Hajdú-Bihari Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

XXVII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM •­ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JANUÁR 14., SZERDA Péter János fogadta Mirko Tepavacot Megkezdődtek a magyar-jugoszláv Péter János külügyminiszter kedden délelőtt hivatalában fogadta Mirko Tepavacot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügy­miniszterét. A látogatást követően a Külügyminisztériumban Péter János és Mir­ko Tepavac megkezdte hivatalos tanácskozásait. A tárgyalásokon részt vettek Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes, Jakus Jenő, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, Rácz Pál, a Külügymi­nisztérium protokollosztályának vezetője, valamint Matusek Tivadar, Oláh József és dr. Randó Jenő, a Külügyminisztérium főosztályvezetői és Gyenis Jenő főelőadó, jugoszláv részről Jaksa Petric külügyminiszter­helyettes, Géza Tikivicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete, Duka Vu­­kolic főosztályvezető, Aleksandar Demajo, a külügyminiszter kabinet­­főnöke, Svetozar Starcevic és Radivoje Stakic nagykövetségi tanácsosok és Marko Milasin főelőadó. Péter János a tanácskozásokról A magyar—jugoszláv tárgyalások megkezdése előtt Péter János új­ságírókkal beszélgetve elmondta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít Mirko Tepavac jugoszláv külügy­miniszter magyarországi látogatá­sának, nagy várakozással tekint megbeszéléseik elé. A második vi­lágháború óta ez az első jugosz­láv külügyminiszteri látogatás Ma­gyarországon, bár — mint emlé­keztetett rá — korábban Tito el­nök kíséretében már járt Magyar­­országon Koca Popovic akkori kül­ügyminiszter. tárgyalások A továbbiakban elmondta, hogy hétfőn este a megérkezés után már megkezdték a nem hivatalos eszmecserét, amikor is megbeszél­ték a látogatás programját, a tár­gyalások munkamódszerét, s szó esett a kétoldalú kapcsolatokról is. Mirko Tepavacnak nagyon jelentős a szerepe a magyar—jugoszláv kapcsolatok alakulásában. Az az időszak, amely budapesti nagykö­vetségének idejére esett, a ma­gyar—jugoszláv kapcsolatok fejlő­désének nagyon kedvező szakasza volt. Egy kérdéssel kapcsolatban, amely a Magyar Népköztársaság kormányának az európai biztonsá­gi konferencia előkészítésével kap­csolatos kezdeményező tevékenysé­gére vonatkozott, Péter János el­mondta, minden európai ország kormányára felelősség hárul, hogy kezdeményezően vegyen részt az európai biztonsági konferencia elő­készítésében. A Magyar Népköz­ (Folytatás a 2. oldalon) Hazatelepültek a melléküzemek A megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai országszerte kivizsgál­ták, hogy a termelőszövetkezetek hogyan tartják be a melléküzemi tevékenységgel kapcsolatos elmúlt évi kormányhatározatot. A felmé­rések egyöntetűen azt igazolták, hogy a tsz-ek döntő többségében a melléküzemi tevékenység a rende­letet megelőző időben is helyes célt — az időszakosan felszabadu­ló munkaerő foglalkoztatását és a helyi erőforrások megfelelő hasz­nosítását — szolgálta. Ahol visz­­szásságokra találtak, ott utasítást adtak a hibák felszámolására és a normális kiegészítő tevékenység feltételeinek megteremtésére. A vizsgálat szerint a legtöbb problémát az okozta, hogy a mező­­gazdasági üzemek a telephelyük­től távol vállalkoztak munkára. A legtöbb gazdaság az elmúlt hó­napokban „hazahozta” ezeket a ki­­rendeltségeket; a telephelyen tör­vényes keretek között és valóság­ban a helyi erőre támaszkodva láttak munkához. A megyei és járási tanácsi szer­vek továbbra is figyelemmel kísé­rik a tsz-ek melléküzemági tevé­kenységét. Az év első negyedében újabb összesítést készítenek majd arról, hogy a közös gazdaságok miképpen alkalmazkodtak a kor­mányhatározathoz. A vizsgálat kimutatta azt is, hogy az élelmi­­szeripari tevékenységgel kapcso­latban az üzemek bizonyos egész­ségügyi előírásokat nem tartot­tak meg. Az Egészségügyi Minisz­térium segítségével , munkahigié­niai felméréseket végeztek, és ahol rendellenességet találtak, utasí­tást adtak az egészségügyi előírá­sok érvényesítésére. (MTI) Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Hajdú-Bihar megyei Bi­zottsága január 13-án ülést tartott. Első napirendi pontként Illisz Lász­lónak, a megyei bizottság első tit­kárának előterjesztésében megvitat­ta „Az 1969. évi munka tapasztala­tai és az idei feladatok” című anya­got, amelyet beható vita után elfo­gadott. Az ülésen részt vett Barta Árpádné, az MSZMP megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsának vezetőtitkára, Vajó Péter, a KISZ KB titkára. Második napirendként személyi ügyeket tárgyalt a KISZ megyei bizottsága. Baráth Tibort, a KISZ megyei bizottságának titkárát, ér­demeinek elismerésével — mivel rövidesen a Szovjetunióban folytat­ja tanulmányait — a megyei titká­ri funkciójából és megyei bizottsá­gi tagságából felmentette. A KISZ megyei bizottsága, Kenesei Sándort — a Debrecen Városi Pártbizottság munkatársát — a megyei bizottság tagjának, a megyei bizottság titká­rának megválasztotta. Dr. Mojzes Jánosnét — érdemeinek elismerése mellett — saját kérésére a megyei bizottsági, valamint a végrehajtó bizottsági tagságából felmentette. Dr. Kosztolányi Lászlónét, a Debre­ceni Agrártudományi Főiskola ta­nársegédjét, a KISZ megyei bizott­ság, és a végrehajtó bizottság tag­jává megválasztotta. 2890 új mesterember A KIOSZ összesítése szerint a külön­böző kisipari szakmákban tavaly össze­sen 2890-en tettek sikeres mestervizsgát. A jelentkező jóval több volt, körülbelül 1500-an azonban nem feleltek meg a nö­vekvő követelményeknek, így a mester­levelet sem kaphatták meg. A leendő mesterek felkészülését a KIOSZ valamennyi szakmában előkészí­tő tanfolyamokkal segíti. A mestervizs­gára azok jelentkezhetnek a KIOSZ-nál, akiknek szakmunkás-bizonyítványuk van, és megszerzése óta legalább három­éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. (MTI) Német statisztikusok Debrecenben Az ENSZ által is évenként meghir­detett népszámlálást a világ számos or­szágában január első napjaiban tartot­ták meg. A Központi Statisztikai Hiva­tal az idei magyarországi népszámlá­lást kibővítette a lakosság életkörülmé­nyeire vonatkozó reprezentatív felvé­tellel is, melyet a népszámlálással egy időben hajtottak végre. Huszár Istvánnak, a Központi Statisz­tikai Hivatal elnökének meghívására január 12-én a Német Demokratikus Köztársaságból statisztikusok küldött­sége érkezett hazánkba, hogy tanulmá­nyozza a népszámlálási tapasztalatokat. A küldöttség tagjai: Gerd Füge, az NDK Központi Statisztikai Hivatalá­nak elnökhelyettese, Fitz Hagemann, a Központi Népszámlálási Iroda vezető­je, Kurt Christen, a Központi Nép­számlálási Iroda vezetőhelyettese, Udo Tietz, a Gépi Adatfeldolgozó Vállalat népszámlálási osztályának vezetője. A küldöttség megérkezése napján Debrecenbe látogatott, hogy elbeszélget­hessen az I. kerületi Tanács számláló­biztosaival a gyakorlati munkáról. Ked­den délelőtt a megyei népszámlálási ve­zetőkkel folytattak megbeszélést a kül­döttség tagjai, majd tovább utaztak Nyír­egyházára. . A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debre­ceni gyára évente 35—40 fajta mezőgaz­dasági gépet készít, főleg belföldi szük­ségletre. Az elmúlt év­ben a nemzet­közi vásáron mutatták be RSNAV-12 tí­pusú, axiálven­­tillátoros per­metezőgépüket, amelyből 200 darabot rendel­tek ebben az évben. Az első 20 el is készült. Képünkön az új gépekre a fel­iratokat festik a festőműhely dolgozói. Szintén a múlt évben kezdték gyártani az RSNAV-12 tí­pusú, magas­­nyomású per­metezőt, amely­ből a napokban készült el az 500-ik darab. Képünkön a gyár udvarán szállításra ké­szítenek elő a permetezőgép­ből egy na­gyobb tételt. Eddig öt or­szággal kötött szerződést a gyár. Legutóbb Lengyelország lépett a vásár­lók sorába. A képünkön lát­ható 5 darab csávázó gép Bulgáriába ké­szült mintada­rabként. Ké­pünkön­ víz­mentes csoma­golóanyagba burkolják a Bulgáriába me­nő mintadara­bokat. (Kalmár István felvételei) Több élelmiszeripari termék a piacon AZ ÉDOSZ ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Kedden az ÉDOSZ elnöksége az élelmiszeripar 1970. évi tervét tár­gyalta meg. A beszámoló arról tá­jékoztatott, hogy az elmúlt évihez képest az élelmiszeripar 4 száza­lékkal több terméket ad, ugyan­akkor 6,7 százalékkal több élelmi­szer kerül a belkereskedelmi hál­­ózatba. Az ellátás szempontjából legfontosabb cikkeket előállító iparágak közül a tej- és a húsipar 6 százalékkal, a konzervipar pedig 10 százalékkal több árut ad a piac­ra. Ugrásszerűen, 17 százalékkal emelkedik a vágott baromfi bel­földi forgalma, tejből 4 százalék­kal, sajtból pedig 11 százalékkal lesz több a tavalyinál. Az édes- és a szeszipar 10—10, a likőripar 5 százalékkal növeli termelését. Ez­zel szemben a növényiolaj-, a cu­kor- és a söripar az elmúlt évihez hasonló árumennyiséget biztosít a lakosság ellátására. Az élelmiszer-ellátás egészében véve fedezi a szükségleteket, de tőkehúsból nem mindig tudják fedezni a keresletet, bár hús- és húskészítményekből 6 százalék­kal lesz több a piacon, mint ta­valy. 1970-ben az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élelmisze­rek, a húsfélék és a tejtermékek fogyasztása az átlagosnál nagyobb mértékben fejlődik. Az elnökség megállapította: idén a vállalati tervek 3 százalékos elő­irányzott termelésnövekedéséhez alig több mint 1 százalékos lét­számnövekedéssel számolnak. Az üzemekben elsősorban a munka hatékonyságának növelését tűzték ki célul. Az élelmiszeripari válla­latoknak az új évben várhatóan 3-4 százalékkal emelkedik a bér­­színvonala. Az elnökség megvizsgálta a be­ruházások helyzetét is. Az egyedi nagy beruházások közül tervsze­rűen folytatódik a debreceni kon­zervgyár építése. 1970-ben­­100— 252 millió forintot fordítanak a tejfeldolgozó üzemek fejlesztésére. (MTI) 400 milliós megállapodás a magánlakásépítők anyagellátásáról A magánlakás-építők anyag­­ellátása érdekében mintegy 400 millió forint értékű előregyár­tott beton- és vasbetontermék termelésére és forgalomba ho­zatalára folytattak eredményes tárgyalásokat a Beton- és Vas­betonipari Művek és a TÜZÉP Egyesülés vezetői, s kedden délután aláírták az erről szóló idei szállítási szerződést. A megállapodás szerint az előző évinél tíz százalékkal több, összesen 12 000 lakás fö­démszerkezetéhez szükséges terméket , mintegy négymil­lió méter födémgerendát és kü­lönféle födémkitöltő elemet — szállítanak a TÜZÉP és FÁÉRT vállalatok telepeire. Ezenkívül kétmillió négyzetméter mozaik­­lapot és különböző betonos öve­ket, kútgyűrűket, járdalapokat, kerítéselemeket gyártanak a la­kosság közvetlen anyagellátá­sára. Az idén már nemcsak a nagy építőipari vállalatok, ha­nem a belkereskedelmi építő­anyag-telepek is kapnak kor­szerű födémpaneleket. A Szol­nokon épített új épületelem­­gyár automata gépsora gazdag szín- és mintaválasztékban gyárt mozaiklapokat. Így a múlt évinél 600 000 négyzetmé­terrel , 20 százalékkal — több jó minőségű mozaiklapot bo­csát piacra a Beton- és Vasbe­tonipari Művek. Az idén a m­­­­zaiklap lekerül a hiánycikklis­táról. (MTI)

Next