Hajdú-Bihari Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) oka annak, hogy Európában a béke és biztonság — a 26 évi viszonylagos nyugalom ellenére — ma sem szilárd, hogy a legutóbbi negyedszázad alatt sem sikerült megoldani az európai helyzet olyan fontos problémáit, mint a német kérdés, a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer.dalmi akciókról, amelyek a biztonság és együttműködés megerősítését és fejlesztését célozzák. Feladatunknak tekintjük, hogy egész népünket képviseljük az európai országok hasonló bizottságaival való kapcsolatokban, s hogy hozzájáruljunk az európai népek konferenciájának összehívását célzó, Európa-szerte erősödő törekvést's.Ant-»réhez. Arra törekszünk, 4 u' u*. h amarabb hívják össze . . . ti kormányközi bizta .«lev.* ^ g mi_ előbb vált » .a . Varsói Szerződés V városunkban mejpg& ,íi;.itt te „ása: hegyen EurópiA* * :gyenly nemzetek gyümölcsöző együttműködéséneki kontinense! Folytatni akarunk egy megkezdett munkát, amelyben új lehetőségeket látunk magunk előtt. Történelmi parancsnak teszünk eleget, amelyet a magyar nép, az európai népek, az egész emberiség érdekei diktálnak. A feladatot teljes meggyőződéssel vállaljuk! Felhívjuk egész népünket, hogy segítse, támogassa munkánkat! Közös törekvéseinknek csak egy nyertese lehet — a nép, a jövő nemzedékei. Munkálkodjunk tehát együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének és biztonságának javára! Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságának titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyár fogaskeréküzeme Hanoi szocialista brigádjának vezetője, Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a magyar nemzeti bizottság életrehívásának és küldetésének jelentőségét, fejtette ki gondolatait a kontinensünk biztonságát szorgalmazó társadalmi összefogással, a nemzetek együttmunkálkodással kapcsolatos gondolatait. A tanácskozáson egyhangúlag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című dokumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést, miután kifejezést adott annak a meggyőződésnek, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az európai béke biztosításának, s egyúttal felajánlotta a magyar nőtársadalom, a MNOT aktív részvételét a bizottság munkájában. (MTI) A Parlament Vadásztermében A küzdelem nem csupán a kormányok Ügye A világon végbemenő változásokat értékelve úgy látjuk, hogy a feltételek itt, Európában érlelődtek meg most annyira, hogy a régen óhajtott biztonsági rendszert, a népek segítségével megteremtsük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ békéjéhez. Ezt az összefüggést nemcsak földrészünkön ismerték föl, hanem a világ sok más helyén is; az európai biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéseinknek egyre nagyobb a visszhangja kontinensünk határain túl is, s a világ békeszerető népei közül mind többen és többen helyeslik és támogatják. Ezért van az, hogy az európai biztonság és együttműködés eszméje ma összehasonlíthatatlanul mélyebben és sokoldalúbban formálódik, gazdagodik, mint eddig bármikor. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Kállai Gyula beszédében utalt azokra a zavaró tényezőkre és akciókra, amelyeknek célja a javuló európai légkör megzavarása. Megemlítette itt az angol konzervatív kormánynak a hidegháborús évekre emlékeztető lépését, a szovjet diplomaták tömeges kiutasítását. Ez a lépés az európai enyhülést ellenzők kezére játszott — állapította meg Kállai Gyula. Hívják össze az európai népek közgyűlését Jelentős volt az európai biztonság és együttműködés belga nemzeti bizottságának kezdeményezésére ez év nyarán megtartott brüsszeli találkozó. Ezen Európa országaiból száz, a legkülönbözőbb ideológiai, politikai, társadalmi köröket képviselő személyiség vett részt. A találkozó kezdeményezte, hogy a közeljövőben össze kell hívni a lehető legszélesebb körű részvétellel az európai népek közgyűlését. Nemrégen, szeptember 12-én fejeződött be a nyugat-németországi Saarbrükkenben 24 európai ország békemozgalmi képviselőinek tanácskozása, amelynek különös jelentőséget adott az a tény, hogy egyhangúlag támogatásáról biztosította az európai népek közgyűlésének összehívására tett különböző javaslatokat. Kedves Barátaim! Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk érdeklődéssel figyeli a világhelyzet, s benne elsősorban az európai helyzet alakulását, s tőle telhetően elősegíti annak kedvező fejlődését. Látjuk a pozitív változásokat, amelyek Európában végbemennek, s amelyek bővítik annak lehetőségét, hogy Európa a bizonytalan béke kontinenséből a biztonság tartós alapján fejlődő világrészévé váljon Ez a meggyőződés vezetett bennünket, amikor elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bizottságot, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Bizottságunk alakuló ülésén vagyunk. A jelenlevők egész népünket képviselik. Biztosak vagyunk abban, hogy mostani akciónkkal ismételten hozzájárulunk nemes célunk megvalósításához. Szeretnénk néhány szóval beszélni arról is, hogy mire szövetkezünk, mit tekintünk feladatunknak, s hogyan kívánjuk közös ügyünket szolgálni. A feladatok « Mindannyian teljes egyetértés»» támogatjuk pártunk és kormányuik külpolitikáját, ezen belül az európai biztonság megszilárdításáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködésért folytatott erőfeszítéseit. Meggyőződésünk, hogy kontinensünkön a kialakult európai realitások tudomásulvétele, elismerése a kölcsönösen előnyös sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztése, a tartós és szilárd béke, a tényleges biztonság alapja. Megállapíthatjuk, hogy az európai népek ilyen irányú törekvései kedvezően alakulnak. Európa a közelmúltban értékes lépéseket tett előre ezen az úton. Bizottságunk elsőrendű feladata, hogy szervezze, serkentse és összefogja azt a sokoldalú és gazdag tevékenységet, amelyet társadalmi szervezeteink folytatnak az európai biztonság és együttműködés előmozdítása érdekében. Határainkon belül legyen kezdeményezője a békéhez, a biztonsághoz, a népek barátságához és együttműködéséhez kapcsolódó akcióknak. Támogatni és ösztönözni akarjuk társadalmunk minden rétegét, hogy ne csak szóval, hanem építő munkájával és helytállásával is fejezze ki érdekeltségét e nagyjelentőségű kérdésben. Meggyőződésünk: e bizottság létrehozása új lehetőségeket nyújt arra, hogy a magyar társadalom még fokozottab mértékben kapcsolódjék be az európai párbeszédbe. Támogatni és erősíteni akarjuk társadalmi szervezeteinket, hogy európai kapcsolatainkban kezdeményező módon legyenek készek megvitatni minden tervet, elgondolást és javaslatot, amely a nagy közös cél elérését segíti. Támogatni és erősíteni kívánjuk Európa népeinek minden olyan akcióját, amely a kontinens biztonságát erősíti. Erős, gazdagodó kapcsolatokat kívánunk megteremteni a legkülönbözőbb irányzatokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek. Beszélgetni akarunk kommunistákkal és szocialistákkal, hívőkkel és nem hívőkkel, képviselőkkel újságírókkal, és művészekkel, tudósokkal és munkásokkal — mindazokkal, akik Európa boldogabb jövőjéért tevékenykednek. Arra törekszünk, hogy rendszeresen tájékoztassuk népünket az európai politikai helyzet alakulásáról, elsősorban azokról a társa- HAJDÚ -BIHARI NAPLÓ - 1971. OKTÓBER 1. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke (a bizottság elnöke). Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára, kiváló tsz-tag, dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a Béke-világtanács elnökségének tagja, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas író, dr. Bognár József akadémikus, az MTA Afro-ázsiai Kutató Központ igazgatója, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Bokorné, dr. Szegő Hanna, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Béke-világtanács tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Bacher Mihály Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára. Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront OT alelnöke, a SZOT elnökségi tagja, Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének elnöke, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Gyurkó László József Attila-díjas író, a 25. színház igazgatója, dr. Horváth István, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyár fogaskeréküzem Hanoi szocialista brigádjának vezetője, dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének és az Országos Béketanács elnökségének a tagja, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Béke-világtanács tagja, Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnöke, Komját Irén, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, a Magyar ENSZ-társaság alelnöke, Kovács István, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságának titkára, Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzeti Színház főrendezője, Makoldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke, dr. Mártha Ferenc, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, akadémiai levelezőtag, Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Molnár Frigyes, a SZOVOSZ elnöke, G. Nagy Pál, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat állami díjas szocialista brigádvezetője, dr. Noszkay Aurél, a János kórház urológus főorvosa, dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, Pethő Tibor újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke, dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Radiát László, a Ganz-MÁVAG MSZMP Bizottságának titkára, dr. Rapcsák András akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora, Rév Lajos, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a Béke-világtanács tagja, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, dr. Siklós János, a Népszava főszerkesztője, dr. Simai Mihály egyetemi docens, a Magyar ENSZ-társaság főtitkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Simon Péterné, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT szabványműszaki szocialista brigádjának vezetője, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Szatmári Imréné fonónő, kiváló dolgozó, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Május 1. szocialista brigádjának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros Tanácsa elnöke, Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke, Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője, Vas-Witteg Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Váncsa Jenő, az Agárdi Állami Gazdaság igazgatója, Várnai Ferenc, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője, Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Závori László, a Csepel Vas- és Fémművek szakszervezeti bizottságának titkára. Zsigmond László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kossuth-díjas tanszékvezető egyetemi tanára, akadémiai levelezőtag. Budapest, 1971. szeptember (MTI) Táviratok a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking A Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözleteim és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy a két ország kapcsolatainak a proletár nemzetköziség elvei alapján történő fejlesztése elősegítheti a szocializmus, a béke és a haladás ügyét. Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányának elnöke Budapest, 1971. szeptember 30. *♦* Az évforduló alkalmával Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte a Kínai Népköztársaság megbízott külügyminiszterét Csi Peng-fejt. (MTI)