Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
Ma este Budapestre érkezik az NSZK gazdaságügyi minisztere Vasárnap este Budapestre érkezik dr. Karl Schiller, a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságügyi -minisztere, hogy eleget tegyen annak a meghívásnak, amelyet dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter ez év márciusában az NSZK-ban tett látogatásakor adott át. Dr. Karl Schiller kétnapos magyarországi tartózkodása során aláírja a magyar—NSZK hosszú lejáratú árucsereforgalmi, gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást. (MTI) Xuan Thuy látogatása a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál (Folytatás az 1. oldalról) Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja központi bizottságának titkára, államminiszter, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetője szombaton Barity Miklósnak, a Külügyminisztérium csoportfőnökének társaságában a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházába látogatott, s találkozott a népfront vezetőivel. A találkozón részt vett Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront főtitkárhelyettese, Kovács Dezsőné, az Országos Béketanács alelnöke, Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Trautmann Rezső nyugalmazott miniszter, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke, Gombár József, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának alelnöke. Ott volt Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete és Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tájékoztatta az államminisztert a Hazafias Népfrontba tömörült társadalmi szervezetek, mozgalmak tevékenységéről, és arról a segítségről, amelyet a magyar nép a hősiesen harcoló vietnami népnek nyújtott és nyújt. Az államminiszter áttekintést adott a vietnami nép helyzetéről és a párizsi tárgyalásokról, majd meleg szavakkal köszönte meg azt a sokoldalú segítséget, amelyet a testvéri magyar nép hazájának juttat. A szívélyes, baráti eszmecsere záróakkordjaként Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke átnyújtotta az Országos Béketanács kitüntető jelvényét Xuan Thuynak, a Vietnami Demokratikus Front elnökségi tagjának, aki a Vietnami Béketanács alelnökeként is kiemelkedő munkát végez a béke megvédése érdekében a nemzetközi békemozgalomban. (MTI) J. Furceva a Barátság Házában J. Furceva miniszterasszony szombaton délben a Barátság Házában találkozott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének tagjaival. Ebből az alkalomból Nagy Mária, a társaság főtitkára átnyújtotta a magas vendégnek az MSZBT aranykoszorús jelvényét a két nép barátságának ápolásában szerzett kimagasló érdemei elismeréséül. A baráti találkozón részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) A szovjet kultúra napjainak magyarországi eseménysorozatára hazánkba érkezett J. A Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere az Újságíró Klubban találkozott a magyar sajtó, rádió és tv munkatársaival és válaszolt kérdéseikre. Képünkön: Komját Irén üdvözli J. A. Furcevát (jobb oldalon). „Selejt a hadihajók? A Washington Star értesülése szerint az Egyesült Államok hadihajókat készül adni Görögországnak és Törökországnak, hogy „megerősítse a NATO déli szárnyát”. A lap úgy tudja, hogy olyan hajókról van szó, amelyekre az amerikai flotta már nem tart igényt. Ezek némi tatarozás után — mégis sokkal hatékonyabbak lesznek azoknál, mint amilyeneket felváltanak — állítja a lap. A törökök a program keretében négy-öt év alatt korszerűbb amerikai hajókkal cserélik majd ki 10 fekete-tengeri tengeralattjárójukat. A Pentagon nem volt hajlandó kommentálni a Washington Star értesülését. (Reuter) az NDK küldöttsége PRÁGA—BERLIN (MTI) Szombaton a kora délelőtti órákban megtartották az NDK és Csehszlovákia párt- és kormányküldöttségének befejező tárgyalásait. Ezt követően a prágai vár új galériájában ünnepélyesen aláírták a csehszlovák—német tárgyalások záróközleményét. Szombaton a négynapos csehszlovákiai látogatásról visszaérkezett Berlinbe a küldöttség, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP központi bizottságának első titkára, az államtanács elnöke és Willi Stoph miniszterelnök vezetett. (ADN) A szovjet kultúra napjainak ünnepi nyitóestje az Operaházban Szombaton este az Állami Operaházban rendezett nagyszabású ünnepi hangversennyel megnyílt hazánkban a szovjet kultúra napjainak gazdag eseménysorozata. Az ünnepi esten megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Aczél György, az MSZMP KB titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Révész Géza, az MSZBT alelnöke, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter mondott beszédet. Ezután Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere, a szovjet állami küldöttség vezetője mondott üdvözlő beszédet. Ezután megkezdődött a zenei műsor: dobogóra lépett a Szovjetunió állami akadémiai orosz kórusa — a Szvesnyikov-együttes — és a belorusz népi táncegyüttes. Folytatódik a négyhatalmi konzultáció Külügyminiszteri vacsora NEW YORK A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztere pénteken közel négy óra hosszat tanácskozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének székházában a közel-keleti helyzetről. Egy ENSZ-szóvivő közlése szerint csak a közel-keleti helyzetről volt szó. Jelen volt a találkozón Gunnar Jarring, U Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti külügymegbízottja is. A külügyminiszterek pénteki tanácskozásairól közleményt adtak ki, amelyet U Thant olvasott fel: „A négy külügyminiszter hasznos eszmecserét folytatott a főtitkárral és Jarring nagykövettel a közel-keleti helyzetről. Megállapodtak abban, hogy maximális erőfeszítéseket fejtenek ki annak érdekében, hogy: 1. Jarring nagykövet a lehető leggyorsabban újra hozzáláthasson feladata teljesítéséhez; 2. A közvetlenül érdekelt felek közötti megállapodás révén sikerüljön a tűzszünetet egy később meghatározandó időpontig meghosszabbítani; 3. A Biztonsági Tanács 242-es határozata (az 1967. november 22-én hozott határozatról van szó) alapján békés megoldást találjanak. A négy nagyhatalom folytatni fogja tanácskozásait, New York-i állandó képviselőik október 28-án ülnek legközelebb össze”. (MTI) Véget ért az ENSZ jubileumi ülésszaka NEW YORK (MTI) Szombaton befejeződött az ENSZ ezüstjubileumának megünneplésére rendezett tíznapos emlékülésszak. Az évforduló alkalmából elfogadott deklaráció újólag hitet tesz az ENSZ alapokmányában megfogalmazott alapelvek mellett. Mintegy megerősítve a 127 tagállam túlnyomó többségének, azt a meggyőződését, hogy a világszervezet, az emlékülésen is sokat emlegetett hiányosságai ellenére, nélkülözhetetlen és hasznos fóruma a szuverén nemzeteknek a nemzetközi viták és konfliktusok rendezésére, illetve elhárítására. Az emlékülésszakra kezdettől fogva árnyékot vetett az Indokínában folyó háború és kiváltképpen a szovjet—amerikai kapcsolatokban a közel-keleti válság kiéleződése kapcsán kiújult feszültség. Ily módon a reményteljes várakozások nem váltak valóra. Az ENSZ jubileumi ülésszakát szombaton délelőtt, az emlékülés dokumentumainak elfogadása után U Thant főtitkár és Edward Hambro, a 25. közgyűlés elnöke zárta le rövid beszéddel. Este a közgyűlési teremben nagyszabású záróhangversenyt rendeztek. A washingtoni Fehér Ház sajátos „feledékenysége” folytán ugyanerre az időpontra hívták meg az emlékülésszakon részvevő állam- és kormányfőket, továbbá a világszervezet főtitkárát és a 25. közgyűlés elnökét Washingtonba, ahol Nixon elnök díszvacsorát rendezett a delegációk tiszteletére. A Thant és Edward Hambro nem fogadta el a meghívást Chile új elnöke Salvador Allende SANTIAGO Salvador Allendet választották a következő hatéves ciklusra Chile köztársasági elnökévé. Szombaton délután együttes ülést tartott a chilei parlament két háza. Az egyetlen napirendi pont a köztársasági elnök megválasztása volt. A kommunistákat, szocialistákat, valamint más baloldali csoportokat tömörítő Népi Egységfront jelöltje Salvador Allende 153 szavazatot kapott. Ellenfele, Jorge Allessandri, a jobboldal jelöltje mindössze 35,öt. Hét képviselő tartózkodott a szavazástól, öten nem jelentek meg. A magát marxistának valló Salvador Allende november 3-án lép a jelenlegi kereszténydemokrata elnök, Eduardo Frei örökébe. (MTI). A Libanoni KP központi bizottságának ülése BEJRÚT (TASZSZ) Bejrútban megtartották a Libanoni Kommunista Párt központi bizottságának rendkívüli ülését, amelyen megvitatták az arab világ jelenlegi helyzetét és a libanoni belső helyzetet. Az ülésről kiadott közlemény szerint a központi bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az imperialista erők most újabb támadásokat intéznek az arab felszabadító mozgalom ellen. A jordániai események — állapítja meg a közlemény— részét képezik annak a közös imperialista és cionista összeesküvésnek, amely az arab nemzeti hazafias erők és mindenekelőtt a Palesztinai ellenállási mozgalom ellen irányul. Az ülés elítélte az imperialista és reakciós körök mesterkedéseit. Ezek a körök Nasszer elnök halála után „fokozták azokat a kísérleteket, amelyek célja: elszigetelni az Egyesült Arab Köztársaságot, gyöngíteni az Egyesült Arab Köztársaság kapcsolatait az arabok nagy barátjával, a Szovjetunióval”. (MTI) A semlegesség és Ausztria Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai azt mutatják: helyes volt az osztrák semlegességet garantáló szerződés megkötése, és helyes volt a Szovjetunió és az európai szocialista országok értékelése, amikor ezt a szerződést az európai biztonság létrehozására irányuló politika jelentős győzelmének tekintették. A tizenötödik évfordulón (X. 26.) megállapíthatjuk, hogy a változó osztrák kormányok a semlegesség alapvető katonai és politikai elemeit tiszteletben tartották. Ez év májusában, amikor (Ausztria történetében először szociáldemokrata kormány lépett hivatalba, ismét politikai mérlegre került az osztrák semlegesség. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a Kreysky-kormány, elődeihez hasonlóan, tiszteletben kívánja tartani, sőt meg akarja szilárdítani Ausztria semlegességét. Ami Kreisky személyét illeti, ő már 1964-ben egy éppen Budapesten tartott előadásában kifejtette meggyőződését: „minél inkább alapelvünk a semlegesség, annál erősebb lesz Ausztria helyzete Európában”. Bemutatkozó beszédében nemcsak megismételte ezt az álláspontot, hanem messzemenő következtetéseket vont le arra vonatkozóan: semlegességénél fogva milyen szerepet játszhat Ausztria az európai kollektív biztonság megszilárdításában. Hasonló hangot ütött meg Kirschläger külügyminiszter, amikor a semlegesség megszilárdítását és az osztrák semlegesség folytonosságát hangsúlyozta. Összefoglalva: az alkotmánytörvény 15. évfordulóján a helyzetet az jellemzi, hogy Ausztria általános külpolitikai vonala nem változott, s az osztrák semlegesség csorbítatlan. Ez természetesen lehetőséget adott és ad arra, hogy a szocialista országok szorosabbá tegyék Ausztriához fűződő kapcsolataikat. A mi szempontunkból különösen jelentős az osztrák semlegesség, hiszen országaink törekvése a jószomszédi viszony ápolása. Örömmel regisztrálhatjuk tehát a magyar—osztrák kapcsolatok sokoldalú fejlődését, amely kifejezésre jutott vezető államférfiaink kölcsönös látogatásaiban is. Az osztrák semlegesség égboltja azért távolról sem nevezhető felhőtlennek. Az osztrák semlegességet fenyegető veszélyek ma gazdasági formában jelentkeznek. A dolog lényege a következő: az államszerződés kimondja, hogy Ausztria nem válhat olyan zárt államcsoportosulás tagjává, amelynek Németország (az adott esetben az NSZK) is tagja. A Közös Piac ilyen csoportosulás, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági kapcsolatokon túlmenően bevallott célja tagországainak politikai integrációja. A Szovjetunió és a szocialista országok többízben felhívták Ausztria figyelmét arra, hogy a Közös Piachoz való csatlakozás ellentétes lenne az államszerződés szellemével, veszélyeztetné Ausztria örökös semlegességét, és ezzel azt a stabilizáló szerepet is, amelyet az európai helyzet alakításában betölthet Ausztria második világháború utáni gazdasági fejlődése viszont oda vezetett, hogy külkereskedelmének legnagyobb hányadát a Közös Piac államaival bonyolítja le. Amennyiben Nagy-Britannia, Dánia és Norvégiacsatlakoznának a Közös Piachoz, ez azt jelentené, hogy megszűnik az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), amelynek Ausztria jelenleg tagja. Így Ausztria számára politikailag igen veszélyes kényszerhelyzet alakulhat ki. Az osztrák politika e pillanatban még fenntartja azt az elképzelését, hogy lehetséges olyan csatlakozási, vagy társulási forma, amely kielégíti az ország gazdasági igényeit, s ugyanakkor nem veszélyezteti a semlegességet. A szocialista országok, így hazánk álláspontja természetszerűen az hogy minden erővel meg kell őrizni azokat az értékeket, amelyeket az osztrák örökös semlegesség legszigorúbb megtartása az európai béke számára jelent.