Hajdú-Bihari Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
Az Alföld áprilisi száma, csakúgy, mint az áprilisi lapok, hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileumát ünnepli. A lap bővített, is íves terjedelemben jelent meg e hónapban, de változatlanul 6 forintos áron. Hincz Gyula rajzai díszítik a lapot, főként a már ismertté vált Béke-sorozatból, s ugyancsak a lap külső jellemzői között kell megemlítenünk, hogy e hónapban nem a szokásos rovatolt beosztást találjuk, a folyóirat e száma sokkal inkább a lap egységét hangsúlyozza. A lap élén Boda István verseit találjuk Lenin, valamint Tanulság - menedék címmel. Oláh István vezérőrnagy készülő memoárjainak egy részletét közli a lap Nádudvari önkéntesek címmel. A lap e számban kezdi meg, Taar Ferenc ünnepi drámájának (Nap a város felett) a közlését, amelyet április 7- én, kedden este a televízió is bemutat. Érdekességként a dráma elé Ruszt József, a darab rendezője írt rendezői expozét. A versanyag igen gazdag és sokszínű. Bényei József, Tar Sándor, Aczél Géza, Kalász László, Szilágyi Ferenc és Pákozdy Ferenc a szám költői. Befejeződik Csontos Gábor Tízparancsolat című elbeszélésének a közlése is. Molnár Imre Lenin is a népművelés című érdekes és igen sok vonatkozásában aktuálisnak számító cikkére szeretnénk az olvasó figyelmét felhívni. Ugyancsak a népművelési anyagból Szöllősi Gyula visszaemlékezései, értékelései egy népművelésben eltöltött negyedszázadra, izgalmas dokumentumnak számít. Juhász Béla Szabó Pál Isten malmai könyvének apropójából világít meg néhány izgalmas, eddig még nem eléggé kiemelt momentumot Szabó Pál világából, művészetéből. A művészeti anyagban a lap képzőművészeti törekvéseit egy Hincz Gyulával készített interjú reprezentálja. Az interjú Hincz művészetének egészébe vezet el bennünket, elkötelezettsége, művészi pártossága éppen a debreceni művészeknek képes példát állítani. Ez annál is érdekesebb, mert Hincz nem tartozik a gyakran és könnyen nyilatkozó művészek közé, így művészetének egésze szempontjából is érdekes dokumentumnak számít e mostani, az Alföldnek adott nyilatkozata. Hincz nyilatkozik egyebek közt a saját pártosságáról, saját eszmei elkötelezettségéről, a modernség, a korszerűség tartalmáról, de érdekes módon nyilatkozik Vasarely vagy Kassák művészetéről is. Csupán egy jellemző érdekességet emelnénk ki e nyilatkozatból, azt, amit a művészettörténet jelenéről mondott: „Rengeteg iskola van a világon. Párizsban a múlt évben megkérdezték tőlem, hogy mi az az aktivizmus, amit én csinálok? Akkor azt mondtam, hogy én ezt az aktivizmust nem ismerem, nem tudok nevet adni neki, én csak a célomat tudom elmondani. Arra törekszem mindig, hogy megértsem a világot - az impresszióimat az életből veszem.” Szalay Sándor egy beszámolóját is közli a lap A fizikusok szerepe az ipar fejlődésében címmel. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát tárgyaló írások, különösen egy neves szakember tollából mindig a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Meg kell említeni Ablonczy László elmélyült elemzését a debreceni színház történetéről 1920 és 1944 között. Kádár Zoltán ír kritikát Senyei Oláh István, Scholz Erik, valamint Ligeti Erika és Nagy B. István debreceni kiállításairól. Takács Péter Galgóczi Erzsébettől ír hosszabb tanulmányt. Könyvekről mások között Bimbó Mihály, Némedy Dénes, Menyhárt Lajos, Simon Zoltán, Görömbei András ír. Szó esik Molnár Erik tanulmánykötetéről, Auguste Cornu Marx könyvéről, a Költők egymás közt, az Élő irodalom kötetekről. Az Alföld e száma méltóképpen ünnepli a negyedszázados évfordulót. S ez mindenképpen eltalál oda, ahova eltalálni célja: az olvasóhoz. A LENIN-JUBILEUM JEGYÉBEN Az Alekszandrov-együttes új műsoráról (Moszkvai tudósítónktól) A közelgő Lenin-jubileum jegyében új műsorral mutatkozott be a világszerte ismert Alekszandrov együttes Moszkva közönségének. Műsorukat a szovjet főváros reprezentatív hangversenytermében, a Csajkovszkij teremben mutatták be, és fogják a jövőben több alkalommal is megismételni. Az együttes művészeti tevékenysége Magyarországon is jól ismert, Debrecenben is felléptek már. A Vörös Hadsereg mintegy 300 fős kollektívája — mintegy 100 fős kórus, 80 fős zenekar — 70—80 fős tánc—balettkar, 12—15 szólista és a művészeti vezetők, élükön Borisz Alekszandrovval — a Szovjetunióban is a legnépszerűbb művészeti együttesek közé számítanak. Új műsoruk két részből áll: Az első rész három képben idézi Lenin szellemét, összeállítója Borisz Alekszandrov, aki Godov szövegkönyve alapján, „Lenin eszméje halhatatlan” címen komponált oratorikus muzsikát 1905-öt — 1917-et — és a Vörös teret — Lenin halála — megidézve. Az idős mester a Vörös Hadsereg ezredesi díszegyenruhájában vezényelte végig a műsort, amelyet a szovjet tv is közvetített. Befejezéskor gyönyörű virágkosarat nyújtottak át, valamint a közönség hálája, tisztelete jeléül megannyi csokor virágot. Moszkvában pedig drága a virág, s éppen ezért is nagy kedvességnek számít ajándékozása. A műsor második részét népszerű orosz—szovjet dalokból állította össze Jevgenyij Tetjanko vezénylő karmester, valamint két tánckompozíció járult hozzá a nagy sikerű est népszerűségéhez. Persze, a moszkvai közönség — amely egyébként nagyon szeret koncertekre és színházakba járni — ismerve kedvenceit, nem elégedett meg a műsorban foglaltak előadásával. Mikor Beljajev Az olasz mezők című Frankella által komponált nagyon szép dalt előadta, követelte tőle a Valinkét, ezt a jelképes, örök orosz, nagyon népszerű dalt, amit Beljajev, a Szovjetunió népművésze egyébként lemezre is énekelt, s az ő előadásában hallható. A basszisták között különösen Ruszlunov népszerű, háromszor is visszatapsolta a közönség új és új számot kérve tőle, aminek ő eleget is tett becsülettel, elsősorban szép Szolovjev — Szedoj-számokat énekelve. A tánckar előadásában a dinamikát csodálhattuk elsősorban. A zsúfolásig megtelt 3500 fős terem bizonyítja az érdeklődést, s azt, hogy az Alekszandrov együttes nevéhez, rangjához, s nem utolsósorban Lenin szelleméhez méltó műsorral ajándékozott meg bennünket. Sz. Szabó László KISS ATTILA • SZABADSÁG DEBRECENI EGYETEMISTÁK SIKERE A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos diákkörében dolgozó fiatalok szép sikerrel szerepeltek a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett IX. országos diákköri konferencián, a március 23-25. között Budapesten rendezett marxizmus-leninizmus, és a március 26-28. között Pécsett tartott társadalomtudományi szekció ülésein. A Kossuth Egyetem fiataljai összesen 53 dolgozattal szerepeltek a vitaüléseken, s ezek közül három dolgozat miniszteri díjban részesült. További négy pályamunka a különböző intézmények (Akadémia, Irodalomtudományi Társaság, KISZ KB) által felajánlott különdíjat nyerte el. 22 debreceni egyetemi hallgató kapott kiemelt, illetve rendes I. díjat. A Megyei Művelődési Központ közleményei HONISMERET Hajdú-Bihar és Békés megye honismereti vezetői, aktivistái és TIT-előadói részére április 7. és 8-án a Kossuth u. 1. sz. alatti művelődési házban és Hosszúpályiban honismereti továbbképzést tartunk. A néprajz és a honismeret kapcsolatáról Varga Marianna, a Népművelési Intézet tudományos munkatársa tart előadást. „A természeti környezet és a rendezett kiállítás mint életformánk fejlődésének szemléltetőeszköze” címmel dr. Varga Gyula, a Déri Múzeum tudományos munkatársa ad elő. Hosszúpályiban április 8-tól 13-ig tart nyitva a természeti környezetben és az ottani művelődési házban rendezett „A paraszti lakáskultúra fejlődése a felszabadulás után” című kiállítás. A KÖLTÉSZET NAPJA Rendezvények a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztályával közös szervezésben : Vendégünk lesz Ratkó József József Attila-díjas költő április 10-én, pénteken este 6 órakor a csapókerti (Süveg u. 3.) művelődési házban, április 11-én, szombaton délután 4 órakor a püspökladányi járási művelődési központban. (Közreműködik a Horváth Árpád irodalmi színpad, a műsort rendezte Thuróczy György.) Ugyanaznap este 7 órakor Ratkó Józsefet a berettyóújfalui járási művelődési központ látja vendégül, közreműködik Kóti Árpád színművész. Niklai Ádám költővel találkoznak az olvasók a komádi művelődési házban április 10-én, pénteken este 6 órakor. Közreműködik Sárközi Zoltán színművész. KERTÉSZET A kaktusz- és dísznövénykedvelők szakkörének tagjai április 6-án, hétfőn este 6 órakor a Kossuth u. 1. sz. alatt tartanak foglalkozást. KÉPZŐMŰVÉSZET „Fiatalok stúdiója 1970” — április 12- én. jövő vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg a Medgyessy Ferenc képzőművészeti kör és stúdió alkotócsoportjának kiállítását a Kossuth u. 1. sz. alatt Elek Sándorné, a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztályának csoportvezetője. TANFOLYAM Szabás-varrás tanfolyam indul április hónapban haladóknak. Jelentkezni lehet a VMMK irodájában: Vörös Hadsereg útja 26/a., I. em. jobbra. NÉPTÁNC Az Építők Hajdú Táncegyüttese április 11-én Bélapátfalván vendégszerepel. **• A Tóthfalusi Sándor munkásklubban (Széchenyi u. 1.) április 10-én, pénteken este 7 órakor „A magyar mozinéző és a világ filmgyártása” címmel dr. Veress József egyetemi adjunktus tart előadást, melyet követően Sára Sándor Cigányok című filmjét mutatják be. A IV. ORSZÁGOS PEDAGÓGUS KÓRUS FESZTIVÁL DEBRECENBEN A hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezendő IV. országos pedagógus kórusfesztiválnak Debrecen lesz a színhelye, április 5-től 7-ig. A Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége, Hajdú-Bihar megyei és Debrecen városi bizottsága, a Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Debrecen Városi Tanács V. B. művelődési osztálya és a Kossuth Lajos Tudományegyetem közös rendezésében lezajló kórusfesztivál első napján, április 5-én, vasárnap a következő kórusok mutatkoznak be a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában: a Törökszentmiklósi „Liszt Ferenc” Pedagógus Énekkar, a Hevesi Járási Pedagógus Kórus, a Mátészalkai Járási Művelődési Központ Pedagógus Kórusa, a Szabolcs megyei Művelődési Központ Pedagógus Kórusa, a Hajdúszoboszlói Városi és Pedagógus Énekkar, a Budapesti Pedagógusok Központi Vegyeskara. Az I. hangverseny előtt a kórusfesztivált megnyitja Strebelovszky Lajos, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára. Hétfőn fellép az egyetem aulájában fél tízkor kezdődő műsorban a Somogy megyei Pedagógus Férfikar, a Szekszárdi Városi és Járási Pedagógus Kórus, a Tapolcai Pedagógus Kórus, a Salgótarjáni Pedagógus Kórus, a Pécsi Nevelők Házának Kamarakórusa, a Győri Pedagógus Kórus, a Pápai Pedagógus Énekkar, az Encsi Járási Pedagógus Vegyeskar és a soproni Liszt Ferenc Pedagógus Énekkar. Ugyancsak április 6-án, hétfőn kerül sor, este 19 órakor a Bartók Hangversenyteremben a díszhangversenyre. A zárszó elhangzása után — Szalóki Lambert, a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének titkára tartja — a Kodály-emlékérmek és emléklapok kiosztása következik, majd a záróhangverseny szereplői a fesztivál végakkordjaként előadják Sugár Rezsőnek Vajda János Ébresztő című versére szerzett kórusművet. A díszhangversenyen önálló műsorszámmal szerepel még a Budapesti Pedagógusok Központi Szimfonikus Zenekara, amely Párkai István vezényletével Beethoven Prométheusz-nyitányát és balettzenéjét adja elő. Érdekes színfoltja lesz a pedagógusok kórusfesztiváljának a tanítványok fellépése: a záróhangversenyen a debreceni Bányai Júlia általános iskola gyermekkara is énekel. A kórusfesztivállal egy időben tartja a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége ünnepi ülését Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. A Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában április 6-án, hétfőn délután 16 órakor kezdődő ünnepi ülés szónoka dr. Voksán József, a központi vezetőség titkára. MENYHÁRT JÓZSEF • VÁROS Ünnepi program Balmazújvároson Balmazújvároson a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére április 3-án, pénteken este 6 órakor ünnepi nagygyűlést tartottak, amelyet Soós József, a községi tanács vb-elnöke nyitott meg. Ünnepi beszédet Koroknái Sándor, az MSZMP Községi Bizottság titkára mondott. A szép megemlékezés után „Új kor nyitánya” címmel kulturális műsor következett. A méltó ünneplés további programja: április 4-én reggel 8 órakor a Művelődési Központ színháztermében ünnepélyes KISZ-fogadalomtételre kerül sor, délelőtt fél tízkor a fiatalok, a párt és a tömegszervezetek képviselői megkoszorúzzák a Kossuth téri szovjet emlékművet, ahol a 25 évesek nevében Soós Eszter, a KISZ községi bizottságának titkára tart megemlékezést. Délután 4 órakor a pártház előcsarnokában kiállítás nyílik „Jöjj el, szabadság!” címmel. A kiállítást Kiss József általános iskolai igazgató, a honismereti szakkör vezetője nyitja meg. A Hajdúszoboszlón már nagy sikerrel szerepelt kiállítás, E. Tassy Klára gobelinművész kiállítása nyílik meg április 5-én, vasárnap délután 5 órakor a művelődési központ földszinti kiállítótermében. Képernyőn a „Nap a város felett” Taar Ferenc író, a Csokonai Színház igazgatója „Nap a város felett” című dokumentumdrámáját, amelyet Debrecen felszabadulásának tiszteletére mutatott be a Csokonai Színház, április 7-én, kedden este közvetíti a televízió. A közvetítés előtt dr. Várady György, a televízió munkatársa beszélget az íróval, valamint az előadás rendezőjével, Ruszt Józseffel. A darab főbb szerepeit Novák István érdemes művész, Sárosdy Rezső Jászai-díjas, Olsavszky Éva Jászai-díjas, Simor Ottó Jászai-díjas, Újvárossy Katalin, Sarlai Imre és Sárközy Zoltán alakítják. Budapesten vendégszerepel a Kodály Kórus Hagyományossá vált, hogy a debreceni Kodály Kórus évről évre vendégszereplője Budapest zenei életének. Legközelebb április 9-én, csütörtökön este ad hangversenyt a Zeneakadémia kistermében. A műsoron szerepel Monteverdi „Altri canti di marte” című kantátája Sárközy István Balassi verseire komponált Júlia-énekek, Sosztakovics két kóruspoémája, valamint Kodály Zoltán nyolc kórusműve, többek között a Hegyi éjszakák, az öregek, a Székely keserves, a Fölszállott a páva. A hangversenyen közreműködik Réti József, az Operaház magánénekese, Kovács Lóránt, Szebenyi János fuvolaművészek, Sebestyén János csembalón, Lubik Hédi Márfán és dr. Nagy Attila, a kórus tagja mint szólóénekes. Vezényel: Gulyás György Liszt-díjas érdemes művész. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1970. ÁPRILIS 4.□