Hajdú-Bihari Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

Budapestre érkezett I.I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja Budapestre érkezett I. I. Jaku­bovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői főparancsnoka és Sz. M. Szemenko hadseregtábor­nok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. A vendégeket a Ferihegyi repülő­téren Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és a miniszté­rium más vezetői fogadták. A repü­lőtéri fogadásnál jelen volt I. V. Tutarinov vezérezredes,­­ a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és B. P. Ivanov vezér­­ezredes, az ideiglenesen Magyaror­szágon tartózkodó szovjet hadsereg csapatainak parancsnoka. (MTI) II szakszervezetek szerepe a munkaversenyben, a lakásügyi rendeletek végrehajtásában A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. A szocialista munkaverseny idei főbb céljairól szóló napirendben az elnökség megállapította, hogy az üzemekből s mindenekelőtt a szo­cialista brigádoktól számos kezde­ményezésről kaptak tájékoztatást. Ezeknek célja, hogy növekedjék a termelés, javuljon a gazdálkodás hatékonysága, a termelés szervezett­sége. E kezdeményezésekkel a SZOT elnöksége egyetért. Felhívja a szakszervezeteket, hogy szorgal­mazzák és támogassák a korszerű munka- és üzemszervezési, vala­mint technológiai módszerek elter­jesztését, a vezetők és a dolgozók hibájából eredő veszteségidők, túl­órázások csökkentését, a nehéz fi­zikai munkát könnyítő kisgépesítést, a vállalatok közötti tervszerű együttműködés kiépítését, s minél gyorsabb ütemben teremtsék meg a biztonságos munka feltételeit. Mind­ez egy-egy fontos eleme a szocia­lista munkaversenynek. A szakszervezetek szorgalmazzák, hogy bővüljenek országos mozga­lommá a lakásépítési terv pontos és jó minőségű teljesítésével kapcsola­tos kezdeményezések. E mozgalom­ba kapcsolódjanak be az építő-, az építőanyag-ipari, a szerelőipari és mindazok a vállalatok, amelyek a program végrehajtásában részt vesznek. Sok egyéb feladat­­végzé­­sét, például a közszükségleti cik­kek gyártásának, minőségének ja­vítását, a lakosság színvonalas és kulturált ellátását is hatékonyan se­gítheti az 1971. évi szocialista mun­kaverseny. A SZOT elnöksége további napi­rendjén azzal foglalkozott, hogy a lakásügyi rendeletek helyes végre­hajtásába hogyan kapcsolódhatnak be a szakszervezetek. A szakszerve­zetek megyei tanácsai és budapesti tanácsa például feladatuknak meg­felelően járnak el, ha véleményt nyilvánítanak az adott terület la­kásfejlesztési tervének jóváhagyása, a lakáselosztási tervek kialakítása, a lakáshasználatba vételi díjból ad­ható engedmények megszabása előtt. A vállalati szakszervezeti szervek feladatai közé tartozik, hogy fejtsék ki véleményüket a la­kásépítés vállalati támogatására szolgáló alap képzéséről és felhasz­nálásáról, a vállalati lakások elosz­tásának időrendi sorolásáról stb. A SZOT elnöksége megvitatta a szakszervezeti alapszervezeti válasz­tások tapasztalatairól szóló jelen­tést is. (MTI) . Óceánj­árókkal bővül a magyar tengerhajózás A közelmúltban a hajózási és külkereskedelmi szakembereink megvitatták, milyen mértékben cél­szerű és helyes hajóparkunk növe­lése, hogyan lehetne még jobban bekapcsolni dunai és tengeri flot­tánkat a nemzetközi áruszállítás­ba. E vita során beszámoltak arról, hogy közlekedésünkben a hajózás szerepe évről évre növekszik,­ s az áru- és személyszállításban jelenleg már 11 százalékot képvisel. A nem­zetközi forgalomban még ennél is jelentősebb a szerepe, hiszen a köz­lekedési vállalatok devizabevételé­nek mintegy 17 százalékát a hajó­zás adja. A folyamhajózásban jelenleg 51 toló- és vontatóhajó vesz részt kö­rülbelül 40 000 lóerőnyi össztelje­sítménnyel, az uszályok száma pe­­­­dig meghaladja a 230-at, együtte­sen 213 000 tonna hordképességgel. Az utóbbi években kifejlesztett ten­geri flotta már 18 egységből áll, összesen 40 000 tonna szállítóképes­séggel. A Dunán az elmúlt évben ha­jóink 2,3 millió tonna árut szállí­tottak, elsősorban a kohászatnak vasércet és kokszot, a tengeri flot­ta teljesítménye félmillió tonna volt. Hajóink napjainkban 25 or­szág kikötőiben vetnek horgonyt, s a tengerrel rendelkező országokba exportált, illetve ezekből importált áruknak mintegy 15 százalékát magyar hajók szállítják. Népgazdaságunk nyersanyagigé­nyeinek növekedésével a következő esztendőkben mind több alapanya­got, elsősorban vasércet, olajat, kokszot, cementet, műtrágyát im­portálunk Európán kívüli országok­ból, így például az előzetes számí­tások szerint 1975-ben már körül­belül félmillió tonna foszfátot vá­sárolunk az észak-afrikai álla­moktól. E szállítások lebonyolítá­sában fontos feladat vár majd ar­ra a két, egyenként 12 700 tonnás tengerjáró hajóra, amelyeket a Szovjetunióból vásárolunk, s a program szerint 1972-ben, illetve 1973-ban állítunk forgalomba. Ha­józási szakembereink ennél na­gyobb, 23 000 tonnás hajók beszer­zését is célszerűnek tartják. A IV. ötéves terv folyamán a du­nai hajózás korszerűsítése is­ tovább folyik, újabb két- és háromezer ló­erős tolóhajókat állítanak forga­lomba, és 30 000 tonnával bővítik a folyami hajóteret. A Majna—Raj­na—Duna-csatorna tervezett meg­építése újra előtérbe helyezte a Du­na—Tisza-csatorna megépítésének ügyét is. Így a kontinens vízi úthá­lózatán a szabványosított külföldi hajók mellett az 1350 tonnás magyar hajók is fokozottabban bekapcso­lódhatnának a forgalomba. N. L. Márciusban beiratkoznak az elsősök A művelődésügyi miniszter uta­sítása értelmében országszerte március 1—15 között veszik nyil­vántartásba és írják be az idén tanköteles korba lépő gyerekeket, vagyis azokat, akik az 1964. szep­tember 1. és 1965. augusztus 31. kö­zötti időszakban születtek. A gye­rekeket a lakóhely szerint körzeti­leg illetékes általános iskolába kell bejelenteni nyilvántartásba vétel céljából, s ugyanott egyidejűleg be is írják őket az általános iskola első osztályába. A beiratáskor a gyer­mek adatait a szülő saját személyi igazolványával, a gondviselő a gyermek születési anyakönyvi kivo­natával tartozik igazolni. Az új el­sős kisdiákok száma várhatóan 126 000 lesz. Vidéken az általános iskolák első osztályos tanulóit — ugyancsak nyilvántartásukba vételükkel egy­idejűleg — a városi tanács műve­lődésügyi osztálya, községekben pe­dig a községi tanács szakigazgatási szerve által kijelölt két munkana­pon írják be. A középiskolák első osztályos diákjainak beírására országszerte június 14. és 15. között kerül sor. (MTI) Elkészült a tanulmányterv a Déri Múzeum rekonstrukciójáról Elkészült a Déri Múzeum épülete felújításának tanulmányterve. A ta­nulmányterv szerint a Debrecen egyik jelképévé nőtt múzeumépüle­tet 1974—76-ban újítják fel. A nagy­arányú munka során átdolgozásra kerülne a múzeumépület teljes vil­lamos, víz-, gázvezetéke és fűtési rendszere. Központi feladatként sze­repel a képtári rész légkondicioná­lásának megoldása. A felújítás so­rán figyelemmel lesznek a bizton­sági követelményekre, valamint a modern tömegkommunikációs lehe­tőségek alkalmazására, kihasználá­sára is. A felújítás ideje alatt a Déri Mú­zeumot be fogják zárni, a műtárgy­anyagot, a kiállítási kellékeket és egyéb felszerelési tárgyakat, beren­dezést pedig kiköltöztetik az épü­letből. Mind a felújítás maga, mind pedig a szüneteltetés és a műtár­gyak biztonságát célzó kiköltözés nagy feladatok elé állítja a múzeum vezetőségét, dolgozóit. Fokozatosan javul az élelmiszerek minősége A megyei minőségellenőrző és vegyvizsgáló intézetek hat hónap alatt több száz vizsgálatot bonyo­lítottak le az élelmiszeripari üze­mekben és gyárakban. A tapaszta­latok szerint az üzletekbe kerülő áruk minősége fokozatosan javul, bár az ellenőrzések 3,5 százaléka még mindig rendellenességet, sőt esetenként súlyos szabálytalansá­gokat tárt föl. Az intézetek megvizsgálták, ho­gyan ösztönzik a vállalatoknál a szakembereket, dolgozókat a minő­ség javítására. A felmérés azzal az eredménnyel járt, hogy még mindig nem eléggé hatékony az ösztönzés. Leggyakrabban például az úgyneve­zett negatív ösztönzést használják, amely — például a tejiparnál — prémiummegvonással bünteti a mi­nőségileg kifogásolható termékek előállítóit. Sok helyen még a felelősségrevo­­nást sem mindig alkalmazzák kö­vetkezetesen. Arra van szükség, hogy felülvizsgálják, és esetenként megszilárdítsák a minőség ellen vé­tők büntetésének módszereit, eljá­rásait, mert az egyes vállalatok so­rozatosan ugyanazt a vétséget kö­vetik el, tehát — mint a vizsgálat megállapította — inkább vállalják a nem eléggé hatékony felelősség­­revonást, semmint a fogyasztók ér­dekeinek megfelelő­ munkát. (MTI) A nők társadalmi helyzetének változásáról Új törvény a tanácsokról ■* megmozdul a falu (3. oldal) Folvasóinfó­n írják Javuló áruellátás, épülő üzletek (4. oldal) Húszezren ! a dobogóon (5. oldal) r I I­I. osztályban­­ a D. Dózsa nyerte a Napló-kupát­­ (7. oldal) NAPI KRÓNIKA (8. oldal)

Next