Hajdú-Bihari Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-21 / 275. szám

A SZOT elnöksége és a KISZ KB Inté­ju* bizottsá­ga A jubileumi munkaversenyről A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága értékelve a jubileumi verseny tapaszta­latait, örömmel állapította meg, hogy az egész haladó világ nagy ünnepének, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának meg­ünneplésére irányuló kezde­ményezések méltó fogadtatás­ra találtak társadalmunk min­den rétegében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak a dolgozók kezdeménye­zéseit megerősítő és lelkesítő határozata, valamint a SZOT elnökségének és a KISZ Köz­ponti Bizottsága intéző bi­zottságának közös felhívása után a jubileumi verseny or­szágos mozgalommá fejlődött és inkább mint eddig­­ mély politikai tartalmat kapott. A magyar dolgozók, köztük is elsősorban a szocialista címért küzdő kollektívák, tetteikkel fejezték ki a szovjet nép nagy történelmi érdemei iránt ér­zett mély tiszteletet. A jubileumi verseny eddigi tapasztalatai és az elmúlt tíz hónap népgazdasági eredmé­nyei azt is bizonyítják, hogy az internacionalizmus gondo­lata összefonódva a nagy nem­zeti feladatainak teljesítéséért érzett felelősséggel, hatásosan segítette gazdaságpolitikai cél­kitűzéseink eredményes meg­valósítását, a dolgozók élet- és munkakörülményei fejlesz­tésének megalapozását. A versenyben százezrek vettek részt a dolgozók min­den rétegéből. Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a fizikai és szellemi dolgozók százezreinek, a szocialista bri­gádoknak és műhelykollektí­váknak, a „kiváló dolgozók”, a „kiváló újítók” ezreinek, akik a jubileumi versenyben tanúsított lelkes, áldozatkész munkájukkal tiszteletre mél­tó eredményeket értek el. Köszönet és elismerés illeti a vállalatok, gazdaságok és in­tézmények politikai szerveit gazdasági és műszaki vezetőit a jubileumi verseny irányí­tásában és szervezésében ki­fejtett tevékenységükért ha­sonlóképpen a sajtó, a rádió, a televízió dolgozóit, akik rendszeresen ismertették a jubileumi verseny eredmé­nyeit. A jubileumi munkaverseny a nagy évforduló ünnepségei­vel azonban nem fejeződött be. Felhívjuk a dolgozókat, ifjúmunkásokat a jubileumi munkaverseny valamennyi részvevőjét hogy lankadat­lan lendülettel folytassák a versenyt a kötelezettségválla­lások, a vállalati és népgaz­dasági tervek mielőbbi és mi­nél eredményesebb teljesíté­séért. A jubileumi verseny gazdag tapasztalatainak fel­használásával és széles körű terjesztésével készüljenek a gazdasági mechanizmus re­formjának bevezetésére, a szocializmus­ építésének jövő évi nagy feladataira. SZOT elnöksége KIST, Központi Bizottság intéző bizottsága (MTI) Kinevezés Hétfőn délben a posta-ve­zérigazgatóság székházában dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter ünnepélyesen beiktatta hiva­talába a­ posta új vezérigaz­gatóját A miniszter a posta vezérigazgatójának — a nyug­díjba v­onult Kövesi Béla he­­­­lyett —­­ Horn Dezsőt nevezte ki, aki a közlekedés- és posta­ügyi miniszter első helyet­tesi hatáskörének megtartá­sával látja el a posta-vezér­­igazga­tói tisztet . á­r­t YtJAO PROLETÁRJAI, EDYE50VETEKI HAJDÚ-BIHARI­­ NAPLÓ XXIV. ÉVF. 875. SZÁM Ara: 60 fillér un, NOVEMBER 81. KEDD Szakcsoportok munkaprogramja a területi szövetségnél A Debrecen és Környéke Területi Termelőszövetkezeti Szövetség elnöksége hétfőn Debrecenben ülést tartott. Ju­hász András, a területi szövet­ség titkára beterjesztette az ügyrendet, amelyet az elnök­ség kisebb változtatások után jóváhagyott. Fontos napirendje volt az elnökségi ülésnek az úgyne­vezett szakcsoportok munka­­programjának a kidolgozása, illetve jóváhagyása. A terüle­ti szövetkezeti szövetség mel­lett három csoport dolgozik: a közgazdasági, termelésfej­lesztési és jogügyi. Mind a három csoport 1967 végéig ké­szítette el munkaprogramját, részletesen rögzítették, hogy a kezdeti időszakban milyen formában akarják segíteni a tagszövetkezeteket mindhárom feladatkörben. Megszűnnek­­az ágazati döntőbizottságok Egységes gazdasági döntőbizottsági­­­. kormány a közelmúltban re­ndeletet adott ki arról, hogy 1­­968. január 1-től megváltozik a döntőbizottságok szervezete is a döntőbizottsági eljárás. A változások összefüggnek a vállalatok nagyobb önálló­ságával, azzal az elvvel, hogy Utasítások helyett a jövőben szabadon kötik egymással szerződéseiket. Mivel a mi­nisztériumok irányító funk­ciója megszűnik, a mellettük működő, úgynevezett ágazati döntőbizottságok is feleslege­sekké válnak. A jelenlegi köz­ponti döntőbizottságból, to­vábbá a fővárosban és a me­­­­gyeszékhelyeken működő dön­tőbizottságokból egységes szervezet jön létre. A helyi döntőbizottságok az eddigiek­től eltérően csupán beszá­molnak a tanácsoknak tevé­kenységükről. Az egész szervezet olyan szervezet alakul döntéseket hoz majd a vál­lalatok közötti peres ügyek­ben, hogy azok a fizetőké­pes kereslet kielégítését szol­gálják. Mint ismeretes, szer­ződéseiket a jövőben a válla­latok nem utasításokra, ha­nem saját elhatározásukból kötik, ennek megfelelően a döntőbizottságok sem köte­lezhetik őket szerződések kö­tésére. Ilyen ügyekkel csak akkor foglalkozhatnak, ha a döntést mindkét fél kéri, de akkor sem kötelezhetik egyi­ket sem arra, hogy a másik­kal szerződjön. Ugyanis a döntőbizottságok sem adhat­nak senkinek utasításokat, csupán az lesz a feladatuk, hogy peres ügyekben tárgyi­lagosan döntsenek. Természe­tesen egyes kivételes esetek­ben továbbra is kötelező szerződéskötés. A döntőbizottsági ügymenet egyébként demokratikusabb lesz az eddiginél. A vállala­tok a jövőben minden eset­ben fellebbezhetnek a közpon­ti gazdasági döntőbizottságnál, ahol a jogorvoslati osztályon fellebbezési tanács bírálja el az elsőfokú határozatot. (MTI) „Büszkék vagyunk forradalmi harcosainkra” Megyénk internacionalistáinak kitüntetése a megyei pártbizottságon Vasárnap délelőtt benső­séges ünnepség keretében ke­rült sor a megyei pártbizott­ságon a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban és a­ szovjethatalom védelmében részt vett, megyénkben élő magyar internacionalisták ki­tüntetésére. Az elnökségben helyet foglalt Karakas László, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára, Csergő János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Valen­­tyin Alekszejevics Koroljev, a budapesti szovjet nagykö­vetség tanácsosa, Ambrus Ist­ván, a megyei párt-végrehaj­tó bizottság tagja, a megyei tanács vb-elnöke és Tóth Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszer­vezeti osztályának munkatársa. Az ünnepségen Karakas László elvtárs mondott beszédet. Kö­szöntötte a részvevőket, majd így folytatta: Az elmúlt hetekben me­gyénk dolgozói nagy lelkese­déssel ünnepelték a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Az ünnep­ségeken kifejezésre juttatták őszinte érzéseiket, szeretetü­­ket és barátságukat a Szov­jetunió és népei iránt, akik elsőként léptek a szocializmus építésének útjára, vállalták az úttörő szerepét, a megpró­báltatást, az emberibb életért. Ma azoknak az idős elv­társaknak ünneplésére jöttünk össze, akik a szovjet embe­rekkel vállvetve részt vettek a forradalom győzelméért ví­vott harcokban, s ezzel meg­becsülést szereztek hazánk­nak, megyénknek, maguknak. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom óta fél évszá­zad telt el. S ezen ötven év világtörténelmi jelentőségű eredményei, sikerei, győzel­mei igazolják, hogy ez az út helyes, az emberiség boldog­ságának igaz útja, amely igaz életet, szebb mát és holnapot biztosít az emberiség számá­ra.­­ A Szovjetunió népeinek örök érdeme, hogy elsőként léptek erre az útra, és vállal­ták a nehéz és felelősségteljes harcokat. Egyaránt küzdöttek a szocialista jövőért, az im­perialista hatalmak és a bel­ső ellenforradalmi erők ellen. Ebben az élet-halál küzde­lemben az orosz munkások és parasztok mellett ott harcol­tak mintegy százezren a ma­gyar internacionalisták is. Büszkék vagyunk arra, hogy Hajdú-Bihar megye forradal­mi harcosai is ott voltak e történelmi napok küzdelmei­ben. A magyar hadifoglyokat, harcosokat a hazai társadal­mi bajok éppúgy foglalkoz­tatták, mint az orosz mun­kást vagy parasztot a saját baja, fájdalma. Ezért nem nehéz megérteni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom nagyszerű programjában választ kaptak saját égető kérdéseikre is, és úgy érez­ték, ott a helyük azok között, akik egy új rend felépítéséért harcolnak. Tudták és hitték, hogy a Szibériában, Kraszno­­jarszkban, Omszkban, Tomszk­­ban és Szovjet-Oroszország más területein folyó küzde­lem egyben a magyar nép ügyéért való harcot is jelen­tette. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom hatására Ma­gyarországon is érlelődött a szocialista forradalom, mely­nek élére, a fiatal Magyar Tanácsköztársaság védelmére ezrével tértek haza Szovjet- Oroszországból a magyar in­ternacionalisták. A forradalmi harcokban megedzett interna­cionalisták közül sokan ál­dozták életüket a fiatal pro­letárdiktatúra védelmében. Mások a fiorthy-fasizmus sö­tét évei alatt is folytatták a harcot, az agitációt. Sokan közülük vállalták a csendőri üldözést, a nélkülözést abban a tudatban, hogy az a harc, amelyet folytatnak, jogos, és előbb-utóbb győzni fog. A magyar internacionalisták me­gyénkben szerény tevékenysé­gükkel szintén hozzájárultak a munkás- és parasztmegmoz­dulások erősödéséhez a Hor­­thy-fasizmus éveiben. A fel­szabadulás időszakában és majd az azt követő években cselekvő részesei voltak a de­mokratikus átalakulásnak, il­letve a szocializmus építésé­nek. Ebből a nagy munkából az elvtársak részt kértek, vál­laltak és becsülettel állták meg helyüket . Úgy gondolom, hogy ez az ünnepség kiemelkedő és nagyszerű érzés mindnyájunk számára azért, mert a kom­munista társadalmat építő szovjet nép számba vette a magyar internacionalisták ér­demeit, és hazája fiaival azo­nosan részesíti kitüntetésben megyénk negyvenhárom for­radalmi harcosát. Meggyőződésünk, hogy a ma­gyar internacionalistáknak — akik részt vállaltak ebben a harcban — tettei, cselekedetei fennmaradnak az utókor emlé­kezetében. Több emlékmű hirdeti a Szovjetunió területén a magyar internacionalisták dicső tetteit. Hazánk földjén a szabadságun­kért életüket áldozó szovjet hő­sök halhatatlanságát szintén emlékművek jelképezik, örökí­tik meg. Szép és felemelő dolog ez! Egyik legszilárdabb alapját képezi annak a barátságnak, amely a közös ügyért folyta­tott harcunkban a Szovjetunió népei és népünk között kiala­kult. A magyar internacionalisták száma az emberi élet megvál­toztathatatlan törvénye szerint mind kevesebb, mind többen hagynak itt bennünket. Úgy hi­szem, méltón cselekszünk, ha emlékezünk azokra is, akik nem lehetnek közöttünk, mert már ott a harcokban, vagy az­óta meghaltak. Az ünnepség részvevői egy­perces néma felállással adóz­tak a meghalt hősök emléké­nek, majd így folytatta Kara­kas elvtárs: — A magyar internacionalis­tákban mindenekelőtt a pozitív emberi tulajdonságokat tisztelt­­ük: az önzetlenséget, az áloko­zatkészséget, a forradalmi le­l­kesedést s mindazokat a jel* (Folytatás a 3. oldalon) Karakas László elvtárs ünnepi beszédét mondja Valentyin Alekszejevics Koroljev, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa átadja a kitüntetést Hajdú Jánosnak

Next