Hajdú-Bihari Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák a gimnáziumokban Tegnap, hétfőn több gimnáziumban megkezdődött az új vizsgaszabályzat alapján a szóbeli érettségi. A Csokonai gimnáziumban, Debrecen legnagyobb középiskolájában és a Fazekas gimnáziumban már tegnap többen leérettségiztek. Az új szabályzat szerint kötelező érettségi tárgyak: a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a matematika. Minden gimnáziumi érettségiző köteles azonban legalább egy — negyedik — érettségi tárgyat választani, amely lehet az orosz nyelv vagy bármely más idegen nyelv, illetve a biológia, fizika és a kémia. A következő napokban — június 15-ig — valamennyi középiskolában megkezdődik a megyében a szóbeli érettségi, illetve a képesítő vizsga. * • / \ / '—”7 yj ql?] BAJDU-BIHARI Vita# pt\aUtomos, tgyeutlidekf ff/ XXL ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Ildiit §S§511 iaBffl fifBl JMl I1|ÍI ÁRA: 60 FILLÉR HjBB BkBBk ||§| WgB HR 1964. JÚNIUS 2, KEDD EPfi Legyen a népfrontmozgalom lelkes ösztönzője a mindennapi munkának Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottsága hétfőn délelőtt ülést tartott Debrecenben, a megyei tanács épületében. A bizottsági ülésen megjelent Gödör Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Ambrus István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. A tanácskozást Partás Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke, a Napló főszerkesztője nyitotta meg, majd Fazekas Károly, a népfront megyei bizottságának elnöke számolt be a Hazafias Népfront III. kongresszusa óta eltelt időszak munkájának tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy növekedett a dolgozó emberek aktivitása is az elmúlt hónapokban. A népfrontmozgalom részvevői a jövő távlataiban is helyeslik a párt, a szocializmus teljes felépítésének politikáját. Ugyanekkor nem szabad elfeledni, hogy a további sikerek feltétele az állandó és folyamatos politikai munka. A továbbiakban a legfontosabb feladatokról beszélt — mint a termelőszövetkezeti mozgalom további szilárdítása, a közművelődés segítése, a községfejlesztési, kommunális feladatok támogatása. Ami a termelőszövetkezetek érdekében folytatott népfrontmunkát illeti — mondotta Fazekas Károly, —, rendkívül fontos a közös ügy iránti felelősségérzet mélyítése, a jogokra és kötelezettségekre való rendszeres nevelés. A népfrontmunka eredményét elsősorban a termelési mutatók igazolhatják, de nem feledkezhetünk el arról sem, hogy ezzel párhuzamosan a dolgozók mindennapi gondjaival, problémáival való rendszeres foglalkozás is elsőrendű népfront-feladat. Részletesen foglalkozott a nyári munkákra való felkészülés fontosságával, és hangsúlyozta, hogy az idei kitűnő terméskilátások örömmel töltenek el bennünket, de ugyanakkor nagy felelősséget is jelentenek számunkra. Jól szervezett betakarítással kell elérni, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. Az igaz, hogy ma már a hangsúly a gépi aratáson van, de fel kell készülnünk minden erő összpontosítására, a kézi aratásra is. Nem kevesebb gondot jelent a tárolás megszervezése, amelyhez nem elég központi segítséget várni, hanem minden helyi lehetőséget fel kell használni. A továbbiakban közművelődési problémákról beszélt. A beszámolót élénk vita követte, amely során a felszólalók mindenekelőtt a mezőgazdasági feladatokkal foglalkoztak, és figyelmeztettek az aratásra való felkészülés fontosságára. Arról is sok szó esett, hogy a boltokban kevés a kasza. A vita során szó esett más aktuális mezőgazdasági feladatokról is, a növényápolásról, a vegyszeres gyomirtás fontosságáról. Öntözési feladatokkal foglalkozva arról esett szó, hogy időben történő, bőséges, 70—80 milliméteres öntözésre van szükség, és ugyanakkor biztosítani kell — az öntözött területekre — a megfelelő talajutánpótlást, trágyázást Legyen a népfrontmozgalom — hangsúlyozta összefoglalásul a vita — lelkes ösztönzője a mindennapi munkának. A Hazafias Népfront megyei bizottsága végül elfogadta a bizottság egyéves munkatervét. Hazánkba érkezett a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének küldöttsége Az országgyűlés elnökségének meghívására hétfőn hazánkba érkezett a Román Népköztársaság nagy ülésének küldöttsége A delegációt Anton Moisescu, a nagy nemzetgyűlés alelnöke vezeti A küldöttség tagjai: Gheorghe Rosu, a nagy nemzetgyűlés közigazgatási bizottságának elnöke Iosif Juglar, a nagy nemzetgyűlés gazdasági—pénzügyi bizottságának tagja, Gheorghe Stan, a nagy nemzetgyűlés jogügyi bizottságának tagja, a Ploesti tartományi Néptanács elnöke, Stanciu Stoian, a nagy nemzetgyűlés jogügyi bizottságának alelnöke, egyetemi tanár, a pedagógiai kutatóintézet igazgatója, Elene Grigoriu képviselő, a Bukarest tartományi Nőtanács elnöke Nicolae Huditeanu képviselő, a Dobrudzsa tartományi Filimon Sirbu kollektív gazdaság elnöke, a szocialista munka hőse Ionel Raducanu képviselő, a bukaresti Elektronica üzem dolgozója. _ . A delegáció ünnepélyes fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, dr. Beresztóczy Miklós és Pólyák János, az országgyűlés alelnökei, Mihályfi Ernő, Nagy Dániel és Szakasits Árpád, az Elnöki Tanács tagjai, Böjti János külügyminiszter-helyettes, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Pesta László, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, valamint az országgyűlés tisztikarának tagjai, számos országgyűlési képviselő. Jelen volt Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja. A vendégeket Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke üdvözölte. — Az önök látogatása azért is nagyon kedves számunkra — mondotta —, mert viszonozhatjuk azt a rendkívül szívélyes baráti fogadtatást, amelyben a Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttségét részesítették a Román Népköztársaságban. Magyarországi tartózkodásuk alkalmat ad arra, hogy tovább mélyítsük, erősítsük azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek a szocializmust építő népeink között kialakultak. Anton Moisescu, a román delegáció vezetője köszönetet mondott a baráti fogadtatásért, s kifejezte meggyőződését, hogy magyarországi látogatásuk gyümölcsözően hozzájárul majd a két szomszédos nép baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez, a szocialista országok testvéri közösségének, öszszeforrottságának erősítéséhez. A delegációt hétfőn délután fogadta Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke. A látogatáson részt vettek az országgyűlés alelnökei és a parlament tisztikarának tagjai, jelen volt továbbá Mihail Rosianu budapesti román nagykövet is. A szívélyes légkörben lezajlott megbeszélésen kölcsönös tájékoztatók hangzottak el a két törvényhozó szerv munkájáról. A román delegáció tagjai ezután megtekintették a parlament épületét, majd a Nemzeti Galériát. Este Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke díszvacsorát adott a román vendégek tiszteletére. (MTI) Repülőgépről vetik a rizst a Hortobágyon , 1964-ben mintegy hatezer több termést. A gazdaságban a hold földön folytat korszerű- ezerötven holdon került az. öntözéses legelőgazdálkodást gondosan előkészített talajba , a Hortobágyi Állami Gazda- a rizsvetőmagozd Aság. Ezen a területen három- A munkákhoz nagy segítség szorosára nő a terméshozam, get nyújtottak a repülőgépes és kiváló minőségű szénát növényvédő szolgálat gépei, I "0 legelők öntözésén kívül amelyek rövid idő alatt élőműtrágyázással és alapos ta- végezték a legelők fejtrágya- tajelőkészítéssel biztosítják a tását és a rizs vetését. Repülőgép szórja a rizst az elárasztott területekre. (MTI .Fotó : Bajkor József felúaj A tsz-ek megyei versenyének győztese a debreceni Arany János Termelőszövetkezet A Hajdú-Bihar megyei versenybizottság legutóbbi ülésén a közös gazdaságok 1963. évi megyei és járási termelési versenyének eredményeit tárgyalta, és alapos, körültekintő mérlegelés és vita után döntést hozott. A megyei versenybizottság megállapította a termelési versenybe benevezett tsz-ek megyei sorrendjét, valamint a járási sorrendet, ezenkívül külön értékelte a gyenge kategóriába sorolt termelőszövetkezetek eredményeit A megyei versenybizottság döntése alapján a termelőszövetkezetek 1963. évi termelési versenyének megyei győztese a debreceni Arany János Tsz, amely csoportjában országosan is hetedik helyezést ért el. A második az újszentmargitai Petőfi Tsz, amelynek neve ugyancsak ott szerepel az ország legjobb gazdaságai között, míg a harmadik helyre a sárrétudvari Arany Kalász Termelőszövetkezet került. (Azok a gazdaságok, amelyek a termelőszövetkezetek országos versenyében kitüntetést és jutalmat kaptak, nem vettek részt a megyei versenyben.) Az egyes járásokban a következő szövetkezetek kerültek az első helyre. A berettyóújfalui járásban az újházi Arany Kalász Termelőszövetkezet, a biharkeresztesiben a berekböszörményi Szabad Föld Tsz, a debreceniben az ebesi Vörös Csillag Tsz, a polgáriban az újszentmargitai Petőfi Tsz, a derecskei járásban a nagylétai Arany Kalász Tsz, a püspökladányiban a sárrétudvari Arany Kalász Tsz, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás városban (együttes versenykörzet) első a hajdúböszörményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, Hajdúszoboszló és Balmazújváros versenykörzetben első a balmazújvárosi Lenin Tsz, a Debrecen város határában gazdálkodó gazdaságok között első a debreceni Vörösmarty Tsz. A gyenge termelőszövetkezetek kategóriájába tartozó gazdaságok között gyors fejlődésért a hajdúhadházi Új Barázda Tsz szerezte meg az első helyet, a második a hajdúnánási Lenin Tsz, a harmadik pedig a vámospércsi Május 1 Tsz. 1968-ban befejeződik a mezőgazdaság villamosítása A Minisztertanács tanácsszervek osztálya, az Országos Tervhivatal, a földművelésügyi, a nehézipari és az építésügyi minisztérium részvételével néhány éve alakult mezőgazdasági tárcaközi bizottság legutóbbi tanácskozásán számba vette a mezőgazdaság valamosításának eddigi eredményeit, és meghatározta további feladatait. A beszámolóikból megállapították, hogy az állami gazdaságok és üzemegységeik 98,2 százalékát már villamosították. Az állami gazdaságok villamosítása ezzel gyakorlatilag befejeződött, mert ami még az idén hátra van, lényegében már nem egyéb a villamosenergiaellátás bővítésénél. A termelőszövetkezeteik és üzemegységeik 58 százalékába vezették be eddig az elektromos energiáit ... Ezzel a bekapcsolt tsz-ek mindegyikében megteremtették a lehetőségét a mezőgazdasági munkák gépesítésének. Az összes mezőgazdasági üzemeknek — beleértve a már száz százalékig villamosított gépállomásokat is — 64,2 százaléka van ellátva villamosenergiáival. Mindez túlnyomórészt az utóbbi három-négy évben történt. A Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Villamosművek és az Országos Villamosenergia Felügyelet, amely a munkát szakmailag összefogja, irányítja, úgy számítja, hogy az eddigihez hasonló ütemben a mezőgazdaság villamosítása körülbelül a harmadik ötéves terv közepére 1968-ban teljesen befejeződik. A tárcaközi bizottság az erre az időre való felkészülés feladatai között az elsők közé sorolta a gépesítés mértékének, a munkagépek és meghajtógépeik számának, fajtájának meghatározását. A következő időszakban eldönti, hogy milyen munkához gazdaságosabb a dízel nyersolajmotor, milyenhez az elektromos gép. A Földművelésügyi Minisztérium és az illetékes villamosenergiaipari szervek hozzáfognak a jövőbeni villamosgépszükséglet megállapításához. Bekapcsolódik ebbe a munkába az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is, amely máris készít erre vonatkozó tanulmányokat. A következő fontos feladat a valamosgépeket kezelő, karbantartó és javító szakmunkások kiképzése. A földművelésügyi tárca szakmunkástanuló-intézetei képeznek ki ugyan villanyszerelőket, azonban előreláthatólag többre lesz majd szükség. Az Országos Villamosenergia Felügyelet bejelentette, hogy támogatja a mezőgazdasági üzemek rendszeres villamosszakmunkás-tanfolyamait, és tananyagot állít össze részükre. Nagy lépéssel viszi előre a jövőbeni teljes mechaniizálást, hogy az FM javaslatára néhány állami gazdaságot és tsz-t mintagépesítésre jelölnek ki. Ezeket a gazdaságokat termelési profiluk szerint felszerelik valamennyi szükséges géppel. A többi gazdaságok ezekben tanulmányozhatják majd az állattartás, a növénytermesztés, a majori munkák gépi eljárásait, és az így szerzett tapasztalatokból kiindulva kezdhetik meg vagy fejleszthetik a maguk üzemeinek gépesítését. A mintagépesítéshez az idén hozzáfognak. Egyelőre öt-hat gazdaságot jelölnek ki mintagépesítésbre. (MTI) Befejeződött a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának ülése Moszkvában május 27—29-e között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa külkereskedelmi állandó bizottságának soronlevő ülését. A bizottság ülésének munkájában részt vettek a Köcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai. A bizottság megvizsgálta a tagállamok közötti 1964. évi árucsereforgalmi megállapodások megkötésére és az 1965-ig szóló hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodások bővítésére vonatkozó tárgyalások eredményeit. Az aláírt jegyzőkönyvek 1963-hoz képest a KGST-tagállamok 1964. évi kölcsönös árucsereforgalmának további növekedését irányozzák elő. A bizottság ülésén megvizsgálták, hogyan bővíthető a KGST-tagállamok között a közszükségleti cikkek szállítása, hogy gazdagabbá váljék az áruválaszték. Megállapították, hogy e termékek kölcsönös kereskedelmének volumene 1963-ban az 1960. évinek 1,6- szorosa volt. Intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek hozzájárulnak a közszükségleti cikkek cseréjének növeléséhez. A bizottság megvizsgált más, a KGST-tagállamok kereskedelmét érintő kérdéseket is, és megfelelő határozatokat hozott. A bizottság ülése a baráti együttműködés és kölcsönös megértés jegyében zajlott le. (MTI)