Hajdú-Bihari Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

II szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről Hány vezetői megbeszélést folytattak Hammarskjöld fő­titkár rendkvüli megbízottjá­val és a Brüsszelben tartóz­kodó katangai küldöttséggel. Kedden rendkívüli miniszter­­tanácsot tartanak és vár­ható, hogy az döntést hoz Katanga kérdésében. Washington.­­ Az ameri­kai külügyminisztérium köz­leménye szerint az Egyesült Államok „technikai és gaz­dasági segélynyújtási progra­mot” készít elő Kongó szá­mára. Mint az AP jelenti, a programtervezetet a nem­zetbiztonsági tanács hétfői ülésén Eisenhower elnök elé terjesztették. (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió nem tűz ki semmiféle politikai, katonai vagy egyéb jellegű feltétele­ket, amelyek csorbítanák a független Kongói Köztársaság érdekeit vagy szuverén jogait” — fejeződik be a szovjet kor­mány nyilatkozata. Még mindig 15 000 belga katona van Kongóban Ottawa. — Patrice Lumum­ba kongói miniszterelnök szombaton délután a kanadai hivatalos körökkel folytatott tárgyalásai után elutazott Ot­tawából. Elutazásakor a sajtó képviselői előtt kijelentette, megbeszélései eredményesek voltak. New York. — A kongói miniszterelnök szombaton este New Yorkba érkezett. New Yorkban az ENSZ tit­kársága szombaton nyilvános­ságra hozta Hammarskjöld és a kongói kormány közös nyi­latkozatát, amely szabályozza az ENSZ kongói rendfenntar­tó erőinek helyzetét. A közös nyilatkozatban a kongói kormány biztosítja az ENSZ rendfenntartó erőknek feladatai elvégzéséhez szüksé­ges mozgási szabadságot. Az ENSZ főtitkára beje­lenti a nyilatkozatban, hogy az ENSZ mindaddig Kongó­ban állomásoztatja rendfenn­tartó csapatait, amíg „telje­sen befejezték" feladatukat. A közös nyilatkozat ezután megállapítja, hogy az ENSZ főtitkára és a kongói kor­mány képviselői „haladékta­lanul megvizsgálják az ENSZ rendfenntartó erők kongói te­vékenységének különféle vo­natkozásait, különösen szem előtt tartva a haderők fel­­használását a közlekedés és az utánpótlás fenntartásá­nál’­. Karacsi. — A pakisztáni külügyminiszter bejelentette, a kormány eleget tesz az ENSZ-főtitkár kérésének és pakisztáni tiszteket rendel ki szolgálattételre a kongói ENSZ rendfenntartó erőkhöz. Brüsszel. — Brüsszelben szombaton este megérkezett egy katangai küldöttség, amely a kongói Katanga tar­tomány úgynevezett „függet­lenségét" bejelentő Csőmbe megbízásából New Yorkba utazik, hogy az ENSZ-nél megvédje Csőmbe szakadár politikáját és „tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt". Conakry (Reuters AP) Se­­kou Touré, Guinea elnöke szombat esti rádiónyilatkoza­tában kijelentette, hogy Kongó függetlenségét meg kell védeni a független afri­kai államok rendelkezésére álló minden eszközzel. Hang­súlyozta, vannak értesülései arról, hogy a nemzetközi ko­­lonializmus az ENSZ tekinté­lyét akarja felhasználni sa­ját maga helyettesítésére és Kongó egységét népszavazás megtartásával akarja meg­bontani­ a szakadár Katanga tartományban. Leopoldville,­­ Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár­ va­sárnap folytatta megbeszélé­seit Leopoldville-ben. Ugyan­akkor felvette a kapcsolatot az ENSZ New York-i főhadi­szállásával is. Leopoldville-ben megszi­gorították a biztonsági intéz­kedéseket, előbbre hozták a kijárási tilalom kezdetének időpontját, amely ezentúl he­lyi idő szerint 18.30 órakor lesz. Az ENSZ-parancsnokság közlése szerint vasárnap ki­vonták a belga csapatokat 3 újabb kongói városból. Az AP­ szerint még mintegy 15 000 főnyi belga katonaság van Kongóban. lumumba ismét az ENSZ-ben tárgyal New York. (MTI) Az AFP jelenti, hogy Lumumba kon­gói miniszterelnök hétfőn délután az ENSZ New York-i központjába érkezett. Lu­mumba tanácskozott Cordier főtitkárhelyettessel, Leopoldville.­­ Mint nyu­gati hírügynökségek jelen­tik, Hammarskjöld hétfőn egész nap folytatta tanács­kozásait a kongói kormány vezetőivel. A megbeszélések középpontjában a belga csa­patok kivonásának és Ka­tanga tartomány jövőjének kérdése áll. A kongói kor­mány vezetői sürgetik, hogy az ENSZ haladéktalanul te­gyen lépéseket a szakadár Katanga tartomány ellen és a belga csapatok eltávolítá­sának elérésére. A Reuter úgy értesült, hogy ----------------4^ Hammarskjöld tárgyalásai holtpontra jutottak. A főtitkár most Brüsszelbe küldött rendkívüli megbízott­jának, Weish­offnak jelenté­sét várja. Az UPI jelentése szerint a kongói kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy Kongó — a szabad afrikai országok támogatásával — egyoldalú akciót indít Ka­tanga ellen, ha az ENSZ to­vább halogatja a kérdés megoldását. A politikai pár­tok, a kongói nép minden rétege egyre türelmetleneb­bül követelik, hogy az ENSZ haladéktalanul járjon el a belga férenc Csembe kormá­nya ellen. Brüsszel.­­ Mint a Reu­ter tájékozott körökből je­lenti, a belga kormány hét­főn egész nap tanácskozott a katangai helyzetről. A kor­ Incidensek és tüntetések közepette zajlottak le a dél-koreai választások Szöul. (MTI) Dél-Koreában a teljes készlenlétbe helye­zett 36 000 főnyi rendőrség nem volt képes megakadá­lyozni a választási inciden­seket és tüntetéseket, ezért a hadsereg néhány egysé­gét küldték segítségükre. Huh Csiang miniszterelnök kije­lentette, hogy a kormány nem szándékszik az inciden­sek miatt általános csapat­mozgósítást elrendelni, vagy visszaállítani a statáriumot. 14 választókerületben vol­tak zavargások, a letartózta­tottak száma 322-re emelke­dett. Az incidensek során körülbelül 100 személy se­besült meg, legnagyobb ré­szük rendőr. Az említett 14 választóke­rület közül 13-ban pótválasz­tásokat tartanak augusztus­ban, a fennmaradó egy vá­lasztókerületről még nem­ történt döntés. A képviselőház 233 mandá­tuma közül 219-nek dőlt el a sorsa. Ebből 174-et a de­mokraták jelöltjei szereztek meg. A hivatalos demokrata jelöltekkel szemben 3 nem hivatalos demokrata jelölt győzött a választásokon, eze­ket beveszik a pártba, és en­nek következtében a mandá­tumok száma 177-re emelke­dik. A liberális párt — Li Szín Man pártja — az újabb je­lentések szerint is csak egy mandátumot szerzett, de a megválasztott függetlenek kö­zött 11 volt liberális párti képviselő van. Phenjan­ (TASZSZ) Szom­baton és vasárnap Dél-Korea sok városában ismét tünte­tések voltak a választási és a szavazatszámlálási vissza­élések miatt. Kincsében a Li Szin Man-ista képviselőjelölt megválasztása ellen több órás tüntetéssel tiltakozott a la­kosság. Huh Csüng reakciós ható­ságai kíméletlen intézkedése­ket hoznak a népi megmoz­dulások elfojtására. Szöuli jelentés szerint Huh Csüng kormánya elhatározta, hogy szigorúan megbünteti a tün­tetések részvevőit. A dél-koreai rendőrség vasárnap megkezdte a tüntetők tömeges letartóz­tatását. A déli tartományokban va­sárnap délig 62 személyt tar­tóztattak le, közöttük egy képviselőjelöltet, aki hamis szavazócédulákat talált és új választások kiírását követelte. ­ Náci háborús bűnöst tartóztattak le Dortmundban Dortmund. (MTI) Dort­mundban letartóztatták Fried­rich Tillmant, egy ifjúsági otthon vezetőjét, akit azzal vádolnak, hogy 60 000 ártat­lan ember meggyilkolásában bűnrészes. Tillmann segédkezett Wer­ner Heyde hírhedt náci orvos­nak Hitler úgynevezett „ke­gyes halál” programjának végrehajtásában. A „felsőbb­rendű faj” megteremtését célzó program keretében több mint 50 000 állítólag „beteg és szellemi fejlődés­ben elmaradt” személyt vé­geztek ki. Tillmannak az volt a feladata, hogy hamis adatokkal leplezze a rémtett igazi jellegét. Werner Heydét hamaro­san bíróság elé állítják. I­ ciprusi képviselőválasztások végeredménye Nicosia. (Reuter) Az 50 tagú ciprusi képviselőház 35 görög mandátuma közül Ma­­kariosz érsek hazafias front­ja 30-at, az Akel (kommu­nista párt) ötöt szerzett meg a vasárnapi szavazáson. A törököknek járó mandátumo­kat a dr. Kücük támogatá­sát élvező koalíció 15 jelöltje kapta. A függetlenek egy mandátumot sem tudtak sze­rezni. A Makariosszal szemben­álló Ciprusi Demokrata Unió — amelynek vezetője John Kleridesz ügyvéd — bojkot­tálta a képviselőházi válasz­tásokat, mert állítása szerint „a merev választási rendszer előre meghatározza a vég­eredményt”. Az NDK kormányának emlékirata a potsdami szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából Berlin. (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság kormánya hétfőn nyilvános­ságra hozta a potsdami szer­ződés aláírásának 15. évfordu­lója alkalmából az egykori Hitler-ellenes koalíció orszá­gaihoz intézett emlékiratát. Az emlékirat bevezetőben emlékeztetett arra, hogy 1945. augusztus 2-án a Hitler-elle­nes koalíció nagyhatalmai megállapodtak egy békés és demokratikus Németország megteremtésének alapelveiben. Kötelezettséget vállaltak a mi­­litarizmus és a nácizmus kiir­tására, a második világháború kirobbantásáért felelős német monopóliumok felszámolására, továbbá arra, hogy biztosít­ják a német népnek a lehető­séget hazája demokratikus és békés alapon való felépítésére. A nyilatkozat a továbbiak­ban rámutat, hogy az NDK-ban a szovjet megszálló hatóságok tá­mogatásával tettekre vál­tották a potsdami alapel­veket. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ugyan­akkor kénytelen megállapítani, hogy Nyugat-Németországban a legdurvábban lábbal ti­porják a potsdami meg­állapodásokat. Anglia és az Egyesült Álla­mok már 1946. decemberében megszegte ígéreteit, amikor megteremtette az úgynevezett Bizóniát és ily módon előké­szítette Németország teljes megosztottságát. N­y­ugat-N­émetországban ma ugyanazok az erők vannak hatalmon, ame­lyek az első és a második világháborút kirobbantot­ták és csorbítatlanul meg­maradtak a monopóliu­mok is. Nyugat-Németország telje­sen beleilleszkedett a NATO hadigépezetébe és az Egye­sült Államok csatlósává vált Folyik a rakétatámaszpontok építése és már megtörténtek az előkészületek az atomfegy­verek gyártására is. 1961-re a nyugatnémet tm­ilitarizmus a legerősebb haderővel akar rendelkezni Nyugat-Európá­­ban. A nyugatnémet hadsereget Hitler egykori vezérkari tiszt­jei irányítják. A bonni had­erőben kétezer volt SS-tiszt és tiszthelyettes szolgál, és a nyugatnémet hadsereg több mint 200 tisztje — közöttük 18 tábornok — tölt be fontos tisztséget a NATO-ban. A német militaristák és revansisták háborúra készül­nek. Katonailag rá akarják rohanni a Német Demokrati­kus Köztársaságot. Mindezért a nyugati hatalmakat, külö­nösképpen az Egyesült Álla­mokat terheli súlyos felelős­ség. A német nép érdekei meg­követelik — és szükségessé teszi azt a nemzetközi bizton­ság megteremtése is —, hogy a potsdami egyezmény elvei­nek egész Németországban ér­vényt szerezzenek. Ezért a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya a Hitler-el­lenes koalíció államainak kor­mányaihoz fordul. Az NDK kormánya elvárja, hogy ezek a hatalmak támogassák a béke erőit és lépjenek fel a német militarizmus és annak hábo­rús politikája ellen. Az NDK kormánya kívá­natosnak tartja a nyugat-né­metországi revansista uszítás megfékezését, a nyugatnémet fegyverkezés haladéktalan megszüntetését, a katonai tá­maszpontok felszámolását, a nyugatnémet államgépezet megtisztítását a volt náciktól és más háborús bűnösöktől. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egész ország lakosságának ne­­­vében sürgeti a békeszerződés megkötését mindkét német állammal. Ily módon lehetővé válnék, hogy a német nép él­hessen nemzeti szuverenitásá­­val, s megszűnjék a rendelle­nes nyugat-berlini helyzet. Nyu­gat-Berlin demilitarizált szabadvárossá válnék, a béke­­szerződés megteremtené a két német állam közeledésé­­ lehetőségét, elősegítené az or­szág fokozatos, békés egye­sítését. Az NDK kormánya reméli,­ hogy a volt Hitler-ellenes­­ koalíció országai eleget tesz-­ nek a német nép fogcr­­óshajá-­ nak és a potsdami szerződés­ben vállalt kötelezettségükne­k. A rambouillet-i kastély titka Egy bonni kormányszóvi­vő hétfőn délelőtt kijelen­tette, De Gaulle elnök és Adenauer kancellár Párizs környéki tárgyalásairól kö­zelebbi felvilágosítások nem várhatók mindaddig, amíg a tárgyalások részleteiről a szövetséges kormányokat nem tájékoztatták. A nyil­vánvalóan hivatalos hely­ről sugalmazott sajtókom­­mentárok hétfőn egyébként feltűnő nyomatékkal hang­súlyozzák: Szó sincs arról, hogy „Bonn—Párizs ten­gely" van kialakulóban Angliával szemben. A kom­mentárok általában úgy igyekeznek feltüntetni a dolgot, mintha Adenauer kancellár Párizsban éppen amellett szállt volna síkra, hogy Angliát is vonják be a francia terveket megvita­tó nyugat-európai tanácsko­zásokba és ezt a célt szol­gálja Macmillan miniszter­­elnök augusztus 10-i bonni látogatása is. Feltűnő hallgatás takarja azonban a megbeszélések olyan egyéb vonatkozásait, amelyekről pedig előzetesen már sok szó esett. Ismere­tes, hogy még a párizsi ta­nácskozás előtt beharangoz­ták: A tárgyalásokon a katonapolitikai problémák előkelő szerepet játszatnak majd, például az úgyneve­zett poláris program. Bonn­ban most mélyen hallgat­nak erről s a hivatalos köz­lés szerint a két hadügymi­niszter „mindössze“ a fran­cia—nyugatnémet közös fegyvergyártás kérdéseiről tárgyalt. Bonni megfigyelők azon­ban ezzel kapcsolatban — a hivatalos cáfolat ellenére is — tová­bbra is azt a vé­leményt hangoztatják, hogy a nyugatnémet kormány nyilván valamilyen ellen­­értéket követel a franciáik­tól a terveik megvalósításá­hoz nyújtandó támogatá­sért, ez az ellenérték pedig a „csereüzlet” keretében az lenne, hogy francia rész­ről fokozottabb támogatást nyújtsanak a nyugatnémet atomfegyverkezési tervek megvalósításához. Egyes megfigyelők feltételezése szerint a nyugatnémet hi­vatalos köröknek az a ma­gatartása, hogy most feltű­nően hangoztatják: „figye­lembe kell venni Anglia érdekeit" — valószínűleg taktikai sakkhúzás, amely­nek célja, nyomást gyako­rolni a franciákra és ily­módon rábírni őket a nyu­gatnémet kívánságok telje­sítésére. A Pravda hétfői számá­ban A rambouillet-i kas­tély titka címmel vezér­cikket közöl Adenauer és De Gaulle megbeszélései­ről. A francia—nyugatné­met tárgyalások — hangoz­tatja a lap — közvetlen folytatásai annak a hideg­­háborús politikának, ame­lyet Debré francia minisz­terelnök a nemzetgyűlés legutóbbi zárt ülésén meg­hirdetett. Adenauer párizsi útja azt bizonyítja, hogy Franciaország uralkodó kö­rei mit sem tanulva a törté­nelemből és semmibe véve a mai helyzet reális tényeit, elősegítik az agresszív né­met militarizmus újjáéledé­sét. Minél tovább áll fenn a Bonn—Párizs tengely, an­nál egyoldootóbbá válik. „Nyugat-Eur­ópának csak egyetlen vezetője lehet” — mondják Bonnban —, de nem Párizsra gondolnak. A nyugatnémet főváros kato­nai körei ezt már nyíltan hangoztatják — hangsúlyoz­za a Pravda. A hétfői angol lapok ér­deklődésének előterében Macmillan bonni útja áll. A Daily Express Dr. Aden­auer cselszövései címmel kommentálja az eseményt. A kancellár azért hívta meg Macmillant — vélekedik a lap —, mivel meg akarja szerezni Nagy-Britannia hidrogénfegyvereit. Viszon­zásul Adenauer megköny­­nyíti Anglia bejutását az európai közös piac országai közé. Legyünk résen Aden­auer cselszövéseivel szem­ben — figyelmezteti a lap Macmillant. A Daily Mail szerint vi­szont a kancellár azért hívta meg a brit miniszter­r­elnököt, hogy együttesen fékezzék meg az európai vezetésre törő De Gaulle-t. Franciaország azt szorgal­mazza, hogy Párizsban ál­lítsák fel az európai közös piac állandó politikai sferi­kórságát. Ez azt jelentene — hangoztatja a lap —, hogy De Gaulle szerezné­­ meg a diplomáciai veze­tést a közös piac tagálla-­­ mai fölött. A Combat viszont igy­e­k­: Koráé lenne feltételezni, s elérkezett annak az ideje, hogy az érdekelt államok európai politikai egyez- l ményt írjanak alá. Ma még­­ Európa csupán a „politikai­­ tanácskozás" stádiumában A leszerelés kérdésében az ENSZ-nek kell döntenie Szovjet állásfoglalás az amerikai javaslat ügyében New York (TASZSZ) A Szovjetunió állandó ENSZ képviselőjének teendőit ideig­lenesen ellátó P. D. Morozov vasárnap felkereste Padilla Nervót, az ENSZ leszerelési bizottságának elnökét és a szovjet kormány nevében levelet nyújtott át neki az amerikai ENSZ-képviselőknek azzal a javaslatával kapcsolat­ban, hogy hívják össze az ENSZ leszerelési bizottságának ülését. A szovjet kormány e­redéi­ben mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy az Egye­sült Államok állandó ENSZ- képviselőjének az említett ké­rést előterjesztő levele torz be­állításba helyezi azt a helyze­tet, amely a tízhatalmi lesze­relési bizottság munkájának megszakításához vezetett. Az amerikai ENSZ-képviselő a té­nyek meghamisításával védel­mezni próbálja az Egyesült Államok kormányának a tár­gyalásokon elfoglalt álláspont­ját. A szovjet kormány levele ezzel kapcsolatban hangsú­lyozza, hogy a nyugati hatal­mak a tízes bizottságban a tárgyalások egész ideje alatt nem a leszerelésről szóló szer­ződés kidolgozásán fáradoz­tak, hanem merő szócséplésre vesztegették az időt, s ezzel nyilvánvalóan kimutatták, hogy nem óhajtanak komolyan tárgyalni tényleges leszerelési intézkedésekről. A tízes bi­zottságot arra használták fel, hogy álcázzák az Egyesült Ál­lamoknak és tömbpartnereine­k veszett ütemű fegyverkezési hajszáját. Ezért szakította meg a szovjet kormány rész­vételét a bizottság munkájá­ban és terjesztette a leszerelés kérdését az ENSZ közgyűlése elé. Amikor az Egyesül Államok kormánya a leszerelési bizott­ság összehívását javasolja — mutat rá a levél — olyan csel­hez folyamodik, amelyet az Egyesült Államok belpolitikai helyzetével kapcsolatos kon­junkturális elképzelések su­galltak. Az Egyesült Államok kormányának nem azért van szüksége a bizottság összehí­vására, hogy haladást érjen el a leszerelés kérdésének megoldásában, hanem azért, hogy leplezze a leszerelés­ megegyezés elérésével szemben kifejtett ellenállását. A szovjet kormány úgy véli, hogy leszerelési bizottság ösz­­szehívása a jelenlegi körülmé­nyek között, kevéssel az ENSZ-közgyűlés al­­s­­aka előtt, amely sokoldalúan hi­vatott foglalkozni a leszerelés problémájával, csak kiélezheti a helyzetet és hátráltatja ko­runk e rendkívül fontos kér­désének eredményes megvita­tását a közgyűlés legközelebbi ülésszakán. A leszerelés kérdésében a szocialista országok és a nyu­gati hatalmak ellentétei olyan komolyak, hogy e problémát az ENSZ- közgyűlésben kell megvi­tatni, mégpedig átfogóan és sokoldalúan. Azért is a közgyűlésben kel megtárgyalni a leszerelés kér­dését, hogy a tárgyalások a kellő színvonalon és a lehető legnagyobb eredményességgel folyjanak. A szovjet kormány véleménye szerint az felelne meg legjobban e célnak, ha az ENSZ-tagállamok kormányfői a közgyűlésben részt venné­nek a leszerelés kérdésének megvitatásában. Morozov felkérte Padilla Nevrót, e levelet az ENSZ leszerelési bizottságának ok­mányaként terjessze elő.

Next