Hajdú-Bihari Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

A VASUTASNAP TISZTELETÉRE KITESZNEK MAGUKÉRT A FŰTŐHÁZIAK Debrecen Fűtőház dolgozói a kö­zelgő vasutasnap tiszteletére elha­tározták, hogy egy mozdonyra eső 100 elegy-tonnakilométer tervüket 4, az egy szolgálati órára eső moz­donykilométert pedig 3 százalékkal emelik, ugyanakkor a vontatási üzemeltetési önköltséget 3 száza­lékkal csökkentik. Az üzemrészek és brigádok rész­felajánlásai közül kiemelkedik Ju­hász Lajos motorszerelő szocialista brigádjának vállalása, mely szerint a Diesel-mozdonyok javításánál felmerülő munkaórákat 3 százalék­kal csökkentik, egy mozdony trak­­ciós motorját pedig terven felül megjavítják — írja Marosán Pál tudósítónk. Juhász Lajos és Tatár Tibor mozdonyjavítás közben Hetvenegy kereskedelmi tanuló tett sikeres vizsgát Négy napon keresztül tettek ta­núbizonyságot tudásukról az élel­miszer szakos kereskedelmi tanu­lók. A vizsgát a nemrég épült Új Élet parki ÁBC áruházban bonyo­lították le. A Hajdú-Bihar Megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat évek óta rendszeresen gondoskodik az utánpótlásról. Ebben az évben is hetvenegy tanuló tett sikeres szak­munkásvizsgát, hús, csemege, ká­vé-tea, élelmiszer szakmákban. A hetvenegy tanuló között hat gim­náziumi érettségivel rendelkező fiatal — kísérletképpen — rövidí­tett tanulóidő alatt sajátította el a szakmát. A négynapos vizsga eredménye azt mutatja, hogy a megye keres­kedelme ismét új, szakképzett, ud­varias, mesterségét szerető és ala­posan ismerő fiatalokkal gazdago­dott. Véradónap a DKV-nál A Debreceni Közlekedési Válla­lat dolgozói is évek óta az elsők között vannak a véradásban. A né­hány nappal ezelőtt szervezett vér­adónapon 109-en vettek részt a DKV-dolgozók közül, s a mozgósí­tók között ott találjuk a szocialis­ta brigádokat és KISZ-fiatalokat is. Kiemelkedő munkát végzett a szervezésben Bődi Sándorné vörös­keresztes titkár. Több olyan dolgo­zója van a Közlekedési Vállalat­nak, aki már több ízben adta vé­rét betegek gyógyítására: így Já­kob Antalné, Varga Imre kocsive­zetők, valamint Hűbéresi János, Kiss János és Vass János lakatos szakmunkások. itt a két büfé Van Hajdúböszörményben a Kini­zsi téren és az Újfehértói út mentén egy-egy ideiglenes jellegű vendéglá­tó-büfé. Ezek miatt sokan szót ejte­nek a böszörményiek. Pontosabban ezek ellen. Ugyanis mind a büfék elhelyezése, mind a közöttük rendre zajló esemé­nyek­­ adnak okot a jogos bírálat­ra. Kezdjük ott — s ez elsősorban sok böszörményi asszony problémá­ja —, hogy a Kinizsi téri büfét ép­pen a termelő üzemek kapui elé tet­ték. Ennivalót ugyan nem nagyon le­het kapni ebben a büfében, annál inkább szeszes italt. Így aztán az üze­mek kapuin kilépőket szinte csalo­gatja a büfé. Sokan oda is mennek. Van aztán családi viszály, veszeke­dés emiatt. A másik dolog pedig az, hogy rendetlen ezeknek a büféknek a környéke. Napirenden vannak a ré­szeges randalírozások, a szemetelés. A város vezetői egyetértenek a bö­szörményiek felvetéseivel: feleslege­sek ott azok a büfék. Ideje lenne máshová áthelyezni őket. Vagy be­csukni. Úgy mondják a böszörmé­nyiek: nem sokat veszítenének vele. (ny) -------------------------------------------/ HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1968. JÚLIUS 2. Élettani vándorgyűlés lesz Debrecenben Debrecenben kezdődik meg jú­lius 4-én a Magyar Élettani Tár­saság XXX. vándorgyűlése. A Deb­receni Orvostudományi Egyetem látja vendégül a hazai kísérletes orvostudomány képviselőit, akik ez alkalommal is beszámolnak a ke­ringéskutatás, immunbiológia, agy­fiziológia és számos már élettani és biokémiai vonatkozású kutatás eredményeiről. Dr. Both György professzor, az 1968. évi vándorgyűlés elnöke a következő tájékoztatást adta: A Magyar Élettani Társaság megala­kulása óta eltelt harminchét év alatt, a háborús éveket kivéve mindig megtartotta vándorgyűlését. Napjainkban a különböző orvosi szaktudományok egyre jobban kap­csolódnak az élettani kutatások­hoz, például a szívátültetések sem lennének lehetségesek a keringés­fiziológia és az immunbiológia eredményeinek felhasználása nél­kül. A kísérletes orvostudományok közötti szoros kapcsolatot bizonyít­ja az a tény is, hogy az idei ván­dorgyűlés rendezői megbízatását az orvosi vegytani intézet kapta.­­ A vándorgyűlésen közel há­romszáz részvevő kétszáz előadás­ban ad képet a hazai kutatómunka jelenlegi állásáról, eredményeiről. Különösen örvendetes a fiatalok nagy érdeklődése: negyven tudomá­nyos diákköri tag, fiatal kutatóje­lölt jelentette be részvételi igé­nyét. Az előadások három szek­cióban párhuzamosan folynak majd, s így lehetőség lesz rá, hogy minden kutató, aki előadást jelen­tett be, szót kapjon, meg is tart­hassa előadását. Az előadásokon kívül lehetőség lesz széleskörű ta­pasztalatcserére, intézetlátogatáso­kat vettünk programba, a részve­vők ellátogatnak a BIOGAL Gyógyszergyárba is. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a vándor­­gyűlés megrendezéséhez nagy segít­séget kaptunk a patronáló gyógy­szergyáraktól is. Az élettani vándorgyűlés július 4-én, csütörtökön reggel fél 9 óra­kor kezdődik a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem aulájában. A meg­nyitó előadást dr. Kesztyűs Loránd akadémikus, a kórélettani intézet igazgatója tartja „A modern im­munbiológia élettani jelentősége” címmel. Az állami vállalatok vagyonbiztosítási szerződéseiről INTERJÚ SZILAS GYÖRGGYEL Az új mechanizmusban a vállalatok önállósága még jobban megnövekedik. Nagyobb lehetőségek mellett nagyobb beruházásokat eszközölhetnek, növelhe­tik vagyonukat, eszközeik értékét. Ezzel a lehetőséggel nyilván sok vállalat él is, az eddigi tapasztalatok is ezt bizonyítot­ták. A vállalati gazdálkodás természetesen csak úgy lehet biztonságos, ha a vezetők gondolnak az esetleges károk megelőzé­sére is, és arra is felkészülnek, hogy kár esetén a veszteségek megtérüljenek. Ezért az új mechanizmusban sem csökken a biztosítás szerepe, jelentősége, sőt, ha le­het ezt mondani, talán még inkább elő­térbe kerül ennek fontossága. Az új me­chanizmus azonban a vállalatok biztosí­tási rendszerében is bizonyos változáso­kat eredményezett, ugyanis április else­jétől az állami vállalatok elemi káraikat nem számolhatják el a költségvetés ter­hére. Az erről intézkedő kormányrende­let ugyanakkor lehetővé tette, hogy az állami vállalatok vagyonbiztosítási szer­ződéseket köthessenek az Állami Bizto­sítóval. Szilas György elvtársat, az Ál­lami Biztosító megyei igazgatóságának vezetőjét kértük meg, nyilatkozzék, mi tette szükségessé ezt a változást? - A gazdaságirányítás régi rendszeré­ben a vállalatok elemi kárait költségve­tési eszközökből fedezték vagy ered­ménykorrekciós tényezőként vették figye­lembe. Ez a kárrendezési módszer meg­felelt az akkori gazdaságirányítási rend­szernek, amely a pénzeszközök zömét a költségvetésbe összpontosította, s ezek­ből az alapokból látta el a vállalatokat hitelekkel és finanszírozta a beruházáso­kat. A vállalatok vagyona, pénzügyi önál­lósága ebben a tekintetben is új helyze­tet teremtett. Nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetési térítésnek nincs közgazda­­sági indoka, hisz a vállalatok a vagyon­gyarapítás - az álló- és forgóalapok bő­vítésének - lehetőségeivel és eszközeivel is rendelkeznek, tehát indokolt, hogy a rájuk bízott állami vagyon biztonságának kockázatát is vállalják. Ésszerű, hogy a károk pénzügyi fede­zetét ott kell megteremteni, ahol a kár­­helyreállítás költségei felmerülnek. - És milyen biztosítási lehetőségek állnak a vállalatok rendelkezésére? - Az állami vállalatok jelenleg tűz­biztosítást köthetnek a tűz- és robbanás­károkra, villámcsapásra, továbbá betöré­ses lopásbiztosítást, autó-casco és gép­járműszavatossági biztosítást. A biztosí­tási módozatokat a vállalatok általában megfelelőnek, korszerűnek és széles ter­jedelműnek tartják. Az állami vállalatok vagyonbiztosítási szerződéseinek megkö­tése azonban időt igényel, mert a válla­latoknak meg kell ismerniük a biztosí­tás részletes feltételeit. Ezért a tűzkárok fedezetére a vállalatok kérésére 50 napos tartamú előjegyzést tartunk fenn. Ha ez idő alatt a biztosítási ajánlatot nem kapjuk meg, egy havi díjat kell csak megfizetni. - Milyen az érdeklődés a biztosítás iránt? - A biztosítások feladása ágazatok és szakmák szerint eltérő. Eddig a megye területén levő vállalatoknak mintegy 50 százaléka kötötte meg a tűzbiztosítást, betöréses lopásbiztosítást 8 vállalat kö­tött, az autó-casco biztosítást 10 vállalat vette igénybe, a gépjármű-szavatossági biztosítást 31. - Mivel magyarázható egyes vállala­tok tartózkodása? - A rendelet megjelenése óta eltelt rövid idő miatt végleges következtetése­ket még nem lehet levonni. Tapasztala­taink szerint egyes nagyvállalatok - té­vesen - úgy gondolják, hogy gyáraik és különféle telepeik területi és gyártási szóródása biztosítás nélkül is elegendő fedezetet és védelmet jelent. Nyilvánva­ló azonban, hogy egy-egy gyár, vagy te­lep önmagában is akkora értéket képvi­sel, hogy katasztrofális kár esetén a vesz­teséget a többi telep nem tudná kigazdál­kodni. Itt rá kell mutatnunk arra is, hogy a véletlen okozta kár anyagi érté­ke vállalati szinten nem „tervezhető”, azonban népgazdasági szinten a statisz­tikai adatok alapján felbecsülhető. Ha a vállalatok külön-külön ilyesfajta kocká­zati alapot létesítenének, bizonyos, hogy népgazdasági szinten a bekövetkező ká­rok ellenértékét többszörösen meghaladó pénzösszeget fagyasztanának be. Az ilyes­fajta megoldás a vállalatok számára sem megnyugtató, mert a kár, a veszteség a vállalat mérlegében is mutatkoznék. Egyes vállalatok­ vezetői nem érzéke­lik kellőképpen az elemi károk veszélyét. Nem összehasonlítható a két rendszer, de például egy kapitalista üzem, vagy gyár elképzelhetetlen biztosítás nélkül. A rész­vényesek sem engednék. Nekünk pedig jobban kell törődnünk a saját dolgozóink érdekével, mint a kapitalistáknak a rész­vényesekével. Alig kell bővebben bizony­gatni, hogy az elemi kár olyan fennaka­dást okozhat, amely felemészti a rendel­kezésre álló pénzalapokat, megrendíti a vállalat likviditását, hitelképességét, ar­ról nem is szólva, hogy gazdálkodása veszteségessé válhat. Ez pedig már a dolgozók részesedését is elviszi. Előfordul az is, hogy a vállalatfejlesz­­tési alapok - a sokoldalú igénybevétel folytán - a biztosítási díjak részére nem nyújtanak fedezetet. Nem lenne teljes a kép, ha nem mon­danánk el, hogy viszont vannak olyan vállalatok, amelyek a biztosítás, a kár­megtérítés kiterjesztését igénylik. Felvető­dött, hogy adjunk biztosítást a csőrepedés károkra, az üzemszüneti és szavatossági károkra is. Többen kérték az üvegtörés, géptörés káraira vonatkozó biztosítás be­vezetését. Az állami vállalatok biztosítása most van a kialakulás állapotában. A biztosí­tási fedezet az illetékes gazdasági vezetők előtt a gyakorlatban alig ismert foga­lom. Időbe telik, amíg mindenki tudatá­ra ébred felelősségének. A vállalatok - vezetők és dolgozók - érdeke lenne, hogy ezt ne a saját kárukon­ tanulják meg. Saját tervezésű, készítésű gépek az MGI II-ben Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni 2. sz. üzemében a műszaki fejlesztési osztályon 2 új célgépet terveztek és készítettek el.­­­­ Az egyik a gumi porvédős csapágyvizsgáló berendezés, Veres Gusztáv és Tamás Zoltán tervei szerint készült s az új célgép a porvédős csapágyak olaj-, víz- és poráteresztő vizsgálatát végzi. Ké­pünkön Nagy Sándor szerelőlakatos az új célgépen az utolsó simításo­kat végzi. épül a vár (Papp Gábor felvétele) ------------------------------------------------------------------V­ITAL garázdaság A túlzott italozás, az ittasság olyan dolgok elkövetésére csá­bíthatja az embert, amelyekre józan állapotban nem lenne ké­pes. Az ittas ember nem ismer sem határt, sem pedig mértéket. A mértéktelen szeszfogyasztás hatására garázdálkodnak, vere­kednek, közbotrányt okoznak. Most néhány ilyen esetről adunk számot. Bakk Lajos italboltvezető, Hajdúszoboszló, Tóth Árpád ut­ca 10. I. emelet 3. szám alatti lakos az általa vezetett üzlet­ben folyamatosan kiszolgálta Agárdi Jánost, Csendes Feren­cet és Nagy Miklóst. A három részeg verekedést kezdeménye­zett, zavarták és megsértették a közrendet. Az I. fokú szabály­sértési hatóság Bakk Lajost, aki hibát követett el azáltal, hogy részegeket szolgált ki, 500 fo­rintra büntette. A püspökladányi járási rend­őrkapitányság Nagy Sándort, a sárrétudvari Béke Termelőszö­vetkezet kocsiját garázdaság miatt vonta felelősségre. Nagy Sándor a községi kisvendéglő­ben szórakozott, szeszes italt fo­gyasztott és berúgott. Részeg ál­lapotban Lukács Lajos sárrét­­udvari lakossal összeszólalko­zott, majd tettleg bántalmazta. Másodjára is verekedni akart, de abban megakadályozta a rendőri intézkedés. Az I. fokú szabálysértési hatóság Nagy Sándort 600 forintra büntette. Az ítéletek gyorsan, hatáso­san születnek. De mikor csök­ken végre a garázdák száma?! ­ A másik a gyáraesztergáló automata szintén saját tervezés, Darin Sándor munká­ja. Az elkészült gép prototípus, melyből 50 darabot az MGM ré­szére a Szerszámgépipari Mű­vek fognak elkészíteni. A képen Kiss János szerelőlakatos mun­ka közben. (Kalmár István felvételei)

Next