Hajdú-Bihari Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-27 / 227. szám
XXV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1968. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK Lakni, de... A KISZ Központi Bizottsága a napokban tanácskozást folytatott az Építők Rózsa Ferenc művelődési otthonában. Hogy miről vitatkoztak? Az ifjúsági lakásépítkezések helyzetéről. A napirend szerint. Valójában azonban sokkal többről. Az ország egyik legaktuálisabb kérdéséről, egy sok óhajjal, indulattal, szenvedéllyel összefüggő dologról: a családalapításról, az otthonról s így valójában a jövőről is. Lakni, de . . . szoktuk mondani, s itt ezután mindjárt gondolatjelek következnek. Különösen is nagy gondolatjelek következtek a fiatalok életében, amikor reális és szükséges igényként merült fel, nekik is lakniuk kell valahol, ők is igényjogosultak a lakások dolgában. Nos, ez az igényjogosultság ma már vitathatatlan. És nemcsak elvi értelmezésben, hanem a gyakorlat valóságában is. íme egy elgondolkoztató bizonyíték a tanácskozás anyagából: ,,1965-ig 2268 fiatal házas jutott otthonhoz az ifjúsági szövetség szervezésében elkészült házakban. A KISZ VI. kongresszusán tízezer lakás felépítését vállalták az ifjúsági lakásépítő akció keretében a harmadik ötéves terv időszakára. A nagyszabású feladat megoldásához meghatározták a munkálatok évenkénti ütemét. Ennek ellenére az elmúlt két esztendőben 320 lakással kevesebb készült el a tervezettnél.” Erre szokták népmesei fordulattal azt mondani: az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Igen, örülnünk kell, amikor azt olvassuk: ennyi és ennyi fiatal jutott az elmúlt időben lakáshoz. Igen, jó érzésünk van, amikor arról és arról értesülünk: itt is meg ott is felépült egy-egy társasház, s ebben a társasházban fiatalok leltek otthonra. Igen, megmondjuk őszintén: jóleső érzés ez a társadalmi boldogság, ami az olyan ünnepszámba menő eseményekből sugárzik, mint egy-egy új otthon megteremtése. Mint ahogy az meg gondunk és problémánk, ha a családalapító fiatalnak azt kell mondanunk: még várni kell, még nincs lakás, vannak objektív és szubjektív akadályok. A lakns kérdésében azonban nemcsak anyagi miértekről van szó. Sokkal többről. Morális és társadalmi összefüggésekről, s ha a kérdés lélektani vetületét vizsgáljuk, könnyű észrevenni: a fiatalok lakásgondjába, csakúgy mint minden arra jogosult lakáskérdésébe, nagyon nagymértékben belejátszanak az élet ezernyi tényezői. Hogy csak egyet-kettőt említsünk: Debrecenben is, mint az ország más városaiban sok a fiatal házas, s talán még több a házasság előtt álló pár. Ezek a fiatalok lakást akarnak, otthont akarnak, családot akarnak. Nagyon természetesen, az élet és a társadalom törvénye szerint. A valóság azonban nagyon sok esetben mást parancsol: albérletet s az albérletben azt a kikötést, gyerek pedig nem lehet, vagy ha már van, akkor olyan magas albérleti díjat, amelyet még kimondani is nehéz. Aztán ott munkál e gond mögött az érzelmi motivációk árnyéka is. Pl. mondani szokás: a szerelem mindent legyőz. Az albérletet legtöbbször nem győzi le. Az albérlet sokszor a legszebb szövetségen is kifog, a legjobbnak ígérkező házasságot is megpróbálja. A KISZ Központi Bizottsága nyilván ezeket a köznapi tényezőket is figyelembe vette, megfontolta, amikor nagyon erőteljesen állást foglalt az ifjúsági lakásépítések dolgában. Elismerés és őszinte dicséret érte, hiszen ez valójában nemcsak ifjúságérdekvédelem. Jóval több annál. Korszerű ifjúságpolitika, és ezt minden szinten támogatni kell. Személy szerint nemcsak az egyes fiatalokért, hanem holnapi magunkért, holnapi országunkért. És ez már több, mint költségvetés . . . N berettyóújfalui járás termelőszövetkezeteiről, a népművelési intézmények helyzetéről_____ Ülést tartott a megyei tanács A Hajdú-Bihar Megyei Tanács csütörtökön ülést tartott Debrecenben. A tanácsülésen dr. Vigh József tanácstag elnökölt. Az elnöki megnyitó után a megyei tanács megvitatta a Berettyóújfalui Járási Tanács beszámolóját az állami támogatásban részesülő termelőszövetkezetek helyzetéről, az állami irányítás tapasztalatairól. A beszámoló, amelyet Takács Károly, a járási tanács vb-elnöke terjesztett elő, részletesen ismertette a járás állami támogatásban részesülő termelőszövetkezeteinek helyzetét, eredményeit, gondjait és perspektíváit. A járás huszonkét szövetkezete közül tizenkettő tartozik a gyenge termelőszövetkezetek kategóriájába. Nagyobb részük mostoha természeti adottságokkal küszködik. Ennek ellenére, 1967-ben mégis eredményesen gazdálkodott. A gazdasági eredmények mellett erősödött a szövetkezeti demokrácia, javult a szövetkezeti tagok bizalma és hangulata. Az 1968-as év tervezéséhez a gyenge termelőszövetkezeteknek fokozott segítséget nyújtottak a tanácsi szervek és a termelőszövetkezetek területi szövetsége. Átmeneti nehézségek ellenére a termelés a céloknak megfelelően alakult a járás szövetkezeteiben. A növénytermesztés mellett a központi intézkedések, a támogatás rendszere kedvezően hat az állattenyésztés fejlesztésére is. 1966-hoz viszonyítva a tervek szerint 24,2 százalékkal emelkedik a sertés- és 8,7 százalékkal a juhállomány. A juhtenyésztési egyszerű gazdasági együttműködéssel a berettyóújfalui járásban kiemelten foglalkoznak. Az árutermelés alakulása a második ötéves terv átlagához viszonyítva, a problémák ellenére is kedvezőnek mondható. A termelőszö-'vetkezetek élnek a többcsatornás értékesítési rendszer adta lehetőségekkel, és bár a fő forma továbbra is a szerződéses értékesítés, egyre több áru, főként zöldség, gyümölcs és baromfi kerül szabadpiacra, a szövetkezetek jelentős részt vállalnak a járás lakosságának ellátásából is. A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak részesedési alapja a kiegészítő részesedéssel együtt 89 millió 120 000 forintra van tervezve, ez 1966-hoz viszonyítva 8 százalékos emelkedést jelent. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés 1967- ben 10 561 forint volt, ez évben 11 130 forintra tervezték. Az átlagon belül az egyes termelőszövetkezetek között nagy az eltérés. Ma már tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a termelőszövetkezeti törvény, a társadalombiztosítási intézkedések, a részesedési alap létrehozása, az egyenletes előlegezés hatására növekedett a bizalom a gyenge termelőszövetkezetekben is, jó a munkakedv, s egyre többen kérik felvételüket. A gyenge termelőszövetkezetekben az első félévben mintegy háromszáz, többségben fiatal vagy munkaképes középkorú dolgozó kérte felvételét. A járási tanács és a községi tanácsok szakigazgatási szervei valamennyi termelőszövetkezetnek igyekeztek sokoldalú segítséget nyújtani, elsősorban azonban azokkal a gyenge termelőszövetkezetekkel foglalkoztak, amelyeknek a rövid idő alatt bekövetkező megerősödésére a legtöbb reális kilátás van. Messzemenően támogatják a tanácsok a kezdő szakemberek munkába állítását, évente több mint félmillió forintot fordítanak szakemberek támogatására, s ennek nagy többsége a gyenge tsz-ekre esik. A jövőre nézve a járási tanács legfontosabb feladatának tartja, hogy az állami irányítás eszközével segítse a termelőszövetkezeti törvény helyes megvalósulását s azt, hogy valamennyi közös gazdaságban vállalatszerű gazdálkodás folyjon, s ezzel együtt növekedjen a szövetkezeti tagok jövedelme. A járási tanács vb-elnökének beszámolóját hosszan tartó, élénk vita követte a megyei tanács ülésén. A tanácsülés a jelentést elfogadta, és megfelelő határozatokat hozott. Második napirendi pontként Kígyós Sándor, a művelődésügyi osztály vezetője terjesztett elő jelentést a népművelési intézmények közös fenntartásának eredményeiről, problémáiról és a további feladatokról. Béres József, a tervügyi állandó bizottság elnöke az állandó bizottság tevékenységéről és munkatervi feladatainak végrehajtásáról adott számot a tanács előtt. A tanácsülés az elnöklő tanácstag zárszavával ért véget. Nagyvárosok népművelési tanácskozása Debrecenben Szeptember 26-án, csütörtökön tartották meg a Debreceni Városi Tanács dísztermében a nagyvárosok népművelési tanácskozásának első napi programját, melyen a debreceni népművelés vezetőin kívül Pécs, Szeged, Miskolc megyei jogú városok, valamint Székesfehérvár, Győr, Szolnok, Nyíregyháza tanácsi művelődésügyi osztályainak vezetői, munkatársai és művelődésügyi intézményeinek vezetői vettek részt. Ugyancsak részt vett a tanácskozáson Bíró Vera, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődésügyi főosztályának vezetője és Ács Miklósné, a Népművelési Intézet igazgatója. A megjelenteket Ördög László, a Debrecen Városi Tanács vb-elnökhelyettese üdvözölte, és meghatározta a tanácskozás célját. Ezután dr. Tar Károly, a Debrecen Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tartott „A művelődési élet irányításának néhány problémája a nagyvárosokban” címmel előadást, majd Szelényi Iván szociológus, tudományos kutató „A nagyvárosok kulturális arculatának, jellegének időszerű kérdései” című előadás hangzott el. Az előadásokat vita követte, majd délután hortobágyi kiránduláson, este pedig a Tóthfalusi Sándor Munkásklubban ismerkedési esten találkoztak a tanácskozás részvevői. Ma szekcióüléseken folytatódik a tanácskozás. Országos személyforgalmi konferencia Debrecenben kollektívája több hasznos kezdeményezést tett, hogy megnövekedett feladatainak becsülettel eleget tegyen. Bővítette, gyarapította szolgáltatásait. Belföldi különjáratai, a baráti országokba indított turistajáratai, Volán Utazási Irodája elismerést nyert, az utasok megkedvelték a szolgáltatásokat, hiszen árban jelentős kedvezményt biztosít számukra. Az eddig elért eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgatósága Debrecenben tartja országos személyforgalmi konferenciáját. A fegyveres erők debreceni klubjában tegnap, csütörtökön kezdődött tanácskozáson részt vesz Zahumenszky József, a tröszt forgalmi és Galántai József, a tröszt gazdasági vezérigazgató-helyettese, az ország több autóközlekedési vállalatának vezetője, forgalmi képviselője. Az értekezleten az autóközlekedési szakma vezető személyforgalmi és gazdasági szakemberei megbeszélik a szolgáltatások — a különjáratoknál biztosított szállodai elhelyezés, étkeztetés, programszervezés stb. — bővítésének kérdéseit, a munkaerőhelyzettel kapcsolatos problémákat. Az autóbuszokat, a személytaxikat sok millióan veszik igénybe. Érthető, hogy nagy figyelmet szentelnek a konferencia részvevői a közlekedés fejlesztésének, és különböző ajánlatokat tesznek a jövőre vonatkozóan. A konferencián tegnap Tóth István, a 6. sz. AKÖV igazgatója tett jelentést a vállalat munkájáról, a közúti személyszállításban megvalósított kezdeményezéseiről és ezek hatásáról. Ezután Zahumenszky József vezérigazgató-helyettes tartott vitaindító előadást. A személyforgalmi konferencia ma folytatja munkáját. Mind nagyobb feladatot kapnak az autóközlekedési vállalatok. A közúti forgalom növekszik, és különösen jelentős tennivalók várnak a személyforgalom gyors lebonyolításában az AKÖV-re. A debreceni 6. sz. Autóközlekedési Vállalat Il magyar parlamenti küldöttség Koreában Szerda este a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népi Gyűlésének elnöksége, mint már jelentettük, fogadást adott a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére. A fogadáson beszédet mondott Pek Nam Un, a koreai Legfelső Népi Gyűlés elnöke és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke. Pék Nam Un hangoztatta, hogy a magyar parlamenti küldöttség látogatása éppúgy, mint a koreai Legfelső Népi Gyűlés küldöttségének tavalyi budapesti látogatása jelentős mértékben fejlesztette a két ország népeinek barátságát és együttműködését. Kállai Gyula válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar parlamenti küldöttség látogatásának célja megerősíteni és fejleszteni a két nép, a két ország pártja és kormánya barátságát és közös erőfeszítéseit a fontos nemzetközi kérdések megoldásában. Rámutatott a szocialista országok egységének fontosságára, majd így folytatta: — A magyar nép a magáénak vallja azt a következetes harcot, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya és népe folytat az önálló és demokratikus Korea békés egyesítéséért. Támogatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország két része egyesítésére vonatkozó reális javaslatait — mondotta Kállai Gyula. (MTI) MEGHATVÁNYOZÓDOTT A KÖZGAZDASÁGI MUNKA JELENTŐSÉGE Közgyűlésre készül a Magyar Közgazdasági Társaság hajdú-bihari szervezete Tisztújító közgyűlésre készül a Magyar Közgazdasági Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezete. A közgyűlést október 10-én rendezik meg, s ez alkalommal a részvevők felmérik az utóbbi évek tevékenységét. Mérlegkészítési alkalom lesz ez és a pontos elemzés az elkövetkező idők legfontosabb tennivalóira is ráirányítja a figyelmet. Erről folyik a párbeszéd Budai Zoltánnal, a szervezet megyei titkárával. " Sikerült-e hasznára lenni a gyakorlati munkának? Különös tekintettel a gazdasági élet új mechanizmusára. Meghatványozódott a közgazdasági munka jelentősége a reform bevezetésével és egyre növekszik, ahogyan egyre inkább érvényesülnek e reform hatásai gazdasági életünkben. Azt is mondhatnám: divatba jött a közgazdaság. — Ennek bizonyára a közgazdászok örülnek a legjobban? — Nem csupán szubjektív örömről van szó. Ma már elképzelhetetlen a gazdálkodás közgazdasági gondolkodás, értékelés, tervezés nélkül, vagyis úgy, hogy az összes tényezőket tudományos megközelítéssel vegyük figyelembe és nap mint nap reális következtetésekre alapozzuk meg az intézkedéseket. Ez minden gazdasági vezetőre vonatkozik, beosztásra való tekintet nélkül. — Hogyan segített a társaság megyei szervezete? !— Nem vagyunk tömegszervezet, hanem társaság. Következésképpen adódik ebből a feladat: a közgazdászok tömörítése a gyakorlati élet segítésére, saját továbbképzésük biztosítása. A megyei szervezet két éve alakult meg. Számos rendezvényünk foglalkozott aktuális kérdésekkel. A tavalyi országos debreceni vándorgyűlés központjában a „Gazdasági ösztönzők és vállalati döntés” című vitatéma állott. Előadásokat tartott Debrecenben dr. Csikós Nagy Béla, az Árhivatal elnöke, dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, Varga György, a Figyelő főszerkesztője és sok más országos szaktekintély. Számos vitaklub-estünk van. — Az üzemekkel, vállalatokkal való kapcsolat? — Országos új kezdeményezés úttörői vagyunk. Megyei szervezetünknek vannak úgynevezett jogi tagjai is, vagyis egy-egy teljes üzem. Mint a BIOGAL, az MGM, a nagykereskedelmi vállalatok. Kölcsönös megállapodással rögzített tennivalóink vannak jogi tagjainknál: rendszeres konzultálás a gazdálkodás főbb kérdéseiben, tanulmányok készítése, a közgazdasági szakkiadványok propagálása. — Munkacsoportok végzik a munkát? — Szakosztályaink vannak: elméleti, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, pénzügyi. Szakosztályaink az eddig elmondottakon kívül tanulmányokat készítenek fontos megyei gazdálkodási problémákról. Példaként említve, a termelőszövetkezeti jövedelemszabályozás, a kereskedelmi tevékenység újszerű kapcsolatai, a gazdaságosság néhány elvi kérdése című anyagokat. — Melyek a továbbképzés formái? — A legnépszerűbbek a közös viták. Egyáltalán, a társaság egész tevékenysége arra ösztönzi a tagságot, hogy tartson lépést a közgazdaságtudomány fejlődésével. Vannak szervezett formái a továbbképzésnek. Debrecenben most folyik a matematikai programozás három féléves továbbképző tanfolyama. — Mit lehetne mondani a jövőre nézve? — A közgyűlés erről részletesen tanácskozik majd. Most talán csak annyit: erősíteni azt a folyamatot, amelyik általánossá teszi a gyakorlati gazdálkodásban a tudományos szocialista közgazdasági szemléletet. S. I.