Hajdú-Bihari Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 185. SZÁM • ÁR­A : 1,20 FO­RI­N­T • 1970. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT Miniszteri utasítás az intenzív betegellátásról Az egészségügyi miniszter utasí­tást adott ki az intenzív betegellá­tás szervezési irányelveiről. Mint intézkedés megállapítja, a korszerű egészségügyi ellátás megköveteli, hogy minden beteg ott részesüljön gyógykezelésben, ahol az állapotá­nak megfelelő szakismeretek és a szükséges felszerelés is rendelkezés­re áll. Ennek az úgynevezett fokoza­tos (progresszív) betegellátásnak egyik jelentős szakasza az életve­szélyes állapotban levő betegek meg­mentését szolgáló intenzív ellátási egységek létrehozása. A közvetlen életveszély kivédésé­re — ha a hagyományos gyógyító el­járások elégtelenek — sajátosan szervezett komplex kezelésre, úgy­nevezett intenzív betegellátásra van szükség. Ehhez azonban jelentős személyi felszerelési és szervezési követelményeknek kell eleget ten­ni, éppen ezért az intenzív ellátás csak fokozatosan vezethető be. Az intenzív betegellátást az öt­éves terv végéig az egészségügyi minisztérium közvetlen felügyelete alatt működő országos intézetekben, valamint az egyetemi klinikákon és az orvostovábbképző intézetekben is megszervezik, hasonlóképpen a közlekedés- és postaügyi miniszter felügyelete alá tartozó intézmé­nyekben is. Az utasítás kimondja: tekintet nélkül arra, hogy a kórházban mű­ködik-e intenzív betegellátó egység, valamennyi osztályon külön kórte­remről, úgynevezett őrzőszobáról, postoperatív szobáról célszerű gon­doskodni. Ezekben az állandó meg­figyelésre szoruló súlyos de nem közvetlenül életveszélyes állapot­ban levő betegeket kell elhelyezni. (MTI) Lemondás az erőszakról Kidolgozták és parafálták a szovjet-nyugatnémet szerződést Moszkva (TASZSZ) Pénteken Moszkvában befejeződ­tek a tárgyalások, amelyeket kor­mánya nevében július 27. óta foly­tatott Andrej Gromiko szovjet és Walter Scheel nyugatnémet­ kül­ügyminiszter. A tárgyalásokon meg­vizsgálták a két állam közötti kap­csolatok további fejlesztésének kér­déseit. A felek kölcsönös megelégedésé­re a tárgyalások eredményeként ki­dolgozták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szer­ződés szövegét, és pénteken parafál­ták is. A külügyminiszterek között esz­mecsere folyt egész sor, a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémáról. A szovjet-nyugatnémet szerződés parafálásának aktusa 45 percig tar­tott. A hivatalos aktus előtt Gromi­ko szovjet és Scheel nyugatnémet külügyminiszter nyilatkozott a tv riportereinek. **­ Walter Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter pénteken hazautazott Moszkvából. A Seremetyevi repülő­téren, amelyet szovjet és nyugat­német zászlók díszítettek, Gromiko szovjet külügyminiszter, Igor Zemszkov külügyminisztériumi ál­lamtitkár és más hivatalos szemé­lyiség búcsúztatták Walter Scheelt. Jelen voltak Helmut Allardt, az NSZK moszkvai nagykövete, a nagykövetség több munkatársa, szovjet és külföldi újságírók. Walter Scheellel együtt elutazott Moszkvából Egon Bahr, a szövetsé­gi kancellári hivatal államtitkára, Paul Frank külügyminisztériumi államtitkár és a nyugatnémet kül­ügyminiszter kíséretének több tag­ja. Az első lépés Bonn-Párizs (MTI) A péntek reggeli nyugatnémet la­pok kivétel nélkül címoldalukon adnak hírt a Szovjetunió és Nyu­­gat-Németország között Moszkvá­ban létrejött megállapodásról. Az eseményhez azonban csak kevés kommentárt fűznek. A szociáldemokrata Neue Ruhr- Zeitung annak a véleménynek ad hangot, hogy a szovjet—nyugatné­met szerződés „kezdet” a két or­szág kapcsolatai normalizálásának útján. A lap szerint a szerződés két jelentős ponton nyugszik: 1. A második világháború után kialakult jelenlegi európai erővi­szonyoknak az elismerésén. 2. A szerződés lehetővé teszi az egymás tiszteletben tartásán és a kölcsönös bizalmon alapuló együtt­működés fejlesztését, amelynek ma­gában kell foglalnia mind a gazda­sági, mind a politikai területet. A jobboldali párizsi Aurore pén­teki kommentárjában „a nemzetkö­zi politika jelentős eseményének” nevezi a Moszkvában folytatott szovjet—nyugatnémet tárgyalások eredményes befejezését. A baloldali független Combat szerint Scheel és Gromiko megálla­podása csak az első lépés, amelyet további döntő lépések követnek majd, mint például Bonn és Varsó kétoldalú szerződése. (Folytatás a 2. oldalon) Korszerű minőségi vizsgálati módszer a BIOGAL-nan A BIOGAL Gyógyszergyárban igen nagy gondot fordítanak a gyógyszerek minőségi vizsgálatára. A minőségi ellenőrző főosztály far­makológiai osztályán élő állatokon vizsgálják, nincsenek-e a gyártott gyógyszereknek olyan szennyező­dései, amelyek ártalmasak az em­beri szervezetre. Néha az egyébként steril gyógyszerek is tartalmazhat­nak úgynevezett pyrogen, magya­rul lázkeltő anyagokat (ezek le­hetnek a sterilizálásnál elpusztult kórokozók testei is). A vizsgálat egyszerű, a vizsgálni kívánt gyógy­szer oldatát élő állatba, például nyúlba fecskendezik, s folyamato­san mérik a nyúl testhőmérsékle­tét. Ha az megemelkedik, a vizs­gált anyag nem pyrogén, gyógyá­szati célra nem alkalmas. Régeb­ben az állatok végbelében mérték a hőmérsékletet. Ez kényelmetlen és időt rabló eljárás volt. Erre a cél­ra jelenleg elektronikus műszere­ket alkalmaznak. Az ELLAB nevű készüléken egyszerre harminc nyúl hőmérsékletét lehet mérni. A képen látható RECORDER ugyancsak ti­zenkét nyulat mér, de a mérési adatokat azonnal le is írja. Másik fontos vizsgálat a vérplaz­mapótló Plasmodex oldat minősé­gét méri. Ez az úgynevezett ana­­phylactogén vizsgálat. Ennek során azt állapítják meg, tartalmaz-e a Plasmodex oldat olyan anyagokat,­­ amelyek ellenanyagokat, antiteste­­­­ket termeltetnek a szervezettel, is (Ugyanolyan jellegűek ezek az anti­testek, mint amelyek akkor kép­ződnek, ha például idegen szervet ültetnek át az emberbe.) A másik képen látható tengerimalac kapja a fél milliliter Plasmodexet, elő­ször 3-szor kétnaponként, majd há­rom hét múlva ismét kapnak. Ha a vizsgált anyag tartalmazott antites­tet képző anyagot, a tengerima­lac 2—3 órán belül elpusztul. A farmakológia dolgozói "Szurkolnak a kísérleti állatok életben maradá­sáért, hiszen ez a tény a Plasmo­dexet előállító munkások jó mun­káját dicséri. Nyulak lázát méri a RECORDER Antitest képződött? Három óra múlva eldől. (Fotó: Kalmár István) A KERIPAR Vállalat kiállítást nyitott a BNV területén, amelyen be­mutatja a most kifejlesztett korszerű, új típusú modul üzletberendezéseit. A bemutatott berendezések lényege, hogy azokat csavarmentesen a Merk­­lin-rendszerhez hasonlóan lehet variálni. Az új típusú üzletberendezés, élelmiszerek árusításához felszerelve. (KS-fotó — Esztergály Keve felvételei) Is jó magyar kiejtés ELŐADÁS AZ ANYANYELVI KONFERENCIÁN A szokásos kemény, s intenzív munkarendtől némileg eltért a teg­nap augusztus 7-én az Anyanyelvi Konferencia programja. Délelőtt dr. Deme László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének fő­munkatársa tartott előadást A jó magyar kiejtés címmel. Mint mon­dotta: — A kiejtés — mint a nyelvhasz­nálatnak legtöbb alapkérdése — a társadalmi beszédgyakorlat függvé­nye, és a beszéd társadalmi hatá­sának tényezője. Normája: a közös gyakorlatban a kommunikáció szempontjából leghasznosabbnak (és másodlagosan esztétikailag is leghatásosabbnak) bizonyult moz­­zanatok-sajátságok állománya, ille­tőleg rendszere. A továbbiakban a magyar kiejtés sajátságairól, jellemző tulajdonsá­gairól beszélt, s a kinn élő magyar tanításnak szóló, különösen fontos gondolattal zárta előadását: — A kiejtés tanításában alsó fo­kon az artikulációs-akusztikai jel­legű, később azonban már az értel­mi (és érzelmi) horderejű mozza­natokat helyezzük előtérbe. A he­lyes szövegreprodukciót gondos ér­telmi elemzés készíti elő, s így a he­lyes kiejtésre nevelés egyben értel­mi benevelés; a helyes reprodukció jó beidegzője a helyes, jó magyar nyelven való beszéd készségének is. Dr. Deme László előadása után dr. Wacha Imre, az MTA Nyelv­­tudományi Intézetének munkatársa kiejtési, olvasási gyakorlatot veze­tett a külföldről érkezett magyar vendégek részére. Délután, az estébe nyúlóan az Anyanyelvi Konferencia résztvevői a Hortobágyra kirándultak. Ma, augusztus 8-án előadást tart dr. Imre Samu, az MTA Nyelvtu­dományi Intézetének osztályvezető­je, aki a magyar nyelvjárásokról beszél, dr. Szende Aladár főiskolai docens­­ anyanyelvünk gazdagságát elemzi majd, és dr. Kovács Kálmán tanszékvezető egyetemi docens a mai magyar prózáról ad áttekintést. Érvényesü­lnek-e az ifjú diplomások? MIT KUTAT A FELSŐOKTATÁSI PEDAGÓGIAI KUTATÓKÖZPONT? Több tucat téma jelzi: élénkült a felső­oktatás életére - szervezetére, tartalmi munkájára, továbbfejlesztésére - vonat­kozó kutatás. Az egyetemek, főiskolák je­lenével, jövőjével fiatal intézmény, a fel­sőoktatási pedagógiai kutatóközpont fog­lalkozik. Milyen témák szerepelnek idei terveikben? - erről tájékoztatták az MTI munkatársát. Az egyetemi felvételeknél világszerte gond a képesség és az alkalmasság meg­állapítása. Ennek vizsgálatára dolgoztak ki kísérleti módszereket, és azokat első­ként az erdészeti és faipari egyetemen pró­bálják ki. Nyomon kísérik az egyetemi előkészítőkre jelentkezett és az azt elvég­zett fiatalok sorsát; szociológiai, lélektani vizsgálatok mellett egyetemista korukban is megfigyelik életútjukat, elemzik egyete­mi eredményeiket, összevetik tanulmányi munkájukat az érettségivel és a felvételi vizsgával. A Marx Károly Közgazdaság­­tudományi Egyetem azt is figyelemmel kí­séri, hogy a munkás-paraszt szülők egye­temre került hátrányos helyzetű gyermekei az egyetem befejezése után hogyan illesz­kednek az új környezetbe. A fiatal - jó éven aluli - szakemberek, értelmiségiek helyzetének, szociális viszo­nyainak megfigyelését, elhelyezkedésük részletkérdéseit, szakmai és művelődési körülményeit is vizsgálják a kutatók. A Csongrád megyében, valamint a főváros­ban végzett kísérleti megfigyelés eredmé­nyeit tartalmazó megállapításokat hama­rosan tanulmánykötetben is kiadják. Egy másik érdekes vállalkozás: össze­vetik az egyetemen elért teljesít­m­ényt - a szakmai, gyakorlati és­ társadalmi tevé­kenységet­­ a későbbi érvényesüléssel, azaz, ki, hogyan tudott elhelyezkedni és hogyan állja meg helyét a gyakorlatban. Kísérletképpen például 50 tehetségesnek ítélt orvostanhallgató életútjának további alakulását is nyomon követik, hogy meg­figyeléseket tehessenek a tehetségek fel­ismerésére és fejlesztésére vonatkozóan. Az oktatás módszereit, eszközeit ille­tően kísérleteket folytatnak például a ka­zettás filmek, a zárt láncú televíziós rend­szerek, az oktatógépek és a diafilmek al­kalmazási lehetőségeiről a felsőoktatás­ban. Pályázatot írnak ki olyan oktatófil­mekre, amelyek egyetemi, főiskolai szin­ten dolgozzák fel az egyes tananyagrész­­leteket. (MTI)

Next