Hajdú-Bihari Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

ÉLELMISZER -ÉS VEGYIÁRU NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT Pénteken délelőtt a debreceni Bartók Teremben ünnepelték a Hajdú-Szabolcs megyei Élelmi­szer- és Vegyiáru-nagykereskedel­­mi Vállalat dolgozói a Kiváló cím és a Szocialista Munka Vállalata cím elnyerését. Molnár Károly főosztályvezető a belkereskedelmi miniszter nevében köszöntötte a vállalati kollektívát, és ismertette azokat az eredménye­ket, melyek alapján a vállalat a ki­tüntetéseket elnyerte. Különösen kiemelte az árvíz alkalmával vég­zett nagyszerű munkát; az árvíz sújtotta vidék áruellátását nagy erőfeszítéssel, eredményesen oldot­ta meg a vállalat. Ezután dr. Medveczky Lajos, a­­KPVDSZ megyei titkára köszön­tötte a KPVDSZ központi vezető­sége és elnöksége, valamint az SZMT nevében a kitüntetett kollek­tívát. Tóth Sándor, a vállalat igaz­gatója — a kitüntetésről szóló ok­levelek átvétele után — a vállala­ti kollektíva nevében megköszönte a bizalmat, és ismertette az 1965 óta elért eredményeket, így azt, hogy a Hajdú—Szabolcs megyei vállalat forgalma öt év alatt meg­haladta az országos átlagot. Az ünnepségen Molnár Károly Pásti Károlynak, az áruforgalmi főosztály vezetőjének az árvízvéde­lem idején kifejtett tevékenységé­ért a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát nyújtotta át, majd Szurdi István belkereskedelmi miniszter dicsérő és elismerő oklevelét adta át Tóth Sándornak, Pásti Károly­nak és Belinszky Lajosnak. A bel­kereskedelem Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben kilencen részesültek ez alkalommal, és 42 dolgozó kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést. A munkaversenyben élen járó bri­gádok közül aranyplakettet kapott a debreceni Béke brigád, ezüstpla­kettet az Alkotmány, az Egyetér­tés és a nyíregyházi Béke­brigád. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta meg Győri Ferenc, a vállalat szb-titkára. . ■ ■ Ünnepelnek a kitüntetett vállalatok (Folytatás az 1. oldalról) A MEDICOR Művek 1970. évi eredményei alapján elnyerte a ki­váló vállalat címet és a vállalaton belül élüzem­lett a debreceni or­vosi műszergyár is. Az ünnepséget pénteken délután rendezték az üzemben, ahol megjelent és kö­szöntötte a gyár dolgozóit Láng Géza vezérigazgató is. Ünnepi be­szédet Vágó István igazgató mon­dott, értékelve az 1970. évi mun­kát, különös tekintettel a többlet­­vállalások teljesítésére, a munka­verseny eredményeire. Végül kitün­tetések és jutalmak átadása követ­kezett: 88 dolgozó részesült közel 50 000 forint jutalomban. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott a gyár­egység vezetői közül Vágó István, Papp Sándor, Pallai József, Szat­mári József és Till Ágoston. XIII-AS AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT Pénteken délután tartották az XIII-as Autójavító ünnepségét, amelyen a vállalat megkapta a Ki­váló Vállalat címet, s az Autófenn­tartó Ipari Tröszt kongresszusi munkaverseny vándorzászlaját. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Pallas Imre, a megyei pártbizottság tag­ja, a­­Hajdú-Bihari Napló főszer­kesztője, Lőrinczi János, a Szak­­szervezetek megyei Tanácsának titkára és Tóth István, a Volán tröszt vezérigazgató-helyettese. Salánki Sándornak, a szakszer­vezeti bizottság titkárának meg­nyitója után Tasnádi Lajos igazga­tó mondott ünnepi beszédet. Be­szédében a vállalat által végzett munkáról és az 1971-es feladatok­ról szólt. A vállalat feladatait megszabja a közlekedéspolitikai irányelvek végrehajtása. Az igazgató beszéde után az Autófenntartó Ipari Tröszt vezér­igazgató-helyettese, Walter Medárd átadta a kitüntető címet igazoló oklevelet Tasnádi Lajos igazgató­nak, aki megkapta a Közlekedés Kiváló Dolgozója címet is. Ezután a XIII-as Autójavító Vállalat igazgatója kitüntetéseket és jutalmakat osztott a vállalat jól, dolgozó kollektívái és dolgozói számára, ötvenegyen részesültek a vállalat kiváló dolgozója kitün­tetésben, és 261-en kaptak pénzju­talmat. A MÁV DEBRECENI SZERTÁR FŐNÖKSÉGE Egy vasúti csomópont teljes anyagellátását biztosítani nem kis feladat, a MÁV debreceni szertár­­főnöksége azonban már negyedik éve sikeresen birkózik meg ezzel a feladattal, és 1970. évi eredményei alapján is elnyerte a MÁV Debre­ceni Igazgatósága és a Vasutasok Szakszervezete területi bizottsága által adományozott Élüzem címet. Az ezzel kapcsolatos ünnepségen Lestyán György szb-titkár üdvözöl­te a szertárfőnökség dolgozóit és az ünnepségen megjelent vendége­ket, majd Némethy Géza szertár­­főnök-helyettes ismertette az 1970. évi eredményeket, a­ munkaver­senyben elért sikereket. A MÁV Debreceni Igazgatósága nevében dr. Deák Gyula anyagosztály-veze­­tő köszöntötte az élüzem kollektí­váját, majd Szilassy István szertár­főnök pénzjutalmat adott át a munkaversenyben kitűnt dolgozók­nak. BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT Tegnap, pénteken ünnepséget tartottak a Debreceni Baromfifel­dolgozó Vállalat dolgozói abból az alkalomból, hogy elnyerték az Él­üzem címet és a Szocialista Munka Gyára kitüntetést. Az ünnepségen részt vett Kökény István, az Élel­miszeripari Dolgozók Szakszerveze­tének titkára, Basa Imre, az MSZMP Debrecen városi Bizottsá­gának titkára. Máthé Imre szb-titkár megnyitó­ja után Tóth János osztályvezető, a nagyvállalat vezérigazgatójának megbízásából átadta a kitünteté­sekről szóló okleveleket Lukács Je­nő igazgatónak. A Debreceni Ba­romfifeldolgozó Vállalat kollektívá­ja méltán jutott a szép elismerés birtokába. A termelés egy év alatt 28 százalékkal növekedett. Az ex­portforgalomban 104 millió forint értékű az emelkedés. Felvásároltak tavaly 1924 vagon árut. Lukács Jenő igazgató ígéretet tett: az idei eredményeikkel is iga­zolják, hogy rászolgáltak az elis­merésre. Az igazgató 47 munkásnak adta át a Kiváló Dolgozó kitünte­tést. KIVÁLÓ SZÖVETKEZET A SZÖVOSZ és a KPVDSZ vörös ándorzászlaját és Kiváló Szövetke­­et címet kapott az 1970. évi man­­kája és a szocialista munkaver­­enyben elért eredményei alapján a Berettyóújfalui Általános és Fo­­gyasztási Szövetkezet tegnap, pén­­eken este a Bihar étteremben meg­ártott ünnepi termelési tanácsko­záson. Az ünnepségen a meghívott dol­gozókon és családtagjaikon kívül megjelent Vészi L­ászlóné, a JPVDSZ Központi Vezetőségének ttkára, Bartolák Mihály, a SZÖ­VOSZ elnökhelyettese, dr. Kovács Béla, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Stozicski Ferenc, a MESZÖV megyei elnöke, Ökrös Ferenc, a berettyóújfalui járási pártbizottság első titkára, dr. Med­veczky Lajos, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, dr. Barabás Gábor, a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője, vala­mint a község több vezetője. A magas kitüntetést Eszenyi Jó­zsef, az igazgatóság elnöke vette át a SZÖVOSZ elnökhelyettesétől és a KPVDSZ központi vezetőségének titkárától. Ezt követően az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke ünnepi be­szédet mondott, amelyben értékel­te az elért eredményeket, és mél­tatta a dolgozók által végzett mun­kát. Több dolgozónak Kiváló Szö­vetkezeti Munkáért kitüntetést adott át, és számos dolgozó része­sült jutalomban. Az ünnepi terme­lési tanácskozáson több mint 300.000 forint jutalmat osztottak ki. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1971. MÁJUS 1. Csou En-laj fogadta Bíró Józsefet PEKING (Új Kína) Csou En-laj, a kínai államtanács elnöke csütörtökön este fogadta Bí­ró József külkereskedelmi minisz­tert és megbeszélést folytatott vele. A megbeszélésen, amely baráti han­gulatú volt, jelen volt Gódor Fe­renc, a Magyar Népköztársaság pe­kingi nagykövete, Paj Hsziang-kuo külkereskedelmi miniszter és az il­letékes kínai hivatalok vezető mun­katársai. König bíboros Lengyelországban VARSÓ (MTI) König bíboros, bécsi érsek, aki a Vatikán megbízottjaként tartózko­dik lengyelországi látogatáson, foly­tatja körutazását az ország vissza­csatolt nyugati és északi területein. Wroclaw után Gorzówot, majd Szczecint, Koszalint, Slupskot és Gdanskot kereste fel. Gorzówban Pluta püspök a kö­vetkező szavakkal köszöntötte a bé­csi érseket: „Megelégedéssel vesz­­szük, hogy megérted, milyen nagy jelentőségű, életbevágó probléma számunkra visszacsatolt földjeink egyházmegyei ’kanonjogi helyzeté­nek a Vatikán részéről történő vég­leges rendezése.” A varsói Slowa Powszechne című lap kiemeli, hogy a szczecini szentmisén König isten áldását kérte a visszacsatolt len­gyel földek fejlődésére. (MTI) Május 12-re összehívták az országgyűlés alakuló ülését AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen a választások utáni feladatokkal és egyéb időszerű kérdésekkel foglal­kozott. Az Elnöki Tanács az alkotmány 18. paragrafusa (5) bekezdése alap­ján az országgyűlés alakuló ülését 1971. május 12-én (szerdán) délelőtt 11 órára összehívta. Az alkotmányos államrendünk gyakorlatának megfelelően Fock Jenő, a kormány elnöke — mivel a kormány megbízatását a korábbi országgyűléstől kapta — kérte az Elnöki Tanácstól a kormány fel­mentését. Az Elnöki Tanács a ké­rést elfogadta, a felmentést megad­ta és egyben megbízta a kormányt, hogy az újjáválasztásig — a jelenle­gi összetételben — intézze a kor­mányzati ügyeket. Az Elnöki Tanács módosította a népi ellenőrzésről szóló, 1968. évi V. törvény, valamint a bíróságok népi ülnökeinek választásáról szóló, 1960. évi 6. számú törvényerejű ren­deletet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a művelődésügyi miniszternek a ki­tüntetéses doktorrá avatások ta­pasztalatairól szóló tájékoztató je­lentését, valamint határozatot hozott az 1971. évi kitüntetéses doktorrá avatáshoz való hozzájárulásról. A népi ellenőrzésről szóló törvény e végrehajtási rendelete módosítását, va­lamint a bírósági népi ülnökök válasz­tásáról szóló törvényerejű rendelet meg­alkotását az tette szükségessé, hogy a új tanácstörvény szerint a járási taná­csok megszűntek, a megyei jogú váro­sok pedig — megváltozott jogállással - megyei városokká alakultak. Ezért a népi ellenőrzési törvényt mó­dosító törvényerejű rendelet a járási , az összevont járási—városi népi ellenőr­zési bizottságok választását a megszűnő járási tanácsok helyett a megyei taná­csokra bízza. Ezek a bizottságok ugyan­is a helyi tanácsok végrehajtó bizottsá­gait is ellenőrzik. A megválasztandó sze­mélyekre továbbra is a Központi Nép Ellenőrzési Bizottság tesz javaslatot. A bírósági népi ülnökök választására szóló törvényerejű rendelet a járásbíró­ságok (városi, kerületi bíróságok) nép­ülnökeinek választását a járási tanácsos helyett a helyi (községi, városi, kerületi tanácsok feladatává teszi. A jelölést to­vábbra is a bíróság területén működő vállalatok, szövetkezetek és egyéb szer­vek végzik. A megyei bíróság ülnökei kizárólag a megyei tanács, a legfelsőbb bíróság ülnökeit pedig az Elnöki Tanács választja. A kitüntetéses doktorrá avatás lehető­ségét és feltételeit az Elnöki Tanács 1958-ban foglalta jogszabályba. A hatá­rozat érvényben lépésétől 1970 végére összesen 80 doktorjelöltet avattak (negy venet a budapesti, negyvenet a vidék egyetemeken). Az avatottak közül 54 or­vos, a többi mérnök, jogász, bölcsész matematikus, vegyész, biológus, fizikus közgazdász és állatorvos. Az avatottak­ 30 százaléka nő. Az avatottak 70 száza­léka felsőoktatási intézményben dolgo­zik, a többiek tudományos intézetben főhatóságnál, vállalatnál, iskolában. (MTI) Ünnepélyesen felavatták Budapesten Marx és Engels emlékművét Budapest közterületi díszeinek sorában új, monumentális képző­­művészeti alkotást avattak pénte­ken­ — Marx és Engels emlék­művét — a Jászai Mari téren. Az avatóünnepségen megjelen­tek Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Aczél György, Benke Valéria, Ne­mes Dezső, Németh Károly, a Po­litikai Bizottság tagjai, továbbá az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány több tagja; részt vett a politikai a társadalmi és a kulturá­lis élet sok ismert személyisége. Ünnepi beszédet Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára mondott. A szónok hangoztatta, hogy Marx és Engels életműve a gyakorlat és az elmélet legmagasabbrendű egy­ségét testesíti meg.­­ Többszörösen kiállta a gyakorlat próbáját, mert összeforrt a munkásság ügyével. Az új emlékmű talapzatánál az MSZMP Központi Bizottsága és a Budapesti Pártbizottság, nevében Németh Károly és Óvári Miklós helyezett el koszorút. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsa nevé­ben Gál László és Somoskői Gábor titkárok koszorúztak. A KISZ Köz­ponti Bizottságának koszorúját dr. Horváth István első titkár és Csil­lák András, a KISZ KB intéző bi­zottságának tagja, a Budapesti KISZ-bizottság első titkára, a Fő­városi Tanács koszorúját Kelemen Lajos, a végrehajtó bizottság meg­bízott elnöke és Hantos János el­nökhelyettes helyezte el. Az avatóünnepség az Internacio­­nálé hangjaival ért véget. (MTI) Színházi napok Debrecenben május 17-től 23-ig tartott dr. Tar Károly, a Debrecen városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. Mint elmondotta, az idei színházi napok alkalmával főként klasszikus drá­mák bemutatását vették tervbe. A Thália Színház Dante Isteni szín­­játékának színpadi változatával, a Pécsi Nemzeti Színház Csehov A kutyás férfi című összeállításával, a Budapesti Nemzeti Színház Madách Mózes című drámájával, a Debre­ceni Csokonai Színház a Görög tra­gédiák című előadásával, a buda­pesti Vígszínház Gogol Egy őrült naplója című monodrámájával, a Szegedi Nemzeti Színház Shaw Candida című színművével, a debre­ceni Csokonai Színház Brecht Ga­lilei élete című drámájával vesz részt az előadássorozaton. A Hun­gária Kamaraszínházban a Huszon­ötödik Színház Kuan Han-csing: Tuo O igazgatalan halála című já­tékát mutatja be, ezenkívül több stúdióelőadást rendeznek a Kis Színpadon, valamint művészi kö­zönség találkozók lebonyolítására kerül sor. A színházi rendezvénysorozat iránt megnyilvánuló rendkívüli ér­deklődés miatt a jegyárusítást már május 3-án, hétfőn délelőtt megkez­dik a Csokonai Színház szervező­­irodáján. A jegyárusítás első nap­ján csak a bérlettulajdonosok szá­mára árulják a jegyeket, s ezenkí­vül is bizonyos megszorításokat al­kalmaznak az árusításnál, hogy mi­nél több érdeklődő jusson jegyhez. Rövidesen közreadják a színház napok prospektusát is, mely gazdag anyagot tartalmaz a színházi napo­kon szereplő színházakról, színmű­vészekről, írókról. Ötödik alkalommal rendezik meg az idén Debrecenben a színházi na­pokat, május 17-től 23-ig. A jelentős színházi eseménysorozatról április 30-án, pénteken sajtótájékoztatót Befejeződött a III. közgazdasági hét Debrecenben Április 26-tól 30-ig rendezte a Hajdú-Bihar megyei Közgazdasági Társaság, a MTESZ és a TIT me­gyei szervezete a közgazdasági he­tet, melynek témája a vállalati ter­vezés volt. Az utolsó előadásra 30-án délután került sor A közép­távú tervezés általános vonásai Hajdú-Bihar megyében címmel. Buday Zoltánnak, a megyei köz­­gazdasági társaság titkárának meg­nyitó és üdvözlő szavai után dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa tartotta meg a fenti előadást, bevezetőben ismertetve a III. ötéves terv megyei eredménye­it. A tények örvendetesek, mivel a megyei pártértekezlet által megha­tározott iparfejlesztési, mezőgazda­­sági, társadalompolitikai feladatok megvalósultak, és mindinkább az adottságoknak megfelelően alakul Hajdú-Bihar megye gazdasági ar­culata. Ennek kell bekövetkezni a IV. ötéves terv időszakában is, úgy, hogy a megyei célok szoros össz­hangban legyenek a népgazdasági tervfeladatokkal és elősegítsék azok megvalósítását. Ami a helyi sajá­tosságokat illeti: az extenzív fej­lesztést is figyelembe kell venni, különös tekintettel a munkaerő­gazdálkodásra, a munkaerők foglal­koztatására. Erőteljes intenzív fejlesztés csak Debrecenben való­sítható meg. Hajdú-Bihar megyében az álla­­m­ipar területén a IV. ötéves terv­ben kiemelten kell foglalkozni el­sősorban azokkal az ágazatokkal, melyek népgazdasági­lag mint fon­tos fejlesztési területek vannak ki­jelölve, így például a csapágygyár, a háztartásigép-gyár, a műanyag­gyár, az Alföldi Nyomda, a textil­­ruházati üzemek, a bútoripari vál­lalatok, a szolgáltatások szocialista szektora. Indokolt a kereskedelmi hálózat nagyarányú, differenciált fejlesztése, valamint az állatte­nyésztés eredményességének növe­lése. Végül dr. Szabó Miklós megköszön­te a megyei pártbizottság gazdaság­­politikai osztálya nevében a III. közgazdasági hét sikeres rendezé­sét, és jó munkát kívánt a megye közgazdászainak, kérve őket: kap­csolódjanak be aktívabban a ter­vezői munkába.

Next