Hajdú-Bihari Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

(Folytatás a 1. oldalról) munkaerők céltudatos alkal­mazásának lehetőségeit új ter­mékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé váló dolgozók szá­mára lehetőleg azonnal új munkahelyet kell felajánlani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni Nem árt leszögezni, hogy to­vábbra is a teljes foglalkozta­tottság megvalósítására törek­szünk. Ezt fontos politikai, er­kölcsi tényezőnek tekintjük, és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatott­ság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesz­nek. A teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Még­pedig úgy, hogy a fejlődés kö­vetelte munkaerő-áramlás biz­tosítva legyen. Jelenleg az egyes munkaterületeken mun­kaerők hiánya miatt nem tud­juk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek te­vékenységére is kihat. A re­form csak tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg, s­ert mindenütt a párt­nak kell vezetnie. Az új gazdasági mechaniz­mus egyik alapvető jellegze­tessége, hogy a döntés jogát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kér­désekben ez a hely kétségte­lenül a vállalat. A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásra utaltsága növek­szik, s ez is kedvező feltétele­ket teremt az üzemi demokrá­cia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben nö­veli a helyi párt- és szakszer­vezeti szervek szerepét. A Központi Bizottság hatá­rozata alapján most részlete­sen kidolgozzuk az új gazda­sági mechanizmus egész rend­szerét. Ezt a Központi Bizott­ság a kormány feladatává tet­te. Az állami, elsősorban a funkcionális szerveknél a kí­vánt ütemben halad a munka. A kormány határozata alap­ján máris több területen sor került olyan intézkedésekre, melyek elősegítik az új mecha­nizmusra való átmenetet. A jövő évben az ideinél na­gyobb mértékben egyszerűsít­jük a tervjóváhagyási és beru­házási rendszert. Kevesebb lesz a kötelező mutató, után olyan id­opoltokban kell végrehajtani, amikor legke­vésbé zavarják a folyó gazda­sági feladatok elvégzését. A gazdasági mechanizmus átalakítása nemzetközi gazda­sági kapcsolataink újszerű fej­lesztését is elkerülhetetlenné teszi. A szocialista országok — elsősorban a KGSZ-országok — gazdasági együttműködése alapjában véve azonos elvek és gazdasági mechanizmusbeli elemek alapján épült ki. Most szinte mindegyik ország át­alakítja, változtatja a belső mechanizmust, és ennek hatá­sa viszonylag nem túl hosszú idő múlva a nemzetközi kap­csolatokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsolatos gazdasági tényezők előtérbe kerülése, a világszerte végbe­menő tudományos és techni­kai forradalom, a termelés je­lentős kibővülése a nemzetkö­zi munkamegosztásra is kihat. Politikusoknak, közgazdászok­nak, tudósoknak és gyakorlati szakembereknek belátható időn belül kezdeményezniük és szorgalmazniuk kell a megol­dás útjának kijelölését. ötéves tervünk kidolgozásá­nál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gazdasági mechanizmus várható hatá­saival. A terv elsősorban a fő irányokat és fő arányokat rög­zíti, a konkrét számszerű elő­irányzatok realitása magába foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új me­chanizmus által feltárt lehető­ségek hasznosítására. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével egyidőben kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megoldanunk a tervben előírt feladatokat A Központi Bi­zottság 1964 decemberi hatá­rozata után kialakult kedvező tendenciák erősödnek. Ered­ményeinket továbbfejlesztve jó feltételeket teremthetünk az új gazdasági mechanizmus be­vezetéséhez. A zökkenőmentes áttérés révén viszont meggyor­sulhat a népgazdaság fejlődé­se — mondotta beszédében Fock Jenő. felépítését a KGST, a szocialis­ta országok együttműködése tette lehetővé, mert nemcsak a nyersanyagot kapják — a Ba­rátság kőolajvezetéken át — a Szovjetunióból, hanem a be­rendezések többsége is a szo­cialista országokból, elsősor­ban a Szovjetunióból érkezett. A következő felszólaló Lois Simon elvtárs körzeti pártit­kár a budapesti 7/1. alapszer­vezet 199 tagjának üdvözletét tolmácsolta. Csikós Istvánné elvtárs, a Kazincbarcikai Városi Tanács vb-elnöke beszámolt a város üzemeinek munkasikereiről és ismertette a harmadik ötéves terv kazincbarcikai beruházá­sait. Elmondotta, hogy a város nehézipari üzemeiben hiány van férfi munkaerőben, a nők foglalkoztatottsága azonba nem egészen megoldott E gondokon többek között úgy segítenek, hogy a jövő évben bedolgozói rendszerrel kézmű­ipari vállalatot szerveznek. Raszter Mihály, a Kapuvári Járási Pártbizottság első titká­ra hangoztatta: Aki a falu fej­lődését figyelemmel kíséri, meggyőződhet arról, hogy a kommunisták áldozatos mun­kája nyomán sikerrel valósul­t meg a párt politikája falun. TIKÁLKOZIK A HOMORESSZIS Egyszeri hitelrendezés a tsz-ekben A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek önálló gazdálko­dásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentő­ségű intézkedés az 1967. ja­nuár 1-én végrehajtásra kerülő egyszeri hitelrendezés. Ennek célja, hogy minden termelő­­szövetkezet képessé váljon ar­ra, hogy a jövőbeni árak mel­lett saját bevételeiből fedezze kiadásait, így hit«*»­* «szafize­­tési kötelezettségét is. A ko­rábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egy­idejűleg a hitelek teljes visz­­szafizetésére és gazdaságának saját erőből történő fejleszté­sére. Az elengedés termelőszö­vetkezetenként differenciált lesz, s lehetővé teszi, hogy az amortizációs alap képzésének kötelezettségét — amely jelen­leg csak a gépekre vonatkozik — az összes állóeszközökre ki­terjesszék. Az új irányítási rendszer ki­alakítása a részletmegoldások kimunkálása során már eddig is sok problémát, véleményel­térést vetett fel. Az egyes ál­láspontokban a régi elvekhez és gyakorlathoz, a meglevő ha­táskörökhöz való ragaszkodás­ból táplálkozó nézetek is ta­lálhatók. A legjobb megoldás keresésére irányuló vélemény­­cserék hasznosak, és végül is elősegítik a helyes álláspontok kialakulását. A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szer­vezeti változtatásokat is igé­nyel. Ezeket gondos előkészítés A KEDD DÉL­UTÁNI ÜLÉS FELSZÓLALÓI RAPCSÁK ANDRÁS: Úgy kell nevelni fiataljainkat, hogy kommunista szakemberré váljanak Amint már közöltük, a kedd délutáni ülésen Brezsnyev elv­­társ után elsőnek dr. Rapcsák András elvtárs, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem rektora szólalt fel Bevezetőül a kommunista szakemberek képzésének bo­nyolult és komplex feladatáról beszélt. A továbbiakban meg­állapította, hogy a VIII. párt­­kongresszus határozata a szár­mazási kategorizálás eltörlésé­ről a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen is helyes­nek bizonyult. A fizikai dolgo­zók gyermekeinek arányszáma a határozat végrehajtása után is jóval meghaladta a 40 szá­zalékot. Az u­tóbbi időben azon­ban arányszármuk néhány terü­­let visszaesett. A felvételi rendszer idei fi­­norro'tása javított a helyzeten, mert a felvételi bizottságok most már nemcsak a tételes tu­dást vizsgálták hanem filíve­lem vették a rátermettséget , " magatartást is — mondot­ta. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van a fizikai dolgozók gyerme­keinek további segítésére. A továbbiakban az egyetemi hall­gatók nevelésének módszerei­ről, ezek fejlesztéséről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy szük­ség van az oktatók túlterhelt­ségének csökkentésére. Úgy kell nevelni fiataljain­kat — mondotta —, hogy az egyetem elvégzése után kom­munista szakemberekké válja­nak. Az egyetemi reform — hang­súlyozta —, nem befejezett ok­tatási törvény, hanem folya­mat, amelynek finomítását mindig napirenden kell tarta­niuk az egyetemi oktatóknak. A továbbiakban arról beszélt, hogy a diákéletben bizonyos egészséges pezsgés indult meg az utóbbi időben. Ennek eredményeként a deb­receni egyetemisták a nyári és az őszi társadalmi munkákban kiemelkedő eredményeket ér­tek el. Véradást is szerveztünk az egyetemen „Vért a vietna­miaknak” jelszóval, és ebben több mint 400 hallgató vett részt. KISZ-szervezeteink igen­­ nagy segítséget nyújtanak ok­­­­tatóinknak a nevelésben. Pat­ronáló tanári szervezetünk elég jól működik. Ezek azonban csak kezdeti eredmények, de talán alkalmasak arra, hogy ezen a téren tovább haladva döntő fordulat következzék be. Eredményeinket az egyetemi pártszervezet hatékony támo­gatásával sikerült elérni. Meg vagyunk győződve arról, hogy­­ ha a jövőben is sikerül együtt­­­­működni, az eredmények nem­­ maradhatnak el.­­ A továbbiakban az egyetemi tudományos, kutatás eredmé­­­­nyeivel foglalkozott Rapcsák elvtárs Megemlített­, müven . org,irai­, tartmrpányos kapcso­a­­t­­ai vannak a Kossuth Lajos Tudományegyetemnek, majd szólt az intézmény gondjairól. Hangsúlyozta, jelentős az a tény, hogy 150 millió forintos költséggel kémiai épület és erőmű készül az egyetemen — ezért a kongresszus színe előtt is köszönetet mond a kor­mánynak —, azonban a mo­dern egyetemi, fizikai oktatás feltételei még nincsenek meg­felelően biztosítva. Ezután dr. Simon Pál elv­társ, a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója tájékoztatást adott arról a ha­talmas munkáról, amely im­már öt éve tart Százhalombat­tán. A felszólaló hangsúlyozta, hogy a hatalmas kombinát Ezután Méhes Lajos elvtárs, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára emelkedett szólásra. Beszámolt arról, hogy a Szervezeti Szabályzat tervezet felelősségteljes megbízatással bővíti az ifjúsági szövetség alapszervezeteinek jogkörét, amikor javasolja, hogy „ha a pártba KISZ-tagot vesznek fel, egyik ajánló a KISZ-alap­­szervezeti taggyűlés lehet”. Központi Bizottságunk a KISZ iránt megnyilvánuló bizalom újabb nagyszerű jelének te­kinti ezt a javaslatot, és min­den erejével azon lesz, hogy növelje a KISZ-szervezetek felelősségét és aktivitását az ifjúkommunisták párttaggá nevelésében. A valósághoz jobban igazo­dó nevelő munkában a közok­tatás területén két jelentős változást is hozott az elmúlt négy esztendő — mondotta a továbbiakban. — Az első a származás szerinti kategorizá­lás eltörlése az egyetemi és főiskolai felvételeknél. Az osztályviszonyokban, társadal­mi valóságunkban végbement változásokkal állt volna ellen­tétben a régebben jogos meg­különböztetés fenntartása. Ugyanakkor a KISZ Központi Bizottsága hangsúlyozza azt a véleményét, hogy a jövőben na­gyobb gondot kell fordítani a középiskolákban a fizikai dol­gozók gyermekeinek a segítésé­re, az egyetemi felvételeknél pedig a felkészültség mellett jobban figyelembe kell venni az erkölcsi-politikai magatar­tást is. A másik fontos intézkedés, amely helyzetünk reális meg­ítélését tükrözi, azt célozza, hogy közoktatásunkat jobban összhangba hozzuk a népgaz­daság szükségleteivel, hogy minél több, az iparhoz és a mezőgazdasághoz jól értő szak­munkást, technikust, mérnököt képezzünk ki. Ez teljes mér­tékben megfelel az ifjúság ér­dekeinek is. Méhes Lajos hangoztatta: a gazdaságirányítás reformja még inkább lehetővé teszi, hogy az ifjúság megtalálja egyéni boldogulását Ahhoz, hogy nevelőmun­kánk még inkább a valóság­hoz igazodjék, érdemes szemügyre venni az ifjúság egy részének magatartásában mutatkozó nem kívánatos tü­neteket is. Ilyen például a kö­zömbösség a társadalmi kér­dések iránt, a túlzott kritikai hajlam, a cinizmus, az álob­jektivitás. Ezek okait kutatva gyakran hallani olyan választ, hogy az ifjúság nem értékeli eléggé hogy honnan indul­tunk, milyen nagy utat tettünk meg. Azt is mondják, hogy e tekintetben gyenge a mi neve­lőmunkánk. Ami ebből a bí­rálatból bennünket, KISZ-ve­­zetőket érint, azt elfogad­juk, de szerintünk bármilyen fon­tos, mégsem vezethet kellő eredményre, ha csak a múlt ismertetésére fordítjuk erőn­ket. Ezzel együtt nagyobb energiát kell fordítanunk ar­ra, hogy a mát és a holnapot tegyük érthetőbbé az ifjúság számára. S e feladat végre­hajtása közben mutatkoznak meg leginkább gyengeségeink is, amikor a fiatalember az élet ellentmondásaival találko­zik, amikor összeveti a való­ság tényeit a szocializmusról az iskolában kialakított kép­pel, és kérdez tőlünk. Amikor az ifjúság választ keres fejlődésünk különböző kérdéseire, fel kell ismernünk, hogy ez az ő társadalmi akti­vitásának első megnyilvánulá­sa. Igaz, hogy az ifjúság kri­tikai állásfoglalása csaknem mindig magában hordozza az egyoldalúságot. Életkorából eredően türelmetlen, de észre­vételei, bírálatai többnyire valóságos fogyatékosságokat ostoroznak. Okos szóval és türelemmel le kell faragni a túlzásokat, de azt az energiát, ami a kritikák mögött feszül, fel kell használni a ténylege­sen meglevő ellentmondások, fogyatékosságok leküzdésére. Ifjúsági szövetségünk min­dent elkövet majd, hogy a kongresszus határozatainak szellemében nevelje, a határo­zatok végrehajtására mozgó­sítsa az ifjú nemzedéket. A következő felszólaló Né­meth József elvtárs, a Nagy­­kanizsai Gépgyár pártszerve­zetének titkára volt. — Gyárunk kommunistái he­lyeslik a párt eddigi politiká­ját, mivel az a munkásosztály és az egész dolgozó nép ér­dekeit szolgálja. Párttagsá­gunknak egyben az volt a ké­rése, hogy az eddig követett irányvonalat a IX. pártkong­resszus is erősítse meg — mondotta. (Folytatás a 4. oldalon) UJVainMM —“• * NAPLÓ »■„■i..,,..,,,. ----------szsl 3. oldal — 1966. december L Méhes Lajos felszólalása Kádár János fid-Szil Le Touc Tho-t, a Vietnami rMgo- z,ók Párt­ Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felv.) LE DUC THO: Vietnam népe hálás a segítségért Szünet után Le Duc Tho elv­társ, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Mint Önök valamennyien tudják — folytatta —, az ame­rikai imperialisták interven­ciójuk és agressziójuk során Vietnamban megmutatták bar­bár gyarmatosító arculatukat. Az elmúlt 12 évben rengeteg gaztettet követtek el Dél-Viet­­nam népe ellen. Felhasználják a legkegyetlenebb tömegpusztí­tó eszközöket, a B—52-es repü­lőgépeket, napalmbombákat, mérgező vegyianyagokat és gázt. Ezzel olyan helyzetet te­remtettek, hogy Dél-Vietnam­­ban szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának. Észak-Vietnam ellen is csak­nem hét éve ke­dvet­len, pusztí­tó légi és tengeri háborút foly­tatnak. Súlyos károkat okoz­nak ezzel tízéves munkánk eredményeiben. Iskolákat, kórházakat, templomokat, vá­rosokat és sűrűn lakott telepü­léseket pusztítottak el. Még olyan öntözőműveket és gáta­kat is rombolnak, amelyek több millió embert védenek az ártól. Országunk mindkét ré­szében nap mint nap olyan gaztetteket követnek el, ame­lyeknek kegyetlensége felül­múlja az egész emberiség ál­tal elítélt Hitler-fasizmus gaz­tetteit is. A ..fölperzselt földj e politikájának az a célja, hogy térdre kényszerítse a vietnami népet. Ebben a helyzetben a vietnami népnek nem volt más útja: felkelt és szembeszállt velük, hogy megvédje függet­lenségét, szabadságát. A hazá­ját szerető és az ellenséget gyűlölő mindkét országrészünk népe elszánta magát, hogy ve­reséget mér az amerikai im­perialisták hódító terveire, megvédi Észak-Vietnamot, fel­szabadítja Délt, egyesíti hazá­ját. A Dél-vietnami Nemzeti Fel­­szabadítási Front zászlaja alatt a dél-vietnami nép politikai és fegyveres harcot vív a táma­dók ellen, városban és falun egyaránt. Szüntelenül támadja az ellenséget politikailag, kato­nailag. A sokoldalú népi hábo­rú demoralizálja az ellenséget. Ez népünk legyőzhetetlen fegy­vere az amerikai imperializ­mus legmodernebb háborús eszközeivel szemben. Ezzel mé­rünk vereséget az ellenség min­den politikai és katonai tervé­re. Ha kell, folytatjuk a harcot akár öt-tíz évig vagy akár még tovább is, amíg csak ki nem vívjuk alapvető szent nemzeti jogainkat, szabadságunkat és függetlenségünket. Beszéde befejező részében Le Duc Tho méltatta a segít­séget, amelyet Vietnamnak a magyar nép nyújt. Megköszön­te a XI. kongresszusnak Viet­nammal kapcsolatos állásfog­lalását, és kifejezte pártja, kormánya, népe őszinte és mély háláját ezért a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak. — Mi úgy tekintjük ezt a segítséget és támogatást — hangsúlyozta —, mint baráti szolidaritást, a proletár inter­nacionalizmus ragyogó meg­nyilvánulását, amely már rég­óta megvan pártjaink és né­peink között. Ebből az alka­lomból őszinte köszönetet mondok a Szovjetuniónak, Kí­nának és a többi testvéri szo­cialista országnak, a kommu­nista pártoknak, a világ mun­kásosztályának és népeinek a nagy támogatásért és segítsé­gért, amelyet igazságos har­cunkban nyújtanak. Szilárdan hisszük, hogy ezzel a támoga­tással és segítséggel a vietna­mi nép le fogja győzni az ame­rikai agresszorokat, meg tudja védeni szent nemzeti jogait, Délkelet-Ázsia és a világ bé­kéjét. A Vietnami Dolgozók Pártja ígéri, hogy hű marad a marxizmus a leninizmushoz, a proletár internacionalizmus­hoz, minden erejével harcol a szocialista tábor és a nemzet­közi kommunista mozgalom egységéért. Ezt döntő tényező­nek tartjuk a békéért, a nem­zeti függetlenségért, a demok­ráciáért és a szocializmusért vívott győzelmes harcunkban. Le Duc Tho ezután átadta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Ho Si Minh elvtárs által aláírt leve­lét a kongresszusnak. Brutyó János, a kongresz­­szus elnöke nagy taps kísére­tében kívánt a kongresszus nevében teljes győzelmet a vietnami nép igazságos harcá­hoz.

Next