Hajdú-Bihari Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Brezsnyev hazautazott Berlinből (Folytatás az 1. oldalról) Leonyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára hétfőn délután befejezte többnapos baráti látogatását az NDK-ban. Brezsnyevnek és Erich Honecker­­nek, a Német Szocialista Egység­párt első titkárának gépkocsija 15 óra 20 perckor érkezett meg a Ber­lin—Schönefeldi repülőtérre. A himnuszok elhangzása után Brezs­nyev a díszszázad parancsnokának tisztelgését fogadta,­­majd oroszul búcsúzott el a díszszázadtól. Úttö­­rők virágcsokorral­­ köszöntötték Leonyid Brezsnyevet és kíséretének tagjait. Ezután Brezsnyev búcsút vett a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának tiszteletére megjelent vezető közéleti személyiségeitől, a berlini szovjet kolónia tagjaitól, az NDK-ban akkreditált diplomáciai testület képviselőitől, majd a berlini lakosság ezreitől, akik lelkesen „druzsba” kiáltásokkal üdvözölve köszöntötték az SZKP főtitkárát. A nemzeti néphadsereg díszegy­ségének elvonulása után Leonyid Brezsnyev és kísérete az NSZKP Politikai Bizottságának tagjaival és póttagjaival együtt a repülőgéphez ment, s a feljárónál melegen elbú­csúzott az NDK-beli testvérpárt ve­zetőitől, külön megölelve és meg­csókolva Erich Honeckert, a párt első titkárát és Willi Stoph minisz­terelnököt. Hétfőn délután visszautazott Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­ra, a Szovjetunió legfelső Tanácsa elnökségének tagja. A Vnukovói repülőtéren az SZKP KB főtitkárát Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más hivata­los személyiségek fogadták. Jelen volt Franciaország és az­ NDK moszkvai diplomáciai képviseleté­nek vezetője is. (TASZSZ, MTI) Schumann: A szovjet—francia együttműködésnek állandóan ható tényezővé kell válnia MOSZKVA A hétfői Pravda közölte azt az in­terjút, amelyet Maurice Schumann, a francia külügyminiszter adott a lap tudósítóinak Leonyid Brezsnyev most véget ért franciaországi láto­­gatásáról. „Egy héttel ezelőtt a szovjet új­ságírókkal folytatott beszélgetés al­kalmával kifejeztem megelégedése­met és azokat a­ reményeket, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev küszöbön álló látogatásához fűztünk.. Ez a lá­togatás most ért véget és nem csal­ta meg reményeinket” — mondotta Schumann. „Elfogadtuk a Szovjetunió és­­ Franciaország együttműködésének alapelveit és a szovjet—francia nyi­latkozatot. Aláírtuk a hosszúlejára­tú gazdasági együttműködési egyez­ményt. Ezek a dokumentumok szi­lárd alapot szolgáltatnak a két or­szág tartós együttműködése szá­mára. Az együttműködés alapelvei em­lékeztetnek arra, hogy Franciaor­szág és a Szovjetunió egyetértésé­nek és együttműködésének politiká­ja a jövőben is folytatódik. Állan­dó politikává kell ennek válnia a két ország kapcsolataiban, és állan­dóan ható tényezőnek a nemzetközi életben. Teljesen nyilvánvaló, hogy az egyetértésnek és az együttműködés­nek ez a szelleme uralkodott a gaz­dasági, műszaki és ipari együttmű­ködés fejlesztéséről szóló egyez­mény megkötésénél is. Ez az egyez­mény új, még szélesebb, még hatá­­­ozottabb és hosszabb időre szóló távlatokat tár fel ezeken a terüle­teken a már úgyis igen jelentős francia—szovjet tevékenység szá­mára. Szeptember 28-án az ENSZ-köz­gyűlésen elhangzott felszólalásom­ban azt mondtam, hogy az 1972-es évnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eszten­dejévé kell válnia. A Párizsban folytatott francia—szovjet tárgya­lások után még több meggyőződés­sel ismételhetem meg ezt a kije­lentést. A megbeszéléseket nagy­részt e fontos témának szentelték. Megvitatása a legjobb feltételek közepette ment végbe. Végül — mint Leonyid Brezs­nyev és Georges Pompidou tárgya­lásainak eredményeit összegező nyi­latkozat hangsúlyozza : az egyet­értésnek és az együttműködésnek ez a szelleme meggyőződésünk szerint ösztönzi majd Franciaország és a Szovjetunió cselekedeteit Európa és az egész világ biztonsága, az enyhü­lés és a béke javára, valahányszor az szükségessé válik” — mondotta a francia külügyminiszter. (MTI) Tokió elfogadja a pekingi feltételeket • NEW YORK Fukuda Takeo japán külügymi­niszter a Newsweek című amerikai folyóiratnak adott nyilatkozatában kijelentette: Tokió igyekszik mi­előbb diplomáciai kapcsolatot te­remteni a Kínai Népköztársasággal, ha szükséges, az utóbbi által dik­tált feltételek szerint. Hozzátette: Japán és Tajvan vi­szonyát a Kínai Népköztársasággal folytatott tárgyalások során fogják megvizsgálni. (AFP, AP) Beiktatták a bábelnököt A KIENGEDETT FOGLYOKAT „ÁTNEVELIK” SAIGON Dél-Vietnamban Thieu bábelnök nagy biztonsági intézkedések köze­pette lezajlott beiktatásának ide­jén sem szüneteltek a harci cselek­mények. A leghevesebb összecsa­pás a Mekong deltájában Vinh Binh tartományban volt, Saigontól száz kilométerre. ,,Az elnöki beiktatás” alkalmából 3000 hadifogoly szabadon bocsátá­sát ígérték be jóelőre Saigonban, hétfő reggelig azonban mindössze 900-nak a szabadon bocsátásáról ér­kezett hír. Közölték viszont, hogy ők sem nyerik vissza rögtön állam­­polgári jogaikat, csak ha valameny­­nyien — férfiak, nők, gyermekek — átesnek a „politikai átnevelésen”. (UPI, AFP) A Szovjetunió továbbra is megad minden segítséget a szocialista Kubának MOSZKVA Alekszej Koszigin, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke október 26-tól 30-ig baráti látoga­tást tett Kubában. A Kubai Köztár­saság vezetői és népe testvéri szí­vélyes fogadtatásban részesítették Koszigint. A november 1-én nyilvánosságra hozott szovjet-kubai közös közle­mény bejelenti: Koszigin baráti be­szélgetést folytatott Fidel Castró­­val, Raül Castróval és Osvaldo Dorticosszal és más kubai vezetők-k­kel. A barátság és a teljes kölcsö­nös megértés légkörében folytatott megbeszélések során megvitatták a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság testvéri barátsága, együttműködése kérdéseit. Átfogó véleménycserét folytattak továbbá a kommunista világmozga­lom és a nemzeti felszabadító moz­galom problémáiról, valamint az alapvető nemzetközi kérdésekről. A két fél mély megelégedéssel nyilatkozott a Szovjetunió és a Ku­bai Köztársaság aktív és sokoldalú gyümölcsöző együttműködéséről. A szovjet fél megerősítette, hogy kész a jövőben is sokoldalú támo­gatást nyújtani Kubának a szocia­lista vívmányok megerősítéséért. A kubai vezetők őszinte köszöne­­tüket" fejezték ki a Szovjetuniónak a Kubának nyújtott segítségért és támogatásért. Mint a közös közlemény leszögezi: a felek megerősítették azt a kölcsö­nös törekvésüket, hogy a jövőben is minden eszközzel erősítik és fej­lesztik a testvéri barátságot a Szov­jetunió és Kuba között, a marxiz­mus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. (MTI) IZRAEL Phantomokat kér a tárgyalások fejében Nem engedi Jeruzsálembe az ENSZ-diplomatákat Golda Meir kormánya vasárnap két ülést is tartott. Az egyiken kül­politikai kérdéseket vitattak meg, főleg azt, hogy mire lehet számí­tani az USA-tól, miután az ameri­kai szenátus leszavazta a kétéves külföldi segélyprogramot. Mint is­meretes, Washington az elmúlt hé­ten erőteljes diplomáciai akcióba kezdett, hogy New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitája idején, a Waldorf Astoria-szállóban — aho­va elhelyeznék az izraeli és az egyiptomi küldöttséget is . Lis­co amerikai külügyi államtitkár közvetítésével tárgyalások kezdőd­jenek a Szuezi-csatorna megnyitá­sának­­lehetőségeiről, mint a közel­­keleti probléma részleges megoldá­sáról. Izrael most arra törekszik, hogy e tárgyalásokra adott igenlő vála­sza esetén és fejében megkapja azokat a Phantom harci gépeket, amelyeket eddig az USA visszatar­tott A gond másik fele viszont az, hogy az amerikai szenátus szava­zása miatt Izrael mintegy 300 mil­liós dollársegélytől esik el. Így kap­csolódik az izraeli minisztertanács vasárnapi második ülésének napi­rendjén dolgok lényegéhez. Ugyan­is, ahogy azt Szapir pénzügyminisz­ter közölte a kormánnyal, az izrae­li fizetési mérleg deficitje az elmúlt egy év alatt 2,8 milliárd dollárról már 3,5 milliárdra növekedett. Nem érdektelen ugyanakkor itt megjegyezni, hogy Fulbright szená­tor, az amerikai képviselőház kül­ügyi bizottságának elnöke nagyon elégedett volt a szenátusi szava­zással. Az amerikai külpolitika új korszakának kezdetét látja — mint mondotta — ebben a szavazásban. Ismeretes viszont, hogy Nixon el­nök mélységes megdöbbenésének adott hangot a kormány kétéves se­gélyprogramjának leszavazása miatt, s azt mondotta, hogy az ár­tott az USA nemzetbiztonságának. Fulbright szenátor a tegnap ösz­­szeült külügyi bizottsági ülés előtt kilátásba helyezte, hogy amíg egy teljesen új segélyprogramot ki nem dolgoznak, valamilyen áthidaló programra tesz majd javaslatot a külügyi bizottság. Hogy ennek a közbülső megoldás­nak eredményeként Izrael mennyi segélyt kap, azt egyelőre nem lehet tudni. •­­ • Az előbb említett súlyos gondok sem akadályozzák meg viszont az­­ izraeli kormányt abban, hogy to­­­vábbra is a legmerevebb elutasító politikát folytassa. U Thani ENSZ- főtitkár ugyanis beutazási engedélyt kért egy háromtagú ENSZ-bizottság számára, hogy az a helyszínen ta­nulmányozhassa a jeruzsálemi hely­zetet. Köztudott, hogy a BT leg­utóbb hozott határozata értelmében Izraelnek abba kell hagynia azokat az intézkedéseket, amelyek Jeruzsá­lem egykori jordániai övezetének bekebelezésére irányulnak. Tel Aviv már akkor kijelentette, hogy a BT határozatát semmisnek tekinti. Így a Tel Aviv-i rádió köz­lését, miszerint az ENSZ-bizottság nem kap beutazási engedélyt — komolyan kell vennünk. Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke tele­víziós beszéde előtt. Annak örül, hogy a­ szenátus elutasította a kor­mány külföldi segélyprogramját. (Telefotó — AP—MTI—RS) FULBRIGHT ÖRÜL Castro Chilébe látogat SANTIAGO Salvador Allende chilei elnök az NBC amerikai televíziós társaság­.­ nak adott nyilatkozatában jelezte, hogy Fidel Castro a következő há­rom hét során Chilébe látogat. Allende, az elnök azt is kijelen­tette, hogy kész támogatni az olyan külföldi beruházásokat, amelyek előmozdíthatják az ország ipari fej­lődését. Allende az NBC tudósítójának el­mondotta, hogy az országban ko­moly gazdasági feladatok várnak megoldásra, de a helyzet — egyes nyugati jelentésekkel ellentétben — egyáltalán nem válságos, majd utalt arra, hogy Chile milyen eredménye­ket ért el az infláció és a munka­­nélküliség ellen, valamint az ipari termelés növeléséért indított harc­ban. A Chilei Kereszténydemokrata Párt, valamint az Egyesített Népi Akció Mozgalom soraiból kivált úgynevezett „keresztény baloldal” politikai párttá alakult és kijelen­tette, hogy „bizonyos feltételekkel” hajlandó támogatni a népi egység­kormányt. (Reuter, AFP, MTI) Bumedien beszédet mondott­­ az 1954-es forradalom évfordulóján Algéria nemzeti ünnepe alkalmá­ból — az 1954-es forradalom kezde­te — az algíri rádióban és televízió­ban beszédet mondott Huari Bume­dien, a forradalmi tanács elnöke. Kijelentette, hogy az elmúlt évek­ben a­ gyarmati elnyomástól és a külső függéstől teljesen felszabadult országban „demokratikus elvekre épülő állam” jött létre. Rumedien hangsúlyozta, hogy az igazi függet­lenség csak a független gazdaság megteremtésével érhető el, és ezzel kapcsolatban vázolta a köztársaság előtt álló legfontosabb feladatokat. (MTI) Üdvözlet Algériába MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Pod­gornij, Alekszej Koszigin táviratban üdvözölte Huari Bumedient, az al­gériai forradalmi tanács elnökét, az ország nemzeti ünnepe, a forrada­lom ■ kezdetének 17. évfordulója al­kalmából. Gromiko szovjet külügyminiszter az ünnep alkalmából üdvözlő táv­iratot küldött Buteflika algériai kül­ügyminiszternek. (TASZSZ) Indiára egyre nagyobb teher hárul INDIRA GANDHI ÉS JAHJA KHAN A KÉT ORSZÁG FESZÜLT VISZONYÁRÓL LONDON Indira Gandhi indiai miniszterel­nök, aki nyugat-európai körútja so­rán jelenleg Londonban tárgyal. Vasárnap este elégedetten nyilatko­zott Edward Heath brit miniszter­­elnökkel folytatott megbeszélései­ről. A londoni Colliseum színházban tartott gyűlésen, amelyen szép számban vettek részt újságírók is, Indira Gandhi sötét szavakkal ecse­telte a kelet-pakisztáni menekültek helyzetét és az indiai—pakisztáni határon kialakult feszültséget. A többi között kijelentette: „Úgy ér­zem, egy vulkán tetején ülök, és igazán nem tudom, melyik percben tör ki.” India — folytatta a minisz­terelnök-asszony — mindig a há­­ború ellen foglalt állást, s­­meggyő­ződése, hogy a vitákat tárgyalások és konferenciák útján kell megolda­ni. „Vannak azonban nemzeti érde­­kek is, s nem engedhetjük, hogy nemzeti érdekeink, országunk és népünk biztonsága károsodjanak.” Lényegében Indira Gandhihoz hasonlóan ítélte meg a helyzetet Jahja Khan pakisztáni elnök is az amerikai Newsweek című képes­lapnak adott kizárólagos interjújá­ban. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy India és Pakisztán­­ háborúja „küszöbön áll”, és ezért az indiai félre próbálta hárítani a felelősséget. Jahja Khan elismerte, hogy a központi kormányzat eddig valóban nem kezelte egyenrangú félként a keleti tartomány népét, „most azon­ban megpróbálják a hibákat kijaví­tani”. Azt állította, hogy a december 20-án­ életbe lépő új alkotmány a katonai, külpolitikai és adózási ügyektől eltekintve „maximális autonómiát” fog biztosítani Kelet- Pakisztánnak. Hozzátette, még arra is hajlandó, hogyha a „nép ezt követeli”, hogy szabadon bocsássa Mudzsibur Rahman sejket, a betil­tott Avami Liga bebörtönzött veze­tőjét. De — állította — a kelet-pa­kisztáni politikus amúgy sem tér­hetne haza a keleti tartományba, mert „annak népe őt okolja szenve­déseiért”. *** Sir Alec Douglas-Home angol külügyminiszter hétfőn délelőtt fel­kereste szállásán Indira Gandhit. Az indiai miniszterelnök-asszony — mint közölték — az indiai—pakisz­táni válságról fejtette ki vélemé­nyét, de „egyéb nemzetközi kérdé­sek” is szóba kerültek. Indira Gandhi előző nap Heath miniszter­­elnökkel találkozott, hétfőn a nem­zetközi újságíróklubba látogatott el, majd felkereste a királynőt is. (MTI) China, People's Republic of A hírügynökségek vasárnap jelentet­ték, hogy Csi Peng-fej kínai ügyvezető külügyminiszter táviratban kérte V­uhant ENSZ-főtitkárt, hogy az ENSZ-jo­­gaiba visszahelyezett népi Kínát az an­gol ábécének megfelelő sorrendben a „C” betűhöz sorolják be az ENSZ-tag­­államok közé, China, Peoble’s Republic of (Kína, Népköztársaság) néven. Ennek megfelelően hétfőn a Kínai Népköztár­saság zászlaját Chile és Kolumbia lobo­gója között húzták fel az ENSZ 131 tag­államának zászlója sorában. A kínai kérésnek a teljesítése egyben azt is jelenti, hogy a Biztonság Tanács novemberi elnöki tisztének a problémája is megoldódott. Ugyanis, ha­­az angol ábécé sorrendjének megfelelően a Kínai Népköztársaságot Peoble’s Republic of China néven sorolták volna be — az or­szág angol neve szerint —, akkor no­vember 1-től kezdve a BT elnöki tisztét a kínai képviselőnek kellett volna betölte­nie. Tekintettel arra viszont, hogy a né­pi Kína ENSZ-küldöttsége még nincs New Yorkban, ez nem lett volna lehet­séges, és bizonyos kellemetlen politikai következményekkel is járhatott volna ez a tény Peking számára. Csi Peng-fej ügyvezető külügyminiszter kérése vi­szont lehetőséget adott e kellemetlenség elkerülésére, így a BT novemberi elnö­ke, a sorrendben következő lengyel (Po­land ...) küldött lesz. Lengyelország ugyanis a BT nem állandó tagja ez idő szerint. Megfigyelők egyébként arra számíta­nak, hogy e héten megérkeznek a kínai diplomaták New Yorkba.

Next