Hajdú-Bihari Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
► További eredményeink fontos feltétele [fl . i. , j / 1 • 1 teljesítette úi tervet a szocialista demokratizmus kiszélesítése Ambrus Istvánnak, a megyei tanács vb elnökének nyilatkozata Ambrus István elvtárshoz a Hajdú-Bihar megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökéhez kérdéseket intézett , a Napló munkatársa az újév küszöbén. Az első kérdés: — Milyen fejlődés tapasztalható a tanácsi munkában? — A jövő év feladatainal a meghatározásához szükséges, hogy számvetést készítsünk az elmúlt esztendőről. Helyes és szükséges, ha a gazdasági szervekhez hasonlóan, a tanácsi munka jellegének megfelelően számot adunk az 1964. év munkájáról, eredményeiről, fogyatékosságairól. Alapos, lelkiismeretes szám- fizetés után tudjuk tudatosan, körültekintően meghatározni feladatainkat, munkamódszereinket. Ezzel elősegítjük megyénk fejlődését, egész nép gazdaságunk előrehaladását, elérjük, hogy a lakosság életkörülményei javuljanak, az életszínvonal emelkedjen, megvalósuljanak a párt és kormányhatározatoknak megfelelően megyénkben az országos tervek gazdasági, kulturális és politikai célkitűzései. . Az elmúlt év számvetése azt mutatja, hogy a tanácsok tagjai, testületei és az apparátus dolgozói általában teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Tanácsaink testületi tevékenységét fejlődés jellemzi. Megnőtt a felelősségérzetük, a hozzáértésük és ennek nyomán a tekintélyük. Megyénkben eredményesen szervezik a mezőgazdasági termelést, elősegítik a termelőszövetkezetek megszilárdítását, értékes község- és városfejlesztési programokat hajtanak végre, melyek nyomán községeink egyre több helyen kaptak egészséges ivóvizet, járdát, villanyt, kulturális és egészégügyi intézményeket. Tanácsaink kulturális és nevelő tevékenysége elősegítette a lakosság, elsősorban a tsz-parasztság tudatának formálását, az egységes szocialista parasztság kialakulását. , Megyénkben tovább fejlődött az ipari termelés, javult a lakosság ipari, javító és t, szolgáltató ellátása. 1z Jelentős eredményeink közé tartozik kulturális és szociális életünk területén, hogy nagy arányban fejlődött a felnőttek továbbtanulási kedve, a szakemberképzés. Községeinkben és városainkban a legkülönbözőbb módon terjesztik a magasabb szintűszakismereteket, ismertetik a tudomány és a gyakorlat élenáró eredményeit. Erre szolgálnak a megyénkben működő termelőszövetkezeti akadémiák, szakkörök, szakmunkásképző tanfolyamok és az ismeretterjesztő előadások. Fellendült az olvasómozgalom, a kultúrházak tevékenysége, fejlődött falvaink egészségügye. Eredményeinket elősegítette az a körülmény, hogy minden szinten színvonalasabbakká váltak a tanácsülések. A mezőgazdasági kérdések mellett tanácsaink nagyobb gondot fordítanak a művelődés és az egészségügy kérdéseire, a lakosság kereskedelmi, kommunális, ipari szolgáltatási ellátására. Tanácstagjaink a tanácsülési vitákban egyre határozottabbak, hozzászólásaikat a felelősségérzet jellemzi. Tanácsaink nagy gondot fordítottak arra, hogy határozataikkal helyesen szabják meg a feladatokat és ezen határozatokról a lakosság széles körben tudomást szerezzen, azokat magáévá tegye és bekapcsolódjék végrehajtásukba. Hogyan szélesedett a társadalmi tevékenység, a szo cialista demokrácia? — A testületi szervek munkáját eredményesen segítik az állandó bizottságok. Megyénkben jelenleg 482 állandó bizottság működik. Tevékeny-ségükre kedvezően ható , hogy a választások során számos, jól képzett szakemberré erősödtek. Állandó bizottságaink az elmúlt évben két 2500 javaslatot terjesztett a tanács és végrehajtó bizottságaink elé és összesen több mint 5500 ellenőrzésben vettek részt. A demokratizmus kibontkozása, a tanácsok és a liakosság közötti kapcsolat szorosabbá tétele érdekében eredményesen fejlődött tanácstagjaink választókerülő - tevékenysége. A tanácstagok a Hazafias Népfront bizottságai és a volt választókerület bizottságok segítségével ; • állampolgárok tömegeit vonták be a tanácsok előtt álló feladatok megoldásába. Megyénkben a megválasztott 4097 tanácstag mellét több mint 20 000 dolgozó tevékenykedik állandó bizottsági aktivistaként, szakbizottsági tagként. Tanácstagjaink tanácsai beszámolók, fogadóórák meg ■ tartása útján, társadalmi munka szervezésével, családiét.» ■ gatásokkal tartják a kapcsolatot a lakossággal. Tájékozódnak véleményükről, igényeikkről, szervezik a lakosságot a különböző programok megvalósítására. Általános módszerré vál hogy nemcsak választókörzetükben, hanem üzemekben termelőszövetkezetekben tartanak beszámolókat, fogadóórákat. Ezeken, a személyes jellegű panaszok mellet egyre több közérdekű bejelentés, javaslat hangzik el választók részéről. Községeink zömében, a termelőszövetkezetekben tanácstagi csoportok alakultak. Ezek feladata a termelőszövetkezet demokrácia érvényesülésénk elősegítése, a munkaiegyelen erősítése. Megalakultak ezenkívül megyei és járási tanácstagok területi csoportjai is, amelyek támogatják, segítik az alsóbb szintű tanácsok munkáját, ellenőrzik a fontosabb határozatok végrehajtását, tájékoztatják tanácsukat az alsóbb szintű tanácsok problémáiról — Hogyan fejlődött tanácsaink gazdaságszervező tevékenysége? — Az előbbieken túlmenő és jelentősen fejlődött tanácsaink gazdaságszervező tevékenysége. Javult a közgazdaságelemző munka, sok fontos távlati fejlesztési tervkészült. Mindezek következménye hogy megyénkben — amely alapvetően mezőgazdasági jellegű — a rendkívüli kedvezőtlen időjárás ellenére mezőgazdasági termelésünk összértéke emelkedett. Legfőbb gondunk volt a mezőgazdaság fejlesztése, korszerűsítése, nagyobb hozamok elérése. Különösen a mezőgazdaság átszervezése óta tapasztalható számottevő fejlődés, ami: Bizonyít, hogy kenyérgabonából a felszabadulás előtti, 7— 8 mázsás átlagterméshez viszonyítva ez évben több min 10 mázsás átlagtermést értünk el a szélsőséges időjárás ellenére. Az élenjáró termelőszövetkezetek, mint például a nagylétai Aranykalász 1200 holdon búzából 16 mázsás átlagtermést ért el, az újházi Aranykalász tsz-nél évek óta 15 mázsán felül termelnek. Még jobbak az eredmények a cukorrépa termelésében: majdnem megduplázódott a felszabadulás előtti átlagtermés. Az országosan ismert nádudvari Vörös Csillag Tsz évek óta 300 mázsa cukorrépát termel holdanként. A kenyérgabona itt is 15 mázsán felüli, de sorolhatnám a példákat tovább is. Ezekhez az élenjáró termelőszövetkezetekhez kell a többi termelőszövetkezeteinket is felsorakoztatni, hogy Hajdú- Bihar megye megfelelően hozzájáruljon a kenyérgabonai kérdés megoldásához. Termelőszövetkezeteink eredményesebb gazdálkodását segítette, hogy a megye összterületének mintegy 20 százaléka öntözhetővé vált. Ha figyelembe vesszük, hogy a felszabadulás előtt Hajdú- Bihar megyében öntözött terület úgyszólván nem volt, elmondhatjuk, hogy a fejlődés nagymérvű, 1964-ben az öntözött terület több mint 75 000 holdra emelkedett. Ennek hozamnövelő hatása jelentős. Tanácsaink munkája eredményeként tovább szilárdult a szocialista törvényesség. Amellett, hogy a lakosság egyre nagyobb részét vonták be a közügyek intézésébe, kulturáltabbá vált az igazgatás, a lakosság ügyeinek intézése. Erősödött az állami fegyelem. A bizalom és az őszinteség légkörében mind szorosabbá vált a tanácsok kapcsolata a lakossággal. Elmondhatjuk, hogy a közvélemény egyre inkább elismeri, értékeli a tanácsok, a tanácstagok munkáját. — Az eredmények mellett mire kell figyelnünk a következő esztendőben? — Eredményeink mellett látnunk kell munkánk fogyatékosságait is. Nem szabadultunk meg teljesen a bürokratizmus terhétől, helyenként felüti fejét az elbizakodottság, a formális ügyintézés, a részrehajlás. Előfordul, hogy tanácsaink munkája még nem elég tervszerű minden tekintetben, egyes helyeken a fontos kérdésekkel nem foglalkoznak kellően. Megtörténik az is, hogy a jól kidolgozott határozatok végrehajtása elmarad, vagy csak részben valósul meg a szervezőmunka fogyatékossága miatt. Munkánk hatékonyságának növelése azt kívánja, hogy az elkövetkező időszakban tovább fejlesszük a testületi szervek munkáját. A tanácsi demokrácia szélesítése, a testületi szerveik vezető tevékenysége színvonalának emelése érdekében a tanácsüléseket jobban a helyi politikai élet középpontjába szükséges állítani és elérni, hogy tovább növekedjék a tanácsok meghatározó szerepe a központi feladatok végrehajtásában, a helyi feladatok megölő■■-ában. Szükséges, hogy mind több konkrét döntést kívánó kérdés kerüljön a tanácsülések napirendjére. A tanácsi testületi szervek irányító tevékenységének fokozása és a munka jobb megszervezése mellett gyarapítanunk kell az állami munkában a társadalmi elemeket. A társadalmi elemek gazdagításának, a társadalmasítás kibontakoztatásának legfőbb útja jelenleg a demokrácia továbbfejlesztése a tanácsi szervek működésében. Ennek érdekében fontos a tanácsok testületeit aktív munkaszervezetekké fejleszteni azáltal, hogy a tanácstagokat, az állandó bizottságokat konkrét feladattal bízzuk meg. A jövőben fokozottabban érvényesítjük az állandó bizottságok ellenőrző tevékenységét az apparátus munkája felett, szükség szerint albizottságokat szervezünk egy-egy feladat megoldására. Az elkövetkező évben fotózni szükséges a tanácstagok evékenységét választóik között. Rendszeresebbé tesszük minden községben a beszámoló artását, a választókkal való beszélgetést, a családok látogatását. Minden tekintetben növeljük a tanácstagok szerepét, tekintélyét a választók között és az apparátus előtt, tegyen a hivatali dolgozó köelessége, hogy gyorsan intézik a tanácstagok által továbbított ügyeket. A demokratizmus fejlesztése isaik akkor lesz hasznos, ha a hivatali apparátus továbbra s kikéri a tanácstagok véleményét, ez a gyakorlat mesénkben egyre inkább selvemen alakul. Az ilyen ügynézés igen alkalmas arra, hogy gazságosan, kölcsönös megéléssel zárják le az ügyeket és végükre kedvezően hatott, Termelőszövetkezeteink ja érdekében. Tovább növel-Í7fllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllMlllllllilllllllllllllllllllllllllM jük a tanácsi ipar termelékenységét. A tanácsi beruházások ésszerű, takarékos felhasználását különösen szem előtt kell tartanunk. A takarékos gazdálkodás elsődleges szempont, de emellett helyi eszközökkel állandóan tovább kell javítani a lakosság életkörülményeit. A községfejlesztési alap eszközeit a lakosság legfontosabb kommunális szükségletei kielégítésére kell koncentrálni. A városokat gyorsabb ütemben kell fejlesztenünk, tovább kell javítanunk a lakosság ipari szolgáltatásokkal való ellátottságát. A jövőben különös gondot fordítunk — főleg községi tanácsainknál — a mezőgazdasági termelési tervek teljesítésére, a termelés növelésére, a termelőszövetkezeti demokrácia további kibontakoztatására, a parasztság kulturális igényeinek fejlesztésére és kielégítésére, a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátására. Ez irányban kifejtett tevékenységünket eredményesebbé kell tennünk. Jelenlegi adottságaink mellett bizakodással tekintünk az új esztendő elé. Reméljük, hogy sikeresen fogjuk teljesíteni terveinket, célkitűzéseinket a megye lakosságának javára és boldogulására. Az elkövetkező időben még szélesebb körben kívánjuk bevonni a lakosságot az állami ügyek intézésébe. Ehhez kérjük a megye minden dolgozójának hathatós segítségét, közreműködését és támogatását. A megye minden lakójának ez alkalommal — a Hajdú- Bihar megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében — kívánok eredményekben gazdag, boldog újévet — fejezte be nyilatkozatát Ambrus István elvtárs. — Az új év nemcsak új jelzettségüknek. Csak néhányat ,adatokat jelent, hanem egy említsünk közülük. A SZOT kicsit a vizsgálódás, szám- és a Minisztertanács Vörösadás időszaka is. Tekintetünk vándorzászlajával kitüntetett isa jövő, az új esztendő tenni- Szék- és Kárpitosipari Vállal Evalói felé fordul, ugyanakkor lat dolgozói december elsején Evizsgáló szemekkel nézünk a már az 1965-ös évre termel. . ... . Emúltba, mit tettünk helyesen, tek. A múlt év során, terven az írásbeli közlésén kívül szó-smit végeztünk jól, hol követ felül 80 ezer különféle bútorban is megmagyarázzak üstünk el hibát? Ha az elmúlt darabot készítettek külföldi tanácsi határozatok indokait.egy. munkánkat tesszük mér- megrendelőknek. Az üzem Ezzel is előkészítjük azt a-Elogre, elmondhatjuk — több- termékeit, nemcsak Európamódszert, hogy egyes felada- “bégben — becsülettel eleget bán, Ázsiában és Afrikában tehát — elsősorban kulturálist tettünk kötelességünknek. Az ismerik. Nemrégiben például és szociális téren — a jövő-Eglet minden területén előbbre már Kanadából is érkezett be a társadalmi bizottságokra. Nemcsak új üzemek- megrendelés. A Magyar bízzanak. őkel iskolákkal, lakóházakkal Gördülőcsapágy Művek dol-A szocialista demokratizá j:gyarapodtunk, hanem termegetői tettekkel bizonyították: más szélesítését, a társadalmi ülési eredményeink is jobbak az átszervezés helyes és szűkerők bevonását az állami,mint az előző években. Hűtséges volt. Helyesen szolgált a munkába, elősegíti az is, hajdú-Bihar megye üzemeiben, a jobb, gazdaságosabb termemegyénk tanácsi szervei még- vállalatainál, a jobb műnlésre való törekvést. A kétszorosabb kapcsolatot hoznak;kaszervezés a szocialista szövő, a baromfiipari a tanálétre az egyes feladatok meg-S munka verseny, a dolgozók ön- ési faipari és többi vállalatok, valósításakor a tömegszerve-E tudatának isnrt,mű sov, amelyek jóval a határidő előtt zetekkel, így a Hazafias Nép-E.. . . f teljesítették tervüket, mindazt fronttal, a szakszervezettel, aztán többségben eleget tettek bizonyítják, hogy a dolgozók nőtanáccsal, a KISZ-el, a tervkötelezettségüknek. Már becsülettel álltak helyt a tér-Az 1965-ös esztendő a más december első napjaiban több mesés frontján. A Hajdúsági sodik 5 éves terv utolsó éve.E üzemből érkezett a hír: éves Áruház, az élelmiszer-kiske- Ezért a Hajdú-Bihar megyei tervüket teljesítették kreskedelmi vállalat eladói is, tanácsnak és az alsóbb fokon sikeresen tettek eleget köteletanácsi szerveknek 1965-ben . Szinte lehetetlenség felsőzettségüknek, a 140 illetve 360 még nagyobb erőfeszítést kell érozni azokat a vállalatokat, milliós tervüket már decemberiiök a megyére háruló nép-pinc,,velne".A dolgozói a határ- bér 18-án teljesítették, gazdasági tervek megvalósítása előtt tettek eleget kötele- (K.) 8 E U & Konsztantin Feoktyisztov, a világhírű szovjet űrhajós köszönti a magyar olvasókat: ,,Boldog újévet, barátaim” a nagyemberi- teljesítmények hősei s egyben a világbéke harcosai nevében. Ezért újévi köszöntőjére hasonló köszöntéssel felelünk: „Boldog újévet — kedves barátaink!"* Szilveszteri menyasszonyok Debrecenben 1631 házasságot kötöttek 1964-ben. Szilveszter napjára is 14 esketést tűztek ki az anyakönyvi hivatalokban. Lakodalommal búcsúznak az óévtől ezek a párok, s házassággal köszöntik az új esztendőt. Vajon véletlen a szilveszteri esküvő? Vagy éppen babona? Három szilveszteri menyasszonyt kerestem fel december 30-án, azt a hármat, akik utolsó nap esküsznek, kötnek házasságot 1964-ben. Belépek az ajtón, D. Katalint keresem, adminisztrátor a szakszervezeti könyvtárban, 17 éves. Első pillantásom a konyhaasztalra esik. Asszonyok ülnek körben, éppen a csigatésztát csinálják. — Hol van a menyasszony? Megjön a menyasszony, arcán ott csillog az utóbbi napok izgalma, a sietség. Óvatosan fekteti le az ágyra a fehér, csipkebetétes ruhát, csak a narancsvirág koszorú hiányzik még. — Az anyakönyvvezető nemis akarta vállalni az esketést 31-én délutánra. Pedig nekünk fontos, január 1-től szól a beutaló Miskolc-Tapolcára — magyarázza a szilveszteri lakodalmat a vőlegény, F. Gyula. — Csak májusban akartuk az esküvőt megtartani, de Gyuszi meggondolta magát, 64-ben akart nősülni — kötekedik a menyasszony. — Miért vártunk volna tovább? Már egy éve udvarolok Katinak — mióta leszereltem. Mind a ketten dolgozunk, műszerész vagyok, elég jó a fizetésem. — De lakásunk nincs! — Na és, májusra se lenne, ősszel majd veszünk szövetkezeti lakást. Addig összegyűjtjük a pénzt — bizonygatja A vőlegény.* A szárítóbúra alól bújik ki éppen D. Erzsébet fodrásznő. — Csak nem az esküvői frizura ez már? — A, dehogyis, holnap is berakom majd. — Miért éppen szilveszterkor esküsznek? — Egy hete szerelt le a vőlegényem, nem akarunk tovább várni. Ideje már, hogy összekerüljünk, még a gimnáziumból ismerjük egymást, ennek már hat éve. Igazi gyerekkori szerelem — mondja mosolyogva. — Milyen a vőlegénye? — 183 centiméter magas, fekete és helyes fiú. — A jelleme? — Komoly, megbízható. Még nem udvarolt másnak rajtam kívül... Legalábbis azt hiszem — teszi hozzá rövid szünet után. — Tud fényképet mutatni a vőlegényéről? — Talán... Egy sorozatkép kerül elő az irattárcájából. Együtt és külön-külön, menyasszony és vőlegény, ismeretségük egyegy megörökített pillanata a fényképeken. Boldogok...* Czövőgépen dolgozik Sz. Ibolya, a debreceni Szalag- és Zsinórgyárban. Figyelem a nagy zakatolásban, amint ügyesen igazgatja a fonalat piros, lakkozott körmű kezével. Csendesen, nyugodtan áll a gép mellett, az ember el sem hinné, hogy másnap lesz az esküvője. Halk válaszokat kapok a kérdéseimre is, de fényes, meleg tekintete boldogságról árulkodik. — Csendes esküvőnk lesz, csak a családot hívtuk meg. Nem is illene nagy dáridőt csapni. — Nem sikerült az életünk először, de most úgy érzem, boldogok leszünk. Most kapott apát a kislányom, az igazi apja, előző férjem kétszer látta, nem törődik vele. Nem mennek nászútra. Takarékoskodnak, hogy minél hamarabb tudjanak lakást venni, új életüket megalapozni. Csendes derűvel, bizakodással kezdi az új esztendőt Sz. Ibolya. Muraközi Ágota