Hajdú-Bihari Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-01 / 258. szám
A második ötéves terv végrehajtása megköveteli a vezetés színvonalának emelését Az MSZMP megyei bizottságának ülése Mint már előző számunkban közöltük, a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága hétfőn kibővített ülést tartott. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök helyettes. A pártbizottsági ülés megtárgyalta a népgazdaság második ötéves tervének végrehajtásából a megyére vonatkozó feladatokat. A napirend előadója Gádor Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság elsőtitkára volt. A fejlődés döntő láncszem© a termelékenység növelése Egy százalék anyagmegtakarítás — 23 millió forint Több figyelmet érdemelnek a szocialista brigádok A szocialista brigád mozgatkoztassák őket problémáikról lomnak csak néhány éves múltja van. Mégis ez a mozgalom sokat fejlődött. A megyében több mint kétezren dolgoznak a szocialista címet elnyert brigádokban és még többen, több mint hétezren dolgoznak a szocialista címért küzdő brigádokban. Ez a megye ipari dolgozóinak csaknem egyharmada. A beszámoló bírálta azt a gyakorlatot, hogy a szakszervezeten és egy-két vállalaton kívül a vállalatvezetők nem hívták össze a szocialista brigádok vezetőit, hogy tájé-és kikérjék segítségüket. Nem hívta őket össze a debreceni városi pártbizottság sem. A szocialista brigád mozgalom megbecsülése, a dolgozók aktivitásának kibontakoztatása megköveteli, s hogy sokkal többet foglalkozzunk a mozgalom belső, tartalmi kérdéseivel. A szocialista brigádok mozgalmából sokan csak a „szocialista módon dolgozni” jelszót tartják fontosnak, csak ezért küzdenek és elhanyagolják a jelszó további tartalmi részét, azt, hogy „szocialista módon élni és tanulni”. Helyesnek bizonyultak a gyengébb tsz-ek megsegítésére irányuló erőfeszítések Beszámolója elején hangsúlyozta: ötéves tervünk célkitűzése mindenki előtt egyértelművé teszi, hogy pártunk gazdaságpolitikájában következetesen kifejezésre jut a helyes politikai vonal. Eddigi eredményeink forrása abban a következetes politikai vonalvezetésben van, amely a kétfrontos harc alapján született meg. Ez a lenini vonalvezetés tette lehetővé az elmúlt évek kapkodás- és változásmentes, egyenes irányú gazdaságpolitikájának megvalósulását. Ötéves népgazdasági tervünk alapvető politikai célkitűzése, hogy hazánkban a második ötéves terv időszaka alatt be kell fejezni a szocializmus alapjainak lerakását, át kell térni a fejlett szocialista társadalom felépítésére. A terv alapvető feladatként jelöli meg szocialista iparunk további fejlesztését. Ebben tervünk figyelembe veszi országunk adottságait, lehetőségeit. Számol azzal, hogy az egyes iparágak, illetve ágazatok fejlesztésében milyen kedvező feltételek és lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Éppen ezért a fejlesztés irányát úgy határozza meg, hogy az ipar termelő erőit a viszonylag kevéssé anyagigényes, magas képesítésű munkát megkövetelő, korszerű és keresett gyártmányok gazdaságos előállítására kell összpontosítani. Az ipar termelő kapacitása és a foglalkoztatott munkaerő ésszerű felhasználása terén még igen sok tartalék áll rendelkezésre. A most következő időszakban a fejlődés döntő láncszeme a termelékenység növelése. Az országgyűlésben elfogadott törvény kimondja, hogy a termelés emelkedésének legalább 70 százalékát a munka termelékenységének növekedése útján kell elérni. Vállalatnál húszból hetet, a Finommechanikai Vállalatnál nyolc újításból hármat vezettek csak be. Bár az újítási mozgalom végeredményben fejlődik és nagy összegű megtakarítást — egy félév alatt csaknem 16 millió forintot — eredményezett, mégsem kapta még meg a műszaki fejlesztésben a megillető helyét. Nagyritkán fordul elő, hogy összeAz anyagkészletek, anyagnormák körül is tapasztalható, hogy egyes helyeken figyelmen kívül hagyják a népgazdasági érdeket. A megye üzemeiben több mint 50 millió forint értékű olyan norma feletti anyagkészlet van, amely után a vállalatok évente 1 millió 170 ezer forint büntető kamatot fizetnek. Ez az összeg a vállalatok nyereségét rontja, nem is szólva arról, hogy a felesleges anyagkészleteket ezek a vállalatok olyan — esetleg fontos népgazdasági — területekről vonják el, ahol ennek hiányában nem tudnak a feladatoknak eleget tenni. A beszámoló fontos kérdésként hangsúlyozta az anyagtakarékosságot. A megye iparában évi egyszázalékos anyagmegtakarítás több mint 23 millió forint megtakarítását jelenti, és ez az egy százalék a megye építőiparában több mint 1,6 millió. Az építkezéseknél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek többszörösét is meg lehetne takarítani. Több kezdeményezés szükséges az üzemekben arra, hogy az elavult anyag felhívják a vállalat újítóit a megoldásra váró feladatok megbeszélésére. Általában hiányoznak a műszaki fejlesztést célszerűen szolgáló újítási feladattervek. Nem sikerült kiküszöbölni azt az erkölcstelen gyakorlatot sem, hogy egy-egy újítás akkor kerül gyorsabb elbírálásra és megvalósításra, ha abba mint társújítót valamelyik műszaki vagy gazdasági vezetőt is bevonják. használási normákat felülvizsgálják, új eljárásokkal, ésszerűsítéssel csökkentsék az anyagfelhasználást. Szóvá tette a beszámoló, hogy egyes vállalatoknál szemléleti hibaként jelentkezik a vállalati érdekeknek népgazdasági érdek fölé helyezése. Számos esetben ez mint vállalati óvatosságra és túlzott biztonságra való törekvés tapasztalható. Egyesek azt mondják: jövőre is kell termelékenységet emelni, önköltséget csökkenteni, emiatt aztán óvatosak a tervezésben, a tartalékok felhasználásában. A Gördülőcsapágy-gyárban tavaly a vállalatvezetés azt tervezte, hogy 1961-ben a termelés növekedésének 51,4 százalékát érik el a termelékenység növekedése révén. Az üzemi pártbizottság a lehetőségeket felmérve 66,5 százalékot javasolt. Végül is ezt iktatták be a tervbe és a tények azt mutatják, hogy az első félévben ezt a termelékenységi tervet is túlteljesítették. Szinte minden üzemben mutatkozik ilyen jelenség azzal az eltéréssel, hogy a pártszervezet nem mindenütt figyelt fel az ilyen „tartalékoló” törekvésekre. tenni, hogy csak a feladatokat rögzítik, a terveket ismertetik, de a tervek elkészítéséhez nem kérik a dolgozók véleményét. Vannak vezetők, akik le is becsülik, nem veszik figyelembe a munkások javaslatait, pedig a munkásokban megvan az érdeklődés a termelési kérdések iránt. A vezetőkön múlik, hogy ezt az érdeklődést a jobb lehetőségek feltárása és megvalósítása érdekében hasznosítsák. Az a véleményünk, hogy az üzemi munkások bele tudnak szólni a termelés kérdéseibe, ha nem statisztikát, a számok tengerét sorolják a termelési tanácskozásokon, hanem a problémákat tárják fel. A dolgozók aktivitásának A megye mezőgazdaságának feladatairól szólva a beszámoló megállapította, hogy az ötéves tervben megyénk mezőgazdaságának is hozzá kell járulnia a kenyérgabona kérdés megoldásához. 1965-ben 42 százalékkal kell több kenyérgabonát termelnünk, mint 1960-ban. A növekvő állatállomány részére szilárd takarmányérzist kell biztosítani. Figyelembe véve az öntözés fejlesztésében rejlő lehetőségeinket, ebben a tekintetben az országos átlagnál nagyobb lépéssel tudunk és kell is előrelépni. A megye adottságai folytán az országos átlagnál ugyancsak nagyobb mértékben kell előrehaladni a sertéstenyésztés, sertéshizlalás és a baromfitenyésztés terén. El kell érni továbbá, hogy a ma még gyengébb színvonalon dolgozó termelőszövetkezetek minél rövidebb idő alatt a közepes színvonalra emelkedjenek. A termelőszövetkezeti építkezések problémáját elemezve a beszámoló azt a következtetést vonta le, hogy meg kell szigorítani az építkezési tervfegyelmet. Az építkezési terveken évközben is sok változást eszközölnek a termelőszövetkezetek és a járási tanácsok is, és ez a sok változtatás megdrágítja az építkezést. Jónéhány termelőszövetkezetben túl sok építkezést vállaltak úgy, hogy saját maguk vállalkoztak a kivitelezésre. Később kiderült, hogy nem tudják elvégezni a munkát. A jövőben csak ott engedélyezik a tanácsok az ilyen építkezést, ahol erre a feltételek megvannak. Az elmúlt évben is és az idén is a pánt és a tanácsszervek megkülönböztetett gondal foglalkoztak az új vagy nagymértékben megnövekedett termelőszövetkezetekkel. Azok az intézkedések és erőfeszítések, amelyek a gyengébb termelőszövetkezetek megerősítésére irányultak, helyesek és eredményesek voltak.A páratlanul aszályos időjárás azonban sok szövetkezetinél kieséseket okozott. Még fokozásában nagy szerepük volna az üzemi tanácsoknak is, amelyek azonban sok helyütt nem töltik be feladatukat. Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb üzemi tanács legjobb esetben is szociális kérdésekkel, a munkaruha, a nyereségrészesedés elosztásával foglalkozik. Ebben a kérdésben is — mint általában az üzemi demokrácia fejlesztésében — változást kell elérni, mert a dolgozók, a munkások bevonása a termelési problémák megoldásába, véleményük meghallgatása segítheti a tartalékok feltárását és nagy lépéssel tudunk előre menni terveink megvalósításában, lehet állapítani, hogy a sok bajjal küzdő gyengébb szövetkezetekben is a tagok többsége részt vett a közös munkában, nem volt különösebb probléma a munkafegyelemmel. A termelőszövetkezeti parasztok minden elismerést megérdemelnek azért a hősies munkáért, amelylyel az aszály okozta kieséseket igyekeztek pótolni. Meg lehet állapítani — és ezt a szövetkezeti parasztok tisztán látják —, hogy ha nem nagyüzemi módon gazdálkodtak volna, az apró egyéni gazdaságok szinte kiheverhetettlen károkat szenvedtek volna az aszály következtében. Meg kell azonban mondani, hogy a szövetkezetek egy kisebb részében vezetésben problémák és hiányosságok is hozzájárultak ahhoz, hogy nem sikerült terveiket teljesíteni. Néhány tsz-ben — a debreceni járás homoki vidékén — az is hozzájárult ehhez, hogy a szövetkezeti tagok közül többen nem vették ki részüket megfelelően a munkából. Az őszi betakarítási munkák általában mindenütt jól haladnak, vonatkozik ez az őszi vetésekre is, amelyek során szövetkezeti parasztságunknak a nagy szárazság miatt igen sok nehézséggel kell megbirkóznia. Részletesen elemezte a beszámoló a nagyobb termelőszövetkezetek sajátságos problémáit. A megyében 76 olyan termelőszövetkezet van, amelynek földterülete meghaladja a 3000 katasztrális holdat. Ezek a megye szántóterületének 61,2 százalékán gazdálkodnak. A megfelelő vezetés következtében ezekben a nagyobb tsz-ekben a munkaszervezés és a munkafegyelem megfelelő és néhány kivételével ezek a szövetkezetek gazdaságilag szilárdak. További feladatként jelentkezik, hogy elsősorban a szakmai vezetőket stabilizálni kell a nagy termelőszövetkezetekben, mert sokhelyütt gyakori az agronómus változás. Az agronómusoknak mintegy fele csak két éve dolgozik a jelenlegi munkahelyén. Az SZKP programja a mi programunk is A beszámoló elemezte azt a körülményit, hogy ötéves tervünk végrehajtása bonyolult nemzetközi viszonyok között zajlik le. A nemzetközi élet alapvető problémája a békés egymás mellett élés, a háború és a béke kérdése. Nekünk, a szocializmust építő országok kommunistáinak nemcsak saját népünk előtt, de a nemzetközi munkásosztály előtt is megvan a felelősségünk: hogyan dolgozunk, hogyan állunk helyt a békéért folyó küzdelemben. Ebben az időben tanácskozik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amelynek célkitűzései nemcsak a kommunistákat lelkesítik, hanem minden becsületes embert lelkesedéssel töltenek el, mert az SZKP új programja olyan törekvéseket, vágyakat fogalmaz meg, amelyek évezredeken át ott éltek az emberek szívében. A program befejező szavai magabiztosan hirdetik az egész világnak: „A párt ünnepélyesen kijelenti: a szovjet ember mai nemzedéke már a kommunizmusban fog élni." A szocialista világrendszer fejlődése, fölénye a Szovjetunióban folyó kommunista építés sikere megadja a népi demokratikus országoknak is a lehetőséget arra, hogy lerövidítsék a szocializmus építésének idejét és így egyazon történelmi korszakon belül többé-kevésbé egyidejűleg térjenek át a kommunizmusba. Az új program ilyen értelemben a mi programunk is. Hiba lenne azonban, ha úgy gondolnánk, a szocialista világrendszer fejlődésével a mi népi demokráciánk is mintegy automatikusan „belenő” majd a kommunista országok világrendszerébe. Ez nem spontán folyamat, hanem ezért keményen meg kell küzdenünk. Éppen ezért kell felvetnünk azokat a napi problémákat, amelyek sikeres megoldása közé-Ihhn Uhicrr Tai i -vi tlrcsif noAl Vi /-. t Használjuk ki a műszaki fejlesztés belső lehetőségeit Rátérve a második ötéves terv végrehajtásából a megyére vonatkozó feladatokra, Gödör Ferenc elvtárs megállapította, hogy megyénk nem tartozik ugyan a nagy ipari centrumok közé, de a megye iparának máris jelentősége van, ami a második ötéves terv során tovább növekszik. Az országos számadatokból is kitűnik, hogy az ipar területén az eddigieknél nagyobb feladatokat kell megoldanunk. Ezek sikeres végrehajtása érdekében szóvá kell tennünk ismételten is azokat a gondokat, amelyek az ipari vezetésben, a vezetés színvonalában jelentkeznek a megyében, mert ezek megszüntetése a terv végrehajtása szempontjából egyike a legfontosabb problémáiknak. A műszaki fejlesztésről szólva a beszámoló megállapította, hogy erről sok szó esik, az üzemek vezetőinek egy része azonban nem foglalkozik céltudatosan a lehetőségek felmérésével, nem törekedik a leggazdaságosabb és legeredményesebb műszaki fejlesztésre. A műszaki fejlesztés a termelékenység emelésének fontos tényezője. Vannak olyan nézetek, hogy a műszaki fejlesztés egyenlő az állami beruházással. Kétségtelen, hogy az állam nagy összegeket fordít erre — például a Gördülőcsapágy-gyárban a második ötéves tervben 35 millió forintot — de az üzemeikben emellett a belső rejtett lehetőségek maximális kihasználására kell törekedni. Fél év alatt 16 milliós megtakarítás újításokból Ezek közé tartozik az újítómozgalom további fejlesztése. Az idén az első félévben csaknem kétezer újítást nyújtottak be a megye ipari üzemeiben. Elgondolkoztató, hogy a benyújtott újítások száma mintegy húsz százalékkal magasabb, de a bevezetett újítások száma 10 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben volt. Még mindig sok a huzavona az elfogadott újítások bevezetése körül. Amíg a GÖCS- ben, a Debreceni Ruhagyárban, a Hajdúsági Bőr- és Cipőgyárban az összes elfogadott újítást hasznosítják a termelésben, addig a Cementipari Vállalatnál 23-ból kilencet, a Vasipari és Kazánszerelő Eredményekkel járt a normakiigazítás A normák rendezéséről szólva a beszámoló megállapította, hogy ezt általában eredményesen hajtottuk végre. Ahol a párt- és gazdasági vezetők megfelelő összhangban dolgoznak, ott növekszik a termelékenység, csökken az önköltség, így például a Gördülőcsapágy-gyárban az egyik golyóscsapágy típus előállítása nyolc percről hat percre, a Mezőgazdasági Gépgyár egyik termékének elkészítési ideje 69 óráról 48 órára csökkent. A tartalékok feltárása eredményezte, hogy az első félévben az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 8,2 százalékkal növekedett a termelékenység. Hiba viszont az, hogy egyes vállalatok nem fordítanak elegendő gondot a munkafeltételek állandó javítására és ezáltal is a termelékenység növelésére. Joggal teszik szóvá a dolgozók a vállalati szervezetlenségből adódó hibákat. A feltárt veszteségidőnek nemcsak a munkások hibáiból keletkező részét kell csökkenteni, hanem a munka szervezetlenségéből, tehát a vezetés hibájából keletkező veszteségeket is csökkenteni kell. Az üzemi demokrácia új követelményei Az üzemi demokrácia, a vezetők és a munkások kapcsolata az utóbbi időben erőteljesen javult, de ebben a tekintetben is lehet és telj új követelményeket állítani. A termelési tanácskozásokat általában negyedévenként megtartják a vállalatok, de jellemző hibaként szóvá kel! Könnyen érthető és következetesen betartható premizálási rendszert dolgozzanak ki a tsz-ek Az elmúlt években az anyagi ösztönzésnek, a premizálásnak sokféle módszerét alkalmazták a szövetkezetekben. Mindenhol a szövetkezet sajátosságának megfelelő premizálási rendszert igyekeztek kialakítani. A módszerek keresése közben leginkább elterjedt az úgynevezett nádudvari módszer, amit a megye 151 termelőszövetkezetében alkalmaznak. Amikor állást foglalunk a premizálás helyessége mellett, ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy az a helyes, ha minden termelőszövetkezet maga állapítja meg a neki megfelelő premizálási módszert. Az anyagi ösztönzésnek komoly politikai jelentősége is van. Meg lehet állapítani, hogy ahol a munkafegyelemben problémák jelentkeztek, ott általában nem alkalmazták az anyagi ösztönzés különböző formáit. Viszont ahol helyesen törekednek az anyagi ösztönzés alkalmazására, ott a munka szervezettebb lett és nagymértékben sikerült a családtagokat is bevonni a közös munkába. Most az a feladatunk, hogy a terv ké(Folytatás a 4. oldalon) ma TDámmtMi — „ ... az NAPLÓ 3. oldal — 1961. november .