Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
Zárszámadási közgyűlés Körösszegapátiban Megtartotta zárszámadási közgyűlését a Körösszegapáti Körösvidék Termelőszövetkezet. Samuk Gyula, a szövetkezet elnöke tartotta meg a vezetőség beszámolóját az elmúlt évben végzett munkáról. Ismertette, hogy a közös gazdaság tiszta vagyona 20 millió 991 ezer forint, amely 1968-hoz képest négymillió forinttal növekedett. Beszélt az elnök a termelőszövetkezet brigádjainak múlt évi versenyéről. Első helyezést ért el az építőbrigád, második a növénytermesztési, és harmadik lett az állattenyésztési brigád. A beszámoló további része ismertette a soron következő és távlati feladatokat. Több hozzászólás hangzott el. A felszólalók hangsúlyozták: a jó eredmény a tagok szorgalmas munkájának és a vezetőség hozzáértő, irányító tevékenységének köszönhető — írja Vmirjáncki József, tudósítónk. Félmillió naposcsibe (Tudósítónktól) Jól szolgálja a lakossági és közületi érdekeket a hajdúdorogi fogyasztási szövetkezet keltetőállomása, amely a múlt évben negyven százalékkal több naposcsibét adott el, mint az ezt megelőző esztendőben. 1969-ben a nyereség is megkétszereződött. A keltetőállomáson már januárban kikeltek az első naposcsibék. A tervek szerint a hajdúdorogiak az idén több mint félmilliót értékesítenek. Az idei keltetés előreláthatólag 150 ezer darabbal lesz több, mint 1969-ben. Fejlődésként értékelhető, hogy a keltetőállomás ma már a naposcsibék mellett naposkacsából, naposlibából és napospulykából is ki tudja elégíteni a lakossági és közületi igényeket. A kikelt naposbaromfik túlnyomó többségét a háztáji gazdaságok tenyésztői veszik át, de emellett a keltetőállomás a környékbeli termelőszövetkezetek törzsbaromfi állományának kialakításához is hozzájárul. HORGÁSZAT Halasztás 1970-ben A horgászegyesületek vezetőségválasztó közgyűlései kezdetüket vették. Megtárgyalják a beszámolókat és az 1970-es esztendő terveit. A debreceni Petőfi horgászegyesület az első között tartotta évi közgyűlését. Elnökké Grandpierre Lajost választották, titkár lett Horváth László és pénztáros Háló János. A közgyűlésen szóvá tették, hogy szegényes a halállomány a megyei vizeken. Ezzel kapcsolatban dr. Dobó Lajos, a megyei intézőbizottság elnöke bejelentette, hogy igyekeznek segíteni a hajon és ez évben már 30 000 forintot adnak a halasítási célokra. Bíznak abban, hogy a halasítási tervek valóra váltásával nagyobb lesz az állomány, sikeresebb a horgászás. Az elmúlt évi munkáról szólva rámutattak arra, hogy az egyesület úgy létszámban, mint anyagiakban gyarapodott. A jelenlegi létszám ISO. Felhívták a figyelmet a közgyűlésen az orvforgászok garázdálkodására. Fokozni kell az ellenőrzést. A társadalmi ellenőrök is igyekeznek jó munkát végezni. Kitűnt példás tevékenységével Kocsi Mihály, akit társadalmi ellenőri tevékenységéért az intéző bizottság jutalomban is részesített. Elhatározta a közgyűlés, hogy ez évben is rendeznek horgászversenyt és kirándulásokat is szerveznek a családtagok bevonásával. »*• A gyakorlat bebizonyította, hogy a horgászvizek tisztántartására kitűnően alkalmazhatóak a növényevő halak. Elsősorban az amúr. A Velencei-tavon három holdas, sűrű, nádas, hínáros vizet tisztítottak meg egy év alatt. Elhatározták, hogy az egész tavat tükörtisztává teszik az amúrok betelepítésével. A RENDŐRSÉG FELHÍVÁSA Cserélik az idén lejáró személyi igazolványokat A Debreceni Városi és Járási Rendőrkapitányság még februárban megkezdi a lejárt, illetve az 1970. december 31-ig lejáró személyi igazolványok kicserélését. Hajdúsámsonban a körzeti megbízott irodájában február 16-tól 21-ig, Nyíradonyban a kultúrházban február 16-tól 21-ig, Nyírmártonfalván a tanácsházán február 23-tól 26-ig, Vámospércsen a tanácsházán február 27-től március 5-ig, Újlétán a tanácsházán február 27-től 28-ig, Bagamérban a tanácsházán március 2-től 5-ig, Álmosdon a tanácsházán március 9-től 10-ig, Nyírábrányban a tanácsházán március 11-től 14-ig és Fülöpön a kultúrházban március 11-től 13-ig cserélik a lejáró személyi igazolványokat. A rendőrség kéri az érdekelteket, szerezzék be a szükséges okmányokat, s a felsorolt napok bármelyikén jelentkezzenek a kijelölt helyeken, a kijelölt napokon reggel nyolc órától délután négy óráig. Meg kell jelenniük azoknak a 14—16 éves fiataloknak is, akik iskolai tanulmányt nem folytatnak, vagy ha folytatnak is, de az iskolába 1970. január 31-ig valamilyen oknál fogva nem tudták beadni a személyi igazolvány kiállításához szükséges okmányokat. Akik a kijelölt időpontban az igazolvány cseréjére, érvényesítésére, illetve kiváltására nem jelennek meg, azok a későbbiek folyamán csak a kapitányság székhelyén, Debrecenben érvényesíthetik igazolványukat. ISZLAI ZOLTÁN: Csirip egyedül 3. HOPPL: A hálófülkét a szobától függöny választja el. Csirip összetekeri. Középre húzza és körülötte kering. Már többször hasra vágódott. Ilyenkor a függönybe kapaszkodik. Ordítva tovább pörög. Ez egy jó játék. Csiripnek. Nekem jó nagy ordítás. A függönynek előbb-utóbb vége. Nem szeretek új függönyt venni. Nekem jó a régi is. Én szeretem a régi függönyt. Csirip is. Azért lóg rajta állandóan. A lógást is szereti. A kettőt együtt. Én viszont jobban szeretem, ha a függöny egyedül lóg. Miért? Egyszer megkérdeztem. — Megvagyok én magamnak — felelt poros hangon. — De az is igaz, hogy Csirip unatkozik. Valakinek játszani kellene vele. Hiányzik a kis barátja. Legyintettem. — Hogyne. Már csak a Csirip kis barátja hiányzik. A függöny megértően bólintott. Azt mondta: — Szereti ő a nagy barátokat is. — Például? — kérdeztem. — Például arra gondolsz, hogy én is lehetnék a barátja? Csak nem? — Csak igen — suhogta fáradtan. — Ideje hogy leválaszd rólam, mert olyan nehéz, mint a só. Rögtön leszakadok. — Ne fenyegess — feleltem. — Egy pillanatig még tartsd. Nem tudok helyetted újat venni. — Fogd már el! — reccsentett rám. — Egy kicsit máris elszakított. — Ennek a fele sem tréfa — kiáltottam Elkaptam Csiripet. — Ne haragudj, majd megvarrnak — szóltam még oda a függönynek. Csirip ordít. — Hol vagyok, hol vagyok? — Látod, milyen dilis vagy? Most az egész szoba forog veled. Kell neked ilyesmiket csinálni? — Nem is forog — mondja. — Csak játszottam. — Mit játszottál? — Viccet játszottam. Veled. — Te, Csirip, hagyd ezt a hülyéskedést. Inkább gyere ide. Pihenj kicsit. Aztán majd játszunk. — Hopplálunk, jó? — mondja és csillogó szemmel megáll előttem. Sajnos, ezt szoktuk együtt játszani. A hopplálás ugyanis játék. Ekkor nem a labdát dobáljuk föl. Amikor a labdát dobáljuk, az labdázás. Amikor Csiripet dobjuk föl, az nem Csiripelés. Hanem hopplálás. Mert elkapás közben azt mondjuk: Hopp- lá! Csirip is ezt mondja. Mióta tud beszélni. Azelőtt egyedül mondtam. De eltanulta. Mióta ő is mondja, a hopplálás sokkal nehezebb. Úgy látszik, aki beszél, nehezebb lesz. — Hopplá! — kiáltja Csirip. — Hopplá! — kiáltja az apja. (Én.) — Hopplá! — kiáltja Csirip ötvenedszer. — Hopp — nyögöm és a függönyre nézek. — Kövér ez a gyerek, nem gondolod? A függöny gyűrötten, de gúnyosan liheg. — Most nem. Csak ha lóg rajtam. Akkor viszont inkább ezt gondolom: jó lenne, ha nem rajtam lógna. — Hoppla — mondom — érdekes, én is éppen mást gondolok most. Hogy jó lenne abbahagyni a hopplálást. — Hoppla! — kiáltja Csirip. — Nehéz vagyok? — Legalább ne társalogj velem — mondom — most nem tudok eléggé odafigyelni. — Csak figyelj oda — mondja. — Mert véletlenül lepuffantasz. És akkor bőgök. — Akkor most hagyjuk abba — ajánlom. — De akkor is bőgök — mondja Csirip. Hopplázunk. HAJDO-BIHARI NAPLÓ — 1970. FEBRUAR 14. A rokkantsági nyugdíj egyes eseteiről H. S. debreceni olvasónk írja: rokkantsági nyugdíjba került, azonban felgyógyulása után újból munkába állt. Eközben ismét munkaképtelenné vált és ismét kénytelen rokkantsági nyugdíjba menni. Az a kérdése, hogy a korábbi nyugdíjat fogja-e kapni, vagy új nyugdíjat állapítanak meg részére. Egyik munkatársa nevében pedig azt kérdezi, hogy az egészségére veszélyes munka végzését megtagadhatja-e a dolgozó. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint annak a dolgozónak, aki a rokkantsági nyugdíj megszüntetésétől számított 5 éven belül újból rokkant lesz, korábbi nyugdíjára joga van, éspedig akár állott munkaviszonyban a nyugdíj megszüntetése óta, akár nem. Az a volt nyugdíjas, aki a rokkantsági ellátás megszüntetését követő öt éven belül legalább 24 hónapon át munkabérben részesült, kérheti azt is, hogy az újbóli nyugdíjazását közvetlenül megelőző 24 hónap kereseti átlaga alapján új nyugdíjat állapítsanak meg részére, ha ez kedvezőbb, mint amit korábban kapott. Nem lehet azonban a 24 havi bér alapján megállapítani a rokkantsági nyugdíjat annak, aki időközben betöltötte az öregségi korhatárt. Az ilyen kérelmezőnek vagy öregségi nyugdíjat, vagy a korábban megszüntetett nyugdíj alapját képező munkabérátlag figyelembevételével kiszámítandó rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani. A második kérdésre a válaszunk a következő: A Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezése szerint a vállalat köteles a dolgozót munkával ellátni, a munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzésének a feltételeit biztosítani, a munkavégzés módjára vonatkozóan szükséges iránymutatást megadni és a dolgozónak a jobb és termelékenyebb munka végzésére irányuló törekvéseit támogatni. A dolgozó pedig köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkában tölteni az elvárható szakértelemmel és gondossággal, munkaképessége teljes kifejtésével végezni a munkát. Nem köteles teljesíteni a dolgozó az utasítást, ha annak végrehajtása az egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik. Az utasítás teljesítésének jogos megtagadása, azonban nem menti fel a dolgozót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon és a jogszerű utasításokat teljesítse. Ktsz-tagsággal kapcsolatos vita Z. L. debreceni olvasónk írja: mint ktsz-tag védőruhát kapott és amikor a ktsz-ből kilépett, a védőruhát nem tudta visszaszolgáltatni, mert elvesztette. Neki viszont egyéb követelése van a ktszszel szemben és a két követelést a munkaügyi döntőbizottság előtt kívánja külön-külön érvényesíteni. Az a kérdése, hogy összekapcsolható-e a két követelés. A levélben közölt tényállás szerint tagja volt a ktsz-nek és nem munkaviszonyban álló dolgozója. Tagsági viszonyából eredően vette át a védőruhát, amelyet azonban a tagsági viszonyának megszüntetésekor nem adott vissza. Olvasónk levelében közli, hogy a jegyzett részjeggyel kapcsolatban is van elszámolni valója a ktsz-szel, ami viszont ugyancsak azt bizonyítja, hogy olvasónk nem munkaviszonyban álló alkalmazott volt, hanem tagsági viszony állott fenn közte és a ktsz között. De pedig nem munkaviszonyról és munkaviszonyból eredő követelésről van szó, hanem olyan követelésről, amely a tagsági viszonyból ered, annak elbírálása a bíróság és nem a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Olvasónkkal szemben tehát a védőruha kiadása iránt a ktsz nem a munkaügyi döntőbizottság, hanem a bíróság előtt léphet fel és olvasónk is ezzel kapcsolatosan érvényesítheti a részjegy jegyzéséből származó igényét. A legeltetéssel okozott károsítás büntetőjogi következményei B. Gy. olvasónk kérdi, hogy ha másnak a földjén legelteti a jószágot és annak kárt okoz, a kártérítésen felül követ-e el és milyen bűncselekményt. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint, aki a felügyelete alatt levő állatok által rongálást idéz elő, szándékos elkövetés esetén — amennyiben az okozott kár az 500 forintot meghaladja — a társadalmi tulajdont, illetve a személyek javait károsító szándékos rongálás bűntettét követi el. Gondatlan elkövetés esetén pedig — amennyiben az okozott kár az ötezer forintot meghaladja — a társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás bűntettét követi el. Amennyiben az okozott kár az ötszáz, illetve az ötezer forintot nem haladja meg, értékre tekintet nélkül is szabálysértésnek minősül a cselekmény, ha a gondatlanul elkövetett cselekmény a személyek javait károsítja. A bedolgozó baleseti járadéka és gyermekágyi segély Több olvasónk érdeklődik aziránt, hogy egyfelől a bedolgozó jogosult-e az áru átadása közben ért és munkaképesség-csökkenéssel járó baleset esetében baleseti járadékra, másfelől pedig, hogy gyermekágyi segélyként az anya átlagkeresetének hány százalékát kapja? 1968. május 21-én jelent meg az a SZOT-szabályzat, amely a bedolgozó üzemi balesetből eredő rokkantság esetén a baleseti járadék lehetőségének esetéről rendelkezik. A korábbi rendelkezések ugyanis a bedolgozó baleseti járadék folyósítását nem tették lehetővé. Az új, fenti rendelkezés szerint baleseti járadékra a bedolgozó is jogosult akkor, ha az üzemi balesetből eredő munkaképesség csökkenése 15 százalékot meghaladja, de a 67 százalékot nem éri el. Ez a meghatározás abból ered, hogy a 67 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén már baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult a dolgozó. A baleseti járadék összege 16—25 százalékos munkaképesség-csökkenésnél a munkabér nyolc százaléka, 26—35 százalékos munkaképességcsökkenésnél a munkabér tíz százaléka, 36—49 százalékos munkaképesség-csökkenésnél a munkabér tizenöt százaléka, 50—66 százalékos munkaképesség-csökkenésnél pedig a munkabér harminc százaléka. A baleseti járadékot a bedolgozó akkor is korlátozás nélkül megkaphatja, ha egyébként ugyanezen bedolgozói minőségben tovább dolgozik és keresettel bír. A másik kérdéssel kapcsolatban a jogszabály úgy rendelkezik, hogy gyermekágyi segélyként az átlagkereset száz százaléka jár, ha az anya a szülést közvetlenül megelőző két évben legalább 270 napi biztosítási időt igazol... Ha azonban a terhességi-gyermekágyi segélyezés ideje alatt bármilyen okból kórházi ápolásra szorul az anya, úgy segélyének 80 százalékát kaphatja. Szánkózásért - fogház büntetés A mostani tél adott havat eleget, és erről jutnak eszembe fiatal éveim, amikor a vidám szánkózásban telt öröme öregnek, fiatalnak. A debreceni utcák a nagyobb havazások idején hangosak voltak, mert a bérkocsisok előszedték a kocsiszínekből a díszes szánkókat és felkerültek a lovakra a rézveretes csengő-bongó szerszámok. Voltak egylovas és kétlovas szánkók. A bérkocsisok szinte vetélkedtek, hogy kinek díszesebb a szánkója. A bérkocsis dinasztiák, a Murvaiak, a Kissek, az Oláh família, válogatták lovaik nyakára a jó hangú csengőket. Meg lehetett ismerni őket a csengők hangjáról. A bérkocsisok mellett élénkítettették az utca képét a gazdagok parádés szánkói is. A paripák csengőtartó szíjait színes bojtok ékesítették. A jól összehangolt csengők, csörgők, pergők olyan hatást adtak, mintha valami zenekar suhanna át az utcákon. Ma ennek csak emléke él. És még az, hogy a puritán és zord erkölcsi felfogású debreceni vezetők hogyan akadályozták a szánkózást. A város utcáin csak utazás vagy teherszállítás esetén engedélyezték a szánok használatát. Aki kedvét akarta tölteni a szánkózással, annak bizony kedvét szegték mégpedig alaposan. Erről bizonyít az a dekrétum, melyet a Debreceni Tekintetes Tanács 1638. január 28-án tartott ülésén tárgyaltak meg. A szánkázás ügyben hozott határozat szövege a következő: „Az kik szánkázásban, maguk kedvét akarván tölteni deprehendáltatnak, mindazokkal egyetemben, kik a szánon lesznek, két ajtajú fogházban vettessenek és 15 napig ott tartassanak. A templom előtt való kalodában is egy vasárnapon legyenek.” A puritán Debrecen urai imigyen igyekeztek fékezni a vidám szánkózást. Bizonyára foganatja is lett a zord intézkedésnek, mivel a szánkózás örömeivel nem állt arányban a 15 napi fogda és az egy napi közszemlére való kitevés a templom előtti téren. Ezek jutottak eszembe 1970 februárjában a debreceni szánkózás múltjával kapcsolatban. B. M. V_______________________________________________________________________________________