Hajdú-Bihari Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
MAGYAR—JUGOSZLÁV BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS BUDAPESTEN (Folytatás az 1. oldalról) nelmi kapcsolatait ismertette s így folytatta: A felszabadulás után népeink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, hogy Magyarország is és Jugoszlávia is a szocialista eszmék gyakorlati megvalósításának útján jár, nagy mértékben megkönnyíti kapcsolataink további sokrétű fejlesztését. Felelős államférfiaink az elmúlt időszakban többször találkoztak, tömegszervezeteink küldöttségeket cseréltek. E tanácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontakozott ki jugoszláv elvtársainkkal. Kölcsönösen meggyőződhettünk arról, hogy egyetértés van közöttünk korunk olyan alapvető kérdéseiben, mint a béke védelme, a békés egymás mellett élés politikája, az általános és teljes leszerelésért folyó harc, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása, a gyarmati rendszer felszámolása. Az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése. Jelentős az előrehaladás a műszaki és tudományos együttműködésben is. Létrejöttek tehát a két ország szorosabb együttműködésének alapjai. Mindez kedvező alap arra, hogy a jövőben is mélyítsük és fejlesszük kapcsolatainkat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek érdekeit is szolgálják. Az imperializmus többé nem dönthet egyedül a népek sorsáról Kedves elvtársak! Ha reálisan értékeljük a jelenlegi nemzetközi helyzetet, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben a békés együttélés aktív politikájával bizonyos mértékig sikerült enyhíteni a nemzetközi feszültséget. Az enyhülés jelei azonban csupán kezdeti szakaszt jelentenek a nyitott kérdések rendezésében. A béke erőinek tehát továbbra is maximális erőfeszítést kell tenni a háború nélküli világ megteremtéséért. Kádár elvtárs ezután felsorolta az imperialisták közelmúltban lezajlott agresszív lépéseit, s ezeket mondta: Egyes imperialista körök úgy vélik, hogy a nagy államok kényük-kedvük szerint bánhatnak a kis államokkal. Ezt az elvet alkalmazták a gyakorlatban az amerikai hadihajók a Tonkini-öbölben, majd példájukon felbuzdulva a ciprusi falvakat NATO- fegyverekkel bombázó törökök is. Kongóban amerikai szuronyokkal támasztják alá az imperialisták ingatag hadállásait. Ez az erőfitogtatás a nemzeti függetlenségért és szabadságért küzdő népek megfélemlítésére, a felszabadító mozgalmak elfojtására irányul. Az emberiség határozottan és egyértelműen elítéli az imperialisták legutóbbi agresszív cselekedeteit. Magyarország — a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz hasonlóan — szolidaritást vállal minden néppel és országgal, amely a szabad fejlődéshez való jogát védelmezi az imperialistákkal szemben. A Szovjetunió, a szocialista országok politikai és katonai ereje és az imperializmus ellen küzdő népek frontja — amely szembenáll az agresszív monopoltőke terveivel — józanítólag hat az imperialista politikusokra és katonákra. Nem szabad, hogy a napi jelenségek elhomályosítsák a dolgok lényegét, azt, hogy fejlődik és erősödik a szocialista világrendszer, a gyarmati uralom utolsó óráit éli, a dolgozók világszerte szívós osztályharcot vívnak a tőke ellen, az imperialisták befolyási övezete szűkül. Történelmi tény, hogy a szocialista világrendszer fennállása és dinamikus fejlődése következtében az imperializmus többé nem dönthet egyedül a népek sorsáról. Ez elősegítette a gyarmati rendszer felbomlásának meggyorsulását és számos új állam létrejöttét.. Több újonnan felszabadult ország a szocializmus megteremtését vallja programjának, szocialista jellegű reformokat vezet be. Ez is nyilvánvalóan bizonyítja, hogy a szocializmus korunk vezető áramlata, amely megoldást nyújt korunk összes lényeges problémáira. A nemzetközi kérdések többségében azonos nézeteket vallunk A magyar és a jugoszláv kormány a nemzetközi kérdések többségében azonos nézeteket vall. Nagyra becsüljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság megszilárdítására, a leszerelés elősegítésére, a népek önrendelkezési jogának biztosítására, a fasizmus és a revansizmus újjáéledésének megakadályozására és a fejlődő országok fokozottabb támogatására. A nemzetközi kommunista mozgalom sikerei elvitathatatlanok — folytatta a szónok. — A marxisták—leninisták, akik mindig reálisan szemlélik a világeseményeket, jól látják a nehézségeket is. Ezek között különleges helyük van az utóbbi időben támadt komoly nézeteltéréseknek, amelyek a Kínai Kommunista Párt vezetői által végzett szakadár tevékenység következményei. Ez az egységbontó tevékenység nagy kárt okoz a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Nem kétséges, hogy a kommunista mozgalomban támadt nehézségeket le fogjuk küzdeni, s ebből a harcból a kommunista mozgalom — mint eddig mindig — még erősebben és szilárdabban kerül ki. A kommunista pártok a háború utáni időszakban óriási politikai és szervezeti tapasztalatokat szereztek, és minőségileg új színvonalra emelkedtek. Fejlődött a marxista-leninista elmélet is. Ezen az úton fontos állomás volt a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű huszadik és huszonkettedik kongresszusa, valamint a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960-as moszkvai értekezlete. Mivel a kommunista világmozgalom az utóbbi időben megnőtt, a nemzetközi helyzetben és a forradalmi harcban új jelenségek vannak, és szükség van a nézetek és feladatok egyeztetésére — szükséges, hogy korunk új problémáit marxista elemzés alá vessük. Erre kiváló alkalmat ad a kommunista és munkáspártok értekezlete. Kedves elvtársak! Tito elvtársnak és munkatársainak magyarországi látogatása fontos állomás népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatainak fejlődésében. Ezt tükrözi az általunk aláírt közös közlemény is. Újból bebizonyosodott egyetértésünk a lényeges nemzetközi kérdésekben, és ez lehetővé teszi, hogy még gyümölcsözőbben munkálkodjunk együtt a békéért, a népek barátságáért, a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Együttműködésünk az Egyesült Nemzetek Szerveze _ MAPLÓ *: eWal —- 1964. szeptember 16. tében és más nemzetközi fórumokon hozzájárul az általános és teljes leszerelés, a német kérdés mielőbbi megoldásához, a világkereskedelem fejlesztéséhez és mindazon kérdések rendezéséhez, amelyek ma a világ különböző tájain fenyegetik a népek békéjét, függetlenségét, a világbékét. Remélem, hogy jugoszláv barátaink elégedettek magyarországi látogatásuk eredményeivel. Mi a magunk részéről úgy érezzük, hogy jugoszláv barátaink látogatása, dolgozóinkkal való találkozása, tárgyalásaink jelentősen hozzájárulnak a két szocializmust építő ország, pártjaink, kormányaink együttműködésének, népeink barátságának erősítéséhez. Éljen a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeinek barátsága! Éljen a szocializmus és a világbéke! Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszéde után az egybegyűltek nagy tapsa közben Joszip Broz Tito lépett a mikrofonhoz. Joszip Broz Tito beszéde Joszip Broz Tito bevezetőben köszönetét fejezte ki a meleg vendégszeretetért, majd történelmi visszapillantást vetve szólott a két nép kapcsolatairól. Kiemelte, hogy a fasizmus elleni harcban Jugoszlávia felszabadító hadseregének, valamint a partizánegységeknek soraiban ott voltak a magyar nép fiai is, különösen az országunkban élő magyar nemzetiség tagjai. Elegendő, ha példaként csupán a Petőfi Sándor zászlóaljat említem. A háború óta negyedszer vagyok Budapesten. Benyomásaimról szólva elmondhatom örömet okoz, hogy nagy eredmények születtek, fővárosuk nagyot fejlődött. Eddigi alkotó munkájuk eredményei biztosítják, hogy országuk felvirágozzék, népük életszínvonala és jóléte még gyorsabban emelkedjék. Ehhez kívánok önöknek sok sikert veszik figyelembe a való helyzetet vagy merev, dogmatikus sablonokat alkalmaznak... Figyelembe véve a szocialista fejlődés formáinak gazdagságát, ma még inkább szükség van a kölcsönös megértésre, tiszteletre és türelemre, a nyílt elvtársi vélemény- és tapasztalatcserére, mint valaha. A nemzetközi munkásmozgalom csak a valóság alapos értékelésével, a marxista gondolat alkalmazásával használhatja ki a kedvező lehetőségeit. Véleményünk szerint minden pártnak és minden szocialista mozgalomnak kötelessége világosan és egyértelműen kifejteni és megfogalmazni a mai fejlődés alapvető kérdéseiben — a háború és a béke és a békés egymás mellett élés kérdésében — vallott politikáját. Ugyanakkor kötelessége az is, hogy állásfoglalását ne csupán deklarálja, hanem alkalmazza a gyakorlatban, a felmerülő konkrét problémákkal és eseményekkel kapcsolatban is. Kedves Dobi elvtárs! Kedves Kádár elvtárs! Úgy vélem, önök is osztoznak azon meggyőződésünkben, hogy szomszédos szocialista országaink viszonya erős és tartós alapokon nyugszik: a teljes egyenlőség és egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és megértés alapján. Különböző területeken, sikeresen fejlesztjük és szélesítjük együttműködésünket, jószomszédi viszonyunkat, tekintet nélkül a múlt bizonyos vitás kérdéseire s azokra az eltérésekre, amelyek még fennállhatnak. Hasznos eszmecserénk megmutatta, hogy mindkét részről fennáll a készség és elhatározás, hogy fejlesszük országaink sokoldalú együttműködését. Hazánkban mély társadalmi változások mentek végbe A szocialista Magyarország ma egyre jelentősebb szerepre tesz szert a nemzetközi életben, s az európai, valamint a világbéke jelentős tényezőjévé vált. Kedves barátaink! Önök mint szomszédaink ismerik azokat az eredményeket, amelyeket Jugoszlávia népei országunk szocialista építésében eddig elértek. A legjelentősebb vívmány szocialista fejlődésünkben kétségtelenül dolgozóink és egész társadalmunk átalakulása. Ki kell emelnem annak a jelentőségét, hogy dolgozóink nemcsak jó szakmunkások, hanem arra is képesek, hogy részt vegyenek a gazdasági és társadalmi élet irányításában. Országunkban a szabad, az igazán demokratikus társadalmi viszonyok szellemében nevelt fiatal nemzedék máris felelősséget, részt vállal a szocialista fejlődésért végzett munkából. Az ipar gyors növekedése következtében a mezőgazdasági lakosság aránya a háború előtti 76 százalékról 50 százalék alá csökkent. Ez szintén az országunkban lezajlott mély társadalmi változásokról tanúskodik. Szocialista társadalmi átalakulásunk folyamata felöleli mezőgazdaságunkat is. Állandóan növekszik a szocialista tulajdonban levő mezőgazdasági terület, s egyre több egyéni gazdálkodó működik együtt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekkel és szövetkezetekkel. A továbbiakban kitért Jugoszlávia igazi eredményeire, utána ezt mondta: Közvetlenül is bizonyságot teszünk a szocializmus fölényéről Az ország építésével párhuzamosan azonban változtak és javultak a lakosság életkörülményei. Mi ugyanis mindig úgy vélekedtünk: a szocializmus építése azt a felelősséget rója ránk, hogy olyan társadalmi viszonyokat teremtsünk, amelyek közvetlenül is bizonyságot tesznek a szocializmus fölényéről. A problémákról, hibáinkról és fogyatékosságainkról is nyíltan beszélünk népünkkel, nyilvánosan megvitatjuk kiküszöbölésük módját, elemezzük e jelenségek okait és lehetőségeinket a nehézségek gyorsabb és eredményesebb leküzdésére. Elvtársak és elvtársnők! A szocialista Jugoszlávia mindig következetesen harcolt az egyenjogúságon, a más országok függetlenségének, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásán alapuló együttműködésért. Harcolt a népek azon jogáért, hogy szabadon válasszák meg társadalmi rendjüket. A háború óta Jugoszlávia ezeknek az elveknek alapján tevékenykedett mind a nemzetközi életben, mind a nemzetközi munkásmozgalomban. A tudomány és technika fejlettségének jelenlegi fokán, a mindent elpusztító nukleáris és rakétafegyverek korszakában, amikor a nukleáris háború az egész civilizáció, az emberiség pusztulását okozhatja, az aktív békés együttélés politikáját, amelyért országunk is mindig kiállt, ma már a legszélesebb körben, így a felelős államférfiak körében is támogatják. A gyarmatbirodalmak felszámolásával kapcsolatban kijelentette: Az újonnan felszabadított országok jelentős része a szocializmust, annak különböző formáit és útjait választja, és különböző szocialista jellegű intézkedéseket léptet életbe. A nemzetközi munkásmozgalomnak nagy a feladata és felelőssége, hogy felfogja és megértse a világ különböző országaiban jelentkező sajátos feltételeket, különösen azokban az országokban, amelyek csak most indulnak a szocializmus építésének útján. A szocializmus ügyének csak árthat, ha nem ve- Meggyőződésem, hogy látogatásunk és megbeszéléseink műszaki-tudományos, oktatásügyi, kulturális stb. vonatkozásban is, előnyösen hatnak majd együttműködésünk hatásfokának további alakulására is. Kedves barátaink! A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban — amint önök előtt ismeretes — jelentős számban élnek a magyar nemzetiségű állampol- gárok, ahogy a Magyar Népköztársaság területén is élnek délszláv nemzetiségű polgárok. Ezzel kapcsolatosan forradalmunk egyik jelentős vívmányára, a nemzetiségi kérdés megoldására szeretnék rávilágítani. Ez kihatott minden nemzetiségre, úgyhogy ma országunk minden polgára teljes egyenjogúságot élvez, a kultúra, a társadalmi és politikai élet minden területén, beleértve a nemzetiségi nyelv szabad használatának jogát is. Ilyen módon a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségű dolgozók az egyenlőség alapján részt vesznek a társadalmi és munkás önigazgatásban, nemcsak lojális polgárai Jugoszláviának, hanem aktív tagjai is szocialista építkezésünknek. Ez azt jelenti, hogy a több nemzetiség hazánkban nemcsak hogy nem vet fel semmiféle problémát — mint ebben a konkrét esetben —, hanem hozzájárulhat közeledésünkhöz, kultúránk, szokásaink stb. megismeréséhez, s a kölcsönös megbecsülés és egyenjogúság feltételei között a barátság és együttműködés hídja lehet. Elvtársak és elvtársiők! Holnap annak a meleg és szívélyes fogadtatásnak a kellemes emlékeivel térünk haza, amelyben bennünket mindenütt részesítettek. Engedjék meg, hogy még egyszer szívből megköszönjem a figyelmüket és a vendéglátást, amelyben részünk volt az önök szép hazájában. Joszip Broz Tito beszédét a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista SzövetségiKöztársaság barátsága, és együttműködése éltetésével fejezte be. A beszédet nagy taps fogadta. A jelenlevők hosszan, melegen ünnepelték a jugoszláv vendégeket, éltették a jugoszláv és a magyar nép barátságát. A nagygyűlés Gáspár Sándor zárószavai után az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Aláírták a magyar-jugoszláv közös nyilatkozatot Kedden délután az Országház Munkácsy-termében ünnepélyesen aláírták a magyar és jugoszláv államférfiak tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. A közös nyilatkozatot Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, illetve Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára írta alá. Az aláírásnál jelen volt Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese és Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Biró József külkereskedelmi miniszter valamint politikai életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt az aláírásnál Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter és a Tito elnökkel együtt hazánkba érkezett többi jugoszláv vendég. Ott volt Jovanka Broz Tito elnök felesége, valamint Dobi Istvánné és Kádár Jánosné is. (MTI) Magyar és jugoszláv államférfiak kitüntetése Kedden délután a Parlamentben az Elnöki Tanács tanácstermében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke magas kitüntetésieket nyújtott át Tito elnöknek és két közvetlen munkatársának. Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács határozatát, amely szerint az Elnöki Tanács Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, a fasizmus elleni harc hősének a MagyarNépköztársaság Zászlórendjének első fokozatát a gyémántokkal; Veljko Vlahovicsnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottsága tagjának és Kocsa Popovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének első fokozatát adományozta. Dobi István a kitüntetés átadásakor az Elnöki Tanács és a maga nevében melegen gratulált a kitüntetéshez. Tito elnök meghallottan mondott köszönetet. A jugoszláv államfő ezután Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének a Jugoszláv Nagy Csillag-rendet; Gáspár Sándornak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának; Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a Jugoszláv Zászlórendet * szalaggal adományozta. A kitüntetettek nevében Kádár János mondott készünetet.