Hajdú-Bihari Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-01 / 27. szám
Kevesebbek a gondok - jobbak a jövedelmek Zárszámadások a termelőszövetkezetekben Egy héttel ezelőtt kezdődtek meg a zárszámadási közgyűlések a megye termelőszövetkezeteiben, s azóta nincs olyan nap, hogy valamelyik szövetkezetben ne számolnának be a múlt év gazdálkodásának eredményeiről. A legutóbbi napokban is több közgyűlést tartottak. NAGYHEGYESI DÓZSA: A nagyhegyesi Dózsa Tsz tagjai — mint ahogyan erről dr. Szabó Károly tudósít bennünket — szombaton tartották a zárszámadási közgyűlést a balmazújvárosi művelődési otthonban. A szövetkezet elmúlt évi gazdálkodásának eredményeiről Fige István tszelnök számolt be, s a többek között elmondotta: három évvel ezelőtt az 1650 holdon gazdálkodó szövetkezet tagjainak egész évi jövedelme még alig haladta meg a 11 500 forintot, s mérleghiánnyal is küszködött a tsz. Az elmúlt években viszont ahogyan emelkedtek a terméshozamok, úgy lettek kevesebbek a gondok is, jobbak a jövedelmek. Két esztendővel ezelőtt — 1965-ben — már az egy tagra eső évi jövedelem meghaladta a 15 ezer forintot, a múlt évi gazdálkodás eredményeként pedig a tervezett 17 ezer forint jövedelemmel szemben 18 ezer forintot kapott átlagosan minden szövetkezeti gazda. Értékelte a beszámolóban azt is, miből származott a többletbevétel. Baromfiból például azt tervezték még az elmúlt év elején, hogy 416 ezer forint lesz a bevétel s ezzel szemben közel 900 ezer forint értékű baromfit értékesítettek. A növénytermelés is igen jó eredményeket ért el. Burgonyából például a tervezett 60 mázsás átlagtermés helyett 130 mázsát, cukorrépából pedig 50 mázsával termeltek többet holdanként mint a tervezett NAGYHEGYES PETŐFI Megtartották a zárszámadási közgyűlést a másik nagyhegyesi szövetkezetben is, a Petőfi Tsz-ben. Zsupos János tszelnök a vezetőség beszámolójának ismertetésekor elmondotta többek között: az elmúlt esztendőben olyan eredményeket ért el a szövetkezet, mint a megelőző esztendőben még egyszer sem. Ennek példázására elmondotta: a kukorica átlagtermésük — májusi morzsokban számítva — közel 30 mázsa volt az elmúlt esztendőben, cukorrépából pedig 280 mázsát takarítottak be holdanként A jó munkának, a magas terméseredményeknek köszönhető, hogy a tagok részesedése is az előbbi esztendőhöz viszonyítva átlagosan mintegy 2000 forinttal emelkedett és 300 forint díjával most már eléri a 20 ezer forintot amelyek az utóbbi hónapokban jelentek meg, majd megválasztották a közelgő megyei termelőszövetkezeti tanácskozásra a szövetkezet küldöttét, Árva Endre elvtársat Az 1966-os esztendő gazdasági eredményeiről és hiányosságairól Árva Endre tsz-elnök tartott beszámolót Hangsúlyozta: az elmúlt esztendőben ismételten olyan eredményeket ér el a szövetkezet, amelyre joggal lehet büszke minden szövetkezeti gazda. A 20 797 forintos tagonkénti éves részesedés olyan összeg, amely nagyon komoly munkát kíván. Az eredmények mellett szóba kerültek a hiányosságok és fogyatékosságok is. Elmondotta például azt is: ha ebben az évben a munkához — ez alatt persze csak egyes embereket értett — még jobb lesz a viszony és sikerül néhány területen a költségeket jobban csökkenteni, akkor mód és lehetőség nyílik arra, hogy a jövő esztendőben, mikor újra a zárszámadásra kerül sor, akkor még többet vihessen haza minden tag. MACSI ARANY J1tNDS Debrecen 13 termelőszövetkezete közül elsőnek szombaton a macsi Arany János Termelőszövetkezet tartotta meg zárszámadási közgyűlését. Kiss Sándor, a szövetkezet elnöke elmondotta: ilyen eredményes esztendőt nem tud még maga mögött a szövetkezet tagsága, mint az elmúlt évi. Részletesen ismertette az eredményeket, amelyben többek között elmondotta: a szövetkezetnek két fő üzemága van, a növénytermesztés és az állattenyésztés. S mind a két üzemág jelentősen túlteljesítette tervét. Ezután példákat is sorolt fel. A növénytermelésben például a búzából 16,5, őszi árpából 22, cukorrépából 259 mázsát takarítottak be holdanként és az összes növénytermesztési bevétel 2 millió forinttal lett több, mint ahogyan tervezték. Az állattenyésztésben is — annak ellenére, hogy sok esetben nem megfelelő az állatok elhelyezése — szépek az eredmények. A szövetkezet tagjait végső soron az érdekelte: hogyan, miképpen alakult a személyes jövedelmük. A gazdálkodás elemzése után erre is rátért az elnök. A macsi Arany János Termelőszövetkezetben az elmúlt évi gazdálkodás után az egy dolgozó tagra eső átlagjövedelem 23 799 forint lett, 2588 forinttal több mint egy esztendővel korábban. S hogy ki mennyit keresett? Dóka Sándor növénytermesztő az elmúlt évben 618 munkaegységet teljesített s erre, valamint a különböző termények premizálása után több mint 36 ezer forintot kapott. Ifj. Vattai Sándor növénytermesztő 33 ezer forintot, Dóka Mária fiatal növénytermesztő közel 20 ezer forintot kapott az elmúlt évi munkája alapján. Nagyon szép jövedelemben részesültek a többi üzemágban dolgozó szövetkezeti tagok is. Szabó Lajos tehenész összesen több mint 28 ezer, Nagy Miklós traktoros 33 ezer, Dobi Imre fogatos — hogy csak néhány példát hozzunk — több mint 24 ezer forintot kapott kézhez. W?NodaSÁGOK TÜZELŐTÁROLÁS EMELETI LAKÁSBAN A minap hallottam a Debreceni Ingatlankezelő Vállalatnál, hogy az egyik emeleti lakás éléskamrájában és konyhájában jó öt mázsányi szenet tárol a lakó. Elmondották azt is, hogy nem egyedi esetről van szó. Sokan úgy gondolkodnak: kényelmetlen a téli hidegben nap mint nap lemenni a pincébe szénért, fáért felvisznek, méginkább felvitetnek egy-egy nap több mázsányit a tüzelőből. Hogy a nyirkos, piszkos, sáros szén, fa rongálja a lakást? Ezzel nem sokat törődnek. Hadd nyirkosodjon a fal. S hogy esetleg le is szakadhat egy ilyen terhelésre nem tervezett födém? Nemigen gondolkodnak rajta. De miért e nemtörődömség?! Egyszerű a válasz: az ilyen jellegű tüzelőtárolás szinte kivétel nélkül csak tanácsi rendelkezésű lakásokban fordul elő! Érdemes lenne figyelmeztetni az ilyen lakókat, hogy a tanácsi lakás társadalmi tulajdon, s a társadalmi tulajdon rongálásáért büntetés jár! AJ, AI: — MŰANYAG ZIPP-ZÁR! Mind nagyobb teret hódítanak a műanyagok. Már zipp-zár is készül belőlük. Ez nem is lenne baj. Csakhogy nem minden esetben szerencsés a műanyag zipp-zár alkalmazása. Például lábbelikre. Vannak például női csizmák, amelyekre ilyen biztosító zárat raknak. Az állandó mozgás, feszülés miatt egy-kettőre eltörik, leválik egy-egy szeme a műanyag zipp-zárnak. Akkor aztán jön a járkálás, ki javítja meg. S ha megtalálják a javításra hivatott ktsz-t, jön a kellemetlen meglepetés. Ugyanis egy ilyen műanyag záracskának a javítása úgy 50 forint körül van. Ez az összeg viszont a csizma árának hatoda—nyolcada. S bizony gyakran elromlik a műanyag záracska. Vagy a műanyag zipp-zárak minőségén kellene javítani, vagy megfontolni, hogy valós-e lábbelikre? Nyalka Tibor EBESI VÖRÖS CSILLAG A megye egyik legjobb szövetkezetében, az ebesi Vörös Csillag Tsz-ben is megtartották az elmúlt évi munkának az értékelésére összehívott közgyűlést — írja levelében Portörő János, a község művelődési otthonának igazgatója. A közgyűlésen több napirendi pont is szerepelt A szövetkezet jogtanácsosa például ismertette azokat a törvényeket. A párt XX. kongresszusa határozatának értelmében, a pártban megszűnt a tagjelöltség. Az alapszervezetek decemberben és januárban egyéni elbírálás alapján döntöttek arról, hogy a tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra. Kik azok, akik szorgalmukkal, elvhűségükkel, emberi tulajdonságukkal méltókká váltak arra, hogy a kommunisták soraiba vegyék fel őket Az elmúlt hetekben Hajdú-Bihar megyében több mint kétezer tagjelölt sorsáról döntöttek a pártalapszervezeti taggyűléseken. A tagjelöltek — néhány személytől eltekintve — mindannyian becsülettel teljesítették a korábban kapott pártmegbízatást, eleget tettek a párt által támasztott követelményeknek. Közülük mutatunk most be egyet, bár Néhány hónappal ezelőtt járt itt nálunk car újságíró Budapestről. A brigádunkról írt. Mikor aztá elolvastuk a cikket, egy kicsit bosszankodtunk. Olyan sok dicsérő jelzőt használt, hogy mi is megsokalltuk. Nem szeretjük mi az ilyesmit. Ezért kérem, csak azt írja meg, amit lát, amit tapasztal. Különben is, nincs a mi életünkben semmi különös. Ezeket a szavakat a Budapesti Mezőgazdaságigép-gyár debreceni üzemének kísérleti műhelyében mondotta el bemutatkozáskor Orosz János. Lakatos ebben az üzemrészben, a 15 tagú brigád vezetője. A gyáregységnek ez az a műhelye, ahol a mérnökök, technikusok tervei, elképzelései először megvalósulnak. A különféle növényvédő gépek első darabjait itt készítik el. — Ez a legújabb gyártmány — mutatja. Gortox a neve. Ez a gép már többet tud mint elődjei. Többek között alkalmas permetezésre, kapálásra, fűnyírásra Megigazítja svájci sapkáját. Megtörli olajos kezét — Kísérleti gép. Sok rajta az igazítani való. Más a rajzasztal S egy kicsit más is a megvalósítás. Higgye el, nagyon sok múlik azon, hogy a brigád tagjai... A mondatot félbeszakítja Benke Lajos, a brigád egyik tagja, az szaktekintélynek örvend a többiek körében. — Te János — mondja — szóljál a tervezőknek, ez a Hardy-tárcsa így nem lesz jó. Kifelejtették a perselyezést. S miközben a rajzok fölé hajolnak, azok a gondolatok tolódnak újból emlékezetembe, amelyeket akkor próbáltam megfogalmazni, amikor Orosz János műhelyébe indultam. Ugyanis előtte Meggyesi Mihály párttitkárral arról beszélgettünk, hogy Orosz Jánossal a tagfelvétel után is megbeszélte a vezetőség: mint kommunistára milyen új feladatok hárulnak a műhelyben. Egy mondatban könnyű kifejezni: a kongresszus határozatának megértetése, annak sikeres megvalósítása. De ezt a műhelyben saját nyelvükre, saját munkájuk, tennivalójuk nyelvére kell lefordítani. Itt az esztergagépek, satupadok mellett derül ki: mennyire értették meg a határozat lényegét, értelmét — Látja — folytatja a félbeszakított mondatot — ezt a tárcsát szó nélkül be lehetett volna építeni a gépbe. A technológia így írja elő. Dehát az embernek nincs szíve ezt megtenni. Később úgyis szét kellene szedni. Érti, mire gondolok. — Erről szoktak így beszélgetni? — Sok mindenről szó esik itt napközben. A világ dolgáról is, meg a mi munkánkról is. Úgy a magunk módján. Őszintén. Ha valaki nem tud valamit megcsinálni, segít a másik, a tapasztaltabb, így kiegészítjük egymást. A lényeg: hibás gép ne hagyja el a műhelyt. * A minőségi átvevők bizonyítják: ez törvény a kísérleti műhelyben. A falakra pillantok. Keretbe foglalva négy oklevél. A brigád a szocialista cím négyszeres tulajdonosa. Nemrég kapták meg a bronz plakettet. — Mi tagadás, jól esik az elismerés. Mindannyiunknak szól. Nem csupán a közvetlen szakmai munkáért kaptuk. — Ha érdekli, elmondok egy esetet — folytatja. — Múlt esztendőben indult meg a marxista középiskola. Ma volt a félévi bizonyítványosztás. Alibán Mihály a brigád egyik tagja is jó eredménnyel vizsgázott. Szurkoltunk is neki. Az alapszervezetünkhöz tartozik egy másik munkatárs — fizikai munkás —, aki az évi 18 nap rendes szabadságából vett ki egy hetet, hogy fel tudjon készülni a vizsgára. Nem akarta, hogy lemaradjon a többiektől. Maga is tudja, hogy ez nem olyan iskola — mint például a szakmai tanfolyamok — amelynek elvégzése, esetleg fizetésemeléssel jár. Saját életéről faggatnám. De másokról beszél. Munkatársairól, a többiekről. Azokról, akik éppen az elmúlt napokban választották meg a szakszervezeti műhelybizottság tagjának. A termelésfelelősi megbízatást kapta. Már az első napokban akadt bőven tennivalója. Most gyűjti össze a véleményeket, javaslatokat: hogyan, miképpen indítsák meg az ez évi munkaversenyt. Orosz János lakatos. A gyáregység 10 tagjelöltjével, a közelmúltban vették fel a pártba. Megérdemelten. Király Ferenc Párttagságának kelte: a kongresszus éve Orosz János 31,1 milliárd forint 4 év alatt mezőgazdasági beruházásokra A legutóbbi négy esztendő fontos szakaszt jelentett a mezőgazdaság fejlődésében: ebben az időszakban a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéb mezőgazdasági üzemek, intézmények 31,1 milliárd forint értékű épületet, berendezést, gépet, ültetvényt és más beruházást kaptak. 1963 óta szarvasmarha-istállók a hegyes-dombos vidékeken is legalább ötven férőhelyesek, máris gépesítettek vagy gépesíthetők, az ország más tájain pedig már zömmel 100 férőhelyes, vagy még ennél is nagyobb, korszerűen berendezett istállókat helyeztek üzembe. Négy év alatt a nagyüzemi tehenészetek több mint 100 000, a sertéshizlalók kereken 310 ezer férőhellyel gyarapodtak. 350 ezer holdon építettek ki, zömmel esőztető rendszerű, öntözőberendezéseket. Az 1963—66-as években 37 ezer új traktort és 6200 gabonakombájnt kapott a mezőgazdaság. Az idén 7,4 milliárd forint jut mezőgazdasági beruházásokra. Ezen belül az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a korszerű építkezésekre és a gazdaságos gépesítésre. A nagyüzemi tehenészeteket 29 ezer férőhellyel, a közös gazdaságok sertéshizlaló telepeit 47 ezer, az állami gazdaságokét 10 ezer, a termelőszövetkezeti juhhodályokat 70 ezer, az állami gazdaságokét 11 ezer férőhellyel bővítik. Az ez évi gépesítési programban a két szektor együttesen 6200 új traktort és 1500 nagyteljesítményű gabonakombájnt kap. (MTI) AKIKRŐL AZ EMLÉKTÁBLA SZÓL... Itt volt a nyomdánk — ebben a pincében 1946 tavaszán Heller Mihályt felhívták a Szikra Nyomda szedőterméből az irodába, ahol egy ismeretlen férfi várta. — Maga az, Heller úr! — örvendezett talán túl szívélyesen is az idegen. — Úgy örülök, hogy látom, tudja én voltam az aki megmentette az életét. Ezután karonfogta, s szinte erőszakkal magával cipelte a Csokonai és a Népszínház utca sarkára arra a helyre, ahol két évvel ezelőtt öt golyótól eltalálva a földre rogyott. Heller Mihály nem tudhatta, ki volt a megmentője, hiszen az eset után négy nappal tért maga- azóta is homály fedi, hoz egy kórházi ágyon, s semmire sem emlékezett Úgy köszöntötte tehát az idegent mint az egy életmentőnek kijár. Rövid idő múlva azonban kiderült, hogy az ismeretlen hazudott. Heller Mihályt ugyanis tanúnak idéztette be a bíróságra hogy mellette valljon, mert súlyos háborús bűnök terhelték. Meg is szökött, még a tárgyalás előtt, s mivel a színhelyre jól emlékezhetett, nagyon valószínű, hogy egyike lehetett azoknak, akik az öt golyót kilőtték. Az igazi életmentő kilétették a rejtekhelyei. A lap szerkesztőjét Rózsa Ferencet, készítőit, a nyomdászokat és a terjesztőket kegyetlenül megkínozták, megölték. Közülük ma már senki sem él. 1944 decemberében azonban ismét megjelent a Szabad Nép, a város különböző pontjain, a gyárakban fel-felbukkantak a titokban terjesztett példányok, a kommunista párt ismét hallatta szavát. — Itt volt a nyomdánk — ebben a pincében — mutatja a Bezerédi utcai házat Heller Mihály. A ház falán emléktábla, a pincében azonban ma egy szövetkezet dolgozik. Ahogy belépünk az ajtón, egy munkaruhás férfi érdeklődik jövetelünk céljáról. Tisztelettel enged ezután utat, s amíg nézelődünk, mögöttünk szájról szájra jár a hír, itt van valaki azok közül, akikről az emléktábla szól. — Azon a helyen áll a nyomdagép, itt volt a szedőasztal — járja körül a termet Heller Mihály. A pinceajtót állandóan leeresztett redőny védte, s csak akkor nyitották meg, ha rajta a megbeszélt jelet kopogták. Emléktábla a ház falán Most, 1967 januárjában mi kértük Heller Mihály elvtársat, hogy tanúskodjék, mint egyike azoknak a keveseknek, akik az illegális Szabad Nép készítői közül életben maradtak. Amíg a Népszabadság székházától a Bezerédi utcai pincéhez vezető utat megtesszük, egy legendás hírű sajtótermék negyedszázados jubileumának emlékeiről beszélgetünk. 1942. február 1-én jelent meg először az illegális Szabad Nép. A titkos, változó rejtekhelyeken készülő újság a fasizmus igazi arcát, a háború népellenes jellegét leplezte le. Nem csoda, ha a hatalom urai pokoli dühvel törtek rá, az ötödik szám megjelenése után le is leplez „Készült a Kommunista Párt nyomdájában“ A nyilas terror idején a legnagyobb óvatossággal tudtak csak dolgozni. Egy összekötőjüktől kapták a cikkeket, ő vitte el a kész újságokat. Két szám készült el ebben a nyomdában. A harmadikat félig szedték csak ki, amikor egy reggel rájuk törték az ajtót. Heller Mihály kiugrott az ajtón, kézigránátot szorongatott kezében, ezért az ajtó előtt álló civilek ijedten félreugrottak. Jobbra szaladt, majd befordult a Csokonai utcába, ahol csendőrökkel találta, magát szemben. —• Csak arra gondoltam —• emlékezik — nem foghatnak el. futott, futott. Az öt golyó közül egy a fejét érte. A nyomdában tartózkodó két társa közül Szegedi Pált megölték, de Rákosi Sándornak rendkívüli szerencsével sikerült megmenekülnie. Mindezeket már a Népszabadság székház előcsarnokában mondja el, ahol üveglapok alatt látható az a nyomdagép, amellyel a Bezerédi utcai pincében dolgoztak. Egy pillanatra fény villan a szemében. — Tudja, nem volt utasításunk rá, de mi mégis odanyomtattuk a lap aljára. „Készült a Kommunista Párt nyomdájában”. Benedek B. István Uj Básnusz * ■■■ '.in FSS & oldal is 1967. február . NAPLÓ