Hajdú-Bihari Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-03 / 1. szám

HÍS JÓ JIZ INDULÁS — Nekem ez különösen nagy öröm. Három gyerme­künk van, a legidősebb, a katonafiam éppen újévre jött haza először, így aztán két­szeres volt az ünnep. De van ám gond is a gyerekekkel. Ehhez nagyon jól jön a két­hetenkénti második szabad­nap. — A férje? — Ő is a gyárban dolgozik, keverőmester. Tudja, két év­tizede nem jött együtt a sza­bad műszakunk. . Hát most már másként lesz. Szakoli Mihályné is nagyon örül a 44 órának. Náluk két gyermek van. Úgy, mint Kecskés Sándor gépmesternél. — Mit csinál a pótvasár­nappal? — A feleségemnek komoly könnyítést hoz. A gyerekek miatt. — De magának? — Hát persze én is segítek neki. — És a felesége hol dolgo­zik? Előre mutat: — Egy teremmel feljebb. A másik csomagolóban... S. Gy. Hát — megkezdődött. Nem is volt olyan furcsa, ugye? A megszokott, a ked­ves, baráti arcok fogadtak bennünket, munkatársaink, kol­légáink. A szakik. Többségük BUM-mal köszönt a hagyo­mányos BUÉK helyett. Az ember mosolygott, aztán öltözött, és a kétnapos ünnep után újra odahajolt a gép fölé. A nemrég még új fogalmak mától már a gyakorlatban is érvényesek. A gazdaságirányítás reformja megkezdődött. A jövedelmezőség a nyereséget már mától is növeli. S ezzel együtt a részesedési alapot is. S hogy több legyen , abban mindenkinek szava van. Ott, azon a két munkahelyen is, ahol az év első mun­kanapján jártunk. BATTHYÁNY UTCAI ÉPÍTKEZÉS Az alapozás már elkészült Debrecen eddigi leghosszabb lakóházának építkezésénél. A 205 lakásos bérház munkásai, az ÉVM Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a betonelemek elhe­lyezését végzik, a földszint fölé jutottak. — Késés volt? — érdeklő­döm a munkavezetőtől. — Egyetlen egy sem — mondta mosolyogva . Sőt. A geszterédiek jóval munkaidő előtt érkeztek. Molnár Sándor, Dusnoki József, Bacsó László betonozó meg Nagy István ácsbrigádja jól ráhajtott, már az indulás­nál előnyt akart szerezni. Könnyebb lesz így várni a befejezési határidő közeled­tét. 26 ember dolgozik most az építkezésen, a brigádok egy része még szabadságát tölti. Tíz-húsz percet a szabadban tölteni — nem sok. Nem érez­ni a hideget. De egész nap bizony már egészen más A nyirkos, ködös levegő bebúvik a pufajka alá. Hordják is a teát, gőzölög a nagy kanna. — Egy csészével — mond­ja a darus. Felhörpinti, s máris fordul az újabb betonelemért. Ár­nyas Attila is megpihen egy kicsit, megmelegíti a forró poháron a kezét, aztán foly­tatja a hegesztést. A 205 lakásos bérháznak határidőre készen kell állnia. S ha lehet ?— miért ne előt­te? — Meg is lesz — mondták a bálázóban — Meg kell lenni, hiszen erre komoly ígéretet tettünk. A korszerű csomagoló tel­jes műszakkal dolgozik. Kö­zöttük a Béke brigád. — Öt alkalommal nyertük el a szocialista címet, tavaly pedig megkaptuk a bronz­plakettet — mondta Zsilák Jánosné brigád­vezető. — Mennyit csomagolnak ma? Két daru is dolgozik a Batthyány utcai építkezésen DEBRECENI DOHÁNYGYÁR — Nem úgy kezdtük, mint a többi munkanapot — mond­ta Márkus Béla igazgató. — Műszakinduláskor rövid meg­beszélés volt minden munka­helyen. A tavalyi 7,8 milliárd helyett az idén 9,4 milliárd cigarettát készítünk. Méghoz­zá 44 órás munkahéttel. Sze­retnénk, ha mindenki megér­tené, ehhez még jobban kell dolgozni. Jó másfél milliárd darab­bal magasabb a terv. A fél világot megkínálhatnák a többlettel. Pontosan 1 650 000 dara­bot. — Mit szól a 44 órás mun­kahéthez? A korszerű csomagoló teljes műszakkal dolgozik Olvasóinkhoz közöljük olvasóinkkal, hogy a Hajdú-Bihari Napló pa­dányonkénti ára 1968. január 1-től szerdán, csütör­tökön és pénteken, amikor az újság hat oldalas, 70 fillér,­­ kedden és szombaton, amikor nyolc oldalas, 80 fillér. A 12 oldalas vasárnapi szám ára 1 forint. Február 1-től a hétköznapokon 8 oldalon, színezett ofszet nyomással megjelenő lapunk ára 80 fillér; vasár­nap, amikor a 8 színezett oldal mellett egy négyoldalas színes melléklet is megjelenik, a lap ára 1 forint 20 fillér lesz. Az előfizetési díj januárra változatlan, február 1-től egy hónapra 20 forint. A posta januárban az előfizetési díjakat már ennek megfelelően gyűjti be. A Hajdú-Bihari Napló feb­ruár elsejétől kezdve megvál­tozott külsővel, új formában jelentkezik az olvasóknál. Az előkészületek több próbaszám után ma már olyan előrehala­dott állapotban vannak, hogy február elsején az Alföldi Nyomda ofszet gépsorán ké­szülő újság jelenik meg az eddiginél nagyobb terjede­lemben. A Napló első száma 1944. november 15-én jelent meg — mint Néplap —, a felszabadult országrész első kommunista napilapja. Éveken át heti 28 oldallal nyomták a Szabadság Lapnyomdában, a géppark többszörös felújításával. A későbbi években a heti ol­dalszám a jelenlegi 46-ra emelkedett. A lapkiadás azon­ban az egész világon új és új lehetőségekhez nyúl, hiszen a fejlesztést a rohamosan nö­­v­kvő olvasói igény diktálja. A múlt évben az olvasók kö­rében folytatott közvélemény­kutatás nyomán szerzett ta­pasztalatok is arra ösztönöz­tek bennünket, hogy a jobb és a korszerűbb technika le­hetőségeit felhasználva, mo­dernebb külsővel megjelenő lapot készítsünk. Így született az elhatározás: legyen a ma­gyarországi ofszet eljárású na­pilapkészítés úttörője a Haj­dú-Bihari Napló és a nagy hagyományokkal rendelkező Alföldi Nyomda. A több mint tízmillió forin­tos költséggel épült új ofszet­üzemrész új gépsorokkal az Alföldi Nyomdában a Napló előállítására készen áll. Az ofszet, technika lehetővé te­szi, hogy több színű kitűnő fotó- és grafikai anyaggal szerkesztett újságot adjunk olvasóinknak. Február 1-től a Napló hét­köznapokon 8, vasárnap 12 oldalon jelenik meg. Ezt az oldalterjedelem-növelést — amellett, hogy az ofszet tech­nika lehetőségét formailag felhasználjuk — elsősorban tartalmilag kívánjuk haszno­sítani. A sokoldalú olvasói igény kielégítésére a szer­kesztőségnek számos terve van. Rendszeresen közlünk folytatásos regényeket, szóra­koztató érdekességeket, bőví­tett hírrovatot, családi rova­tot, tudományos érdekessége­ket stb. A frissebb külpoliti­kai hírszolgálat érdekében, a szerkesztőség képtávírót szer­zett be, amely lehetővé teszi, hogy a világ eseményeiről gyorsan, frissen számolhas­sunk be képekben is. Kérjük olvasóinkat, hogy új formában megjelenő lapun­kat fogadják érdeklődéssel Már előre is azt kérjük, hogy észrevételeikkel és javasla­taikkal segítsék munkánkat. Kétnapos tanfolyam kezdődött pedapos párttitkárok részére iskolán. A tanfolyamon Hajdú- Bihar megyéből és Debrecen­ből majdnem száz párttitkár vesz részt. A tanfolyam megnyitásán je­len volt Kovács Béla, a me­gyei pártbizottság tagja és osz­tályvezetője, Ujhelyi Károly, a megyei pártbizottság tagja, a megyei pártiskola igazgatója, Kígyós Sándor, a megyei ta­nács v. b. művelődésügyi osz­tályának vezetője. A részvevő­ket Újhelyi Károly üdvözölte, majd Kovács Béla tájékoztató­ja után megnyitotta a tanfo­­lyamot A tanfolyam első napján dr. Mikecz Ferenc, a megyei párt­­iskola tanszékvezetője tartott előadást a nemzetközi helyzet­ről, a kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, délután Cifra László, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagja, me­gyei rendőr-főkapitány „Az imperializmus fellazítási tak­tikája. A társadalmi tulajdon védelmének feladatai” című előadása hangzott el. Szerdán, a tanfolyam második napján tájékoztató előadás hangzik el időszerű közokta­táspolitikai kérdésekről, va­lamint a pedagógus pártszer­vezetek helyéről és szerepé­ről. Mindkét napon sor kerül konzultációs beszélgetésekre is. Január 2-án a megyei párt­­bizottság rendezésében kétna­pos tanfolyam kezdődött az oktatási intézmények párttit­kárai részére a megyei párt. 132 népfrontbizottságot választanak újjá Mint arról a sajtó már de­cember elején hírt adott, ez év tavaszán tartják meg a Ha­zafias Népfront negyedik kongresszusát A kongresszust megelőző hónapokban sor ke­rül a községi, városi, területi népfrontbizottságok újjává­­lasztására is. A népfrontbizott­ságokat községi, körzeti nagy­gyűlés keretében választják meg, Hajdú-Bihar megyében az első községi nagygyűlés a biharkeresztesi járásban lesz január 8-án. Ezt követően szinte naponként a megye jó néhány községében, tanyaköz­pontjában, debreceni körzet­ben gyűlnek majd össze az emberek, hogy elmondják vé­leményüket, s szavazzanak az­­tendőben a terület népfront­ra, kik legyenek szervezői, irányítói a következő négy esz­­munkájának. Hajdú-Biharban összesen 132 népfrontbizottságot választa­nak újjá a január 8 és február 20 közötti időben. A nyolcvan községben megválasztják a községi és a járási bizottság tagjait és a megyei küldötte­ket. Eltérően az eddigi szo­kástól a járási bizottságok tagjait nem járási — illetve Debrecenben nem városi — küldöttértekezleten választják meg, hanem a községi nagy­gyűlésen választanak tago­kat a járási bizottságba is. A községi bizottságokon kívül tizenöt tanyai népfrontbizott­ságot is újjáválasztanak, vala­mint a három hajdú városban a városi bizottságot. Baj nélkül ünnepeltünk Az ünnepeknek és az ünnepi hangulat­nak általában árnyol­dala is szokott lenni. A korábbi években a szilveszter és újév után számos olyan esetről is adtunk hírt amely rontotta az emberek hangulatát. Verekedések, itasság­­ból eredő kellemet­lenségek zavarták a 1967 szilvesztere — minden túlzás nélkül mondhatjuk — baj nélkül telt el. Külö­nösebben kirívó ese­mény nem történt. A megyei tűzoltó parancsnokság egysé­geinek sem akadt kü­lönösebb dolga az ün­nepeken. Egyetlen számottevő tűzesetet sem jeleztek Debre-Debrecenben, de az esetek nagy százalé­kában beteghez. Szilveszterkor álta­lában a túlzott sze­szesital-fogyasztás következtében adód­nak kellemetlenségek a nyilvános szórako­zóhelyeken. Az el­múlt évben e terüle­ten is javult a sta­tisztika. Két nan­álon szállítottak be a mentők részegség miatt a megyei kijó­zanító állomásra. Amint a nem szá­mottevő adatok is mutatják, nyugodt lelkiismerettel állít­hatjuk, hogy minden különösebb baj, rend­zavarás, kellemetlen­ség nélkül ünnepel.

Next