Hajdú-Bihari Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

Átszervezik a továbbképző iskolákat Új lehetőségek nyílnak az általános iskolát végzett fiatalok előtt A Művelődésügyi Miniszté­rium 1959-ben hozta létre a tovább nem tanuló, de még is­kolaköteles fiatalok foglal­koztatására a továbbképző is­kolákat. A mezőgazdasági to­vábbképző iskolák öt hónapon át heti 6 órában nyújtottak ismereteket a 14—16 éves fia­taloknak. A kétévfolyamos iskola adott ugyan bizonyít­ványt, de az sem a termelő­üzemekben, sem a továbbta­nulás szempontjából nem je­lentett semmiféle előnyt. Ezért mondták — jogosan —, hogy a továbbképző iskolának nincs jövője. Az országgyűlés múlt év novemberi ülésszakán úgy döntött, hogy ezt az iskolatí­pust hasznosítani kell, mégpe­dig mind az érintett fiatalok, mind a népgazdaság fejleszté­se érdekében. Megyénk területén 2386 olyan tanköteles van, akik be­fejezték általános iskolai ta­nulmányaikat, de sem közép­iskolákba, sem szakmunkás­­képző iskolákba nem kértek, illetve nem nyertek fevételt. A következő tanévekben vár­hatóan növekszik az ilyen fia­taloknak a száma. Egyáltalán nem mindegy, hogyan talál­ják meg a helyüket, boldogu­lásukat a munkás életben, biztosítani tudják az iskolák valamint a mezőgazdasági ter­melőüzemek, kihelyezett mező­­gazdasági betanított munkás­­képző tanfolyamot szervez­zenek. Ehhez az is szükséges, hogy a szükségletnek megfe­lelő munkakörre legalább 30 fiatal jelentkezzék. Az ok­tatás ezen a tanfolyamon hat hónapig tart. Traktorvezető­ket illetve állattenyésztési gép­kezelőket képeznek itt. Az a tanköteles fiatal, aki ezt a tanfolyamot elvégzi, tanköte­lezettsége hátralevő idejére felmentést kap az iskola láto­gatása alól. A megfelelő feltételek biz­tosítása és legalább 20, a ter­melőüzemben leszerződött fia­tal jelentkezése esetén kihe­lyezett szakmunkásképző osz­tályok is szervezhetők. Ezek­ben az osztályokban állatte­nyésztő vagy kertészeti szak­munkás tanulmányaikat kez­dik meg a tanulók. Az iskoláról és a helyi lehe­tőségekről az általános isko­lák igazgatói részletes tájé­koztatást adnak az 1966. szep­tember 15-i tanévnyitás előtt. Sári Gusztáv Mezőgazdasági betanított és szakmunkások képzése A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetekben — közismer­ten — nagy gondot okoz az „elöregedés”. A fiatalítás ter­mészetes tartalékát a tovább­képző iskolák tanulói képezik. A fejlődés, amelynek szemta­núi vagyunk a mezőgazdaság minden ágában — új gépek, új növény- és állatfajták meg­jelenése a termelésben —, fo­kozott követelményeket állít a parasztság szakismeretei elé. Ezeknek a gondoknak a megoldását segítik elő a Mű­velődésügyi és Földművelés­­ügyi Minisztérium most meg­jelent utasítása szerint átszer­vezendő továbbképző iskolák. Melyek az új továbbképző iskola jellemzői? A kétéves oktatás tanéven­ként 10—10 hónapon át folyik. Heti hat, évi 180 tanórán kell a fiataloknak részt venni. Az első évfolyamon a községben működő termelőszövetkezet vagy állami gazdaság szükség­letének megfelelően növény­­termesztő, állatgondozó vagy kertészeti osztályban szerez­nek a tanulók általános szak­mai ismereteket, s a tanév fo­lyamán 2—4 hetes időtartamú üzemi gyakorlaton vesznek részt. A második évfolyamon a fenti szakmákon belüli mun­kakörökre képezik a fiatalo­kat: növénytermesztő, öntöző munkás — borjú-, sertés-, juh- vagy baromfigondozó munkás — zöldség-, gyümölcs­vagy szőlőtermelő munkás képzést kapnak. A második évfolyamot elvégző tanulók önkéntes jelentkezés alapján betanítottmunkás-vizsgát te­hetnek. Hogyan tanulhat tovább a fiatal betanított munkás? A betanítottmunkás-vizsgá­­val rendelkező fiatal 21 éves korában külön tanfolyam nél­kül jelentkezhet szakmunkás­­vizsgára, ha addig a mezőgaz­daságban dolgozik, s a vizsgá­ra felkészül. A szakmunkások pedig a Művelődésügyi Mi­nisztérium rendelete alapján — különbözeti vizsga letételé­vel — a gimnázium III. osz­tályában (vagy kívánságuk szerint II. osztályában) foly­tathatják tanulmányaikat. Az új továbbképző iskolák tehát a jövőben beilleszked­nek nyílt iskolarendszerünkbe, nem zárják le, hanem éppen megnyitják a szakmai tovább­fejlődés, a művelődés útját a faluban otthon maradó fiata­lok előtt. Kihelyezett tanfolyamok A továbbképző iskolák ve­zetői, nevelői és a mezőgazda­­sági termelőüzemek vezetői előtt az a feladat áll, hogy magyarázzák meg ezeket a le­hetőségeket a fiataloknak és a szülőknek, s tegyenek meg mindent, hogy a lehetőségek kihasználása a jól képzett me­zőgazdasági munkások szá­mának rohamos emelkedését, a termelőszövetkezeti tagság megfiatalítását eredményezze. Az utasítás módot ad arra, hogy mindazokban a közsé­gekben, ahol a szükséges tár­gyi és személyi feltételeket eijvű tnusi «w—» «sj»- • NAPLÓ —»IUH.NW1WI 11 I! 1 -I I 3. oldal — 1966. július L KÉT SZIPPANTÁS KÖZÖTT rájuk is gondolhatnánk... Évről évre egyre nagyobbak a Magyar Dohányipar debre­ceni üzemének feladatai. Ta­valy összesen 6450 millió da­rab cigarettát gyártottak, idei feladatuk pedig csaknem egy­­milliárddal több. A hatalmas mennyiség elkészítése a gyár­tási részleg feladata. Közöttük is Vekerdi Géza brigádjáé. — Ötödik éve, hogy a szo­cialista cím elnyerését tűztük célul — mondotta a brigádve­zető. — Ez eddig még minden évben sikerült. Úgyhogy most már az idén, április 4-re meg­kaptuk a bronzkoszorús jel­vényt is. A brigád egyik gépkezelője Rizák Istvánné. Két gépen dolgozik, s hogy jól, azt bizo­nyítja két kiváló dolgozó-jel­vénye. — Mennyi cigarettát készít naponta? — Egy műszakban 630 ezer darabot. Ehhez bizony bőven kell dohány, ahogy a bálabontó-­­ ban mondták: alapanyag. Így is persze, az dohány marad. Úgy kerül a bontókhoz még fülledten, nehéz levegőt árasztva magából. Nehéz mun­kahely a bálabontó, bizony­ság rá, hogy a munkaidő is napi hét óra. Mégis, csupa asszony dolgozik itt. Tunyogi Zoltánnét és Horváth Sán­­dornét ott találtuk egy bála felett, most kezdték meg, vágták a csomókat a szalag­ra. Ezzel már könnyebb a munka, szalag viszi a dohányt a vágóba. Onnan is a gyártó gépekhez. — Egy asszony naponta 13 és fél mázsa dohányt küld a szalagra — mondta a műve­zető. Az tudja igazán, mit jelent ez, aki ott áll a fülledt, nehéz levegőjű bála fölött hét órán át. Két szippantás közben rá­juk is gondolhatnánk... (sgy) Vekerdi Géza a bronzkoszorús brigád veze­tője Nehéz munkahely a bálabontó Egy műszakban 630 ezer darab cigarettát készít a gépen Rizák Istvánné ÉRDEKES DOKUMENTUM Az Egyesült Államok Kommunista Pártja már befejezte XVIII. kongresszusát, amely­nek határozataira, egész munkájára szerte a világon felfigyeltek a társadalmi haladás hí­vei. A kongresszus idején készült kép megkésve érkezett hozzánk, de így is történelmi do­kumentum. Képünkön­ az elnöki emelvény látható, s mögötte a kongresszus jelszavai olvas­hatók (Rádió-telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Lum­enba utazott a Kossuth Lajos Tudományegyetem énekkara Csütörtökön délelőtt a nagy­­állomáson gyülekezett a Kos­suth Lajos Tudományegyetem énekkarának tagsága, majd vonatra ültek, és elutaztak tíz­napos bulgáriai vendégszerep­lésre. 55 énekkari tag látogat el a bolgár testvérvárosba, amelynek igen élénk zenei éle­te van, bár nem tartozik a na­gyobb bolgár városok közé. Az egyetemi énekkar repertoárja a preklasszikusoktól a modern zeneszerzőkig terjed. Főképp Bartók és Kodály darabjai sze­repelnek műsorukon. A bolgár testvérváros egyik kórusa a nyár folyamán részt vesz a debreceni kórusfesztivá­lon. Az eszyetemi énekkar láto­gatását a város szimfonikus zenekara fogja viszonozni. Rendelkezés a közlekedés­­rendészeti ismeretek általános iskolai oktatásáról A Művelődésügyi Miniszté­rium rendelkezése értelmében a következő tanévben fokozott gondot kell fordítani arra, hogy az általános iskolák tanu­lói megismerjék a közúti for­galom legfontosabb szabályait, elsősorban a gyalogosok, a ke­rékpárosok, valamint a köz­­használatú személyszállító jár­művek — autóbusz, villamos — közlekedési rendjét. Ezért ősz­től kezdve az általános iskolák VI—VII. osztályaiban évi hat­hat órát kell az órarendben biztosítani közlekedésrendésze­ti ismeretek oktatására. Az in­tézményes oktatást általában azokban a városokban és nagy­forgalmú településeken szerve­zik meg ahol a tanulók rész­vétele a közúti forgalomban ezt különösen indokolja. A helyi lehetőségektől függően három elméleti és három gyakorlati órát lehet beállítani az óraterv­be. Az oktatás könnyítésére előreláthatóan még ez évben tanulói kézikönyvet adnak ki. Az órák megtartásáról minde­nütt a helyi rendőri szervek képviselői gondoskodnak. (MTI) Fénysorompó a 35. fő közlekedési úton A Magyar Államvasutak ez év július 1-től, péntektől Pol­gár község területén az ohat— pusztakócs—tiszalöki vasút­vonal és a 35. sz. debrecen— miskolci fő közlekedési út szintbeni kereszteződésében fénysorompó berendezést he­lyez üzembe. A közúti forgal­mat az út menetirány szerinti jobb oldalán elhelyezett fény­jelzők szabályozzák. A MÁV felhívja a jármű­vezetők figyelmét, hogy a ke­reszteződésen kellő figyelem­mel haladjanak át, akkor is, ha a fényjelző folyamatosan zöld fényjelzést ad. Villogó kettős vörös fény esetén vala­mennyi közúti jármű köteles megállni és megvárni a köze­ledő vonat elhaladását. Ha a berendezés elromlik, a fényjelzés nem látható. Ebben az esetben az útátjárón csak az áthaladás veszélytelensé­géről történő meggyőződés után szabad áthajtani. MAGYAR VÍZIBUSZ PLZENBEN Plzen: Vízre bocsátották a Hracholusky-tavon a magyar gyártmányú, 156 személyes vízibuszt (Telefoto / MTI Külföldi Képszolgálat)

Next