Hajdú-Bihari Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-18 / 90. szám
Megkezdődött a debreceni zenei hetek eseménysorozata Debrecenben a VIII. tavaszi zenei hetek eseménysorozatát a Csokonai Színház nyitotta meg az első debreceni Bartók-operának, A kékszakállú herceg várának bemutatójával és De Falla A háromszögletű kalap című balett játékának pénteki előadásával. Az évenként hagyományosan ismétlődő zenei hetek műsoráról, idei célkitűzéseiről dr. Demeter Lajos, az Országos Filharmónia megyei kirendeltségének vezetője a következőket mondotta. A MUZSIKA ÜNNEPI HETEI — Nyolc esztendővel ezelőtt, amikor először került sor a zenei hetek megrendezésére, még az volt a cél, hogy valamilyen kiemelkedő összefüggő műsorral felélesszük a város zenei érdeklődését. Igazság szerint abban az időben a zenei hetek néhány napja — mert egy-két hétig tartott csak az események sora — jelentette a város csaknem egész éves hangversenyprogramját. Ma már nem erről van szó — mondotta dr. Demeter Lajos. — A zenei hetek műsora csak egy részét képezi a város zenei életének. A hangversenyek, koncertek egész esztendei sorozatában — mondhatjuk — a muzsika ünnepi hetei ezek. — Mennyiben válik külön a zenei hetek műsora az évi hangversenyprogramtól, milyen sajátosságok jelzik, hogy ezúttal nemcsak az események természetes folytatódásáról beszélhetünk? — A hangversenyévad két-s hete előtt már úgy állítjuk össze az elkövetkező évad műsorát, hogy előre figyelembe vesszük a következő zenei heteket. Pontosabban már a tervekben is a zenei hetek időszakára összpontosítjuk a legnagyobb s legnívósabb rendezvényeket. KIVÁLÓ MŰVÉSZEK ÉS EGYÜTTESEK — Milyen kiemelkedő koncerteket rendez az Országos Filharmónia a most következő zenei hetek során? — Jelentős szerep jut ■ a hivatásos művészeknek. A zenei hetek művészi színvonalát kiváló művészek és együttesek határozzák meg. Méltó kezdet a Csokonai Színház Bartók-, illetve De Falla-bemutatója. Ezt követően, hogy csak a legnagyobb eseményeket említsem: Debrecenben lép fel most vasárnap a Magyar Állami Hangversenyzenekar Erdélyi Miklós vezénylésével, Garay György közreműködésével. Májusban Carl Garaguly kiváló svéd karmester vezényli a MÁV debreceni filharmonikusait a Bartók-teremben. Júniusban Ernster Dezső kamaraénekes, a New York-i Metropolitan tagja ad ária- és dalestet Debrecenben. A legnagyobb események sorát gazdagítja a varsói Nemzeti Filharmónia zenekarának és énekkarának debreceni fellépése. Valamennyi felsorolt hangverseny a zenei hetek keretében kerül sorra, de még nem is beszéltem olyan esedményekről, mint a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola művésztanárainak koncertje, a Kodály-kórus szereplése, amelyek ugyancsak idetartoznak — magyarázta az Országos Filharmónia megyei kirendeltségének vezetője. MIÉRT CSAK DEBRECENBEN? — Mekkora érdeklődésre számítanak, s milyen részt vállalt az Országos Filharmónia a zenei hetek rendezéséből? — Kirendeltségünk általában azokat a hangversenyeket rendezi meg, amelyeken hivatásos művészegyüttesek, illetve művészek lépnek fel. A zenei hetek eseményei megítélésem szerint nagy tömeget vonzanak, erre legjobb példa, hogy az ifjúsági bérleti sorozat következő eseményei is a zenei hetek műsorához tartoznak, s csupán ifjúsági bérlettulajdonosunk 1400 van. Nem tartom azonban helyesnek, hogy a zenei heteket csak Debrecenben rendezik meg, s hogy nem vonatkozik ez az ünnepi eseménysorozat az egész megyére. Eredményesebb volna, ha Debrecennel egy időben az egész megyében hangversenyeket tartanának, mondjuk hajdúsági zenei hetek címmel — fejezte be szavait dr. Demeter Lajos. KÜLFÖLDRE KÉSZÜLŐ MŰVÉSZEK HANGVERSENYEI A debreceni zenei hetek műsoráról, s arról, hogy milyen szerepet vállal a rendezvényekből a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola és a Kodály-kórus . Gulyás György Liszt-díjas karmestert, a zeneoktatási intézmény igazgatóját kérdeztük meg. — A zenei hetek ünnepi jellegét növeli, hogy Kodály Zoltán, intézetünk s kórusunk világhírű névadója, a nagy zeneszerző közölte velünk, hogy május első két napjára Debrecenbe látogat. — Milyen műsorral készülnek Kodály Zoltán fogadására? — A tervek szerint megrendezzük május 1-én a nagyerdei szabadtéri színpadon az éneklő ifjúság hangversenyét, ahol a város legjobb gyermekkórusai lépnek fel. Ennek a hangversenynek a megtartását Kodály Zoltán kérte. Este, a Bartók-teremben kerül sor a Magyar Optikai Művek férfikórusának és a debreceni Kodály-kórusnak közös hangversenyére. Az ünnepi esten a debreceni kórus női kara bemutatja Kodály: Két Zobor vidéki népdal című, hat szólóhangra és női karra írott művét, amely az utóbbi évtizedekben nem hangzott el magyarországi, színpadon, s a szerző erre az alkalomra adta át a kórusnak. A budapesti kórussal együtt A magyarokhoz és A szabadság himnusza című Kodály-műveket énekeljük. — Milyen más szereplésre, illetve rendezvényre kerül még sor a zenei hetek alatt, amelyek nem kerültek be eddig a műsorba, de előre láthatólag gazdagítják az események sorát? — Érdemes megjegyezni, hogy a Zeneművészek Szövetsége tiszántúli csoportjának rendezésében a debreceni művészek klubjában tartják meg április 22-én a lipcsei nemzetközi Bach-versenyre induló fiatal művészek „kritikai hangversenyét”. Majd májusban a varsói hegedűversenyre készülő művészek is itt adnak számot felkészülésükről. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik ezenkívül a leg immiiintimmiiiimiiimiiniiifik DEBRECENBE VÁRJAK KODÁLY ZOLTÁNT HANGVERSENYEK KÜLFÖLDI RÉSZVEVŐKKEL 30 ZENEI RENDEZVÉNY : A VÁROSBAN iiiiiiimiiimiiiimiiiiiHiiiiiHiiiiiit; újabb zenepedagógiai művek első kritikai bemutatója. Ez annyit jelent, hogy azokat a műveket, amelyeket a szerzők a zenei oktatás tananyagának szántak, itt Debrecenben bírálják el, hogy alkalmasak-e valóban tanítási anyagnak — mondotta Gulyás György. HANGVERSENYEK A KERTSÉGEKBEN ÉS A TANYÁKON A zenei hetek rendezési törekvéseiről s jelentőségéről Gacsó László, a Debrecen Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyilatkozott. — Természetesen nemcsak hivatásos művészek és együttesek lépnek fel a zenei hetek során — mondotta —, hanem jelentős szerep jut a műkedvelő kórusoknak, együtteseknek is. Fontos dolog szintén, hogy nemcsak a város nagy hangversenytermeiben rendezzük a zenei hetek eseményeit, hanem éppen az a célunk, hogy az egész város — tehát a külsőségi közönség, és a tanyavilág is — bekapcsolódjon a programba. — Külsőségen, illetve tanyákon hány helyen és hol tartanak hangversenyeket? — A külsőségi és tanyai koncertek általában ismeretterjesztő jellegűek lesznek, éppen ezért a muzsikához zenei előadás is járul. A csapókerti művelődési otthonban, a Nagy Sándor-telepen, a járműjavító vállalat művelődési otthonában, a Tégláskertben, Nagycserén, Ondódon, Nagymacson tartunk ilyen koncerteket, illetve ismeretterjesztő hangversenyeket. — Összesen hány rendezvényt tartanak a zenei hetek idején, s milyen műkedvelő csoportok, kórusok, zenekarok lépnek fel? — A zenei hetek kéthónapos időtartama alatt a hivatásos művészek s a műkedvelők összesen mintegy 30 rendezvényen szerepelnek. Minden eddiginél több ifjúsági kórust léptetünk fel, mert a zenei heteket egyben olyan fórumnak szánjuk, amely alkalmat nyújt a város műkedvelő együtteseinek a szereplésre és arra, hogy felkészülésükről s fejlődésükről évenként számot adjanak. Fontos helyet foglal el a zenei hetek műsorában a debreceni gyermekkórusok „Béke és barátság” hangversenye, amelyet az idén másodszor rendezünk meg. A Bartók-teremben szombaton délután 5 órai kezdettel tíz általános iskola kórusa lép a közönség elé, s egy hét múlva, április 25-én ismét tíz általános iskolai énekkar szerepel. Összességében a zenei hetek programja kiszélesült, mind az időtartamát, mind a rendezvények és részvevők számát illetően — mondotta végezetül Gacsó László osztályvezettő-helyettes. Kiss János ■VV&jouir •,»«».«*». m NAPLÓ ÉJ—Bragaga —• 2. oldal — 1964. április 18. BEMUTATÓ A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN A Csokonai Színházban pénteken este mutatták be egy műsorban Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című operáját és De Falla: A háromszögletű kalap című balettjét. Debrecenben A kékszakállú herceg vára az első Bartók-bemutató, A háromszögletű kalap pedig a balettkar első önálló produkciója. Képeinken az előadás néhány feleletét mutatjuk be. Barta Judit és Papp József — (a szép molnáré és szerelmese) A háromszögletű kalap egyik jelenetében Tibay Kriszta és Tréfás György A kékszakállú herceg várának egyik jelenetében. Malonyai Nani és Roxin Demeter (a kormányzó és kormányzóné) A háromszögletű kalap című balettben Chaplin 75 éves „Arra kell fordítanunk minden erőnket, hogy visszatérjünk ahhoz, ami egészséges és természetes az emberben: a jó akarat szelleméhez, amely alapja minden ihletnek, mindannak, ami alkotó, jó és nemes az életben.” Tíz évvel ezelőtt, a nemzetközi békedíj átvétele alkalmával mondotta ezeket a szavakat Charlie Chaplin, a nevetés és könny halhatatlan poétája, minden idők egyik legnagyobb és legeredetibb filmművésze. A kinyilatkoztatás altér élete mottójának is tekinthető, hiszen minden alkotásában hű maradt ehhez az elvhez , példás következetességgel és rendíthetetlen hittel hirdetve a jóakarat szellemét s kifejezésre juttatva az ember egészséges és természetes vágyait, milliók alkotó törekvéseit. Chaplinről könyvek, cikkek légiója síról, művészetét értő esztéták elemezték és elemzik. Az érdeklődés a mostani jubileumon újra feléje fordul, s újra reflektorfénybe kerül a már őszhajú, de szívében mindig fiatal művész, aki hosszú évek óta hátat fordított a közéleti szereplésnek. Chaplin életműve, mely remélhetően még nem zárult le , sok hasznos tanulsággal szolgál. A halhatatlan Charlie azok közé tartozik, akik egy kicsit megszabták századunk arculatát. Szinte minden jelentős kérdésben állást foglalt, eleven erővel hatott a közvéleményre, és formálta az emberi tudatot. Minden alkotása — ne féljünk a szótól — politikus mű, ott izzik bennük a szenvedély, a becsületes alkotó hite és lobogása. Az Aranyláz és a Modern idők az elembertelenedett, agyonmechanizált világban helyet nem találó ember kétségbeesésének ad hangot, s a természetes érzésekért emel szót, a Nagyvárosi fények a modern civilizáció ijesztő kontrasztjait vetíti a vászonra. A diktátor a fasiszta téboly zsarnokait veszi célba, s teszi nevetségessé és gyűlöletessé, az Egy király New Yorkban az amerikai „demokrácia” igazi arcát mutatja meg. Chaplin azonban nem tetszeleg a hűvös objektivitás álarcában; ő sohasem titkolja, hogy kinek az oldalán áll, és kiknek az érdekeit képviseli. Műveinek kivételes kisugárzását az biztosítja, hogy mindig azok szemével nézte a világot, akik két kezük munkájával teremtik a javakat és a szépséget, mely sokszor fontosabb, mint a levegő. A világ filmművészete nagyon sokat köszönhet a zseniális alkotónak. Eredeti ötletei új filmek egész sorában bukkannak fel és „köszönnek vissza”, minden figurája él ma is, munkássága az egyetemes filmkultúra kincse. Nincs filmalkotó, aki ne érezné valamilyen formában Chaplin hatását; a most 75 éves művész nemzedékeket tanított arra, hogyan kell filmet készíteni, szinte minden filmkockája a tananyag a főiskolákon. A nézők is szeretettel gondolnak rá a születésnapon, hiszen több generációt nevettetett és könynyeztetett meg példátlan sikerű műveivel. Az Egy király New Yorkban óta’ Chaplin nem jelentkezett újabb filmmel. Nemrég tett pontot emlékiratai után, amelyek bizonyára izgalmasan és érdekesen mutatják be pályájának tanulságait. (Reméljük, rövidesen mi is olvashatjuk.) Tevékeny, aktív életet kívánunk neki a mai jubileumon — magunknak pedig azt, hogy lássuk, vagy újra lássuk az immár klasszikus életmű legjobb darabjait . A Chaplin az Aranylázban Jelenet A diktátor című filmből