Hajdú-Bihari Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
Tegyék még szebbé üzemüket s még boldogabbá dolgozóik életét Csilku Gyula elvtárs a dohánygyárban Kedves vendégeket fogadott tegnap, szerda délelőtt a Debreceni Dohánygyár kollektívája. Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Hajdú-Bihar országgyűlési képviselőjelöltje kereste meg őket. Társaságában volt Gádor Ferenc, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának első titkára, Baranyai György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, Valkó Mihály, a Debrecen városi pártbizottság első titkára, Barta Árpádné, a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsának vezető titkára. A gyár kapujában Márkus Béla igazgató, Vajdics Zoltán főmérnök, Pozsonyi Lászlóné, az üzemi pártszervezet titkára és Ujfalusi Gyula KISZ-titkár fogadta a vendégeket. Márkus Béla igazgató adott számot az üzem fejlődéséről, életéről, majd a vendégek az üzem megtekintésére indultak. Gyönyörű szegfűcsokorral köszöntötték Kállai elvtársat az előkészítő bejáratánál, aztán Szabó Lajos, az előkészítő osztály vezetője tájékoztatta a dohány útjáról. Kállai elvtárs mindjárt a szakma „fortélyairól” érdeklődött s persze, a munkások igyekeztek is, hogy a maguk területéről mindent elmondjanak. Ferenczi István keverőmester például immár tizennyolcadik esztendeje dolgozik a gép mellet. — És jól bírja még? — érdeklődött Kállai Gyula. — Ezt választottam, nem is válok meg tőle — felelte az idős ember. A feldolgozó szalagnál alighogy belépett, egy dohányválogató asszonyka, Komádi Istvánná állt fel a szalag mellől és őszinte örömében csattanós csókkal köszöntötte a Minisztertanács elnökhelyettesét. — Tudtam, hogy eljön ide hozzánk is — mondta az aszszonyka. — Ez csak természetes — válaszolta Kállai Gyula. — És mondhatom, jól is érzem magam önöknél. Az asszonyok körbefogták, beszéltek a munkájukról. Csupenszki Ferencné azt újságolta el, hogy ő csak egy egyszerű munkásnő, de két gyermekének érettségije van s egyikük itt a gyárban műszaki rajzoló. Az egyik gép mellől jó kiállású fiatalember, Gyuricza Mihály lakatos köszöntötte Kállai Gyulát: — Én már ismerem régebbről Kállai elvtársat. Az őszi tárlaton találkoztunk, de hát akkor nem volt alkalom beszélgetni. — Nem baj, most pótoljuk — válaszolta a vendég s mindjárt ott volt a beszédtéma, mi tetszett legjobban a tárlaton. A fiatal lakatos még elmenőben is arról beszélt, várt az alkalomra s nem csalódott: a megye képviselőjelöltjével a legjobb helyen, éppen az üzemben találkozott. A vendégek sorra felkeresték a munkahelyeket, megtekintették az ebédlőt, aztán a gyártórészlegbe vezetett útjuk. Az itt dolgozók naponta kilencmillió cigarettát készítenek! Kínálták volna Kállai Gyulát is, de ő nem dohányzik, így aztán ők hozakodtak elő a kéréssel. Arra kérték képviselőjelöltjüket, néhány sort írjon a brigádnaplójukba. Emlékként. Az írás be is került a naplóba: „Sok sikert és boldogságot kíván a Csokonai-brigád tagjainak Kállai Gyula.” Hosszasabban időztek ebben a részlegben a vendégek. A Minisztertanács elnökhelyettese elbeszélgetett többek között Veress Lászlónéval. — Tetszik tudni, én tavaly végeztem a nyolcadik általánost — mondotta az asszonyka. — És mi késztette a tanulásra? — Úgy voltam vele, hogy itt a gépeknél a többiek már mind elvégeztek valamilyen iskolát. A fiatalabbak technikumba járnak. Nem akartam elmaradni tőlük. — Mi az előnye a tanulásból? — Sokkal, de sokkal jobban eligazodok az életben. Nem vagyok olyan bátortalan, sok mindenhez hozzá tudok szólni, nem kell hallgatnom. Mert az olyan kényelmetlen. — Így van ez, látja — jegyezte meg Kállai Gyula. — Az élet megköveteli tőlünk, hogy mindig előbbre lépjünk. A Dohányipari Technikum hallgatói éppen gyakorlati munkán voltak. Megilletődve köszöntötték a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki a tanulás felől érdeklődött. MegnyugtaA dohánygyári munkásaszszonyok között nem egy jelölt van. A csomagolóban például Krajcsovics Istvánná pótképviselő-jelölt kalauzolta a kedze választ hallhatott a fiatalok oktatójától is. — Felnőnek bizony az ifjak is — mondotta aztán. — Ez az idős gyár nemsokára szinte megfiatalodik, hiszen sok ifjú szakembert kap. Olyanokat, akik — tudom — jól megállják a helyüket. A szivarkagyártóban a kiszisták brigádjánál Kalocsán Rózsa brigádvezető kérte meg a képviselőjelöltet, írna az ő naplójukba is. Itt sem talált elutasításra a kérés és a fiatalok már nemsokára büszkén mutatták társaiknak a bejegyzést: „Szeretettel üdvözli, sok sikert és boldogságot kíván a KISZ-brigád tagjainak Kállai Gyula.” Itt találkozott Kállai Gyula Újvári Endrénével, a III. kerületi tanácstagjelölttel. — Bízom abban, hogy február 24-én megválasztják önt — mondotta neki Kállai Gyula. — És azt is tudom, hogy nem fognak csalódni a választók. Ilyen derék munkásaszszony méltó a bizalomra é ves vendégeket. Hosszasabban elidőzött Kállai Gyula a hatos dohánycsomagoló gép kezelőinél, akik elnyerték a szocialista címet, ők úgyszólván az üzem legidősebb munkásnői. Évtizedek óta dolgoznak a dohányjövedéknél. A nyolc tagú kocsányozó brigád is kérte a Minisztertanács elnökhelyettesét: — Mivel most már vége lesz a látogatásnak, megkérjük, a mi brigádnaplónkba jegyezze be tapasztalatait. Kállai Gyula jót derült az asszonyok leleményességén és az ablakpárkányra dőlve teljesítette a kérést. íme, a vélemény: „Nagy örömmel tekintettem meg a Debreceni Dohánygyárat. Az egész gyárat, annak dolgozóit a rend, fegyelem és odaadó munka jellemzi. Kívánom, hogy továbbra is ugyanilyen lelkesedéssel dolgozzanak és tegyék még szebbé üzemüket s még boldogabbá dolgozóik életét.” Még szebbé az üzemet, még boldogabbá a dolgozókat. Ez közös cél. Ebben együtt munkálkodik Hajdú-Bihar népének jelöltje és a dohánygyári munkásasszonyok. Ezért együtt küzd a Minisztertanács elnökhelyettese és a dohánygyári üzemlakatos. Ezzel az érzéssel búcsúztak kedves vendégüktől a gyárt ó. G* A minkásasszonyok között A vágóban Márkus Béla igazgató a dohányfeldolgozás folyamatairól beszél. Kállai elvtárs mellett Ujfalusi Gyula, az üzemi KLSZ-szervezet titkára Kánál Gyula a feldolgozó szalag asszonyaival. Kállai Gyula tartott beszédet a debreceni választási nagygyűlésen A Hazafias Népfront debreceni városi bizottsága szerdán délután 5 órái kezdettel választási nagygyűlést rendezett Debrecenben, a Bartók-teremben (Aranybika). A nagygyűlésen Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hajdú-Bihar megyei képviselőjelöltek listavezetője találkozott a választókkal és tartott választási beszédet. A nagytermet zsúfolásig megtöltötték a választópolgárok. Az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a megyei képviselőjelöltek listavezetője, valamint Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács v. b.-elnöke, Baka Károly, a KIOSZ megyei titkára, dr. Balogh Béla körzeti orvos, Baranyai György, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának titkára, Barna Lajos bútorgyári dolgozó, Barta Árpádné, a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsának vezető titkára, Bartha János, a megyei tanács v. b.-elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának elnöke, dr. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, Becski Ede, a KISZÖV megyei elnöke, Bencsik István, az agrártudományi főiskola rektora, a Hazafias Népfront debreceni városi bizottságának elnöke, Bernáth József veterán, Bolodár Alajosné iskolaigazgató, Csedreky László főmérnök, dr. Deák Gyula, a városi, járási ügyészség vezetője, Debreceni Ferenc, a halápi Új Élet Tsz tagja, Erdődi Lászlóné, a ruházati bolt dolgozója, Gáli Istvánné, a vöröskereszt Hajdú-Bihar megyei titkára. Gödör Ferenc, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára, Kolló László Kossuthon is festőművész, Jánószky Mihály iskolaigazgató, Jávór Zoltán, a Hazafias Népfront debreceni II. kerületi elnöke, Jávor Kandúr, a Debrecen Városi Tanács vb.-elnöke, Kerekes Antal, a debreceni járási pártbizottság első titkára, Kiss István Kossuth-díjas építőmunkás, dr. Ladányi Józsa sebészprofesszor, rektorhelyettes, Lénárt Ferenc KIOSZ-titkár, C. Nagy Gábor, a megyei pártbizottság titkára, Nagy Károlyné, a nőtanács debreceni városi titkára, Pallás Imre, a Napló főszerkesztője, dr. Schnitzler József Kossuthdíjas tüdősebész, Selmeczi Mihály, a Népköztársaság Érdemes Művésze, Szőllősi Ibolya, az Alföldi Nyomda dolgozója, id. Tárcsas Mihály veterán, dr. Tatár Kiss Lajos nyugdíjas, Tóth Imre, a KISZ debreceni városi titkára, Tugyi István, a GÖCS főmechanikusa, Valkó Mihály, a debreceni városi pártbizottság első titkára, dr. Varga Pálné, a BIOGAL Gyógyszergyár főtechnológusa. A nagygyűlést Bencsik István, a Hazafias Népfront Debrecen városi Bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután Kállai Gyula elvtárs tartotta meg nagy tetszéssel fogadott választási beszédét. Beszédét holnapi számunkban közöljük. A választási nagygyűlés Bencsik István zárószavaival ért véget. Szerdán este a választási nagygyűlés után, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a megye országgyűlési képviselőjelöltje megtekintette a Csokonai Színházban Arbuzov: Egy szerelem története című színművének előadását. Az előadásra elkísérte Gódor Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Baranyai György, a megyei pártbizottság titkára és Valkó Mihály, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a városi pártbizottság első titkára. Az előadás szünetében a színésztársalgókban a vendégek találkoztak és beszélgettek a darab szereplőivel és a színház vezetőivel. Jd v HAJDÚ-BIHARI Vitáty. ft\Aleta\iai, tgytaulldekf JjF ► _________raurai aga fnrm n «gffl^ f xx. évfolyam. 37. szám 11 JwlEpi fjf&l J»»» ||J|| Asm Ilii ► ÁRA: 50 FILLÉR Kg ffff |JJ| £ 1963. FEBR. 14., CSÜTÖRTÖK |if3 jgjHr ► ► fi Sím t «»G1» i J j .ViVl Ja H a v3 S >iia >11 a M fi! ZCl á «3 ag • 1 f4.»l a writ Fit sm IPfX ► irnafhfimmMwrfrfv«Miétní*11irítift nít-aiáüWíiHtr p. ► ► Nonégkesztyűstető kislány A Püspökladányi Háziipari Szövetkezet hajdúszoboszlói részlegének mintegy 60 bedolgozó munkása van. Többnyire asszonyok és lányok a bedolgozók, akik a házimunka végzése mellett norvégmintás kesztyűket kötnek. Tavaly 15 ezer darabot szállítottak belőle Norvégiába, Finnországba, a Szovjetunióba és Angliába. Szalai Jánosné, a szoboszlai részleg vezetője mondotta, hogy a kesztyűkötők közül különösen Tóth Mária szorgalma és jó minőségű munkája érdemel dicséretet. Képünkön Tóth Mária, a norvégmintás kesztyűk kötése közben. Öt éve köti a kesztyűket, s havonta átlag 30 párat ad át a részlegvezetőnek.