Hajdú-Bihari Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

XXVI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. JANUÁR 14., KEDD SZENVEDÉLY Mostanában hobbynak is neve­zik. Nem jó szó, legalábbis hang­zásában nem. De talán még tartal­mában sem. Némileg elkomolytala­­nítja azt a tartalmat, amit az em­ber mögé álmodik. És ha már meg­fogalmaztuk, hogy álmodik, akkor lényegesen sokkal kifejezőbb a szen­vedély. Szenvedély nélkül nem lehet él­ni. A szenvedély az emberiség lo­­bogása, a történelem, a fejlődés mozdító ereje. Messziről és nagyon sok példát lehetne hozni, hogy az emberiséget hogyan és milyen elő­nyösen mozdította előre termé­szetünk lelki váltására, s ha objek­tíve nem is ez határozta és ez szabta meg a fejlődés menetét, szubjektíve - és ez tagadhatatlan - nagyban hozzájárult a haladáshoz. De miért is jutott eszünkbe mind­ez ezen a hideg téli napon ? Egy­szerű a magyarázat. Ami az össze­függések láncolatát megindította, egy nagyon is valóságos tényhez kezdődik. Iskolás gyerekek mostaná­ban hivatalokba, intézményekbe nyitnak be, kártyanaptárt kérnek, kártyanaptárt cserélnek. Ha újat és szép kivitelűt találnak, felragyog a szemük, adnak, vesznek, ráígérnek, aztán az eredmény felett érzett dia­dal ragyogja be az arcukat. Nem, nem nagy dologról van szó, de ha végiggondoljuk az összefüggéseket, akkor már ebben is, mint csepp­­ben a tenger ott van korunk egyik figyelemre méltó érzelmi mozzana­ta. Mert mi hajtja ezeket a gyere­keket új és új gyűjtőútjukra? A hobby, a kiemelkedés vágya? Az is, de talán sokkal inkább a szenve­dély. A játék szenvedélye, amely , már az ő életükön is végighullám­­zik. És nem is véletlenül. Hiszen ők is benne élnek korunk mindennapi hullámverésében, s ami a felnőttek társadalmát izgatja, foglalkoztatja, bennük - a maguk szintjén - szin­tén ott tükröződik. Kezdetben még csak a játék szenvedélyével, ké­sőbb a rendszeres munka igényé­vel, végül majd pedig a kutatás, a felfedezés, az újat akarás izgalmá­val. A tévé, a mozihíradó nemegyszer beszámol azokról a hazánkban is fellelhető gyűjtőkről, akik szinte egy életet is képesek rááldozni egy­­egy témakör rendszeres összehordá­sára. És ez az anyagi kultúra em­lékeit kutatókra éppúgy vonatkozik, mint a szellemi értékek feltérké­­pezőire. Kezdetben persze ez a szenvedély még alig tetszik több­nek, mint egy ébredő vonzalom ki­elégítése. A vonzalom aztán a to­vábbiakban megnő, erősödik, egé­szen felfokozódik a szenvedélyig, s egy-egy maroknyi területen is olyan eredményt produkál, ami min­denképpen figyelemre méltó. A szenvedély lobogása azonban sokkal nagyobb méretű, mintsem gondolnánk. És legtöbbször - külö­nösen társadalmi vonatkozásban - nem is merül ki abban, hogy csak kuriózumokkal elégednék meg. Igaz, azok érdekesebbek, s látványnak ta­lán izgalmasabbak, vonzóbbak, mint a mindennapi, mint a megszokott. De a mindennapiban is, a megszo­­■kottban is ott ragyog korunk szen­vedélye. A munka igazi értelmezé­se ettől a szenvedélytől, ettől az emberi indulattól kaphat igazán értelmet és értéket is. Az anyag, ami megmunkálásra vár, lehet tő­lünk független alakú, független tö­megű, de ha a szenvedélyünk kör­befogja, ha szeretetünk,indulatunk a lényegig esztergályozza, akkor már képes mindazt felmutatni, ami ben­nünk is a legfontosabb, ami ben­nünk is a legtöbbet ér. Gyermekeink ma még csak a já­ték izgalmában másolják a mi társa­dalmat formáló szenvedélyünket. De a beszéd is az utánzás lényegé­vel kezdődik, s nő a gondolkodás magaslatára. Ha okosan és értelme­sen irányítjuk gyermekeink fogé­konyságát, minden bizonnyal le­hetnek ők is olyan új Kolumbusok, akik világrészeket fedezhetnek fel mindannyiunk számára. lku Pál Moszkvában Vasárnap este Ilku Pál művelő­désügyi miniszter vezetésével kül­döttség érkezett Moszkvába a ma­gyar—szovjet kulturális együttmű­ködési kormányközi bizottság IV. ülésszakára. A küldöttséget a szovjet főváros kijevi pályaudvarán Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődés­­ügyi minisztere üdvözölte. Hétfőn Moszkvában megkezdő­dött a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormánybizottság IV. ülésszaka. A több napos tár­gyalásokon a magyar küldöttséget Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a szovjet delegációt Jekatyerina Furceva művelődésügyi miniszter vezeti. A tanácskozások napirendjén szerepelnek az irodalom, a könyv­kiadás, valamint a televízió terén megvalósítandó együttműködés kérdéseinek megvitatása. El­múlt évi munkáról, az 1968. évi feladatokról tárgyalt a Hazafias népfront megyei elnöksége Kállai Gyula elvtárs is részt vett az ülésen A Hazafias Népfront megyei el­nöksége 1969. január 13-án Faze­kas Károlynak, a megyei népfront­bizottság elnökének elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke, Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ambrus István, a megyei tanács vb­­elnöke. frontbizottságok ez irányú tevé­kenységéről beszélt. Említette azo­kat a tanácskozásokat, amelyeket a választókerületi bizottságokkal, a tanácstagokkal folytattak a külön­böző várospolitikai kérdések végre­hajtása, és az ezzel kapcsolatos to­vábbi feladatok megbeszélése érde­kében. Kiemelte a beszámoló a me­gyei elnökség rendszeres kapcsola­tát a megye országgyűlési képvise­lőivel, a képviselők és választók tanácskozásainak megszervezését. A képviselőcsoport-ülésen például olyan határozat született, hogy a képviselők a jövőben gyakrabban vegyenek részt a Hazafias Népfront testületi ülésein. Ezután a Hazafias Népfront bé­kemozgalmi és ezzel összefüggően végzett tevékenységéről beszélt, majd a népfront 1969. évi megyei tervét ismertette. A munkaterv is­mertetésénél kiemelte a népfront szerteágazó politikai tevékenységét, amelyet a mozgalomnak az 1969-es esztendőben a megyében ki kell fejteni, el kell végezni. Különösen fontos ebben az esztendőben a tes­tületi munkát fejleszteni, a külön­böző szintű bizottságok tagjait ak­tívabban bevonni a munkába. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a népfrontnak a megyében is arra kell törekednie, hogy minél több társadalmi erőt tudjon bevonni a különböző akciókba. Bátorítani kell a kezdeményezéseket, mert ezáltal is növelni lehet a társadalmi aktivitást. Szerteágazó politikai tevékenység Fazekas Károly elnöki megnyitó­ja után Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tit­kára tartott beszámolót az 1968. évi munkáról, illetve az 1969. év felada­tairól. Bevezetésként kiemelte az MSZMP IX. kongresszusával, vala­mint a Hazafias Népfront IV. kong­resszusával kapcsolatos munkaszer­vezési feladatok végrehajtását. Mint mondotta, elismerés illeti a népfront különböző testületeit, szerveit a végzett munkáért. Ör­vendetes, hogy a népfrontkongresz­­szus óta a választott szervek tevé­kenysége aktivizálódott. A tanácsi és más illetékes szerveknél gyak­rabban tesznek észrevételeket. A testületi üléseken a bizottságok és elnökségek tagjainak megjelenése, aktivitása a korábbi évekhez viszo­nyítva igen sokat fejlődött. Külön­böző üléseken felmerült problémák nagy többsége a közösség érdekét szolgálta, s a megoldáshoz rendsze­resen megkeresték az illetékes szer­veket. Különösen gondosan jártak el a népfrontbizottságok azoknak a problémáknak a megoldásában, amelyek a különböző választási gyűléseken vetődtek fel. El kell is­merni, hogy az ilyen jellegű prob­lémák megoldásában a legtöbb esetben megfelelő segítséggel talál­koztunk a tömegszervezetek, intéz­mények és tanácsi szervek részéről. Kállai Imre ezután a népfront­munka néhány fontosabb területei­vel összefüggő tevékenységet em­lítette és elemezte. Kiemelte, hogy a népfront különböző bizottságai jól segítették a termeléssel, a gaz­daságpolitikai kérdésekkel össze­függő időszerű feladatokat. Ered­ményesen segítették így pl. a gaz­­­daságirányítási reformmal kapcso­latban felmerült problémák megol­dását, a különböző téves nézetek tisztázását. A népfrontaktivisták számos helyen tartottak konzultá­ciókat, előadásokat. A beszámoló a továbbiakban a földtörvény végrehajtásával, a szo­­cialistabrigád-mozgalommal, a köz­ség- és várospolitikai munka né­hány területével foglalkozott. Ki­emelte, hogy a község- és várospo­litikai munkában a népfrontbizott­ságok tevékenysége főképp a kom­munális, szociális létesítmények se­gítésére, a társadalmi munkára irá­nyul. Évek óta eredménnyel végez­te munkáját a népfront megyei bi­zottság által irányított műszaki bizottság. Ebben az évben — külö­nösen a termelőszövetkezetek meg­segítése céljából — több százezer forint értékben segítették elő a be­kötő utak, talajvízrendezés, csator­narendszer tervezését. Egyik legje­lentősebb társadalmi munkájuk, hogy a földesi Lenin Tsz-nek társa­dalmi munkával elkészítették mint­egy 200 000 forint értékű terület­­rendezési tervét. A megyében emel­kedő tendenciát mutat a társadalmi munka, amit a közösség javára vég­zett munka egyre nagyobb értéke bizonyít. A továbbiakban az alkotmányjo­gi funkciók ellátásával összefüggő kérdések­­végrehajtásáról, a nép­ Nagy jelentőségű a politikai tevékenység Az 1969. évi feladatterv általános elveinek ismertetése után széles körű vita bontakozott ki. A vitá­ban felszólalt Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára is. Felszólalása elején kiemelte, hogy a Hazafias Népfrontnak a múlt ta­vaszon tartott kongresszusa után a munka a megyében is jól és meg­felelően indult. Ebben az elnökség­nek nagy szerepe volt. A jó mun­kaszervezés aktivizálta a népfront különböző bizottságait, aktivistáit. Ennek köszönhető, hogy a beszá­moló jó eredményekről tudott szá­mot adni. Felszólalásának további részében kiemelte a népfrontmunka sokré­tűségét, de a munkában a fő alap — mint mondotta — a IX. kong­resszusnak és a népfront IV. kong­resszusának határozata. Az aktivis­ták százai segítették a népfront előtt álló feladatok megoldását. Ezek közül különösen említést ér­demel a népfront tömegpolitikai te­vékenysége, ami igen jelentős a közvélemény formálásában. Az el­múlt évben nem volt olyan na­gyobb akció, ahol a népfront mun­kája ne lett volna látható. Ezt ta­pasztaltuk a múlt év során, amikor felmértük a IX. kongresszus és a megyei pártértekezlet óta végzett munkát, illetve a határozatok vég­rehajtását. Az elmúlt két esztendő eredményében a tanácsi és más szervek és mozgalmak, köztük a népfront munkája is benne van. Megállapításunk, hogy a IX. kong­resszus után, illetve a népfront­kongresszus után — különösen me­gyei, járási, városi szinten — a kü­lönböző társadalmi és tömegszerve­zetek munkájának összhangja ja­vult. Most az a feladat, hogy a köz­ségekben — különösen a nagyobb községekben — továbbfejlesszük a különböző mozgalmak tevékenysé­gét, munkájuk összhangját. Ennek az összhangnak a megteremtéséhez szándékozunk a jövőben a külön­böző szerveknek még nagyobb se­gítséget adni. Karakas elvtárs ezután a megye ipari és mezőgazdasági fejlődésé­nek fontosabb adatait, ütemét ismertette, ami a megyei pártbi­zottság megállapítása szerint meg­felel a várakozásnak, bár a mező­­gazdaság számos területén vannak még nehézségek, problémák, ame­lyek megoldását nekünk segítenünk kell. Felszólalásának befejező részé­ben a testületi munka színvonalá­nak javításáról beszélt. Kiemelte, hogy a népfrontelnökségi tagok, aktivisták munkájának jó össze­hangolására van szükség, a testüle­ti munka javításának ez az alapve­tő feltétele. A népfrontbizottságok nagyon sokat tehetnek az előttünk álló legfontosabb feladatok megol­dásában, egyes politikai akciók eredményes végrehajtásában. Ilyen pl. a fontosabb párthatározatok vég­rehajtásának segítése, Debrecen vá­ros fejlesztésével és a munkásosz­tály helyzetével összefüggő ha­tározat, vagy a földtörvény vég­rehajtásával kapcsolatos feladatok. Az ismertetett munkatervben sok feladat van, de néhány nagyon fon­tos tennivaló — különösen ami a szocialista demokráciával, a tár­sadalmi közélet aktivizálásával, a társadalmi szervek tevékenységé­nek fejlesztésével függ össze — nagyban hozzájárulhat a népfront az idei esztendő alapvető céljainak eléréséhez — fejezte be felszólalá­sát Karakas elvtárs. A felszabadulás 25. évfordulója előtt A vitában felszólalt Kállai Gyu­la elvtárs is. Bevezetésként megem­lítette, hogy a múlt év első felében is részt vett egy alkalommal a népfront megyei elnökségi ülésén, ahol a kongresszus utáni feladato­kat tárgyalták. — A mostani beszámolót hallva — hangsúlyozta Kállai elvtárs — megállapítható, hogy a népfront a megyében jó munkát végzett. Kü­lönösen örvendetes, hogy ilyen nagy gondot fordítanak a munka tökéletesítésére. Ez a törekvés he- lyes a népfrontnál is, mert ez a ha­tékonyabb munka feltétele. A nép­front szerteágazó munkát végez, de a munkamódszereket tovább kell fejleszteni. A népfrontmozgalom­ban mindig voltak olyan feladatok, amelyekre koncentrálni kellett az erőket. Ilyen volt pl. a mezőgazda­ság szocialista átszervezése is. Ez konkrétan meghatározható felada­tot jelentett. Napjainkban azonban is mozgalomnak szerteágazó fel­adatai vannak, hiszen a közjogi kérdésektől a kulturális kérdésekig mindennel foglalkozni kell, s nem lehet leszűkíteni néhány területre a népfrontmunkát. Munkánk sok­irányú, s itt csak a kollektív ta­pasztalat segíthet. Azonban társa­dalmi életünk bármennyire szerte­ágazó is, természetesen ma is van­nak fontos, kiemelten kezelendő kérdések. Erre utalt egyébként a Hazafias Népfront IV. kongresszu­sának határozata is, amikor a munka folyamatossága és opera­tivitása, a tömegek mozgósítása, aktivizálása miatt a különböző bi­zottságok létrehozását határozta el. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével pl. nem ért véget a munkánk a mezőgazdaság terüle­tén. Most a földtörvény végrehajtá­sa van napirenden, amelyben a népfrontnak is megvan a maga feladata. Az átszervezés idején a népfront derekas munkát végzett, de most sem hagyhatj­a magára a moz­galmat, hiszen ez a mostani feladat is a mezőgazdaság átszervezéséből következik. Ez érthető, hiszen a mezőgazdaságnak ezután is nagy szerepe lesz a népgazdaságban. Kállai elvtárs a bizottsági mun­ka jellegéről szólva kiemelte: e bi­zottságok nem egyszerűen vitafó­rumok, ahol csak egyszerűen vitat­koznak. Legyenk és lehetnek vitafó­rumok, de ezt is helyesen kell ér­telmezni. Nem a vég nélküli viták rendezéséről van szó — hiszen más szervek is foglalkoznak különböző fontos kérdésekkel, és foglalkozza­nak is —, hanem arról, hogy a nép­front bizottságai a különböző szer­veknél készülő terveket tanulmá­nyozzák, segítsék, és a maguk mód­ján mozgósítsák az erőket a kiala­kított helyes elképzelések és tervek végrehajtására. Legyenek persze vitafórumok is, de kerüljék a pár­huzamosságot. Természetesen fon­tos szerepük az is, hogy a különbö­ző szerveknek jelezzék a problé­mákat, hívják fel az illetékesek fi­gyelmét különböző dolgokra, de mindenekelőtt az lenne a felada­tuk, hogyan vonják be a tömege­ket a különböző feladatok végre­hajtásába. Tehát ne elvonatkoztat­va, hanem konkrét gyakorlati kér­déseket vizsgálva vitatkozzunk! Az olyan vita nem sokat ér, amelynek nincs kapcsolata az élettel. Közéleti demokratizmusról szólva Kállai elvtárs kiemelte, hogy a de­mokratizmus hatékonyabb kibon­takoztatásának jelenleg­ is megvan­nak a maga fórumai, de jobban kellene és lehetne élni velük a kü­lönböző területeken. A továbbiak­ban a felszabadulásunk 25 éves évfordulójának előkészítésével kap­csolatos népfrontjavaslatokhoz fű­zött megjegyzéseket, kiemelve Debrecen felszabadulásának szere­pét, jelentőségét, nemcsak a megye, a Tiszántúl, hanem az egész ország életében. Befejezésül a népfront nemzetközi tevékenységéről, a nem­zetközi kapcsolatok ápolásáról, ten­nivalókról beszélt. Az elnökségi ülés ezután határo­zatot fogadott el a beszámoló és a vita alapján, részletes feladatterv kidolgozására. Az ülés Fazekas Károly zárszavával ért véget.

Next