Hajdú-Bihari Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1968. OKTÓBER 18., PÉNTEK f az országgyűlés csütörtöki ülése A vasutakról szóló törvényjavaslat Az országgyűlés szerdai ülésén, a kormány beszámolója feletti vitában felszólalt Péter János külügyminiszter. Felszólalása elején kitért a csehszlovákiai helyzetre. Kifejezte kormányunk reményét, hogy a szovjet-csehszlovák egyezmény a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról tovább mélyíti a szocalista országok szövetségét és együttműködését. Beszéde további részében a bonyolult nemzetközi helyzetből fakadó új feladatainkra, és aktív békepolitikánk számára megnyíló új lehetőségekről szólt. Érintette az európai biztonság problémáját is. Erről a következőket mondotta: ,,Bármilyen tárgyaláson is vettünk részt, beleértve a nyugatnémet kormány képviselőit is, mindig világossá tettük, hogy amíg a két Németország létezésének ténye, a két Németország határainak érvényessége, az Odera—Neisse-határ és a két Németország közötti határ érvényessége, valamint Nyugat-Berlin sajátos státusza kellő formában nemzetközi elismerést nem nyer, mindaddig az európai nyugalom csak felszínes jelenség és bármely pillanatban kitörhet új hidegháborús, sőt fegyveres konfliktus is Európában. A továbbiakban a külügyminiszter utalt arra, hogy a mostani tárgyalások befejezése után mód nyílik félreérthetetlen tárgyalásokra a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között. Kifejezte a Magyar Népköztársaság külpolitikájának egyértelműen békés jellegét, és utalt arra, hogy hazánk a Duna-völgyi népek együttműködéséért, az európai biztonságért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért küzd a nemzetközi politika küzdőterein, és felhasznál minden fórumot - így legutóbb az ENSZ közgyűlését hogy ezt kifejezze a világ közvéleménye előtt. Csütörtök délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. A plenáris ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Kállai Gyula nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszol a kormánybeszámolóval kapcsolatban szerdán elhangzott felszólalásokra, említést tett a miniszterelnök a nyereségről, illetve nyereségrészesedésről is. Mivel a vállalatok nyeresége körülbelül 20 százalékkal nagyobb lesz a tervezettnél, a tavalyihoz képest kereken egymilliárddal több lesz a kifizetésre kerülő nyereségrészesedés is. A kormány egyetért a szovjet—csehszlovák egyezménnyel A Minisztertanács elnöke bevezetőben köszönetet mondott a vitában felszólalt képviselőknek. Ezután arról beszélt, örömmel vette a szerdán este érkezett hírt, hogy aláírták a csehszlovák—szovjet egyezményt a szovjet katonai alakulatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásának feltételeiről. — A Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözlöm az egyezményt, s kifejezem kormányunk egyetértését — mondta. — Nagy örömmel olvastam Koszigin és Cerník elvtársak beszédét. Teljes mértékben azonosíthatjuk magunkat szavaikkal, azzal, hogy mindketten pozitívan értékelték az egyezményt. Bizonyos, hogy az egyezmény meg fogja gyorsítani a kibontakozást, megerősíti a testvérpártok, a szocialista országok egyetértését. Ezen túlmenően — meggyőződésem szerint — a béke őszinte hívei szerte a világon pozitívan fogják megítélni a megállapodást, amely tulajdonképpen egy korábban megnyitott szakasz folytatását elenti. Karlovy Varyban, Bukaestben meghirdetett politikánk, az európai béke és biztonság megsziárdítását célzó kezdeményezésünk folytatását. Expozémban említettem, de most, az egyezmény aláírása után sokkal határozottabban beszélhetek róla, hogy Csehszlovákiában levő katonáink rövidesen hazajönnek. Két szempontból is örülünk ennek. Az első politikai szempont: Csehszlovákiában annyira normalizálódott a helyzet, hogy lehetővé vált katonáink hazahozatala. A másik: örülünk azért is, mert a sorkatonák, a hivatásos tisztek és a tartalékosok egyaránt családos emberek, akikért családjuk — velünk együtt — aggódott. Bejelentette:" a kormány — teljes összhangban a többi négy testvéri országgal intézkedik a csapatok hazatéréséről. Ezután a gazdasági kérdésekkel foglalkozó felszólalásokra válaszolt. Megemlítette, hogy jónéhány ütemben még korántsem foglalkoznak úgy a munkaerő-gazdálkodással, ahogyan azt a reform előkészítése során elgondoltuk. A továbbiakban — már a jövő évi terv jóváhagyásakor — a szabályozókon úgy kívánunk módosítani, hogy munkanélküliség ezután se legyen, de kialakuljon egy erőteljesebb, okos irányú munkaerőmozgás. El kell érni, hogy a vállalatoknak ne legyen érdemes megtartani vagy felvenni dolgozókat például gazdaságtalan gyártmányaik további termeléséhez. Tovább folyik a vidéki ipartelepítés Több képviselő foglalkozott a vidéki ipartelepítéssel. Válaszában hangsúlyozta Fock Jenő: a kormány kötelességének tekinti, hogy az eddiginél is erőteljesebb intézkedéseket hozzon, további gazdasági ösztönzőket alkalmazzon, hogy érdemes legyen Budapestről üzemeket kitelepíteni és vidéken ipart fogadni. Többen beszéltek arról, hogy a lakosság örült a reformnak, az emberek szívesen dolgoznak sikeréért. Ma már mindenki tudja — a tapasztalatok bizonyítják —, hogy areform az életszínvonalat nem veszélyezteti. A jövőben is mindencselekedetünkkel azon leszünk, hogy erősítsük a lakosságnak ezt a biztonságát és nyugalmát, s a reform segítségével is még jobb eredményeket tudjunk elérni. A mezőgazdasággal kapcsolatos észrevételekre válaszolva a miniszterelnök kiemelte: a reform előkészítése és megvalósítása során mindig nagy gondot fordítottak arra, hogy tovább erősödjék rendszerünk alapja, a munkás-paraszt szövetség. Ezt sikerült is elérni. A továbbiakban az állattenyésztés érdekében hozott intézkedésekről szólt. Ezek kedvezően hatottak. Nagy erőfeszítéseket tettünk a szükséges takarmánymennyiség előteremtésére, takarmányakciót hirdettünk meg. Most ügyeljünk, nehogy lemészárolják az állatállományt, különösen a szarvasmarhát. A gazdasági kérdések sorában Politikánk változatlan A vitában elhangzott arra a megjegyzésre, hogy a kormánybeszámoló lényegében a párt 12 éve folytatott politikáját tükrözte, a miniszterelnök kijelentette: megtisztelőnek tartja az összehasonlítást. A párt- és a kormányvezetés munkája minden tekintetben a néppel való kölcsönös bizalomra épül. A pártunk kongresszusán kidolgozott politikai vonalat képviselni az élet minden területén — azt hiszem — senkinek sem esik nehezére — tette hozzá. — A vitában megemlítették a nép körében felvetődött azt az aggodalmat, hogy nem fog-e megváltozni ez a politika, hogy nem következik-e a „kemény kéz” politikája. Másféle vélemények is lehetnek, de elmondhatjuk, hogy ezek abszolút kisebbségben vannak. Egyesek így fogalmaznak: csak így maradjon, ne változzék meg a politikai vonal, ne változzanak a módszerek. Pártunk politikája alapelveiben változatlan marad a következő években is. — Politikánk változatlansága természetesen nem a tétlen nyugalmat jelenti, hiszen tele vagyunk újabb és újabb elgondolásokkal. Egész közéletünk demokratizmusát tovább akarjuk erősíteni. Meggyőződésünk: az a kívánság, hogy maradjon meg ez a politika, egyben további reformok, a további szabad gondolkodás, a bátor és ugyanakkor higgadt, nyugodt, a szocializmus talaján maradó cselekedetek igenlését jelenti a népünk részéről — mondta a miniszterelnök, majd befejezésül ismételten kérte az országgyűlést, hogy fogadja el a kormány beszámolóját. Ezután az elnöklő Kállai Gyula javasolta: az országgyűlés vegye tudomásul, erősítse meg a kormány beszámolóját, valamint a Minisztertanács elnökének a felszólalásokra adott válaszát. Hagyja jóvá a kormánynak a gazdasági reform megvalósítása során tett intézkedéseit, a népgazdaság fejlesztése további terveinek elkészítésével, az államigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban kifejtett elgondolásait; hagyja jóvá a kormány külpolitikai tevékenységét, azokat az intézkedéseket, amelyekkel internacionalista kötelezettségünket teljesítve, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt segítséget nyújtunk a baráti Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek, szocialista vívmányainak védelméhez; az országgyűlés bízza meg a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat, és tegyen intézkedéseket a Varsói Szerződés megerősítéséről, a KGST-ben tömörült szocialista országok gazdasági együttműködésének további fejlesztéséről. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnök javaslatát. Ezután Kállai Gyula bejelentette, hogy napirend szerint következik a vasutakról szóló törvényjavaslat és a magyar közlekedéspolitika fejlesztési koncepciójának vitája. Indítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy mivel a két téma szorosan összefügg, együtt tárgyalja őket. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter emelkedett szólásra, aki expozéjában beterjesztette a törvényjavaslatot és a közlekedéspolitika fejlesztési koncepcióját. Szabó István, Győri Sándor és Losonczi Pál az ülés szünetében. (MTI Fotó:Vigovszki felv.) Dr. Csanádi György beszéde A miniszter utalt arra, hogy a közúti járművek elterjedésével új lehetőségek nyíltak a közlekedés korszerűsítésére, gyorsítására. Ehhez modern úthálózatot kell építeni, s új alapokra kell helyezni a vasúti és a közúti közlekedés együttműködését. A miniszter ezután több példával illusztrálta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ország a közlekedés fejlesztése érdekében tett. Jelentősen haladt a vasútrekonstrukció, a villamosított vonalak hossza ma már meghaladja az 560 kilométert, és Záhonytól Hegyeshalomig ma már összefüggő villamosított hálózaton bonyolódik le a forgalom. 1960 óta több mint 300 új villamos- és Diesel-mozdonyt, csaknem 24 000 vasúti teherkocsit és majdnem 1700 személykocsit helyeztek üzembe. Ennek eredményeként a vasútnál a vontatás 60 százalékát ma már villamos- és Dieselmozdonyok végzik. A legfontosabb vonalakon a korszerű, úgynevezett hézag nélküli felépítmény hossza már megközelíti a 3000 kilométert. A hálózat mintegy 30 százaléka nagy teherbírású. A forgalom 70 százaléka már ezeken a korszerű vonalakon bonyolódik le. Az országos közúti hálózat korszerűsítésének ütemét is számottevően sikerült gyorsítani. Az 1950- ben még hiányzott bekötőutaknak a fele megépült. Majdnem 5000 kilométer hosszú pormentes utat építettünk. 1960-ban az aszfaltburkolatú utak aránya még csak 20 százalék volt, ma már 12 000 kilométeres hosszával eléri a 40 százalékot. Megkezdtük az ország első autópályáinak, az M 1-es és az M 7-es utaknak az építését is. Ily módon az országos úthálózatnak több mint 80 százaléka ma már pormentes, illetve portalanított. 1960 óta a személyautók száma hazánkban ötszörösre növekedett, s ma már eléri a 150 000-et. Ezenkívül félmillió motorkerékpár közlekedik az országban. Rohamosan nőtt az autóbuszok és a teherautók száma is. A rendszeres autóbuszjáratok jelenleg 2600 települést szolgálnak ki, az autóbuszhálózat hoszsza pedig 20 000 kilométer fölé emelkedett, tehát kétszer olyan hosszú, mint vasúthálózatunk. A közelmúltban megvalósított egységes darabáru-fuvarozási rendszer eredményeként 3400 települést kapcsoltunk be a menetrendszerű darabáru-szállításba. — Légijárataink útjának hossza 1960 óta megkétszereződött, és elérte a 28 000 kilométert, miközben légi kapcsolataink a világ minden része felé kiépültek. — Mind a teljesítmény, mind a műszaki felkészültség szempontjából jelentősen fejlődött a belvízi hajózásunk, valamint dunai—tengeri hajózásunk — mutatott rá a miniszter, majd arról szólt, hogy a műszaki fejlesztés, a korszerű munkaszervezés, valamint a berendezések és eszközök jobb kihasználásának összhatásaként a munka termelékenysége a különböző közlekedési ágazatokban évi 4-8 százalékkal növekedett. Továbbra is a vasút az első . A közlekedéspolitikai koncepció kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy a személy- de főleg az áruszállításban belátható ideig továbbra is a vasút viseli a legnagyobb terhelést. Földrajzi adottságainknál fogva és gazdasági megfontolások alapján is a belföldi utas- és áruszállítást döntően a vasúttal, illetve a vasút és a közúti közlekedés kooperációjával elégítik ki. A hajózást, a repülést és a csővezetékes szállítást sajátos, illetve kiegészítő jellegű rendeltetésüknek megfelelően kívánjuk fejleszteni. A vasút rekonstrukciója keretében folytatjuk a vonalak és a mozgatás korszerűsítését. Felszámoljuk a gőzüzemű vontatást, felfrissítjük és a szükséges mértékben bővítjük a járműparkot. A vonalak átbocsátóképességének növelése érdekében mind a pályát, mind a járműparkot alkalmassá tesszük a lényegesen nagyobb sebességű és terhelésű vonatok közlekedésére. A járműparkot automatikus kapcsolókészülékkel szereljük fel. Széles körben alkalmazzuk a modern hírközlő és biztosítóberendezéseket, s gépesítjük az építési, javítási munkákat. — A közlekedéspolitikai koncepció külön fejezetet szentel a kisforgalmú vonalak és állomások forgalmának átterelésére, a körzeti állomási rendszer kialakítására. Régi hiányt pótló törvényjavaslat Dr. Csanádi György ezután a kisforgalmú vasútvonalak és vasútállomások problémáiról, a vasúti tarifáról és a munkaerőgondokról beszélt, majd így folytatta: " A beterjesztett vasúti törvényjavaslat törvényerőre emelésével igen régi hiányt pótolunk. A vasutakra vonatkozó alapvető rendelkezéseket átfogóan tartalmazó törvény ugyanis a felszabadulás előtt sem volt. A fuvarozási tevékenységre vonatkozó jogszabályoktól eltekintve a vasutakra vonatkozó jogszabályok jelentős része elavult. Más részük: (Folytatás a 2. oldalon) Ankét a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításáról A Magyar Agrártudományi Egyesület Agrárgazdasági Társasága és Hajdú-Bihar megyei szervezete Debrecenben a Technika Házában ankétot tartott a kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításának főbb tennivalóiról. Dr. Fülöp Imre, a megyei tanács vk mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondott megnyitót, majd Kővári Miklós, a MÉM munkatársa tartott vitaindító előadást. A tanácskozáson részt vettek, a vitában felszólaltak termelőszövetkezeti vezetők, járási mezőgazdasági szakemberek, a területi szövetségek küldöttei. Hasznos tapasztalatokat összegeztek, javaslatokat mondtak el, hogyan lehetne minél gyorsabban megszilárdítani a ma még gyenge termelőszövetkezeteket.