Hajdú-Bihari Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-277. szám)

1969-11-21 / 270. szám

A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) jelentését az ipar és az építőipar 1969. I—III. negyedévi munkaügyi helyzetéről. A pénzügyminiszter és az igaz­ságügy-miniszter előterjesztette az 1970. évi állami költségvetésről szó­ló törvényjavaslat tervezetét. A kormány megvitatta és elfogadta a törvényjavaslatot, majd úgy hatá­rozott, hogy az országgyűlés elé ter­jeszti. A kormány tudomásul vette az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökének a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökével egyet­értésben tett előterjesztését az 1971—1985-ig terjedő időszakra szó­ló országos távlati tudományos ku­tatási terv elkészítésének módszer­tanáról. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának javaslatára a munkaügyi miniszter előterjesztést készített a részesedési alap kategóriák szerinti felosztásának megszüntetésére, me­lyet a kormány elfogadott. Határo­zatot hozott arra, hogy a részesedési alap felosztását, felhasználásának módját vállalati hatáskörbe kell utalni. Ugyanakkor továbbra is al­kalmazni kell a differenciált anya­gi ösztönzést, mely biztosítja a dol­gozók közvetlen érdekeltségét a vállalati nyereség növelésében. Ezért a részesedési alap felosztásá­nál továbbra is figyelembe kell venni a végzett munka hatékonysá­gát, fontosságát, a munkaviszony­ban eltöltött időt, valamint az átla­gosnál nagyobb fizikai igénybevé­telt. A részesedési alapból — a kol­lektív szerződésben rögzített szabá­lyok szerint — minden dolgozó kap­hat évközi jutalmat, nyereségpré­miumot és év végi részesedést. Az év végi részesedés felosztásának alapját minden dolgozónál az éves kereset képezi. A magasabb vezető állású dolgo­zók nyereségprémiumát, jutalmát és év végi részesedését a felügyeleti szerv határozza meg, figyelembe véve a vállalat gazdasági eredmé­nyeit, a dolgozók élet- és munka­­körülményeinek alakulását. A ha­tározat intézkedik a magasabb ve­zető állásúak eddigi prémiumátalá­nyának­ differenciált alapbéresíté­sére, fenntartva a veszteséges gaz­dálkodással járó anyagi következ­ményeket. Az intézkedés visszamenőleg, 1969. január 1-től érvényes,­­ami azt jelenti, hogy az év végi részesedés felosztására, már 1970-ben a módo­sítás szerint kerül sor. A kormány felhívta a munkaügyi minisztert, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben 1969. de­cember 31-ig szabályozza a része­sedési alap felosztásának új rend­szerét. A pénzügyminiszter előterjeszté­sére a Minisztertanács rendeletet hozott a lakosságra vonatkozó adó­­igazgatási eljárás általános szabá­lyairól. Az Országos Vízügyi Hivatal el­nökének előterjesztésére megtár­gyalta a határvizekkel kapcsolatban a szomszédos országokkal kiala­kult együttműködés kérdéseit, to­vábbá a magyar vízügyi szerveknek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa és az Európai Gazdasági Bi­zottság munkájában kifejtett tevé­kenységét. Az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke ezután a vizek szennyezett­sége elleni védekezés hatékonysá­gának növelésére tett előterjesztést. Javaslatára a kormány határozatot hozott a szennyvízbírság alkalma­zásának módozatairól és a káros szennyezés mértékének új határér­tékeiről. A­ Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke jelentést tett a csök­kent munkaképességű dolgozók vé­delmére hozott intézkedések végre­hajtásáról. A Minisztertanács a be­számolót elfogadta, és utasította az érdekelt ágazati minisztereket, egy­ben felkérte a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb gondot a csök­kent munkaképességű dolgozók vé­delmével és foglalkoztatásával kap­csolatos feladatok megoldására. A belkereskedelmi miniszter az idegenforgalom fejlesztési koncep­cióira tett javaslatot. Az előterjesz­tés szerint Magyarországnak az ide­genforgalomból származó devizabe­vételei a meglevő adottságok jobb kihasználásával, további összehan­golt arányos fejlesztésével 1975-re megkétszerezhetők. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Lublini egyetemi küldöttség Debrecenben A debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem évek óta testvéri kapcsolatokat ápol a lublini Maria Curie Sklodowska Egyetemmel. Az együttműködés alapján szerdán este négytagú küldöttség érkezett Debrecenbe dr. Jan Sieniawski docens, rektorhelyettes vezetésé­vel. Csütörtökön délelőtt a lublini delegációt dr. Kónya István egye­temi tanár, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem oktatási rektor­­helyettese fogadta. A vendégek találkoztak és munkamegbeszélést folytattak dr. Farkas Dezső és dr. Justyák János tanszékvezető do­censekkel. A lubliniak 12 napot töltenek hazánkban. Idejük leg­nagyobb részében tanulmányozzák a­ Kossuth Lajos Tudományegye­tem oktatói és kutatói munkáját, elsősorban a marxizmus—leniniz­­m­us tanszéken. Az érkezettek kö­zött meteorológus oktató is van, aki a meteorológiai tanszék tevé­kenységével ismerkedik. Debreceni tartózkodásuk után a lublini vendégek ellátogatnak Bu­dapestre. Szovjet küldöttség a Kossuth Lajos Tudományegyetemen Csütörtökön délben dr. Rapcsák András, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem rektora szovjet kül­döttséget fogadott, amely az egyete­mi tankönyvkiadás tanulmányozá­sára érkezett hazánkba a Művelő­désügyi Minisztérium vendégeként. A háromtagú delegációt N. F. Ku­­rov vezeti. Budapest és Miskolc után látogatott Debrecenbe. Első­sorban azt tanulmányozzák, hogy milyen útja van a megírástól a megjelenéséig egy-egy tankönyv­nek, szerkezeti felépítésük hogyan felel meg a korszerű követelmé­nyeknek. N. F. Kurov Debrecenben ismer­tette, hogy utazásukkal szeretnék megvalósítani az együttműködést Az egyetemi tankönyvkiadás­­ta­pasztalatainak átadása nagy segít­séget nyújt a magyar és a szovjet szakembereknek, egyetemi oktatók­nak és a könyvkiadással foglalko­zóknak egyaránt. A delegáció ma­gyarországi útjával viszonozza an­nak a magyar küldöttségnek szov­jetunióbeli útját, amely szintén ta­nulmányozta az egyetemi tan­­könyvkiadást. A szovjet vendégek Debrecenből visszautaztak Budapestre, ahonnan kedden térnek haza. Kossuth-ü­nnepségek Bulgáriában Csütörtökön délelőtt Szófiában koszorúzási ünnepséget tartottak a Kossuth Lajos utcán elhelyezett Kossuth-emléktáblánál. Ezzel kez­detét vette Bulgáriában az az ese­ménysorozat, amellyel a bolgár tár­sadalom Kossuth Lajosra és a ma­gyar szabadságharcra, valamint az ittjárt magyar emigránsokra em­lékezik Kossuth Sumenbe érkezé­sének 120. és a sumeni Kossuth­­múzeum megnyitásának 20. évfor­dulója alkalmából. A szófiai emléktáblánál hazánk nagykövetség­nek nevében Roska István nagykövet helyezett el ko­szorút, Masszi Ferenc ezredes, ka­tonai attasé és a nagykövetség diplomatáinak jelenlétében. Bolgár részről Peter Dikov, a szófiai váro­si népi tanács végrehajtó bizottsá­gának első elnökhelyettese koszo­rúzott. Az ünnepségek pénteken Sumen­­ben, Debrecen testvérvárosában folytatódnak. A jubileumra debrecenieket is meghívtak. A város képviseletében dr. Dankó Imre, a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok igazgatója uta­zott a testvérvárosba. Ugyancsak Sumenbe utazott Czakó Mária, a Csokonai Színház operaénekesnője, aki az évforduló kulturális műsorá­ban szerepel. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1969. NOVEMBER 21. Lemondott Cabot Lodge Lemondott tisztségéről Henry Cabot Lodge, a vietnami helyzetről tanácskozó párizsi konferencián részt vevő amerikai küldöttség ve­zetője — jelentette be csütörtökön a Fehér Ház. Nixon elnök Cabot Lodge lemondását sajnálkozva bár, de elfogadta — hangzik a közle­mény. Cabot Lodge december 8-án válik meg tisztségétől. A Fehér Ház közleményéből kitűnik, hogy Lodge helyettese, Lawrence E. Walsh is benyújtotta lemondását. Utódaikat még nem nevezték ki. A Cabot Lodge lemondásáról be­számoló washingtoni közlemény nem ismerteti a diplomata elhatá­rozásának indoklását. (AFP) Brezsnyev-Sunay találkozó Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Komunista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára csütörtökön Moszkvában megbeszélést folyta­tott Cevdet Sunay török köztársasá­gi elnökkel, aki hivatalos látogatá­son a Szovjetunióban tartózkodik. A megbeszélés során érintették a szovjet—török kapcsolatok kérdé­seit és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet egyes problé­máiról. A találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint a megbeszélés baráti légkörben zajlott le. (TASZSZ) Helsinki párbeszéd Csütörtökön Helsinkiben folytat­ták a stratégiai nukleáris fegyver­kezési hajsza korlátozásának prob­lémáival foglalkozó szovjet—ame­rikai eszmecserét. Egynapos szünet után a Szemjo­­nov szovjet külügyminiszter-helyet­tes vezette szovjet és a Gerard Smithnek, az amerikai leszerelési hivatal igazgatójának, vezetésével Finnországban tartózkodó amerikai delegáció csütörtökön magyar idő szerint tíz órakor harmadízben ült össze, hogy folytassa a nagy fontos­ságú megbeszéléseket. A tanácsko­zás ezúttal a szovjet nagykövetség klasszicista stílusú épületében volt. Az előző két alkalommal, mint is­meretes, a delegációk a finn Állam­tanács palotájában, illetve az ame­rikai nagykövetségen találkoztak. Legközelebbi ülésüket ismét az Egyesült Államok nagykövetségén tartják. (MTI) A rabati csúcstalálkozó napirendje Rudnyánszky István, az MTI tudósítója jelenti. Dr. Eszmat Abdel Megid, az EAK szóvivője szerda délutáni sajtóértekezletén a közel-keleti válság rendezésének eddigi kudar­cával kapcsolatos kérdésekre vá­laszolt. Rámutatott arra, hogy az EAK mindent megtett a politikai megoldásért. Az Arab Liga védel­mi tanácsa legutóbbi kairói ülésén leszögezte: az arab országok őszin­tén keresik a politikai rendezés útját-módját, s törekvésük azért volt eredménytelen, mert Izrael makacsul elutasította a Biztonsági Tanács határozatát, és ezt az izrae­li magatartást az imperialista erők támogatták. Az Izrael által alkalmazott kol­lektív megtorlással kapcsolatban kijelentette: A kollektív büntetések rendsze­­re azonos azzal, amelyet a hitleris­ták alkalmaztak a megszállt euró­pai országokban, Franciaország, a Szovjetunió és más államok terüle­tén. A szóvivő ismertette a rabati csúcsértekezlet elé kerülő témá­kat. 1. A közel-keleti válság politi­kai megoldására irányuló törekvé­sek kudarca nyomán az arab erők mozgósításának és összefogásának szükségessége. 2. Az arab ellenállás megerősí­tése a megszállt területeken. 3. Az ellenséges amerikai maga­tartás, amely abban is megnyilvá­nult, hogy az amerikai állampol­gárok fegyveres szolgálatot vállal­hatnak az izraeli haderőben. (MTI) . ...................................................... Olaszország forró ősz - 20 millió ember sztrájkolt Szerdán éjfélkor ért véget az olasz dolgozók hatalmas méretű ál­talános sztrájkja, amely 24 órára teljesen megbénította az ország gazdasági életét. A sztrájkban gya­korlatilag az ország egész dolgozó lakossága, vagyis mintegy 20 millió ember vett részt. 24 órára egész Olaszország terü­letén leálltak a gyárak és az üze­mek, elnéptelenedtek a földek, be­zártak a bankok, az üzletek, a hi­vatalok, az iskolák, a kávéházak, a mozik­ és a szállodák. Szünetelt a vasúti és a belföldi légiforgalom, a városi közlekedés, beleértve a taxit is. A szerdai 24 órás sztrájk előké­szítésében és megtartásában együt­tesen vett részt az ország három legbefolyásosabb és legnagyobb tö­megeket egyesítő szakszervezeti központja: az Olasz Általános Munkásszövetség, az Olasz Ke­resztény Dolgozók Szövetsége és az Olasz Munkaszövetség. Az Unitá csütörtöki számának megállapítása szerint az általános sztrájk „a dolgozók valóságos nép­szavazása volt”. Az a tény, hogy a sztrájkharcba a munkásosztály ol­dalán bekapcsolódtak a lakosság középrétegei is, megmutatja, Olasz­országban nem lehet többé a hatal­mat a széles néptömegek érdekei­vel és óhajaival ellentétben gya­korolni. Hatástalanok maradtak a jobbol­dali próbálkozásai a sztrájk boj­kottálására, az új fasiszták és más jobboldali csoportok hiába ragasz­tották tele Róma és más nagyvá­rosok falait a sztrájk kezdeménye­zőit átkozó plakátjaikkal. A sztrájk napján Rómában, Mi­lánóban, Palermóban, Nápolyban, Torinóban és más nagyvárosokban lezajlott tömegtüntetések és nagy­gyűlések, amelyeken százezrek vettek részt, fegyelmezetten, a szakszervezetek irányítása és ellen­őrzése alatt zajlottak le. Csak Mi­lánóban támadtak súlyos inciden­sek, ahol a rendőrség a gyűlés be­fejezése után megrohamozta a tün­tetőket. A milánói összecsapásnak számos sebesültje volt, egy rendőr pedig belehalt sérüléseibe. 19 tüntetőt őrizetbe vettek. A szakszervezeti szövetség sürgős vizsgálatot követelt a milánói rend­őrség brutális beavatkozásának megállapodására. Követelik a le­tartóztatottak azonnali szabadon bocsátását. Követeléseik alátá­masztására felszólították a város üzemeinek és hivatalainak dolgo­zóit, hogy csütörtökön is sztrájkol­janak. A város diákjai elfoglalták a milánói egyetemeket és elbariká­­dozták magukat. (UPI) UTCAI HARC MILÁNÓBAN Gumibotos rendőrök üt­legelik a tüntetőket Mila­no belvárosában az általá­nos sztrájkkal kapcsolatos összetűzések során. Egy rendőr meghalt, a sebe­sültek száma 61. (Telefoto - AP—MTI—RS) APOLLO 12 (Folytatás az 1. oldalról) A felszállásra magyar idő szerint 15.26 órakor került sor. A holdkomp úgyneve­zett felszálló része kilövőállványául ez­úttal is a „leszálló” rész szolgált, amely a fékező rakétát foglalta magában. Ez a rész, a holdkomp lábaival a Holdon ma­rad. Az egyik lábon ezúttal is táblát helyeztek el, a holdutazás emlékéül, a tábla csak a három űrhajós nevét, alá­írását és az utazás időpontját - 1969. novembere - tartalmazza. Az Apollo 12 holdkompja, az Intrepid hét perccel a felszállás után, magyar idő szerint 1­ óra 55 perckor 6035 kilomé­­ter/óra sebességgel tért rá a Hold­ körüli pályára. A holdkomp ezt a műveletet 14,8 kilométer magasságban hajtotta vég­re. Pálcájának holdtávol pontja 87 kilo­méter. Az elliptikus pálya valamivel ma­gasabb az eredetileg tervezettnél (14 kilo­méter, illetve 80 kilométer). Az Apollo 12 két része, az­ „Intrepid" holdkomp és a „Yankee­ Clipper” anya­űrhajó a tervezettnél hat perccel hama­rabb, magyar idő szerint 18.59 órakor összekapcsolódott és 125 kilométer magas Hold-körüli pályán most már egyetlen űrhajóként folytatja keringését. A holdkomp, amely három és fél órá­val korábban rajtolt a Hold felszínéről ■az előre kiszámított pályán „alulról és hátulról” közelítette meg az űrkabint, amelynek belsejéből Richard Gordon irányította a bonyolult műveletet. A két űrjármű már korábban vizuális kapcso­latban állt egymással és - a földi közön­séget kárpótolva a holdséta tv-közvetí­­tésének elmaradásáért - Gordon a kabin­ból tv-közvetítést adott az összekapcso­lás befejező szakaszáról. " A földi tv-nézők is jól láthatták a közeledő holdkompot, annak úgyneve­zett felszálló részét, háttérben a Hold krátereivel. Gordon kérésére Conrad, a holdkomp parancsnoka megfelelő szög­be állította űrjárművét, majd „lefékez­te” azt, hogy a találkozó utolsó szaka­szát Gordon hajthassa végre az űrka­binnal, amely az összekapcsolás „aktív” részese volt. A közvetítés minősége olyan jó volt, hogy már az összekapcsolás előtt ki lehetett venni a holdkomp ablaka mögött Conrad alakját, amint a földi felhívásra még integetett is a tv-né­­zőknek. Röviddel az összekapcsolás után meg­kezdődött a két űrjármű belső nyomá­sának kiegyenlítése, az összekötő alagút nyomás alá helyezése. Az űrhajósok en­nek befejeztével eltávolították a záró­­ajtókat és megkezdték az átköltözést az űrkabinba. Ezt újabb szétkapcsolás kö­vette, majd a holdkompot­­visszalökték a Holdra. Az Apollo 12 három utasa az űrkabin­ban tovább kering a Hold körül. Szovjet küldöttség Londonban Csütörtökön Londonba utazott a szov­jet­ béketanács és a szovjet nőbizott­ág küldöttsége, hogy részt vegyen a vegyi és bakteriológiai fegyverek betiltásával foglalkozó nemzetközi konferencián. A küldöttség vezetője Oganesz Báróján akadémikus, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja. (TASZSZ)

Next