Hajdú-Bihari Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

­ Két és fél millió Elgondolkoztató adatot közöl a SZOT elnöksége a felnőttoktatás helyzetét vizsgálva. A felmérés sze­rint „a 16 és 49 év közötti korosztá­lyokhoz tartozók közül körülbelül még két és fél millióan nem végezték el az általános iskola VIII. osztá­lyát." A szám nagyságán meditálva ön­kéntelenül is sok mindenen el kell gondolkodnunk. Elsősorban és mindenekelőtt azon, hogy az általános iskolai végzettség hiánya szembe­tűnően jelentkezik épp azoknál a korosztályoknál, amelyek legaktívabb dolgozói a társadalmunknak. S az­tán el kell tűnődnünk azon is, hogy minden erőfeszítéseink, kedvez­ményeink ellenére emelkedik azoknak a száma, akik általános iskolai mun­kájukat úgy fejezik be, hogy a kö­telezően előírt végzettség követelmé­nyeinek nem tettek eleget. Mert az igaz, hogy a 49 évesekkel záruló kor­osztályok között nyilvánvalóan van­nak, sokan vannak olyanok, akiknek a kötelező iskolai idejük még a fel­­szabadulás előtti évekre esik. De - s ez leginkább figyelmeztető - ezek számát sokasítja, növeli a mai 16 évesek generációja is, holott ma már mi sem természetesebb, mint az is­kolai oktatás általános és kötelező valósága. Talán ezt a csoportot kell legin­kább fontosnak tartanunk. Nem azért, mintha a negyvenen felüliek oktatása s az ebből fakadó feladatok nem volnának fontosak, de a mai s a holnapi tizenhat évesek mégiscsak most kerülnek be az életbe, s mö­göttük még semmiképpen sincsen ott az életnek az az iskolája, amelyet az előttük járó, az őket jóval megelőző generáció mégiscsak végigjárt. Az éppen hogy csak kamaszéveiken át­billent fiatalok mégsem élhetik le úgy az életüket, hogy a műveltség legalapvetőbb szintjét ne szereznék meg. És ezt a hiányt ha nem ma, hát akkor holnap úgyis pótolniuk kell, valamikor úgyis pontot kell tenniük az elkezdett, de be nem végzett munka végére. Miért tarja fontosnak a SZOT el­nöksége a felnőttoktatást? Miért foglalkozott vele ezúttal is hangsú­lyozottan? Idézzük az állásfoglalás­­ idevágó gondolatait. „A felnőttokta­tásnak továbbra is igen nagy a jelen­tősége. A szocialista demokratizmus kibontakoztatása és a tudományos technikai fejlődés gyorsítása szem­pontjából egyaránt nélkülözhetetlen, hogy a munkásosztály még művel­tebbé váljon.” Gyakorlatilag tehát arról van szó, amit iskolapolitikánk­ban, az oktatás valóságában állan­dóan megvalósítunk, pártunk politi­kájának arról a koncepciójáról, ami a szocializmus építése során elenged­hetetlen. Igaz, nem arról van szó, hogy e két és fél millió fiatal és középkorú mögött semmiféle iskolai tanulás ne volna. De épp a félbehagyott mun­ka, az el nem végzett iskolai köte­lesség figyelmeztet a tennivalókra. Általános iskoláink tanmenetét, az oktatás színvonalát, követelményét ismerve mindenképpen azt kell mon­danunk, hogy az iskola elvégzése jó alap a műveltség további elsajá­tításához. Hangsúlyozzuk, hogy alap, de arra már bizton épülhet mindaz, ami a továbbiakban kinek-kinek az igényéből telik, beosztásából, mun­kakörülményéből következik. Persze mondjuk meg őszintén: az általános iskola - különösen a felső tagozat - komoly szellemi igénybe­vételt jelent. De gondoljuk el: ez a felső négy osztály a felszabadulás előtti középiskola alsó négy osztályá­nak felelt meg. S az akkor valójá­ban már rangot, nem egy esetben komoly egzisztenciát jelentett. Óriá­si dolog tehát, ha ma a nyolc általá­nost kötelezővé tesszük, ha fiatal­jainkat arra inspiráljuk, hogy ezt min­denképpen végezzék el. Minden tudás igazában annak jelent legtöbbet, aki birtokában is van. E birtokbavételről pedig egyénknek se szabad lemondanunk. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ■N Négymilliárdos költségvetés A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Kedden délelőtt a Hajdú-Bihar megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága ülést tartott dr. Ambrus Ist­ván elnökletével. A végrehajtó bi­zottság a megye 1971—75. évi kö­zéptávú pénzügyi és fejlesztési ter­vével, valamint az 1971. évre szóló költségvetés és fejlesztési alap elő­irányzataival foglalkozott. Beszámoló hangzott el a Magyar Nemzeti Bank Hajdú-Bihar megyei Igazgatóságának a múlt évben ér­vényesült hitelpolitikai tevékeny-Kedden délelőtt ülést tartott Deb­recenben a Kommunista Ifjúsági Szövetség Hajdú-Bihar megyei Bi­zottsága. Az ülésen részt vett C. Nagy Gábor, a megyei pártbizott­ság titkára. A KISZ megyei bizott­sága — Bartha Istvánnak, a KISZ megyei bizottsága első titkárának előterjesztésében — megvitatta a készülő ifjúsági törvény tervezetét. Majd a múlt évi munka értékelése, valamint az idei esztendő feladatai szerepeltek a napirenden. Ezután a megyei bizottság, valamint a végre­hajtó bizottság 1971. első féléves ülésterve volt a következő napirend, amelynek előadói Czakó Zsuzsa, Kenesei Sándor, a megyei KISZ-bi­­zottság titkárai voltak. *** A KISZ-szervezetek — állapította meg a megyei bizottság — a múlt esztendőben eredményesen dolgoz­tak. Tartalmasabbá vált a munka, erősödött a KISZ tömegbefolyása. Különösen a párt februári határo­zata után javultak a feltételek, nőtt a megye társadalmának az ifjúság iránt érzett felelőssége. A tavalyi esztendő főbb tennivalóit a jubileumi eseményekkel kapcsola­tos feladatok, a pártkongresszusra való készülődés határozták meg. A fiatalok, a párt e jelentős eseményét széles körű munkaversennyel kö­szöntötték. A kommunista vasárna­pokon való részvétellel tízezrek se­gítették az üzemek, a vállalatok előtt álló gazdasági feladatok telje­sítését. Különösen a járműjavítóban, a csapágyművekben, a MEDICOR- ban volt sikeres ez az akció. A KISZ- esek és szervezeten kívüli fiatalok derekasan kivették részüket az árvíz okozta károk helyreállításából, ön­kéntes munkával több mint ezren dolgoztak az árvizes építőtáborok­ban. A II. Tiszai Vízilépcső feletti­ségéről, tapasztalatairól. Daróczi Lajosnak, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójának beszámolóján részt vett dr. Pálos Gyula, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökhelyette­se is. Dr. Szöllős Gábor, a megyei ta­nács vb osztályvezetője terjesztette elő a megye középtávú pénzügyi fejlesztési tervét. A jelentésből ki­derül,­ hogy az 1971—75. évi közép­távú terv időtartamára összesen 4 milliárd 52 millió forint összegű védnökségben vállalt hajdúsági fel­adatok teljesítése, a különböző szak­mai és politikai vetélkedők, a Kivá­ló ifjú mérnök, technikus mozgalom eredménye, a Köszöntünk, Szabad­ság! akció — mind-mind,, a KISZ egy-egy sikeres állomását jelentette. Nem beszélve arról az aktivitásról, amely a KISZ politikai oktatásain nyilvánult meg. Több mint húszez­ren vettek részt a különböző talál­kozásokon. A megye ifjúságának sikereiből nem kis részt mondhatnak maguké­nak az úttörők, a kisdobosok, akik a „Szabad hazában — Lenin útján” akciósorozat keretében számos ren­dezvényt, ünnepséget, találkozót, versenyt, tábori programot szervez­tek és tartottak. Az idei esztendő feladatait vázol­va hangsúlyozta a megyei bizottság, hogy a X. pártkongresszus anyagai­nak tanulmányozása, azok megvaló­sítása, az országgyűlési és tanácsi választásokra való készülődés, vala­mint a KISZ VIII. kongresszusának szervezeti, politikai előkészítése al­kotja az ifjúsági szövetség munkájá­nak gerincét. Ezzel együtt tovább kell korszerűsíteni a termelést segí­tő mozgalmakat, a védnökségválla­lásokat. Még az idén megrendezik az ifjúmunkások­­II. megyei parla­mentjét, amely sok hasznos tapasz­talattal szolgálhat majd az ipari üzemek KISZ-szervezeteinek. Külön fejezetben foglalkozott a megyei bizottság elé készült írásos anyag a KISZ érdekvédelmi felada­taival. Többek között azzal, hogy az idén megkötésre kerülő kollektív szerződések megszövegezésénél, az abban foglaltak valóraváltásánál hallattassa hangját a KISZ. Az idei esztendő konkrét felada­tait a következő hetekben minden KISZ-alapszervezetben megbeszélik a fiatalok, költségvetést állítottak össze. Ezzel a költségvetés összege az 1970. évi 661 millió forint előirányzattal szemben 1975. évben 893 millió fo­rintra emelkedik. A gazdasági ágazat előirányzata az ötéves terv végére 41 százalék­kal növekszik az 1970. évi előirány­zathoz viszonyítva. Ez összegben mintegy 35 millió forintot jelent. Ebből az összegből főleg a belvíz­rendezési feladatokra, állami lakó­épületek karbantartására és egyéb kommunális feladatok ellátására fordítanak jelentős összeget. öt év alatt a szociális és egész­ségügyi ellátásra mintegy 40 száza­lékkal többet fordítanak. Az 1971­. évi növekedés a legmagasabb (12,4 százalék). A tervidőszak alatt a szociális és egészségügyi feladatok­ra fordítható összeg egymilliárd 218 millió forint. A tervezet szerint 152 új kórházi ágy, 100 bölcsődei hely, 160 szociális otthoni hely, hat gyer­mekorvosi körzet, hét általános or­vosi körzet valósítható meg. Jelen­tős minőségi fejlesztéssel számol­tak, főleg a fekvőbetegellátás és az öregek ellátásának javítása érdeké­ben. A kulturális ágazat kereteit te­kintve öt év alatt egymilliárd 625 millió forintot terveztek. Ebben szerepel 850 napközi otthonos óvo­dai hely, 286 általános iskolai diák­otthoni hely, 20 gyógyítva nevelő iskolai csoport, 500 középiskolai diákotthoni hely, 500 alsófokú ze­neiskolai tanuló számára hely, va­lamint létrehoznak 8 vendéglátó­ipari szakközépiskolai osztályt. A Magyar Nemzeti Bank Hajdú- Bihar megyei Igazgatóságának múlt évi tapasztalatairól szólva Bartha János vb-elnökhelyettes hangsú­lyozta, hogy a bank jelentősen segí­tette a megyét a gazdálkodásban azzal, hogy lehetővé tette a terme­lőszövetkezeteknek ezer erőgép megvásárlását. A bank hitelpoliti­kája a termelésfejlesztést igen jól szolgálta Hajdú-Biharban. Utalt ar­ra is, hogy a megyében létesülő 40 szakosított telep nagy jelentőségű kezdeményezés népgazdasági szin­ten is. Dr. Pálos Gyula hangsúlyozta, hogy a megyei szakosítás a tsz-ek­­ben a pulyka-, sertés- és szarvas­marha-tenyésztés terén, valamint a gépesítés fokozása példamutató or­szágosan is. A tárgysorozat megtárgyalása után a végrehajtó bizottság egy­hangúlag elfogadta az előterjeszté­seket, tervjavaslatokat, melyeket a legközelebb tartandó megyei ta­nácsülés elé terjesztenek. IFJÚSÁGI TÖRVÉNY - A MÚLT ÉVI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Hatezer bizalmi, 356 szakszervezeti bizottság. A szakszervezeti választásokról November közepe óta folynak a szak­­szervezeti választások. A szervezett dol­gozók a bizalmiaktól a Szakszervezetek Országos Tanácsáig újjáválasztanak min­den tisztségviselőt, illetve vezető szervet. A májusig tartó, a szakszervezeti moz­galom számára felelősségteljes, milliók­nak szóló számadás félidőn túli tapaszta­latai Hajdú-Biharban is kedvezőek. Hol tart megyénkben e nagyszabású akció, mik az eddigi tapasztalatok? A dolgozók megválasztották a szak­­szervezeti bizalmiakat, mintegy hatezer személyt. Az üzemek és a vállalatok jelen­tős részénél megtörtént az alsó szintű választott szervek (a műhely-, az osztály­os az iskolabizottságok) létrehozása. Haj­dú-Biharban eddig több mint négyszáz ilyen bizottságot választottak meg eddig A legszélesebb tömegeket megmozgató aktus ezzel lezajlott. A szakszervezeti bizalmiak jelentős szá­zalékát újraválasztották, megerősítették eddigi funkciójában, ami annyit jelent, hogy e tisztségviselők nagy része megfe­lelt a szakszervezeti tagok várakozásá­nak. Hajdú-Bihar megye üzemeiben, vál­lalatainál, intézményeiben, a különböző munkahelyeken körülbelül ezer-ezerötszáz új bizalmit választottak. A cserélődés nem több 2­ százaléknál. A választások első, nagyon fontos me­netében azt lehetett tapasztalni, hogy nőtt a dolgozók érdeklődése, aktivitása. A bizalmi választásokon nyolcvan-nyolc­vanöt százalék volt a részvételi arány, s hozzávetőlegesen minden ötödik-nyolcadik szakszervezeti tag felszólalt. A felszóla­lások elsősorban a tartalmas, színvonalas beszámolókhoz kapcsolódtak. Általában elismerően nyilatkoztak a bizalmiak, a műhely-, az osztálybizottságok munkájá­ról, arról a szakszervezeti tevékenység­ről, törekvésről, amely a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, a szociális és kulturális igények kielégítésére irányul. Ugyanakkor kritizálva szóltak arról a jelenségről, amely tavaly szinte általános volt: a nagymértékű túlórázta­tásról, a munka- és az anyagellátás egye­netlenségéről a régóta megoldatlan mun­kásellátási problémákról, a jövedelmek nem mindenkori igazságos elosztásáról. Elmondották: meg vannak győződve ar­ról, hogy a hibák kijavításához elenged­hetetlenül szükséges a megválasztott szak­szervezeti tisztségviselők határozott in­tézkedése. Sok ember véleménye: a szak­­szervezeti vezetők ne csak felfedezzék a hiányosságokat, az ellentmondásokat, ne csak rámutassanak a hibákra, hanem te­gyenek is javaslatot megszüntetésükre, ellenőrizzék a­ végrehajtást. Hibájául rót­ták fel néhány szakszervezeti vezetőnek, hogy nem tájékoztatják kellőképpen a dolgozókat, gyakran csak formális a tá­jékoztatás, nem mindenütt kielégítően működnek a demokratikus fórumok. A tapasztalat azt mutatta: az üzemi, vállalati pártszervezetek, a szakszervezet­ben tevékenykedő kommunisták hatéko­nyan segítették a­ választások előkészíté­sét, sikeres bonyolítását. A gazdasági vezetők nagyobb figyelmet szenteltek a választásoknak. S még néhányat, rangsorolás nélkül a választásokon felvetettek közül: kevés nő, fiatal és fizikai dolgozó tölt be szakszer­vezeti funkciót. Tegyék folyamatossá a szocialista brigádokkal való foglalkozást, törődést. Még jobban figyeljen a szakszer- nagy aktivitás vezet a jó szakemberekre, a törzsgárda­­tagokra. A még korántsem teljes, végleges ta­pasztalatok már most sejtetik: a választá­sok kedvező hatással vannak a szakszer­vezeti mozgalomra. S ami még hátra van a szakszervezetek XXII. kongresszusáig: mintegy húsz mű­helybizottságot, nyolcvanhat szakszervezeti bizottságot s huszonkét szakszervezeti ta­nácsot kell még megválasztani. Aztán ke­rül sor a szakszervezetek megyei bizottsá­gainak és a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsának megválasztására. A további munkához - úgy érezzük - nagy segítséget adhat az eddigi tapaszta­latok hasznosítása, a dolgozók véleményei­nek, javaslatainak tanulmányozása. Fon­tos, hogy mennél nagyobb nyilvánosságo biztosítsanak a felsőbb szervek megvá­lasztását előkészítő jelölő bizottságok munkájának, s a küldötteket úgy készítsék fel, hogy jól tudják majd képviselni a munkások érdekeit a küldöttértekezlete­ken, a kongresszuson. Román Dénes Új tervek, új feladatok (3. oldal) Sorozatos visszaélés, lopás (4. oldal) DEBRECENI SZOBROK ÉS EMLÉKTÁBLÁK (5. oldal) Hirdetések (6. oldal) (8. oldal)

Next