Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
A városi pártbizottság beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) ról adott számot, s elmondotta, hogy a verseny az utóbbi években levetkőzte formális vonásait. Majd az üzemi demokrácia érvényesülésének helyzetéről szólva felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a demokratikus fórumokon elhangzott jogos észrevételek nyomán még nem mindig történik érdemi intézkedés. Zolnai Imréné neve mellett ez állháztartásbeli, de mint a Szabadság telepi pártszervezet titkára legilletékesebbként egészítette ki a pártbizottság beszámolóját a területi pártszervezetek munkájára vonatkozó néhány megállapítással. Grandpierre Lajos író két káros jelenségre hívta fel a figyelmet: az alkoholizmus veszélyére s arra, hogy könyvkiadásunk is hajlik a kisebb ellenállás felé. Az ital és a detektívregény — mondta — hasonlít abban, hogy mindkettő bizonyos fajta kábítószer. Utolsó felszólalóként Papp Imre, a Csokonai Gimnázium igazgatója a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulásával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy sokat segíthet, ha a pedagógusok anyagi helyzetét javítják, de arra is szükség van, hogy csökkentsék a kötelező órák számát, és kisebb létszámú osztályokat alakítsanak ki a középiskolában. A hozzászólásokra dr. Szilágyi Gábor adta meg a végrehajtó bizottság válaszát. A felvetett kérdésekre reagálva többek között hangsúlyozta, hogy a jövőben is egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk a munkásosztály vezető szerepének érvényesítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az üzemekben nemegyszer központi intézkedést várnak a problémák megoldására, holott helyi hatáskörben kellene intézkedni. A városi pártértekezlet első része ezzel véget ért. A küldöttek az előterjesztett beszámolókat és a választ elfogadták. Ezután került sor dr. Ács István elnökletével a pártbizottság és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. Gazsó Sándor, a jelölő bizottság elnöke terjesztette elő a javaslatot, majd a pártértekezlet megválasztotta az 55 tagú pártbizottságot és a 146 küldöttet, akik a megyei pártértekezleten Debrecen kommunistáit képviselik. Az újonnan választott pártbizottság megtartotta első ülését, és megválasztotta a végrehajtó bizottságot. A pártbizottság első titkárává választották dr. Szilágyi Gábort, titkárrá Basa Imrét és dr. Gyarmati Józsefet. A végrehajtó bizottság tagjai: dr. Ács István, Dankaházi Jánosné konzervgyári munkást, Gáli András, Gazsó Sándor, Kiss Sándor, Lukács Jenő, a Baromfiipari Országos Vállalat debreceni gyáregységének igazgatója, Nagy Tiborné, Papp László, Tóth László, dr. Varga Pálné. A 9 tagú fegyelmi bizottság elnökévé Mancsiczky Lászlót, titkárává Hartmann Istvánt választották. A pártértekezlet a zárszó után az Internacionálé hangjaival ért véget. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. OKTÓBER 18. Politikánkat az élet igazolta A debreceni járás pártértekezlete Tegnap, szombaton az ÉVM megyei vállalata székházának nagytermében tartották meg a debreceni járási pártértekezletet. Az ünnepi díszbe öltözött termet egyetlen felirat ékesítette: „Tovább a lenini úton a szocializmus teljes felépítéséért!” Kerekes Antal, a Debreceni Járási Pártbizottság első titkára köszöntötte a küldötteket, majd javaslatot tett a pártértekezlet tisztségviselőire. A küldöttek a pártértekezlet elnökeivé Szathmári Károlyt és Juhász Andrást választották. Ezután az elnökségbe választották Gál Istvánt, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkárát, Balogh Jánost, Bán Józsefnét, Czipa Mihályt, Derzsi Bálintnét, Gáspár Mihályt, Juhász Andrást, Kerekes Antalt, dr. Kiss Endrét, Lévai Imrét, Mácsik Ernőt, Mónus Antalt, Murvai Lászlót, Nyikon Dezsőt, Nyikon Gyulát, Szabó Józsefet, Szabó Zoltánt, Szathmári Károlyt, Veres Tibort, a járási párt-végrehajtó bizottság tagjait, Gellért Gusztávot, a járási pártbizottság fegyelmi bizottságának elnökét, Balázs Józsefnét, az újszentmargitai Lenin Tsz tagját, Budai Ferencnét, a tiszacsegel Cj Elet Tsz párttitkárát, Kerezsi Mihály veteránt, Saláta Lászlónét, a Hajdúsági Iparművek munkását, Gál Jánost, a polgári halgazdaság igazgatóját, Katona Józsefnét, Egyek község pártbizottságának titkárát, Kállai Imrét, a Hazafias Népfront megyei titkárát, dr. Ványi Józsefet, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetőjét, Bartha Istvánt, a KISZ megyei bizottságának első titkárát. Megválasztotta munkabizottságait is a pártértekezlet, majd Kerekes Antal megtartotta vitaindító előadását. Ebben részletesen elemezte a nagy járásban megtartott alapszervezeti taggyűlések, a csúcsvezetőségeket választó összevont taggyűlések, küldöttértekezletek, valamint a községi, üzemi pártértekezletek tapasztalatait. Jelentést tett a járási pártértekezlet küldötteinek a végzett munkáról, a pártvezetőségek, pártbizottságok újjáválasztásának politikai, szervezeti előkészítéséről. A következtetések megvonásánál többek között hangsúlyozta a kommunista vezetők felelősségét, az emberekkel való foglalkozás fontosságát. Elmondotta, hogy a választások alapján javult a nők és a fiatalok aránya a vezetésben. A testületekben a nők aránya 14—18 százalék, a fiatalok aránya pedig 14—16 százalék között alakult. Szólt a járás gazdasági életében bekövetkezett fejlődésről és azokról a tényezőkről, amelyek a jövőt alapvetően befolyásolják. Ezek között említette az új munkalehetőségeket, a bérezés szocialista elveinek fejlesztését. A pártbizottság beszámolója Bevezetőben a pártbizottság beszámolója részletes elemzést adott a járás gazdasági fejlődéséről, a párt gazdaságpolitikájának érvényesítéséről és a további feladatokról. A gazdaságpolitikai munkában figyelembe vették a járás sajátos viszonyait, a három nagy tájegység — feketeföld, Tisza menti szikes, nyírségi homoki terület — adottságait. A járás mezőgazdasági üzemei szervezetileg, politikailag, gazdaságilag tovább erősödtek, fejlődtek az elmúlt négy év alatt. A IX. kongresszus határozatai alapján hozott agrár-, szövetkezetpolitikai, társadalompolitikai intézkedések a korábbinál gyorsabb ütemű fejlődést eredményeztek. A járásban a céloknak megfelelően az eszközök koncentrálásával céltudatos, előrelátó munka folyt. A mezőgazdaságban a főbb termelési ágazatok fejlődése a tervezett szintet meghaladja. Legdinamikusabban fejlődött a növénytermesztés, árbevétele megduplázódott. A kenyérgabona 11-ről 14,8, a kukorica 16,3-ról 24,7 mázsára növekedett. A fejlődés ellenére a növénytermesztésben még mindig jelentős tartalékokat hasznosíthatnánk a gépesítés tervszerű növelése, a premizálás színvonalának emelése, az öntözési feltételek és lehetőségek hatékonyabb kihasználása, a belvíz levezetésének tervszerű, folyamatos megvalósítása útján. Az állattenyésztésben a fejlődés üteme lassúbb, mint a növénytermesztésben. A növekedést elsősorban a férőhelyek hiánya akadályozta. A meglevő épületek nagy része korszerűtlen, igen nagy költséggel lehet bennük állati termékeket előállítani. Kezdetben a nagymértékű abrakhiány miatt a rossz körülmények között gazdálkodó tsz-ek kénytelenek voltak az állatlétszámot csökkenteni. Így a szarvasmarha-állomány csak 17,3 százalékkal, a sertésállomány 7,7 százalékkal nőtt. A közös gazdaságok 14 százalékkal több húst adtak az államnak, mint négy évvel ezelőtt. Figyelmet fordítottunk a háztáji gazdaságokra is. Ezt indokolta, hogy a termelt abraktakarmány 65 százaléka a háztáji gazdaságokban került felhasználásra. A szarvasmarha-állomány 67,8 százaléka a háztáji gazdaságokban van. A főbb termelési ágak fejlődését elősegítette, hogy javult a szegazdaságpolitikai feladataink végrehajtásában nagyobb felelősséggel, kezdeményező készséggel, hozzáértéssel dolgoztak a pártszervezetek. Irányító munkájukban arra törekedtek, hogy biztosítsák az állami, gazdasági szervek, tömegszervezetek önállóságát, és fokozzák a munka hatékonyságát. mélyi és anyagi feltétel. Négy év alatt megkétszereződött a szakemberek száma. A tagság több mint 25 százaléka szakmunkás, illetve betanított munkás. A gazdálkodásban egyre inkább jellemzővé válik a korszerű agro- és zootechnikai eljárások széleskörű alkalmazása. Az egy holdra jutó álló, forgó vagyon megkétszereződött. A feltételek javulásával együtt az eredmények arányosan nőttek, a halmozott termelési érték 68,5 százalékkal, a szövetkezeti bruttó jövedelem 65,1 százalékkal, az egy dolgozóra jutó átlagos évi részesedés pedig 45,6 százalékkal nőtt. A javulás az adottságoknak megfelelően nem mindenütt egyforma. Néhány területen alig tapasztalható változás. Az ez évi rendkívüli időjárás miatt nagyok a kiesések a mezőgazdaságban, több tsz került nehéz pénzügyi helyzetbe. Nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy megállítsuk a további kieséseket, és biztosítsuk az 1971. év jó termésalapjait. A pártbizottság beszámolója foglalkozott a jövedelemelosztási formák fejlődésével, az állami mezőgazdasági szektor jelentőségével, az iparfejlesztés és -telepítés kérdéseivel, majd a párt gazdaságszervező munkájának továbbfejlesztésével. Hangsúlyozta, hogy erre legnagyobb hatást az új irányítási rendszer bevezetése gyakorol. Új vonásokkal gazdagodott a pártbizottság és a pártszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző és irányító tevékenysége, ami nélkül nem valósulhatott volna meg a reform. Különösen nagy szerepet kaptak a mindjobban kibontakozó helyi kezdeményezések. Ez arra késztette a pártszervezeteket, hogy az új igényeknek megfelelően alakítsák, tökéletesítsék munkamódszereiket. A hatékonyabb munka növelte a helyi szervek, pártszervezetek tekintélyét és felelősségét. A feladatokat nem lehet eredményesen megoldani a dolgozók meggyőzése, mozgósítása nélkül — hangsúlyozta a beszámoló. A termelési agitáció nagyon fontos politikai tényező, amelyben nagy tartalékok rejlenek. Ezt céltudatos munkával maximálisan ki lehet használni. Ahhoz, hogy az emberek lelkesedéssel, odaadóan oldják meg feladatukat, meg kell ismertetni velük a célokat és azt is, hogy mit miért, hogyan kell csinálni. Ezért a termelési agitációt mint propaganda mankónk egyik elemét az új igényeknek megfelelően szükséges tovább fejlesztenünk, hatékonyabbá, konkrétabbá tennünk. A társadalompolitikai, az ideológiai és a kulturális munka kérdé- seiről szólva a beszámoló foglalkozott a munkások számának alakulásával, az ebből adódó következtetések megvonásával, a szövetkezetekben dolgozók szocialista gondolkodásának mércéjével. A szövetkezeti gazdaságok szocialista jellegének további erősítéséhez a feltételek kedvezőbbé váltak. Gyarapodott a szövetkezeti dolgozók politikai tapasztalata, nagyüzemi termelési jártassága, általános felkészültsége. Ez a fejlődés elősegítette a szövetkezeti demokrácia teljesebbé válását. Szorosabb lett a tsz-vezetők és a tagság közötti kapcsolat. Az elnökök 70 százaléka öt évnél hosszabb idő óta dolgozik a jelenlegi beosztásában, érvényesíti a párt káderpolitikai elveit a gyakorlati munkában, a tsztagság elismert vezetőinek, örvendetes tény, hogy az erősödő gazdaságok lehetőségeikhez mérten mindenütt figyelemmel kísérik az alapító, az idős, a beteg, a munkaképtelen tsz-tagok helyzetét, segítik őket, törődnek életkörülményeikkel. A gondok, a problémák megoldásában legnagyobb feladat a pártszervezetekre, az ott dolgozó kommunista vezetőkre hárul. Biztosítaniuk kell a gazdaságpolitika érvényesítését, a tsz-tagság ideológiai, politikai nevelését, a szocialista munka fejlődését. Ideológiai nevelő munkánk hatékonyan segítette a dolgozók marxista-leninista világnézetének kialakulását. A gazdasági mechanizmus bevezetése, a gazdaságpolitikai munka erőteljesebb jelentkezése magával hozta egy sor új elméleti kérdés tisztázásának igényét, a közgazdasági szemlélet erősödését. Alapvető feladatunk volt a járás dolgozóinak megnyerése, mozgósítása a harmadik ötéves terv időarányos teljesítésére, a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatok megvalósítására. Gazdaságpolitikai, közgazdasági propagandánk alapjaiban jól oldotta meg ezt a feladatot. Évente 15—20 000 dolgozó vett részt tömegpolitikai fórumokon. Hatékonyan segítette munkánkat az országos agitációs és propaganda tanácskozás anyagának széles körű feldolgozása. Az eredményes propagandamunka mellett néhány kérdés — az érdekviszonyok, az anyagi érdekeltség megértetése — gyakorlatilag az egyik legnehezebb feladatot jelentette és ezzel a jövőben is rendszeresen foglalkozni kell. Megítélésünk szerint a reform lényegét sikerült megértetni. Gondot okoz, hogy a helyes elvek ismeretében is több esetben nem veszik figyelembe a társadalmi, vállalati, egyéni érdekek egységes követelményeit. Ebből következik például, hogy az anyagi érdekeltség elvét megsértik. A tudati torzulás, a hibás szemlélet háttérbe szorítja az erkölcsi ösztönzést, a szocialista nevelő munkát. Az anyagi javak megszerzéséért folytatott hajszában egyesek közömbössé válnak a közéleti, társadalmi, politikai kérdések iránt és ez esetenként bűncselekményekbe torkollik. Jobban az összdolgozók érdekeiből kiinduló propaganda és agitációs tevékenységgel kell erősíteni a szocialista tudatot, a párttagok, példamutatása, harcosabb fellépése útján. Pártszervezeti élet A párt helyzetével, fejlődésével foglalkozva a pártbizottság beszámolója leszögezte, hogy a IX. kongresszus, a járási pártértekezlet határozatai és állásfoglalásai megvalósultak. A párt vezető szerepe tovább erősödött. Fontos feladatnak tartottuk, hogy a pártmunka növekvő hatékonysággal fejlődjön. Vizsgáltuk és pártbizottsági ülésen megvitattuk a munkamódszer tökéletesítésének járásunkban adódó lehetőségeit. Felső pártszerveink határozataira alapozva rendszeresen megtárgyalunk nagyobb jelentőségű kérdéseket. A munkásosztály helyzetével kapcsolatos határozat alapján széles körű, tudományos igényű elemzést végeztünk a Hajdúsági Iparművek munkásságának politikai aktivitásáról. (Folytatás a 4. oldalon) A mezőgazdaság fejlődése o