Hajdú-Bihari Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1968-08-01 / 179. szám

ÚJ TANTÁRGY: HONVÉDELMI ISMERETEK Szeptembertől a művelődésügyi miniszter rendelete értelmében valamennyi iskolában új tantárgyat vezetnek be, a hon­védelmi ismereteket. A tananyag gyakorlati elsajátításának elősegítésére a Hadtörténeti Múzeum haditechnikai kiállítást rendezett Gyöngyösön az 1. számú általános iskola udvarán. Baloldalt: ifjú „kezelőszemélyzet” a tüzérségi lövegnél. Jobb­oldalt: a szuperszonikus repülőgép és a többi haditechnikai eszköz ugyancsak vonzza az érdeklődő diákokat (MTI Fotó: HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1968. AUGUSZTUS 1. Növekedett az exporttevékenység 1968 január elsejétől a gazdálko­dó vállalatoknál döntő súllyal ke­rült előtérbe a gazdaságos termelés és a nyereségtömeg fokozása. A mi­nőségi és mennyiségi mutatók ja­vításán kívül a vállalatok igyekez­nek termékeiknek minél szélesebb külföldi piacot biztosítani. Megnö­vekedett tehát az exporttevékeny­ség, melynek szemléltetésére ele­gendő, ha két számadatot emlí­tünk. 1965-ben megyénkből vala­mivel több, mint egymilliárd fo­rint értékű áru került exportra. Az idén pedig előreláthatólag meg­közelíti a másfél milliót. Az emelkedés szinte minden te­rületen megtalálható, bár az első negyedévben akadtak nehézségek. Első helyen kell említenünk, hogy a külkereskedelmi vállalatok ké­sőn adták le megrendeléseiket, emiatt a termelésben helyenként zökkenők jelentkeztek. Ennek el­lenére biztosítottnak látszik az egész évi előirányzat teljesítése, mivel a szocialista államok üzlet­kötései megfelelnek a tervezett szintnek. Nem ilyen egyértelmű viszont a tőkés államok szerződés­­kötése. Náluk inkább a prompt meg­rendelések dominálnak, ezért az idei exportkötések nincsenek lezár­va, nagyobb megrendelésekre je­lenleg is tárgyalások folynak. BELSŐ TARTALÉKOK A megyénkben gazdálkodó egy­ségek exporttevékenységének 88,2 százaléka az iparra esik, beleértve az élelmiszeripari termékek export­ját is. Az ezen felül mutatkozó for­galmat az állatfelvásárlás, általá­ban a mezőgazdasági termékek ex­portja alkotja. Az ipari termelés­ben, így az exportban is, egyre nagyobb szerepet játszik a vegy­ipar, de ugyanakkor jelentősen nő az élelmiszeripari termékek rész­aránya. Az exporttevékenység fokozását beruházásokon kívül a belső tarta­lékok feltárása és jobb minőség biztosítása segítené elő. Korlátozza az exportot, hogy igen gyakran a gyártott termékek minősége, fajtá­ja, magas ára, külső megjelenési formája nem felel meg a külföldi fogyasztók igényeinek, emiatt je­lentős konkurenciával kell a vál­lalatoknak számolniuk. A minőség javítása mellett szük­ség lenne termelékenyebb gépekre is, ezen túlmenően a vállalat a bel­ső tartalékok feltárásával, jobb szervezéssel tovább növelheti ex­portját. RU­H­AGYÁR —BIOGAL A BIOGAL Gyógyszergyár fej­lesztési programjának végrehajtá­sa megtörtént. A meglevő kapaci­tások teljes kihasználása a még megoldandó feladatok közé tarto­zik. Saját maguk keresik azokat a profilokat, amelyekkel a kapacitás teljes egészében leköthető. A jövőt illetően számolnak külföldi koope­rációban bérmunka vállalásával is. Problémát jelent, hogy a gyógy­szeriparban is éleződik a világpiaci versengés. Emiatt szuperminőséget kell biztosítani. Gyógyszergyártás­ban ugyanis minden ország törek­szik a teljes önállóságra. A vál­lalat exportképességét fokozná, ha új, korszerű termékekkel, gyor­sabban jelennének meg a piacokon. Ezt licenc, illetve technológiai el­járások vásárlásával oldaná meg a vállalat olyan területen, ahol a ha­zai kutatásokban nem mutatkoznak eredmények. Megyénk nagy exportáló vállala­tai között jelentős helyet foglal el a Debreceni Ruhagyár. Számos szakembert küldtek már különböző országokba, hogy a divatot tanul­mányozzák, hasznos tapasztalato­kat gyűjtsenek. Ezen túl a vállalat termékei is megjelennek számos nemzetközi bemutatón. Sikerült olyan piacra betörniük, ahol eddig nem vásárolták a Debreceni Ruha­gyár készítményeit. Kapacitásuk a bedolgozói rendszer szélesítésével növelhető. Az épülő Debreceni Konzervgyár még nem termel. Beindulás után azonban igen jelentős exportfelada­tokat is meg fog oldani. Termelé­sének alapanyagát döntően me­gyénk termelőszövetkezetei bizto­sítják majd. Ezért a bank ötmillió for­int hitellel támogatja azokat a tsz-eket, ahol a termeléssel kap­csolatos beruházások megvalósítá­sa indokolt. TSZ-EK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK S ha már a termelőszövetkeze­­teteknél tartunk, el kell mondani, hogy a tsz-ek általában nem tud­ják, milyen termékük kerül kül­földre, mivel ez a kereskedelmi szerveknél jelentkezik. A földesi Rákóczi Tsz például évente nyolc­millió tojást értékesít, ennek mint­egy hatvan százaléka exportra ke­rül. Az exportban a tsz nem volt — és jelenleg sincs — anyagilag érdekelve, mivel árujáért a belke­reskedelmi árat kapja. Így az ér­dekeltsége csupán közvetett, mivel az export kihat a belföldi ár ala­kulására. A püspökladányi Zöld Mező Tsz termékeiből főleg magféleségek ke­rülnek a külföldi piacokra. Ennek során — ha nem is szerződéses partnerként — a tsz kapcsolatba került különféle nyugati cégekkel. Egy nyugatnémet cég közvetlenül a termelőszövetkezethez fordult, és magféleségek termesztésére, vető­­mag-utánszaporításra kért áraján­latot. A hollandok kardvirághagy­ma előállítására kértek árajánla­tot. Közvetlenül a termelőszövetke­zettel kívánnak szerződéses vi­szonyt létesíteni, a közvetítő keres­kedelem megkerülésével. Erre vi­szont egyelőre nincs lehetőség. Nem rendelkeznek önálló ex­portjoggal a megye állami gazda­ságai sem, mégis az exportra kerü­lő termékeik nagysága jobban mér­hető, mint a termelőszövetkezetek­nél. Jelentős exportcikkük a gyü­mölcs. Ebben elsősorban a Debre­ceni Állami Gazdaság és a pallag­­pusztai tangazdaság érdekelt. 1967- ben 16,7 milliós exportot bonyolí­tottak le, az idén viszont 23 millió forint értékű gyümölcsöt akarnak értékesíteni a külföldi piacokon. A Hortobágyi Állami Gazdaság főleg állatokat exportál. Vágó- és hízómarhából, juhból, halból 20 millió forint értékűt szállított kül­földre az elmúlt évben. A gazdaság egyébként célul tűzte ki olyan ter­mékek előállítását, amelyeknek szinte korlátlan külföldi piacuk van. Ebből az elgondolásból kiin­dulva a sertéstenyésztést, süldőne­velést felszámolják, ugyanakkor a külföldön jelenleg korlátlan meny­­nyiségben értékesíthető pecsenye­­kacsa jelenlegi negyedmilliós állo­mányát félmillióra, majd egymil­lióra fejlesztik. Ugyancsak növelik a gyöngyösállományt és a hortobá­gyi viszonyoknak legjobban megfe­lelő juhászatot. Megyénk gazdálkodó szervei kö­zül egy sem rendelkezik önálló exportjoggal. Pozitívnak értékel­hető viszont az a körülmény, hogy a termelő vállalatok és a külkeres­kedelem jobban együttműködik, ha a piackutatásról van szó. Az elért eredmények azonban korántsem kielégítőek. VERSENYKÉPESSÉ TENNI Már említettük, hogy az év első hónapjaiban a külkereskedelem és az ipar exportra vonatkozó megál­lapodása elhúzódott, emiatt több helyen keletkeztek zökkenők a ter­melésben. Azonban szólni kell né­hány egyéb, az exportot gátló té­nyezőről is. Első helyen kétségen kívül az alapanyag-választék hiá­nya áll. Különösen érzékenyen érinti ez a probléma a ruházati szakmát, a háziipari és kisipari termelőszövetkezeteket. Anyag­problémák befolyásolják a gyü­mölcsexporthoz szükséges ládák előállítását is. Tekintettel arra, hogy az import beszerzésének le­hetősége korlátozott, emellett egyes segédanyagokban, drótban, kapocs­ban sem zavartalan az ellátás, így a Hajdúböszörményi Faipari Vál­lalatnak lemaradása van a féléves tervhez képest. A mezőgazdaság állami szektorában a járulékos be­ruházások hiánya határt szab az export növelésének. Elsősorban hű­tőtárolókra lenne szükség. A Deb­receni Állami Gazdaság elhatároz­ta, hogy épít egy 450 vagonos hű­tőtárolót, azonban a beruházási hi­telt még nem kapta meg. Pedig­­ez ez építkezés elengedhetetlen felté­tele lenne az almaexport gazdasá­gos fokozásának. Az üzemeknél, termelő vállala­toknál szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az exportra terme­lés helyzete, várható fejlődése — a nehézségek ellenére is — meg­felel a népgazdaság céljainak. A gazdálkodó szervek mérsékelik a nem kifizetődő termékek exportját. Műszaki fejlesztéssel, minőségjaví­tással, importanyagok helyett hazai anyagok felhasználásával, bérmun­kavállalás útján igyekeznek ver­senyképesek lenni a külföldi pia­cokon. Bogár Ferenc Négy tanácselnök egy gépkocsiban utazta be a minap Debrecen három ke­rületét. Dr. Ács Istvánnak, a városi, Hü­­se Péternek, dr. Hársfalvi Alajosnak és dr. Nagy Istvánnak, három kerületi ta­nács vb-elnökének úticélja az volt, hogy megnézzék: mennyit fejlődött, hol tart jelenleg ,,A­­ tiszta és virágos Debre­cenért” mozgalom. Nem zsűrizni indul­tak - ez majd egy társadalmi bizottság feladata lesz augusztus első napjaiban -, hanem tapasztalatokat gyűjteni a mozgalomban egymással versenyző há­rom kerületben. Nyomon követtük a „terepszemlét”. Volt mit lencsevégre kapni, volt mit fel­jegyezni. Egy ilyen városi körutazás so­rán - amikor a Kerekes teleptől Nagy­­macson át a Szabadság telepig több tu­cat utcát, parkot, több száz virágos er­kélyt, előkertet vesz szemügyre egyvégté­­ben az ember — látszik igazán, milyen sokat fejlődött ez a mozgalom. Sokkal tisztábbak, rendezettebbek az utcák, mint tavaly. Több az élőkert, a virággal díszí­tett ablak, erkély. Megnőttek, újabbak­kal gyarapodtak a parkok. S bent az udvarok többségében is nagyobb a tisz­taság. Az üzemek, intézmények is több gondot fordítanak területük tisztán tartá­sára, parkosítására. Hosszú lenne felso­rolni, hányszor hangzott fel az út során: „Ezt itt társadalmi munkában a lakosság készítette . . .” „Itt a következő üzemek, intézmények segítettek kézi és gépi tár­sadalmi munkával . . .” Valahogy így lehet megfogalmazni ezt az előrelépést: a városi és a kerületi ta­nácsok kezdeményezése találkozott a vá­rosban lakók többségének egyetértésével, és a tanácsok ezt az egyetértést, alkotó munkaként tudták kamatoztatni. A taná­csok vb-tagjai, a tanácstagok, a kerüle­tekben működő párt- és tömegszerveze­tek, a tanácsi apparátus dolgozói és a lakosság jó kapcsolatának bizonyítéka ez. Természetesen az eddig leírtak nem jelentik azt - s ezzel a tanácselnökök valamennyien egyetértettek­­ -, hogy a mozgalom nem léphetett volna még na­gyobbat előre. Külön pozitívuma volt ennek az útnak, hogy az egymással ver­senyző kerületek tanácselnökei tanácso­kat adtak egymásnak, hogyan lehetne a versenytárs kerületében még inkább elő­relépni. Miben lehet még javítani az augusztus eleji versenyértékelésig? Ezt is együtt be­szélték meg a tanácselnökök a városné­zés után. Van még néhány nap a versenyértéke­lés megkezdéséig: lehet előkerteket csi­nálni, virágot tenni az erkélyekre, ablakok­ba. Egy másik tennivaló: a tapasztalat azt mutatja, hogy néhány üzem, intéz­mény dolgozói, vezetői csak a kerítésen belül érzik erkölcsi kötelességüknek a parkosítást, az üzem kerítésén kívüli résszel nem nagyon törődnek, megtűrik a méteres gazt is, a parkosításra váró po­ros területeket is. Pedig legtöbb helyen ki lehet látni a kerítéseit, hlyen az ui .• - ból. Ugyancsak a vállalatok­­asztala az, hogy sok helyütt - különösen most, az esős napok után - erősen gazos, sze­metes a villamos- és vasúti vágányok közötti és melletti terület. Például a Sza­badság útjának egyik oldalán szépen par­kosítottak, a másik oldalt, a villamossí­nek mentén nő a gaz. A Hámán Kató utcában is hasonlóan szemet szúr az út két oldalának nagy-nagy különbsége, ott is a sínek környékére férne rá a takarí­tás. Természetesen a városnézés végén ar­ról is szó esett: Melyik kerület nyeri el a nagydíjat, az 500 000 forintot. Ezt a versenyértékelő bizottság dönti el. Nem lesz könnyű dolga. Nyalka Tibor Első félévi tapasztala­tt „Míg nem volt eső, minden éjszaka özvegy Dakó Kálmánné, Széchenyi utca a kerten 10 órától fél egyig locsoltam” — mondta 101. szám alatti háztulajdonos. Meglátszik Tovább bővítik, szépítik az Új Élet parkban az ifjúsági parkot. Készül a ki­emelt és a süllyesztett sétány (Kalmár István felvételei)

Next