Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM (7. SZÁM •­ÁRA) 80 FILLÉR • 1970. FEBRUÁR 25., SZERDA Névadó ünnepség ! ! ! Manapság szinte már egymást érik a szerkesztőségünkhöz küldött meghívók. Névadó ünnepségre in­vitálnak bennünket. Örülünk a meghívásnak, s ha személyesen nem is tudunk ott lenni, egy-egy hír formájában olvasóinkat azért min­dig értesítjük a kedves eseményről. Igen, értesítjük, mert a személyes bensőségen túl társadalmi minősé­get hordoznak. Arról tudósíta­nak, arról értesítenek, hogy népünk körében mind általánosabbá, mind természetesebbé válnak ezek az események. Köznyelvünkben - miután nem tudtunk még jobb szót találni - polgári szertartásoknak nevezzük ezeket az ünnepségeket. A kifeje­zésen persze többet értünk, mint amit a szó visszaadni, képviselni képes. Azt értjük például, hogy tár­sadalmunk nagy többségében mind mélyebb és valósabb gyökeret ereszt a materialista meggyőződés, hogy a legfontosabb és legörvendetesebb családi eseményeknek most már önmaga keresi és határozza meg a rangját, s azt értjük, hogy világné­zetének alakulásában alapvető vál­tozások történtek. Társadalmi ünnepségeink, különö­sen is a névadók, az esküvők most­­ már külső formájukban is kezde­nek felnőni az események jelentősé­géhez. Szépek, kedvesek, meghit­tek, s tartalommal is telítődnek. A formalitások lassan-lassan hát­térbe szorulnak, s valójában olyan rangot kapnak, amely méltó a rész­vevőkhöz is, s magához az ese­ményhez is. Nem volt könnyű ezeket az ese­ményeket általánossá és társadal­mi jelentőségűvé tenni. Népünk ép­pen ezen vagy ezeken a területe­ken volt leginkább a megszoká­sok rabja, valójában tehát nehéz­­ volt évszázadok közegét áttörni, s újat, a régitől gyökeresen külön­bözőt kialakítani. Persze túlzás volna azt állítani, hogy most már e területen is száz­­százalékos fordulat következett be.­­ Nem, hiszen a szocializmus építése közben a tudat az, ami legnehe­zebben változik. Beidegzett, kiala­kult reflexek fékezik az előrehala­dást, s a megszokáson túl a nemze­dékek egymás mellett élése is bo­­­­nyolítja a helyzetet. Mert mond­hatjuk-e azt, hogy most már ná­lunk felnőtt egy új generáció, s mi­­­­vel az iskolában marxista-leninis­ta világnézetre oktatják gyermeke­­­­inket, hát akkor már világnézeti­­ vonatkozásban meg is tettünk min­dent? Közismert dilemma éppen társa-­­­dalmi vonatkozásban a kettős ne­velés. Az iskola s a családi ház ne­­­­velése, pontosabban az iskola s a­­ családi ház hatása, amely nem egy , esetben még nincs szinkronban. Az­­ ideális s a természetes nyilván az­­ volna, ha az iskola, a szocialista pe­­­­dagógia hatna mindenekfelett, s az , győzedelmeskedne. Hosszú távon ez így is lesz, napjaink valósá­gával azonban még számolnunk kell. A tudatformálás valójában tehát társadalmi ügy, társadalmi fel­adat. E területen kinek-kinek meg­van a maga tennivalója. S tenni­valóink sorában ott vannak társa­dalmi ünnepségeink is. Az tehát, hogy ezeket a nagyon is lényeges mozzanatokat még közelebb hoz­zuk önmagunkhoz, hogy megteremt­sük a varázsát, a hangulatát, ki­alakítsuk természetes rangját. Tagadhatatlan, hogy e terüle­ten is messziről indultunk. Sok gá­tat, sok ellenállást kellett legyőz­nünk. De hogy előrejutottunk, azt éppen az új és új híradások iga­zolják. A névadók, az esküvők, a különböző polgári szertartások, amelyek már formájukban is és tartalmukban is mindinkább kivív­ják a szocialista jelzőt. Péter János Brüsszelbe érkezett Ha kezdődnek a magyar-belga tanácskozások Péter János külügyminiszter Pier­re Harmel belga külügyminiszter meghívására kedden délben hivata­los látogatásra Belgiumba utazott. Útjára elkísérte a Külügyminiszté­rium, a Kulturális Kapcsolatok In­tézete és a Külkereskedelmi Minisz­térium több vezető munkatársa. Búcsúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Szi­lágyi Béla külügyminiszter-helyet­tes, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Michele Servais, a Belga Királyság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. Péter János kedden délután Brüsszelbe érkezett. A brüsszeli re­pülőtéren Pierre Harmel belga kül­ügyminiszter, E. Indekeu, a Belga Királyság budapesti nagykövete, valamint a belga külügyminiszté­rium számos magas rangú vezetője fogadta. A repülőtéri fogadtatásnál ott voltak Molnár László brüsszeli ma­gyar nagykövet és a nagykövetség beosztottai. A belga parlament belga—magyar csoportja kedden este a Carlton szállóban vacsorát adott Péter Já­nos és kísérete tiszteletére. A két külügyminiszter szerda délelőtt kezdi megbeszéléseit a kül­ügyminisztérium épületében. »•* (Folytatás a 2. oldalon) Képünkön: Péter János a Ferihegyi repülőtéren. Mellette Jobboldalt­­ Mi­chel Servals, a Belga Királyság buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője­­(Napló-telefotó — Pálfal felv. -KS) Rendelő, öröklakások, autóbusz-pályaudvar Felső képen: 17 millió forintba kerül az új MÁV-rendelőintézet, amely Debrecenben az Erzsébet utcán épül, s 1971-ben veszi át a régi, elavult épület szerepét. A középső képen: harmadik szintnél tartanak az építők a Csapó utca elején épülő OTP-lakóház építkezésén. Alsó képünk: a Külső Vásár téren új autóbusz-pályaudvar épül, amelyet a jövő évben adnak át rendeltetésének. Az új pályaudvar alkalmas lesz a megnőtt for­galom zavartalan lebonyolítására. Gromiko Berlinben Moszkva (TASZSZ) Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter ked­den délelőtt repülőgépen Moszkvá­ból elutazott Berlinbe, ahol az NDK kormányának meghívására hivatalos látogatást tesz. Gromiko kedden délután Falin külügyminiszter-helyettes és Abra­­szimov berlini szovjet nagykövet kí­séretében látogatást tett Otto Win­ternél, az NDK külügyminiszteré­nél. A találkozón sor került a két kül­ügyminiszter közötti első vélemény­­cserére a két felet érdeklő kérdé­sekben. A látogatás után Gromiko megko­szorúzta Berlin-Treptowban a Szov­jet Hősök Emlékművét. (MTI) 4000 műkedvelő együttes A Népművelési Intézet adatai szerint 1970-re a műkedvelő csoportok száma elérte a­­4000-et, a rendszeresen szereplő színjátszók, versmondók, irodalmiszín­­pad-tagok száma pedig megközelíti a 61 éep­et. A műkedvelő együttesek az elmúlt esztendőben összesen 20 000 elő­adást tartottak, s műsoraikkal számos olyan település lakóihoz is eljutottak, akik a kulturális központoktól távol esnek, s akiknek jóformán semmilyen más művelődési, szórakozási lehetősé­gük nem volt. Az együttesek repertoárja a helybeli közönség érdeklődéséhez, igényeihez igazodik. Az értelmiségi foglalkozásúak és a diákok legszívesebben azokat az előadásokat látogatják, amelyeknek műsorán oratorikus színjátékok, mo­dern egyfelvonásosok szerepelnek. A tanyasiak és a munkásszállások lakói a pódiumjátékot és a vidám műsorösz­­szeállításokat igénylik a műkedvelők­től. A felmérések szerint egyébként az oratorikus műsorok 30 százaléka ki­mondottan politikai, társadalmi ünnep­re készül. Megszaporodtak a népünne­pély jellegű társadalmi megmozdulások is, és — a szabad idő növekedésével párhuzamosan — nőtt a társas összejö­vetelek, klubdélutánok, baráti találko­zók száma. Az együttesekről készült kulturális portré arról vall, hogy míg korábban az Irodalmi színpadi forma, a hagyo­mányos színjátszás dominált, a legtöbb megyében ma már a szerkesztett műs­­sorformák, a diákszínpadok, az új pó­dium­­törekvések kerültek előtérbe. (MTI) Külföldi utak, színházi napok, tárlat DEBRECEN NYÁRI TERVEIBEN Még tart a tél, de már a nyarat tervezik Debrecen művelődési, utazási, szol­gáltatási szakemberei. Évről évre gazdag program zajlik Debrecenben, minden év­ben többen és többen fordulnak meg Hajdú-Bihar nevezetes idegenforgalmi he­lyein, érdekes rendezvényein. Az elmúlt esztendőben például hatvanezer külföldi turista érkezett, sokan közülük a világ messzi tájairól, s több mint százezer ven­dégnapot töltöttek megyénkben, megyeszékhelyünkön. Milyen programot ígér az 1970-es esztendő a kül- és belföldi turistáknak, a deb­recenieknek? Erre kerestünk választ néhány intézménynél. EGYIPTOM, LIBANON, SZÍRIA Először is néhány érdekes adat az IBUSZ elmúlt esztendei statisztikájá­ból: tavaly több mint ötvenezer belföldit utaztattak az ország különböző helyeire. Negyvennégy autóbuszos társas kirán­dulást szerveztek, kétezer ember részvé­telével. Külföldi egyéni utazáson több mint tízezren voltak. Több mint hetven­ezer külföldi vendég csaknem huszon­hárommillió forint értékű valutát váltott az IBUSZ pénztáránál. Az idén a tavalyihoz hasonlóan gaz­dag tervei vannak az IBUSZ-nak. A világ csaknem minden tájára szervez­nek csoportos, társas utazásokat. Hogy csak az érdekesebb utakat említsük: Anglia, Benelux-államok, Egyiptom, Li­banon, Szíria, Tunézia, Törökország. Az utak általában hét-nyolc napig tartanak, s átlagosan nyolcezer-nyolcezerötszáz fo­rintba kerülnek. A Szovjetunióba, Len­gyelországba, Romániába, Bulgáriába, Jugoszláviába az idén is sok utat tervez­nek, s viszonylag olcsón az említett or­szágok legszebb tájait láthatják az uta­sok. Nem lesz hiány a hazai társasutak­­ban sem. Valamennyi neves rendezvény­re, az ország csaknem minden városába szervez társas autóbuszutakat az IBUSZ, így például a tihanyi orgonahangverse­nyekre, a szegedi szabadtéri játékokra, a hortobágyi lovasnapokra, a Savaria karneválra stb. Húsvétkor egynapos or­szágjárásokat szerveznek. SZINKRON FILMSZEMLE, VIRÁG KARNEVÁL, KÓRUSVERSENY Az év nagyobb rendezvényei március­ban veszik kezdetüket a­ hetedszer meg­rendezésre kerülő szinkronfilmszemlével, amikor március 11-től 14-ig az elmúlt esztendő legjobban szinkronizált film­jeit vetítik a debreceni mozik. Április­ban több rendezvény is várja majd az érdeklődőket. Harmadikon a Csokonai Színházban, a díszünnepségen lesz Szo­­kolay Sándor három Ady-versre írott oratóriumának ősbemutatója, melyet Debrecen városnak komponált. Ugyan­csak áprilisban felszabadulásunk évfor­dulójának tiszteletére kiállítás nyílik, ahol hazánk 25 éves fejlődésével ismer­kedhetnek a látogatók. Április 5-től 7-ig a kórushagyományok ápolásában, a kó­ruskultúra fejlesztésével kiemelkedő húsz énekkar részvételével rendezik meg a pedagógus énekkarok országos fesztivál­ját. A művészeti szemlét április 26-án rendezik, ez lesz az irodalmi színpadok, színjátszó csoportok és szavalók megyei találkozója. Májusban negyedszer rendezik meg a debreceni színházi napokat, amikor a Thália, a veszprémi Petőfi, a Nemzeti és a kecskeméti Katona József Színház vendégjátékában gyönyörködhet a szín­házkedvelő közönség. Június 28-tól július 3-ig tart majd a negyedik Bartók Béla nemzetközi kórusverseny, ahol Európa élvonalbeli kórusai találkoznak. A ver­senyre harminchárom magyar és huszon­két külföldi kórus nevezett be, három­ezer énekes és szakember részvételével. Júliusban nyílik a Déri Múzeumban a második országos debreceni nyári tár­lat, melyre háromszáz képzőművészt hívtak meg, így a kiállítás képes lesz át­fogó képet adni a magyar képzőművé­szet jelenlegi stádiumáról. Augusztusban a virágkarnevál, a hortobágyi nemzet­közi lovasnapok ás a hortobágyi hídi vásár áll majd az érdeklődés középpont­jában. A virágkarneválról csak annyit: várhatóan az eddigi legnagyobb karne­vál lesz az idei, hiszen már eddig is na­gyon sok külföldi cég jelentette be rész­vételét. HÉTVÉGEKEN KÜLFÖLDRE Nézzük tehát, mit ígér a 6. számú AKÖV Volán Utazási és Szállítási Iro­dája 1970-re: Egynapos utak száz-kétszáz forint kö­zötti részvételi díjjal Románia nevezetes városaiba, egyhetes üdülés Jugoszláviá­ban a tengerparton kb. kétezer forintért, tíznapos üdülés a román tengerparton közel kétezer forintért, másfélezer fo­rintért hatnapos utak Lengyelországba, autóbuszos utazások az erfurti világ­­kiállításra, az őszi lipcsei vásárra, de számtalan hazai rendezvényre is állíta­nak be kirándulójáratokat. A közeli országokba szervezett egy-két­­napos utak előnye, hogy a hétvégeket, a szabad szombatot, a vasárnapot gyak­ran tölthetik külföldön az érdeklődők

Next