Hajdú-Bihari Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
Hruscsov és Tito beszéde a velenjei nagygyűlésen Belgrád (MTI) Pénteken délután a szlovéniai bányavárosban, Velenjében nagygyűlés zajlott le, amelyen Nyilcita Szergejevics Hruscsov és Joszip Broz Tito beszédet mondott. Elsőnek Tito elnök lépett a mikrofon elé. " Jóleső érzés számomra, hogy előttetek, Velenje bányászai, dolgozói előtt üdvözölhetem azt az embert, aki a bányászok soraibólemelkedett föl a nagy Szovjetunió, az első szocialista ország élére, kedves barátunkat, Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársat — mondotta bevezetőben Tito. — A szocializmus napjaink döntő erejévé vált — folytatta. — Ezzel együtt növekszik a szocialista országok és minden szocialista és haladó erő felelőssége a világban. A szocialista rendszer fölényét a kapitalizmus felett csakis anyagi eredményekkel, a dolgozó tömegek életszínvonalának állandó emelésével lehet bebizonyítani, nem pedig mesékkel és forradalmi szólamokkal. Ezért mi teljesen egyetértünk a szovjet elvtársakkal, Hruscsov elvtárssal, akik teljesen indokoltan hangsúlyozzák, hogy a szocialista országok számára most a leglényegesebb az, hogy fejleszszék gazdasági erejüket, megszervezzék a korszerű termelést, olyan szintre emeljék a dolgozók életszínvonalát, amilyent a kapitalizmus nem ismer. A szocialista országok egész háború utáni fejlődésükben szemben találták magukat kölcsönös viszonyuk és soraik marxista—leninista elvek alapján történő rendezésének problémájával. Ez nem könnyű dolog, és most sem megy könnyen — folytatta Tito. — Harcolunk minden olyan kísérlet ellen, hogy a forradalmi nemzetközi munkásmozgalmat letérítsék a marxizmus—leninizmus útjáról. S az álforradalmiság, a rasszizmus, az anarchia útjára taszítsák. Hruscsov elvtárssal alkalmunk volt ezúttal is részletesen megtárgyalni országaink kapcsolatai továbbfejlődésének konkrét kérdéseit — mondotta ezt követően Tito. — Ezek a kapcsolatok már eddig is jelentősen fejlődtek. Eredményesek voltak az utóbbi évek kölcsönös erőfeszítései, hogy kiküszöböljük és áthidaljuk a letűnt félreértések következményeit, hogy mi magunk is, mint felelős emberek, népeink jövője felé forduljunk. Ez nem jelenti azt, hogy már mindent megtettünk. Minden feltétel megvan azonban ahhoz, hogy kapcso-Ezután Nyikita Hruscsov lépett a mikrofonhoz, megköszönte a vendégszerető fogadtatást. A továbbiakban Jugoszlávia természeti szépségeiről és körútjának benyomásairól beszélt, majd így folytatta: — Az önök országában mindenütt dolgoznak, az élet forr. A nép gondolatai a jövő felé irányulnak. A jugoszláv nép joggal lehet büszke arra, amit országában a néphatalom éveiben teremtett. A munkásosztály és a műszaki értelmiség kezével a gyárak egész sora épült fel. Nagy érdeklődéssel kísérem mezőgazdaságuk fejlődését is. Hruscsov ezután ismertette a szovjet mezőgazdaság eredményeit és problémáit, majd így folytatta: — A nép vagyonának és jólétének növeléséről gondoskodva gondolunk más dolgokra is, nevezetesen ara, hogyan mentsük meg azt, amit teremtettünk a háború tűzvészétől, hogyan őrizzük és szilárdítsuk meg a békét. A termonukleáris világháború megakadályozásáért, a békéért és szocializmusért vívott harc napjaink alapvető és nemes feladata. Újból és újból láthatjuk, milyen kincs a béke, s milyen messze vannak az élettől, a népektől azok, akik a háborúra vonatkozó szavakkal zsonglőrködnek és a háborúban valamiféle eszközt látnak a megoldatlan nemzetközi kérdések rendezésére. Ezeknek az embereknek egyszer és mindenkorra meg kell érteniük: a népek nem engedik meg, hogy hamuvá váljék az, amit évszázadokon át kitartó munkával létrehoztak a boldogabb életért. A béke megőrzése létfontosságú probléma a Balkán-félsziget népei számára is, hisz ezek a népek történelmük során sokat szenvedtek. A balkáni szocialista államok létrejöttével a helyzet lényegesen megváltozott,lataink még barátibbak, még tartalmasabbak legyenek. A továbbiakban Tito ismertette a szovjet—jugoszláv együttműködés többi eredményét, méltatta továbbfejlődésének lehetőségeit, a kölcsönös látogatások jelenőségét. " Csökkent az imperialista provokációk hatásának tere. A szovjet emberek nagy örömmel állapítják meg, hogy a béke megszilárdításáért vívott harcban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együtt küzd a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, minden békeszerető erővel. Rendkívül nagyra becsüljük a jugoszláv kormány és az egész jugoszláv nép erőfeszítéseit a termonukleáris világháború veszélyének kiküszöbölésére. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom arra a jelentős elméleti és gyakorlati következtetésre jutott, hogy napjainkban minden lehetőség megvan a világháború megakadályozására, a békés egymás mellett élés elvének megvalósítására. Hruscsov ezután így folytatta: Kedves Elvtársak! Az utóbbi időben a Szovjetunió és Jugoszlávia testvérnépeinek viszonya fejlődésének új szakaszába lépett. Erősödnek gazdasági, tudományos,műszaki és kulturális kapcsolataink. Az alapvető nemzetközi kérdésekben kormányaink kölcsönös megértést és egyetértést tanúsítanak. Önök is, mi is harcolunk a békéért, a békés egymás mellett élésért, az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért, a német probléma békés rendezéséért s más kérdésekért. Kormányaink ilyen álláspontja a Szovjetunió és Jugoszlávia társadalmi rendszerének azonos szocialista jellegén, országaink népeinek érdekközösségénalapul. A szocializmus és kommunizmus építésének közös feladata az az alap, amely meghatározza külpolitikai irányvonalunkat, ez az a tényező, amely meghatározza akcióink irányát és jellegét. Egyetértek azzal, amit Tito elvtárs mondott a szovjet— jugoszláv kapcsolatokról — folytatta Hruscsov. — Sokat beszélgettünk Tito elvtárssal és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság más vezetőivel, s örömmel kell megállapítanom, hogy e beszélgetések során kölcsönös megértés és azonos vélemény mutatkozott a megvitatott kérdésekben mind országaink kölcsönös kapcsolatait, mind a nemzetközi politikát illetően. Ez teljesen természetes. Nekünk, szovjet kommunistáknak nem lehetnek alapvető ellentéteink a jugoszláv kommunistákkal, mert mindkét ország szocialista ország. Közösek a céljaink, és közösek az érdekeink abban a harcban, amelyet az imperializmus ellen országainkban a szocializmus és a kommunizmus győzelméért folytatunk. Hruscsov rámutatott: a gyakorlati munkában, a szocializmus és a kommunizmus építésében lehetnek különböző nézetek, egyes kérdések megoldásához vezető különböző utak. A legfontosabb azonban az, hogy az egységre kell törekedni, türelmet kell tanúsítani, ha valamely konkrét kérdésben nézeteltérések merülnek fel nem szabad egymást vádakkal illetni. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a holnap jobb legyen, mint a ma, hogy erősödjék a munkásosztály nemzetközi szolidaritása, javuljanak a kapcsolatok pártjaink között, a Szovjetunió és Jugoszlávia népei között, a szocialista testvériség valamennyi népe között, hogy megszilárduljon a kommunista világmozgalom egysége — mondotta végül Hruscsov. (MTI) Hruscsov elvtárs beszéde Amiről a héten beszéltünk A szokásos nemzetközi helyzetáttekintés helyén ezúttal olyan politikusok, diplomaták portréját mutatjuk be, akikről a hét folyamán sok szó esett. Ugyanakkor megvilágítjuk, néhány jelentős politikai esemény hátterét, előzményét. Ezzel a formával is szeretnénk bővíteni olvasóink külpolitikai horizontját, s az események egyszerű szemlélete helyett asokrétű vizsgálódás módszerét kialakítani. Rövid hír számolt be arról, hogy Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete felkereste Kennedy elnököt. Ismerjük meg közelebbről a szovjet diplomátét. 1962. januárjában foglalta el állomáshelyét Anatolij F. Dobrinyin szovjet diplomata Washingtonban, mint országa nagykövete. Kinevezése nem hatott meglepetésnek, mert mint az egyik legtehetségesebb szovjet diplomatát tartották számon. Pályafutása alatt volt a washingtoni szovjet nagykövetség tanácsosa, szolgált a stockholmi nagykövetségen, 1958—60-ban az ENSZ-titkárság egyik főtisztviselője volt. Mielőtt új beosztását megkapta, a külügyminisztérium amerikai osztályának vezetőjeként dolgozott. Igen jó megjelenésű, magastermetű férfi. Kiválóan beszél angolul. Eddigszámos fontos politikai tárgyaláson vett részt, s nem kis szerepe van abban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a diplomáciai érintkezés elmélyült, s gyümölcsöző eredményeiket hozott. Mint hazája békés külpolitikájának szilárd képviselője népszerű személyiség az amerikai főváros diplomáciai testületében is. Hírügynökségi jelentések közölték, hogy Bohlen amerikai külügyminiszter-helyettes látogatást tett Portugáliában, s rövid távollét után hamarosan ismét viszszatér Lisszabonba. Miről tárgyalt az amerikai politikus, milyen problémák vannak a két ország között? A NATO tagállam Portugália gyarmatpolitikája sok kellemetlen percet szerzett az Egyesült Államoknak. Ha Washington helyesli azt, úgy elveszíti népszerűségét a fiatal afrikai országban, ha elítéli, akkor támaszpontpolitikája kerülhet veszélybe. Az Egyesült Államok ugyanis döntő fontosságú stratégiai támaszpontokat bérel a portugál fennhatóság alatt levő Azori-szigeteken. A bérlet 1962. december 31-én lejárt. A megegyezések értelmében egy évig lehet tárgyalni a meghosszabbításról, közben az amerikaiak birtokon belül maradnak. Salazar azt követeli, hogy az USA ismerje el Portugália tengerentúli politikáját, s ennek fejében nem támaszt nehézségeket a szerződés megújításakor. A portugál kormányfő egyenesen „álszent amerikai magatartást” emlegetett s nem volt hajlandó tárgyalni arról az amerikai javaslatról, mely évi 80 millió dollárt is felkínált bérleti díjként. Salazar adollárok mellé politikája nyílt támogatását is követeli. Washington most már nincs abban a helyzetben, hogy eleget tegyen ennek a követelésnek. Az amerikai diplomata mostani látogatása tehát: kompromisszumkeresés, a rakoncátlan NATO-szövetséges gyarmatosító hatalom zsarolásainak kivédése. Mint tudjuk, az elmúlt hét egyik lényeges híre volt az amerikai segélyprogram körüli vita, melynek során Kennedy keserűen fakadt ki a közel egymilliárdos csökkentési terv miatt. Milyen elvek szerint dolgozzák ki az amerikai segélytervet, mely a gyakorlatban sorozatos kudarcokat szenved? Köztudomású, hogy az Egyesült Államok segélyprogramja eszköz a kormány kezében arra, hogy a világ egyes területein politikai törekvéseinek érvényt szerezzen. Ugyanakkor az USA is kényszerül arra, hogy módszeresen foglalkozzon az elmaradott országokkal, hiszen külpolitikájának a hatékonysága részben ettől függ. Az érintett országokat az USA volt külügyminiszter-helyettese, Chester Bowles sorolta három kategóriába. Az elsőbe azok tartoznak, melyeknek jelen problémái eléggé akutok ahhoz, hogy segélyt igényeljenek, de amelyeknek nehézségei elsősorban a meglevő nemzeti termelés helytelen felhasználásából és szétosztásából erednek. Ilyenek: Görögország, Venezuela, Libanon, Ciprus, Jamaika, Trinidad és Argentína. A második csoportba azok tartoznak, ahol a jelenlegi bruttó nemzeti termelés nem elégséges, de amelyek jelentős szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy saját erőforrásaikat gyors gazdasági fejlődés eléréséhez használják fel. Ilyenek: Pakisztán, India, Formoza, Salvador, Kolumbia, Nigéria és Tunézia. Ezeket az országokat „követendő példának” kell kifejleszteni. A harmadik kategória azokat az országokat tartalmazza, melyek bruttó nemzeti termelése ugyancsak nem elégséges, de reformtörekvései sem nem olyan erőtlenek, mint az első kategóriáé, sem nem olyan eredményesek, mint a másodiké. Ezeket serkenteni kell arra, hogy bekerüljenek a második kategóriába. E gondos rendszerezés azonban erősen megtévesztő. Az amerikai segélyek mérvét és gyorsaságát a gyakorlatban mindig a politikai események és érdekek szabják meg. Elég, ha a Dél-Vietnamnak nyújtott sok millárdos összegeket említjük, melyek egy nemtelen politika célját szolgálják, ugyanakkor utalunk az elmúlt napokban elhangzott amerikai kijelentésre, mely politikai engedmények megtagadása esetén a segély megvonását helyezi kilátásba Indonézia számára. Ez a gyakorlat, mely nem a fejlettséget, a kilátást, hanem a politikai kamatokat nézi. Rövid hírből értesültünk, hogy Venezuelában népi felkelők a kormányt figyelmeztetni kívánván erejükre, szállodai szobájából elrabolták, majd rövidesen újra elengedték Di Stefanót, az aranylábú spanyol futballfenomént. Mit tudunk a Venezuelában kibontakozott népi felszabadító akciókról? Venezuelában, éppúgy, mint számos más latin-amerikai országban a rendszerrel, az amerikai függőséggel elégedetlen tömegek erős, komoly szervezettségű partizánegységeket hoznak létre, s ezzel a módszerrel kényszerítik a kormányokat, hogy politikájukat alakítsák. A legerősebb ilyen népi akció Venezuelában bontakozott ki, ahol a Tránguló Negro, a Fekete Háromszög nevű szervezet tömöríti sorába a munkások, diákok, parasztok ezreit. Katonai repülőterek elleni támadások, rádióadók megsemmisítése, lőszerraktárak felrobbantása, fegyverzsákmányolás, és a gerillatevékenység száz más módja jelzi erejüket, s köti le a hatóságok karhatalmi erejét. Ezek a népi erőket egyesítő szervezetek, egységek pártkülönbség nélkül magukba foglalják azokat a haladó szellemű bátor férfiakat és nőket, akiknek drága hazájuk szabadsága. A legutóbbi, Di Stefano elleni lépés, melyről az első pillanatban tudnivaló volt, hogy békés célzatú, ismét a világ érdeklődésének középpontjába állította őket. Mindenki láthatta elszántságukat, erejüket, s aki kételkedett, az is meggyőződhetett, hogy harcolnak, munkálkodnak hazájuk jobb jövőjéért. A jelképes lépés üzenet volt a világ számára. Bürger Lajos PILLANTÁS ESEMÉNYEK MÖGÉ. ISMERKEDÉS FONTOS EMBEREKKEL Kitüntetések 1í a bányásznap alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 1í. bányásznap alkalmából kitüntetéseket adományozott a legjobb eredményeket elért bányaipari dolgozóknak. A kitüntetések egy részét Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szombaton délelőtt adta át a Parlament kupolacsarnokában. Dobi István üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy bányászaink áldozatkész munkájukért egész népünk szeretetét élvezik. Most, a 13. bányásznapon is elismeréssel szólhatunk azokról az eredményekről, amelyek bányászaink munkájához fűződnek. A szénbányászat, tavaly csaknem félmillió tonnával termelt többet, mint az azt megelőző évben. 1963 első felében pedig 103,5 százalékra teljesítette tervét. Az előző év hasonló időszakához képest az üzemi átlagteljesítmény műszakonként 40 kilogrammal növekedett és ma 13 kilogrammal magasabb a tervezettnél. A szénbányászok hősi helytállása a szigorú és hosszú téli időszakban gazdasági életünkben az utóbbi időszak egyik legfontosabb mozzanata volt. Ez év első negyedében csaknem 400 000 tonna szenet adtak terven felül az országnak. A tél során erősen megfogyatkozott készletek növelésére népgazdaságunk egymillió tonna terven felüli szén termelését kérte a szénbányászoktól. A párt és a kormány felhívását megri,''''idva a bányászok edig csaknem 700 000 tonna szé adtak és meggyőződésem —, mondotta —, hogy az év végéig bányászaink az egymillió tonnából nemcsak a háralevő mennyiséget termelik ki, hanem szükség esetén tartalékok képzéséhez is hozzájárulnak. A szénbányászathoz hasonló elismerésre méltó eredmények fűződnek az ásványbányászat, a kőolajbányászat és a bauxitbányászat dolgozóinak munkájához is. Dobi István ezután a bányászok biztonságának, szociálisok kluturális helyzetének javulasáról beszélt, szólt a tovabta tervekről, majd a párt, a kotormány és az egész magyar dolgozó nép nevében köszönetet mondott odaadó munkájukért. A kora délutáni órákban a Nehézipari Minisztériumban Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter további bányaipari dolgozóknak adott át kitüntetést. (MTI) Felháborodás Washingtonba! De Gaulle kijelentései miatt Washington (MTI) Polgár Dénes, az MTI washingtoni tudósítja jelenti: Az Egyesült Államok hivatalos köreiben nem hajlandók kommentálni De Gaulle Dél-Vietnammal kapcsolatos kijelentéseit. A hivatalos kommentárok hiánya dacára a magánbeszélgetésekből és az újságcikkekből az világlik ki, hogy az Egyesült Államokban rendkívül nagy a felháborodás — mint mondják — „De Gaulle-nak Dél-Vietnam kérdésében történt beavatkozása miatt.” Washingtonban ezt az Egyesült Államok újabb hátbadöfésének tekintik. Diplomáciai megfigyelők szerint De Gaulle akciót akar kezdeni, hogy Észak- és Dél-Vietnamot — Laoszhoz hasonlóan — semleges államként egyesítsék. (MTI) Nem fordult elő újabb himlőgyanús megbetegedés Illetékes helyről kapott tájékoztatás szerint sem Budapesten, sem vidéken újabb himlőgyanús megbetegedés nem fordult elő. Budapesten a körzeti gyermekgyógyászati rendelőkben megkezdték azoknak a védőoltását, akik erre önként jelentkeztek. (MTI) RÖVIDEN... Egy skóciai várkastélyból elloptak 60 darab XVIII. századbeli ágyúgolyót. A tettesek valószínű jó üzleti érzékkel rendelkező ócskavaskereskedők voltak. Példamutató ötlet napjaink ágyúgolyói számára is. * Bonnban kitörő lelkesedéssel fogadták azt a kínai emlékiratot, mely az NDK- val kapcsolatban foglalkozik az atomcsenddel. Íme a példa, amikor jól tudja a szélsőjobbkéz, mit csinál a szélsőbal. • 156. plenáris ülése után szünetet tart a genfi 18 hatalmi leszerelési bizottság. A szünet alatt a fegyverkezési verseny zavartalanul folyik. * Sztrájkra készülnek az angol bankok tisztviselői. Először a legnagyobb három takarékpénztárban szüntetik be a munkát. Hogy a cégek ne az ő bérükkel takarékoskodjanak, Adenauer Rómába látogat, s közben felkeresi a pápát. Talán feloldozást akar politikai bűneiért? Ehhez a pápa is kevés lenne. • Az amerikai szenátus külügyi bizottságában csak egy szenátor szavazott az atomcsend ellen. Úgy látszik, mindenáron atomhalálra vágyik. • Salazar portugál miniszterelnök Lisszabonban tömegtüntetést rendeztetett saját tengerentúli politikája mellett. Angolában és Mozambique-ban nem kísérletezik, hasonlóval. * Az angol sajtó magasztalja és sürgeti a nagy Maláj Államszövetség kikiáltását. Legfőbb prédikátor a pénzügyi körök lapja, a Financial Times. A kérdés ezután: kinek a legjobb az államszövetség? A malájoknak vagy a londoni üzleti köröknek?* Ha a külpolitikus lottózna, az elmúlt hét, s a következők eseményei alapján a következő öt számot tenné meg: 1, 9, 14, 17, 72. Miért? Szeptember 1: a forró drót révén közvetlen szovjetamerikai kapcsolat létesül. Szeptember 9: az amerikai szenátus megkezdi az atomcsend ratifikációs vitáját, 14: ennyi százalékkal emelkedik a magyar—jugoszláv árucsere mértéke, 17: megnyílik az ENSZ közgyűlése, 72: ennyi állam írta alá eddig az atomcsend-egyezményt. B. L. 2. oldal — 1963. szeptember L aajDtwuMi .......—Dír NAPLÓ