Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

Ma este Budapestre érkezik az NSZK gazdaságü­gyi minisztere Vasárnap este Budapestre érke­­zik dr. Karl Schiller, a Német Szö­­vetségi Köztársaság gazdaságügyi -minisztere, hogy eleget tegyen an­nak a meghívásnak, amelyet dr. Bí­ró József külkereskedelmi minisz­ter ez év márciusában az NSZK-ban tett látogatásakor adott át. Dr. Karl Schiller kétnapos magyaror­szági tartózkodása során aláírja a magyar—NSZK hosszú lejáratú árucsereforgalmi, gazdasági és mű­szaki együttműködési megállapo­dást. (MTI) Xuan Th­uy látogatása a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál (Folytatás az 1. oldalról) Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja központi bizottságának tit­kára, államminiszter, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldöttségének ve­zetője szombaton Barity Miklósnak, a Külügyminisztérium csoportfőnö­kének társaságában a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházába látogatott, s találkozott a népfront vezetőivel. A találkozón részt vett Bugár Jánosné, a Haza­fias Népfront főtitkárhelyettese, Kovács Dezsőné, az Országos Béke­tanács alelnöke, Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Trautmann Rezső nyugalmazott miniszter, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke, Gombár József, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának alel­nöke. Ott volt Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete és Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Bencsik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitká­ra tájékoztatta az államminisztert a Hazafias Népfrontba tömörült tár­sadalmi szervezetek, mozgalmak te­vékenységéről, és arról a segítség­ről, amelyet a magyar nép a hősie­sen harcoló vietnami népnek nyúj­tott és nyújt. Az államminiszter át­tekintést adott a vietnami nép hely­zetéről és a párizsi tárgyalásokról, majd meleg szavakkal köszönte meg azt a sokoldalú segítséget, amelyet a testvéri magyar nép hazájának juttat. A szívélyes, baráti eszmecsere zá­róakkordjaként Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság el­nöke átnyújtotta az Országos Béke­tanács kitüntető jelvényét Xuan Thuynak, a Vietnami Demokrati­kus Front elnökségi tagjának, aki a Vietnami Béketanács alelnökeként is kiemelkedő munkát végez a béke megvédése érdekében a nemzetközi békemozgalomban. (MTI) J. Furceva a Barátság Házában J. Furceva miniszterasszony szombaton délben a Ba­rátság Házában találkozott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének tagjaival. Ebből az al­kalomból Nagy Mária, a társaság főtitkára átnyújtotta a magas vendégnek az MSZBT aranykoszorús jelvé­nyét a két nép barátságának ápolásában­ szerzett kima­gasló érdemei elismeréséül. A baráti találkozón részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Ott volt F. J. Tyitov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. (MTI) A szovjet kultúra napjainak magyarországi esemény­­sorozatára hazánkba érkezett J. A Furceva, a Szovjet­unió művelődésügyi minisztere az Újságíró Klubban találkozott a magyar sajtó, rádió és tv munkatársaival és válaszolt kérdéseikre. Képünkön: Komját Irén üd­vözli J. A. Furcevát (jobb oldalon). „Selejt a hadihajók? A Washington Star értesülése sze­rint az Egyesült Államok hadihajó­kat készül adni Görögországnak és Törökországnak, hogy „megerősítse a NATO déli szárnyát”. A lap úgy tudja, hogy olyan ha­jókról van szó, amelyekre az ame­rikai flotta már nem tart igényt. Ezek némi tatarozás után — mégis sokkal hatékonyabbak lesznek azok­nál, mint amilyeneket felváltanak — állítja a lap. A törökök a prog­ram keretében négy-öt év alatt kor­szerűbb amerikai hajókkal cserélik majd ki 10 fekete-tengeri tenger­alattjárójukat. A Pentagon nem volt hajlandó kommentálni a Washington Star ér­tesülését. (Reuter) az NDK küldöttsége PRÁGA—BERLIN (MTI) Szombaton a kora délelőtti órák­ban megtartották az NDK és Cseh­szlovákia párt- és kormányküldött­ségének befejező tárgyalásait. Ezt követően a prágai vár új galériá­jában ünnepélyesen aláírták a csehszlovák—német tárgyalások zá­róközleményét. Szombaton a négynapos csehszlo­vákiai látogatásról visszaérkezett Berlinbe a küldöttség, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP közpon­ti bizottságának első titkára, az ál­lamtanács elnöke és Willi Stoph miniszterelnök vezetett. (ADN) A szovjet kultúra napjainak ünnepi nyitóestje az Operaházban Szombaton este az Állami Opera­házban rendezett nagyszabású ün­nepi hangversennyel megnyílt ha­zánkban a szovjet kultúra napjai­nak gazdag eseménysorozata. Az ünnepi esten megjelent Ne­mes Dezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Aczél György, az MSZMP KB titkára, dr. Ajtai Mik­lós, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Pója Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese, Gye­­nes András külügyminiszter-helyet­tes, Révész Géza, az MSZBT alel­nöke, Nagy Mária, az MSZBT főtit­kára, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter mondott beszédet. Ezután Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisz­tere, a szovjet állami küldöttség vezetője mondott üdvözlő beszédet. Ezután megkezdődött a zenei műsor: dobogóra lépett a Szovjet­unió állami akadémiai orosz kóru­sa — a Szvesnyikov-együttes — és a belorusz népi táncegyüttes. Folytatódik a négyhatalmi konzultáció Külügyminiszteri vacsora NEW YORK A Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág külügyminisztere pénteken kö­­­zel négy óra hosszat tanácskozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének székházában a közel-keleti helyzet­ről. Egy ENSZ-szóvivő közlése sze­rint csak­ a közel-keleti helyzetről volt szó. Jelen volt a találkozón Gunnar Jarring, U Thant ENSZ-fő­­titkár közel-keleti külügymegbízott­­ja is. A külügyminiszterek pénteki ta­nácskozásairól közleményt adtak ki, amelyet U Thant olvasott fel: „A négy külügyminiszter hasznos eszmecserét folytatott a főtitkárral és Jarring nagykövettel a közel-ke­leti helyzetről. Megállapodtak abban, hogy ma­ximális erőfeszítéseket fejtenek ki annak érdekében, hogy: 1. Jarring nagykövet a lehető leggyorsabban újra hozzáláthasson feladata teljesítéséhez; 2. A közvetlenül érdekelt felek közötti megállapodás révén sikerül­jön a tűzszünetet egy később meg­határozandó időpontig meghosszab­bítani; 3. A Biztonsági Tanács 242-es ha­tározata (az 1967. november 22-én hozott határozatról van szó) alap­ján békés megoldást találjanak. A négy nagyhatalom folytatni fogja­ tanácskozásait, New York-i állandó képviselőik október 28-án ülnek legközelebb össze”. (MTI) Véget ért az ENSZ jubileumi ülésszaka NEW YORK (MTI) Szombaton befejeződött az ENSZ ezüstjubileumának megünneplésére rendezett tíznapos emlékülésszak. Az évforduló alkalmából elfogadott deklaráció újólag hitet tesz az ENSZ alapokmányában megfogalmazott alapelvek mellett. Mintegy megerő­sítve a 127 tagállam túlnyomó több­ségének, azt a meggyőződését, hogy a világszervezet, az emlékülésen is sokat emlegetett hiányosságai elle­nére, nélkülözhetetlen és hasznos fóruma a szuverén nemzeteknek a nemzetközi viták és konfliktusok rendezésére, illetve elhárítására. Az emlékülésszakra kezdettől fog­va árnyékot vetett az Indokínában folyó háború és kiváltképpen a szovjet—amerikai kapcsolatokban a közel-keleti válság kiéleződése kap­csán kiújult feszültség. Ily módon a reményteljes várakozások nem vál­tak valóra. Az ENSZ jubileumi ülésszakát szombaton délelőtt, az emlékülés dokumentumainak elfogadása után U Thant főtitkár és Edward Hamb­­ro, a 25. közgyűlés elnöke zárta le rövid beszéddel. Este a közgyűlési teremben nagyszabású záróhang­versenyt rendeztek. A washingtoni Fehér Ház sajátos „feledékenysége” folytán ugyanerre az időpontra hív­ták meg az emlékülésszakon részve­vő állam- és kormányfőket, továbbá a világszervezet főtitkárát és a 25. közgyűlés elnökét Washingtonba, ahol Nixon elnök díszvacsorát ren­dezett a delegációk tiszteletére. A Thant és Edward Hambro nem fogadta el a meghívást Chile új elnöke Salvador Allende SANTIAGO Salvador Allendet választották a következő hatéves ciklusra Chile köztársasági elnökévé. Szombaton délután együttes ülést tartott a chilei parlament két háza. Az egyetlen napirendi pont a köz­­társasági elnök megválasztása volt. A kommunistákat, szocialistákat, valamint más baloldali csoportokat tömörítő Népi Egységfront jelöltje Salvador Allende 153 szavazatot ka­pott. Ellenfele, Jorge Allessandri, a jobboldal jelöltje mindössze 35­,öt. Hét képviselő tartózkodott a szava­zástól, öten nem jelentek meg. A magát marxistának valló Sal­vador Allende november 3-án lép a jelenlegi kereszténydemokrata el­nök, Eduardo Frei örökébe. (MTI). A Libanoni KP központi bizottságának ülése BEJRÚT (TASZSZ) Bejrútban megtartották a Libano­ni Kommunista Párt központi bi­zottságának rendkívüli ülését, ame­lyen megvitatták az arab világ je­lenlegi helyzetét és a libanoni belső helyzetet. Az ülésről kiadott közlemény sze­rint a központi bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az impe­rialista erők most újabb támadáso­kat intéznek az arab felszabadító mozgalom ellen. A jordániai események — álla­pítja meg a közlemény­­— részét képezik annak a közös impe­rialista és cionista összeesküvésnek, amely az arab nemzeti hazafias erők és mindenekelőtt a Palesztinai el­lenállási mozgalom ellen irányul. Az ülés elítélte az imperialista és reakciós körök mesterkedéseit. Ezek a körök Nasszer elnök halála után „fokozták azokat a kísérleteket, amelyek célja: elszigetelni az Egye­sült Arab Köztársaságot, gyöngíte­ni az Egyesült Arab Köztársaság kapcsolatait az arabok nagy barát­jával, a Szovjetunióval”. (MTI) A semlegesség és Ausztria Az elmúlt másfél évtized tapasz­talatai azt mutatják: helyes volt az osztrák semlegességet garantáló szerződés megkötése, és helyes volt a Szovjetunió és az európai szocia­lista országok értékelése, amikor ezt a szerződést az európai biztonság létrehozására irányuló politika je­lentős győzelmének tekintették. A tizenötödik évfordulón (X. 26.) megállapíthatjuk, hogy a változó osztrák kormányok a semlegesség alapvető katonai és politikai ele­meit tiszteletben tartották. Ez év májusában, amikor (Auszt­ria történetében először­ szociálde­mokrata kormány lépett hivatalba, ismét politikai mérlegre került az osztrák semlegesség. Örömmel ta­pasztalhatjuk, hogy a Kreysky-kor­­mány, elődeihez hasonlóan, tiszte­letben kívánja tartani, sőt meg akarja szilárdítani Ausztria semle­gességét. Ami Kreisky személyét il­leti, ő már 1964-ben egy éppen Bu­dapesten tartott előadásában kifej­tette meggyőződését: „minél inkább alapelvünk a semlegesség, annál erősebb lesz Ausztria helyzete Eu­rópában”. Bemutatkozó beszédében nemcsak megismételte ezt az állás­pontot, hanem messzemenő követ­keztetéseket vont le arra vonatko­zóan: semlegességénél fogva milyen szerepet játszhat Ausztria az euró­pai kollektív biztonság megszilárdí­tásában. Hasonló hangot ütött meg Kirsch­läger külügyminiszter, amikor a semlegesség megszilárdítását és az osztrák semlegesség folytonosságát hangsúlyozta. Összefoglalva: az alkotmánytör­­vény 15. évfordulóján a helyzetet az jellemzi, hogy Ausztria általános külpolitikai vonala nem változott, s az osztrák semlegesség csorbítat­lan. Ez természetesen lehetőséget adott és ad arra, hogy a szocialista országok szorosabbá tegyék Auszt­riához fűződő kapcsolataikat. A mi szempontunkból különösen jelentős az osztrák semlegesség, hiszen or­szágaink törekvése a jószomszédi viszony ápolása. Örömmel regiszt­rálhatjuk tehát a magyar—osztrá­k kapcsolatok sokoldalú fejlődését, amely kifejezésre jutott vezető ál­­lamférfiaink kölcsönös látogatásai­ban is. Az osztrák semlegesség égboltja azért távolról sem nevezhető fel­hőtlennek. Az osztrák semlegessé­get fenyegető veszélyek ma gazda­sági formában jelentkeznek. A do­log lényege a következő: az állam­­szerződés kimondja, hogy Ausztria nem válhat olyan zárt államcsopor­tosulás tagjává, amelynek Németor­szág (az adott esetben az NSZK) is tagja. A Közös Piac ilyen csoporto­sulás, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági kapcsolatokon túlme­nően bevallott célja tagországainak politikai integrációja. A Szovjet­unió és a szocialista országok több­ízben felhívták Ausztria figyelmét arra, hogy a Közös Piachoz való csatlakozás ellentétes lenne az ál­lamszerződés szellemével, veszé­lyeztetné Ausztria örökös semleges­ségét, és ezzel azt a stabilizáló sze­repet is, amelyet az európai helyzet alakításában betölthet Ausztria második világháború utáni gazdasági fejlődése viszont oda vezetett, hogy külkereskedel­mének legnagyobb hányadát a Kö­zös Piac államaival bonyolítja le. Amennyiben Nagy-Britannia, Dá­nia és Norvégia­­csatlakoznának a Közös Piachoz, ez azt jelentené, hogy megszűnik az Európai Szabad­kereskedelmi Társulás (EFTA), amelynek Ausztria jelenleg tagja. Így Ausztria számára politikailag igen veszélyes kényszerhelyzet ala­kulhat ki. Az osztrák politika e pillanatban még fenntartja azt az elképzelését, hogy lehetséges olyan csatlakozási, vagy társulási forma, amely kielégíti az ország gazdasági igényeit, s ugyanakkor nem veszé­lyezteti a semlegességet. A szocialista országok, így hazánk álláspontja természetszerűen az hogy minden erővel meg kell őriz­ni azokat az értékeket, amelyeket az osztrák örökös semlegesség leg­szigorúbb megtartása az európai béke számára jelent.

Next