Hajdú-Bihari Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

Péter János hazaérkezett az NDK-ból Péter János külügyminiszter csü­törtökön délután visszaérkezett Bu­dapestre a Német Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos láto­gatásáról. A Ferihegyi repülőtéren Pója Fri­gyes, a külügyminiszter helyettese, Gyenes András külügyminiszter­helyettes fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Herbert Plaschke, a Német Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Péter János a megérkezés után útjáról nyilatkozott az újságírók­nak: Most készül egész Európa a hit­leri Németország legyőzésének 25. évfordulójára. Az a körülmény, hogy viszonylag kedvező feltételek között készülünk erre az évfordu­lóra, nagymértékben összefügg a Német Demokratikus Köztársaság létével, nemzetközi szerepével. Amikor az első világháború után két évtized telt el, már benne vol­tunk a második világháborúban, most két és fél évtizeddel a máso­dik világháború után azt mondhat­juk, hogy a béke körvonalai és fel­tételei egyre határozottabbakká és kedvezőbbekké válnak. Ebben a Német Demokratikus Köztársaság létének nagy szerepe van, és ma az a nemzetközi feladat Európában, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság elismerését fokozzuk, ne csak az NDK létezésének tényét vegyék tudomásul a nyugat-európai országok, hanem a nemzetközi jog alapján létesítsenek vele kapcsola­tokat. Péter János ezután így folytatta: Európában sokféle nemzetközi összejövetel van készülőben az európai béke és biztonság érdeké­ben. A kormányok együttműködé­sét is megkönnyíti, ha a különböző társadalmi szervezetek és mozgal­mak képviselői közös konferenciá­kon foglalkoznak az európai béke és biztonság ügyével. Több fővá­rossal folytatott kétoldalú megbe­szélés során merült fel az a gondo­lat, hogy az európai fővárosok ve­zetői — tanácselnökök, polgármes­terek — tartsanak konferenciát, s ha kialakul az a közös vélemény, hogy ilyen konferenciát Budapesten rendezzenek, a Magyar Népköztár­saság kormánya ezt a gondolatot szívesen üdvözölné. A négy nagyhatalom képviselői­nek csütörtökön Nyugat-Berlinben megkezdődött tanácskozásával kap­csolatban a külügyminiszter rámu­tatott : Legjobb tudomásom szerint ezek­re a tanácskozásokra a Szovjetunió nagyon konstruktív javaslatokat visz. Meggyőződésem, hogy ha a Szovjetunió javaslatai nyitott szí­vekre és fülekre találnak, akkor a Nyugat-Berlinnel kapcsolatban időnként felmerülő problémák lé­nyegesen egyszerűsödnek. (MTI) Képünkön: a külügyminiszter a Ferihegyi repülőtéren. (Napló-lelerotó : Vi­govszki felv. — KS) Péter János nyilatkozata az NDK televíziójában Péter János külügyminiszter alábbi nyilatkozatát sugározta csütörtökön este az NDK televíziója. KERDBSI Miniszter elvtárs, éppen most fejezte be Otto Winterrel, az NDK külügyminiszterével folytatott megbeszéléseit. Hogyan ítéli meg az NDK a magyar kapcsolatok fejlődését és további perspektíváit? _ __ VÁLASZ: Mindenekelőtt szeretném elmondani: nagy örömömre szolgál, hogy eleget tehettem Otto Winter elvtárs megtisztelő meghívásának, s az elmúlt napok folyamán igen sokoldalú és si­keres tárgyalásokat folytattunk. Winter elvtárs tulajdonképpen már régebben meghívott erre a látogatásra. Sokféle körülmény, főként hosszúra nyúlt beteg­ségem következtében azonban csak­ most kerülhetett sor berlini utazásunkra. Mindezt számbavéve mégis nagyon örülök annak, hogy a meghívás realizá­lására éppen most vállalkozhattam. Vagy­is olyan időpontban, amikor egyrészt országaink baráti kapcsolataiban igen je­lentős eseményekre került sor, másrészt, amikor a nemzetközi életben is kedve­ző, biztató jelek mutatkoznak. Ami kétoldalú kapcsolatainkat illeti, az elmúlt év októberében, amikor a Né­met Demokratikus Köztársaság dolgo­zói a köztársaság fennállásának 20. év­fordulóját ünnepelték, Kádár János elv­társ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő elvtárs, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke hozták ide a magyar nép szívből jövő, testvéri üdvözletét és jókívánságait. Pártunk és kormányunk vezetői, valamint az Önök vezető elvtársai között akkor igen hasz­nos eszmecsere jött létre. Egyúttal meg­állapodtak abban is, hogy beszélgetései­ket hamarosan tovább folytatják. Mint ismeretes, Kádár elvtárs és Fock elvtárs újabb NDK-beli látogatására ez év ja­nuárjában került sor. Walter Ulbricht elvtárssal, Wi­li Stoph elvtárssal és más elvtársakkal folytatott igen eredményes tárgyalásokon megállapodások születtek kétoldalú kapcsolataink továbbfejleszté­sére, a személyes érintkezések kibővíté­sére, további találkozásokra, így a két párt központi bizottságának illetékes tit­kárai, illetve a két kormány képviselői között. Az elmúlt héten üdvözölhettük Budapesten dr. Günter Mittag elvtár­sat, aki magyar partnereivel ér­tékes megbeszéléseket folytatott gazda­ságpolitikai kérdésekről. Kapcsolataink szorosabbra fűzése érdekében jöttünk mi is Berlinbe, az NDK fővárosába, és az ilyen hivatalos kapcsolatok folytatódni fognak. A hivatalos párt- vagy kormányszintű találkozókkal együtt kapcsolataink min­den téren fejlődnek, az ipari koope­ráció, általában a gazdasági, kulturális, tudományos kapcsolatok, a két ország állampolgárai személyes érintkezése te­rén egyaránt. Szeretnék arra is utalni, hogy a kor­mányaink közötti megállapodás alapján itt, az NDK-ban dolgozó, s magukat szakmájukban tovább­képző magyar fia­talok első csoportja az idén már hazatér a Magyar Népköztársaságba. Remélem, jó emlékeket hagynak maguk után. Ar­ról pedig teljesen meg vagyok győződ­ve, hogy ezek a fiúk és leányok, akik országunk úgyszólván minden vidékét képviselik, hazatérve sok ezernyi új, erős szállal kötik össze népeinket. Az első német munkás-paraszt állam­mal, a Német Demokratikus Köztársa­sággal való kapcsolatainknak mi nagy figyelmet szentelünk. Példaként meg­említhetném még talán, hogy az NDK a magyar külkereskedelemben - a Szov­jetunió után - az első helyen áll. KBRDBS: Az NDK fővárosában foly­tatott megbeszéléseinek bizonyára egyik lényeges pontját képezték az európai biztonság kérdései. Mit tart szükségesnek ön az európai bizton­ság szavatolása és a biztonsági kon­ferencia mielőbbi összehívása érde­kében? VÁLASZ: Természetesen különbsé­get kell tennünk az európai biztonság ügye és az európai biztonsági konferen­cia között, ugyanakkor azonban a két dolog nem választható el egymástól. Az európai biztonság megszilárdítása, érde­kében akkor is dolgozni kell, ha soha nem jönne létre az európai biztonsági konferencia, viszont a biztonsági konfe­rencia maga is egyik döntő tényező­jévé válhat az európai biztonságnak. Nemrég előadást tartottam Brüsszel­ben, a Királyi Külpolitikai Intézetben. Ott azt mondottam, hogy mindaddig nem lesz teljes az európai biztonság, amíg az NDK nemcsak de facto, hanem de jure is teljes elismerést nem nyer az összes európai ország részéről; amíg az Odera-Neisse-határ végleges elismeré­se nem történik meg; amíg Nyugat-Berlin státusára vonatkozóan nem alakul ki teljes nemzetközi egyetértés, amíg a müncheni szerződésnek nemcsak törvény­telenségét, hanem kezdettől fogva való érvénytelenségét is el nem ismerik. Természetesen, az európai biztonság­nak más feltételei is vannak - az euró­pai biztonsági konferenciának azonban nincs előfeltétele. A mi megítélésünk sze­rint egy ilyen biztonsági konferencia összehívására, tulajdonképpen, máris megérett a helyzet. Szilárd meggyőző­désünk, hogy európai biztonsági konfe­renciák sorozata lényegesen elősegíthet­né az európai biztonság megszilárdulá­sát. KBRDBS: Miniszter elvtárs, ön meg­beszélést folytatott wi­ll stoph-fal, az NDK Minisztertanácsának elnöké­vel. Volna szíves kifejteni kormá­nyának álláspontját az NDK javas­latairól az NDK és az NSZK közöt­ti, az egyenjogúságon alapuló nem­­zetközi­ jogi kapcsolatok létesítésé­ről?­­ÉK #1RT 18­­8 VÁLASZ: E kérdés lényegére - úgy hiszem - már az előzőekben választ ad­tam. Szeretném azonban ismételten el­mondani, hogy bennünket a Magyar Népköztársaságban a barátság és a szö­vetségi hűség számtalan erős szála fűz a Német Demokratikus Köztársasághoz. Ezekben a napokban, amikor a fasiz­mus felett aratott győzelem negyedszá­zados évfordulójának, s mi, magyarok külön is hazánk felszabadulásának 2­. évfordulójára készülünk, gyakran gondo­lunk vissza a történelmi tanulságokra. Az első világháború után alig két évti­zed telt el, s máris benne voltunk a má­sodik világháborúban. Most egy negyed­­százada béke van Európában, ez aligha­nem a leghosszabb békés periódus föld­részünkön, és minden reményünk megvan arra, hogy a békéért mozgósítható vala­mennyi erő összefogásával elkerülhetjük a harmadik világháborút. Abban, hogy a nemzetközi helyzet így alakult, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország nemzetközi súlya mel­lett nagy szerepe van az NDK létrejöt­tének, gyors fejlődésének, nemzetközi sikereinek, örülünk annak, hogy a különböző társadalmi rendszerű két német állam képviselői, a történelem során először most Erfurtban találkoztak. Azok az in­formációk, amelyeket mostani berlini tartózkodásunk során e találkozóról kap­tunk, megerősítettek bennünket abban, hogy az NDK kormánya helyes és cél­tudatos politikát követ az európai biz­tonság, s benne a két német állam békés egymás mellett élése érdekében. Jól tud­­juk, hogy a két német állam társadalmi rendszere között áthidalhatatlan ellent­mondás van. Annak, hogy a két német állam között az európai béke érdekében gyümölcsöző együttműködés alakulhas­son ki, az az előfeltétele, hogy az NSZK nemzetközi jogi alapon ismerje el az NDK-t és így lépjen vele diplomáciai kapcsolatba. A nyugat-európai államok körében is egyre növekszik az a felis­merés, hogy nem elég az NDK-t de facto elismerni - efölött már nincs vi­ta és ez is előrehaladás -, hanem de ju­re is el kell ismerni. Befejezésül szeretném ezt az alkalmat is megragadni, hogy átadjam az NDK testvéri népének, központi bizottságunk és kormányunk testvéri üdvözleteit, és sok sikert kívánjak szocialista köztársa­ságuk további felvirágoztatásához. (MTI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁRCIUS 27. Az izraeli agresszió nem tántorítja el az arab népeket a békés építő munkától Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozata közel-keleti útjáról Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezeté­sével csütörtökön hazaérkezett az Egyesült Arab Köztársaságban és Szíriában járt élelmiszer-gazdasági küldöttség. A küldöttség a két or­szág mezőgazdaságát, élelmiszer­­iparát és az érdekelt minisztériu­mok közötti együttműködés kiszéle­sítésének lehetőségeit tanulmányoz­ta. A delegáció fogadására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent dr. M. Z. * Dr. Dimény Imre a Ferihegyi repülő­téren az MTI munkatársának útjával kapcsolatban elmondotta: küldöttségünkre mély benyomást tett, hogy a feszültségtől terhes Közel-Kele­ten, az izraeli agresszorok által terem­tett nehéz helyzetben az arab népek milyen nagy erőket tudnak mozgósíta­ni gazdasági életük fejlesztésére. Dél- Szíriában például a megszállt terület határától 20 kilométerre személyesen meggyőződtünk róla, hogy állandó fe­szültségben és felkészültségben élnek ugyan az emberek, de töretlen lendü­lettel építik békés, új létesítményeiket és fejlesztik a mezőgazdaságot. Csak ez a forradalmi lendület adta erő teszi le­hetővé, hogy a két országban megvaló­sítsák azokat a terveket, amelyeket még a békeidőben alakítottak ki.­­ Az ere­deti elképzeléseknek megfelelően az EAK-ban 1975-ig újabb 1 millió hold­­nyi területet vonnak be a mezőgazda­sági művelésbe. A Szíriai Arab Köztár­saságban világszínvonalon álló tehené­szetek és élelmiszerfeldolgozók épülnek, olyan ütemben, ahogy az agresszió előtt tervezték. Az agresszorok mesterkedé­se, állandó fenyegetőzése és provoká­ciója az EAK és Szíria népét nem tán­torítja el gazdaságuk állhatatos fejlesz­tésétől. Isman, Szíria budapesti nagykövete és M. F. Kamel, az EAK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvi­vője. Dr. Dimény Imrét a Szíriai Arab Köztársaságban fogadta dr. Nured­­din Atasszi államfő és miniszterel­nök. A miniszter az EAK-ban egye­bek között Szajed Marei mezőgaz­dasági és agrárreformügyi minisz­terrel folytatott tárgyalásokat. * * Tíznapos közel-keleti utunk során megerősödött bennünk az a tudat, hogy az arab népek — amelyek nagyon élénken reagálnak a mellettük meg­nyilvánuló magyar szolidaritásra, érté­kelik és ismerik Magyarország békés építő munkáját — győzelemmel vívják majd meg igazságos harcukat az izraeli agresszorral szemben. Az országok közötti mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésről a mi­niszter úgy nyilatkozott, hogy meg kell keresni azokat a módokat, amelyek kö­zelebb hozzák egymáshoz a szakembe­reket és az üzemeket, gazdaságokat. Az egyiptomi és a magyar tudományos ku­tatók erősítik kapcsolataikat. Ugyan­akkor egyes növényfajtákat kölcsönö­sen kipróbálnak, a hazai mezőgazda­ságban például kísérleteznek majd az egyiptomi rizzsel. Szíriában szintén ki­­szélesülhet az élelmiszergazdasági együttműködés..A magyar malomipar, berendezések, öntöző- és víznyerő te­lepek és gabonatárolók iránt nagy az érdeklődés. Dr. Dimény Imre mindkét ország ille­tékes szakembereivel megállapodott, hogy BAK és Szíria részt vesz az 1971. évi budapesti vadászati világkiállítá­son. (MTI) Izrael Judatzal Az izraeli kormány elhatározta, hogy növeli a zsidó bevándorlók számát — írják a csütörtöki kairói lapok, Tel Aviv-i Jelentéseket idézve és ismer­tetik azokat az új letelepítési terveket, amelyek Jeruzsálem és Hebron Judai­­zálását irányozzák elő. Az izraeli kormány a jövő héten ha­tároz arról, hogy 200 ezer új zsidó be­vándorlót telepítenek le Jeruzsálem ré­gi városrészében. Jeruzsálemben jelen­leg 200 ezer zsidó és 80 ezer arab él. Az izraeli kormány elhatározta, hogy 250 ideiglenes házat építtet Hebronban, leendő zsidó telepesek számára. Eddig az arab városokon és falvakon kívül, azoktól függetlenül hozták létre a zsidó településeket, ez az első eset, egy meg­szállt arab városon belül, annak egyik külvárosaként hoznak létre új zsidó te­lepülést. (MTI) Podgornij Japánba utazik A KYODO japán hírügynökség a külügyminisztérium közlésére hi­vatkozva jelenti, hogy Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke április 7—11. között hivatalos látogatást tesz Ja­pánban. A szovjet államfő, akit egy sor jelentős szovjet politikai személyi­ség is elkísér, megtekinti az osza­kai EXPO—70 világkiállítást és részt vesz az április 10-én megren­dezésre kerülő szovjet napon. Podgornijt és kíséretét fogadja a japán császári pár, majd Szato mi­niszterelnökkel fog tárgyalni a két országot érintő kérdésekről. (KYODO) Bombázták Kambodzsát A saigoni amerikai katonai pa­rancsnokság utasítására az ameri­kai légierő vadászbombázói csü­törtökön Kambodzsa területét bombázták — jelentette be a sai­goni parancsnokság szóvivője. A támadásra azután került sor, hogy a határvidékről érkezett jelenté­sek szerint a dél-vietnami „parti­zánvadászokat" kambodzsai terü­letről heves tüzérségi támadás ér­te. (UPI) Újabb találkozó Az Egyesült Államok, Francia­­ország, Nagy-Britannia és a Szov­jetunió nagyköveteinek csütörtö­ki első találkozójáról hivatalos közleményt adtak ki, amely sze­rint a nagykövetek legközelebbi összejövetelére április 28-án kerül sor Nyugat-Berlinben. A közlemény szövege a követke­ző : „A négy hatalom nagykövetei­nek első véleménycseréjére 1970. március 26-án, a szövetséges el­lenőrző tanács egykori épületében került sor. A 10 órától 13.30-ig tartó meg­beszélésen az alábbi megbízottak vettek részt: Francois Seydoux, Franciaország április 28-án nagykövete; Sir Roger Jackling, Nagy-Britannia nagykövete; Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió nagykö­vete; Kenneth Rush, az Egyesült Államok nagykövete, aki elnöki minőségben az ülést megnyitotta. A további találkozókon a fran­cia, a brit, majd a szovjet nagykö­vet látja el az elnöki tisztet. A négy nagykövet egyetértett abban, hogy bizalmasan kezeli a tárgyalásokat, s megállapodtak abban, hogy megbeszéléseiknek a továbbiak során a lehető legkeve­sebb nyilvánosságot biztosítanak. A nagykövetek megállapodtak abban, hogy 1970. április 28-án találkoznak legközelebb. (MTI) az Iraki Kommunista Párt küldöttsége Budapesten Az MSZMP KB meghívására az Iraki Kommunista Párt küldöttsé­ge — Karim Ahmed Ber Doud, a politikai bizottság tagja és Ara Khaczhador Weskanian, a központi bizottság tagja — Budapestre érke­zett. (MTI)

Next