Hajdú-Bihari Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) oka annak, hogy Európában a béke és biztonság — a 26 évi viszonyla­gos nyugalom ellenére — ma sem szilárd, hogy a legutóbbi negyed­század alatt sem sikerült megol­dani az európai helyzet olyan fon­tos problémáit, mint a német kér­dés, a leszerelés és a kollektív biz­tonsági rendszer.­dalmi akciókról, amelyek a bizton­ság és együttműködés megerősíté­sét és fejlesztését célozzák.­­ Feladatunknak tekintjük, hogy egész népünket képvisel­jük az európai országok hasonló bi­zottságaival való kapcsolatokban, s hogy hozzájáruljunk az európai népek konferenciájának összehívá­sát célzó, Európa-szerte erősödő tö­rekvést's.Ant-»réhez. Arra törek­szünk, 4­­ u' u*. h amarabb hív­ják össze . . . ti kormány­közi bizta .«lev.* ^ g mi_ előbb vált » .a . Varsói Szerződés V váro­sunkban mejpg& ,íi;.itt te „­­ása: hegyen EurópiA* * :gyen­ly nem­zetek gyümölcsöző együttműködé­séneki kontinense! Folytatni akarunk egy megkez­dett munkát, amelyben új lehető­ségeket látunk magunk előtt. Tör­ténelmi parancsnak teszünk eleget, amelyet a magyar nép, az európai népek, az egész emberiség érdekei diktálnak. A feladatot teljes meg­győződéssel vállaljuk! Felhívjuk egész népünket, hogy segítse, támo­gassa munkánkat! Közös törekvé­seinknek csak egy nyertese lehet — a nép, a jövő nemzedékei. Munkál­kodjunk tehát együtt földünk, kon­tinensünk és hazánk békéjének és biztonságának javára! Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferenc­­né, a Kispesti Textilgyár KISZ-bi­­zottságának titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyár fo­gaskeréküzeme Hanoi szocialista brigádjának vezetője, Árendás Jó­zsef, a szegedi Új Élet Tsz párttit­kára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a magyar nemzeti bizottság életre­­hívásának és küldetésének jelentő­ségét, fejtette ki gondolatait a kon­tinensünk biztonságát szorgalmazó társadalmi összefogással, a nemze­tek együttmunkálkodással kapcso­latos gondolatait. A tanácskozáson egyhangúlag el­fogadták a­ „Felhívás a magyar nép­hez” című dokumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesz­tette be az ülést, miután kifejezést adott annak a meggyőződésnek, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösz­tönzője lehet az európai béke biz­tosításának, s egyúttal felajánlotta a magyar nőtársadalom, a MNOT aktív részvételét a bizottság mun­kájában. (MTI) A Parlament Vadásztermében A küzdelem nem csupán a kormányok Ügye A világon végbemenő változáso­kat értékelve úgy látjuk, hogy a feltételek itt, Európában érlelőd­tek meg most annyira, hogy a ré­gen óhajtott biztonsági rendszert, a népek segítségével megteremtsük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ békéjéhez. Ezt az összefüggést nemcsak földrészünkön ismerték föl, hanem a világ sok más helyén is; az európai biztonság megterem­tésére irányuló erőfeszítéseinknek egyre nagyobb a visszhangja kon­tinensünk határain túl is, s a világ békeszerető népei közül mind töb­ben és többen helyeslik és támo­gatják. Ezért van az, hogy az európai biztonság és együttműködés eszmé­je ma összehasonlíthatatlanul mé­lyebben és sokoldalúbban formáló­dik, gazdagodik, mint eddig bár­mikor. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biz­tonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kor­mányok ügye. Kállai Gyula beszédében utalt azokra a zavaró tényezőkre és ak­ciókra, amelyeknek célja a javuló európai légkör megzavarása. Meg­említette itt az angol konzervatív kormánynak a hidegháborús évek­re emlékeztető lépését, a szovjet diplomaták tömeges kiutasítását. Ez a lépés az európai enyhülést ellenzők kezére játszott — állapí­totta meg Kállai Gyula. Hívják össze az európai népek közgyűlését Jelentős volt az európai bizton­ság és együttműködés belga nemzeti bizottságának kezdeményezésére ez év nyarán megtartott brüsszeli ta­lálkozó. Ezen Európa országaiból száz, a legkülönbözőbb ide­ológiai, politikai, társadalmi köröket képvi­selő személyiség vett részt. A talál­kozó kezdeményezte, hogy a közel­jövőben össze kell hívni a lehető legszélesebb körű részvétellel az európai népek közgyűlését. Nemré­gen, szeptember 12-én fejeződött be a nyugat-németországi Saarbrük­­kenben 24 európai ország békemoz­galmi képviselőinek tanácskozása, amelynek különös jelentőséget adott az a tény, hogy egyhangúlag támo­gatásáról biztosította az európai népek közgyűlésének összehívására tett különböző javaslatokat. Kedves Barátaim! Pártunk, kormányunk, egész dol­gozó népünk érdeklődéssel figyeli a világhelyzet, s benne elsősorban az európai helyzet alakulását, s tőle telhetően elősegíti annak kedvező fejlődését. Látjuk a pozitív változá­sokat, amelyek Európában végbe­mennek, s amelyek bővítik annak lehetőségét, hogy Európa a bizony­talan béke kontinenséből a bizton­ság tartós alapján fejlődő világré­szévé váljon Ez a meggyőződés vezetett ben­nünket, amikor elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk béke­akaratát reprezentáló bizottságot, az Európai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Bizottságunk alakuló ülésén va­gyunk. A jelenlevők egész népünket képviselik. Biztosak vagyunk abban, hogy mostani akciónkkal ismétel­ten hozzájárulunk nemes célunk megvalósításához. Szeretnénk néhány szóval beszél­ni arról is, hogy mire szövetkezünk, mit tekintünk feladatunknak, s ho­gyan kívánjuk közös ügyünket szol­gálni. A feladatok « Mindannyian teljes egyetér­tés»»­ támogatjuk pártunk és kormány­uik külpolitikáját, ezen belül az európai biztonság megszi­lárdításáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködésért folytatott erőfeszítéseit. Meggyőző­désünk, hogy kontinensünkön a ki­alakult európai realitások tudomá­sulvétele, elismerése a kölcsönösen előnyös sokoldalú gazdasági, tudo­mányos és műszaki kapcsolatok fej­lesztése, a tartós és szilárd béke, a tényleges biztonság alapja. Megál­lapíthatjuk, hogy az európai népek ilyen irányú törekvései kedvezően alakulnak. Európa a közelmúltban értékes lépéseket tett előre ezen az úton.­­ Bizottságunk elsőrendű fel­­­­adata, hogy szervezze, ser­kentse és összefogja azt a sokoldalú és gazdag tevékenységet, amelyet társadalmi szervezeteink folytatnak az európai biztonság és együttmű­ködés előmozdítása érdekében. Ha­tárainkon belül legyen kezdeménye­­zője a békéhez, a biztonsághoz, a népek barátságához és együttmű­ködéséhez kapcsolódó akcióknak. Támogatni és ösztönözni akarjuk társadalmunk minden rétegét, hogy ne csak szóval, hanem építő munká­­­­jával és helytállásával is fejezze ki érdekeltségét e nagyjelentőségű kérdésben.­­ Meggyőződésünk: e bizottság létrehozása új lehetőségeket nyújt arra, hogy a magyar társa­dalom még fokozottab mértékben kapcsolódjék be az európai párbe­szédbe. Támogatni és erősíteni akar­juk társadalmi szervezeteinket, hogy európai kapcsolatainkban kez­deményező módon legyenek készek megvitatni minden tervet, elgondo­lást és javaslatot, amely a nagy közös cél elérését segíti. Támogatni és erősíteni kívánjuk Európa né­peinek minden olyan akcióját, amely a kontinens biztonságát erő­síti.­­ Erős, gazdagodó kapcsola­tokat kívánunk megteremteni a legkülönbözőbb irányzatokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek. Beszélgetni akarunk kommunistákkal és szocialistákkal, hívőkkel és nem hívőkkel, képvise­lőkkel újságírókkal, és művészek­kel, tudósokkal és munkásokkal — mindazokkal, akik Európa boldo­gabb jövőjéért tevékenykednek. Arra törekszünk, hogy rendszere­sen tájékoztassuk népünket az európai politikai helyzet alakulá­sáról, elsősorban azokról a társa- HA­JDÚ -BIHARI NAPLÓ - 1971. OKTÓBER 1. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke (a bizottság elnöke). Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára, kiváló tsz-tag, dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsának elnöke, a Béke-vi­­lágtanács elnökségének tagja, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas író, dr. Bognár József akadémikus, az MTA Afro-ázsiai Kutató Központ igazgatója, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Bokorné, dr. Szegő Hanna, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Béke-vi­­lágtanács tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, az Országos Béketanács el­nökségének tagja, Bacher Mihály Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneművé­szeti Főiskola tanára. Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Haza­fias Népfront OT elnökségének tagja, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront OT alelnö­­ke, a SZOT elnökségi tagja, Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének el­nöke, az Országos Béketanács elnöksé­gének t­agja, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, az Országos Béketa­nács elnökségének tagja, Gyurkó László József Attila-díjas író, a 25. színház igaz­gatója, dr. Horváth István, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség első titkára, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszám­­gépgyár fogaskeréküzem Hanoi szocia­lista brigádjának vezetője, dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, a Hazafias Nép­front OT elnökségének és az Országos Béketanács elnökségének a tagja, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Béke-világtanács tagja, Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyet­tes elnöke, Komját Irén, a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének alelnöke, a Magyar ENSZ-társa­­ság alelnöke, Kovács István, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságá­­nak titkára, Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzeti Színház főrendezője, Makoldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke, dr. Mártha Ferenc, a szegedi József Attila Tudományegye­tem rektora, akadémiai levelezőtag, Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Molnár Frigyes, a SZOVOSZ elnöke, G. Nagy Pál, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat ál­lami díjas szocialista brigádvezetője, dr. Noszkay Aurél, a János kórház urológus főorvosa, dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, Pethő Tibor újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztő­­bizottságának tagja, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke, dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, az Országos Béketanács elnökségének tag­ja, Rad­iát László, a Ganz-MÁVAG MSZMP Bizottságának titkára, dr. Rapcsák András akadémikus, a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem rektora, Rév Lajos, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szö­vetségének elnöke, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a Bé­­ke-világtanács tagja, a Magyar Szoli­daritási Bizottság alelnöke, dr. Siklós János, a Népszava főszerkesztője, dr. Simai Mihály egyetemi docens, a Magyar ENSZ-tár­­saság főtitkára, az Országos Béketa­nács elnökségének tagja, Simon Péterné, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT szabványműszaki szocialista brigád­jának vezetője, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékve­zető egyetemi tanára, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Taná­csának elnöke, Szatmári Imréné fonónő, kiváló dolgozó, a Magyar Gyap­júfonó és Szövőgyár Május 1. szocialis­ta brigádjának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros Tanácsa elnöke, Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke, Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesz­tője, Vas-Witteg Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak alelnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Váncsa Jenő, az Agárdi Állami Gazdaság igazgatója, Várnai Ferenc,­­ a Népszabadság külpolitikai rovatve­zetője, Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Závori László, a Csepel Vas- és Fémművek szakszerve­zeti bizottságának titkára. Zsigmond László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kossuth-díjas tanszékvezető egyetemi tanára, akadémiai levelezőtag. Budapest, 1971. szeptember (MTI) Táviratok a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking A Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözleteim és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek, a Kí­nai Népköztársaság kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy a két ország kapcsolatainak a proletár nemzet­köziség elvei alapján történő fejlesztése elősegítheti a szocializmus, a bé­ke és a haladás ügyét. Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányának elnöke Budapest, 1971. szeptember 30. *♦* Az évforduló alkalmával Péter János külügyminiszter táviratban üd­vözölte a Kínai Népköztársaság megbízott külügyminiszterét Csi Peng-fejt. (MTI)

Next