Hajdú-Bihari Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
Két és fél millió Elgondolkoztató adatot közöl a SZOT elnöksége a felnőttoktatás helyzetét vizsgálva. A felmérés szerint „a 16 és 49 év közötti korosztályokhoz tartozók közül körülbelül még két és fél millióan nem végezték el az általános iskola VIII. osztályát." A szám nagyságán meditálva önkéntelenül is sok mindenen el kell gondolkodnunk. Elsősorban és mindenekelőtt azon, hogy az általános iskolai végzettség hiánya szembetűnően jelentkezik épp azoknál a korosztályoknál, amelyek legaktívabb dolgozói a társadalmunknak. S aztán el kell tűnődnünk azon is, hogy minden erőfeszítéseink, kedvezményeink ellenére emelkedik azoknak a száma, akik általános iskolai munkájukat úgy fejezik be, hogy a kötelezően előírt végzettség követelményeinek nem tettek eleget. Mert az igaz, hogy a 49 évesekkel záruló korosztályok között nyilvánvalóan vannak, sokan vannak olyanok, akiknek a kötelező iskolai idejük még a felszabadulás előtti évekre esik. De - s ez leginkább figyelmeztető - ezek számát sokasítja, növeli a mai 16 évesek generációja is, holott ma már mi sem természetesebb, mint az iskolai oktatás általános és kötelező valósága. Talán ezt a csoportot kell leginkább fontosnak tartanunk. Nem azért, mintha a negyvenen felüliek oktatása s az ebből fakadó feladatok nem volnának fontosak, de a mai s a holnapi tizenhat évesek mégiscsak most kerülnek be az életbe, s mögöttük még semmiképpen sincsen ott az életnek az az iskolája, amelyet az előttük járó, az őket jóval megelőző generáció mégiscsak végigjárt. Az éppen hogy csak kamaszéveiken átbillent fiatalok mégsem élhetik le úgy az életüket, hogy a műveltség legalapvetőbb szintjét ne szereznék meg. És ezt a hiányt ha nem ma, hát akkor holnap úgyis pótolniuk kell, valamikor úgyis pontot kell tenniük az elkezdett, de be nem végzett munka végére. Miért tarja fontosnak a SZOT elnöksége a felnőttoktatást? Miért foglalkozott vele ezúttal is hangsúlyozottan? Idézzük az állásfoglalás idevágó gondolatait. „A felnőttoktatásnak továbbra is igen nagy a jelentősége. A szocialista demokratizmus kibontakoztatása és a tudományos technikai fejlődés gyorsítása szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen, hogy a munkásosztály még műveltebbé váljon.” Gyakorlatilag tehát arról van szó, amit iskolapolitikánkban, az oktatás valóságában állandóan megvalósítunk, pártunk politikájának arról a koncepciójáról, ami a szocializmus építése során elengedhetetlen. Igaz, nem arról van szó, hogy e két és fél millió fiatal és középkorú mögött semmiféle iskolai tanulás ne volna. De épp a félbehagyott munka, az el nem végzett iskolai kötelesség figyelmeztet a tennivalókra. Általános iskoláink tanmenetét, az oktatás színvonalát, követelményét ismerve mindenképpen azt kell mondanunk, hogy az iskola elvégzése jó alap a műveltség további elsajátításához. Hangsúlyozzuk, hogy alap, de arra már bizton épülhet mindaz, ami a továbbiakban kinek-kinek az igényéből telik, beosztásából, munkakörülményéből következik. Persze mondjuk meg őszintén: az általános iskola - különösen a felső tagozat - komoly szellemi igénybevételt jelent. De gondoljuk el: ez a felső négy osztály a felszabadulás előtti középiskola alsó négy osztályának felelt meg. S az akkor valójában már rangot, nem egy esetben komoly egzisztenciát jelentett. Óriási dolog tehát, ha ma a nyolc általánost kötelezővé tesszük, ha fiataljainkat arra inspiráljuk, hogy ezt mindenképpen végezzék el. Minden tudás igazában annak jelent legtöbbet, aki birtokában is van. E birtokbavételről pedig egyénknek se szabad lemondanunk. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ■N Négymilliárdos költségvetés A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Kedden délelőtt a Hajdú-Bihar megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott dr. Ambrus István elnökletével. A végrehajtó bizottság a megye 1971—75. évi középtávú pénzügyi és fejlesztési tervével, valamint az 1971. évre szóló költségvetés és fejlesztési alap előirányzataival foglalkozott. Beszámoló hangzott el a Magyar Nemzeti Bank Hajdú-Bihar megyei Igazgatóságának a múlt évben érvényesült hitelpolitikai tevékeny-Kedden délelőtt ülést tartott Debrecenben a Kommunista Ifjúsági Szövetség Hajdú-Bihar megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett C. Nagy Gábor, a megyei pártbizottság titkára. A KISZ megyei bizottsága — Bartha Istvánnak, a KISZ megyei bizottsága első titkárának előterjesztésében — megvitatta a készülő ifjúsági törvény tervezetét. Majd a múlt évi munka értékelése, valamint az idei esztendő feladatai szerepeltek a napirenden. Ezután a megyei bizottság, valamint a végrehajtó bizottság 1971. első féléves ülésterve volt a következő napirend, amelynek előadói Czakó Zsuzsa, Kenesei Sándor, a megyei KISZ-bizottság titkárai voltak. *** A KISZ-szervezetek — állapította meg a megyei bizottság — a múlt esztendőben eredményesen dolgoztak. Tartalmasabbá vált a munka, erősödött a KISZ tömegbefolyása. Különösen a párt februári határozata után javultak a feltételek, nőtt a megye társadalmának az ifjúság iránt érzett felelőssége. A tavalyi esztendő főbb tennivalóit a jubileumi eseményekkel kapcsolatos feladatok, a pártkongresszusra való készülődés határozták meg. A fiatalok, a párt e jelentős eseményét széles körű munkaversennyel köszöntötték. A kommunista vasárnapokon való részvétellel tízezrek segítették az üzemek, a vállalatok előtt álló gazdasági feladatok teljesítését. Különösen a járműjavítóban, a csapágyművekben, a MEDICOR- ban volt sikeres ez az akció. A KISZ- esek és szervezeten kívüli fiatalok derekasan kivették részüket az árvíz okozta károk helyreállításából, önkéntes munkával több mint ezren dolgoztak az árvizes építőtáborokban. A II. Tiszai Vízilépcső felettiségéről, tapasztalatairól. Daróczi Lajosnak, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójának beszámolóján részt vett dr. Pálos Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese is. Dr. Szöllős Gábor, a megyei tanács vb osztályvezetője terjesztette elő a megye középtávú pénzügyi fejlesztési tervét. A jelentésből kiderül, hogy az 1971—75. évi középtávú terv időtartamára összesen 4 milliárd 52 millió forint összegű védnökségben vállalt hajdúsági feladatok teljesítése, a különböző szakmai és politikai vetélkedők, a Kiváló ifjú mérnök, technikus mozgalom eredménye, a Köszöntünk, Szabadság! akció — mind-mind,, a KISZ egy-egy sikeres állomását jelentette. Nem beszélve arról az aktivitásról, amely a KISZ politikai oktatásain nyilvánult meg. Több mint húszezren vettek részt a különböző találkozásokon. A megye ifjúságának sikereiből nem kis részt mondhatnak magukénak az úttörők, a kisdobosok, akik a „Szabad hazában — Lenin útján” akciósorozat keretében számos rendezvényt, ünnepséget, találkozót, versenyt, tábori programot szerveztek és tartottak. Az idei esztendő feladatait vázolva hangsúlyozta a megyei bizottság, hogy a X. pártkongresszus anyagainak tanulmányozása, azok megvalósítása, az országgyűlési és tanácsi választásokra való készülődés, valamint a KISZ VIII. kongresszusának szervezeti, politikai előkészítése alkotja az ifjúsági szövetség munkájának gerincét. Ezzel együtt tovább kell korszerűsíteni a termelést segítő mozgalmakat, a védnökségvállalásokat. Még az idén megrendezik az ifjúmunkásokII. megyei parlamentjét, amely sok hasznos tapasztalattal szolgálhat majd az ipari üzemek KISZ-szervezeteinek. Külön fejezetben foglalkozott a megyei bizottság elé készült írásos anyag a KISZ érdekvédelmi feladataival. Többek között azzal, hogy az idén megkötésre kerülő kollektív szerződések megszövegezésénél, az abban foglaltak valóraváltásánál hallattassa hangját a KISZ. Az idei esztendő konkrét feladatait a következő hetekben minden KISZ-alapszervezetben megbeszélik a fiatalok, költségvetést állítottak össze. Ezzel a költségvetés összege az 1970. évi 661 millió forint előirányzattal szemben 1975. évben 893 millió forintra emelkedik. A gazdasági ágazat előirányzata az ötéves terv végére 41 százalékkal növekszik az 1970. évi előirányzathoz viszonyítva. Ez összegben mintegy 35 millió forintot jelent. Ebből az összegből főleg a belvízrendezési feladatokra, állami lakóépületek karbantartására és egyéb kommunális feladatok ellátására fordítanak jelentős összeget. öt év alatt a szociális és egészségügyi ellátásra mintegy 40 százalékkal többet fordítanak. Az 1971. évi növekedés a legmagasabb (12,4 százalék). A tervidőszak alatt a szociális és egészségügyi feladatokra fordítható összeg egymilliárd 218 millió forint. A tervezet szerint 152 új kórházi ágy, 100 bölcsődei hely, 160 szociális otthoni hely, hat gyermekorvosi körzet, hét általános orvosi körzet valósítható meg. Jelentős minőségi fejlesztéssel számoltak, főleg a fekvőbetegellátás és az öregek ellátásának javítása érdekében. A kulturális ágazat kereteit tekintve öt év alatt egymilliárd 625 millió forintot terveztek. Ebben szerepel 850 napközi otthonos óvodai hely, 286 általános iskolai diákotthoni hely, 20 gyógyítva nevelő iskolai csoport, 500 középiskolai diákotthoni hely, 500 alsófokú zeneiskolai tanuló számára hely, valamint létrehoznak 8 vendéglátóipari szakközépiskolai osztályt. A Magyar Nemzeti Bank Hajdú- Bihar megyei Igazgatóságának múlt évi tapasztalatairól szólva Bartha János vb-elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy a bank jelentősen segítette a megyét a gazdálkodásban azzal, hogy lehetővé tette a termelőszövetkezeteknek ezer erőgép megvásárlását. A bank hitelpolitikája a termelésfejlesztést igen jól szolgálta Hajdú-Biharban. Utalt arra is, hogy a megyében létesülő 40 szakosított telep nagy jelentőségű kezdeményezés népgazdasági szinten is. Dr. Pálos Gyula hangsúlyozta, hogy a megyei szakosítás a tsz-ekben a pulyka-, sertés- és szarvasmarha-tenyésztés terén, valamint a gépesítés fokozása példamutató országosan is. A tárgysorozat megtárgyalása után a végrehajtó bizottság egyhangúlag elfogadta az előterjesztéseket, tervjavaslatokat, melyeket a legközelebb tartandó megyei tanácsülés elé terjesztenek. IFJÚSÁGI TÖRVÉNY - A MÚLT ÉVI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Hatezer bizalmi, 356 szakszervezeti bizottság. A szakszervezeti választásokról November közepe óta folynak a szakszervezeti választások. A szervezett dolgozók a bizalmiaktól a Szakszervezetek Országos Tanácsáig újjáválasztanak minden tisztségviselőt, illetve vezető szervet. A májusig tartó, a szakszervezeti mozgalom számára felelősségteljes, millióknak szóló számadás félidőn túli tapasztalatai Hajdú-Biharban is kedvezőek. Hol tart megyénkben e nagyszabású akció, mik az eddigi tapasztalatok? A dolgozók megválasztották a szakszervezeti bizalmiakat, mintegy hatezer személyt. Az üzemek és a vállalatok jelentős részénél megtörtént az alsó szintű választott szervek (a műhely-, az osztályos az iskolabizottságok) létrehozása. Hajdú-Biharban eddig több mint négyszáz ilyen bizottságot választottak meg eddig A legszélesebb tömegeket megmozgató aktus ezzel lezajlott. A szakszervezeti bizalmiak jelentős százalékát újraválasztották, megerősítették eddigi funkciójában, ami annyit jelent, hogy e tisztségviselők nagy része megfelelt a szakszervezeti tagok várakozásának. Hajdú-Bihar megye üzemeiben, vállalatainál, intézményeiben, a különböző munkahelyeken körülbelül ezer-ezerötszáz új bizalmit választottak. A cserélődés nem több 2 százaléknál. A választások első, nagyon fontos menetében azt lehetett tapasztalni, hogy nőtt a dolgozók érdeklődése, aktivitása. A bizalmi választásokon nyolcvan-nyolcvanöt százalék volt a részvételi arány, s hozzávetőlegesen minden ötödik-nyolcadik szakszervezeti tag felszólalt. A felszólalások elsősorban a tartalmas, színvonalas beszámolókhoz kapcsolódtak. Általában elismerően nyilatkoztak a bizalmiak, a műhely-, az osztálybizottságok munkájáról, arról a szakszervezeti tevékenységről, törekvésről, amely a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, a szociális és kulturális igények kielégítésére irányul. Ugyanakkor kritizálva szóltak arról a jelenségről, amely tavaly szinte általános volt: a nagymértékű túlóráztatásról, a munka- és az anyagellátás egyenetlenségéről a régóta megoldatlan munkásellátási problémákról, a jövedelmek nem mindenkori igazságos elosztásáról. Elmondották: meg vannak győződve arról, hogy a hibák kijavításához elengedhetetlenül szükséges a megválasztott szakszervezeti tisztségviselők határozott intézkedése. Sok ember véleménye: a szakszervezeti vezetők ne csak felfedezzék a hiányosságokat, az ellentmondásokat, ne csak rámutassanak a hibákra, hanem tegyenek is javaslatot megszüntetésükre, ellenőrizzék a végrehajtást. Hibájául rótták fel néhány szakszervezeti vezetőnek, hogy nem tájékoztatják kellőképpen a dolgozókat, gyakran csak formális a tájékoztatás, nem mindenütt kielégítően működnek a demokratikus fórumok. A tapasztalat azt mutatta: az üzemi, vállalati pártszervezetek, a szakszervezetben tevékenykedő kommunisták hatékonyan segítették a választások előkészítését, sikeres bonyolítását. A gazdasági vezetők nagyobb figyelmet szenteltek a választásoknak. S még néhányat, rangsorolás nélkül a választásokon felvetettek közül: kevés nő, fiatal és fizikai dolgozó tölt be szakszervezeti funkciót. Tegyék folyamatossá a szocialista brigádokkal való foglalkozást, törődést. Még jobban figyeljen a szakszer- nagy aktivitás vezet a jó szakemberekre, a törzsgárdatagokra. A még korántsem teljes, végleges tapasztalatok már most sejtetik: a választások kedvező hatással vannak a szakszervezeti mozgalomra. S ami még hátra van a szakszervezetek XXII. kongresszusáig: mintegy húsz műhelybizottságot, nyolcvanhat szakszervezeti bizottságot s huszonkét szakszervezeti tanácsot kell még megválasztani. Aztán kerül sor a szakszervezetek megyei bizottságainak és a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsának megválasztására. A további munkához - úgy érezzük - nagy segítséget adhat az eddigi tapasztalatok hasznosítása, a dolgozók véleményeinek, javaslatainak tanulmányozása. Fontos, hogy mennél nagyobb nyilvánosságo biztosítsanak a felsőbb szervek megválasztását előkészítő jelölő bizottságok munkájának, s a küldötteket úgy készítsék fel, hogy jól tudják majd képviselni a munkások érdekeit a küldöttértekezleteken, a kongresszuson. Román Dénes Új tervek, új feladatok (3. oldal) Sorozatos visszaélés, lopás (4. oldal) DEBRECENI SZOBROK ÉS EMLÉKTÁBLÁK (5. oldal) Hirdetések (6. oldal) (8. oldal)