Hajdú-Bihari Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

THUONGDUC BEKERÍTVE is partizánok áttörték Saigon külső védelmi gyűrűjét A dél-vietnami hadszíntér „észa­ki frontján”, Da Nang térségében az amerikai fegyveres erők napok óta sikertelen hadműveletet foly­tatnak a Thuong Duc-i különleges kiképzőtáborba beszorított dél­vietnami és amerikai alakulatok felmentésére. A gyűrűben rekedt intervenciós katonák immáron tíz napja elkeseredett kísérle­teket tesznek, hogy kijussanak a dél-vietnami népi felszabadí­tó fegyveres erők szorításából. Az AFP francia hírügynökség je­lentése szerint ezekben az órákban heves harcok folynak a jelzett tér­ségben. Az amerikai felmentő se­reg kilenc kilométernyire megkö­zelítette a tábort, de ekkor hirte­len partizánosztagok fogták körül őket. Az amerikai kénytelenek vol­tak vadászbombázók és tüzérség támogatását kérni. A hazafiak automata fegyverekkel, páncélök­lökkel és 60 milliméteres aknave­tőkkel szálltak harcba az ellenség­gel. A „déli frontszakaszon” a fővá­ros birtoklásáért vívott ütköze­tek során — az AFP jelentése sze­rint — a partizánhadsereg osztagai mindinkább megközelítik Sai­gont. Különösen élénk a harci tevé­kenység Trang Bang és Binh Chanh övezeteiben, amelyeken át­haladnak a kambodzsai határtól a főváros felé tartó stratégiai jelen­tőségű útvonalak. Az amerikaiak három koncentrikus körben építet­ték ki Saigon védelmi vonalait, de ezek közül az elsőt, az úgynevezett külső védelmi vonalat a hazafiak a Tay Ninh térségben indított of­­fenzíváikkal áttörték. Az ameri­kaiak bombázásokkal próbálják visszaszorítani az előrenyomuló forradalmi néphadsereget. (MTI) Agresszív tervek a Földközi-tengeren Jurij Gluhov, a Pravda hírmagyará­zója a lap keddi számában a földközi­­tengeri NATO-flotta létrehozásának ter­veivel foglalkozik. Megállapítja, hogy e sajátos­­ „tűzoltócsapatot” a már ott tartózkodó 6. flottával együtt arra sze­retnék felhasználni, hogy veszélyes konfliktushelyzeteket provokáljanak ebben a térségben. Az Észak-atlanti tömb megnövekedett agresszivitásának fényében különösen világosan kirajzo­lódnak a NATO politikájának körvona­lai ama földközi-tengeri országok vi­szonylatában, amelyek az önálló és független fejlődés útjára léptek. Szem­betűnő a provokációs tevékenység fo­kozódása az arab államokkal, Ciprussal és Máltával szemben. (MTI) Letartóztatások Peruban A perui katonai junta, amely hat nap­pal ezelőtt távolította el Belaunde el­nököt, kedden bejelentette, hogy letar­tóztatta az elnök volt kormányának három miniszterét, és elrendelte egy ne­gyedik miniszter őrizetbe vételét is. A vád ellenük az, hogy részt vettek azo­kon a tárgyalásokon, melyeknek ered­ményeképpen a kormány az ország gaz­dasági élete szempontjából hátrányos szerződést kötött egy amerikai olajtár­sasággal. Belaunde volt elnök jelenleg Buenos Airesben tartózkodik, de hamarosan U­ruguayba indul, amelynek kormánya politikai menedékjogot ajánlott fel szé­nára. (MTI) Arhivatali tanácskozás Bulgária, Csehszlovákia, Jugosz­lávia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársa­ság. Románia és a Szovjetunió al­bizottságainak elnökei a részvevő országokat kölcsönösen érdeklő né­hány kérdés megvitatására Buda­pesten értekezletet tartanak. A szer­dán kezdődő értekezlet elnöke dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnö­ke. (MTI) Egymást vádolják konkrét ígéretek nélkül Élesedik az elnökválasztási harc Nixon köztársaság párti elnökje­lölt hétfőn a UPI hírügynökség szerkesztői előtt tartott beszámolót néhány külpolitikai elképzeléséről. Kijelentette, ha elnökké választ­ják, „ütőkártyául” próbálja majd felhasználni a VDK ellen intézett részleges bombatámadásokat. Azt állította, hogy az Egyesült Álla­moknak idő előtt nem szabad ki­játszania lapjait a párizsi vietna­mi—amerikai tárgyalásokon. E fél­reérthetetlenül „erőpolitikusi” meg­nyilatkozás után Nixon azt bizony­gatta, hogy Párizsban igyekszik tisztes békét kötni és erre csak ő alkalmas, mert Humphrey alelnök — amennyiben elnök lenne — kény­telen volna Johnson háborús poli­tikáját képviselni. Nixon­ emlékeztetett arra, hogy szüntelenül bírálta a Johnson-kor­­mányzatot, amely csak elfecsérelte az Egyesült Államok katonai ere­­­­jét. Törekedni fog arra, hogy Viet­namban a harc oroszlánrészét a dél-vietnami hadsereg vállalja. Igyekszik majd „kiszélesíteni a dip­lomáciai légkört”, olyan kérdések megvitatását óhajtja napirendre tűzni, amelyek nem szerepelnek a párizsi tárgyalásokon. Hangoztatta „olyan békét akar, amely nem je­lenti egyben az Egyesült Államok dicstelen meghátrálását”. Nixon hétfőn tartott egy másik beszédet is, a New York állambeli Buffalóban. 25 000 főnyi hallgató­ság előtt támadta a Johnson-kor­­mányzat eddigi ténykedését, mond­ván, hogy az Egyesült Államok csaknem 490 000 millió dollárt köl­tött eddig katonai célokra, ez a katonai erő mégis szétfoszlott. 35 milliárd dollárt fordítottak az ame­rikaiak az űrkutatásra, mégis le­maradtak a versenyben. Amerika vezető szerepét­­ folytatta elmél­kedését — csak egy új vezető gár­da (a Nixon-kormányzat) biztosít­hatja. Humphrey demokrata párti el­nökjelölt hétfőn a Pennsylvania ál­lambeli Erie-ben beszélt. Beszédé­ben hevesen támadta Nixont és Wallace-t, az úgynevezett harmadik párt elnökjelöltjét. Nixonnál ismét azt kifogásolta, hogy nem hajlandó érdemben nyilatkozni a létfontos­ságú kérdésekről és kijelentései a körülményeknek megfelelően szün­telenül változnak. Éles szavakkal ostorozta Walla­ce-t, aki az emberek rettegésére épít. Megbélyegezte Lemay nyugal­mazott tábornokot, Wallace alel­­nökjelöltjét, aki a nukleáris bom­báról azt hiszi, hogy csupán egy fegyver a sok közül és „egykor azt indítványozta, hogy Észak-Vietna­­mot bombázzuk vissza a kőkor­szakba”. Wallace hétfőn az UPI szerkesz­tőivel találkozott és némileg eny­hítette azt a hidegháborús állás­pontot, amelyet a vietnami kérdés­ben alelnökjelöltje Curtis Lemay fogalmazott meg. Kijelentette, hogy a vietnami háborút tárgyalások út­ján akarja befejezni, de nyomban hozzáfűzte, ha nem sikerül ez neki, akkor „erősen igénybe veszi” a Ve­zérkari Főnökök Egyesített Bizott­ságának a tanácsát a katonai győ­zelem elérése érdekében. A Reuter ismerteti a Louis Harris közvélemény-kutató intézet legújabb vizsgálatának eredményét. A Washington Postban közzétett adatok szerint a szavazók 40 szá­zaléka támogatja Nixont, 28 száza­léka Humphrey­ és 14 százaléka Wallace-t. (MTI) NÁCI MÓDSZEREK Roman Rugyenko a nürnbergi per szovjet fővádlója cikket írt a Pravda ked­di számában a csehszlovákiai események­ről.­­ Az utóbbi időben Csehszlovákiában lezajlott események arról tanúskodnak, hogy harminc év elteltével az imperialis­ták módszerei és fogásai sok tekintet­ben megismétlik azokat, amelyeket a ná­cik alkalmaztak Csehszlovákia megkapa­­rintása céljából. Rugyenko emlékeztet arra, hogy 3 év­vel ezelőtt a náci háborús főbűnösök nürnbergi perében részletesen és sokolda­lúan megvizsgálták a hitleristák úgyneve­zett „grü­n”-tervét, amelyet Csehszlovákia elfoglalására dolgoztak ki, s amely már jóval a csehszlovák államiság tényleges felszámolása előtt elkészült. „Most, a hatvanas évek végén azzal a céllal szőt­tek imperialista összeesküvést, a szocia­lista Csehszlovákia, s annak vezető ereje, a kommunista párt ellen, hogy kiszakít­sák ezt az országot a szocialista közös­ségből és hozzácsatolják a kapitalista táborhoz.” A nürnbergi szovjet fővádló emlékez­tet: a nácik annak idején nagy méretek­ben felhasználták propaganda-gépezetüket és felderítésüket arra, hogy belülről, az ötödik hadoszlop segítségével, fokozato­san rombolják le Csehszlovákiát. Az imperialisták és ügynökeik ma­napság ugyanezekhez a módszerekhez folyamodnak, csupán tökéletesebb és jobban álcázott formában - hangoztatja a cikkíró. „AZ ÖTÖDIK HADOSZLOP” A Szovjetszkaja Rosszija keddi száma közli a lap prágai tudósítójának telefon­­jelentését azokról a rémhírekről és pro­vokációs híresztelésekről, amelyek nyug­talanítják, félrevezetik és izgatják a csehszlovák főváros lakóit. A tudósító szerint működik egy sajátos tájékoztató szolgálat, amelyet csehül úgy neveznek: „a nagymama azt mondta, hogy hallotta állítólag ..." a szovjet lap szerint ennek a „hírügynökségnek” a szolgálatait nem csupán a helyi pánikkeltők veszik igény­be, hanem a csehszlovák fővárosban mű­ködő nyugati tudósítók is, akik az ily­­módon szerzett „értesüléseket” világgá röpítik, majd ezek a hírek bumerángként visszatérnek Csehszlovákiába, mégpedig „jól tájékozott forrásokból” szerzett in­formációk képében. Vasárnapról hétfőre virradó éjjel - mint a prágai lapok közül - a brnói járásban levő Kobylnice faluban ismeret­len tettesek megrongálták a szovjet hő­sök emlékművét. A rongálást - mint a vizsgálat megállapította - négy személy követte el, részegen. A rendőrség közleménye elítéli az em­lékmű megrongálását és közli, hogy az ilyen cselekmények elkövetőit megbünte­tik. A kósza hírek egyike arról szól, hogy a prágai repülőtérre egymás után érkez­nek a szovjet „tanácsadókkal” zsúfolt repülőgépek. E híresztelések szerint a feleséggel és gyermekekkel jövő „tanács­adók” lakásszükségleteinek kielégítésére kiürítették Prága Bubenec kerületének villáit. A tudósító hangsúlyozza: mindez szemen szedett hazugság, a szovjet dip­lomaták és szakemberek továbbra is ugyanott laknak, ahol eddig, a nagykö­vetség és a kereskedelmi kirendeltség szomszédságában. Nem szűnnek azok a híresztelések sem, melyek szerint a Csehszlovákiára kedvezőtlen szovjet-csehszlovák gazdasági kapcsolatok miatt pénzreformot készíte­nek elő. A Szovjetszkaja Rosszija prágai külön­­tudósítója befejezésül hangsúlyozza: mindezek a provokációs híresztelések mesterségesen táplálják a szovjetellenes­­ség és az idegesség hangulatát. FÖDERÁCIÓS TÖRVÉNY A csehszlovák nemzetgyűlés épületében Cisar, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke és Klokoé, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke átadta Smrkovskynak, a Csehszlo­vák Nemzetgyűlés elnökének a Csehszlo­vák Föderáció Alkotmányos Törvény­­tervezetét. Az okmány átvételekor Smrkovsky, többi között a következőket mondotta: „Az a körülmény, hogy már az elmúlt he­tekben és hónapokban megkezdtük a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föde­ratív felépítésének előkészítését, döntő jelentőségű volt a kritikus augusztusi napokban. Ez világosan megmutatkozott a két nép szilárd testvéri egységében". Hétfőn ülést tartott a SZLKP KB el­nöksége. Az elnökség , meghallgatta és tudomásul vették Husák első titkár be­számolóját a moszkvai megbeszélésekről. Az elnökség tagjai egyetértettek a kül­döttség állásfoglalásával. Az elnökség megtárgyalta a szlovák te­levízió munkáját, rámutatott a tv dolgo­zói fokozottabb aktivitásának a szüksé­gességére. Javaslatot terjesztettek elő a szlovákiai ifjúsági szervezetek munkájá­nak átszervezésére. A javaslat célja el­kerülni az ifjúsági mozgalom megosztott­ságának veszélyét. Az elnökség tíz olyan személyt vissza­vett a pártba, akiket jogtalanul zártak ki. (MTI) a szocialista Csehszlovákia ellen HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1968. OKTÓBER 9. Afrika csalódott az ENSZ-ben FELSZÓLALÁSOK A KÖZGYŰLÉSEN Az ENSZ-közgyűlés hétfő esti plenáris ülésének általános vitájá­ban felszólalt Csád, Szudán, Görög­ország és Finnország képviselője. Tombalbaye, a Csád Köztársaság elnöke beszédében felszólította a világszervezetet, keresse azokat a módozatokat, amelyek lehetővé te­szik korunk legtragikusabb konf­liktusainak felszámolását. Ezek kö­zött említette a Vietnam elleni amerikai agressziót, a nigériai pol­gárháborút és Izrael agresszióját az arab államok ellen. Élesen elítélte az imperialista hatalmak felforgató tevékenységét, amellyel uralmuk fenntartására törekednek Ázsiában és Afrikában. Ali Abdel Rahman, Szudán mi­niszterelnök-helyettese beszédében sajnálattal állapította meg, hogy az ENSZ képtelen volt valóra váltani Afrika és a világ népeinek remé­nyeit és nem tudta megfékezni az agresszorokat a Közel-Keleten. Az afrikai népek nevében azzal vádol­ta az Egyesült Államokat, hogy egyszer sem ítélte el nyíltan az iz­raeli megszállókat. A szudáni dele­gátus hangsúlyozta, hogy az ara­bok türelme véges és határozottabb intézkedésekhez folyamodhatnak. Az izraeli csapatoknak távozniuk kell a megszállt területekről, akár akarják ezt, akár nem. Ez csupán idő kérdése — mondotta. Pipinelisz görög külügyminiszter felszólalásában a ciprusi helyzet­tel, a görög—török kapcsolatokkal és a közel-keleti válsággal foglal­kozott. A fasiszta katonai junta tag­ja elítélte Csehszlovákia „megszál­lását”, mint amely „megsérti az emberi jogokat”. Karjalainen finn külügyminiszter beszédében hangsúlyozta az ENSZ felelősségét. Az ENSZ-közgyűlés szociális hu­manitárius és kulturális bizottságá­ban hétfőn 87 szavazattal egy elle­nében (Dél-Afrika), hét tartózko­dással (Ausztrália, Franciaország, Egyesült Államok, Malawi, Nagy- Britannia, Portugália, Új-Zéland) határozatot fogadtak el, amely el­ítéli Dél-Afrikát és Rhodesiát, ami­ért halálbüntetéseket alkalmaz a dél-afrikai népek szabadságtörek­vésének elfojtására. James Russel Wiggins, az Egye­sült Államok új állandó ENSZ-kép­­viselője hétfőn délután átnyújtotta megbízólevelét U Thant ENSZ-fő­­titkárnak. Nikezics jugoszláv külügyminisz­ter hétfőn közel másfél órás megbe­szélést folytatott Bush amerikai külügyminiszterrel a két országot érintő problémákról. (MTI) Terrorítéletek Athénban Egy athéni katonai bíróság fegyver­­rejtegetés vádjával 18 havi börtönre ítélt egy nyugalmazott tengerészkapitányt, akit még maga a főügyész is a második világháború hőseként jellemzett. Lound­­rasz kapitány, a jelenleg Londonban élő lapkiadó Vladios asszony férje, háló­szobájában egy fiókban elzárva egy re­volvert és néhány hozzá való töltényt tartogatott, mint mondotta, legalább 18 éve. Ugyanez a katonai bíróság 3 fiatal lányt és egy fiatalembert ítélt rövidebb­­hosszabb börtönbüntetésre, azzal a vád­dal, hogy összeesküvést szőttek a fenn­álló társadalmi rend ellen és „kommu­nista típusú hatalmi rendet készültek létrehozni”. (MTI) Bonn reményei FOKOZÓDÓ NATO-AKTIVITÁS Bonnban a hét végén tartják meg a NATO nukleáris tervezési csoportjá­nak soronlevő ülését, amelyen a had­ügyminisztereken, magas rangú kato­nai vezetőkön kívül részt vesz Bresso, a NATO főtitkára is. A. Tyjupajev, a TASZSZ kommen­tátora ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy ezúttal először tartanak összejövetelt Bonnban ilyen magas rangú NATO-személyiségek. Hi­vatalos céljuk — a NATO nukleáris stratégiájával kapcsolatos problémák megvizsgálása és az erre vonatkozó javaslatok kidolgozása. A tények azonban azt mutatják, hogy a nyugat­német militarista körök, miután Csehszlovákia ellen szőtt intrikáik ku­darcot vallottak, most mindent elkö­vetnek annak érdekében, hogy a ma­guk módján revansot vegyenek. Ezért igyekeznek felújítani a hidegháborús légkört, s többi partnereiktől követe­lik a NATO katonai gépezetének to­vábbi felduzzasztását. A hírmagyarázó az értekezlet valódi céljait elemezve emlékeztet, hogy a nukleáris tervezési csoport legutóbbi hágai ülésén, áprilisban, már szó esett a szocialista országok határai mentén létesítendő atomaknazárak terveiről. Aligha lehet kétséges, hogy a mostani összejövetelen is ilyen jellegű kérdé­sekről lesz szó. Ezzel összefüggésben a Rajna mentén azt remélik, hogy a ta­nácskozás a NATO nukleáris kidol­gozásában való „még fokozottabb” nyugatnémet részvétel jegyében zajlik majd le. Csupán Izland és Portugália külügy­­- .................heti minisztere hiányzott hétfőn este a NATO-külügyminiszterek New York-i „munkavacsorájáról”. Brandt nyugat­német külügyminiszter és Brasso, a NATO főtitkára szintén részt vett a megbeszélésen. A hírek szerint vezető helyet kapnak az új tervekben a katonai elképzelé­sek. A New York Times értesülése szerint a NATO illetékes szervei által előterjesztett dokumentum intézkedé­seket javasol a katonai kapacitás nö­velésére, elsősorban a jelenlegi keret­tek feltöltésével, a fegyverzet korsze­rűsítésével, de nem javasolja a NATO-egységek létszámának jelentős növelé­sét. Ugya­n_Ugyanakkor amerikai részről nyo­mást igyekeznek kifejteni annak ér­dekében, hogy az európai NATO-tag­­államok teljes mértékben teljesítsék katonai kötelezettségeiket, s ezt te­kintik az amerikai hozzájárulás növe­lése feltételének. (MTI) Wilson eladja Rhodesia fekete polgárait Londonban hivatalosan bejelentették, hogy Wilson brit miniszterelnök szer­dán Gibraltárban találkozik a Fearless („rettenthetetlen") brit cirkáló fedélze­tén Ian Smith-szel, a rhodesiai fe­hérte­­lepes kormány elnökével. Bejelentették, hogy Smith kedden este Salisburyben rádió- és televízióbeszédet mond. A brit királyi légierő egy repülőgépe már Salisburybe érkezett, hogy a beszéd el­hangzása után nyomban Gibraltárba szállítsa Smitht. Úgy tudják, hogy a találkozó három-négy napig is eltart­hat. Angol baloldali, politikai körökben attól tartanak, hogy Wilson ezúttal be­fejezi a „kiárusítást” és végleg le­mond arról, hogy a rhodesiai afrikaiak egyenjogú félként vehessenek részt az ország ügyeinek intézésében. A nem­­zetközösségügyi minisztérium hangsú­lyozottan „rendkívül óvatos” nyilatko­zatokat tesz és azt állítja, hogy nem volt titkos kapcsolat a két kormány kö­zött, de rámutat, hogy James Bottom­­ley, a nemzetközösségi ügyek állam­titkár-helyettese nemrég Salisburyben járt. Mindenki előtt világos, hogy a két fél alaposan megismerhette egymás álláspontját és alighanem a megállapo­dás végleges formába öntése van hátra. Douglas Hume volt miniszterelnök, a tory-ellenzék külpolitikai szóvivői azonnal üdvözölte a bejelentést. Angol megfigyelők nehezen képzelik el, hogyan egyezhet bele Smith az or­szág lakosságának kilencvenöt százalé­kát kitevő afrikaiak egyenjogúsításábl annál is inkább, mivel Smith néhány nappal ezelőtt éppen az angol televízi riporterének jelentette ki, hogy „leg­alább száz-kétszáz év telik el, mielőt az afrikaiak teljes joggal részt vehetne a hatalomban. A rhodesiai fehér üzlet­emberek nagy része ugyanakkor köve­teli, hogy vessenek véget a gazdaság szankcióknak, amelyek csapást mérte a dohánykivitelre és valami ügyes al­kotmányjogi formulával nyugtassa meg a világ és Afrika közvéleményé de mindenáron vessenek véget a három éve tartó abnormális helyzetnek. A jelenlegi brit belpolitikai helyzetbe Wilson is erős ellenzéki nyomás alá áll, s bármilyen megegyezés nagy si­kerhez juttatná a torykkal szemben. A független afrikai államok azonban semr­mi esetre sem egyeznek bele az afrika lakosság érdekeinek bármilyen kiárus­­ásába. A kiárusítás — ha létrejön — kevi bírálatot kelt majd nemcsak a nemző közösség januári londoni csúcsértéke­­letén, hanem a brit munkáspárt balo­dali köreiben is. (MTI)

Next