Hajdú-Bihari Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
Bolíviában tovább tart a feszültség • La Pazban a hadsereg az úr La Paz (MTI) A bolíviai fővárosban péntek óta a hadsereg az úr. Az utcákon megerősített katonai járőrök, gépesített rendőrosztagok cirkálnak. Pénteken Andrew Kennedy La Paz-i érsek közbenjárására tűzszünet jött létre az egyetem épületében védekező diákok és a nagy túlerővel támadó katonai alakulatok között. A kormány megígérte, hogy szabad elvonulást biztosít a diákoknak és kiengedi bebörtönzött társaikat Később azonban megszegte adott szavát, s szombat reggeli hírügynökségi tudósítások szerint 750 személyt, közöttük nőket és gyermekeket letartóztatott. Kennedy érsek kijelentette, hogy a rendőrség „embertelenül bánik a diákokkal” a kormány több tagja pedig beadványban követelte az őrizetbe vett nők és gyermekek szabadlábra helyezését. Az országban tovább tart a rendkívüli politikai feszültség — jelenti az AFP hírügynökség. Az elnök a maga részéről — mint a TASZSZ tudósítója jelenti — rádióbeszédben utasította el a lemondását követelő nyilatkozatot. A TASZSZ La Paz-i helyzetjelentésében arról számol be, hogy a városban szombat reggel óta nyugalom uralkodik. A diákok és a munkások képviselői azonban közölték, hogy tovább vívják harcukat a demokratikus szabadságjogok helyreállításáért, a kormányzat megváltoztatásáért. ítemdeti a nagyvilágból ALGÍR. (TASZSZ) Ben Bella, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke, az FLN főtitkára pénteken fogadta a Rasidov vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget. SZÓFIA. (TASZSZ) Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt Bulgáriában vendégeskedő főtitkárát. BUDAPEST: Cemal Gürsel, török köztársasági elnök táviratban mondott , köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Törökország nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. (MTI) MOSZKVA (TASZSZ) Anasztasz Tankoján, aSzovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke táviratban köszöntötte Gürsel elnököt és a török népet az ország nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából. BUENOS AIRES (TASZSZ) Az argentin demokratikus erők nagy győzelmet vívtak ki, a kongresszus határozatot hozott a megtorló törvények hatálytalanításáról. Pénteken a kongresszus ülésszakán elfogadtak egy határozatot, amely több törvényt és dekrétumot érvénytelenít, köztük azokat, amelyek tiltották az Argentin Kommunista Párt és a más, demokratikus szervezetek tevékenységét A határozatot még alá kell írnia a köztársasági elnöknek. (MTI) MOSZKVA. (MTI) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar kőolajkutatás fejlesztése érdekében kifejtett értékes munkásságáért a Munkaérdemrend aranyfokozatával tüntette ki G. I. Bobuisev szovjet mérnököt. Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete szombaton délben ünnepélyes keretek között adta át a kitüntetést Bobrisev mérnöknek, aki meleg szavakkal köszönte meg munkájának elismerését. MOSZKVA. (TASZSZ) Anasztasz Mikojam, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke születésnapja alkalmából táviratban köszöntötte Mohamed Reza Pahlevi iráni sahot és sikereket kívánt a baráti iráni népnek. A sah választáviratában kifejezte azt a reményét, hogy a két ország együttműködése állandóan bővülni fog az általános béke javára. (MTI) BUDAPEST. A Magyar Vöröskereszt a Jugoszláv Vöröskereszthez táviratot intézett, amelyben mély együttérzését fejezte ki a Zágráb városában és környékén, valamint Jugoszlávia egyéb helyein bekövetkezett súlyos árvízkatasztrófa alkalmából, egyben felajánlotta segítségét az árvízkárosultak támogatására. (MTI) Fogadás a párizsi szovjet nagykövetségen Párizs (TASZSZ) Vinogradov, a Szovjetunió párizsi nagykövete pénteken este fogadást adott a Nyikolaj Patolicsev vezette szovjet kereskedelmi küldöttség tiszteletére. A fogadáson francia részről Giscard d’Estaing pénzügyminiszter és Gaston Palewski államminiszter, valamint a pénzügy- és külügyminisztéérium több vezető személyisége is megjelent. A vendégek között volt Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Az új szovjet—francia kereskedelmi egyezmény aláírását követő fogadós rendkívül szívélyes légkörben, folyt le. (MTI) Ken Bella beszédével kezdődtek az algériai ünnepségek Algír (MTI) Vasárnap, november 1-én ünnepli Algéria népe a felszabadító harc kezdetének 10. évfordulóját. Az ünnepre valamennyi szocialista országból párt- és kormányküldöttség érkezett. Hazánkat — mint jelentettük — Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és Gál László, a SZOT titkára képviseli. A fellobogózott Algírban szombat este nyolc órakor Ben Bella köztársasági elnök, az FLN elnöke rádió- és televízióbeszédével kezdődtek az ünnepségek. Vasárnap délelőtt Algír La Moutonniere nevű partszegélyén vonultak fel a nemzeti felszabadító hadsereg kitüntetett egységei, Algéria dolgozóinak képviselői és — a többi között — Afrika első kőolaj- és textilipari főiskolájának diákjai. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban köszöntötte Ahmed Ben Bellát, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkárát, az algériai nemzeti felszabadító forradalom 10. évfordulója alkalmából. Péter János külügyminiszter is táviratban köszöntötte Abdel Aziz Buteflika algériai külügyminisztert, Algéria nemzeti ünnepe alkalmából. A frakiai vasatnémet viszony drámai kiérezés felé közeleg Bonn (MTI). Bonnban a hé végén ismét megnövekedett az aggodalom a francia magatartás láttán. Kormánypárti körökben gondterhelten utalnak arra, hogy a héten két újabb tény húzta alá „a helyzet súlyosságát”: 1. A szovjet—francia kereskedelmi egyezmény megkötése; 2. A közös atomhaderő terve elleni francia akció. A kancellári palotához közelálló Bonner Rundschau arról ír, hogy a francia—nyugatnémet viszony drámai kiéleződés felé közeleg. Politikai megfigyelők aggodalommal regisztrálják a német—francia viszony újabb lehűlését — hangoztatja a kereszténydemokrata lap. A bonni kormány szóvivője sajnálkozását fejezte ki a francia—szovjet kereskedelmi egyezmény aláírása miatt. Nagy feltűnést keltett Bonnban az a kifejezetten szívélyes hangnemben megfogalmazott távirat is, amelyet De Gaulle Mikojan szovjet államfőhöz intézett. Bonn és Párizs ellentétes álláspontja a NATO-atomhaderővel kapcsolatban ugyancsak nagyobb mértékben zavarja a két ország közötti légkört uáigeztján az USA 37. elnökét? Az Egyesült Államok népe kedden, november 3-án járul az urnák, illetve a szavazógépek elé, hogy válasszon. Általában azt hiszik, hogy az amerikai polgárok csak elnököt választanak. Ez nem véletlen, hiszen az elnökjelöltek küzdelme áll az érdeklődés előterében, s az elnök az a személy, akit a legnagyobb érdeklődés kísér. Pedig november 3-án nemcsak Jonson és Goldwater között dől el az elsőség mégpedig az ilyen év novemberének első hétfőjét követő kedden. A másik érdekesség — ami az előbb ismertetett sokféle választással kapcsolatos —, hogy egy-egy elnök négyéves hivatali ideje alatt két év elteltével ún. „félidős” választást tartanak, amikor az egész képviselőházat újjáválasztják, kicserélik a szenátus egyharmadát és a kormányzók egy részét. Sokakat érdekel, hogy ki lehet egyáltalán az Egyesült Államok elnöke. Szigorú rendelkezés írja elő, hogy amerikai elnök csak olyan személy lehet, aki születésénél fogva amerikai állampolgár. Nem elég, ha valaki csupán honosságot szerez. Ezenkívül legalább 35 évesnek kell lennie, s 14 éve az Egyesült Államokban kell laknia. Mint tudjuk, az elnökök között eddig a néhai Kennedy volt a legfiatalabb, aki 43 éves korában nyerte el magas tisztét. A mostani elnökválasztási küzdelemben ismeretes, hogy a demokraták a jelenlegi elnököt, Johnsont jelölték, a republikánusok pedig Goldwater arizonai szenátort. Hogyan, milyen módszerrel dönt majd Amerika népe? Két fokozatú módszer Az Egyesült Államokban közvetett módon, választják az elnököt. kérdése, hanem ekkor választják az új képviselőházat, a 35 új szenátort és a 25 új kormányzót. Az amerikai alkotmány a választásokkal kapcsolatban néhány érdekességet ír elő. Az első az, hogy A szavazók államonként választanak elektorokat, majd azok választják az elnököt és az alelnököt. Az elektorok megválasztását popular vote-nak, az elektorok által megejtett elnökválasztást electoral vote-nak nevezik. Hány elektort választanak, s azok hogyan döntenek? Az alkotmány értelmében annyi elektort kell választani, ahány Azok az elektorok, akiknek pártja egy adott államban a november 3-i választáson megszerezte az abszolút többséget, december második szerdáját követő hétfőn (ez az idén 14-re esik) összeülnek államuk kongresszusi épületében és egységesen szavaznak jelöltjükre. Szavazatukat aztán hat példányban elküldik Washingtonba. A fővárosban a szenátus elnöke január hatodikén a két ház együttes ülésén felbontja az elektori testületektől beérkezett szavazatokat, és hivatalosan kihirdeti, hogy kit választottak az Egyesült Államok elnökévé. Az új elnök aztán január 20-án lép hivatalba. Lehetséges meglepetés? Köteles az elektor feltétlenül pártja jelöltjére szavazni? Elvileg igen, s éppen szenátort és képviselőt az államok a szenátusba illetve a képviselőházba küldenek. Az Egyesült Államok minden állama két szenátort küld (ez az 50 államot tekintve 100 elektor), s a képviselők száma 435, összesen tehát az amerikai államok 535 elektort választottak. Az idén az amerikai történelemben első ízben szólhat bele az elnökválasztásba a főváros, Washington és környéke, az ún. District of Columbia. Innen 3 elektort választanak. November 3-án tehát az Amerikai Egyesült Államokban 538 elektort választanak meg, akik egy későbbi időpontban egyszerű szótöbbséggel választják meg az elnököt, az alelnököt. Ahhoz, hogy valaki elnök legyen 270 elektori szavazat szükséges, ezért az elektorok megválasztása után szinte biztos az elnök személye. Előfordulhat, hogy egy-egy állam elektorai nem értenek egyet jelöltjük politikájával, s nem rá szavaznak. Emlékezetes, hogy Johnson pártjának kongresszusa alatt néhány déli politikus kijelentette, hogy nem hajlandók támogatni jelöltjüket. Az ilyen kérdéseket általában a választások előtt jóval rendezik, így meglepetés nem lehet. A november 3-i választás eredménye biztos adatot nyújt az elnök személyére vonatkozóan. A mostani amerikai elnökválasztás sorrendben a 45. lesz, bár csak a 37. elnököt választják. 1956 óta egy alkotmánymódosítási cikkely kimondja, hogy ugyanazt a személyt legfeljebb két, egyenként négyéves időszakra lehet elnökké választani. A többi választás érdekességei Az Egyesült Államok kongreszszusa a szenátusból és a képviselőházból áll. Most a 89. kongresszus kezdi meg munkáját. Ennek megbízása 1966-ig tart, amikor is lejár az összes képviselők és a szenátorok egyharmadának mandátuma. A szenátus helyeiért ez évben 34 államban folyik küzdelem. Az érdekesség, hogy 35 mandátum sorsa dől majd el. Ezek megoszlása pillanatnyilag: 26 demokrata, 9 republikánus. A most leköszönő kongresszus 100 helye így oszlott meg: demokraták 67, köztársaságiak 33 hely. Újjáválasztják az idén a képviselőházat. 435 helyért hadakoznak a jelöltek. A 88. kongresszusban a demokratapártnak 256, a köztársasági pártnak 177 küldötte foglalt helyet. A szenátusi választásoknak van az idén egy érdekessége. Az elhunyt Kennedy elnök öccse, Robert, aki igazságügyminiszter volt, most New York állam szenátorságáért indul harcba. Választási küzdelmében lelkesen támogatja sógornője, Jacquelin Kennedy, aki New Yorkban ütötte fel főhadiszállását, és lelkesen agitál sógora mellett. Jacquelin kijelentette, hogy négy év múlva sógora elnökké jelölése és választása mellett akar síkraszállni. Végül a választások sorát lezárva megemlítjük, hogy 25 államban új kormányzót is választanak. Az ötven államban jelenleg 34 demokrata és 16 republikánus kormányzó működik, így összességében nézve megállapíthatjuk, november 3-án nagy politikai erőpróbára kerül sor. Nemcsak az elnökjelöltek, de a pártok között is eldől a hatalomban való részesedés kérdése, s lehetőség nyílik ennek nyomán mérni: az amerikai nép milyen mértékben támogatja a realitás és okosság politikáját. Abz ELNÖK-, ALELNÖK-, SZENÁTOR-, KÉPVISELŐ- , ÉS KORMÁNYZÓJELÖLTEK HARCA A SZAVAZATOKÉRT az elnököt mindig szökőévben választják Hogyan szavaznak az elektorok? Gromiko fogadta a török külügyminisztert Moszkva (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton fogadta a hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Erkin török külügyminisztert. A miniszterrel együtt tett látogatást Gromikónál a török külügyminisztérium több vezető munkatársa és Hassan Ishik moszkvai török nagykövet. Szombaton délben Gromiko szovjet külügyminiszter ebédet adott török kollégája, Erkin tiszteletére. Az ebéden megjelentek Erkin kíséretének tagjai és Hassan Ishik moszkvai török nagykövet. Szovjet részről ott volt Jan Pejve, a legfelső Tanács nemzetiségi tanácsának elnöke és Nyikita Rizsov, a Szovjetunió ankarai nagykövete. Az ebéd alatt a külügyminiszterek pohárköszöntőt mondtak. (MTI) Mukleáris tengely vagy atomatíronniSKog? Anglia kulcshelyzetben London. Gordon Walker brit külügyminiszter e hét elején tett washingtoni „felderítő” látogatása alapján Londonban úgy vélik, hogy az atlanti tábor belső hatalmi küzdelme a de gaulle-ista és az amerikai koncepció, a Párizs—Bonn „nukleáris tengely”, illetve a Washington- London—Bonn „atomháromszög” terve körül fog kibontakozni. .. A Times washingtoni tudósítója szerint az amerikai kormány azért részesítette kitüntető fogadtatásban az új munkáspárti kormány külügyminiszterét, Gordon Walkert, mert az amerikai—angol —nyugatnémet atomtriumvirátusban véli meglelni a NATO megmentésének eszközét. Bonn, Patrick Gordon Walker, Nagy-Britannia új külügyminisztere november 14-én Bonnba érkezik — jelentette be a kormány sajtóos tájékoztató szolgálatának közleménye. (AFP) Mennyibe került De Gaulle dél-amerikai útja ? viselő felszólalása. A szocialista párt parlamenti csoportjának elnöke felvilágosítást kért Pompidou miniszterelnöktől, mennyibe került De Gaulle dél-amerikai útja és milyen összegű támogatást ígért a köztársasági elnök az egyes dél-amerikai országok kormányainak? Pompidou válaszában kifejtette, a dél-amerikai út hétmillió frankba került,. amiben nincsenek benne a Gelbert-cirkálóval kapcsolatos költségek. A latin-amerikai országoknak felajánlott támogatás összegét nem ismertette a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, Franciaországnem akar versenyezni az Egyesült Államokkal, a kulturális és műszaki segítségen kívül a francia iparnak nyújtott szavatossággal kívánja a kormány fokozni a külkereskedelmét a latin-amerikai országokkal. Párizs (MTI): Léderer Frigyes, az MTI tudósítója írja: A francia nemzetgyűlés péntek esti ülésén nagy vihart váltott ki Chandemagor kép- Végső erőfeszítések az amerikai elnökválasztási harcban Washington (MTI). Az amerikai elnökválasztási kampány utolsó napjai még az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket követelnek a szembenálló felektől. A két elnökjelölt pénteken több különböző, államban, tartott beszédet, ezrekkel rázott kezet ,és további ezreket biztosított a demokrata párt, illetve a republikánus párt győzelméről. Johnson elnök chicagói beszédében kijelentette: „megnyerjük ezt a választást”. Goldwater ugyanakkor „politikai századfordulót” jósolt, ami lefordítva annyit jelent, hogy a saját győzelmét várja a keddi választástól. Párizs: Az Eiffel-torony első emeletein több mint ezer Párizsban élő amerikai tarthat gyűlést, amelynek jelszava „a külföldi amerikaiak Johnsonért” volt. A gyűlésen többek között részt vett Josephine Baker is. (MTI)