Hajdú-Bihari Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
gyenk fejlődése számottesti az élet minden területén !— Interjú Karakas Lászlóval, a magyar pártbizottság elsőő titkárával Egy év telt el a párt X. kongresszusa óta, s első évét fejeztük be a IV. ötéves tervnek 1971. december 31-én. Nagy jelentőségű terveinket, az előttünk álló feladatokat tekintve egy év ugyan nem hosszú idő, mégis indokolt, hogy fő vonalaiban áttekintsük azt, számvetést végezzünk, hogyan dolgoztunk tizenkét hónapon keresztül, milyen eredményeket értünk el a határozatok végrehajtásában, a tervek megvalósításában, s milyen gondokkal, problémákkal kellett megküzdenünk az immár mögöttünk levő esztendő alatt. Nagy Zsuzsa, a Napló rovatvezetője felkereste Karakas Lászlót, a megyei pártbizottság első titkárát, hogy nyilatkozatot kérjen tőle megyénk eredményeiről, gondjairól és az előttünk álló feladatokról. Kérdés: 1971. december 31-én lezárult a IV. ötéves terv első éve, ami a X. kongresszust követő időszak első évét is jelentette. Hogyan értékeli Karakas elvtárs az eltelt évet? Válasz: Mint a korábbi évek, 1971 is eseményekben, munkában és eredményekben is gazdag esztendő volt számunkra. Nyugalom jellemezte az évet, és nem alaptalanul. Belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, a X. kongresszus határozatait az emberek nemcsak helyesléssel fogadták, hanem magukénak is érzik, és már az év kezdetén úgy foghattunk hozzá terveink megvalósításához, hogy tudjuk, megyénk dolgozói egységesen vállalják a feladatok végrehajtásában való aktív részvételt. A feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben pártunk és kormányunk olyan külpolitikát valósít meg, amely elismerésre talál egész dolgozó népünk körében. A mindennapi munka során, természetesen nagyon sok gonddal, problémával kell megbirkóznunk, de tudjuk, hogy a nehézségeken mi kerekedünk felül, ahogy ezt már korábban is és az 1971-es évben is többször bebizonyítottuk. A X. kongresszus határozatai, a IV. ötéves Válasz: Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy Hajdú-Bihar megye társadalmi fejlődésében az elmúlt évben is erősödött és hatékonyabbá vált a párt vezető szerepe és tömegkapcsolata. A politikai aktivitás ébrentartását és gyümölcsöztetését több esemény is lehetővé tette: az országgyűlési és tanácsválasztásokat, a szakszervezeti választások, valamint a KISZ- kongresszusra és más szervezetek országos értekezletére való felkészülés. Ezek az események számos kiváló alkalmat adtak arra, hogy nagy tömegekkel találkozzunk, és hogy sok tízezer embernek — a társadalom különböző rétegeiből — módjában legyen véleményt mondani az őt érdeklő társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekről. A találkozásokon a vélemények, problémák rendkívül széles skálája kapott hangot, ezek azonban szinte kivétel nélkül olyanok, amelyek megoldására már a X. kongresszus Válasz: Igen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártdemokrácia, amely a korábbi években is állandóan szélesedett és tartalmilag erősödött, a X. kongresszussal még inkább meghatározóvá vált. A folyamatot erősítették azok a határozott intézkedések, amelyek bizonyították, hogy a párttagság által felvetett javaslatok figyelembe vételét és megvalósítását minden szinten fontosnak tartják. A pártdemokrácia színvonala pedig az élet minden területén alapvetően meghatározza a szocialista demokratizmus érvényesülését. Rendkívül nagy szerepe van ebben annak, hogy az utóbbi időkben a párttagság politikai érettsége fokozódott. A kommunisták saját terv célkitűzései nem egy évre vonatkoznak, az első esztendő lezárása után azonban nyugtázhatjuk, hogy időarányosan, lényegében sikerült teljesíteni tervünket. Ebben nagyon nagy része van annak, hogy kidolgozott gazdaságpolitikai elvek s a tömegekkel időben megvitatott konkrét tervek alapján végezhetjük munkánkat. Egy évvel ezelőtt azt mondottuk: a problémák forrása többek között abban rejlik, hogy igényeink mindig gyorsabban nőnek, mint a lehetőségeink. Ez természetesen 1971-ben is így volt, de be kell látnunk — és a dolgozó emberek meg is értik —, hogy az életszínvonal csak olyan lehet, amilyet mi magunk teremtünk meg. Örvendetesen tapasztaltuk, hogy az üzemekben, termelőszövetkezetekben a dolgozók mind nagyobb mértékben kapcsolódtak be a munka szervezésébe is, törekedtek arra, hogy jobb, eredményesebb munkával teremtsenek alapot saját igényeik kielégítésére, határozataiban is szerepelt, így azok, akik az őket is érintő problémák megoldását sürgetik, lényegében a határozatok végrehajtásának szogalmazói. Ez nagy erőt jelent és jelentett a múlt évben is munkánk során. Manapság az emberek nagy többségének már nem probléma, hogy elmondják-e nyugodtan véleményüket, felvethetik-e negatív tapasztalataikat is. Magukénak érzik a társadalmat, pozitív és negatív jelenségeivel együtt. Ha kell, bírálnak. Általában jogosan bírálnak, bár előfordul az is, hogy szórványos jelenségekből általánosítanak, helytelen következtetéseket vonnak le. De éppen a pártnak a tömegekkel való szoros és állandó kapcsolata révén van lehetőségünk arra, hogy a jogos észrevételeket figyelembe vegyük, és időben végzett meggyőző munkával gátat vessünk annak, hogy tévedéseken, felületes megítélésen alapuló helytelen nézetek rontsák a közhangulatot, munkahelyükön, de mindenütt, ahol tevékenykednek, figyelemmel kísérik és elsősorban végzik a párt politikájának gyakorlati megvalósulását, érzékelik, jelzik, feltárják a hibákat, hiányosságokat, torzulásokat. A szocialista demokrácia érvényesülésében nagyon nagy szerepe van annak, hogy hogyan valósul meg a mindennapi gyakorlatban a kollektív vezetés. Az elmúlt év során megválasztott különböző szervek testületei a korábbiaknál felkészültebbek, határozott állásfoglalásra képesebbek. Ez a tény az emberek körében növeli ezeknek a testületeknek a tekintélyét, megalapozza az irántuk megnyilvánuló bizalmat, s erre a bizalomra a választott testületeknek elengedhetetlenül szükségük van munkájuk során. A demokrácia érvényesülésének minden területen feltétele a dolgozók rendszeres és őszinte tájékoztatása. Az a véleményem, hogy e téren sokat léptünk előre az elmúlt év alatt is. Az emberek igénylik, hogy a világ eseményeiről éppen úgy gyors és pontos információkat kapjanak, mint munkahelyük eredményeiről, problémáiról. Ez utóbbi alapvető feltétele az üzemi demokrácia kibontakozásának. Sas-Válasz: Mindenekelőtt azt kívánom aláhúzni, hogy megyénk gazdasági fejlődése 1971-ben számottevően bizonyítható az élet minden területén. Fejlődött ipari, mezőgazdasági termelésünk, s ennek következtében a lakosság ellátásában az utóbbi időben tapasztalható gondok fokozatosan enyhültek. Ami még a múlt évben is gond volt, ez évben már kevésbé jelentkezett, mint például a hús- és gyümölcsellátás problémái. Gazdaságpolitikai tevékenységünk eredményéről december 23-án a megyei pártbizottság ülése készített mérleget, erről a sajtóban is megjelent közlemény. Erre utalva mondhatom, az üzemek többségében a politikai hangulat a gazdasági munka eredménye következtében megfelelő, s ebben nagy része van annak a tevékenységnek is, amelyet az üzemi pártszervek és pártszervezetek végeznek. Néhány számadattal szeretném bizonyítani az elmúlt évben elért gazdasági eredményeinket. Az ipari termelés növekedésének üteme ez évben is meghaladta az országos átlagot: egy év alatt 11 százalékkal nőtt. Jelentős volt az exportra való termelésünk is, az összértékesítésen belüli részaránya elérte a 15 százalékot. Még ma is a problémáink közé tartozik, hogy nem lehetünk elégedettek a termelékenység növekedésével. Egy év alatt mintegy öt százalékkal emelkedett, ami nem egészen 50 százalékban szolgál forrásul a többlettermelésnek. Ugyanebben az időszakban viszont előreléptünk az ipari foglalkoztatottságban, egy év alatt az iparban dolgozók száma 6 százalékkal nőtt. Sajnos még mindig jelentős a munkaerő-vándorlás (ezzel a problémával egy évvel ezelőtt a megyei pártértekezlet is foglalkozott), ami semmiképpen nincs jó hatással a termelésre. A megye vállalatainak gazdálkodásáról szólva azt mondhatom, hogy általánosságban kielégítő. Lényeges, hogy a minisztériumi felügyelet alatt álló nagyüzemek nyeresége az elmúlt esztendőben nagyobb ütemben növekedett, mint a helyi iparé. Ennek nemcsak gazdasági, hanem komoly politikai jelentősége is van megyénk életében. Problémák természetesen adódnak, s azt sem állíthatjuk, hogy valamennyi üzemben egyformán megnyugtató a helyzet. Gondjaink vannak például a Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Járműjavító és a Hajdúsági Iparművek fejlesztésével, a Debreceni Ruhagyár és más üzemek termelésével, termékeinek értékesítésével, hogy csak néhányat említsek. Több mezőgazdasági üzemünk — kb. 25—30 — igen nagy erőfeszítésekkel tudta kötelezettségét teljesíteni. Jelentkezett a nem körültekintő tervezés vagy a beruházási fegyelem be nem tartása is. Ezt az ott dolgozók, sőt a megye lakossága is tudja, és ez az általános hangulatra is hatással van. De elképzeléseinkhez, a realitásokhoz és a korábbi évekhez viszonyítva a gondok ellenére is 1971-ben megfelelő fejlődést tapasztalhattunk. 1971-ben készítettek először megyénkben a vállalatok és szövetkezetek középtávú terveket. Ezek a tervek általában összhangban vannak a népgazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzésekkel, s megfelelő politikai hatást eredményezett, hogy a dolgozók néhány év távlatában ismerhetik saját munkahelyük fejlőnés azonban azt kell mondani, hogy a vezetők egy része nem érzékeli eléggé, nem él ezzel a lehetőséggel. A leglényegesebb kérdésekben sem kérik időben a dolgozók véleményét, esetleg csak a döntés meghozatala után bocsátják vitára a problémát. Bizonyos azonban, hogy ezt a módszert már nem sokáig lehet alkalmazni, a dolgozók helyesen mindenütt érvényt akarnak szerezni joguknak azért, hogy kötelességüket jobban tudják teljesíteni, hogy lássák munkájuk értelmét, örömét; ezt előbb vagy utóbb minden vezetőnek, minden testületnek tudomásul kell venni.désének ütemét s a rájuk váró feladatokat. A mezőgazdaság eredményeit nem lehet az előző esztendővel hasonlítani össze, hiszen szerencsére ebben Válasz: összességében a X. kongresszus határozatának megfelelően alakult megyénk lakosságának életszínvonala. A készpénzbevétel átlagosan 9 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, a bérből és fizetésből élők átlagkeresete 4 százalékkal nőtt. Ebben az évben a korábbinál kisebb mértékű volt a pénzbevétel, a foglalkoztatottság és a bérszínvonal növekedésének üteme. S ha ehhez hozzászámítjuk a szabadpiaci árak növekedésének mértékét, sajnos azt kell megállapítanunk, hogy a kis keresetűek és nagycsaládosok életkörülményeinek alakulásával nem lehetünk elégedettek. A megyei pártbizottság elsőrendű feladatának tartotta az elmúlt évben is a munkások és parasztok életkörülményeinek állandó vizsgálatát és a lehetőségekhez mért javítását. Nem szabad elhallgatni, hogy társadalmunk valamennyi osztályában és rétegében, kisebb-nagyobb csoportokban sok bírálat érte az életkörülmények alakulását a múlt évben. Ez azonban csak részben megalapozott. Az utóbbi időben valahogy előtérbe került az a szemlélet, amely gazdasági életünk eredményeit csak a fogyasztás, az elosztás alapján ítéli meg, és napi, egyedi jelenségekből általánosított következetetések levonására hajlamos. Még mindig sokan vannak, akik a reális, statisztikai adatokon nyugvó helyzetképpel szemben saját esetenkénti tapasztalataikat állítják, s mert saját munkahelyükön problémák vannak, mert egy-egy cikk ára nagyobb mértékben emelkedett, vagy mert éppen az ő csak Válasz: A megyei pártbizottság rendszeresen elemzi a megye ideológiai, politikai helyzetét. Ennek alapján mondhatom, hogy az elmúlt évben tovább erősödött megyénk lakossága körében a marxizmus-leninizmus eszméinek befolyása, tovább szilárdult a világnézeti, eszmei egység, melyben érvényre jut ideológiánk hegemón szerepe is. Az ideológiai és politikai nevelőmunka pozitív hatása az emberek tudatának alakulásában felismerhető és mérhető. Elsősorban az alapvető kérdések megítélésben jelentkezik ez, közgondolkodásunkban a szocialista elemek erősödése jellemző és meghatározó. Olyan légkör alakult ki Hajdú-Biharban, amelyaz évben nem kellett olyan természeti csapásokkal megküzdenünk, mint akkor. A termelés általában kielégítően alakult, legfontosabb feladatainkat teljesítettük. Még ma is úgy szoktuk emlegetni, hogy az 1969-es esztendő a mezőgazdaságban kiugró év volt, az 1971-es azonban nem igen marad el mögötte az eredményeket tekintve, sőt egyes növénytermesztési ágazatban és a sertéstenyésztésben meg is haladja azt. Lényegesen kevésbé lehetünk azonban elégedettek az ipari növények terméshozamaival. Cukorrépából és zöldségfélékből nem sikerült megvalósítani elképzeléseinket. Az állattenyésztés eredményeit a megye lakossága azon is lemérhette, hogy az elmúlt évben nem volt fennakadás a húsellátásban. A fejlődés azonban nem egyenletes, állatfajonként és szektoronként nagy az eltérés, a sertés- és baromfiállomány kielégítő, a szarvasmarhánál azonban csökkenés, a juhtenyésztésben pedig stagnálás tapasztalható, ezen üzemi és népgazdasági érdekből az elkövetkező években változtatni szükséges. Vádjukban kedvezőtlenebbül alakultak az anyagi körülmények, nehezen tudják elfogadni, hogy általános az előrelépés, amit pedig tényekkel tudunk országosan és megyei szinten is bizonyítani. A dolog másik oldala pedig, hogy csak olyan életszínvonalunk lehet, amilyet megteremtünk magunknak. Hogy többet akarunk keresni, olcsóbb árukat szeretnénk, ez az egyik dolog, a másik az, hogy ehhez többet, jobban és olcsóbban kell termelni. Egyes emberek hajlamosak arra, hogy csak forintban mérjék a világot, saját munkájukat is, s ez nem egészen szocialista szemléletmód. Igaz, az sem lenne helyes, ha csak az öntudatra hivatkoznánk, de nem lehet és nem szabad teljesen mellőzni azt sem munkánk során. Sok feladat vár még ránk a politikai nevelőmunkában. Sokkal többet kellene például foglalkoznunk reális, valós eredményeink ismertetésével. Hiszen ha csak elsoroljuk is, hogy mi épült, mi valósult meg megyénkben az elmúlt évek alatt, már az is igen pozitív hatással van az emberekre. Különösen ha kimutatjuk, hogy ezekben az eredményekben milyen mértékben szerepel az ő saját munkájuk is. Természetesen nem szabad elhallgatni azt sem, hogy megyénkben is vannak problémák a beruházások körül, azt az emberek tudják, tapasztalják. A lakosság által igényelt nyíltsággal kell beszélnünk róla, hogy egy-egy esetben mi az oka, és kit terhel a felelősség. S arról is, hogy a felelősöktől hogyan kértük számon mulasztásaikat. den szabadon bontakozhatnak ki az alkotóerők, amelyben a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség odaadó munkával, fokozódó felelősségérzettel hajtja végre pártunk és kormányunk politikáját. Egyes konkrét esetekben is tapasztalható és bizonyítható, hogy a szocialista erkölcsi normák tért hódítanak: kiszélesedett a szocialista brigádmozgalom, évről évre növekedik a társadalmi munkákban részt vevők száma, s az utóbbi évben is nagyszabású társadalmi akciók bontakoztak ki, mint például az óvodák építésére irányuló erőfeszítések vagy a böszörményi mun(Folytatás a 4. oldalon) Kérdés: A X. kongresszus előkészítésében az egész ország részt vett, bekapcsolódott a vitákba, véleményt mondhatott. Ez a tény nagymértékben növelte a dolgozók körében a párt tekintélyét, erősítette a párt és a tömegek kapcsolatát. Hogyan sikerült ezt a társadalmi aktivitást az elmúlt évben megőrizni, tovább fejleszteni és kamatoztatni megyénkben? Kérdés: Nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek körében is rendkívül nagy visszhangot váltott ki a szocialista demokratizmusnak az a magas szintje, amely a X. kongresszus előkészítése és munkája során megnyilvánul. Lehet-e úgy jellemezni az elmúlt évet, hogy az tovább erősítette a párton belül és az egész ország életében a szocialista demokratizmust? Kérdés: Az 1971-es esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Hogyan lehet összegezni gazdasági eredményeinket, mivel lehetünk elégedettek, s milyen kiemelt feladattal kezdjük az új esztendőt? Az egyszerű dolgozó a gazdaságpolitika eredményeivel általában két módon találkozik. Egyszer mikor kezébe veszi a bért vagy fizetést, másodszor amikor az üzletben el akarja költeni. Ilyen szemszögből nézve hogyan alakult megyénk lakosságának helyzete az elmúlt évben? Kérdés: A gazdasági fejlődés elválaszthatatlan az ideológiai nevelőmunkától, a X. kongresszus különösen sok ideológiai, erkölcsi-politikai kérdést vetett fel, ami rendkívül nagy visszhangra talált az emberek körében. Kétségtelen, hogy e téren elsősorban a negatívumok szembetűnők, az eredményeket az emberek szinte szótlanul tudomásul veszik. Karakas elvtárs megítélése szerint az ideológiai nevelőmunka hatékonysága megfelel-e megyénkben társadalmi fejlődésünk jelen igényeinek? HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1972. JANUÁR 1.