Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
A városi pártbizottság beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) A kommunális ellátottságról szólva a beszámoló megállapította, hogy a háztartások gázellátása megnyugtatóan rendezve van, a város vízellátását azonban csak akkor lehet megfelelően biztosítani, ha a Keleti-főcsatorna vizét bevezetik a városba. Négy év alatt sokat javult az orvosi ellátás a városban: 12 új orvosi rendelő létesült, teljesen kiépült a gyermekorvosi hálózat, növekedett az üzemorvosok száma. Szükség van azonban a városban egy új rendelőintézetre és egy legalább 800 ágyas kórházra, amelynek elkezdése már a IV. ötéves tervben szerepel. A város nagy gondjai közé tartozik a gyermekintézmények jelenlegi helyzete. Az óvodafejlesztést csak úgy lehet megoldani, ha az üzemek, vállalatok is nagyobb áldozatot vállalnak a cél érdekében. Elsősorban a munkás-paraszt gyerekek segítése érdekében a kollégiumi helyek számát is növelni kell a városban. A gazdasági eredményeket, terveket összegezve a városi pártbizottság megállapította, hogy Debrecen kellő adottságokkal rendelkezik a további nagymértékű iparfejlesztéshez. Arra van szükség, hogy öszszehangolt tervek alapján, az erőforrások még fokozottabb koncentrálásával minden erőt mozgósítsanak a célok elérése érdekében. A tömegszervezetek munkájáról szólva a beszámoló megállapítja, hogy az utóbbi években a HISZ- szervezetekben a politikai munka tartalma, módszerei és formái egyre inkább megfelelnek a követelményeknek, a szakszervezetek szervei és aktivistái pedig eredményesen közvetítik, magyarázzák a párt politikáját, és mozgósítanak végrehajtására. Eredményesen segített ebben a többi tömegszervezet is. A tanácsok az elmúlt években javították tömegkapcsolatukat, az apparátus munkájára pedig jellemző a nagyobb szakszerűség, amely a gyorsabb ügyintézésben is megnyilvánul. A városi pártbizottság beszámolója ezekkel a gondolatokkal fejeződött be: „A IX. kongresszus óta eltelt időszak eredményes, sikerekben gazdag volt. A végzett munkáért köszönetünket fejezzük ki elsősorban városunk munkásosztályának, ■amelyre terveink megvalósításában mindig a legszilárdabban támaszkodhattunk, termelőszövetkezeti parasztságunknak, értelmiségünknek, a pártszervezeteknek, a párttagoknak és pártonkívülieknek, mindazoknak, akik az elmúlt négy esztendőben a párt politikájának végrehajtásán fáradoztak. A közvélemény nagyra értékeli azt a munkát, amelyet a város pártszervei ésszervezetei a párt és a kormány helyes politikájának érvényesítésében kifejtettek.” Az írásbeli beszámoló — és az ahhoz mellékelt, a X. kongresszus irányelveiről és a szervezeti szabályzat tervezetéről folytatott viták tapasztalatait összegző jelentés — kiegészítéseként dr. Szilágyi Gábor elmondotta a pártértekezleten, hogy az alapszervezetekben megtartott taggyűlésekre a bátor, felelősségteljes véleménynyilvánítás volt jellemző. Debrecen kommunistái kifejezésre juttatták, hogy a IX. kongresszuson elfogadott irányvonal kiállta az élet próbáját, s egyetértenek a következő évek terveivel is. Világosan látják, hogy a párt és a munkásosztály vezető szerepe hatalmi kérdés, amely végsősoron a gazdasági, politikai és az ideológiai célkitűzések megvalósításában realizálódik. A párttagok helyesléssel nyugtázzák a munkásosztály helyzete érdekében érvényesített intézkedéseket, s hasonlókat várnak a jövőben is. A közös ügy féltése vezeti a munkásokat akkor, amikor hangot adnak a hibákat ostorozó véleményüknek is. Debrecen jellegéből adódóan jelentős szerepet kap a város életében az értelmiség, és ez a tény a taggyűlési vitákban is tükröződött. A pártszervezetek sokat tettek és tesznek annak érdekében, hogy az értelmiség munkája erkölcsileg és anyagilag elismerésre kerüljön, és fellépnek az értelmiség helyét, szerepét tévesen értelmező nézetek ellen. A taggyűlési viták során sok szó esett az ifjúságról. A különböző vélemények összegzése pozitív eredményt hoz: a város párttagsága tapasztalatok alapján véli úgy, hogy érettek, felelősségteljes gondolkodásra képesek a mai fiatalok, lehetőség van arra, hogy a párttagság alsó korhatárát leszállítsák, és parasztszármazásúak nem is nagyon jelentkeznek az egyetemre. Ezek között szerepel, hogy a pedagóguspálya nem elég vonzó, hogy a vidéki középiskolák színvonala nem elég megfelelő, és hogy nincs meg az a segítség, amit a kollégiumok nyújthatnának. Kozma Ilona, a MEDICOR Művek csoportvezetője arról számolt be, hogy a korábbi években jelentkező problémák megoldódtak gyárukban, s ez jó hangulatot szül a munkásasszonyok körében. Lamos József, a minőségi szabó ktsz elnöke annak a segítségnek a jelentőségét méltatta, amelyet a pártszervek nyújtanak az ipari üzemeknek. Felszólalása második részében a városi munkásőr zászlóalj elismerésre méltó, eredményes munkájáról adott számot. Mit jelent a művészet a szocializmust építő ember számára, és mit jelent a művésznek az a tény, hogy szocialista társadalomban dolgozhat? — ez volt a kezdő gondolata Varga Magda operaénekes, a Csokonai Színház küldötte felszólalásának. Többek között kijelentette, hogy a művészek fokozott felelősséget éreznek közönségük művészi neveléséért. Dr. Karmazsin László, az Orvostudományi Egyetem docense először az országosan is gondot jelentő középkáderhiányról beszélt, majd ő is a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásával foglalkozott. Körtvélyesi Gyula, a városi KISZ-bizottság titkára felszólalásában annak rendkívül nagy jelentőségét hangsúlyozta, hogy a fiatal párttagok legfontosabb pártmegbizatásként dolgozzanak a KISZ-szervezetekben. Ismertette azokat az akciókat is, amelyekkel az ifjúsági szövetség arra teremt lehetőséget a fiataloknak, hogy tetteik révén éljenek szocialista emberré. S alig hogy elhangzottak a KISZ- titkár szavai, kürtszó harsant, a kitárt ajtókon jöttek a kék és vörös nyakkendős gyerekek köszönteni a felnőttek, a kommunisták tanácskozását. A meghatóan szép epizód után Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Nyugodt politikai hangulat A következő részben a beszámoló részletesen elemezte a város lakosságának társadalmi rétegződését, foglalkozott az egyes osztályok és rétegek körében tapasztalható politikai, erkölcsi, ideológiai nézetekkel. Megállapította a beszámoló, hogy a szocialista demokrácia érvényesülésének és kiteljesedésének feltételei adottak a városban. A Hazafias Népfront különösen sokat tesz annak érdekében, hogy minél nagyobb tömegek vegyenek részt a közügyek intézésében, a gazdasági irányítás reformja során pedig egyre jobb feltételei érnek meg az üzemi demokrácia érvényesülésének is. A tömegpolitikai munka eredményeit egy-egy nagy akció — mint tavaly a polgári védelmi nagygyakorlat — alkalmával konkrétan is le lehet mérni, de mégis többet mond talán az a tény, hogy a városban nyugodt politikai hangulat van. Ennek kialakításában szerepet játszott a munkásmozgalom nagy évfordulóinak megünneplése, és egyre nagyobb a jelentőségük a pártnapoknak, ahol az emberek választ kaphatnak az őket foglalkoztató kérdésekre. Az elmúlt tanévben párt- és tömegszervezeti oktatásban közel 30 ezren vettek részt, ez a szám lényegesen nagyobb a négy évvel korábbinál. Semmilyen mértékegységgel nem mérhető pontosan annak a munkának az eredménye, amelyet Debrecen kommunistái azért végeznek, hogy a város lakói ideológiailag tisztán látó emberek legyenek. A beszámoló is — bár vitathatatlanul vannak eredmények — főként a tennivalókkal foglalkozott. Ezek között a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméinek terjesztésével, abban a városban, amelyhez hasonló gazdag haladó és forradalmi hagyományokkal kevés város rendelkezhet! A pártszervezeteknek nagy feladatot jelentett és jelent a kispolgári erkölcs és ízlés elleni küzdelem — esetenként nem is tudják megfelelően értelmezni —, valamint az, hogy az emberekkel megértessék az anyagi érdekeltség és az erkölcscsel ellenkező anyagiasság közötti különbséget. Tudományos és oktatás! centrum Debrecen város másik fő jellemzője, hogy rendkívül jelentős szellemi erőket is összefog, s nemcsak a megye, hanem az egész Tiszántúl tudományos életének centruma. A városi pártbizottság ezt a kérdést a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvének megfelelően kezelte, s a pártszervek fontos feladatnak tartották, hogy a tudományos kutatómunkával foglalkozzanak. Nem vállalják azonban a tudományok szakmai kérdéseinek eldöntésében a tudományos fórumok szerepét. A városi pártbizottság és a tudományos intézményeknél működő pártszervezetek azt tekintik feladatuknak, hogy következetesen szálljanak síkra a tudományos közélet tisztaságáért, a szellemi alkotómunka egészséges, demokratikus légkörének biztosításáért, bátorítsák a tudományos vitákat, támogassák a tudomány egészséges fejlődését, az időszerű, a társadalom számára fontos kérdések bátor kutatására irányítsák a tudományos erők jelentős részét. Örömmel üdvözölhető az a tény, hogy egyre jobb kapcsolat alakul ki a munka során a tudományos intézmények és a termelőüzemek között. Debrecen város felsőoktatási intézményeiben — nappali és levelező tagozaton — összesen 5222 hallgató tanul. Az általános iskolákban 16 336, a középiskolákban 7800 — esti és levelező tagozaton még 3196 —, a szakmunkásképző intézetekben 6885 gyermek ismerkedik az általános és szakmai ismeretekkel. Az oktatási reform végrehajtása során a pedagógus pártszervezetek arra fordítottak gondot, hogy a pedagógusok elfogadják és a gyakorlatban is megvalósítsák a nevelésközpontú oktatást, szilárduljon a tantestületek eszmei-politikai egysége, javuljon a világnézeti és erkölcsi nevelés színvonala, ezeket a célkitűzéseket általánosságban sikerült is elérni Debrecen iskoláiban. Nagy feladatot jelent a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, hogy tanulmányaik során ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Az utóbbi évek sok nagy munkájának eredményeként könyvelhető el az is, hogy a városban sikerült olyan kulturális életet teremteni, amely átfogó jellegével, gazdag, sokszínű programjával, országos és nemzetközi rendezvényeivel, a tömegkulturális munka lehetőségeivel biztosította a széles körű érdeklődést, a különböző társadalmi rétegek művelődését és szórakoztatását. Gondoljunk a kórusfesztiválra, a szinkronfilmszemlére, a színházi napokra, a virágkarneválra, az immár kétszer megrendezett országos nyári tárlatra, a nemzetközi gyermekrajz-pályázatra, nyári egyetemekre, az Alföldben folyó vitákra. A beszámoló megállapítja, hogy bár az elmúlt négy év alatt nem nőtt jelentősen a kulturális intézmények száma, nőtt a népművelés társadalmi hatása. Lehetőséget nyújtott a város szocialista eszmeiségű alkotások bemutatására (Lenin-rekviem, Magyar Kórusszimfónia, Nap a város felett), és művészeti pályázatokkal, díjakkal is ösztönzőleg hatott az alkotóművészetek fejlődésére. Az írásban kiküldött beszámoló utolsó része a konkrét pártélettel, pártmunkával foglalkozik. A statisztika adatai szerint Debrecen városban jelenleg 11 841 kommunista dolgozik azért, hogy még jobb eredményeket érhessünk el, még többen megértsék és magukévá tegyék korunk leghaladóbb eszméit. A párttagokat 363 alapszervezet fogja össze, s a városi pártbizottság irányítása alá 11 pártbizottság és 17 csúcsvezetőség tartozik. A pártértekezlet vitája Az előterjesztett beszámolók vitájában elsőként Kiss Sándor, a MÁV üzemi pártbizottságának titkára szólalt fel. Mondanivalójával a kongresszusi irányelvekhez kapcsolódott, s tényekkel alátámasztva állította, hogy a párttagság döntő többsége közvetve vagy közvetlenül részt vehet a fontos döntések meghozatalában, a politika irányításában. Felhívta azonban a figyelmet arra — hiszen nyilván nemcsak a MÁV-nál tapasztalható jelenség —, hogy egyes vezetők a kapott tájékoztatásokat nem adják tovább a dolgozóknak. Czinege Gyula, a csapágygyár munkája legilletékesebbként számolt be arról, hogy a szocialista brigádoknak nemcsak a termelési eredményekben, hanem a politikai munkában is nagyon nagy jelentősége van. Az ő brigádjuk egy moszkvai csapágygyári brigáddal áll testvéri kapcsolatban, s ennek a politikai hatása is igen nagy. Elmondta azt is, hogy a gyárban az utóbbi években felvett új párttagok kétharmada szocialista brigádokban érett kommunistává. Debrecen legtöbb nőt foglalkoztató üzemének párttitkára, Balogh Mihályné a ruhagyári munkásaszszonyok gondjairól, helyzetéről számolt be, s nemcsak az eredményeket mondta el, hanem azokat a szemléletbeli hibákat is, amiken változtatni komoly politikai feladat. A pártértekezlet egyik legnagyobb visszhangra talált felszólalása volt Korponai Lajos vagongyári munkásé. A munkásosztály vezető szerepének érvényesüléséről beszélt, s leszögezte, hogy a vagongyári munkások nincsenek teljesen megelégedve a jelenlegi helyzettel. Úgy veszik észre, hogy az egyes választott testületekben nem nő, hanem inkább csökken a munkások aránya. Pedig egyre több művelt, széles látókörű munkás dolgozik a város üzemeiben. A lakásproblémákkal kapcsolatban Korponai Lajos felvetette, hogy bár a lakások száma ettől nem lesz több, mégis nagyobb figyelmet kell fordítani a lakások igazságos, demokratikus úton történő elosztására, mert ez is politikai jelentőségű kérdés. Czinege Albertnek, a Kossuth Lajos Tudományegyetem pártbizottsága titkárának felszólalásából elsősorban kiemelésre kívánkozik az a rész, amelyben a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésével foglalkozott. Vázolta azokat az okokat is, amelyek miatt a munkás- IT.VTníT- BIHARI NAPLÓ - 1970. OKTOBER 18. Karakas László felszólalása A megyei pártbizottság nevében üdvözölte a pártértekezletet, munkájához sok sikert kívánt, majd így folytatta: — A városi pártbizottság által a pártértekezlet elé terjesztett anyagok — a beszámoló a végzett munkáról, a szóbeli kiegészítés, a kongresszusi dokumentumok vitáinak összegzése — jól tükrözik azt a fejlődést, amely a IX. kongresszus óta a város politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében végbement. Ugyancsak elismerésre méltó, ahogy a hozzászólók elemzik a helyzetet, ahogy dicsérnek és elmarasztalnak. A vita azt bizonyítja, hogy az elvtársak magukkal hozták az alapszervezeti taggyűlések felelősségtudatát, harcos vitaszellemét, növekvő tettrekészségét. Mindez egyben biztosíték is arra, hogy a pártértekezlet tartalmát az eleven élet szabja meg, hogy a tanácskozás valóságos kérdésekre ad helyes válaszokat, és a tényleges feladatokat sűríti majd határozatokba. A városi pártbizottság irányító, ellenőrző munkája, munkamódszere az elmúlt négy év során tovább fejlődött, ami a pártszervek és szervezetek eredményes munkájában és a város sokirányú fejlődésében jut kifejezésre. Ezt a felelősségteljes, eredményes munkát a megyei pártbizottság elismeri, és megköszöni a város párt-, társadalmi, állami, gazdasági szerveiben dolgozó kommunistáknak és az eredményekhez nagymértékben hozzájáruló párton kívüli dolgozóknak. Jelentősnek tartjuk, hogy a politikai légkör egészségesen fejlődött a város egész társadalmi életében, a párton belül és kívül egyaránt. Nyugodt, kiegyensúlyozott munka folyik. Növekedett a párttagok felelőssége, részvétele a párt politikájának gyakorlati megvalósításában, nőtt a közéleti aktivitás. Karakas elvtárs a továbbiakban szólt a harmadik ötéves terv végrehajtásáról, a város új ipari beruházásairól, a gyártmányfejlesztésről. Kiemelte: a város párt- és állami vezetése jól gazdálkodott a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőkkel, a feltételekkel, a lehetőségekkel. Az általános fejlődésen belül legnagyobb gond az, hogy a termelékenység nem alakult megfelelően. Debrecen általános fejlődését és az életkörülmények javulását méltatta ezután. Hangsúlyozta, hogy az életszínvonalat nagymértékben befolyásolja a lakásellátottság. Az építés növekedése ellenére sem megfelelő a lakásellátottság. A Központi Bizottság lakásépítési és elosztási határozatának szellemében is csak hosszabb idő távlatában lehet megoldani a helyzetet. A megoldás útja egyrészt a lakásépítés meggyorsítása állami, szövetkezeti és magánépítéssel, másrészt a lakáselosztási elvek szigorú megtartása. A továbbiakban a tudati fejlődést elemezte Karakas elvtárs, majd társadalmunk osztályainak, rétegeinek munkáját méltatta. Külön szólt a párt nő- és ifjúságpolitikájáról. Amint mondotta, a városi pártbizottság tevékenységében eddig is jelentős helyet foglalt el a nők helyzetének javításával és az ifjúságot érintő kérdésekkel való foglalkozás. A pártértekezlet vitája biztatás a jövőre, hogy ezután sem veszít jelentőségéből a nő- és ifjúságpolitikai munka. A párt ideológiai munkájáról szólva megállapította, hogy itt is előtérbe kerültek a gazdasági élet kérdései. Majd így folytatta: A párttagságot, a megye, a város közvéleményét élénken foglalkoztatja a munkás- és parasztszülők gyermekeinek továbbtanulása. A város egyetemein az országosnál kedvezőbb arányban nyernek felvételt a fizikai dolgozó szülők gyermekei: a Kossuth Egyetemen 49, az Orvostudományin 31, az Agrártudományin 47 százalék ez az arány. Ez az egyetemi szervek jó munkáját mutatja. A tendencia azonban csökkenő, s ezt elemezni szükséges, hogy idejében megfelelően intézkedni tudjunk. Szükséges, hogy a munkások, parasztok tehetséges gyermekei fokozottabb politikai, szociális, pedagógiai segítséget kapjanak az iskoláktól, a pedagógusoktól, a társadalom valamennyi szervétől. Befejezésül arra hívta fel a figyelmet Karakas elvtárs, hogy Debrecen fejlődésének üteme lassúbb, mint más hasonló nagyságú városoké. Látjuk feladatainkat is. A megyei és a városi pártbizottságnak, az állami, gazdasági és a különböző intézetek vezetőinek a lehetőségeikhez képest mindent meg kell tenniük azért, hogy a város jelentőségének megfelelően fejlődjön tovább. Szilágyi Zoltán, a Bocskai Tsz párttitkára felszólalásában nemcsak a saját, hanem a többi debreceni termelőszövetkezet problémáinak is hangot adott, s többek között felvetette, hogy a tanyán lakóknak nincs megfelelő művelődési, szórakozási lehetőségük. Ebédszünet után Balogh Mihályné vette át az elnöki tisztet, s először Kovács Bélát, a mandátumvizsgáló bizottság elnökét kérte fel, hogy tegye meg jelentését. Utána dr. Ács István, a városi tanács vbelnöke szólalt fel. A városfejlesztés terveinek ismertetése, az azokkal kapcsolatos problémák elemzése után arról beszélt, milyen feladat is vár a jövőben a tanácsokra, hogy eleget tehessenek feladataiknak mint államigazgatási, önkormányzati és népképviseleti szervek. A pártszervezetekre nagy feladatok hárultak az elmúlt években — mondotta Rácz Elemér, a BIOGAL Gyógyszergyár pártbizottságának titkára —, de felnőttek a feladatokhoz, képesek elvégezni azokat. A vezetőségválasztó taggyűlések bizonyították a párttagság politikai érettségét, fegyelmezettségét. Debrecen legfiatalabb üzemének képviseletében Nagy László igazgató beszélt a konzervgyár eredményeiről, problémáiról. Egy vállalat ezer szállal kötődik környezetéhez — mondotta —, nem lehet közömbös számára, hogy milyen a város és a megye gazdasági és politikai élete. Szabó Imre, az MGM dolgozója arra hívta fel a figyelmet, hogy a helytelenül értelmezett anyagi ösztönzés ellen a pártszervezeteknek határozottan fel kell lépni, s hogy a pártszervezet serkentse, ösztönözze a gazdasági vezetést a jobb gazdálkodás szervezésére. Szendi Sándor, a Szakszervezetek , Megyei Tanácsának titkára a munkaverseny mozgalom eredményei(Folytatás a 3. oldalon)