Hajdú-Bihari Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 10. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. JANUÁR 14., KEDD SZENVEDÉLY Mostanában hobbynak is nevezik. Nem jó szó, legalábbis hangzásában nem. De talán még tartalmában sem. Némileg elkomolytalanítja azt a tartalmat, amit az ember mögé álmodik. És ha már megfogalmaztuk, hogy álmodik, akkor lényegesen sokkal kifejezőbb a szenvedély. Szenvedély nélkül nem lehet élni. A szenvedély az emberiség lobogása, a történelem, a fejlődés mozdító ereje. Messziről és nagyon sok példát lehetne hozni, hogy az emberiséget hogyan és milyen előnyösen mozdította előre természetünk lelki váltására, s ha objektíve nem is ez határozta és ez szabta meg a fejlődés menetét, szubjektíve - és ez tagadhatatlan - nagyban hozzájárult a haladáshoz. De miért is jutott eszünkbe mindez ezen a hideg téli napon ? Egyszerű a magyarázat. Ami az összefüggések láncolatát megindította, egy nagyon is valóságos tényhez kezdődik. Iskolás gyerekek mostanában hivatalokba, intézményekbe nyitnak be, kártyanaptárt kérnek, kártyanaptárt cserélnek. Ha újat és szép kivitelűt találnak, felragyog a szemük, adnak, vesznek, ráígérnek, aztán az eredmény felett érzett diadal ragyogja be az arcukat. Nem, nem nagy dologról van szó, de ha végiggondoljuk az összefüggéseket, akkor már ebben is, mint cseppben a tenger ott van korunk egyik figyelemre méltó érzelmi mozzanata. Mert mi hajtja ezeket a gyerekeket új és új gyűjtőútjukra? A hobby, a kiemelkedés vágya? Az is, de talán sokkal inkább a szenvedély. A játék szenvedélye, amely , már az ő életükön is végighullámzik. És nem is véletlenül. Hiszen ők is benne élnek korunk mindennapi hullámverésében, s ami a felnőttek társadalmát izgatja, foglalkoztatja, bennük - a maguk szintjén - szintén ott tükröződik. Kezdetben még csak a játék szenvedélyével, később a rendszeres munka igényével, végül majd pedig a kutatás, a felfedezés, az újat akarás izgalmával. A tévé, a mozihíradó nemegyszer beszámol azokról a hazánkban is fellelhető gyűjtőkről, akik szinte egy életet is képesek rááldozni egyegy témakör rendszeres összehordására. És ez az anyagi kultúra emlékeit kutatókra éppúgy vonatkozik, mint a szellemi értékek feltérképezőire. Kezdetben persze ez a szenvedély még alig tetszik többnek, mint egy ébredő vonzalom kielégítése. A vonzalom aztán a továbbiakban megnő, erősödik, egészen felfokozódik a szenvedélyig, s egy-egy maroknyi területen is olyan eredményt produkál, ami mindenképpen figyelemre méltó. A szenvedély lobogása azonban sokkal nagyobb méretű, mintsem gondolnánk. És legtöbbször - különösen társadalmi vonatkozásban - nem is merül ki abban, hogy csak kuriózumokkal elégednék meg. Igaz, azok érdekesebbek, s látványnak talán izgalmasabbak, vonzóbbak, mint a mindennapi, mint a megszokott. De a mindennapiban is, a megszo■kottban is ott ragyog korunk szenvedélye. A munka igazi értelmezése ettől a szenvedélytől, ettől az emberi indulattól kaphat igazán értelmet és értéket is. Az anyag, ami megmunkálásra vár, lehet tőlünk független alakú, független tömegű, de ha a szenvedélyünk körbefogja, ha szeretetünk,indulatunk a lényegig esztergályozza, akkor már képes mindazt felmutatni, ami bennünk is a legfontosabb, ami bennünk is a legtöbbet ér. Gyermekeink ma még csak a játék izgalmában másolják a mi társadalmat formáló szenvedélyünket. De a beszéd is az utánzás lényegével kezdődik, s nő a gondolkodás magaslatára. Ha okosan és értelmesen irányítjuk gyermekeink fogékonyságát, minden bizonnyal lehetnek ők is olyan új Kolumbusok, akik világrészeket fedezhetnek fel mindannyiunk számára. lku Pál Moszkvában Vasárnap este Ilku Pál művelődésügyi miniszter vezetésével küldöttség érkezett Moszkvába a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormányközi bizottság IV. ülésszakára. A küldöttséget a szovjet főváros kijevi pályaudvarán Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere üdvözölte. Hétfőn Moszkvában megkezdődött a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormánybizottság IV. ülésszaka. A több napos tárgyalásokon a magyar küldöttséget Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a szovjet delegációt Jekatyerina Furceva művelődésügyi miniszter vezeti. A tanácskozások napirendjén szerepelnek az irodalom, a könyvkiadás, valamint a televízió terén megvalósítandó együttműködés kérdéseinek megvitatása. Elmúlt évi munkáról, az 1968. évi feladatokról tárgyalt a Hazafias népfront megyei elnöksége Kállai Gyula elvtárs is részt vett az ülésen A Hazafias Népfront megyei elnöksége 1969. január 13-án Fazekas Károlynak, a megyei népfrontbizottság elnökének elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ambrus István, a megyei tanács vbelnöke. frontbizottságok ez irányú tevékenységéről beszélt. Említette azokat a tanácskozásokat, amelyeket a választókerületi bizottságokkal, a tanácstagokkal folytattak a különböző várospolitikai kérdések végrehajtása, és az ezzel kapcsolatos további feladatok megbeszélése érdekében. Kiemelte a beszámoló a megyei elnökség rendszeres kapcsolatát a megye országgyűlési képviselőivel, a képviselők és választók tanácskozásainak megszervezését. A képviselőcsoport-ülésen például olyan határozat született, hogy a képviselők a jövőben gyakrabban vegyenek részt a Hazafias Népfront testületi ülésein. Ezután a Hazafias Népfront békemozgalmi és ezzel összefüggően végzett tevékenységéről beszélt, majd a népfront 1969. évi megyei tervét ismertette. A munkaterv ismertetésénél kiemelte a népfront szerteágazó politikai tevékenységét, amelyet a mozgalomnak az 1969-es esztendőben a megyében ki kell fejteni, el kell végezni. Különösen fontos ebben az esztendőben a testületi munkát fejleszteni, a különböző szintű bizottságok tagjait aktívabban bevonni a munkába. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a népfrontnak a megyében is arra kell törekednie, hogy minél több társadalmi erőt tudjon bevonni a különböző akciókba. Bátorítani kell a kezdeményezéseket, mert ezáltal is növelni lehet a társadalmi aktivitást. Szerteágazó politikai tevékenység Fazekas Károly elnöki megnyitója után Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára tartott beszámolót az 1968. évi munkáról, illetve az 1969. év feladatairól. Bevezetésként kiemelte az MSZMP IX. kongresszusával, valamint a Hazafias Népfront IV. kongresszusával kapcsolatos munkaszervezési feladatok végrehajtását. Mint mondotta, elismerés illeti a népfront különböző testületeit, szerveit a végzett munkáért. Örvendetes, hogy a népfrontkongreszszus óta a választott szervek tevékenysége aktivizálódott. A tanácsi és más illetékes szerveknél gyakrabban tesznek észrevételeket. A testületi üléseken a bizottságok és elnökségek tagjainak megjelenése, aktivitása a korábbi évekhez viszonyítva igen sokat fejlődött. Különböző üléseken felmerült problémák nagy többsége a közösség érdekét szolgálta, s a megoldáshoz rendszeresen megkeresték az illetékes szerveket. Különösen gondosan jártak el a népfrontbizottságok azoknak a problémáknak a megoldásában, amelyek a különböző választási gyűléseken vetődtek fel. El kell ismerni, hogy az ilyen jellegű problémák megoldásában a legtöbb esetben megfelelő segítséggel találkoztunk a tömegszervezetek, intézmények és tanácsi szervek részéről. Kállai Imre ezután a népfrontmunka néhány fontosabb területeivel összefüggő tevékenységet említette és elemezte. Kiemelte, hogy a népfront különböző bizottságai jól segítették a termeléssel, a gazdaságpolitikai kérdésekkel összefüggő időszerű feladatokat. Eredményesen segítették így pl. a gazdaságirányítási reformmal kapcsolatban felmerült problémák megoldását, a különböző téves nézetek tisztázását. A népfrontaktivisták számos helyen tartottak konzultációkat, előadásokat. A beszámoló a továbbiakban a földtörvény végrehajtásával, a szocialistabrigád-mozgalommal, a község- és várospolitikai munka néhány területével foglalkozott. Kiemelte, hogy a község- és várospolitikai munkában a népfrontbizottságok tevékenysége főképp a kommunális, szociális létesítmények segítésére, a társadalmi munkára irányul. Évek óta eredménnyel végezte munkáját a népfront megyei bizottság által irányított műszaki bizottság. Ebben az évben — különösen a termelőszövetkezetek megsegítése céljából — több százezer forint értékben segítették elő a bekötő utak, talajvízrendezés, csatornarendszer tervezését. Egyik legjelentősebb társadalmi munkájuk, hogy a földesi Lenin Tsz-nek társadalmi munkával elkészítették mintegy 200 000 forint értékű területrendezési tervét. A megyében emelkedő tendenciát mutat a társadalmi munka, amit a közösség javára végzett munka egyre nagyobb értéke bizonyít. A továbbiakban az alkotmányjogi funkciók ellátásával összefüggő kérdésekvégrehajtásáról, a nép Nagy jelentőségű a politikai tevékenység Az 1969. évi feladatterv általános elveinek ismertetése után széles körű vita bontakozott ki. A vitában felszólalt Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára is. Felszólalása elején kiemelte, hogy a Hazafias Népfrontnak a múlt tavaszon tartott kongresszusa után a munka a megyében is jól és megfelelően indult. Ebben az elnökségnek nagy szerepe volt. A jó munkaszervezés aktivizálta a népfront különböző bizottságait, aktivistáit. Ennek köszönhető, hogy a beszámoló jó eredményekről tudott számot adni. Felszólalásának további részében kiemelte a népfrontmunka sokrétűségét, de a munkában a fő alap — mint mondotta — a IX. kongresszusnak és a népfront IV. kongresszusának határozata. Az aktivisták százai segítették a népfront előtt álló feladatok megoldását. Ezek közül különösen említést érdemel a népfront tömegpolitikai tevékenysége, ami igen jelentős a közvélemény formálásában. Az elmúlt évben nem volt olyan nagyobb akció, ahol a népfront munkája ne lett volna látható. Ezt tapasztaltuk a múlt év során, amikor felmértük a IX. kongresszus és a megyei pártértekezlet óta végzett munkát, illetve a határozatok végrehajtását. Az elmúlt két esztendő eredményében a tanácsi és más szervek és mozgalmak, köztük a népfront munkája is benne van. Megállapításunk, hogy a IX. kongresszus után, illetve a népfrontkongresszus után — különösen megyei, járási, városi szinten — a különböző társadalmi és tömegszervezetek munkájának összhangja javult. Most az a feladat, hogy a községekben — különösen a nagyobb községekben — továbbfejlesszük a különböző mozgalmak tevékenységét, munkájuk összhangját. Ennek az összhangnak a megteremtéséhez szándékozunk a jövőben a különböző szerveknek még nagyobb segítséget adni. Karakas elvtárs ezután a megye ipari és mezőgazdasági fejlődésének fontosabb adatait, ütemét ismertette, ami a megyei pártbizottság megállapítása szerint megfelel a várakozásnak, bár a mezőgazdaság számos területén vannak még nehézségek, problémák, amelyek megoldását nekünk segítenünk kell. Felszólalásának befejező részében a testületi munka színvonalának javításáról beszélt. Kiemelte, hogy a népfrontelnökségi tagok, aktivisták munkájának jó összehangolására van szükség, a testületi munka javításának ez az alapvető feltétele. A népfrontbizottságok nagyon sokat tehetnek az előttünk álló legfontosabb feladatok megoldásában, egyes politikai akciók eredményes végrehajtásában. Ilyen pl. a fontosabb párthatározatok végrehajtásának segítése, Debrecen város fejlesztésével és a munkásosztály helyzetével összefüggő határozat, vagy a földtörvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok. Az ismertetett munkatervben sok feladat van, de néhány nagyon fontos tennivaló — különösen ami a szocialista demokráciával, a társadalmi közélet aktivizálásával, a társadalmi szervek tevékenységének fejlesztésével függ össze — nagyban hozzájárulhat a népfront az idei esztendő alapvető céljainak eléréséhez — fejezte be felszólalását Karakas elvtárs. A felszabadulás 25. évfordulója előtt A vitában felszólalt Kállai Gyula elvtárs is. Bevezetésként megemlítette, hogy a múlt év első felében is részt vett egy alkalommal a népfront megyei elnökségi ülésén, ahol a kongresszus utáni feladatokat tárgyalták. — A mostani beszámolót hallva — hangsúlyozta Kállai elvtárs — megállapítható, hogy a népfront a megyében jó munkát végzett. Különösen örvendetes, hogy ilyen nagy gondot fordítanak a munka tökéletesítésére. Ez a törekvés he- lyes a népfrontnál is, mert ez a hatékonyabb munka feltétele. A népfront szerteágazó munkát végez, de a munkamódszereket tovább kell fejleszteni. A népfrontmozgalomban mindig voltak olyan feladatok, amelyekre koncentrálni kellett az erőket. Ilyen volt pl. a mezőgazdaság szocialista átszervezése is. Ez konkrétan meghatározható feladatot jelentett. Napjainkban azonban is mozgalomnak szerteágazó feladatai vannak, hiszen a közjogi kérdésektől a kulturális kérdésekig mindennel foglalkozni kell, s nem lehet leszűkíteni néhány területre a népfrontmunkát. Munkánk sokirányú, s itt csak a kollektív tapasztalat segíthet. Azonban társadalmi életünk bármennyire szerteágazó is, természetesen ma is vannak fontos, kiemelten kezelendő kérdések. Erre utalt egyébként a Hazafias Népfront IV. kongresszusának határozata is, amikor a munka folyamatossága és operativitása, a tömegek mozgósítása, aktivizálása miatt a különböző bizottságok létrehozását határozta el. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével pl. nem ért véget a munkánk a mezőgazdaság területén. Most a földtörvény végrehajtása van napirenden, amelyben a népfrontnak is megvan a maga feladata. Az átszervezés idején a népfront derekas munkát végzett, de most sem hagyhatja magára a mozgalmat, hiszen ez a mostani feladat is a mezőgazdaság átszervezéséből következik. Ez érthető, hiszen a mezőgazdaságnak ezután is nagy szerepe lesz a népgazdaságban. Kállai elvtárs a bizottsági munka jellegéről szólva kiemelte: e bizottságok nem egyszerűen vitafórumok, ahol csak egyszerűen vitatkoznak. Legyenk és lehetnek vitafórumok, de ezt is helyesen kell értelmezni. Nem a vég nélküli viták rendezéséről van szó — hiszen más szervek is foglalkoznak különböző fontos kérdésekkel, és foglalkozzanak is —, hanem arról, hogy a népfront bizottságai a különböző szerveknél készülő terveket tanulmányozzák, segítsék, és a maguk módján mozgósítsák az erőket a kialakított helyes elképzelések és tervek végrehajtására. Legyenek persze vitafórumok is, de kerüljék a párhuzamosságot. Természetesen fontos szerepük az is, hogy a különböző szerveknek jelezzék a problémákat, hívják fel az illetékesek figyelmét különböző dolgokra, de mindenekelőtt az lenne a feladatuk, hogyan vonják be a tömegeket a különböző feladatok végrehajtásába. Tehát ne elvonatkoztatva, hanem konkrét gyakorlati kérdéseket vizsgálva vitatkozzunk! Az olyan vita nem sokat ér, amelynek nincs kapcsolata az élettel. Közéleti demokratizmusról szólva Kállai elvtárs kiemelte, hogy a demokratizmus hatékonyabb kibontakoztatásának jelenleg is megvannak a maga fórumai, de jobban kellene és lehetne élni velük a különböző területeken. A továbbiakban a felszabadulásunk 25 éves évfordulójának előkészítésével kapcsolatos népfrontjavaslatokhoz fűzött megjegyzéseket, kiemelve Debrecen felszabadulásának szerepét, jelentőségét, nemcsak a megye, a Tiszántúl, hanem az egész ország életében. Befejezésül a népfront nemzetközi tevékenységéről, a nemzetközi kapcsolatok ápolásáról, tennivalókról beszélt. Az elnökségi ülés ezután határozatot fogadott el a beszámoló és a vita alapján, részletes feladatterv kidolgozására. Az ülés Fazekas Károly zárszavával ért véget.