) 9 gyerek családja rendszeresen jár a kultúrotthon rendezvényeire, kettőé nem jár moziba sem. Hat családnak van otthon, festett kép a falán, vagy rézkarc, nipp stb. amit az utóbbi években vásároltak ! Kérdezem: mit tudnak, a lunyikról ? Kivétel nélkül mind a 11 gyerek tudja, hogy a Szovjetunióban bocsátották fel és lefényképezte a Hold eddig ismeretlen oldalát. \T ilyen gyártmányú gépkoc’~* csikat ismernek? Válasz : Skoda (ezt ismerik a legtöbben), Moszkvics, Pobjeda. Az egyik bemondja: TU—104 ! A többi lehurrogja , az nem kocsi, hanem repülő. És annál van nagyobb is a TU—114 ! Kérdem: tudják-e mi a kalács és a torta ? Összenéznek és kuncogni kezdenek. Látom az arcukon, kicsit le is néznek ezért az együgyű kérdésért. Hát már hogyne ismernék! Minden nagyobb ünnepen kalácsot is, tortát is szoktak enni. Megmagyarázom nekik, hogy valamikor — nem is olyan régen — még a falusi és városi gyerekek sem igen tudtak volna erre válaszolni, nemhogy a tanyaiak. Látom a szemükből, hogy úgy hallgatják mint a mesét A mesét, ami számukra megfoghatatlan. Nem is csoda, hiszen a legidősebb is a felszabadulás után született már. Kérdem : mit reggeliztek ma ? Szégyenlősen összemosolyognak. Végül kiderül: a többség forralt tejet és kévét, hárman kakaót. (Egyébként minden gyerek szokott kakaót irnna !) Valamennyien tudják, hogy mi történt 1917 októberében Oroszországban. A Magyar Tanácsköztársaságról 8 gyerek pontos felvilágosítást ad. Arra a kérdésre, hogy: mi a termelőszövetkezet ? — hosszan, részletesen és pontosan elmagyarázzák a dolog lényegét .Hogyne tudnék, hiszen mind a 11 tagja a Petőfi Sándor Ifjúsági Termelőszövetkezetnek. Fejenként valami 45 forintot kapnak egységenként az év végén. Takarékba teszik a nyári táborozásra, ruhára, cipőre, órára, fényképezőgépre, Id mire! De erről majd máskor részletesebben !) Látnivaló, hogy ezek a gyerekek beleszülettek az új, közösségi élet formáiba s számukra ez — mint a jelen valósága és a jövő távlata — olyan természetes már, mint a levegő. Itifényesednek a szemek, kitérüllk szrvak a gyermeki lelkek, egyre élénkebbé válik a diskurzus. Időnként nagy kacagások röppennek. Még néhány villámkérdés, inkább a derű, a tréfálkozás kedvéért: ha most választani kellene egy tábla 18 forintos tejcsoki vagy egy mozielőadás között, melyiket választanák ? Nagy sustorgás. Az eredményig a csokit, 8 a mozit választaná (kikötve persze, hogy valami jó, izgalmas filmet játszanának ?) Tovább : menynyi volt a nyugatnémet—*, magyar meccs eredménye ? Kórusban vágják rá , győztek a magyarok 4:3-ra. Többen felsorolják a góllövőket is, amiből ismét vita támad. Ki a legjobb magyar ökölvívó ? Kórus: Papp Laci! Háromszor nyert bajnokságot az olim-pián. Sajnos, véget kell vetni a beszélgetésnek, hiszen még ebéd előtt vannak. Megígérem, hogy az ifjúsági tsz közgyűlésére kijövök, feltéve, ha meghívnak. Sorban kezet szorítok a gyerekekkel. És szeretném forrón megölelni őket. Boldog korú boldog ifjúsága ! TARR FERENC II párisi szovjet könyvkiállítás sikere A kétnapos párizsi szovjet könyvkiállítás és könyvvásár hatalmas sikerrel — 4 millió frank bevétellel — zárult. Két napon, jobban mondva, két délutánon át a közönség zsúfolásig megtöltötte a szovjet könyvek 250 méter hosszúságú kiállítását. Nem véletlen, hogy legtöbbet adtak el a tudományos könyvekből és azokból, amelyekből a közönség megtudhatja az igazságot a Szovjetunióról. A legnagyobb példányszámban kelt el Georges Cigniot Ismerjük meg a Szovjetuniót és Marcel Egretaud A szovjet Kelet című könyve, Jefremov A ködös Andromédája és Alekszej Tolsztoj Golgotája. Különösen ki kell emelnünk, hogy nagy sikert aratott Lenin műveinek új kiadása, amelyből eddig hat kötet jelent meg. Valóságos ostrom indult a szovjet szépirodalmi művek kiállítása ellen: a francia olvasók legnagyobb számban vásárolták Borisz Polevoj és Mihail Solohov műveit. I cDejetmb€^ Qfaj,aLai&íi t f Varjakat láttam kavarogni Tél lesz és varjai kavarognak % % csapatostul a táj felett, reggelenkmit a táj felett. * ❖ Tartották tárult szárnyaikkal De itt a házak oly szelídek* £ í a dióhéjjá nőtt eger ablakuk színe is meleg. 154- Az álmos fákra le-lecsaptak, Otthoni házak, mind parányi. * % leültek s károgott az ág, de fényes füstjük összeér. % $ Sötét madarak sötét hangja s békességük szívemre hajlik. * ❖ kergette szét az éjszakát, mint egy melegfészkű tenyér. * % * A fűszálak már meghajoltak. Nyúlás fölött a vasidő is is, konok az idő és erős, szelíddé formálódik át •:* •· Talpam alatt a kongó föld is Vigyázzák a bolyhos nyugalmat * $ hideg volt Nem volt ismerős. aranycsőrű meleg libák. *· Szítta fehér fagy idegenné, s az emberek. Köszöntik egymást % *:* elűzött szinte. Egymagam mintha lennének mind rokon. | | láttam a hajnalt, s hogy a fűnek s engem is testvérré fogadtak, ' s fehér üvegárnyéka van, s így lett e táj az otthonom. % % ❖ Varjakat láttam decemberben, S nem fázhatok már csörgő fagyban, '£ | didergett s meglapult Nyúlás, kavargó szél se járhat át ❖ ❖ Mentem a hajnali ködök közt őszinte emberség vigyáz rány £ $ pillám a csöndtől lett havas, az lesz a lelkemen kabát. 4* 4. Tél jön megint. Zörgő hideg lesz, S varjak alatt a kiskapuknak * ❖ sírnak a vacogó kutyák, ha jó reggelt köszöntgetek, % !•. Vénemberek nézik az estét a nappal mozduló zajából + •5* párásodó ablakon át felelnek rá az emberek. 1 % Bényei Józsefi ! ÉN RÁD GONDOLOK ! ❖ Ha dúsan • omló szőke hajat láttok, Ha domborodó, szép kebleket látok *. ❖ s tengerszemet inteni felém, az ígéret valós idején 4* vagy íves, páros, igéző ajakat, és karcsúra formált márvány derekat . ❖ eszembe jut, hogy virgonc kis hullámok eszembe jut, hogy kerek válladon jó ♦ ο ❖ völgye csillan hajad és színén, álmodni az élet örömén * *,* hogy szemed igenli keskeny szájadat és, hogy ölelni vágyom teli derekad. .. ❖ £ | Ha kérdi asszony, vagy kérdi lány. .£ % arcom kezébe véve egy napon : ›• •ο ■— Szeretsz-e engem ? ... én Rád gondolok, * és azt mondom majd: •· « — Nagyon!: i, —· · £ Haraszthy József * * ’ •• ‚• ‚• ❖ 4*6‚• •·6* 1 ”• •‡•‡ Gyermeksorsok az új Tibetben Háromszázezer tibeti gyermek számára új korszak kezdődött. A volt jobbágyok és rabszolgák gyermekei a reakciós lázadás leverése után, most iratkozhattak be először az iskolába. Több mint 1000Nagysikerű budapesti szereplés után most Püspökladányban mutatja be új műsorát a debreceni népitánc-együttes. Az előadásra december 17-én, csütörtökön kerül sor, gyermek pedig először ismerkedhetett meg az úttörőszervezettel. Chiangba-Drurga, a I. számú elemi iskola növendéke. Néhány hónappal ezelőtt rabszolgaként egy földesurat szolgált. Négyéves volt, amikor apját a földesúr halálra kínozta. Két évvel később az édesanyja is meghalt. A reakciós lázadás elfojtása után a kis árvát felvették a thászai 3. számú elemi iskolába, amely szállást, ellátást és ruhát is ad neki. Ugyanide jár a 11 éves Tutan-Jentzen nevű fiúcska is, aki azelőtt az utcán csavargott és koldult. A lhászai katonai ellenőrző bizottság javasolta iskolai felvételét. A néhány héttel ezelőtt még piszkos rongyokban járó fiú ma már tiszta ruhában, vígan játszik iskolatársaival. Ballada-est az Irodalmi Színpadon A TIT Irodalmi Színpad legközelebbi előadásán december 21-én, hétfőn este 8 órakor ballada-estben gyönyörködhet irodalomszerető közönségünk. A magyar és világirodalom legszebb balladáiból összeválogatott műsor előadója Jancsó Andrienn és Török Erzsébet Kossuth-díjas művésznő lesz. Zongorán Arató Pál kísér. Agrárklub alakul! A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és az Agrár Egyesület kezdeményezésére az elmúlt héten nagy érdeklődés mellett alakult meg a Csokonai Klubban (Arany János utca 1/b., balra) a Hajdú-Bihar megyei agrár-szakemberek klubja. A klubban szakmai viták, beszélgetések mellett lehetőség nyílik művelődésre és szórakozásra egyaránt. Az alakuló ülésen javaslatok hangzottak el a klub programjára vonatkozóan is. A klub minden héten szerdán áll rendelkezésre az agarár-szakembereknek, ahol közvetten formában tölthetik el szabad idejüket. Előadás csak minden második szerdán lesz. Legközelebb december 16-án, a Mesterséges holdak műhelytitkairól, rá két hétre A világ élelmezésének problémájáról tartanak előadást. NAPLÓ, 1959. DEC. K. VASÁRNAP