Hajdú-Bihari Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

XXVII. ÉVFOLYAM 123. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1­970. MÁ­J­U­S 28., CS­Ü­T­Ö­RT­Ö­K Próba és bizonyíték Figyelmünk s olvasmányaink köz­pontja az árvíz. Tragikus élmény­anyag, de amennyiben megráz, annyiban fel is emel. Az elemi csa­pás méretét ugyanis túlnövi az együttérzés. S nemcsak az érzelmi, hanem a cselekvő együttérzés is. Országos a segítségnyújtás, tár­sadalmi méretű a tenniakarás. Va­lójában most próbáljuk közösségi tartásunkat, valójában most vizs­gázunk szocialista milyenségünkből. Negyedszázadunk valósága mély gyökeret vert mindannyiunkban. Tudatunkban is alakultunk s társa­dalmi méretekben. De változásunk­nak megvan az anyagi háttere is. Mondjuk így őszintén s némileg prózaian is, hiszen az anyagi valóság mindennél meghatározóbb. S e pró­bát tevő időben ennek nőtt meg igazán az értéke. A vizsgázó emberségből most csak egyet emelnénk ki. Országos erről is a híradás. Termelőszövet­kezeteink, közös gazdaságaink egy­más után jelentik be, hogy ennyivel és ennyivel járulnak hozzá az ár­víz sújtotta területek helyreállítá­sához. Adnak pénzt, adnak sze­mély szerinti keresetet, de ami lé­nyegesebb­ és döntőbb: segítséget adnak, azonnali lehetőséget nyújta­nak az élet megindulásához. Ve­tőmagot, takarmányt küldenek, gé­peket ígérnek, állatállományt jut­tatnak, szóval mindent elkövetnek, hogy a testvérgazdaságok, a szövet­kezetek minél előbb talpraálljanak Nem akarjuk megismételni, és újra elmondani, hogy milyen szép példái ezek a közért való aggódás­nak. A tények nyilvánvalóak, ön­magukért beszélnek. De, ami még ennél is többet mond, s ami még en­nél is messzebbre mutat, az már maga a történelem, az már az ala­kuló magyar valóság mindennap­ja. Igen, szövetkezeteinkről, közös gazdaságainkról van szó. Arról van szó, hogy szerte az ország­ban, s itt Hajdú-Biharban is van­nak, léteznek közös gazdaságok, korszerű nagyüzemek, amelyek ha kell, ha úgy hozza az élet, akár milliós nagyságrendben is tudnak segíteni a bajbajutottakon, az elemi csapások sújtotta területeken. Ez itt tehát a lényeg, s ez itt a mindennél ékesebb bizonyíték. Mert hány éves is a mi termelőszövet­kezeti mozgalmunk? Alig két év­tizedes. S ez a két évtized is meny­nyire tele volt vargabetűkkel, ob­jektív és szubjektív nehézségekkel. Messziről, nagyon messziről kel­lett indulnunk, rengeteg akadályt,­­ rengeteg kételyt, emberi ellenállást­­ kellett legyőznünk. De parasztsá­­­­gunk legyőzte, parasztságunk vé­gigjárta az utat. Nem volt sima az út, buktatóit, nehezét ők érezték a legjobban. De érezték és tudták azt is, hogy az út jobbat ígér, az út igazabbat, emberibbet nyújt. S íme a tények, íme a valóság: az alignyi orosz múlttal a hátuk mögött ezek a mezőgazdasági üze­mek ma már ott tartanak, hogy tartalékaikból tudnak juttatni a szükséget látottaknak is. Ott tar­tanak, hogy saját gondjaikat és nehézségeiket megoldva okosan, előrelátóan, a holnapot s a jövőt is biztosítani tudják. Ez a tavasz nem kényeztette el mezőgazdaságunkat. Ez a tavasz még azokon a területeken is érezte­ti hatását, amelyeket nem bántott, nem tetőzött más természeti ka­tasztrófa. S ezek a szövetkezetek mégis képesek, és tudnak is segí­teni. Véletlen volna? Aligha. A tényekben ott van szocializmust épí­tő valóságunk minden tényezője. Próba és bizonyíték - írtuk cik­künk elején. A próbát váratlanul jött tényezők is sokasították, de a bizonyítékot már szövetkezeteink szolgálják. Mindannyiunk és holna­punk érdekében . . . „Egyek vagyunk veletek!** Dr. Horváth István felszólalása a Komszomol XVI. kongresszusán Kedden a Kreml kongresszusi pa­lotájában megkezdődött a Komszomol XVI. kongresszusa. A 25 millió komszo­­molistát képviselő, mintegy 4700 kül­dött viharos tapssal köszöntötte a kong­resszus elnökségét: Brezsnyevet, Koszi­gint, Podgornijt, valamint más kimagas­ló párt- és állami vezetőket. Az elfogadott napirend szerint a kül­döttek meghallgatták a Komszomol Köz­ponti Bizottságának beszámolóját, a köz­ponti revíziós bizottság beszámolóját, megválasztják a Komszomol központi szerveit. Az első napirendi pontnak megfelelően Jevgenyij Tyazselnyikov kétórás beszámo­lóban vázolta fel a szovjet ifjúság hely­zetét, a Komszomol-szervezeteknek a XV. kongresszus óta végzett munkáját, vala­mint az ifjúságnak a lenini hagyaték szel­lemében való nevelésével kapcsolatban a Komszomolra váró feladatokat. Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára kije­lentette: ,,A szovjet Komszomol különö­sen nagy figyelmet fordít a szocialista or­szágok testvéri szövetségeihez és ifjúságá­hoz fűződő barátság erősítésére. A szov­jet ifjak és lányok a szocialista világrend­­szerben a munkásosztály hatalmas vívmá­nyát látják, megbízható bástyáját azok­nak a népeknek, amelyek az imperializ­mus ellen, a békéért, a nemzeti függet­lenségért, a demokráciáért és a társadal­mi haladásért harcolnak.” Rámutatott arra, hogy a Komszomol legfontosabb feladata a marxizmus-leni­­nizmus mélyreható, alkotószellemű tanul­mányozása, annak elsajátítása, hogyan kell lenini módon dolgozni, tanulni és él­ni. Ebben segítik a párt és a nép dicső forradalmai, harcos és munka hagyomá­nyai. (Folytatás a 2. oldalon) Csapatvezetők találkozója Tegnap délelőtt zsúfolásig meg­telt a debreceni Lőwy Sándor Út­törőház nagyterme. A Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya és a Magyar Úttörők Szö­vetsége Hajdú-Bihar megyei El­nöksége szervezésében a megye ál­talános iskoláinak igazgatói, úttörő­csapat-vezetői gyűltek össze, hogy időszerű ifjúságpolitikai kérdések­ről tájékozódjanak. A hallgatóságot dr. Albert Béláné, a KISZ megyei bizottságának titkára üdvözölte, majd Szabó Ferenc, a KISZ intéző­­bizottság tagja, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége fő­titkára tartott előadást. Az MSZMP Központi Bizottságának februári, ifjúsággal foglalkozó ülésének ha­tározatait ismertette, különös te­kintettel az úttörőmozgalomra, majd nagy vonalakban vázolta a jö­vő tanév úttörőfeladatait. Ezután került sor Fülöp János, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettesének előadására. Beszélt az úttörőmozgalom helyzetéről, méltatta munkáját, valamint ismer­tette a megyei párt-vb határozatait az úttörőmozgalom munkájára vo­natkozóan. A több mint háromszáz főnyi hallgatóság nagy figyelemmel hall­gatta mindkét előadást. A Szovjetunió kormányának segítsége a magyar árvízkárosultaknak Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjet­unió magyarországi nagykövetét, aki átadta A. Ko­sziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek Fock Jenőhöz küldött levelét, amely így szól: „A Magyar Népköztársaságot ért elemi csapás­sal, az ország népgazdaságát és az északkelet-ma­gyarországi lakosságot ért jelentős csapással kap­csolatban a Szovjetunió kormánya és a magam nevében őszinte együttérzésemről biztosítom a MNK kormányát és az egész baráti magyar népet. Értesítem önt, hogy a szovjet kormány határo­zatot hozott, melynek értelmében térítés nélküli segélyként építőanyagokat, élelmiszert és egyéb elsődleges szükségleti cikket bocsát az Önök ren­delkezésére. Egyidejűleg a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Szövetségének végrehajtó bi­zottsága élelmiszert és egyéb cikkeket küld Ma­gyarországra. Eredményes küzdelmet ímpánok a testvéri ma­gyar népnek az elemi csapással vívott harcukban, kívánom az árvíz által okozott károk mielőbbi felszámolását.” (MTI) Fokozott árvíz elleni védekezés Tiszacsege és Tiszafüred térségében A tiszai árhullám a megye terü­letén levonulóban van. Tokaj és Polgár között az apadás már jelen­tős, a tetőző vízállásokhoz képest 50—70 centiméterrel alacsonyabb a jelenlegi vízszint. Kisebb az apadás mértéke Polgár és Tiszacsege kö­zött, most tetőzik az árhullám Egyek és Tiszafüred térségében. Jellemző az árhullám levonulásá­ra, hogy Tiszafüred térségében a tetőző 773 centiméteres vízállás — amely 8 centiméterrel meghaladta az eddig észlelt maximumot — 22 órán át tartotta magát és csak teg­nap jelentkezett mindössze 1 centi­­méteres apadás. Ennek következ­tében a töltések átázása tovább fokozódott. A védelemvezetés azonban megfelelő közerő és hon­védségi alakulattal a védekezést tervszerűen folytatja, s az elázott töltésszakaszt erősíti a töltéspadka kővel és földes zsákkal történő le­terhelésével. Legjobban átázott a töltés Egyek térségében, mintegy négyszáz méter hosszúságban. Erre a szakaszra ed­dig 600 tonna kő és mintegy 10 000 földes zsák került beépítésre, s to­vábbi 700 tonna követ és megfele­lő mennyiségű földes zsákot szállí­tottak a helyszínre. A fővédvonalon történő védeke­zés mellett erőteljes munka folyik a Tiszafüred—Tiszacsege közti mű­­út melletti lokalizációs vonal építé­sénél, ahol 50 földmunkagép dolgo­zik és eddig 25 000 köbméter földet építettek be. A lokalizációs vonal építése a kö­zeli napokban befejeződik, amikor­­is egy megfelelő biztonságot nyújtó második védvonal fog rendelkezés­re állni a legveszélyeztetettebb fő­védvonal mögött. Így különösebb aggodalomra nincs ok. A Berettyón és a Sebes-Körösön az árhullám levonulóban van. A Körösökön és a Tiszán egyidejű­leg levonuló árhullám miatt azon­ban tartósan zárva kell tartani elő­reláthatólag a Hortobágy—Berettyó főcsatorna mezőtúri torkolati árvíz kapuját. Ennek következtében a torkolatnál kialakuló igen magas várható vízállások miatt — árvíz­biztonsági okokból — az árvízvé­delmi kormánybizottság elrendelte Hortobágy térségében a belvizek le­vezetésének korlátozását. Ennek érdekében Hajdú-Bihar területén a Hortobágy—Berettyó menti belvíz­­rendszerekből a belvizek átemelését kisebb mértékben korlátozták és el­rendelték a Nagyiván térségében levő legelőn elhelyezkedő tározóba történő belvíztárolást. A jelenlegi helyzetben — amely elsősorban a püspökladányi járás területét érinti — azonban a bel­vizek további elvezetését a korlá­tozott vízmennyiségekkel is na­gyobb károkozás nélkül biztosítani tudja a Tiszántúli Vízügyi Igazga­tóság. B. S. Dégen Imre árvízvédelmi kor­mánybiztos szerdán megtekintette Szeged város és a Szeged környéki Tisza-szakasz védelmi munkálatait. Megbeszélést folytatott a védelem helyi irányítóival, majd a védeke­zés borsod-hevesi szakaszára re­pült, és a helyszínen tett intézke­déseket a védekezés hatékonyságá­nak növelésére. (MTI) Megkezdődött a magyar-szovjet együttműködési bizottság ülése Szerdán délelőtt Budapesten a Parlament épületében megkezdő­dött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizottság IX. ülése. A tanácskozásokon a magyar, il­letve szovjet delegációt Apró An­tal és Mihail Les­zecsko miniszter­elnök-helyettesek vezetik. (MTI) Az árvíz­­károsultak segítése MEGYEI OPERATÍV BIZOTTSÁG ALAKULT Debrecenben tegnap délelőtt Já­­noszky Mihálynénak, a Vöröske­reszt megyei titkárának elnökleté­vel lezajlott ülés keretében megala­kult az árvízkárosultakat megsegí­tő megyei operatív bizottság. A bi­zottságban az irányító és koordi­náló munkát végző Vöröskereszten kívül részt vesznek a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, a Nőtanács, a KISZ, az MTI, az OTP, a KIOSZ képvi­selői. A bizottságot a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány május 21-én hozott határozata alap­ján, a határozat javaslatait figye­lembe véve alakították meg. A bi­zottság titkára Jánószky Mihályné, helyettese Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára lett. Még az országos intézkedések előtt, a szó legszorosabb értelmé­ben a lakosság köréből jött kezde­ményezésre megkezdődött me­gyénkben a gyűjtés, felajánlás az árvíz sújtotta területek lakóinak megsegítésére. Magánosok, üzemek, termelőszövetkezetek tettek fel­ajánlást, küldték el a segítségül szánt ruhaneműket, élelmet, takar­mányt a szomszéd megyébe. Említ­sük meg a segítségadás új, szó­ eredményeit: több mint négyszáz gyerek elhelyezését vállalták edd a debreceniek. Se szeri, se száma a magán­személyektől érkező fel­ajánlásoknak, legyen ruhaneműről vagy pénzről szó. Nemcsak a megye, az egész or­szág megmozdult a segítés érdeké­ben. Szükség volt létrehozni a me­gyei operatív bizottságokat, melyek összehangolják, irányítják, lebop­­lítják azt a munkát, méllyé­­gítés jár. A kormány hatér­­telmében valamennyi Vöröskereszt szerez­ett munkát, s ' gok után a nak a já­ terüld t­ŕ £% % %% ’ O & i ben © \\ ve az » a v

Next