Hajdú-Bihari Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-02 / 153. szám
A VASUTASNAP TISZTELETÉRE KITESZNEK MAGUKÉRT A FŰTŐHÁZIAK Debrecen Fűtőház dolgozói a közelgő vasutasnap tiszteletére elhatározták, hogy egy mozdonyra eső 100 elegy-tonnakilométer tervüket 4, az egy szolgálati órára eső mozdonykilométert pedig 3 százalékkal emelik, ugyanakkor a vontatási üzemeltetési önköltséget 3 százalékkal csökkentik. Az üzemrészek és brigádok részfelajánlásai közül kiemelkedik Juhász Lajos motorszerelő szocialista brigádjának vállalása, mely szerint a Diesel-mozdonyok javításánál felmerülő munkaórákat 3 százalékkal csökkentik, egy mozdony trakciós motorját pedig terven felül megjavítják — írja Marosán Pál tudósítónk. Juhász Lajos és Tatár Tibor mozdonyjavítás közben Hetvenegy kereskedelmi tanuló tett sikeres vizsgát Négy napon keresztül tettek tanúbizonyságot tudásukról az élelmiszer szakos kereskedelmi tanulók. A vizsgát a nemrég épült Új Élet parki ÁBC áruházban bonyolították le. A Hajdú-Bihar Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat évek óta rendszeresen gondoskodik az utánpótlásról. Ebben az évben is hetvenegy tanuló tett sikeres szakmunkásvizsgát, hús, csemege, kávé-tea, élelmiszer szakmákban. A hetvenegy tanuló között hat gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatal — kísérletképpen — rövidített tanulóidő alatt sajátította el a szakmát. A négynapos vizsga eredménye azt mutatja, hogy a megye kereskedelme ismét új, szakképzett, udvarias, mesterségét szerető és alaposan ismerő fiatalokkal gazdagodott. Véradónap a DKV-nál A Debreceni Közlekedési Vállalat dolgozói is évek óta az elsők között vannak a véradásban. A néhány nappal ezelőtt szervezett véradónapon 109-en vettek részt a DKV-dolgozók közül, s a mozgósítók között ott találjuk a szocialista brigádokat és KISZ-fiatalokat is. Kiemelkedő munkát végzett a szervezésben Bődi Sándorné vöröskeresztes titkár. Több olyan dolgozója van a Közlekedési Vállalatnak, aki már több ízben adta vérét betegek gyógyítására: így Jákob Antalné, Varga Imre kocsivezetők, valamint Hűbéresi János, Kiss János és Vass János lakatos szakmunkások. itt a két büfé Van Hajdúböszörményben a Kinizsi téren és az Újfehértói út mentén egy-egy ideiglenes jellegű vendéglátó-büfé. Ezek miatt sokan szót ejtenek a böszörményiek. Pontosabban ezek ellen. Ugyanis mind a büfék elhelyezése, mind a közöttük rendre zajló események adnak okot a jogos bírálatra. Kezdjük ott — s ez elsősorban sok böszörményi asszony problémája —, hogy a Kinizsi téri büfét éppen a termelő üzemek kapui elé tették. Ennivalót ugyan nem nagyon lehet kapni ebben a büfében, annál inkább szeszes italt. Így aztán az üzemek kapuin kilépőket szinte csalogatja a büfé. Sokan oda is mennek. Van aztán családi viszály, veszekedés emiatt. A másik dolog pedig az, hogy rendetlen ezeknek a büféknek a környéke. Napirenden vannak a részeges randalírozások, a szemetelés. A város vezetői egyetértenek a böszörményiek felvetéseivel: feleslegesek ott azok a büfék. Ideje lenne máshová áthelyezni őket. Vagy becsukni. Úgy mondják a böszörményiek: nem sokat veszítenének vele. (ny) -------------------------------------------/ HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1968. JÚLIUS 2. Élettani vándorgyűlés lesz Debrecenben Debrecenben kezdődik meg július 4-én a Magyar Élettani Társaság XXX. vándorgyűlése. A Debreceni Orvostudományi Egyetem látja vendégül a hazai kísérletes orvostudomány képviselőit, akik ez alkalommal is beszámolnak a keringéskutatás, immunbiológia, agyfiziológia és számos már élettani és biokémiai vonatkozású kutatás eredményeiről. Dr. Both György professzor, az 1968. évi vándorgyűlés elnöke a következő tájékoztatást adta: A Magyar Élettani Társaság megalakulása óta eltelt harminchét év alatt, a háborús éveket kivéve mindig megtartotta vándorgyűlését. Napjainkban a különböző orvosi szaktudományok egyre jobban kapcsolódnak az élettani kutatásokhoz, például a szívátültetések sem lennének lehetségesek a keringésfiziológia és az immunbiológia eredményeinek felhasználása nélkül. A kísérletes orvostudományok közötti szoros kapcsolatot bizonyítja az a tény is, hogy az idei vándorgyűlés rendezői megbízatását az orvosi vegytani intézet kapta. A vándorgyűlésen közel háromszáz részvevő kétszáz előadásban ad képet a hazai kutatómunka jelenlegi állásáról, eredményeiről. Különösen örvendetes a fiatalok nagy érdeklődése: negyven tudományos diákköri tag, fiatal kutatójelölt jelentette be részvételi igényét. Az előadások három szekcióban párhuzamosan folynak majd, s így lehetőség lesz rá, hogy minden kutató, aki előadást jelentett be, szót kapjon, meg is tarthassa előadását. Az előadásokon kívül lehetőség lesz széleskörű tapasztalatcserére, intézetlátogatásokat vettünk programba, a részvevők ellátogatnak a BIOGAL Gyógyszergyárba is. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a vándorgyűlés megrendezéséhez nagy segítséget kaptunk a patronáló gyógyszergyáraktól is. Az élettani vándorgyűlés július 4-én, csütörtökön reggel fél 9 órakor kezdődik a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. A megnyitó előadást dr. Kesztyűs Loránd akadémikus, a kórélettani intézet igazgatója tartja „A modern immunbiológia élettani jelentősége” címmel. Az állami vállalatok vagyonbiztosítási szerződéseiről INTERJÚ SZILAS GYÖRGGYEL Az új mechanizmusban a vállalatok önállósága még jobban megnövekedik. Nagyobb lehetőségek mellett nagyobb beruházásokat eszközölhetnek, növelhetik vagyonukat, eszközeik értékét. Ezzel a lehetőséggel nyilván sok vállalat él is, az eddigi tapasztalatok is ezt bizonyították. A vállalati gazdálkodás természetesen csak úgy lehet biztonságos, ha a vezetők gondolnak az esetleges károk megelőzésére is, és arra is felkészülnek, hogy kár esetén a veszteségek megtérüljenek. Ezért az új mechanizmusban sem csökken a biztosítás szerepe, jelentősége, sőt, ha lehet ezt mondani, talán még inkább előtérbe kerül ennek fontossága. Az új mechanizmus azonban a vállalatok biztosítási rendszerében is bizonyos változásokat eredményezett, ugyanis április elsejétől az állami vállalatok elemi káraikat nem számolhatják el a költségvetés terhére. Az erről intézkedő kormányrendelet ugyanakkor lehetővé tette, hogy az állami vállalatok vagyonbiztosítási szerződéseket köthessenek az Állami Biztosítóval. Szilas György elvtársat, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának vezetőjét kértük meg, nyilatkozzék, mi tette szükségessé ezt a változást? - A gazdaságirányítás régi rendszerében a vállalatok elemi kárait költségvetési eszközökből fedezték vagy eredménykorrekciós tényezőként vették figyelembe. Ez a kárrendezési módszer megfelelt az akkori gazdaságirányítási rendszernek, amely a pénzeszközök zömét a költségvetésbe összpontosította, s ezekből az alapokból látta el a vállalatokat hitelekkel és finanszírozta a beruházásokat. A vállalatok vagyona, pénzügyi önállósága ebben a tekintetben is új helyzetet teremtett. Nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetési térítésnek nincs közgazdasági indoka, hisz a vállalatok a vagyongyarapítás - az álló- és forgóalapok bővítésének - lehetőségeivel és eszközeivel is rendelkeznek, tehát indokolt, hogy a rájuk bízott állami vagyon biztonságának kockázatát is vállalják. Ésszerű, hogy a károk pénzügyi fedezetét ott kell megteremteni, ahol a kárhelyreállítás költségei felmerülnek. - És milyen biztosítási lehetőségek állnak a vállalatok rendelkezésére? - Az állami vállalatok jelenleg tűzbiztosítást köthetnek a tűz- és robbanáskárokra, villámcsapásra, továbbá betöréses lopásbiztosítást, autó-casco és gépjárműszavatossági biztosítást. A biztosítási módozatokat a vállalatok általában megfelelőnek, korszerűnek és széles terjedelműnek tartják. Az állami vállalatok vagyonbiztosítási szerződéseinek megkötése azonban időt igényel, mert a vállalatoknak meg kell ismerniük a biztosítás részletes feltételeit. Ezért a tűzkárok fedezetére a vállalatok kérésére 50 napos tartamú előjegyzést tartunk fenn. Ha ez idő alatt a biztosítási ajánlatot nem kapjuk meg, egy havi díjat kell csak megfizetni. - Milyen az érdeklődés a biztosítás iránt? - A biztosítások feladása ágazatok és szakmák szerint eltérő. Eddig a megye területén levő vállalatoknak mintegy 50 százaléka kötötte meg a tűzbiztosítást, betöréses lopásbiztosítást 8 vállalat kötött, az autó-casco biztosítást 10 vállalat vette igénybe, a gépjármű-szavatossági biztosítást 31. - Mivel magyarázható egyes vállalatok tartózkodása? - A rendelet megjelenése óta eltelt rövid idő miatt végleges következtetéseket még nem lehet levonni. Tapasztalataink szerint egyes nagyvállalatok - tévesen - úgy gondolják, hogy gyáraik és különféle telepeik területi és gyártási szóródása biztosítás nélkül is elegendő fedezetet és védelmet jelent. Nyilvánvaló azonban, hogy egy-egy gyár, vagy telep önmagában is akkora értéket képvisel, hogy katasztrofális kár esetén a veszteséget a többi telep nem tudná kigazdálkodni. Itt rá kell mutatnunk arra is, hogy a véletlen okozta kár anyagi értéke vállalati szinten nem „tervezhető”, azonban népgazdasági szinten a statisztikai adatok alapján felbecsülhető. Ha a vállalatok külön-külön ilyesfajta kockázati alapot létesítenének, bizonyos, hogy népgazdasági szinten a bekövetkező károk ellenértékét többszörösen meghaladó pénzösszeget fagyasztanának be. Az ilyesfajta megoldás a vállalatok számára sem megnyugtató, mert a kár, a veszteség a vállalat mérlegében is mutatkoznék. Egyes vállalatok vezetői nem érzékelik kellőképpen az elemi károk veszélyét. Nem összehasonlítható a két rendszer, de például egy kapitalista üzem, vagy gyár elképzelhetetlen biztosítás nélkül. A részvényesek sem engednék. Nekünk pedig jobban kell törődnünk a saját dolgozóink érdekével, mint a kapitalistáknak a részvényesekével. Alig kell bővebben bizonygatni, hogy az elemi kár olyan fennakadást okozhat, amely felemészti a rendelkezésre álló pénzalapokat, megrendíti a vállalat likviditását, hitelképességét, arról nem is szólva, hogy gazdálkodása veszteségessé válhat. Ez pedig már a dolgozók részesedését is elviszi. Előfordul az is, hogy a vállalatfejlesztési alapok - a sokoldalú igénybevétel folytán - a biztosítási díjak részére nem nyújtanak fedezetet. Nem lenne teljes a kép, ha nem mondanánk el, hogy viszont vannak olyan vállalatok, amelyek a biztosítás, a kármegtérítés kiterjesztését igénylik. Felvetődött, hogy adjunk biztosítást a csőrepedés károkra, az üzemszüneti és szavatossági károkra is. Többen kérték az üvegtörés, géptörés káraira vonatkozó biztosítás bevezetését. Az állami vállalatok biztosítása most van a kialakulás állapotában. A biztosítási fedezet az illetékes gazdasági vezetők előtt a gyakorlatban alig ismert fogalom. Időbe telik, amíg mindenki tudatára ébred felelősségének. A vállalatok - vezetők és dolgozók - érdeke lenne, hogy ezt ne a saját kárukon tanulják meg. Saját tervezésű, készítésű gépek az MGI II-ben Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni 2. sz. üzemében a műszaki fejlesztési osztályon 2 új célgépet terveztek és készítettek el. Az egyik a gumi porvédős csapágyvizsgáló berendezés, Veres Gusztáv és Tamás Zoltán tervei szerint készült s az új célgép a porvédős csapágyak olaj-, víz- és poráteresztő vizsgálatát végzi. Képünkön Nagy Sándor szerelőlakatos az új célgépen az utolsó simításokat végzi. épül a vár (Papp Gábor felvétele) ------------------------------------------------------------------VITAL garázdaság A túlzott italozás, az ittasság olyan dolgok elkövetésére csábíthatja az embert, amelyekre józan állapotban nem lenne képes. Az ittas ember nem ismer sem határt, sem pedig mértéket. A mértéktelen szeszfogyasztás hatására garázdálkodnak, verekednek, közbotrányt okoznak. Most néhány ilyen esetről adunk számot. Bakk Lajos italboltvezető, Hajdúszoboszló, Tóth Árpád utca 10. I. emelet 3. szám alatti lakos az általa vezetett üzletben folyamatosan kiszolgálta Agárdi Jánost, Csendes Ferencet és Nagy Miklóst. A három részeg verekedést kezdeményezett, zavarták és megsértették a közrendet. Az I. fokú szabálysértési hatóság Bakk Lajost, aki hibát követett el azáltal, hogy részegeket szolgált ki, 500 forintra büntette. A püspökladányi járási rendőrkapitányság Nagy Sándort, a sárrétudvari Béke Termelőszövetkezet kocsiját garázdaság miatt vonta felelősségre. Nagy Sándor a községi kisvendéglőben szórakozott, szeszes italt fogyasztott és berúgott. Részeg állapotban Lukács Lajos sárrétudvari lakossal összeszólalkozott, majd tettleg bántalmazta. Másodjára is verekedni akart, de abban megakadályozta a rendőri intézkedés. Az I. fokú szabálysértési hatóság Nagy Sándort 600 forintra büntette. Az ítéletek gyorsan, hatásosan születnek. De mikor csökken végre a garázdák száma?! A másik a gyáraesztergáló automata szintén saját tervezés, Darin Sándor munkája. Az elkészült gép prototípus, melyből 50 darabot az MGM részére a Szerszámgépipari Művek fognak elkészíteni. A képen Kiss János szerelőlakatos munka közben. (Kalmár István felvételei)