Hajdú-Bihari Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
A bizalom jegyében Amiről a hajdúhadházi tanácsülésen is szó volt Az akibővített tanácsülés, amelyet a napokban tartottak Hajdúhadházon, nagyon is időszerű és szükséges volt. Nem volt ennek csak egyetlen napirendi pontja: a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a tsz-ek problémáinak megbeszélése. S hogy Hajdúhadházon ennél fontosabb dolog nincs, nincs olyan kérdés, amely jobban érdekelné az embereket, arra bizonyság az a 180—200 ember, aki megjelent a kibővített tanácsülésen, kérdezett, vitázott, a tanácsüléstől vártak feleletet soksok problémára. Mi is tulajdonképpen most a helyzet Hajdúhadházon, miért érdekli legjobban az embereket a szövetkezeti probléma, a sok-sok, néha aprónak tűnő kérdés? Egy hónappal ezelőtt szövetkezeti község lett Hajdúhadház is. A dolgozó parasz-tok túlnyomó része a szövetkezet, gazdálkodás útjára lépett. Az egy régi, Bocskai Tsz mellett — ez is nagymértékben felfejlődött — három ér A szövetkezeti gazdálkodásba vetett bizalom sok parasztemberben megvan. Erre lehet legalább következtetni a tanácsülésen elhangzott egyes felszólalásokból is. Az egyik idős parasztember például röviden így fogalmazta meg felszólalását: — Ne topogjunk már. Vagy feküdjünk le, vagy kezdjünk hozzá, de teljes lendülettel lássunk a munkához. Minden elszalasztott nap a mi kárunkra megy. Több felszólaló beszélt még hasonlóképpen: — Ha a szövetkezeti utat választottuk, akkor most már tegyünk is meg mindent annak érdekében, hogy gazdag, erős legyen a szövetkezet, jó termést takarítsunk be már az első esztendőben. Jó egy hónap telt el azóta, hogy szövetkezeti község lett Hajdúhadház. Sok feladatot oldottak meg a szövetkezetek azóta. De mégsem eleget. A munkaszervezetek a legtöbb helyt még nincsenek kialakítva, a tavaszi vetéshez szükséges magvakat még nem adták össze stb. Pedig most már valóban itt van a tavaszi munkák kezdésének ideje, szántani, vetni kellene, megkezdeni az építkezéseket, szorgalmatoskodni valamennyi tagnak, akinek csak munkát tudnak biztosítani. Azt írtuk, sok feladatot oldottak meg a szövetkezetek. Valóban így van. Felleltároztak, fakitermelést végeztek, előkészítették az építkezéseket. De mégis azt mondjuk, hogy az eltelt hónapot egy kicsit elfecsérelték. Sürgős munkákat nem végeztek el, s hogy ez így történt — bár meg kell jegyezni: nincsenek égbekiáltóhibák —, az elsősorban a bizalmatlanságnak tulajdonítható, amely egy-egy tag esetében megnyilvánul. Kölcsön vetőmag Egyik legfontosabb dolog most például a vetőmagvak bevitele, összeadása, hogy minél előbb ki tudják cserélni minőségi magvakra, megkezdhessék a vetést. S most számos tag éppen ettől húzódozik, mondván, nincs, vetőmagnak való terménye. Ha egyénileg gazdálkodók maradtak volna, nyilván nem maradt volna talpalatnyi vetetlen térütét sem a földjükön, tehát mindenki tartalékolt. Nyilvánvaló, hogy most sem maradhat vetetlen egyetlen hold sem, s a vetőmagot a tagoknak kell biztosítaniuk. Ezt a szövetkezetek nem úgy ajándékba kérik tagjaiktól... ősszel majd visszakapják. Lényegében tehát önmaguknak kölcsönöznek. A fiatalok A bizalmatlanság jele az is, hogy nagyon sok szülő nem arra neveli fiát, a lányát, hogy lépjen be a közösbe, hanem valahogy így beszélnek: Mi, fiam, majd eldolgozgatunk a közösben, de te csak menj, keressél magadnak valami más megélhetést. Ha pedig volt valamikor is lehetőség a fiatalok előtt a falvakban, most van. Nem azt mondjuk, hogy most már a fiatalok teljesen elvándorolnak. Nem ismondhatjuk, hiszen a három szövetkezet alakult: Új Barázda, Új Élet ésBéke néven. Ki tagadhatná azt is erről a tanácsülésen is beszéltek —, hogy egyik napról a másikra nem lehet szakítani a régivel. Maga a belépés is hosszú vívódási folyamat, de az újnak a megszokása, az emberek gondolkozásának az átalakulása sokkal hosszabb folyamat. A szövetkezetek létrehozása az emberek boldogulásánakcsak a feltételét biztosítja és teremti meg. Az, hogy milyen lesz a gazdaság, hogyan élnek benne azemberek, azt mindenkor, a közösség munkája határozza meg. Az tehát, hogy miképpen látnak munkához a tagok, milyen szorgalommal, milyen a nagyüzemi gazdaságba vetett bizalmuk. Hajdúhadházon egyes emberek részéről pedig éppen ez a jövőbe vetett bizalom nem teljes, nem ismerte még fel sok szövetkezeti tag, hogy ahogyan dolgozik, olyan lesz az élete a jövőben, olyan lesz a szövetkezet, új tsz-ben KISZ-szervezet van már, s több mint 60 fiatal, tagja ebben a három tsz-ben az ifjúsági szövetségnek. De egyeset mégis elmennek. Itt persze elsősorban a szülők felelősségét kell keresni. Nem beszélve arról, hogy egyes szövetkezetben — éppen az elvándorlás következtében — felléphet olyan állapot: a föld, a gazdálkodási lehetőség biztosítva van, csak éppen nincs kellő erő a megműveléshez. Ténypedig, hogy ha minden tag szorgalmasan dolgozik, a fiatalok az idősekkel együtt, akkor már az első esztendőben mindegyik hajdúhadházi szövetkezet legalább azt a megélhetést tudja biztosítani a fiatal szövetkezeti tagok számára is, mind amilyen keresetet az ipari üzemben elérhet. S nem vándorol,nem tarisznyázik, ott él szülei, rokonai, ismerősei körében. Amit tíz- és tízezer példa bizonyít Az új élet, amelynek útján most elindultak a hajdúhadházi emberek, szorgalmat és bizalmat is kíván. Miért hangsúlyozzuk a bizalmat? Azért, mert néhányan Hajdúhadházon még mindig hisznek a rémhíreknek, a különböző mendemondáknak. Például ilyeneknek: az idősek, akik elérték már a kort, nem kapnak öregségi járadékot. Az orvosi ellátás nem lesz ingyenes, s a zárt területen levő szőlőket és gyümölcsösöket nem tarthatják meg — pár száz négyszögölről van szó —, hanem be kell vinni a szövetkezetbe. Ezeknek a mendemondáknak pedig nagyon is sokan hisznek. Pedig mindezek ellenkezőjét tízezrek bizonyítják. Azok a tízezrek, akik nyugdíjat élveznek, akiket ingyen kezelnek a kórházakban. A háztáji gazdaságokra továbbra is támaszkodik az állam, annak érdekében, hogy még jobb legyen a közellátás. S éppen azért van az, hogy kérik a parasztembereket, a szövetkezeti tagokat, egy kövér sertéssel és tíz kiló baromfival járuljanak hozzá az ellátás megjavításához a háztájiból. S mit mondanak egyesek? Még jóformán meg sem alakultunk, s már ilyeneket kérnek. Ingyen. Holott csak arról van szó, hogy az ország ellátásában kellene segíteni s mindezekért jó pénzt fizet a felvásárlási szerv. Nagyon sok mindent felsorolhatnánkmég, amely az újtól való félelmet, a bizonytalanságot mutatja. Többek között az is, hogy most majdnem minden parasztember annyi trágyát hordott ki a szőlőjére, hogy félő, ki is sül. Pedig ha a közös földre hordják, ott is maguk látják hasznát, a tagoknak terem többet a föld és nem másoknak. • Hibákat soroltunk fel. S ezt nem azért tettük, mintha csak ezek lennének. Vannak eredmények is. Elsősorban azonban azt akartuk bemutatni, hogy az emberek gondolkozásának a formálása nem olyan, könnyű. Sok-sok szó kell még addig, míg mindenki meggyőződik: ha a közösben jól, szorgalmasan dolgozik, az elsősorban a maga és társai hasznát szolgálja. Ha időben elvégeznek mindent, abból elsősorban, nekik, a szövetkezeti tagoknak lesz haszna. Termelőszövetkezeti problémákat vitattak meg a tanácsülésen. Olyan problémákat, amelyekre választ vártak a faluban. S ez a tanácsülés bizonyára ismét hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb bizalommal induljon a munka. Olyan bizalommal, amely biztosítani fogja, hogy már az első esztendőben jól gazdálkodó szövetkezetek legyenek Hajdúhadházon, és olyan szövetkezeti tagok, akik nem visszafelé kacsingatnak, hanem előre. Mert meglátják az újban a jobbat és erről gyakorlatban is meggyőződnek. Rácz Béla Tegyünk meg mindent a jó termésért Az életre neveljük őket Beszélgetés a politechnikai oktatás céljairól Debrecenben is, akárcsak másutt szerte az országban, évről évre egyre több iskola tanulói vesznek részt a politechnikai oktatásban. Ördögh Lászlót, a Debreceni Városi Tanács v. b. művelődési osztályának vezetőjét kerestük fel, hogy nyilatkozzék a debreceni iskolák politechnikai oktatásának helyzetéről. Elsőnek azt kérdeztük meg, hogy Debrecen hány iskolájában és milyen mértékben folyik politechnikai oktatás. — Debrecen huszonhét általános iskolájában folyik po— Mivel foglalkoznak az általános iskolások a gyakorlati ipari oktatásokon? — A fő cél, hogy általános politechnikai képzést adjunk a legkülönbözőbb iparágakból. Az ötödik osztályosok papírmunkákkal kezdik, majd textiljátékok készítésével folytatják, később jön a bádog- és fémmunka. A hatodikosok már komolyabb famegmunkálással is foglalkoznak, a hetedik osztályban pedig már különböző fa- és fémfeldolgozások: gyalulás, forrasztás, hidegkovácsolás a feladat. Végül az általános iskolák nyolcadik osztályában a nehezebb fémmunkák, acéledzés, zár, vízvezeték javítása, különböző gépszerelések és elektrotechnikai gyakorlatok, szerepelnek a politechnikai oktatás tanrendjén. A lányok persze varrást és egyéb házi munkát tanulnak. Az általános iskolások az iskolák házi műhelyeiben végzik gyakorlati munkáikat, ezzel szemben a középiskolákban már elkezdődnek az üzemgyakorlatok. Itt már egy kiválasztott szakma ismereteinek elsajátítására nyílik alkalma a diáknak. És mennyiben nyílik lehetősége a kedve szerinti szakma kiválasztására? — A középiskolákban egyegy osztály tanulói lehetőség szerint egy iparágban dolgoznak. A felvételnél természetesen megbeszélik a szülőkkel, hogy a gyerekek milyenféle iparhoz, munkához vonzódnak. Persze, azért nem minden kívánságot lehet teljesíteni, mert figyelembe kel vennünk a még eléggé korlátozott üzemi adottságokat és más lehetőségeket is. A középiskolák diákjait többek között híradástechnikai, lakatos, műanyag, litechnikai oktatás, ezek közül tizenegy van ipari, tizenhatban pedig mezőgazdasági jelleggel, heti két óra időtartammal. A debreceni gimnáziumok huszonnégy osztályában folyik úgynevezett öt plusz egyes oktatás, ami azt jelenti, hogy öt napi tanítás mellett egy napot fordítunk a termelőmunkában való gyakorlásra. Ezenkívül egy gimnáziumi osztályban kísérletképpen autó- és motorszerelő szakközépiskola jelleggel, a tanítással párhuzamosan ipari képesítést nyújtó képzést adunk a diákoknak, könyvkötő és más szakmákra tanítják. S mint említettem, hetenként, egynapos üzemi gyakorlaton vesznek részt. Ez számukra nem jelent még hivatalos szakképzettséget, de a vizsgadarabok arról tanúskodnak, hogy közülük igen sokan elsajátítják a szakmai ismeretek jelentős részét. A legsikerültebb vizsgadarabokat kiállításokon mutatják be. Nemrég volt egy ankéttal egybekötött ilyen kiállítás a Kossuth utcai általános, iskolában. Az üzemekben Hogyan segítik az üzemek az iskolák erőfeszítéseit a politechnikai oktatás minél szélesebb körű alkalmazására, megkedveltetésére? — A gyakorlati szakmákra való oktatás állandóan szélesedik Debrecenben is. Ez persze minden évben újabb osztályoknak elhelyezésével jár az üzemekben. Sok szakmunkás idegenkedett eleinte a középiskolás diákok politechnikai oktatásától, hiszen ez bizonyos időkieséssel járt. Persze ez csak kezdeti nehézség, mert ahogy a diákok a szakmát fokozatosan elsajátítják, komoly segítséget jelentenek oktatóiknak a termelésben és így fáradságuk végül is jó eredménnyel jár. Ebben a kérdésben, mint más hasonlókban is, a végleges megoldást hozza a most előkészítés alatt levő iskolatörvény. Milyenek a politechnikai oktatásban részesülők tanulmányi eredményei és összegezve mik az oktatás céljai? — A gyerekek nagyon hamar elsajátítják a szakmákat, a politechnikai munka kihat az iskolai tanulásra is, a gyerekek fegyelmezettebbek, segítőkészebbek lesznek. Igen érdekes az a tény, hogy ahol politechnikai oktatás folyik, nagyon sok esetben az iskolai tanulmányi eredmények is jobbak. A szülők véleménye Mi a szülők véleménye erről az oktatási módszerről? — A szülők nagy többsége helyesli. Szülői értekezleteken nemegyszer hangzott el olyan vélemény: a szülő sajnálja, hogy gyermek miért nem most kerül az első osztályba, mennyi mindent tudnak akkor már. Azt is elmondották a szülők ezeken a megbeszéléseken, hogy az üzemi munka jó hatással van a gyerekek otthoni viselkedésére, hogy azok élénkebbek, frissebbek. Persze, ezek után már eleve nyilvánvaló, de mégis megkérdezzük, hogy a gyerekek között általában milyen népszerűségnek örvend ez az új rendszerű gyakorlati oktatás. Hogy a gyerekek menynyire kedvelik ezt az oktatást, arra csak egy jellemző esetet mondok el. Az egyik középiskolában az üzemi termelőnap (amikor a hetenkénti üzemi gyakorlaton vesznek részt) éppen tanítási szünet napjára esett. A tanulók ennek ellenére önkéntesen bementek a gyárba dolgozni. Mindamellett nem lebecsülődő a pedagógiai előny. Sok iskolában akad olyan diák, aki az iskolai tantárgyakban elmaradt, de kiválik a manuális munkákban és ez visszaadja önbizalmát, biztonságérzetét. Milyen hatással van a politechnikai oktatás a diákok szakma-, hivatásválasztására? — A gyerekek nagyon sok esetben megszeretik a középiskolákban tanult szakmát, ami alapot nyújt továbbképzésükhöz és nemegyszer egy egész életre szóló szövetséget jelent a megismert iparággal. Tehát látható mindebből, hogy mennyire fontos és jelentős az oktatásnak ez az új módszere. Hadd fűzzem hozzá még a beszélgetésünk elején közölt adatokhoz, hogy a politechnikai oktatásban részt vevő általános iskolai tanulócsoportok száma százhuszonegy, ez pedig három és fél ezer általános iskolai tanulót telepít. A középiskolák politechnikai oktatottjainak létszáma közel ezer diák. Üzem és iskola kapcsolata Találkoznak-e az üzeni dolgozók a diákokkal üzemen kívül is? — A kapcsolat elsősorban a diákok és az üzemi kislisták közt válik egyre szorosabbá. Ennek gyakorlati megnyilvánulásai, hogy az üzemi KISZ-fiatalok az iskolákban különböző munkákkal segítenek, patronálják az iskolát, a diákok pedig az üzem rendezvényeit támogatják műsoraikkal. E téren aránylag még kevés a kezdeményezés. Jó lenne, ha üzemek és középiskolák ilyen irányú szocialista szerződést kötnének egymással. Végezetül még egy néhány szót kérünk a politechnikai oktatás általános és távolabbi céljairól. A cél: az iskolareform szellemében megteremteni az iskola még közelebbi kapcsolatát az élethez és így is erősíteni a gyerekek szocialista világnézetre való nevelését. Szóval, a szó legigazabb értelmében az életre neveljük őket. Fülöp György Mit tanulnak az iskolások a gyakorlati órán? Közgyűlést tart a Magyar Autóklub debreceni csoportja Március 5-én, délelőtt 10 órai kezdettel a debreceni Déri Múzeum előadótermében küldöttválasztó közgyűlést tart a Magyar Autóklub Debrecenben működő csoportja. Ez a helyi csoport, mely a Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar és Szolnok megyei autósokat fogja össze, az Országos Autóklub helyi csoportjaként 1959. július 28-án alakult Debrecenben. Közel hatszáz tagjának érdekvédelmét látja el, emellett bel- és külföldi autótúrákat szervez. Az érdekvédelmen kívül többek között támogat minden mozgalmat és törekvést, amely a magyar gépjárműipar és közúti közlekedés fejlesztését segíti elő. A külföldi, mindenekelőtt a baráti országok autóklubjaival és hasonló szerveivel nemzetközi kapcsolatot tart fenn. Az autóklubnak nemcsak autótulajdonosok lehetnek a tagjai, hanem mindazok, akik érdeklődnek az autóvezetés iránt és amatőr módon foglalkoznak vele. A sokrétű feladatot ellátó autóklub többek között foglalkozik az autóvezetéssel kapcsolatos technikai ismeretek népszerűsítésével, a tagság szakmai nevelésével, az autós szakirodalom ismertetésével. Évi autósport-programot állít össze, a gépjárműközlekedéssel kapcsolatban előadásokat rendez és tanfolyamokat szervez azok részére, akik a gépjárművezetéssel nem élethivatásszerűen kívánnak foglalkozni. Az állandó balesetelhárítási propaganda mellett felvilágosítást nyújt a gépjárművekkel és a közlekedéssel kapcsolatos technikai, jogi, igazgatási kérdésekben és elősegíti a kölcsönös autós idegenforgalmat, nemzetközi szervezetekben való részvétel útján. A második ötéves terv első időszakában az Országos Tervhivatal adatai szerint 38 000 gépkocsi behozatalára kerül sor magánosok részére, így a magángépkocsi tulajdonosok száma a következő években a mai 18 000-ről 55 000 fölé emelkedik majd. Igen sokan takarékoskodnak, hogy belátható időn belül kocsit vásároljanak. A kocsitulajdonosok között egyre több munkás, termelőszövetkezeti dolgozó, bányász, tanító is akad. Az autóklub, mint említettük, bel- és külföldi túrák egész sorát szervezi az autósok számára. 1960-ban Lengyelországba, Csehszlovákiába, Ausztriába szerveztek ilyen túrát, 1961-ben pedig Lengyelországba, az NDK-ba, Romániába és a Szovjetunióba nyílik ilyen lehetőség. A március 5-én megtartandó közgyűlésre az autóklub tagjain kívül várja a klub mindazokat, akik szeretik az autósportot. A közgyűlés napirendjén szerepel többek között az idei program, a külföldi és belföldi túrák ismertetése, valamint a szakmai oktatás kérdései és a balesetmentes vezetésért plakett adományozása. Ugyanis a balesetmentes vezetésért járó kitüntetés nemcsak a hivatásos autóvezetőknek jár. Ez alkalommal választják újjá a helyi csoport vezetőségét és választják meg a Magyar Autóklub közgyűlésére a küldötteket. Műtrágya ásványosaiból Azerbajdzsán: tudósok az olajipar hulladékanyagaiból olyan preparátumot készítettek, amellyel bepermetezve a gyapot hektáronként 7 mázsával nagyobb termést hoz. A preparátum nem tűzveszékes és jól tárolható. Az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia talajtani és agrokémiai intézetébe”?A végzett kísérletek azt mutatták, hogy 0,05 százalékos oldattal permetezve a rizs 9,7 mázsával, a burgonya 19 mázsával, a zöld tea csaknem 1 kilogrammal több termést hoz hektáronként. Megállapították továbbá, hogy a preparátum az állatok hozamát jó név?" A baromfieleséghez mikro-dózisokban hozzákeverve, az élősúly 6— 12 százalékkal, a tojáshozam pedig 13—18 százalékkal emelkedik. Az azerbajdzsáni tudósok az olajfinomító hulladékanyagaiból olyan komplex szerves ásványi trágyát készítettek amely rezet, cinket, mangánt, vasat, alumíniumot és több más mikroelemet tartalmaz. Sorsolják a totó-tombolát ! Vasárnap délután, a DVSC—Vasas labdarúgó-mérkőzés szütőjében totó-tombolasorsolás volt a debreceni stadionban. Asorsolás érdekessége, hogy a főnyereményt — egy mosógépet — egy kisvárdai drukker nyerte, aki a labdarúgó-mérkőzés kedvéért jött Debrecenbe.