Hajdú-Bihari Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
Céljainkat csak a dolgozó néppel együtt tudjuk megvalamítani Megkezdődött a városi pártértekezlet A vezetési színvonal javulását több helytelen nézet akadályozza. Ilyen a vállalati érdekeknek a népgazdasági érdek fölé helyezése. (Létszám- és önköltségi tervek kialakításakor vállalati érdekből nem tartják be a tervszerűséget. Jobban jövedelmező termékből túlteljesítik a tervet,és olyan termékek rovására, amelyek a népgazdaság számára fontosak lennének.) — Az utóbbi években jelentős mértékben nőtt a vezetők önállósága. Egyre többen élnek is vele. Egyes esetekben azonban még önállótlanok. A gazdaságossággal, a termelékenységgel vagy akár a korszerű szervezéssel kapcsolatban általában csak akkor tesznek intézkedést, ha erre felülről utaszást kapnak. A vezetőik műszaki és gazdasági elemző munkája is nagyobb mértékben szükséges. Sokszor egy-egy hiba megítélése felületes, mert elmarad a hiba okainak elemzése. Minden vezetővel szemben alapvető igényt, hogy minden szőkébb vállalati, üzemi érdeket rendeljen alá a közösség érdekének. Aláhúzta a beszámoló: a vállalatok vezetői hallgassák meg a dogozókénak a hibák feltárására és a kijavítására tett javaslatait. Sok esetben találkozunk ugyanis a munkások és műszakiak véleményének lebecsülésével. Október elsején kezdte meg kétnapos tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt Debrecen városi pártértekezlete a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. Megjelent a pártértekezleten Orbán László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Gádor Ferenc, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára, Baranyai György, a megyei pártbizottság titkára és Bartha Árpádné, a megyei párt-végrehajtóbizottságtagja. A pártértekezlet elnökévé a megjelentek Bencsik Istvánt, a Debreceni Agrártudományi Főiskola rektorát választották meg. Bencsik István elnöki megnyitója, valamint a jelölő, mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság megválasztása után került sor a városi pártbizottság beszámolójára. A beszámolót Valkó Mihály, a városi pártbizottság első titkára mondta el. tak megfelelően össerohanletti vasúti hidat le kell adva a fejlesztési tervek, bontani. Az állatkert átneezt bizonyítja, hogy például a fegezése is napirendre került, több millió forintos költség- nyilván nem volt eléggé jól épített nagyállomás mól- meggondolt a hely kijelölése. A városi pártbizottság beszámolója . Pártunk VII. kongreszszusa óta munkánk fő tartalmát a gazdasági szervező mimika képezi. Az elmúlt három év alatt hozott határozatok végehajtása során számottevő eredményeket értünk el a termelési feladatok teljesítése, a termelékenység növelése, a termelés gazdaságosabbá tétele, a műszaki fejlesztés és a vezetési színvonal emelése terén. 1959-hez viszonyítva 38,5 százalékkal növekedett a termelés, 21,4 százalékkal emelkedett a termelékenység. A termelési költségszint 5,6 százalékkal csökkent. Az exporttermelés 123 százalékkal növekedett. A termelés növekedésének üteme évről évre meghaladja az előirányzottat. Azonban van még mindig néhány vállalat amelyik lemarad a terv teljesítésben. A beszámoló a következőkben részletesen foglalkozott az üzemi pártszervezetek gazdasági és műszaki szervező, elemző munkájával. Két év távlatából vizsgálva az 1960. szeptemberi párti határozatot, annak feldolgozása során javult a szervező, elemző munka, így például a normafelülvizsgálat és a normakarbantartás terén eredményes munkát végeztek, amelynek során sikerült a dolgozókkal megértetni, hogy nem a bérek csökkentése a cél, hanem a munkaidő jobb kihasználása, a munkanormáknak az évek alatt megváltozott műszaki és szervezésikörülményeknek megfelelő kialakítása. A pártszervezetek nagy többségének támogatásával a feladatnak ezt a részét sikerült jól végrehajtani. A normarendezést azonban nem követte megfelelően a korszerű munka- és üzemszervezés. Emiatt a termelékenység emelkedése nem volt megfelelő, és 1962. első félévében 1961 azonos időszakához viszonyítva a termelékenység csak 5 százalékkal emelkedett. tanács iparpolitikai tervében a szolgáltatási tevékenységnek nem egészen 1 százalékos növekedését irányozza elő. Fontos az árutermelő tevékenység is, de semmi esetre sem tartjuk helyesnek azt a törekvést, amely a nagysorozatok gyártásának további bővítésére irányul. A kisipari termelőszövetkezeteknél ugyancsak fennáll a fejlődésinek ez a helytelen iránya. Első a közösség érdeke A beszámoló következő részében a vezetés színvonalával foglalkozott. A követelmények szükségessé teszik, hogy a vezetők nagy figyelmet fordítsanak saját maguk politikai és szakmai képzésére. Vezetőink egy része ezt nem érti meg. Jelentősen emelkedett a műszaki színvonal A munkatermelékenység emelésének másik , fontos eszköze a műszaki fejlesztés, amely gazdaságpolitikánkban az utóbbi néhány évben jelentős helyet kapott. Az Alföldi Nyomda, a BIOGAL, az új orvosi műszergyár, az állandóan fejlődő Gördülőcsapágy-gyár, a gépparkjában megfiatalodott járműjavító és más üzemeik rekonstrukciója, illetve bővítése eredményeképpen a műszaki színvonal városunkban is jelentősen emelkedett, illetve emelkedik a II. ötéves tervben. A gépgyártás termelékenysége 66, a műszeriparé 27, a vegyiparé 98 százalékkal növekedett 3 és fél év alatt. Örvendetes, hogy a dolgozók jelentős újításokkal járultak hozzá a műszaki fejlesztésihez és a termelékenység emeléséhez. A BIOGAL Gyógyszergyárban több mint 3,5 millió forint, a Gördülőcsapágy-gyárban körülbelül egymillió, a Dohánygyáriban közel 300 ezer forint évi megtakarítást eredményeztek az ilyen jellegű újítások. A műszaki fejlesztést azonban nem mindenütt értelmezik helyesen.. Több esetben találkoztunk olyan szemlélettel, hogy a műszaki fejlesztés egyedüli módjának és eszközének a népgazdasági beruházást tekintik. — A belső lehetőségek jobb kihasználását gátolja, a kényelmesség, a megnyugvás, az elért színvonallal való megelégedés káros szemlélete. Még a Gördülőcsapágy-gyárban is — ahol valóban sokat tettek a műszaki fejlesztés érdekében — megnyugvást eredményez, hogy egy-egy technológiai folyamatban világszínvonalat értek el . Egyesek azt tartják, hogy ami jó volt eddig, jó lesz ezután is. Éveken keresztül, amíg sok hiánycikk mit, a kereskedelem örült, ha kapott, és átvette — természetesen a lakosságnak is továbbadta — a korszerűtlen, gyengébb minőségű fogyasztási cikket is. Ma már a kereskedelem — nagyon helyesen — ragaszkodik a korszerű termékekhez, a kifogástalan minőséghez. — Nem helyesen szolgálják a fejlesztést a nem eléggé átgondolt beruházások. Például a Debreceni Ruhagyár 1961-ben közel 800 ezer forintot fordított varrógépek és villalmos targoncák beszerzésére, amelyeket anélkül, hogy használtak volna, átadtak más vállalatoknak, mert a korábban kapott gépeknek is mintegy 12 százaléka tartalékként a raktárban hever. Az önköltségcsökkentésről megállapítja a beszámoló: 1959 óta ezen a téren is vannak eredményeink. A költségszint 96 százalékról 85 százalékra csökkent, s ez körülbelül 130 millió forint költségmegtakarítást jelenít A termelési költségszint csökkenésének további lehetősége az anyaggazdálkodás javítása. Az anyagköltség a termelésre fordított összeg legszámottevőbb része, és legtöbb anyagunk import forrásból származik. Az anyagtakarékosság egyik feltétele a korszerű technikáira épülő anyagnorma. Ez sok helyen hiányzik, máshol ha meg is van, nem követi a gyártás fejlődését. A helyiipar fő feladata a szolgáltatás A helyiipar részesedése Debrecen iparának terméséből mintegy 17 százalék. Szolgáltató feladata azonban túlnő ezen. Ilyen irányú feladatának a tanácsi ipar csak kismértékben tud eleget tenni. A hibás szemlélet, a helytelenül kialakított tervezés és gazdálkodási gyakorlat nem nyújt biztosítékot ezen a téren a fejlődésre, javulásra. A tanács vezetői egyelőre a jövőt illetően nem vontak le megfelelő tanulságokat. 1963-ra a városi ~NAPLÓ .................... ..iMüifii'immiLBul 2. oldal — 1962. október 2. Új szocialista brigádok A dolgozók, lelkes munkája lemérhető a munkaversenyben is. A debreceni üzemek dolgozóinak több mint 80 százaléka vesz részt a 'szocialista munkaverseny' 'különböző formáiban. 1959-ben a munkaverseny ... részvevői 120 millió forint értékű többettermelést vállaltak, 1962- ben 75 millió forintot. A csökkenés ellenére a népgazdasági érdek jobban érvényesül, mert elsősorban a minőség javítására, a termelékenység és a gazdaságosság fokozására fordítják a figyelmet. — Különös gondot fordítunk — a szocialista munkaverseny egyéb formája mellett — a legfejlettebbre, a szocialistaibrigád-mozgalomra. Már Számos brigád tulajdonosa a szocialista címnek. A szocialista brigádok vállalásai, illetve teljesítései nyomán növekedik a munka termelékenysége,''- -szaporodnak a megvalósított újítások, gazdaságosabbá válik a termelés. A szocialista brigádok tagjai munkaidőn túl politikailag és szakmailag is képzik magukat, számosan közülük magasabb műszaki képzettséget szereznek. Több brigádnál bevezették a munkabérek önkifizetési rendszerét. A GÖCS szerszám- és kovácsműhelyében például kialakult a szocialista műhelymozgalom. A drogozók véleményének figyelmen kívül hagyása jelentkezik legfőbb hibaként ezen a téren is. 12 millió forint üzemi nyereség újításokból — Az újítómozgalom minőségi fejlődése is összefügg a szocialistaibrigád-mozgalom fellendülésével .Amíg 1959-ben 1357 bevezetett újításnak 12 millió forint volt az utókalkulált gazdasági eredménye, 1962 félévében 642 újításnak ugyancsak 12 millió forint gazdasági eredménye volt, ez minőségi javulást mutat. Azonban a benyújtott újítások elbírálása és bevezetése most is késedelmes. Az üzemi szakszervezetek sokrétű feladatai közül a szocialista munkaversenynyel való foglalkozást, a mozgalom eredményeiben való tevékeny közreműködést általában pozitívnak értékelhetjük — hangoztatja a városi pártbizottság beszámolója, és ezzel kapcsolatban javasolja az üzemi szakszervezeteknek, hogy tevékenyebb szerepet vállaljanak az üzemi demokrácia szélesítésében, s a termelési tanácskozások megszervezésén túl gondoskodjanak tartalmi színvonalukról. Legyenek következetiesek, a túlórák felüli bírálatával is segítsék elő a jobb munkaszervezést. Követeljék meg a vezetőktől a munkavédelmi feltételek megteremtését, a dolgozóktól pedig a munkavédelmi előírások megtartását. Bővülnek a debreceni üzemek A város iparfejlesztéséről szólva a beszámoló ezeket mondja: " Az ötéves terv rekonstrukciós jellege miatt a város ipara 1965-ig főleg a meglevő üzemek korszerűsítésének útján fejlődik. Felépül a GÖCS, épül az új Orvosiműszer-gyár, jelentősen fejlődik a BIOGAL Gyógyszergyár, bővül az Alföldi Nyomda. Az ipartelepítés területi elhelyezése a városrendezési tervben rögzítve van. A szállítási, a via- és villamosenergia-ellátási feltételek biztosítva vannak. A továbbiakban a város munkaerő helyzetét elemezte a beszámoló, és bírálta a GÖCS és az Állami Építőipari Vállalat munkaerőgazdálkodását A következőkben a városi pártbizottság beszámolója a városfejlesztés kérdéseivel foglalkozott. A város lakosainak ezrei vettek részt társadalmi munkában, hozzájárulva az eredményekhez. A városfejlesztés azonban nem eléggé tervszerű. Nem vol 416 új lakás 1962-ben . A városfejlesztéshez kapcsolódik a lakásépítés. Évről évre több lakás épül állami, illetve, magánerőből. 1959-ben 226 lakás épült, 1962-ben 416 lakás átadása van tervezve. Helyesnek tartjuk a lakásépítés területi elhelyezését, de kifogásoljuk, hogy a tanács a minőséget illetően nem eléggé igényes az építőipari vállalattal szemben. Ezt a lakók sínyítik meg. A bürokrácia is nehezíti a lakásproblémát, mert több mint 200 OTP-kölcsönnél építendő családi ház telekkiutalása egy év óta húzódik. Probléma van a lakások karbantartásával, állagának megóvásával is. Az Ingatlankezelő Vállalat jelenleg korántsem tud ennek eleget tenmi. Foglalkozott a beszámoló a közlekedésüggyel. Az elkövetkezendő időben a legfontosabb tömegközlekedési eszközként a villamos marad. Növekszik a közlekedésben az autóbuszok szerepe is. A közlekedésben az a hiba, hogy fejlesztésére nincs véglegesen kidolgozott terv. Ezért fordultak elő olyan dolgok, hogy például, a Kossuth utcán felújították a múlt évben, a villamosvágányokat és parkosították a Béke útjait, alig egy év múlva pedig a villamos átkerült a Béke útjára. A városi tanács vezetői — állapítja meg a beszámoló — legyenek a városfejlesztés végrehajtásánál sokkal körültekintőbbek, céltudatosabbak, nagyobb távlatot véve figyelembe. Az áruforgalomról A város lakosságának kereskedelmi ellátottságáról is szólt a beszámoló. Az elmúlt időszakiban tovább javult a lakosság áruellátása. Bővült a fogyasztási cikkek választéka. Növekedett az igény a nagyobb tápértékű élelmiszerek iránt. Az átlagosnál szintén nagyobb volt a kereslete a tartós háztartási cikkeknek. Például egy év alatt a bútorvásárlás háromszorosára növekedett. Szűkült a hiánycikkek köre. Bővült és korszerűsödött a kereskedelmi hálózat. Nőtt a korszerű boltok — elsősorban élelmiszerüzletek — száma. Jelenleg ezek egyharmada új kiszolgálási formában működik. Néhány dolog azonban zavarólag hat a lakosság jobb ellátására. Például anyagi eszközök hiánya miatt 1962-ig a külső területeken nem épült új bolt. Másik probléma a zöldségfélék esetenkénti hiánya. Ez részben összefügg a rossz időjárással. Számolni kell azzal, hogy a termékekből ez évben is nagy kiesés van. Ez a körülmény a felvásárló és kereskedelmi szervek elé azt a feladatot állítja,hogy a rendelkezésre álló mennyiséget szervezettebben osszák el Már a nyári időszakban megmutatkozott a felvásárló és kereskedelmi szerveknél, hogy nem elég felelősségteljesen törődnek az áru biztosításával. Esetenként egyszerűen tudomásul veszik, hogy nem szállított a MÉK vagy más vállalat. ' ;1—il — Nem kielégítő még húsellátásunk sem annak ellenére, hogy ez év I. felében 1990 mázsával többet fogyasztottunk, mint 1961 I. félévében. Ahúsellátásban — úgy látszik — még a jövőben is lesz hiány. Mindent meg kell tenni, hogy ezt a hiányt enyhítsük. Erésődi©!: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Az elmúlt pártértekezlet óta a város mezőgazdaságának szervezetében is alapvető változás következett be. 1961 március óta a város mezőgazdasági területének 96,5 százalékán szocialista gazdálkodás folyik. Az új tsz-ekben létrehozták a pártalapszervezeteket, rendszeressé tettük a politikai munkát. Nagy gondot fordítottunk a tsz-ek szakvezetésének biztosítására, ezt segítették a kihelyezett elnökök, agronómusok, könyvelők. Megerősödött a vezetés a jól dolgozó, köztiszteletben álló, újonnan belépett egyéni gazdák megbízásával is. Javult a szövetkezeti demokrácia. A tagság többsége magáénak érzi, a szövetkezetek fejlesztésén szorgoskodik. A megtett, intézkedések eredményeként szövetkezeteink gazdaságilag is sokat erősödtek. Mutatja ezt a közös vagyon, a fel nem osztható szövetkezeti alap, a beruházás, az állattenyésztés, a gépállomány növekedése, a termelés színvonalának emelkedése. Problémát jelent viszont, hogy három tsz-ben még mindig nincs megfelelő elnök, kevés a szakvezető. Javításra szorulnak a vezetési módszerek, a munkafegyelem, a közös tulajdon megbecsülése. Hiányosak a gazdasági feltételek, kevés a raktár, az állati férőhely stb. Különösen sok a tennivaló az árutermelés (tej, tojás, baromfi, sertéshús, zöldség stb. termelése) terén. A tsz-ek megerősítése érde-kében nagy gondot kell fordítanunk a szövetkezeti pártszervezetekre, a tsz-tagság tudatának formálására. A megbecsülés mércéje csak a közösség érdekében végzett munka lehet. Gazdasági téren egyik legfontosabb feladat a helyes vetésszerkezet kialakítása az ellátási igények figyelembevételével. Javasoljuk, hogy az érdekelt szervek dolgozzák ki a homoki területek hasznosítási tervét, s foglalkozzanak az öntözött területek növelésével. Az állattenyésztés területén különösen az állati termékek termelésének növelése fontos. E feladatok végrehajtása érdekében jobb irányító munkára van szükség, különösen a tanács mezőgazdasági apparátusában. Adminisztratív jellegű munka helyett növelni kell a helyszíni szakmai segítséget, javítani a munka stílusét. Előtérben a tudatformálás A beszámoló a város kulturális életét elemezve rámutatott arra, hogy sok intézménynyel, értékkel rendelkezünk, s az utóbbi években sok irányú, pezsgő munka folyik. A párttagság egyre jobban megérti, hogy a tudatformálás társadalmunk jelenlegi szakaszában szükségszerűen előtérbe került. A közoktatás problémáinak tárgyalása során rámutatott a beszámoló arra, hogy a pedagógusok marxista-leninista felkészültsége növekedett (Folytatás a 3. oldalon)