Hajdú-Bihari Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1968-08-01 / 179. szám
ÚJ TANTÁRGY: HONVÉDELMI ISMERETEK Szeptembertől a művelődésügyi miniszter rendelete értelmében valamennyi iskolában új tantárgyat vezetnek be, a honvédelmi ismereteket. A tananyag gyakorlati elsajátításának elősegítésére a Hadtörténeti Múzeum haditechnikai kiállítást rendezett Gyöngyösön az 1. számú általános iskola udvarán. Baloldalt: ifjú „kezelőszemélyzet” a tüzérségi lövegnél. Jobboldalt: a szuperszonikus repülőgép és a többi haditechnikai eszköz ugyancsak vonzza az érdeklődő diákokat (MTI Fotó: HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1968. AUGUSZTUS 1. Növekedett az exporttevékenység 1968 január elsejétől a gazdálkodó vállalatoknál döntő súllyal került előtérbe a gazdaságos termelés és a nyereségtömeg fokozása. A minőségi és mennyiségi mutatók javításán kívül a vállalatok igyekeznek termékeiknek minél szélesebb külföldi piacot biztosítani. Megnövekedett tehát az exporttevékenység, melynek szemléltetésére elegendő, ha két számadatot említünk. 1965-ben megyénkből valamivel több, mint egymilliárd forint értékű áru került exportra. Az idén pedig előreláthatólag megközelíti a másfél milliót. Az emelkedés szinte minden területen megtalálható, bár az első negyedévben akadtak nehézségek. Első helyen kell említenünk, hogy a külkereskedelmi vállalatok későn adták le megrendeléseiket, emiatt a termelésben helyenként zökkenők jelentkeztek. Ennek ellenére biztosítottnak látszik az egész évi előirányzat teljesítése, mivel a szocialista államok üzletkötései megfelelnek a tervezett szintnek. Nem ilyen egyértelmű viszont a tőkés államok szerződéskötése. Náluk inkább a prompt megrendelések dominálnak, ezért az idei exportkötések nincsenek lezárva, nagyobb megrendelésekre jelenleg is tárgyalások folynak. BELSŐ TARTALÉKOK A megyénkben gazdálkodó egységek exporttevékenységének 88,2 százaléka az iparra esik, beleértve az élelmiszeripari termékek exportját is. Az ezen felül mutatkozó forgalmat az állatfelvásárlás, általában a mezőgazdasági termékek exportja alkotja. Az ipari termelésben, így az exportban is, egyre nagyobb szerepet játszik a vegyipar, de ugyanakkor jelentősen nő az élelmiszeripari termékek részaránya. Az exporttevékenység fokozását beruházásokon kívül a belső tartalékok feltárása és jobb minőség biztosítása segítené elő. Korlátozza az exportot, hogy igen gyakran a gyártott termékek minősége, fajtája, magas ára, külső megjelenési formája nem felel meg a külföldi fogyasztók igényeinek, emiatt jelentős konkurenciával kell a vállalatoknak számolniuk. A minőség javítása mellett szükség lenne termelékenyebb gépekre is, ezen túlmenően a vállalat a belső tartalékok feltárásával, jobb szervezéssel tovább növelheti exportját. RUHAGYÁR —BIOGAL A BIOGAL Gyógyszergyár fejlesztési programjának végrehajtása megtörtént. A meglevő kapacitások teljes kihasználása a még megoldandó feladatok közé tartozik. Saját maguk keresik azokat a profilokat, amelyekkel a kapacitás teljes egészében leköthető. A jövőt illetően számolnak külföldi kooperációban bérmunka vállalásával is. Problémát jelent, hogy a gyógyszeriparban is éleződik a világpiaci versengés. Emiatt szuperminőséget kell biztosítani. Gyógyszergyártásban ugyanis minden ország törekszik a teljes önállóságra. A vállalat exportképességét fokozná, ha új, korszerű termékekkel, gyorsabban jelennének meg a piacokon. Ezt licenc, illetve technológiai eljárások vásárlásával oldaná meg a vállalat olyan területen, ahol a hazai kutatásokban nem mutatkoznak eredmények. Megyénk nagy exportáló vállalatai között jelentős helyet foglal el a Debreceni Ruhagyár. Számos szakembert küldtek már különböző országokba, hogy a divatot tanulmányozzák, hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek. Ezen túl a vállalat termékei is megjelennek számos nemzetközi bemutatón. Sikerült olyan piacra betörniük, ahol eddig nem vásárolták a Debreceni Ruhagyár készítményeit. Kapacitásuk a bedolgozói rendszer szélesítésével növelhető. Az épülő Debreceni Konzervgyár még nem termel. Beindulás után azonban igen jelentős exportfeladatokat is meg fog oldani. Termelésének alapanyagát döntően megyénk termelőszövetkezetei biztosítják majd. Ezért a bank ötmillió forint hitellel támogatja azokat a tsz-eket, ahol a termeléssel kapcsolatos beruházások megvalósítása indokolt. TSZ-EK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK S ha már a termelőszövetkezeteteknél tartunk, el kell mondani, hogy a tsz-ek általában nem tudják, milyen termékük kerül külföldre, mivel ez a kereskedelmi szerveknél jelentkezik. A földesi Rákóczi Tsz például évente nyolcmillió tojást értékesít, ennek mintegy hatvan százaléka exportra kerül. Az exportban a tsz nem volt — és jelenleg sincs — anyagilag érdekelve, mivel árujáért a belkereskedelmi árat kapja. Így az érdekeltsége csupán közvetett, mivel az export kihat a belföldi ár alakulására. A püspökladányi Zöld Mező Tsz termékeiből főleg magféleségek kerülnek a külföldi piacokra. Ennek során — ha nem is szerződéses partnerként — a tsz kapcsolatba került különféle nyugati cégekkel. Egy nyugatnémet cég közvetlenül a termelőszövetkezethez fordult, és magféleségek termesztésére, vetőmag-utánszaporításra kért árajánlatot. A hollandok kardvirághagyma előállítására kértek árajánlatot. Közvetlenül a termelőszövetkezettel kívánnak szerződéses viszonyt létesíteni, a közvetítő kereskedelem megkerülésével. Erre viszont egyelőre nincs lehetőség. Nem rendelkeznek önálló exportjoggal a megye állami gazdaságai sem, mégis az exportra kerülő termékeik nagysága jobban mérhető, mint a termelőszövetkezeteknél. Jelentős exportcikkük a gyümölcs. Ebben elsősorban a Debreceni Állami Gazdaság és a pallagpusztai tangazdaság érdekelt. 1967- ben 16,7 milliós exportot bonyolítottak le, az idén viszont 23 millió forint értékű gyümölcsöt akarnak értékesíteni a külföldi piacokon. A Hortobágyi Állami Gazdaság főleg állatokat exportál. Vágó- és hízómarhából, juhból, halból 20 millió forint értékűt szállított külföldre az elmúlt évben. A gazdaság egyébként célul tűzte ki olyan termékek előállítását, amelyeknek szinte korlátlan külföldi piacuk van. Ebből az elgondolásból kiindulva a sertéstenyésztést, süldőnevelést felszámolják, ugyanakkor a külföldön jelenleg korlátlan menynyiségben értékesíthető pecsenyekacsa jelenlegi negyedmilliós állományát félmillióra, majd egymillióra fejlesztik. Ugyancsak növelik a gyöngyösállományt és a hortobágyi viszonyoknak legjobban megfelelő juhászatot. Megyénk gazdálkodó szervei közül egy sem rendelkezik önálló exportjoggal. Pozitívnak értékelhető viszont az a körülmény, hogy a termelő vállalatok és a külkereskedelem jobban együttműködik, ha a piackutatásról van szó. Az elért eredmények azonban korántsem kielégítőek. VERSENYKÉPESSÉ TENNI Már említettük, hogy az év első hónapjaiban a külkereskedelem és az ipar exportra vonatkozó megállapodása elhúzódott, emiatt több helyen keletkeztek zökkenők a termelésben. Azonban szólni kell néhány egyéb, az exportot gátló tényezőről is. Első helyen kétségen kívül az alapanyag-választék hiánya áll. Különösen érzékenyen érinti ez a probléma a ruházati szakmát, a háziipari és kisipari termelőszövetkezeteket. Anyagproblémák befolyásolják a gyümölcsexporthoz szükséges ládák előállítását is. Tekintettel arra, hogy az import beszerzésének lehetősége korlátozott, emellett egyes segédanyagokban, drótban, kapocsban sem zavartalan az ellátás, így a Hajdúböszörményi Faipari Vállalatnak lemaradása van a féléves tervhez képest. A mezőgazdaság állami szektorában a járulékos beruházások hiánya határt szab az export növelésének. Elsősorban hűtőtárolókra lenne szükség. A Debreceni Állami Gazdaság elhatározta, hogy épít egy 450 vagonos hűtőtárolót, azonban a beruházási hitelt még nem kapta meg. Pedigez ez építkezés elengedhetetlen feltétele lenne az almaexport gazdaságos fokozásának. Az üzemeknél, termelő vállalatoknál szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az exportra termelés helyzete, várható fejlődése — a nehézségek ellenére is — megfelel a népgazdaság céljainak. A gazdálkodó szervek mérsékelik a nem kifizetődő termékek exportját. Műszaki fejlesztéssel, minőségjavítással, importanyagok helyett hazai anyagok felhasználásával, bérmunkavállalás útján igyekeznek versenyképesek lenni a külföldi piacokon. Bogár Ferenc Négy tanácselnök egy gépkocsiban utazta be a minap Debrecen három kerületét. Dr. Ács Istvánnak, a városi, Hüse Péternek, dr. Hársfalvi Alajosnak és dr. Nagy Istvánnak, három kerületi tanács vb-elnökének úticélja az volt, hogy megnézzék: mennyit fejlődött, hol tart jelenleg ,,A tiszta és virágos Debrecenért” mozgalom. Nem zsűrizni indultak - ez majd egy társadalmi bizottság feladata lesz augusztus első napjaiban -, hanem tapasztalatokat gyűjteni a mozgalomban egymással versenyző három kerületben. Nyomon követtük a „terepszemlét”. Volt mit lencsevégre kapni, volt mit feljegyezni. Egy ilyen városi körutazás során - amikor a Kerekes teleptől Nagymacson át a Szabadság telepig több tucat utcát, parkot, több száz virágos erkélyt, előkertet vesz szemügyre egyvégtében az ember — látszik igazán, milyen sokat fejlődött ez a mozgalom. Sokkal tisztábbak, rendezettebbek az utcák, mint tavaly. Több az élőkert, a virággal díszített ablak, erkély. Megnőttek, újabbakkal gyarapodtak a parkok. S bent az udvarok többségében is nagyobb a tisztaság. Az üzemek, intézmények is több gondot fordítanak területük tisztán tartására, parkosítására. Hosszú lenne felsorolni, hányszor hangzott fel az út során: „Ezt itt társadalmi munkában a lakosság készítette . . .” „Itt a következő üzemek, intézmények segítettek kézi és gépi társadalmi munkával . . .” Valahogy így lehet megfogalmazni ezt az előrelépést: a városi és a kerületi tanácsok kezdeményezése találkozott a városban lakók többségének egyetértésével, és a tanácsok ezt az egyetértést, alkotó munkaként tudták kamatoztatni. A tanácsok vb-tagjai, a tanácstagok, a kerületekben működő párt- és tömegszervezetek, a tanácsi apparátus dolgozói és a lakosság jó kapcsolatának bizonyítéka ez. Természetesen az eddig leírtak nem jelentik azt - s ezzel a tanácselnökök valamennyien egyetértettek -, hogy a mozgalom nem léphetett volna még nagyobbat előre. Külön pozitívuma volt ennek az útnak, hogy az egymással versenyző kerületek tanácselnökei tanácsokat adtak egymásnak, hogyan lehetne a versenytárs kerületében még inkább előrelépni. Miben lehet még javítani az augusztus eleji versenyértékelésig? Ezt is együtt beszélték meg a tanácselnökök a városnézés után. Van még néhány nap a versenyértékelés megkezdéséig: lehet előkerteket csinálni, virágot tenni az erkélyekre, ablakokba. Egy másik tennivaló: a tapasztalat azt mutatja, hogy néhány üzem, intézmény dolgozói, vezetői csak a kerítésen belül érzik erkölcsi kötelességüknek a parkosítást, az üzem kerítésén kívüli résszel nem nagyon törődnek, megtűrik a méteres gazt is, a parkosításra váró poros területeket is. Pedig legtöbb helyen ki lehet látni a kerítéseit, hlyen az ui .• - ból. Ugyancsak a vállalatokasztala az, hogy sok helyütt - különösen most, az esős napok után - erősen gazos, szemetes a villamos- és vasúti vágányok közötti és melletti terület. Például a Szabadság útjának egyik oldalán szépen parkosítottak, a másik oldalt, a villamossínek mentén nő a gaz. A Hámán Kató utcában is hasonlóan szemet szúr az út két oldalának nagy-nagy különbsége, ott is a sínek környékére férne rá a takarítás. Természetesen a városnézés végén arról is szó esett: Melyik kerület nyeri el a nagydíjat, az 500 000 forintot. Ezt a versenyértékelő bizottság dönti el. Nem lesz könnyű dolga. Nyalka Tibor Első félévi tapasztalatt „Míg nem volt eső, minden éjszaka özvegy Dakó Kálmánné, Széchenyi utca a kerten 10 órától fél egyig locsoltam” — mondta 101. szám alatti háztulajdonos. Meglátszik Tovább bővítik, szépítik az Új Élet parkban az ifjúsági parkot. Készül a kiemelt és a süllyesztett sétány (Kalmár István felvételei)