Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

- Mit tesznek a Kémia IV-ben a mun­kaidő jó felhasználásáért? - Ami az injekciócsomagoló csoportot illeti, elsősorban azt kell megemlítenem: igen lelkes, szorgalmas dolgozókkal mű­ködünk együtt, s ez a legfőbb alap, amire számítunk. Két szocialista brigá­dunk van, ezek vállalásai között szere­pel több olyan értékes felajánlás is, mely a munkaidő jó kihasználására vo­natkozik, s a termelékenység növelését célozza. Így például az, hogy ha egy­­egy brigádtag rövidebb időre, néhány napra kiesik a munkából­­ a­ többiek át­csoportosítással, nagyobb intenzitással igyekeznek pótolni a kieső időt, s így a programot teljesíteni. Eddig ezt a vál­lalást - nagy örömünkre - mindig telje­sítették, s így az elmaradást mindig pó­tolták. Természetesen ennek anyagi ellen­értékét is megkapták, hiszen itt minden­ki darabbérben dolgozik. Mondanom sem kell, hogy a mostani, influenzás időkben milyen nagy jelentősége van egy ilyen vállalásnak. A válaszadó: Sípos Feremnc csoport­­vezető, alapszervezeti párttitkár. A debreceni BIOGAL Gyógyszer­­gyár Kémia IV. üzemében kutatom a­­percek, órák értékét s azokat a ténye­zőket, melyek az eredményességet befo­lyásolhatják. A gyár egyik „sejtje” ez csak, a nagy egész egyik része, de eb­ben a részben is tükröződik az egész. A gyárban a munka szervezettsége jó­nak mondható, s ebben nem kis szere­pe van a dolgozók és vezetők jó kap­csolatának. Mit mond erről a csoportve­­zető-párttitkár? - Az emberek akarnak dolgozni, az a céljuk, hogy megfelelően keressenek, hónap végén minél több pénzt vihesse­nek haza. Ez természetes, s jó ösztön­ző is, ugyanakkor találkozik az egész kollektíva érdekeivel. Nem mindegy azonban, hogyan foglalkozunk az embe­rekkel, hogyan ösztönözzük őket jobb munkára. Ha valami rendkívüli feladat van, megbeszéljük a brigádokkal, dol­gozókkal, hogyan lehetne a vállalat és így a saját érdekünkben is megoldani a dolgot. A brigádtagok, akikkel beszéltem a csomagolóknál, mindenben igazolják Sí­posáé szavait. Kapus Mária, a IX. Párt­­kongreszus szocialista brigád vezető­helyettese elmondotta, hogy szívesen tesznek felajánlásokat, azok teljesítése mindnyájuk érdeke. Ezért vállalták azt is, hogy ha hiányos a létszám, több be­teg van - 16 perccel hamarabb kezdik a munkát. A 1­ tagú brigád bentlevő 8-16 tagjánál ez az idő is­ nagyon sokat ér, lényegesen növelhetik a darabszámot, és teljesíthetik a napi programot. A gyógyszergyár jellegénél fogva gyakran előfordulhat, hogy becsúszik egy rend­kívüli munka, mint például most, az inf­luenzajárványnál, amikor több gyógyszert kell készíteni, illetve csomagolni. Ilyen­kor bizony nincs egy percnyi lazítás sem. - Bírják ez­­vel ! - A brigád tagjai többségükben gya­korlott, idősebb asszonyok, akik szeret­nek dolgozni. Száz százalékon alul csak a csoport egy-két új tagja dolgozik. A régiek, Vasadi Györgyné brigádvezető, Pozsonyi Józsefné és a többiek mind jó­val a napi programon felül termelnek. Jól keresünk, és gyakran kapunk pré­miumot, jutalmat. Ezek a szavak híven kifejezik a lé­nyeget: ahol becsülete van a munkának, ott a munkához való hozzáállás is be­csületes. A brigádban nincs és nem­­ is lehet „lógós”, ebben a kis szocialista kollektívában nem formálisak a brigád­jelszavak. Itt valóban szocialista módon dolgoznak. Katona Katalin, a brigád egyik fiatal tagja hatórásként kezdte a munkát az injekciócsomagolóknál, s most egyike a legjobb csomagolóknak. A jövő munkaszervezése kétségtele­nül korszerűbbé válik. Erről beszél­gettem a Kémia IV. üzem vezetőjével, Sebestyén Pállal. - Valóban a mi gyárunk már előre­tekintett a jövőbe. A Nehézipari Mi­nisztérium Üzemszervezetési Intézetének segítségét kérte különböző problémák megoldásához. Végeztünk egy felmérést is arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobban hasznosítani az emberek képes­ségeit, hogy ezek ismeretében minden embert a megfelelő helyen, a megfelelő munkakörben foglalkoztassunk, mert vitathatatlanul nagy szerepe van ennek a munka eredményességében, a terme­lékenység növelésében. Az anyagellá­tást is sikerül mindenkor biztosítani, havonta előkészíthetjük a megfelelő alapanyagokat az injekciókészítéshez és -csomagoláshoz, s így anyaghiány miatt - mondhatnám - egy percnyi kiesés sincs. A jódampulla-csomagolóban Zákány Istvánné, a Tyereskova brigád vezetője mutatta be a brigádot, s beszélt a mun­kaszervezésről, a munkaidő ésszerű fel­­használásáról. A polcokon előkészítve áll nagy mennyiségben az alapanyag: am­pulla, jód és csomagolóeszközök. Zakar Józsefné kiváló dolgozó és társai gyors kezekkel „babázzák”, vattázzák a jód­­ampullákat. A munka egyszerűnek lát­szik, de amint elmondották: egy-egy új dolgozónak hat hónap is kell, míg a száz százalékot, a napi programot tel­jesíteni tudja. Itt is felmerül a képesség kérdése, ugyanis a brigádban dolgozik Szabó Imre vak ember, aki már négy éve hasznos tagja a kis csoportnak, és különösen jó érzékkel látja el feladatát, a jódampulla-csomagolást. Beszéltek ar­ról a felajánlásról is a brigádtagok, hogy senki sem késik, s ezt bizony szigorúan veszik az üzemben. Egy késés 2,5 száza­lékos részesedés-megvonást jelent. Azért hozták ezt a szigorú szabályt a kollek­tív szerződésben, mert régebben igen nagy kárt okoztak a késések vállalati szinten, az erről készített kimutatás mu­tatta meg érzékletesen, mit érnek a percek, órák. Az emberek nem gépek. A BIOGAL Kémia IV. üzemében ezt minduntalan szem előtt tartják a vezetők­. Nem kí­vánnak soha lehetetlent, az emberek ké­pességeit, munkabírását veszik figye­lembe, ha kérnek valamit a dolgozóktól, s mindenkor jutalmazzák a többletmun­kát. Ezzel érték azt el, hogy kiválóan teljesítették az 1969. évi programot, ke­vesebb emberrel is, és különleges ex­portmunkákat is sikerrel végeztek el az év során. S mindezt munkaidőben, jó munkaszervezéssel, a rendelkezésre ál­ló idő ésszerű felhasználásával. Vattai Miklós Munkaidő és eredményesség Az emberek nem gépek. Munkájuk, tevékenységük megítélésénél, megszervezésénél ezt mindenkor figyelembe kell venni. Számos tényező befolyásolhatja azt, hogy valaki képessége legjavát nyújtja-e, tud-e úgy dolgozni, ahogy elvárják tőle. A munkakörülmények, a hangulat, az idegállapot is befolyásolhatja az eredményeket, s az is fontos, hogyan szervezik meg a munkát, és milyen a kapcsolat vezetők és beosztottak között. A feladatokat a rendelkezésre álló munkaidő alatt kell végrehajtani, s ezt úgy kell kitölteni, hogy a várt eredmény szülessen, a munka gazdaságos és termelékeny legyen. S ahol minderre gondot fordíta­nak, ott a siker nem marad el. Sebestyén Pél Üzemvezető: — Sokat serítene, ha tudnánk idejében, ki mi­lyen munkára alkalmat Sípos Ferencné csoportvezető: — Fog­lalkozni kell a dolgozók gondjával-ba- rávái­­t Kapus Mária brigádvezető-helyettes: — Jól keretünk, és gyakran kapunk prémiumot, jutalmat. Miért ne dolgoz­nánk jól, becsületesen? Javuló eredmények Emelkedő hozamok Gondoskodás a dolgozókról Az elmúlt év kedvező gazdasági körülményei hatására mezőgazda­­sági üzemeink kiváló eredményeket értek el, így volt ez a Hajdúnánási Állami Gazdaságban is, s erről Szűcs József gazdasági igazgatóval beszélgettünk. A három kerületben dolgozó gazdaság elsősorban állattenyésztési jellegű. A szántóterületre vetített állatsűrűsége az állami gazdaságok között a legmagasabbak közé tarto­zik, és ezt az ágazati összetétele is alátámasztja. Szarvasmarha-, ser­tés- és juhtenyésztéssel foglalkoz­nak. Az elmúlt évben szarvasmar­hából 2287-et, sertésből 9872-t, juh­­ból 4970-et tartottak. A gazdaság nettó árbevételének több mint 60 százalékát az állattenyésztés árbe­vétele adja. A hagyományos állattenyésztési ágazatok jövedelmezőségét a terme­lési színvonal emelésével és a ta­karmánykészletek biztosításával ol­dották meg. Az állattenyésztés ho­zammutatói is sokat mondanak a gazdaság elmúlt évi gazdálkodásá­ról. A tehenészetben az egy tehénre jutó tejtermelés 69-ben 3444 liter volt. Tudni kell, hogy a gazdaság­ban korábbi intézkedés alapján jer­­segkeresztezés folyik. Ha e keresz­tezésből származó egyedek tejter­melését átszámítjuk 3,8 zsírszázalé­kos termelésre, akkor az évi tejter­melés 3925 literre tehető. Az elmúlt év összes hozamértéke a segédüzem­ágak nélkül 114,5 millió forint, ez a tervezettnél 8,2 millióval több. A gazdaság halmozott termelési ér­téke tavaly 109,9 millió forint, a túl­teljesítés 12,9 millió. Ugyancsak emelkedett az elmúlt évben a nettó árbevétel is. Ez a szám összesen 88,4 millió volt, a túlteljesítés 20,4 millió forint. S emellett emelkedett az egy dolgozóra jutó munkabér értéke is: tavaly 24 964 forint volt, szemben a 68. évi 22 629 forinttal. MI TÖRTÉNT EGY ÉV ALATT A HAJDÚNÁNÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN? dolgozó­ jelvényt, ezenkívül négy gazdasági dolgozó részesült a mező­­gazdaság kiváló dolgozója miniszte­ri kitüntetésben. Az elmúlt évi versenyek részle­tes értékelése most van folyamat­ban, de máris közismert, hogy meg­kezdődtek a felajánlások az ez év­ben sorra kerülő X. pártkongresszus tiszteletére. lubileuml munkaversenyek Az eredményeket a gazdaság ter­mészetesen a jó irányításnak és a dolgozók jó munkájának köszön­heti. Ehhez nagymértékben hozzá­járult a szocialista munkaverseny is, amelynek megszervezésére a gazdaság vezetősége mindig nagy gondot fordított. A munkaverseny szervezése és értékelése során a gazdasági vezetők és a szakszerve­zeti megbízottak szoros együttmű­ködése tapasztalható, amely mind­eddig igen eredményes együttmű­ködésnek mondható. Az elmúlt év­ben így a gazdaságban az évfordu­lók tiszteletére jubileumi versenye­ket szerveztek. 1969-ben a Tanács­­köztársaság ötvenedik és hazánk felszabadulásának huszonötödik év­fordulója tiszteletére szervezett munkaversenyben dolgozók közül mintegy 550 fő tett felajánlást, s a vállalások összértéke 3 millió 250 ezer forint. E felajánlásaikat jóval túl is teljesítették. A munkaverseny eredményeinek ismertetésére rendszeresen értékelik a gazdaságban a verseny állását. Ezt szolgálják a versenyhíradók. A fontosabb munkaterületeken kü­lön jubileumi versenyhíradó lát­ható. A munkaverseny értékelésénél jelentős szerepet kapnak a gazda­ságban már elterjedt tavaszi és őszi szemlék, amikor a gazdaság vezetői társgazdaságok és felügyeleti szer­vek meghívott képviselőinek társa­ságában helyszíni szemlék alkalmá­val pontozással értékelik a munka­­verseny-helyezéseket, és az értéke­lés alapján jutalmaznak. Szocialista brigádok A gazdasági eredmények elérésé­ben kétségtelenül a szocialista bri­gádok is egyre nagyobb szerepet játszanak. 1967-ben még mindössze egyetlen szocialista brigádja volt a gazdaságnak, egy évvel később még 10 brigád alakult. Ezek a brigádok 1969-ben elnyerték az oklevelet, a központi gépműhely brigádja pedig a zöldkoszorús jelvény tulajdonosa lett. A gazdaság kollektív szerződé­se is foglalkozik a brigádmozgalom­mal: eszerint a brigádokat ered­ményeik szerint nyereségrészesedés­sel is jutalmazza a gazdaság. A gazdaság dolgozóinak lelkiis-­­ meretes, jó munkáját bizonyítja az is, hogy 1969-ben nyolcvanhat dol­gozójának adományozta a kiváló- Rövidebb munkaidő Hát ezek az elmúlt év eredményei forintban és összegekben, valamint eseményekben. Viszont van még egy fontos megemlíteni való, ami szintén 1969-ben lépett életbe a gaz­daságban. Ez pedig a munkaidő­csökkentés. A gazdaság következe­tesen törekszik a munkaidő-csök­kentési terv végrehajtására. Tavaly április elsején az építőbrigád áttért a 44 órás munkahétre, és ennek megfelelően az érintett dolgozók munkabérét tíz százalékkal emel­ték. A javítóműhelyben és az ügy­vitelben 46 órás munkahetet vezet­tek be, s az órabéreket ennek meg­­­­felelően 5 százalékkal emelték. A két intézkedés a gazdaságban 163 dolgozót érintett. A munkaren­dek átdolgozásával és ésszerűsítésé­vel áttértek a 10 órásról a 9 órás munkanapra. Az állattenyésztés ki­vételével a többi munkahelyen be­vezették a kéthetenkénti szabad szombatot, amelyet a gazdaságban 470 dolgozó vehet igénybe. A gazda­ság vezetőiben megvan az a törek­vés, hogy ebben az évben elérik a jövő évre kitűzött munkaidő-csök­kentési célokat. A gazdaság vezetői fontos felada­tuknak tartják a dolgozókról való gondoskodást, a dolgozók megbe­csülését. Ezt célozza az a törzsgár­da megbecsülésére való törekvés is, amelynek kézzelfogható eredménye máris, hogy a 10, 15 és 20 év szolgá­lati idővel rendelkező dolgozókat bronz-, ezüst- és aranykoszorús törzsgárda jel­vénnyel tüntették ki. A törzsgárdajelvénnyekkel 260 ezer forintot fizettek ki. Ugyancsak a dolgozókról való gondoskodás jele a tanyai dolgozók helyzetének meg­javítására való törekvés is. A gaz­daság lakásakciót indított, amely­nek keretében 10 kétszobás, fürdő­szobás lakást építtettek a gazdaság dolgozói. Ugyanakkor a gazdaság hozzásegített 11 családot tanyáról történő beköltöztetéshez a meglevő és megépülő szolgálati lakások igénybevételével. Igyekszik a gaz­daság dolgozóinak gyermekeiről is gondoskodni, úgy, hogy számukra javuló tanulási körülményeket biz­tosít. Megszűnt a takarmányhiány Ez történt az elmúlt évben a Haj­dúnánási Állami Gazdaságban nagy vonalakban — mondja Szűcs Jó­zsef igazgató. — Javultak a gaz­dálkodás eredményei, növekedtek a hozamok, s ennek igen hasznos eredménye egyebek között, hogy a korábbi sok év abrak- és tömegta­­karmány-hiánya megszűnt, sőt már az elmúlt évben több vagon takar­mányt adtak el, s ugyanez várható az idén is. Ehhez természetesen szükséges volt a gazdaság dolgozóinak lelkiis­meretes munkájára, helytállására, mert az eredményeket csak így le­hetett elérni, és ugyanez a feltétele annak is, hogy a jövőben mindezt tovább fokozhassák. Márpedig erre a fokozásra szükség van, ezt kíván­ja a népgazdaság, és ezt igényli a gazdaság dolgozó kollektívája is. Hiszen ha legfontosabb törekvésü­ket — olcsóbban többet termelni — elérik, akkor valamennyiünknek több jut összességében és egyénileg is. Ezért érdemes a Hajdúnánási Ál­lami Gazdaságban továbbra is jól dolgozni. Boda László HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. FEBRUÁR 25.

Next