Hajdú-Bihari Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
Bizakodásra feljogosító eredmények Amint arról a Hajdú-Bihari Napló hírt adott, az MSZMP Debrecen Városi Bizottsága kedden a város ipari, kereskedelmi vállalatainak párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői számára aktívaértekezletet rendezett. A szűkebb körű tanácskozás célja az volt, hogy a városi pártbizottság néhány aktuális gazdaságpolitikai területről tájékoztatást adjon, értékelje a reform bevezetése óta eltelt időszak gazdaságpolitikai eredményeit. Kellemes csalódás Az eltelt nem egészen másfél esztendő természetesen még nem elégséges végleges következtetések levonására. A jelenleg tapasztalható tendenciák egy része csupán ideiglenes, bizonyos tekintetben átalakuló helyzetet tükröz, és a feltételek beérésével bizonyára finomul, módosul. Ám az bizonyos, hogy másfél év távlatából vizsgálva az indulást, bizalomra és bizakodásra feljogosító tényekkel találkozunk az élet minden területén. Simábbnak tűnik most az út, de az elején még elég sok embernek volt fenntartása, kételye. Volt, aki bizonytalankodott a reform jövőjét illetően. Volt, aki munkanélküliségtől tartott. Az most kellemesen csalódott. Volt, aki féltette a bért, a jövedelmet. A tény ezzel szemben az, hogy soha eddig még nem fizettek ki Hajdú-Bihar megyében, Debrecenben sem anynyi nyereségrészesedést, mint az elmúlt esztendő után. Magunknak vizsgáztunk, és ez a vizsga — most már bizonyos, hogy országhatárokon túl is elismerést szerzett a számunkra. Lényegében a tervutasításos rendszerről való áttérés zökkenőmentes volt, nem okozott törést a debreceni vállalatok termelésében, forgalmazásában, és nem okozott problémát a fogyasztásban. Az elmúlt év tapasztalatai fényesen igazolták, hogy a vállalatok kötelező tervmutatók előírása nélkül a korábbi éveknél pontosabban igazodtak a népgazdaság igényeihez. Bebizonyosodott az is, hogy az új népgazdasági rendszertől várt hatások csak fokozatosan bontakozhatnak ki. Stabilabb gazdálkodás Tény, hogy a mechanizmus alkalmazása általában egészségesen serkentette a gazdasági életet, új feladatokat rótt a gazdasági vezetőkre. A dolgozók és a vezetők egyaránt alkalmazkodtak az új körülményekhez. A múlt év második felétől számos tekintetben a belső piac vevőiért is verseny kezdett kialakulni, és ez jótékony hatással volt a kereskedelem élénkülésére. Erőteljes a vállalatok beruházási, fejlesztési kedve. Ezzel együtt azonban most már jobban meggondolják, hogy mit, és azt is, hogy mikorra, milyen határidővel és mennyiért ruházzanak be. Némely esetben — éppen a beruházási eszközök piacának feszültsége miatt — a bankrendszer olyan beruházási hiteligényt sem tudott kielégíteni, amikor az adott vállalat gyorsabb törlesztést vállalt, mint amit az általános hitelezési feltételek megszabnak. Újszerű kapcsolatokra, a vállalati együttműködés új módjaira is találunk biztató kezdeményezéseket. Jelentős szemléletbeli változások tapasztalhatók a gazdaságosság, az eredményesség, a piacbiztonság megítélésében. Debrecen gazdálkodó szerveinél is az országossal megegyező tendenciák érvényesültek. Serkentőleg hatott a reform bevezetése a párt- és tömegszervezetek munkájára. A nagyobb önállóság, a nagyobb felelősség több helyes kezdeményezést szült. Debrecen ipara tavaly öt százalékkal termelt többet, mint 1967-ben. A növekedés egyik tényezője az új kapacitások belépése volt. Az idei év indulását, az első négy hónap gazdálkodását általában a tervszerű előkészítés, a termelés biztonságának fokozása jellemezte. Az előző év első negyedében még erősen éreztette hatását a megváltozott piaci kapcsolatok kialakulatlansága, a szerződéskötések elhúzódása, az árviták, a monopolhelyzetből fakadó előnyök túlzott érvényesítése. Most a gazdálkodás stabilabb. A szállítási szerződéseket folyamatosan megkötik. Ma már csak elvétve lehet találkozni olyan gyakorlattal, amikor a már megtermelt árunak keresnek piacot. 1969 első négy hónapjában Debrecen szocialista iparában 7,8 százalékkal növekedett a termelés. Gyorsabb fejlődési ütemet ért el a szövetkezeti ipar. Az állami iparnál valamivel lassúbb a termelés növekedésének üteme. Az élelmiszeriparban az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a termelési érték, néhány, főként könnyű- és nehézipari vállalatnál, így például a Szék- és Kárpitosipari Vállalat debreceni gyárában, a BIOGAL Gyógyszergyárban vagy a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál a termelés volumene a tavalyi szint alatt maradt. Hat százalékkal növekedett a foglalkoztatottság színvonala, az átlagbérek pedig közel 2 százalékkal emelkedtek. Debrecenben jelenleg közel 31 000 dolgozót érint a csökkentett munkaidő, örvendetes ezzel kapcsolatban, hogy a 44 órás munkahét bevezetésével nem csökkent a termelés és a dolgozók keresete. Üzleti eredményesség és termelékenység A kedvező tapasztalatok mellett néhány, a kibontakozást gátló jelenség is hat még. Ezek megszüntetése a legközelebbi idők fontos feladata. Azért is érdemes e gondokat szemügyre venni, hogy a gazdasági szervek vezetői saját vállalatuk ténykedését nagyító alá vegyék, kritikailag elemezzék belső helyzetüket. Tavaly és 1969. első négy hónapjában sem alakult megfelelően a termelékenység. A vállalatok számára nagyon olcsó volt a munkaerő-felhasználás. Éppen ezért a hatékonyabb létszámgazdálkodást segítő, a vállalati érdekeltséget ilyen módon is befolyásoló intézkedéseket meg kell tenniük a gazdasági vezetőknek. A vállalati gazdálkodást eléggé meghatározta az áraknak a számítottnál nagyobb nyereségtartalma. Nem is az a baj, hogy a vállalatok túlteljesítették saját tervüket. Ez egyáltalán nem okozna problémát, ha a nyereségtömeg a nagyobb termelésből származna, hiszen a progresszív nyereségadó a többlet jelentős hányadát központosítja. Ott mutatkozik a probléma, hogy a vállalatok a tervet meghaladó nyereséget lényegében a számítottnak megfelelő társadalmi terméktömeg mellett érték el. Így aztán a vállalatok egy része több fejlesztési és részesedési alapot képezhetett, mint azt jobb munkája eredményezhette volna. Nem lehet csodálkozni ezután azon, hogy több debreceni vállalatnál nem fordítottak elég gondot a tartalékok feltárására, újabb piacok szerzésére. Hajdú-Bihar és Debrecen iparvállalatainak többségére érvényes, hogy a gazdálkodás hatékonyságának növelése elmaradt a nyereségképződés mögött. Más tényezők is közreműködtek tehát. Ahhoz, hogy a vállalatok reálisan számba vehessék a jövőt, feltétlenül el kellene végezni a múlt év elemzését ilyen tekintetben. Az bizonyos, hogy a keresleti kínálat hatása alapján, a piac jobb kihasználásával, előnyösebb üzlet kötésével is el lehet érni jó eredményt. Ám a vállalati jövő hosszú távú megalapozása csak a termelékenység növelésével lehetséges. És a vállalatok nem dolgozhatnak rövid távra. A gazdasági vezetőknek a szocializmus érdekképviseletére alkalmassá kell érniük, és ezzel nem egyeztethető össze, ha csak az üzleti eredményességre, ha csak a pillanatnyi haszonra törekednek, pedig elérte a 9,3 százalékot. Senki nem vonja kétségbe a Szabadság Lapnyomda vagy a Vasipari Vállalat eredményességét, az elvégzett munka értékét. Ám a párhuzamba állítás feltétlenül megkérdőjelezi a vállalati nyereségek felosztásának módját. Mert a nyereség felosztásának módja érthetően jelentkezik a fizikai dolgozók részesedésének összegében is. És ez nem megnyugtató, mert például a Debreceni Műanyagfeldolgozó Ktsz több mint négyszeresét fizette ki részesedésként dolgozóinak, mint amennyit átlagban a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyárában fizethettek. Nagyobb a vállalatok felelőssége, nagyobb a vállalati közösségeké is. S ez nem csupán a termelésre vonatkozik. Mindőnk érdeke, hogy a társadalmi tulajdonban senki se tehessen kárt. A megítélés módjában kellene itt változást elérni, hiszen a közösség vagyonának védése nem csupán a társadalmi tulajdon elsajátításának meggátlását jelenti, hanem ennél jóval szélesebb kört érint. Úgy értelmezzük, mint a társadalmi tulajdon célszerű, tervszerű és gazdaságos felhasználását, kezelését és hatékonyságának növelését. A vállalatok túlnyomó többségénél nincs is ezzel problé-ma. Lényeges, fontos azonban, hogy javuljon a vállalati belső ellenőrzés. Olyan értelemben is, hogy a gazdasági vezetés, az arra hivatott személyek ellenőrzik a közös értékek felhasználásának ■. módját, és úgy is, hogy a dolgo- ■ zók, az egész vállalati kollektíva védi a köztulajdont, bátran véle- - ményt nyilvánít az ésszerűtlen, káros megoldás esetén, megveti azt, aki lop, csal vagy rongálja a társadalmi tulajdont. Az egész-séges közszellem kialakulásával, a belső ellenőrzés javításával nem kerülhet sor olyan esetekre, hogy egyesek a lazaságot kihasználva éveken keresztül harácsoljanak, lopjanak, csaljanak. A határozottság, a következetesség légkörében egyszerűen lehetetlen az arra hajlamos embernek megkárosítani a közvagyont. A nyereség és feiosztása Ellentmondás tapasztalható olyan módon is, hogy a személyi jövedelmek nagyobb növelésének lehetősége nem a műszakilag fejlettebb, tehát a jobb hatékonysággal dolgozó vállalatoknál történt meg. Nem ott tudnak többet fizetni a dolgozóknak, ahol magasabb a termelékenység, hanem ott, ahol viszonylag nagyobb az élőmunkafelhasználás. Ez természetesen kihat, és a jövőben még fokozottabban kihat a létszámgazdálkodás irányára. Ma is gond, hogy a korszerű, magas műszaki színvonalon dolgozó üzemektől elmennek a szakképzett munkások. A Magyar Gördülőcsapágy Művekben a dolgozók fele kicserélődött egy esztendő alatt. Mutatja a különbségeket, mutatja a jelenlegi helyzetet, hogy például a részesedési alap a munkabérek százalékában a debreceni Alföldi Nyomdában 8,6 volt, míg a Szabadság Lapnyomdában 17,1 százalék. Más iparágat tekintve: a Magyar Gördülőcsapágy Művekben a részesedési alap a munkabér 4,57 százaléka volt, a Debreceni Vasipari Vállalatnál Felelősséggel Csak néhány gondolatot ragadhattunk ki a tanácskozáson elhangzottakból. Másfél esztendő tapasztalatai természetesen sokrétűbbek, gazdagabbak. A tanulságok megadják az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait is. Főként azt, hogy a kommunisták fáradhatatlanul küzdjenek azért, hogy minden dolgozó megértse, elfogadja, végrehajtsa a gazdaságpolitikai feladatokat, segítse és a maga területén ösztönözze a reform teljes kibontakozását. Szükség van az idei vállalati feladatok maradéktalan teljesítésére, a munka hatékonyságának növelésére, a költségek tartós csökkentésére. Valamennyi gazdasági vezető, minden pártag számára íratlan törvény is, hogy törődjön az emberek mindennapos gondjaival, legyen segítségükre az élet- és munkakörülmények javításában. Nagyok ezek a feladatok. Gazdaságpolitikai tennivalókról szóltunk, és nehéz is lenne eldönteni, hol húzódik meg a határ a gazdasági vezetés és a pártalapszervezetek tennivalója között. Közös munka ez, hiszen közös ügyet szolgál. Instrukciókkal mindenesetre nem volna érdemes számolni, sémát alkalmazni itt nem lehet. Az azonos ban bizonyos, hogy minden gazda- s sági döntés csak úgy lesz eredmé-nyes, csak úgy találkozik az emberek törekvésével, ha a döntés- eiben a politikai hatással is számol- s nak, ha a döntésben politikai átitatottság is van. Az üzem gondíjával együtt kell éreznie a párt- és szakszervezeti vezetésnek. * Ugyanúgy a város gondjával is. Ha Debrecen 11 000 párttagja egyaránt felelősséget érez a szocialista ipar haladásáért, akkor nem lehet mezsgyeprobléma. Akkor nem mondja senki a pártszervezetnél, hogy: nálunk jól mennének a dolgok, csak... másutt nem mennek jól. A kommunisták súlya, szerepe érződjön az üzemekben! Hiszen egy célért dolgozik a gazdasági vezetés, a pártszervezet és a szakszervezet is, csak más-más módszerrel. " Bizakodásra feljogosító szűk másfél évet tudhatunk magunk mögött. A próbát kiálltuk. A tények mutatják, Debrecen ipari, kereskedelmi vállalatai készek és képesek a mechanizmus szellemében dolgozni. Sütő Gyula Ülést tartott az MSZMP püspökladányi járási bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt püspökladányi járási bizottsága szombaton délelőtt ülést tartott. A pártbizottság Hajnal Lajost felmentette első titkári megbízatása alól, és a pártbizottság tagjai sorából visszahívta. Harangi Sándort a pártbizottság tagjai sorába behívta, és a járási pártbizottság első titkárává megválasztotta. Az ülésen részt vett C. Nagy Gábor, a megyei pártbizottság titkára. NÉGYRE BECSÜLJÜK GYERMEKEINK NEVELŐIT Pedagógusnapi ünnepségek a megyei és debreceni városi tanácsnál Szombaton délelőtt a megyei tanács székházában a kitüntetett pedagógusok részvételével pedagógusnapi ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Sikula György, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ambrus István, a megyei tanács vbelnöke, dr. Albert Béláné, a KISZ megyebizottság titkára, Fazekas Károly, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Fazekas Sándorné, a nőtanács megyei titkára, Strebelovszky Lajos, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára, Kiss Imre és Ördög László a megyei, illetve a városi tanács vb-elnökhelyettesei. Kiss Imre mondott ünnepi beszédet. Többek között ezeket említette: „Megragadom az alkalmat, s örömmel mondom el hogy a Művelődésügyi Minisztérium jelen tanévben lefolyt vizsgálata igen dicséretre méltó eredmények megállapítására vezetett. A megállapítás szerint megyénkben - a tárgyi és személyi feltételek viszonylagos lemaradása ellenére is — tervszerű, jól irányított munka folyik az iskolareform feladatainak, az iskolai alapdokumentumok végrehajtásában. Megyei tanácsunk végrehajtó bizottsága ezért elismerését fejezte ki a művelődésügyi osztálynak és a megye pedagógusainak. E tény még teljesebbé teszi mai ünneplésünket. Akik ünnepségünkön átveszik majd megérdemelt kitüntetésüket, példamutató módon vettek részt a feladatok teljesítésében. Kitüntetésük tartalmazza a megye több mint három és fél ezer aktív pedagógusának köszöntését, munkájuk elismerését, s azokét is, akik a megérdemelt pihenés, a nyugalom éveit élik.” Ezután Ambrus István átadta a kitüntetéseket. Kiváló tanár: dr. Juhász Imre, Hajdúszoboszló, Gimnázium, Tallódi Sándor Mikepércs, ált. isk. Kiváló tanító: Sztáray Lászlóné Püspökladány, ált. isk. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója: Jakab Tamásné, Hajdúnánás, Orosz Lajos, megyei tanács: Adorján Dezső, Hajdúszoboszló, Falucskai Jenő, Berettyóújfalu, Percze János, Fülöp Bernátrész, Somodi Mártonné, Berettyóújfalu, Barabás Ferenc, Bedő, Tóth Istvánné dr. járási tanács, Debrecen, Horváth Imréné, Balmazújváros, Lőrincz Lajos járási tanács, Derecske, Tar József, Hajdúnánás. Kiváló dolgozó: Veress Sándor, Berettyóújfalu, Újhelyi Istvánná, Berettyóújfalu, Szabó Gáborné, Téglás, Mihály Istvánná, Püspökladány. Miniszteri Dicsérő Oklevél: Móga Lászlóné, Zsáka, Arató Gábor, Hajdúdorog, Petrovics Ilona, Hajdúszoboszló, Völgyi József, Téglás. Aranykoszorús KISZ-jelvény: Füsti Molnár Józsefné, Balmazújváros, Lovász Gyula, Hajdúböszörmény. Kiváló Úttörővezető: Siketh Zoltánná, Hajdúnánás, Asztalos Sándor, Hajdúböszörmény, Tóth Jenő, Hosszúpályi, Ábrahám Jánosné, Biharnagybajom, Borsi Ferenc, Hajdúdorog, Farkas Lajosné, Felsőjózsa, Kovács István, Hajdúszoboszló, Fodor Istvánná, Görbeháza, Juhász Imréné, Biharkeresztes, Papp Imre, Hajdúnánás. A kiváló tanár és tanító kitüntetést a Művelődésügyi Minisztériumban vették át, a gyermekotthonban dolgozók a gyermekvédelmi napok során. A kitüntetettek nevében Falucskai Jenő mondott köszönetet. Ezután a pedagógusok fogadáson vettek részt.*** Május 29-én, szombaton délelőtt a Debrecen Városi Tanács székházának kis tanácstermében ünnepséget rendeztek az 1968-69-es tanévben kiemelkedő munkát végző pedagógusok tiszteletére, akiknek kitüntetéseket adtak át a pedagógusnap alkalmából. Az ünnepségen megjelent Sikula György, a megyei pártbizottság titkára, Nagy Tiborné, a debreceni városi pártbizottság titkára, Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnöke, Oláh Tibor, a KISZ Debrecen Városi Bizottságának titkára, Kovács Imre, a Hazafias Népfront debreceni városi bizottságának titkára, Bazsa Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének debreceni városi titkára. A megjelenteket Ördög László, a Debrecen Városi Tanács vb-elnökhelyettese üdvözölte, majd dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet. Többek között ezeket mondotta: - Nagyra becsüljük a pedagógusok hivatását, hiszen legdrágább kincsünkkel, gyermekeinkkel, a majd bennünket felváltó fiatalokkal töltik életük nagy részét. Az ő értelmüket bontogatják és fejlesztik, az ő tudatukat, magatartásukat formálják, az ő humanizmusukat erősítik. - Tisztában vagyunk azzal, hogy köszönetünk és köszöntésünk nem korlátozódhat az év egyetlen napjára. Úgy gondolom azonban, Önök is érzik, hogy a párt- és állami szervek folyamatos intézkedései, az oktató-nevelő munka minőségi fejlődését elősegítő anyagi támogatás, a pedagógusok élet- és munkakörülményeit javító törekvések önmagukért beszélnek, és elismerésünk ott van a dolgos hétköznapok minden órájában. Különösen sokra becsüljük azokat a hivatástudattól áthatott pedagógusokat, akik kiemelkedő személyes példamutatásukkal teszik teljessé nevelői tevékenységüket, s ott találjuk őket a közélet területein is. Kívánjuk, hogy példájuk minél több követőre találjon. Ezután dr. Ács István átadta a kitüntetéseket. „Kiváló tanító" kitüntetést kapott Karsai Antalné, aki kitüntetését Budapesten vette át. Az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója" kitüntetésben részesült Földényi Jászlóné, B. Szabó Zoltánná, Holczinger Albina, Papp Géza, Ternyei András, Nagy Jenő. „Miniszteri Dicsérő Oklevél"-lel jutalmazták Harangi Jánosnét, Rolly Jenőnét, Fucskó Imrénét. A Debrecen Városi Tanács vb-elnökének dicséretében részesült Nagy Ilona Piroska, Kengye Elemérné, Köpöczi Istvánná, Balla Géza, Tarr József. A KISZ által adományozott kitüntetéseket Oláh Tibor adta át. KISZ Érdemérmet kapott Dancs Ferencné és Molnár György. Aranykoszorús KISZ-jelvénynyel jutalmazták Dobos Györgynét, Kiváló Úttörővezető kitüntetést kapott Gyöngyösi Sándorné, Pataki Györgyné, és Fehér Istvánná. A kitüntetettek nevében Földényi Lászlóné mondott köszönetet. Jakab Tamásné átveszi Ambrus Istvántól a kitüntetést Dr. Ács István átadja a kitüntetést Földényi Lászlónénak HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1969. JÚNIUS 1.□