Hajdú-Bihari Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

Az Alföld áprilisi száma, csakúgy, mint az áprilisi lapok, hazánk felszaba­dulásának negyedszázados jubileumát ün­nepli. A lap bővített, is íves terjede­lemben jelent meg e hónapban, de vál­tozatlanul 6 forintos áron. Hincz Gyula rajzai díszítik a lapot, főként a már is­mertté vált Béke-sorozatból, s ugyan­csak a lap külső jellemzői között kell megemlítenünk, hogy e hónapban nem a szokásos rovatolt beosztást találjuk, a folyóirat e száma sokkal inkább a lap egységét hangsúlyozza. A lap élén Boda István verseit talál­juk Lenin, valamint Tanulság - menedék címmel. Oláh István vezérőrnagy készü­lő memoárjainak egy részletét közli a lap Nádudvari önkéntesek címmel. A lap e szám­ban kezdi meg, Taar Ferenc ünnepi drámájának (Nap a vá­ros felett) a közlését, amelyet április 7- én, kedden este a televízió is bemu­tat. Érdekességként a dráma elé Ruszt József, a darab rendezője írt rendezői expozét. A versanyag igen gazdag és sokszínű. Bényei József, Tar Sándor, Aczél Géza, Kalász László, Szilágyi Fe­renc és Pákozdy Ferenc a szám költői. Befejeződik Csontos Gábor Tízparan­csolat című elbeszélésének a közlése is. Molnár Imre Lenin is a népművelés cí­mű érdekes és igen sok vonatkozásában aktuálisnak számító cikkére szeretnénk az olvasó figyelmét felhívni. Ugyancsak a népművelési anyagból Szöllősi Gyula visszaemlékezései, értékelései egy nép­művelésben eltöltött negyedszázadra, izgalmas dokumentumnak számít. Ju­hász Béla Szabó Pál Isten malmai köny­vének apropójából világít meg néhány izgalmas, eddig még nem eléggé kiemelt momentumot Szabó Pál világából, mű­vészetéből. A művészeti anyagban a lap képző­­művészeti törekvéseit egy Hincz Gyulá­val készített interjú reprezentálja. Az interjú Hincz művészetének egészébe vezet el bennünket, elkötelezettsége, művészi pártossága éppen a debreceni művészeknek képes példát állítani. Ez annál is érdekesebb, mert Hincz nem tartozik a gyakran és könnyen nyilatkozó művészek közé, így művészetének egé­sze szempontjából is érdekes dokumen­tumnak számít e mostani, az Alföldnek adott nyilatkozata. Hincz nyilatkozik egyebek közt a saját pártosságáról, saját eszmei elkötelezettségéről, a modern­ség, a korszerűség tartalmáról, de érde­kes módon nyilatkozik Vasarely vagy Kassák művészetéről is. Csupán egy jellemző érdekességet emelnénk ki e nyi­latkozatból, azt, amit a művészettörté­net jelenéről mondott: „Rengeteg iskola van a világon. Pá­rizsban a múlt évben megkérdezték tő­lem, hogy mi az az aktivizmus, amit én csinálok? Akkor azt mondtam, hogy én ezt az aktivizmust nem ismerem, nem tudok nevet adni neki, én csak a célomat tudom elmondani. Arra törekszem min­dig, hogy megértsem a világot - az impresszióimat az életből veszem.” Szalay Sándor egy beszámolóját is közli a lap A fizikusok szerepe az ipar fejlődésében címmel. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát tárgyaló írások, különösen egy neves szakember tollából mindig a legnagyobb érdeklődésre tart­hatnak számot. Meg kell említeni Ab­­lonczy László elmélyült elemzését a deb­receni színház történetéről 1920 és 1944 között. Kádár Zoltán ír kritikát Senyei Oláh István, Scholz Erik, valamint Li­geti Erika és Nagy B. István debreceni kiállításairól. Takács Péter Galgóczi Er­zsébettől ír hosszabb tanulmányt. Könyvekről mások között Bimbó Mi­hály, Némedy Dénes, Menyhárt Lajos, Simon Zoltán, Görömbei András ír. Szó esik Molnár Erik tanulmánykötetéről, Auguste Cornu Marx könyvéről, a Köl­tők egymás közt, az Élő irodalom köte­tekről. Az Alföld e száma méltóképpen ün­nepli a negyedszázados évfordulót. S ez mindenképpen eltalál oda, ahova elta­lálni célja: az olvasóhoz. A LEN­IN-JUBILEUM JEGYÉBEN Az Alekszandrov-együttes új műsoráról (Moszkvai tudósítónktól) A közelgő Lenin-jubileum je­gyében új műsorral mutatkozott be a világszerte ismert Alekszandrov együttes Moszkva közönségének. Műsorukat a szovjet főváros rep­rezentatív hangversenytermében, a Csajkovszkij teremben mutatták be, és fogják a jövőben több al­kalommal is megismételni. Az együttes művészeti tevékeny­sége Magyarországon is jól ismert, Debrecenben is felléptek már. A Vörös Hadsereg mintegy 300 fős kollektívája — mintegy 100 fős kórus, 80 fős zenekar — 70—80 fős tánc—balettkar, 12—15 szólista és a művészeti vezetők, élükön Bo­risz Alekszandrovval — a Szov­jetunióban is a legnépszerűbb mű­vészeti együttesek közé számíta­nak. Új műsoruk két részből áll: Az első rész három képben idézi Le­nin szellemét, összeállítója Borisz Alekszandrov, aki Godov szöveg­könyve alapján, „Lenin eszméje halhatatlan” címen komponált oratorikus muzsikát 1905-öt — 1917-et — és a Vörös teret — Le­nin halála — megidézve. Az idős mester a Vörös Hadsereg ezredesi díszegyenruhájában vezényelte vé­gig a műsort, amelyet a szovjet tv is közvetített. Befejezéskor gyö­nyörű virágkosarat nyújtottak át, valamint a közönség hálája, tisz­telete jeléül megannyi csokor virá­got. Moszkvában pedig drága a vi­rág, s éppen ezért is nagy kedves­ségnek számít ajándékozása. A műsor második részét népsze­rű orosz—szovjet dalokból állítot­ta össze Jevgenyij Tetjanko ve­zénylő karmester, valamint két tánckompozíció járult hozzá a nagy sikerű est népszerűségéhez. Persze, a moszkvai közönség — amely egyébként nagyon szeret koncertekre és színházakba járni — ismerve kedvenceit, nem elége­dett meg a műsorban foglaltak elő­adásával. Mikor Beljajev Az olasz mezők című Frankella által kom­ponált nagyon szép dalt előadta, követelte tőle a Valinkét, ezt a jel­képes, örök orosz, nagyon népsze­rű dalt, amit Beljajev, a Szovjet­unió népművésze egyébként lemez­re is énekelt, s az ő előadásában hallható. A basszisták között kü­lönösen Ruszlunov népszerű, há­romszor is visszatapsolta a közön­ség új és új számot kérve tőle, aminek ő eleget is tett becsület­tel, elsősorban szép Szolovjev — Szedoj-számokat énekelve. A tánckar előadásában a dina­mikát csodálhattuk elsősorban. A zsúfolásig megtelt 3500 fős terem bizonyítja az érdeklődést, s azt, hogy az Alekszandrov együt­tes nevéhez, rangjához, s nem utolsósorban Lenin szelleméhez méltó műsorral ajándékozott meg bennünket. Sz. Szabó László KISS ATTILA • SZABADSÁG DEBRECENI EGYETEMISTÁK SIKERE A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tudomá­nyos diákkörében dolgozó fiatalok szép sikerrel szerepeltek a hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett IX. országos diákköri konfe­rencián, a március 23-25. között Buda­pesten rendezett marxizmus-leninizmus, és a március 26-28. között Pécsett tar­tott társadalomtudományi szekció ülé­sein. A Kossuth Egyetem fiataljai összesen 53 dolgozattal szerepeltek a vitaülése­ken, s ezek közül három dolgozat mi­niszteri díjban részesült. További négy pályamunka a különböző intézmények (Akadémia, Irodalomtudományi Társa­ság, KISZ KB) által felajánlott külön­­díjat nyerte el. 22 debreceni egyetemi hallgató kapott kiemelt, illetve rendes I. díjat. A Megyei Művelődési Központ közleményei HONISMERET Hajdú-Bihar és Békés megye honis­mereti vezetői, aktivistái és TIT-elő­­adói részére április 7. és 8-án a Kos­suth u. 1. sz. alatti művelődési házban és Hosszúpályiban honismereti tovább­képzést tartunk. A néprajz és a hon­ismeret kapcsolatáról Varga Marianna, a Népművelési Intézet tudományos munkatársa tart előadást. „A természeti környezet és a rendezett kiállítás mint életformánk fejlődésének szemléltető­eszköze” címmel dr. Varga Gyula, a Déri Múzeum tudományos munkatársa ad elő. Hosszúpályiban április 8-tól 13-ig tart nyitva a természeti környezetben és az ottani művelődési házban rendezett „A paraszti lakáskultúra fejlődése a fel­szabadulás után” című kiállítás. A KÖLTÉSZET NAPJA Rendezvények a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztályával közös szer­vezésben : Vendégünk lesz Ratkó József József Attila-díjas költő április 10-én, pénteken este 6 órakor a csapókerti (Süveg u. 3.) művelődési házban, április 11-én, szom­baton délután 4 órakor a püspökladányi járási művelődési központban. (Közre­működik a Horváth Árpád irodalmi színpad, a műsort rendezte Thuróczy György.) Ugyanaznap este 7 órakor Ratkó Józsefet a berettyóújfalui járási művelődési központ látja vendégül, köz­reműködik Kóti Árpád színművész. Niklai Ádám költővel találkoznak az olvasók a komádi művelődési házban április 10-én, pénteken este 6 órakor. Közreműködik Sárközi Zoltán színmű­vész. KERTÉSZET A kaktusz- és dísznövénykedvelők szakkörének tagjai április 6-án, hétfőn este 6 órakor a Kossuth u. 1. sz. alatt tartanak foglalkozást. KÉPZŐMŰVÉSZET „Fiatalok stúdiója 1970” — április 12- én. jövő vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg a Medgyessy Ferenc képző­­művészeti kör és stúdió alkotócsoport­jának kiállítását a Kossuth u. 1. sz. alatt Elek Sándorné, a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztályának cso­portvezetője. TANFOLYAM Szabás-varrás tanfolyam indul április hónapban haladóknak. Jelentkezni lehet a VMMK irodájában: Vörös Hadsereg útja 26/a., I. em. jobbra. NÉPTÁNC Az Építők Hajdú Táncegyüttese ápri­lis 11-én Bélapátfalván vendégszerepel. **• A Tóthfalusi Sándor munkásklubban (Széchenyi u. 1.) április 10-én, pénteken este 7 órakor „A magyar mozinéző és a világ filmgyártása” címmel dr. Veress József egyetemi adjunktus tart előadást, melyet követően Sára Sándor Cigányok című filmjét mutatják be. A IV. ORSZÁGOS PEDAGÓGUS KÓR­US FESZTIVÁL DEBRECENBEN A hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezendő IV. országos pedagógus kórusfesz­­tiválnak Debrecen lesz a színhelye, április 5-től 7-ig. A Pedagógusok Szakszervezetének központi vezető­sége, Hajdú-Bihar megyei és Debre­cen városi bizottsága, a Hajdú-Bi­har megyei Tanács V. B. művelő­désügyi osztálya, a Debrecen Városi Tanács V. B. művelődési osztálya és a Kossuth Lajos Tudományegyetem közös rendezésében lezajló kórus­fesztivál első napján, április 5-én, vasárnap a következő kórusok mu­tatkoznak be a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem aulájában: a Tö­rökszentmiklósi „Liszt Ferenc” Pe­dagógus Énekkar, a Hevesi Járási Pedagógus Kórus, a Mátészalkai Já­rási Művelődési Központ Pedagógus Kórusa, a Szabolcs megyei Művelő­dési Központ Pedagógus Kórusa, a Hajdúszoboszlói Városi és Pedagó­gus Énekkar, a Budapesti Pedagó­gusok Központi Vegyeskara. Az I. hangverseny előtt a kórusfesztivált megnyitja Strebelovszky Lajos, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára. Hétfőn fellép az egyetem aulájá­ban fél tízkor kezdődő műsorban a­ Somogy megyei Pedagógus Férfikar, a Szekszárdi Városi és Járási Peda­gógus Kórus, a Tapolcai Pedagógus Kórus, a Salgótarjáni Pedagógus Kórus, a Pécsi Nevelők Házának Kamarakórusa, a Győri Pedagógus Kórus, a Pápai Pedagógus Énekkar, az Encsi Járási Pedagógus Vegyes­kar és a soproni Liszt Ferenc Peda­gógus Énekkar. Ugyancsak április 6-án, hétfőn kerül sor, este 19 óra­kor a Bartók Hangversenyteremben a díszhangversenyre. A zárszó el­hangzása után — Szalóki Lambert, a Pedagógusok Szakszervezete köz­ponti vezetőségének titkára tartja — a Kodály-emlékérmek és emlék­lapok kiosztása következik, majd a záróhangverseny szereplői a feszti­vál végakkordjaként előadják Sugár Rezsőnek Vajda János Ébresztő cí­mű versére szerzett kórusművet. A díszhangversenyen önálló műsor­számmal szerepel még a Budapesti Pedagógusok Központi Szimfonikus Zenekara, amely Párkai István ve­zényletével Beethoven Prométhe­­usz-nyitányát és balettzenéjét adja elő. Érdekes színfoltja lesz a peda­gógusok kórusfesztiváljának a ta­nítványok fellépése: a záróhangver­senyen a debreceni Bányai Júlia ál­talános iskola gyermekkara is éne­kel. A kórusfesztivállal egy időben tartja a Pedagógusok Szakszerveze­tének központi vezetősége ünnepi ülését Magyarország felszabadulá­sának 25. évfordulója alkalmából. A Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában április 6-án, hétfőn dél­után 16 órakor kezdődő ünnepi ülés szónoka dr. Voksán József, a köz­ponti vezetőség titkára. MENYHÁRT JÓZSEF • VÁROS Ünnepi program Balmazújvároson Balmazújvároson a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére április 3-án, pénteken este 6 órakor ünnepi nagygyűlést tartottak, amelyet Soós József, a községi tanács vb-elnöke nyitott meg. Ünnepi beszédet Ko­roknái Sándor, az MSZMP Községi Bizottság titkára mondott. A szép megemlékezés után „Új kor nyitá­nya” címmel kulturális műsor kö­vetkezett. A méltó ünneplés további prog­ramja: április 4-én reggel 8 órakor a Művelődési Központ színházter­mében ünnepélyes KISZ-fogada­­lomtételre kerül sor, délelőtt fél tízkor a fiatalok, a párt és a tömeg­szervezetek képviselői megkoszo­rúzzák a Kossuth téri szovjet em­lékművet, ahol a 25 évesek nevé­ben Soós Eszter, a KISZ községi bizottságának titkára tart megem­lékezést. Délután 4 órakor a párt­ház előcsarnokában kiállítás nyílik „Jöjj el, szabadság!” címmel. A ki­állítást Kiss József általános is­kolai igazgató, a honismereti szak­kör vezetője nyitja meg. A Hajdú­szoboszlón már nagy sikerrel szere­pelt kiállítás, E. Tassy Klára gobe­linművész kiállítása nyílik meg április 5-én, vasárnap délután 5 órakor a művelődési központ föld­szinti kiállítótermében. Képernyőn a „Nap a város felett” Taar Ferenc író, a Csokonai Szín­ház igazgatója „Nap a város felett” című dokumentumdrámáját, ame­lyet Debrecen felszabadulásának tiszteletére mutatott be a Csokonai Színház, április 7-én, kedden este közvetíti a televízió. A közvetítés előtt dr. Várady György, a televízió munkatársa beszélget az íróval, va­lamint az előadás rendezőjével, Ruszt Józseffel. A darab főbb sze­repeit Novák István érdemes mű­vész, Sárosdy Rezső Jászai-díjas, Olsavszky Éva Jászai-díjas, Simor Ottó Jászai-díjas, Újvárossy Kata­lin, Sarlai Imre és Sárközy Zoltán alakítják. Budapesten vendégszerepel a Kodály Kórus Hagyományossá vált, hogy a debre­ceni Kodály Kórus évről évre vendég­szereplője Budapest zenei életének. Leg­közelebb április 9-én, csütörtökön este ad hangversenyt a Zeneakadémia kis­termében. A műsoron szerepel Monte­verdi „Altri canti di marte” című kan­tátája Sárközy István Balassi verseire komponált Júlia-énekek, Sosztakovics két kóruspoémája, valamint Kodály Zoltán nyolc kórusműve, többek között a Hegyi éjszakák, az öregek, a Szé­kely keserves, a Fölszállott a páva. A hangversenyen közreműködik Réti József, az Operaház magánénekese, Ko­vács Lóránt, Szebenyi János fuvolamű­vészek, Sebestyén János csembalón, Lubik Hédi Márfán és dr. Nagy Attila, a kórus tagja mint szólóénekes. Vezé­nyel: Gulyás György Liszt-díjas érde­mes művész. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1970. ÁPRILIS 4.□

Next