Hajdú-Bihari Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-18 / 90. szám

Megkezdődött a debreceni zenei hetek eseménysorozata Debrecenben a VIII. tavaszi zenei hetek eseménysorozatát a Csokonai Színház nyitotta meg az első debreceni Bar­­tók-operának, A kékszakállú herceg várának bemutatójá­val és De Falla A háromszög­letű kalap című balett játéká­nak pénteki előadásával. Az évenként hagyományo­san ismétlődő zenei hetek mű­soráról, idei célkitűzéseiről dr. Demeter Lajos, az Orszá­gos Filharmónia megyei ki­­rendeltségének vezetője a következőket mondotta. A MUZSIKA ÜNNEPI HETEI — Nyolc esztendővel ezelőtt, amikor először került sor a zenei hetek megrendezésére, még az volt a cél, hogy vala­milyen kiemelkedő összefüg­gő műsorral felélesszük a város zenei érdeklődését. Igazság szerint abban az idő­ben a zenei hetek néhány napja — mert egy-két hétig tartott csak az események so­ra — jelentette a város csak­nem egész éves hangverseny­­programját. Ma már nem er­ről van szó — mondotta dr. Demeter Lajos. — A zenei he­tek műsora csak egy részét képezi a város zenei életének. A hangversenyek, koncertek egész esztendei sorozatában — mondhatjuk — a muzsika ünnepi hetei ezek. — Mennyiben válik külön a zenei hetek műsora az évi hangversenyprogramtól, mi­lyen sajátosságok jelzik, hogy ezúttal nemcsak az események természetes folytatódásáról­­ beszélhetünk? — A hangversenyévad két-­s hete előtt már úgy állítjuk össze az elkövetkező évad mű­sorát, hogy előre figyelembe vesszük a következő zenei he­teket. Pontosabban már a tervekben is a zenei hetek időszakára összpontosítjuk a legnagyobb s legnívósabb rendezvényeket. KIVÁLÓ MŰVÉSZEK ÉS EGYÜTTESEK — Milyen kiemelkedő kon­certeket rendez az Országos Filharmónia a most következő zenei hetek során? — Jelentős szerep jut ■ a hi­vatásos művészeknek. A zenei hetek művészi színvonalát ki­váló művészek és együttesek határozzák meg. Méltó kezdet a Csokonai Színház Bartók-, illetve De Falla-bemutatója. Ezt követően, hogy csak a leg­nagyobb eseményeket említ­sem: Debrecenben lép fel most vasárnap a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar Erdélyi Miklós vezénylésével, Garay György közreműködé­sével. Májusban Carl Garaguly kiváló svéd karmester ve­zényli a MÁV debreceni fil­harmonikusait a Bartók-te­­remben. Júniusban Ernster Dezső kamaraénekes, a New York-i Metropolitan tagja ad ária- és dalestet Debrecenben. A legnagyobb események so­rát gazdagítja a varsói Nem­zeti Filharmónia zenekarának és énekkarának debreceni fel­lépése. Valamennyi felsorolt hangverseny a zenei hetek keretében kerül sorra, de még nem is beszéltem olyan esed­­­ményekről, mint a debreceni­­ Kodály Zoltán Zeneművészeti­­ Szakiskola művésztanárainak­­ koncertje, a Kodály-kórus sze­replése, amelyek ugyancsak idetartoznak — magyarázta az Országos Filharmónia megyei kirendeltségének vezetője. MIÉRT CSAK DEBRECENBEN? — Mekkora érdeklődésre számítanak, s milyen részt vállalt az Országos Filhar­mónia a zenei hetek rendezé­séből? — Kirendeltségünk általá­ban azokat a hangversenyeket rendezi meg, amelyeken hiva­tásos művészegyüttesek, illet­ve művészek lépnek fel. A zenei hetek eseményei megíté­lésem szerint nagy tömeget vonzanak, erre legjobb példa, hogy az ifjúsági bérleti soro­zat következő eseményei is a zenei hetek műsorához tar­toznak, s csupán ifjúsági bér­­lettulajdono­sunk 1400 van. Nem tartom azonban helyes­nek, hogy a zenei heteket csak Debrecenben rendezik meg, s hogy nem vonatkozik ez az ünnepi eseménysorozat az egész megyére. Eredmé­nyesebb volna, ha Debrecen­nel egy időben az egész me­gyében hangversenyeket tar­tanának, mondjuk hajdúsági zenei hetek címmel — fejezte be szavait dr. Demeter Lajos. KÜLFÖLDRE KÉSZÜLŐ MŰVÉSZEK HANGVERSENYEI A debreceni zenei hetek mű­soráról, s arról, hogy milyen szerepet vállal a rendezvé­nyekből a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakis­kola és a Kodály-kórus . Gulyás György Liszt-díjas karmestert, a zeneoktatási in­tézmény igazgatóját kérdeztük meg. — A zenei hetek ünnepi jel­legét növeli, hogy Kodály Zoltán, intézetünk s kórusunk világhírű névadója, a nagy zeneszerző közölte velünk, hogy május első két napjára Debrecenbe látogat. — Milyen műsorral készül­nek Kodály Zoltán fogadásá­ra? — A tervek szerint megren­dezzük május 1-én a nagyer­dei szabadtéri színpadon az éneklő ifjúság hangversenyét, ahol a város legjobb gyermek­­kórusai lépnek fel. Ennek a hangversenynek a megtartá­sát Kodály Zoltán kérte. Es­te, a Bartók-teremben kerül sor a Magyar Optikai Művek férfikórusának és a debreceni Kodály-kórusnak közös hang­versenyére. Az ünnepi esten a debreceni kórus női kara be­mutatja Kodály: Két Zobor vidéki népdal című, hat szó­lóhan­gra és női karra írott művét, amely az utóbbi évti­zedekben nem hangzott el magyarországi, színpadon, s a szerző erre az alkalomra adta át a kórusnak. A budapesti kórussal együtt A magyarok­hoz és A szabadság himnusza című Kodály-műveket énekel­jük. — Milyen más szereplésre, illetve rendezvényre kerül még sor a zenei hetek alatt, amelyek nem kerültek be ed­dig a műsorba, de előre látha­tólag gazdagítják az esemé­nyek sorát? — Érdemes megjegyezni, hogy a Zeneművészek Szövet­sége tiszántúli csoportjának rendezésében a debreceni mű­vészek klubjában tartják meg április 22-én a lipcsei nem­zetközi Bach-versenyre in­duló fiatal művészek „kriti­kai hangversenyét”. Majd má­jusban a varsói hegedűver­senyre készülő művészek is itt adnak számot felkészülé­sükről. Kiemelkedő esemény­nek ígérkezik ezenkívül a leg­­ immiiintimmiiiimiiimiiniiifik DEBRECENBE VÁRJAK KODÁLY ZOLTÁNT HANGVERSENYEK KÜLFÖLDI RÉSZVEVŐKKEL 30 ZENEI RENDEZVÉNY : A VÁROSBAN iiiiiiimiiimiiiimiiiiiHiiiiiHiiiiiit; újabb zenepedagógiai mű­vek első kritikai bemutatója. Ez annyit jelent, hogy azokat a műveket, amelyeket a szer­zők a zenei oktatás tananya­gának szántak, itt Debrecen­ben bírálják el, hogy alkal­masak-e valóban tanítási anyagnak — mondotta Gulyás György­. HANGVERSENYEK A KERTSÉGEKBEN ÉS A TANYÁKON A zenei hetek rendezési tö­rekvéseiről s jelentőségéről Gacsó László, a Debrecen Vá­rosi Tanács V. B. művelődés­­ügyi osztályának helyett­es ve­zetője nyilatkozott. — Természetesen nemcsak hivatásos művészek és együt­tesek lépnek fel a zenei hetek során — mondotta —, hanem jelentős szerep jut a műked­velő kórusoknak, együttesek­nek is. Fontos dolog szintén, hogy nemcsak a város nagy hangversenytermeiben ren­dezzük a zenei hetek esemé­nyeit, hanem éppen az a cé­lunk, hogy az egész város — tehát a külsőségi közönség, és a tanyavilág is — bekapcso­lódjon a programba. — Külsőségen, illetve tanyá­kon hány helyen és hol tarta­nak hangversenyeket? — A külsőségi és tanyai koncertek általában ismeret­­terjesztő jellegűek lesznek, ép­pen ezért a muzsikához zenei előadás is járul. A csapókerti művelődési otthonban, a Nagy Sándor-telepen, a jár­műjavító vállalat művelődési otthonában, a Tégláskertben, Nagycserén, Ondódon, Nagy­­macson tartunk ilyen koncer­teket, illetve ismeretterjesztő hangversenyeket. — Összesen hány rendez­vényt tartanak a zenei hetek idején, s milyen műkedvelő csoportok, kórusok, zeneka­rok lépnek fel? — A zenei hetek kéthóna­pos időtartama alatt a hiva­tásos művészek s a műkedve­lők összesen mintegy 30 ren­dezvényen szerepelnek. Min­den eddiginél több ifjúsági kórust léptetünk fel, mert a zenei heteket egyben olyan fó­rumnak szánjuk, amely alkal­mat nyújt a város műkedvelő együtteseinek a szereplésre és arra, hogy felkészülésükről s fejlődésükről évenként szá­mot adjanak. Fontos helyet foglal el a zenei hetek műso­rában a debreceni gyermekkó­­rusok „Béke és barátság” hangversenye, amelyet az idén másodszor rendezünk meg. A Bartók-teremben szombaton délután 5 órai kezdettel tíz ál­talános iskola kórusa lép a kö­zönség elé, s egy hét múlva, április 25-én ismét tíz általá­nos iskolai énekkar szerepel. Összességében a zenei hetek programja kiszélesült, mind az időtartamát, mind a rendez­vények és részvevők számát illetően — mondotta végeze­tül Gacsó László osztályvezet­­tő-helyettes. Kiss János ■VV&jouir •,­»«».«*». m NAPLÓ ÉJ—Bra­gaga­­ —• 2. oldal — 1964. április 18. BEMUTATÓ A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN A Csokonai Színházban pénteken este mutatták be egy műsorban Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című operáját és De Falla: A há­romszögletű kalap című ba­lettjét. Debrecenben A kék­szakállú herceg vára az első Bartók-bemutató, A három­szögletű kalap pedig a balett­kar első önálló produkciója. Képeinken az előadás néhány feleletét mutatjuk be. Barta Judit és Papp József — (a szép molnáré és szerelmese) A háromszögletű kalap egyik jelenetében Tibay Kriszta és Tréfás György A kékszakállú herceg várának egyik jelenetében. Malonyai Nani és Roxin Demeter (a kormányzó és kor­­mányzóné) A háromszögletű kalap című balettben Chaplin 75 éves „Arra kell for­­dítanunk min­den erőnket, hogy visszatér­jünk ahhoz, ami egészséges és természetes az emberben: a jó ak­arat szelleméhez, amely alapja minden ihlet­nek, mindan­nak, ami a­lko­­tó, jó és nemes az életben.” Tíz évvel ezelőtt, a nem­­zetközi béke­díj átvétele al­kalmával mon­dotta ezeket a szavakat Char­lie Chaplin, a nevetés és könny halha­tatlan poétája, minden idők egyik legna­gyobb és legere­detibb filmmű­­vésze. A kinyi­latkoztatás altér élete mottójá­nak is tekint­hető, hiszen minden alko­tásában hű ma­radt ehhez az elvhez , példás következetes­séggel és ren­díthetetlen hit­tel hirdetve a jóakarat szellemét s kifejezésre juttatva az ember egészséges és természetes vágyait, milliók alkotó tö­rekvéseit.­­ Chaplinről könyvek, cikkek légiója síról, művészetét értő esztéták elemezték és elem­zik. Az érdeklődés a mostani jubileumon újra feléje fordul, s újra reflektorfénybe kerül a már őszhajú, de szívében mindig fiatal művész, a­ki hosszú évek óta hátat fordí­tott a közéleti szereplésnek. Chaplin életműve, mely remélhetően még nem zárult le , sok hasznos tanulság­gal szolgál. A halhatatlan Charlie azok közé tartozik, akik egy kicsit megszabták századunk arculatát. Szinte minden jelentős kérdésben állást foglalt, eleven erővel hatott a közvéleményre, és formálta az emberi tudatot. Minden alkotása — ne fél­jünk a szótól — politikus mű, ott izzik bennük a szen­vedély, a becsületes alkotó hite és lobogá­sa. Az Aranyláz és a Modern idők az elember­­telenedett, agyonmechanizált világban helyet nem találó ember kétségbeesésének ad hangot, s a természetes érzé­sekért emel szót, a Nagyváro­si fények a modern civilizá­ció ijesztő kontrasztjait vetí­ti a vászonra. A diktátor a fasiszta téboly zsarnokait ve­szi célba, s teszi nevetséges­sé és gyűlöletessé, az Egy ki­rály New Yorkban az ame­rikai „demokrácia” igazi ar­cát mutatja meg. Chaplin azonban nem tetszeleg a hű­vös objektivitás álarcában; ő sohasem titkolja, hogy kinek az oldalán áll, és kiknek az érdekeit képviseli. Műveinek kivételes kisugárzását az bizto­sítja, hogy mindig azok sze­mével nézte a világot, akik két kezük munkájával te­remtik a javakat­ és a szép­séget, mely sokszor fonto­sabb, mint a levegő. A világ filmművészete na­gyon sokat köszönhet a zse­niális alkotónak. Eredeti ötle­tei új filmek egész sorában bukkannak fel és „köszön­nek vissza”, minden figurája él ma is, munkássága az egyetemes filmkultúra kin­cse. Nincs filmalkotó, aki ne érezné valamilyen formában Chaplin hatását; a most 75 éves művész nemzedékeket tanított arra, hogyan kell filmet készíteni, szinte min­den filmkockája a tananyag a főiskolákon. A nézők is sze­retettel gondolnak rá a szü­letésnapon, hiszen több ge­nerációt nevettetett és köny­­nyeztetett meg példátlan sike­rű műveivel. Az Egy király New York­ban óta’ Chaplin nem jelent­kezett újabb filmmel. Nem­rég tett pontot emlékiratai után, amelyek bizonyára iz­galmasan és érdekesen mutat­ják be pályájának tanulsá­gait. (Reméljük, rövidesen mi is olvashatjuk.) Tevékeny, aktív életet kívánunk neki a mai jubileumon — magunk­nak pedig azt, hogy lássuk, vagy újra lássuk az immár klasszikus életmű legjobb da­rabjait­ ­. A Chaplin az Aranylázban Jelenet A diktátor című filmből

Next