Hajdú-Bihari Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

Nixon nem tett konstruktív javaslatokat - A MEGFIGYELŐK ENYHÉN CSALÓDOTTAK Nixon amerikai elnök csütörtökön délelőtt beszédet mondott az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszakán. Az amerikai elnök volt a második felszólaló a közgyűlés általános politikai vitájában, amely Jose de Magalhaes Pinto brazil külügyminiszter felszólalásával kezdődött meg. Nixon csütörtökön délelőtt érkezett Washingtonból a világszervezet székhelyére, New Yorkba. Az elnök érkezését nagyszabású biztonsági intézkedések előzték meg, az ENSZ székháza előtt azonban sok száz tüntető gyűlt össze, hogy tiltakozzék az Egyesült Államok vietnami háborújának folytatása ellen. Az elnököt Angie Brooks libériai delegátus, a közgyűlési ülésszak elnöknője köszöntötte. Beszéde elhangzása után az amerikai elnök rövid megbeszélést tartott U Thant főtitkárral, valamint az ülésszak elnökével, Angie Brooks-szal. Az amerikai elnök csütörtökön délután egész sor küldöttség vezetőjével tárgyalt. Nixon fogadta Stewart angol, Schumann francia, Manescu román, Rifai Jordániát, Burgiba tuniszi, Khoman thaiföldi külügyminisztert, továbbá a New Yorkban levő dél-vietnami külügyminisztert és Mauritania külügyminiszterét. Az amerikai elnök csütörtökön este a New York-i Waldorf-Astoria Hotelben fogadást adott az ENSZ- képviseletek vezetőinek tiszteletére. A fogadásra azonban nem valamennyi ENSZ-tagállam küldöttségének vezetőjét hívták meg. Kuba képviselője például nem szerepelt a vendégek listáján. Ott volt a fogadáson Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere is. Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Nixon amerikai elnök általánosságban az Egyesült Államok békés szándékait hangoztatta az ENSZ- közgyűlés ülésszakán csütörtökön elmondott beszédében. Az elnök egyetlen konkrét kérdésben sem állt elő érdemileg új javaslatokkal, csupán megismételte az USA korábbi álláspontját. Vietnamról szólva Nixon azt mondotta, hogy hivatalba lépése óta ez a kérdés foglalkoztatja a leginkább. „Mi itt, az Egyesült Államokban véget akarunk vetni a háborúnak és készek vagyunk ennek érdekében minden ésszerű lépésre. De nem férhet kétség ahhoz a sarkalatos ponthoz, hogy tiszta lelkiismerettel nem fogadhatunk el, s tartós béke érdekében nem is fogadunk egy olyan rendezést, amely önkényesen szabná meg Dél-Vietnam politikai jövőjét. Mint ismeretes, az Egyesült Államok „önkényes feltételeknek” minősíti az ideiglenes forradalmi kormány javaslatait, és azt állítja, hogy az ország északi részéről „külső beavatkozással” akarják eldönteni Dél-Vietnam sorsát. A amerikai elnök ellentétben a nyilvánvaló tényekkel, ezúttal is a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kormányt tette felelőssé a párizsi tárgyalások elhúzódásáért. Felszólította az ENSZ azon tagjait, ,akik hosszabb idő óta tevékenyen érdeklődnek Vietnam békéje iránt”, hogy most „segítsék elő ennek megteremtését”. Az USA békés szándékát a bombázások megszüntetésével és az amerikai csapatok létszámának csökkentésével igyekezett bizonyítani. „Eljött az ideje annak, hogy a másik fél válaszoljon e kezdeményezésekre, eljött a béke ideje” — hangoztatta Nixon. A kelet-nyugati kapcsolatok és főként a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéséről szólva megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a konfrontáció korszakából az együttműködés korszakába kell tovább lépni. „Az a véleményem, hogy kapcsolatainkat a Szovjetunióval a kölcsönös megbecsülés szellemében lehet építeni, elismerve nézetkülönbségeinket s egyben a véleményeltérés jogát, elismerve érdekeink különbözőségét, de egyben a közös érdekeket is, elismerve szövetségeseink jogait éppúgy, mint a saját jogainkat” — jelentette ki Nixon. Utalva arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői tárgyalnak egymással a Közel-Keletről, kijelentette, reméli, hogy rövidesen megindulnak a megbeszélések a stratégiai fegyverek korlátozásáról is, amelyet a legfontosabb kérdésnek minősített. Azt állította, hogy a Szovjetunió nem adott választ a tárgyalások megkezdésére vonatkozó amerikai javaslatra, s a javaslat megtétele óta a helyzet súlyosabb lett, mert ,,a Szovjetunió gyors ütemben fejlesztette stratégiai erőit és maguk a fegyverrendszerek is bonyolultabbak és rombolóbb hatásúak lettek”. „Bár a probléma bonyolult, készek vagyunk arra, hogy komolyan, gyakorlatiasan és célratörően tárgyaljunk róla, és határozott kísérletet tegyünk arra, hogy ne csak megakadályozzuk a stratégiai fegyverek tárházának bővülését, hanem meg is fordítsuk ezt a folyamatot” — mondotta Nixon. Az amerikai elnök kijelentette: reméli, hogy rövidesen érvénybe lép a nukleáris fegyverek elterjedését megtiltó nemzetközi egyezmény. „Nem lehetnek olyan illúzióink, hogy a fegyverzet ellenőrzése önmagában meghozza a békét. A béke azt is igényli, hogy előbbre jussunk azoknak azállandóan jelenlevő politikai problémáknak a megoldásában, amelyek megosztják a világot.” „Az a szándékunk, hogy józanul és komolyan tárgyalunk a Szovjetunióval. Nem hat át bennünket az előítélet, nem vakítanak el érzelmek, s arra törekszünk, hogy ne propagandát folytassunk, hanem megállapodásokra jussunk.” „És amikor a kommunista Kína vezetői elhatározzák majd, hogy véget vetnek önakaratukból létrejött elszigeteltségüknek, készek leszünk arra, hogy ugyanilyen őszinte és komoly szellemben tárgyaljunk velük” — hangoztatta Nixon a Kínai Népköztársaságra vonatkozó egyetlen mondatában. Az elnök csak igen röviden és ugyancsak általánosságokban foglalkozott a közel-keleti helyzettel, azt hangoztatva, hogy a rendezésnek az ENSZ fegyverszüneti határozatán kell alapulnia. „Meggyőződésünk, hogy nem jöhet létre béke akkor, ha lényeges változásokat akarnak végrehajtani a Közel-Kelet térképén. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a béke nem jöhet létre más alapon, mint a felek kötelező és megmásíthatatlan elhatározásán, hogy békében élnek egymással.” Az amerikai elnök védelmébe vette az Egyesült Államok világpolitikai szerepét és kijelentette, az USA „nem szándékozik elfordulni a világtól”. „Tudjuk, hogy erőnk felelősséget ró ránk. Nem akarunk kérkedni erőnkkel, nem is szándékozunk bocsánatot kérni miatta. Tudatában vagyunk ennek a ténynek, s annak is, hogy előnyökkel jár, de egyben bizonyos felelősséget is jelent” — mondotta. Az USA úgynevezett új csendesóceáni és európai politikájára utalva Nixon kijelentette: az a célunk, hogy bátorítsuk az alkotó nacionalizmust, partnerként csatlakozunk, ahol ez helyénvaló és kívánatos, de ne helyettesítsük amerikai jelenléttel a független nemzeti erőfeszítéseket, ne okozzunk kárt a nemzeti méltóságnak és büszkeségnek”. „Nem hiszem, hogy az lenne a békéhez vezető út, ha magára hagynánk a szövetségi rendszereket, elfordulnánk barátainktól.” Hozzáfűzte, hogy a béke megőrzése „nem lehetséges amerikai, vagy bármilyen más diktátum alapján”. Az amerikai elnök az ENSZ feladatairól szólva a többi között kijelentette, a világszervezetnek lépéseket kell tennie a géprablások megakadályozására. Ugyancsak az ENSZ feladatai közé tartozik Nixon megállapítása szerint a gazdasági fejlődés és a születésszabályozás elősegítése a fejlődő országokban, a természeti környezet védelme és az űrkutatás előmozdítása. Nixon utalt arra, hogy a közelmúltban lépett első ízben az ember a Holdra. (MTI) Nasszer beteg A kairói al-Ahram közlése alapján Nasszer elnök megbetegedett. Az elnök betegágyánál három orvos, közöttük a kairói egyetem két professzora tart ügyeletet. Az al-Ahram egyúttal azt is közölte, hogy a következő időszakban „Nasszer minden hivatali ténykedését felfüggeszti”. Így bizonyosra vehető, hogy az EAK elnöke nem vesz részt az iszlám országok szeptember 22-re Rabatba összehívott csúcsértekezletén. Az elnököt Anvar Szadat első elnökhelyettes, az ASZÚ Legfelsőbb Végrehajtó Bizottságának tagja képviseli majd. (AFP) I KGST-országok pénzügyminisztereinek tanácskozása A KGST-tagországok pénzügyminiszterei szeptember 16-tól 18-ig hazánkban tartózkodtak. Tárgyalásaik során megbeszélték a KGST valuta- és hitelrendszere továbbfejlesztésének kérdéseit, a KGST idevonatkozó határozatainak végrehajtását. .Nyolc ország pénzügyminisztere látogatást tett a Balatonboglári Állami Gazdaságban. A minisztereket csütörtökön fogadta dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. (MTI) ELŐNYBEN A SZOCIÁLDEMOKRATÁK? Folyik a választási harc Miközben a nyugatnémet rendőrség eredménytelenül nyomoz az ismeretlen merénylő után, aki Kasselben kedden a neonáci Nemzeti Demokrata Párt választási gyűlésén pisztolyával megsebesített két fiatalt, von Thadden, az NPD elnöke, a jól ismert náci taktikával támadva védekezik. Szerdai sajtóértekezletén kijelentette, hogy feltevése szerint a merénylő nem az ő pártjának szimpatizánsa volt, hanem egy baloldali, aki valószínűleg őt akarta lelőni. Von Thadden egyébként szerdán este Ausburgban tartott választási gyűlést, amely ismét füttykoncertbe és hangzavarba fulladt, bár a rendőrség ezúttal már szögesdrót akadályt vont a gyűlés részvevői közé. Kasselben a merénylet színhelyén szerdán este ötszázan tüntettek az NPD ellen, és röpiratokban követelték a hesseni tartományi kormánytól a neonáci párt betiltását. A parlamenti mandátumokért versengő pártok nem sajnálják a pénzt a választási hadjáratra. A két legnagyobb párt, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták egyaránt mintegy 75 millió márkát fordítottak eddig a választók megnyerésére, míg a szabad demokraták 30 milliót. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok a szociáldemokraták térnyerését mutatják. A nyugatnémet televízió felmérése szerint az új választók 41 százaléka támogatja az SPD-t, míg 29 százaléka a kereszténydemokratákat. A CDU—CSU két „nagyágyúja”, Kiesinger és Strauss szerdán együtt lépett fel egy hamburgi választási nagygyűlésen. Amíg hanggal bírták, mindketten egy szociáldemokrata—szabad demokrata koalíció lehetőségét kárhoztatták, de a fiatal baloldali vezetők „náci Kiesinger” kiáltásaikkal csaknem beléjük fojtották a szót. A rendőrök végül csak kemény kézitusában tudták megmenteni a nagygyűlést a mintegy kétezer tüntető fiataltól. Az összetűzésben három személy — köztük két rendőr — megsebesült. (UPI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1969. SZEPTEMBER 19. • Legjobb esetben is csak harmadrangú kérdésnek lehet tekinteni Nixon egyetlen új javaslatát, mely a repülőgép-eltérítések megakadályozására hívta fel a világszervezet tagállamait — mondották az ENSZ székhelyén a diplomáciai megfigyelők, szinte a beszéd elhangzásával egyidőben. AMERIKAI részről persze erőfeszítéseket tesznek, hogy a beszéd negatív hatását valamelyest is csökkenteni tudják. UGYANAKKOR több megfigyelő rámutatott, hogy Nixon minden mérsékelt fogalmazása ellenére is több helyen kényes megállapításokat is tett. PÉLDÁNAK a Közel-Keletről szóló megállapítását is idézik. Ezzel kapcsolatban az elnök csak a „nagyobb határmódosításokat” tartotta lehetetlennek, s ily módon közvetve utalt a „kisebb” területmódosítások lehetőségére. FOLYTATÓDTAK a tegnapi nap folyamán a diplomáciai erőfeszítések a közel-keleti probléma rendezése érdekében. Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet, aki a szovjet ENSZ-küldöttség tagja, találkozott Siscóval, az USA államtitkárával. VÁRAKOZÁSSAL tekintenek U Thant ebédje elé, melyet a négy nagyhatalom külügyminisztereinek tiszteletére ad az ENSZ-főtitkár, és amely alkalommal nyilván szó esik a világ legfontosabb problémáiról, így elsősorban a Közel-Keletről. ENSZ-KÖRÖKBEN, annak ellenére, hogy a diplomáciai erőfeszítések megélénkültek, meglehetősen borúlátóan ítélik meg az előrehaladás lehetőségét. FELLŐTTÉK a Kozmosz 299 jelzésű mesterséges holdat a Szovjetunióban, hogy a korábban bejelentett űrkutatási program végrehajtását a Kozmosz 299 műszerei is segítsék. A CSEHSZLOVÁK szakszervezeti plénum tegnap befejezte tanácskozásait. Határozatot hoztak, hogy semmissé nyilvánítják azokat a leveleket, amelyeket a csehszlovák szakszervezeti központ 1968. augusztus 24-én küldött az öt szocialista ország szakszervezeti központjának és a Szakszervezeti Világszövetség titkárságához. PIERRE CLOSTERMANN gaulle-ista képviselő lemondott mandátumáról, hogy lehetővé tegye Couve de Murville volt miniszterelnök számára, hogy ismét a parlament tagja legyen. GÖRÖGORSZÁGBAN levelet kézbesítettek a külföldi vállalatok vezetőségeinek és a hírügynökségeknek, hogy számolják fel cégeiket, és hagyják el Görögországot, mert az ellenállók a jövőben nem tudják garantálni biztonságukat. A leveleket nyilván álnévvel írták alá, és a továbbiakban a levelek írói rámutatnak arra, hogy a görög népet megfosztották szabadságától, az igazságot a nyers erőszak váltotta fel, és ebben a juntát erősen támogatják azok a tőkés könerök, melyek nem szüntetik meg beruházásaikat Görögországban. OLASZORSZÁGBAN nem csökken a sztrájkmozgalom. Tegnap jelentették be, hogy október első harmadában a vasutasok is 24 órás általános sztrájkot tartanak. Erre a mozdonyvezetők szakszervezete adott ki felhívást. A MENA KÖZEL-KELETI hírügynökség jelentése szerint Naszszer elnök csütörtökön Mohamed Ahmed Szadek vezérőrnagyot nevezte ki a fegyveres erők vezérkari főnökévé. Nasszer ugyanakkor a haditengerészet főparancsnokává nevezte ki a vezérkarban szolgáló Mahmud Fahmi Abdel Vra Man dandártábornokot. PÁRIZSI TANÁCSKOZÁS 311. ÜLÉSE : Teljes eredménytelenség Teljesen eredménytelen volt a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet csütörtökön megtartott 34. ülése is. Henry Cabot Lodge nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője mindössze arra szorítkozott, hogy néhány szó kíséretében felolvassa Nixon elnök szeptember 16-i nyilatkozatát, amellyel újabb csapategységek kivonását jelentette be. Pham Dang Lam nagykövet, a saigoni rezsim képviselőjének felszólalása ezúttal sem különbözött az előzőektől. Dinh Ba Thi, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének helyettes vezetője és Ha Van Lau nagykövet, a VDK küldöttségének helyettes vezetője részletesen elemezte és bírálta Nixon elnök kedden nyilvánosságra hozott bejelentését. Dinh Ba Thi, a DIFK képviselője mindenekelőtt rámutatott, voltaképpen nem is lehet tudni, mennyi amerikai katonának a visszavonását határozta el az amerikai elnök, az amerikaiak által nyilvánosságra hozott számadatok ugyanis homályosak, és gyakran ellentmondanak egymásnak. Az amerikai katonák egy csekély számának a visszavonása a több mint félmillió főnyi amerikai agresszor jelenlétéhez képest teljességgel jelentéktelen. Nixon elnök teljesen negatív választ adott a dél-vietnami koalíciós kormány megalakítására irányuló javaslatra is — mondotta. Ha Van Lau nagykövet, a VDK képviselője rámutatott, hogy a Vietnammal foglalkozó párizsi konferencia kizárólag azért topog egy helyben, mert a Nixon-kormányzat még nem akarja békésen megoldani a vietnami problémát, a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak tiszteletben tartása alapján. (MTI) NDK-NSZK tárgyalások szabályzat szerinti elszámolásában, illetve az NSZK felhalmozódott adósságainak rendezésében. Otto Winter, az NDK külügyminisztere szerdán este beszélgetést folytatott a Berlinben akkreditált külföldi újságírókkal. Szólott a szövetséges szocialista országok külpolitikájának egységes vonásairól és rámutatott a Német Demokratikus Köztársaság különleges helyzetéből — hosszú közös határ az imperialista politikát folytató szövetségi köztársasággal — adódó sajátosságokra. Aláhúzta, hogy az NDK külpolitikája az európai szocialista országok ideológiai és politikai egységének erősítését szolgálja. Megemlékezett az országok növekvő nemzetközi tekintélyéről, amit az is mutat, hogy az idén 7 afroázsiai ország vette fel a diplomáciai kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársasággal. Rámutatott az Indiában és más országokban erősödő elismerési törekvésekre. Hangsúlyozta: a Szövetségi Köztársaságot saját jól felfogott gazdasági érdekei is gátolni fogják abban, hogy megszakítsa kapcsolatait az NDK-t elismerő államokkal. Nagy fontosságot tulajdonított az európai biztonsági konferencia öszszehívásának és ismételten kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem köti semmiféle előfeltételekhez a konferencia öszszehívását, amelyen — mint kiemelte — egymással és valamennyi résztvevő országgal egyenjogúan kell helyet foglalnia mindkét német államnak. (MTI) A két német állam közlekedési minisztériumi megbízottainak keddi berlini tárgyalásai után, mint hivatalosan bejelentették, pénteken Berlinben az NDK és az NSZK posta és távközlési minisztériumainak képviselői ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy megállapodjanak a két állam közötti postai és távközlési forgalom költségeinek nemzetközi GANDHI-CENTENÁRIUM Nemzetközi szeminárium Budapesten Jelentős nemzetközi tanácskozás színhelye lesz szeptember 29. és október 1. között Budapest: tudományos szemináriumot rendez itt a Béke-világtanács és a Háborút Ellenzők Nemzetközi Szövetsége Gandhi születésének 100. évfordulója alkalmából. Dr. Réczei László professzor, az Országos Béketanács alelnöke az MTI munkatársának a következő nyilatkozatot adta a Gandhi-centenárium kiemelkedő eseményéről: — Az indiai nép nagy fiáról, a kiváló gondolkodóról és haladó szellemű politikusról számos országban megemlékeznek az idén. Két nemzetközi szemináriumra kerül sor, s számunkra megtisztelő, hogy az egyik eseményt Budapesten hívták össze. A MÉMOSZ székházában ül össze a tanácskozás, amelyre 25—30 országból várunk vendégeket. Az előzetes tervek szerint három témát tűz napirendjére a nemzetközi szeminárium, a leszerelés, a nemzeti függetlenség kérdését, és a Föld sok országának ma is kínzó problémáját, az éhséget. Jeles személyiségek tartják a referátumokat: Giorgio la Pira olasz kereszténydemokrata politikus, Firenze volt főpolgármestere, Komarov szovjet professzor, a nemzetközi hírű orientalista és Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára. Magyarországot az egyes témákban szakértőknek számító tudósok, újságírók képviselik egy-egy korreferátummal. A nemzetközi szeminárium részvevői október 2-án a Magyar Tudományos Akadémia Gandhi-díszülésén adóznak majd a nagy indiai államférfi emlékének. (MTI)