Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
- Mit tesznek a Kémia IV-ben a munkaidő jó felhasználásáért? - Ami az injekciócsomagoló csoportot illeti, elsősorban azt kell megemlítenem: igen lelkes, szorgalmas dolgozókkal működünk együtt, s ez a legfőbb alap, amire számítunk. Két szocialista brigádunk van, ezek vállalásai között szerepel több olyan értékes felajánlás is, mely a munkaidő jó kihasználására vonatkozik, s a termelékenység növelését célozza. Így például az, hogy ha egyegy brigádtag rövidebb időre, néhány napra kiesik a munkából a többiek átcsoportosítással, nagyobb intenzitással igyekeznek pótolni a kieső időt, s így a programot teljesíteni. Eddig ezt a vállalást - nagy örömünkre - mindig teljesítették, s így az elmaradást mindig pótolták. Természetesen ennek anyagi ellenértékét is megkapták, hiszen itt mindenki darabbérben dolgozik. Mondanom sem kell, hogy a mostani, influenzás időkben milyen nagy jelentősége van egy ilyen vállalásnak. A válaszadó: Sípos Feremnc csoportvezető, alapszervezeti párttitkár. A debreceni BIOGAL Gyógyszergyár Kémia IV. üzemében kutatom apercek, órák értékét s azokat a tényezőket, melyek az eredményességet befolyásolhatják. A gyár egyik „sejtje” ez csak, a nagy egész egyik része, de ebben a részben is tükröződik az egész. A gyárban a munka szervezettsége jónak mondható, s ebben nem kis szerepe van a dolgozók és vezetők jó kapcsolatának. Mit mond erről a csoportvezető-párttitkár? - Az emberek akarnak dolgozni, az a céljuk, hogy megfelelően keressenek, hónap végén minél több pénzt vihessenek haza. Ez természetes, s jó ösztönző is, ugyanakkor találkozik az egész kollektíva érdekeivel. Nem mindegy azonban, hogyan foglalkozunk az emberekkel, hogyan ösztönözzük őket jobb munkára. Ha valami rendkívüli feladat van, megbeszéljük a brigádokkal, dolgozókkal, hogyan lehetne a vállalat és így a saját érdekünkben is megoldani a dolgot. A brigádtagok, akikkel beszéltem a csomagolóknál, mindenben igazolják Síposáé szavait. Kapus Mária, a IX. Pártkongreszus szocialista brigád vezetőhelyettese elmondotta, hogy szívesen tesznek felajánlásokat, azok teljesítése mindnyájuk érdeke. Ezért vállalták azt is, hogy ha hiányos a létszám, több beteg van - 16 perccel hamarabb kezdik a munkát. A 1 tagú brigád bentlevő 8-16 tagjánál ez az idő is nagyon sokat ér, lényegesen növelhetik a darabszámot, és teljesíthetik a napi programot. A gyógyszergyár jellegénél fogva gyakran előfordulhat, hogy becsúszik egy rendkívüli munka, mint például most, az influenzajárványnál, amikor több gyógyszert kell készíteni, illetve csomagolni. Ilyenkor bizony nincs egy percnyi lazítás sem. - Bírják ezvel ! - A brigád tagjai többségükben gyakorlott, idősebb asszonyok, akik szeretnek dolgozni. Száz százalékon alul csak a csoport egy-két új tagja dolgozik. A régiek, Vasadi Györgyné brigádvezető, Pozsonyi Józsefné és a többiek mind jóval a napi programon felül termelnek. Jól keresünk, és gyakran kapunk prémiumot, jutalmat. Ezek a szavak híven kifejezik a lényeget: ahol becsülete van a munkának, ott a munkához való hozzáállás is becsületes. A brigádban nincs és nem is lehet „lógós”, ebben a kis szocialista kollektívában nem formálisak a brigádjelszavak. Itt valóban szocialista módon dolgoznak. Katona Katalin, a brigád egyik fiatal tagja hatórásként kezdte a munkát az injekciócsomagolóknál, s most egyike a legjobb csomagolóknak. A jövő munkaszervezése kétségtelenül korszerűbbé válik. Erről beszélgettem a Kémia IV. üzem vezetőjével, Sebestyén Pállal. - Valóban a mi gyárunk már előretekintett a jövőbe. A Nehézipari Minisztérium Üzemszervezetési Intézetének segítségét kérte különböző problémák megoldásához. Végeztünk egy felmérést is arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobban hasznosítani az emberek képességeit, hogy ezek ismeretében minden embert a megfelelő helyen, a megfelelő munkakörben foglalkoztassunk, mert vitathatatlanul nagy szerepe van ennek a munka eredményességében, a termelékenység növelésében. Az anyagellátást is sikerül mindenkor biztosítani, havonta előkészíthetjük a megfelelő alapanyagokat az injekciókészítéshez és -csomagoláshoz, s így anyaghiány miatt - mondhatnám - egy percnyi kiesés sincs. A jódampulla-csomagolóban Zákány Istvánné, a Tyereskova brigád vezetője mutatta be a brigádot, s beszélt a munkaszervezésről, a munkaidő ésszerű felhasználásáról. A polcokon előkészítve áll nagy mennyiségben az alapanyag: ampulla, jód és csomagolóeszközök. Zakar Józsefné kiváló dolgozó és társai gyors kezekkel „babázzák”, vattázzák a jódampullákat. A munka egyszerűnek látszik, de amint elmondották: egy-egy új dolgozónak hat hónap is kell, míg a száz százalékot, a napi programot teljesíteni tudja. Itt is felmerül a képesség kérdése, ugyanis a brigádban dolgozik Szabó Imre vak ember, aki már négy éve hasznos tagja a kis csoportnak, és különösen jó érzékkel látja el feladatát, a jódampulla-csomagolást. Beszéltek arról a felajánlásról is a brigádtagok, hogy senki sem késik, s ezt bizony szigorúan veszik az üzemben. Egy késés 2,5 százalékos részesedés-megvonást jelent. Azért hozták ezt a szigorú szabályt a kollektív szerződésben, mert régebben igen nagy kárt okoztak a késések vállalati szinten, az erről készített kimutatás mutatta meg érzékletesen, mit érnek a percek, órák. Az emberek nem gépek. A BIOGAL Kémia IV. üzemében ezt minduntalan szem előtt tartják a vezetők. Nem kívánnak soha lehetetlent, az emberek képességeit, munkabírását veszik figyelembe, ha kérnek valamit a dolgozóktól, s mindenkor jutalmazzák a többletmunkát. Ezzel érték azt el, hogy kiválóan teljesítették az 1969. évi programot, kevesebb emberrel is, és különleges exportmunkákat is sikerrel végeztek el az év során. S mindezt munkaidőben, jó munkaszervezéssel, a rendelkezésre álló idő ésszerű felhasználásával. Vattai Miklós Munkaidő és eredményesség Az emberek nem gépek. Munkájuk, tevékenységük megítélésénél, megszervezésénél ezt mindenkor figyelembe kell venni. Számos tényező befolyásolhatja azt, hogy valaki képessége legjavát nyújtja-e, tud-e úgy dolgozni, ahogy elvárják tőle. A munkakörülmények, a hangulat, az idegállapot is befolyásolhatja az eredményeket, s az is fontos, hogyan szervezik meg a munkát, és milyen a kapcsolat vezetők és beosztottak között. A feladatokat a rendelkezésre álló munkaidő alatt kell végrehajtani, s ezt úgy kell kitölteni, hogy a várt eredmény szülessen, a munka gazdaságos és termelékeny legyen. S ahol minderre gondot fordítanak, ott a siker nem marad el. Sebestyén Pél Üzemvezető: — Sokat serítene, ha tudnánk idejében, ki milyen munkára alkalmat Sípos Ferencné csoportvezető: — Foglalkozni kell a dolgozók gondjával-ba- ráváit Kapus Mária brigádvezető-helyettes: — Jól keretünk, és gyakran kapunk prémiumot, jutalmat. Miért ne dolgoznánk jól, becsületesen? Javuló eredmények Emelkedő hozamok Gondoskodás a dolgozókról Az elmúlt év kedvező gazdasági körülményei hatására mezőgazdasági üzemeink kiváló eredményeket értek el, így volt ez a Hajdúnánási Állami Gazdaságban is, s erről Szűcs József gazdasági igazgatóval beszélgettünk. A három kerületben dolgozó gazdaság elsősorban állattenyésztési jellegű. A szántóterületre vetített állatsűrűsége az állami gazdaságok között a legmagasabbak közé tartozik, és ezt az ágazati összetétele is alátámasztja. Szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztéssel foglalkoznak. Az elmúlt évben szarvasmarhából 2287-et, sertésből 9872-t, juhból 4970-et tartottak. A gazdaság nettó árbevételének több mint 60 százalékát az állattenyésztés árbevétele adja. A hagyományos állattenyésztési ágazatok jövedelmezőségét a termelési színvonal emelésével és a takarmánykészletek biztosításával oldották meg. Az állattenyésztés hozammutatói is sokat mondanak a gazdaság elmúlt évi gazdálkodásáról. A tehenészetben az egy tehénre jutó tejtermelés 69-ben 3444 liter volt. Tudni kell, hogy a gazdaságban korábbi intézkedés alapján jersegkeresztezés folyik. Ha e keresztezésből származó egyedek tejtermelését átszámítjuk 3,8 zsírszázalékos termelésre, akkor az évi tejtermelés 3925 literre tehető. Az elmúlt év összes hozamértéke a segédüzemágak nélkül 114,5 millió forint, ez a tervezettnél 8,2 millióval több. A gazdaság halmozott termelési értéke tavaly 109,9 millió forint, a túlteljesítés 12,9 millió. Ugyancsak emelkedett az elmúlt évben a nettó árbevétel is. Ez a szám összesen 88,4 millió volt, a túlteljesítés 20,4 millió forint. S emellett emelkedett az egy dolgozóra jutó munkabér értéke is: tavaly 24 964 forint volt, szemben a 68. évi 22 629 forinttal. MI TÖRTÉNT EGY ÉV ALATT A HAJDÚNÁNÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN? dolgozó jelvényt, ezenkívül négy gazdasági dolgozó részesült a mezőgazdaság kiváló dolgozója miniszteri kitüntetésben. Az elmúlt évi versenyek részletes értékelése most van folyamatban, de máris közismert, hogy megkezdődtek a felajánlások az ez évben sorra kerülő X. pártkongresszus tiszteletére. lubileuml munkaversenyek Az eredményeket a gazdaság természetesen a jó irányításnak és a dolgozók jó munkájának köszönheti. Ehhez nagymértékben hozzájárult a szocialista munkaverseny is, amelynek megszervezésére a gazdaság vezetősége mindig nagy gondot fordított. A munkaverseny szervezése és értékelése során a gazdasági vezetők és a szakszervezeti megbízottak szoros együttműködése tapasztalható, amely mindeddig igen eredményes együttműködésnek mondható. Az elmúlt évben így a gazdaságban az évfordulók tiszteletére jubileumi versenyeket szerveztek. 1969-ben a Tanácsköztársaság ötvenedik és hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulója tiszteletére szervezett munkaversenyben dolgozók közül mintegy 550 fő tett felajánlást, s a vállalások összértéke 3 millió 250 ezer forint. E felajánlásaikat jóval túl is teljesítették. A munkaverseny eredményeinek ismertetésére rendszeresen értékelik a gazdaságban a verseny állását. Ezt szolgálják a versenyhíradók. A fontosabb munkaterületeken külön jubileumi versenyhíradó látható. A munkaverseny értékelésénél jelentős szerepet kapnak a gazdaságban már elterjedt tavaszi és őszi szemlék, amikor a gazdaság vezetői társgazdaságok és felügyeleti szervek meghívott képviselőinek társaságában helyszíni szemlék alkalmával pontozással értékelik a munkaverseny-helyezéseket, és az értékelés alapján jutalmaznak. Szocialista brigádok A gazdasági eredmények elérésében kétségtelenül a szocialista brigádok is egyre nagyobb szerepet játszanak. 1967-ben még mindössze egyetlen szocialista brigádja volt a gazdaságnak, egy évvel később még 10 brigád alakult. Ezek a brigádok 1969-ben elnyerték az oklevelet, a központi gépműhely brigádja pedig a zöldkoszorús jelvény tulajdonosa lett. A gazdaság kollektív szerződése is foglalkozik a brigádmozgalommal: eszerint a brigádokat eredményeik szerint nyereségrészesedéssel is jutalmazza a gazdaság. A gazdaság dolgozóinak lelkiis- meretes, jó munkáját bizonyítja az is, hogy 1969-ben nyolcvanhat dolgozójának adományozta a kiváló- Rövidebb munkaidő Hát ezek az elmúlt év eredményei forintban és összegekben, valamint eseményekben. Viszont van még egy fontos megemlíteni való, ami szintén 1969-ben lépett életbe a gazdaságban. Ez pedig a munkaidőcsökkentés. A gazdaság következetesen törekszik a munkaidő-csökkentési terv végrehajtására. Tavaly április elsején az építőbrigád áttért a 44 órás munkahétre, és ennek megfelelően az érintett dolgozók munkabérét tíz százalékkal emelték. A javítóműhelyben és az ügyvitelben 46 órás munkahetet vezettek be, s az órabéreket ennek megfelelően 5 százalékkal emelték. A két intézkedés a gazdaságban 163 dolgozót érintett. A munkarendek átdolgozásával és ésszerűsítésével áttértek a 10 órásról a 9 órás munkanapra. Az állattenyésztés kivételével a többi munkahelyen bevezették a kéthetenkénti szabad szombatot, amelyet a gazdaságban 470 dolgozó vehet igénybe. A gazdaság vezetőiben megvan az a törekvés, hogy ebben az évben elérik a jövő évre kitűzött munkaidő-csökkentési célokat. A gazdaság vezetői fontos feladatuknak tartják a dolgozókról való gondoskodást, a dolgozók megbecsülését. Ezt célozza az a törzsgárda megbecsülésére való törekvés is, amelynek kézzelfogható eredménye máris, hogy a 10, 15 és 20 év szolgálati idővel rendelkező dolgozókat bronz-, ezüst- és aranykoszorús törzsgárda jelvénnyel tüntették ki. A törzsgárdajelvénnyekkel 260 ezer forintot fizettek ki. Ugyancsak a dolgozókról való gondoskodás jele a tanyai dolgozók helyzetének megjavítására való törekvés is. A gazdaság lakásakciót indított, amelynek keretében 10 kétszobás, fürdőszobás lakást építtettek a gazdaság dolgozói. Ugyanakkor a gazdaság hozzásegített 11 családot tanyáról történő beköltöztetéshez a meglevő és megépülő szolgálati lakások igénybevételével. Igyekszik a gazdaság dolgozóinak gyermekeiről is gondoskodni, úgy, hogy számukra javuló tanulási körülményeket biztosít. Megszűnt a takarmányhiány Ez történt az elmúlt évben a Hajdúnánási Állami Gazdaságban nagy vonalakban — mondja Szűcs József igazgató. — Javultak a gazdálkodás eredményei, növekedtek a hozamok, s ennek igen hasznos eredménye egyebek között, hogy a korábbi sok év abrak- és tömegtakarmány-hiánya megszűnt, sőt már az elmúlt évben több vagon takarmányt adtak el, s ugyanez várható az idén is. Ehhez természetesen szükséges volt a gazdaság dolgozóinak lelkiismeretes munkájára, helytállására, mert az eredményeket csak így lehetett elérni, és ugyanez a feltétele annak is, hogy a jövőben mindezt tovább fokozhassák. Márpedig erre a fokozásra szükség van, ezt kívánja a népgazdaság, és ezt igényli a gazdaság dolgozó kollektívája is. Hiszen ha legfontosabb törekvésüket — olcsóbban többet termelni — elérik, akkor valamennyiünknek több jut összességében és egyénileg is. Ezért érdemes a Hajdúnánási Állami Gazdaságban továbbra is jól dolgozni. Boda László HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. FEBRUÁR 25.